Fényes György : Édesapám emlékére

VAS GÁBOR 1927 - 2014. - SOMOGYI ZSOLT 1967 - . . ..
FÉNYES GYÖRGY : Édesapám emlékére
Édesapám emlékére, szóljon most a nóta.
Úgy zokogjon a hegedű, mintha ő dalolna.
Mintha ma is velünk lenne, s nem valahol.
Fent a mennybe, csillagok közt régen.
Hanem itt az otthonában.
Barátságos kis szobában, családja körében.
Édesapám emlékére, született sok dallam.
Szóljon hát mit sosem ért el, sok gyönyörű dalban.
Piros betűs ünnep várna, s huszonöt szál rózsa.
Járna néked, ha itt lennél.
Fényt lopnék, az életedbe s tudom.
Hogy a gyermekedre, nagyon büszke lennél.
Jó apámra emlékezve, könny hull a vonóra.
A lelkembe csendben felsír, egy szomorú nóta.
Könnycseppek az út porában.
/:Sóhajok az éjszakában, és a szívem gyászol.
Mert hiába fény és siker, egy nótám se mondhatja el.
Hogy apám mennyire hiányzol.:/