Zarándoklat Püspökhatvanból Sümegre és Celldömölkre

Kovácsné Mészáros Anna írása:
Zarándoklat Püspökhatvanból Sümegre és Celldömölkre.
Első állomás Sümegen, az Urunk Mennybemenetele Templom volt, ahol Nagy József
kanonok úr szentmisét mutatott be a zarándokokért és családjaikért, majd elmondta
a történetét. A Plébániatemplom 1756-ban épült. Falait Franz Anton Maulbertsch
osztrák festő freskói díszitik, amiért méltón a rokokó sixtusi kápolnájaként említik. Az
egész templom - az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus - egyetlen
harmonikusan egybeolvasó nagy festmény. Következő állomás a csodálatos Sümegi
Kegytemplom és Kolostor megtekintése volt. A templomot 164-ben építette
Széchenyi György püspök. Az első csodás gyógyulás 1699-ben történt, és azóta is
számos esetben. 1945-ben egy várandós asszony csodás módon megmenekül egy
atrocitástól, kisfia születését követően elment hálát adni. „ Megköszöntem a Szűz
Anyának hogy segített. Odamentem a főoltárhoz néztem a kegyszoborra és mondtam,
nem ez, nem ez! Sírva fakadtam, majd az oltár mögé mentem, amikor megláttam a
másik kegyszobrot örömömben felkiáltottam: Ezt láttam, ezt láttam! (A hátsó Pieta
szobrot az asszony előzőleg sosem látta.) Majd a Püspöki Palota megtekintésére
került sor.A Püspöki Palota 1748-1755 között épült, barokk stílusú palota , a
magyarországi barokk építészet kiemelkedő alkotása, látványos, gazdag kiállítással
ellátva, amit bemutattak a csoport részére.
A Sümegi Várat is megtekintették néhányan, majd közös ebédre került sor. Ebéd után
a csoport megtekintette a csodálatos Celldömölki (Magyar-Máriazelli) templomot ,
melynek kegyképe a Máriazelli Madonna hű mása, amelyhez rengeteg gyógyulás
fűződik. Egy nagyon rátermett, határozott, rendkívüli előadó képességgel bíró
idegenvezető mutatta be a templomot, a múzeumot, a rengeteg érdekességet. Nagyon
megkapó egy a Szűz Anya a kis Jézussal szobor egy mellékoltáron, ahol a kisjézus
figyelmeztetően emeli fel jobb mutatóujját édesanyja felé, figyelmeztetve, hogy „ aki
Magyarország Koronáját viseli, az nem feledkezhet meg Magyarországról.” Még
sokáig el tudtuk volna hallgatni és nézni a sok érdekességet, de már este 6 óra volt
indulnunk kellett haza. A buszon imádkoztunk, énekeltünk, beszélgettünk, rengeteget
nevettünk, és előrevetítettük a következő zarándok utat. Egy csodálatos lelki napban
volt részünk!