A TISZA x Petőfi Sándor (remastered)

Поделиться
HTML-код
  • Опубликовано: 5 окт 2024
  • ➬ itt tudsz meghívni ➫ infofeed.org ⤆⤆ egy kávéra
    Spotify open.spotify.c...
    RUclips Music • RUclips Music by infoFeed
    Facebook / infofeedx
    Amazon Music www.amazon.co....
    Apple Music / infofeed
    Deezer www.deezer.com...
    RUclips Music / infofeed - topic
    TikTok / infofeedmusic
    Nyári napnak alkonyúlatánál
    Megállék a kanyargó Tiszánál
    Ott, hol a kis Túr siet beléje,
    Mint a gyermek anyja kebelére.
    A folyó oly símán, oly szelíden
    Ballagott le parttalan medrében,
    Nem akarta, hogy a nap sugára
    Megbotoljék habjai fodrába'.
    Síma tükrén a piros sugárok
    (Mint megannyi tündér) táncot jártak,
    Szinte hallott lépteik csengése,
    Mint parányi sarkantyúk pengése.
    Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg
    Volt terítve, s tartott a mezőnek,
    Melyen a levágott sarju-rendek,
    Mint a könyvben a sorok, hevertek.
    Túl a réten néma méltóságban
    Magas erdő: benne már homály van,
    De az alkony üszköt vet fejére,
    S olyan, mintha égne s folyna vére.
    Másfelől, a Tisza tulsó partján,
    Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán,
    Köztök egy csak a nyilás, azon át
    Látni távol kis falucska tornyát.
    Boldog órák szép emlékeképen
    Rózsafelhők usztak át az égen.
    Legmesszebbről rám merengve néztek
    Ködön át a mármarosi bércek.
    Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe
    Egy madár csak néha füttyentett be,
    Nagy távolban a malom zugása
    Csak olyan volt, mint szunyog dongása.
    Túlnan, vélem átellenben épen,
    Pór menyecske jött. Korsó kezében.
    Korsaját mig telemerítette,
    Rám nézett át; aztán ment sietve.
    Ottan némán, mozdulatlan álltam,
    Mintha gyökeret vert volna lábam.
    Lelkem édes, mély mámorba szédült
    A természet örök szépségétül.
    Oh természet, oh dicső természet!
    Mely nyelv merne versenyezni véled?
    Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
    Annál többet, annál szebbet mondasz.
    Késő éjjel értem a tanyára
    Fris gyümölcsből készült vacsorára.
    Társaimmal hosszan beszélgettünk.
    Lobogott a rőzseláng mellettünk.
    Többek között szóltam én hozzájok:
    "Szegény Tisza, miért is bántjátok?
    Annyi rosszat kiabáltok róla,
    S ő a föld legjámborabb folyója."
    Pár nap mulva fél szendergésemből
    Félrevert harang zugása vert föl.
    Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék,
    S tengert láttam, ahogy kitekinték.
    Mint az őrült, ki letépte láncát,
    Vágtatott a Tisza a rónán át,
    Zúgva, bőgve törte át a gátot,
    El akarta nyelni a világot!
    ----- ez pedig itt lent nem túl fontos ---- #infofeed #autotunex #VersDal #Vers #Zene

Комментарии • 2