Tényleg?? És mit? Emberséget? Férfiasságot? A kedvenc története, amit minden interjúban elmesélt, hogy fiatal korában kölcsönkérte a legjobb barátjától annak lakását egy hétvégére és ennek a barátnak a feleségével töltötte ott ezt a hétvégét titokban. Nyilvánvalóan du&@tak mint a nyulak, amikor is a barátja becsöngetett. Ő meg csak félig nyitott ajtót és mondta a barátjának, hogy most nem tudja beengedni, mert nővel van, majd jöjjön vissza holnap. És ezt nevetve mesélte el újra és újra.. Szóval te mit tanultál tőle?
Nekem nagyon tetszett, persze hogy tetszett, hiszen szinte napra egyidősek vagyunk. Imádtam a zenei műsorait, boldog voltam, ha egy lemezt, Komjáti előtt ismertetett, és játszott le. Személyesen is ismertem, vidám, kedves ember volt, nagyon szerettem. Más világ volt, amiben ő valóban a leghallgatottabb műsorokat csinálta. Én TV-s voltam, akkor a két intézménynek még közös volt az elnöke, üdülője. Sok rádiós barátom volt. Szép időszaka volt életemnek, amihez hozzátartózott ő, és sok más is. Jó volt a műsor számomra. ❤
Érdekes, őszinte műsor volt. Nagyon elgondolkodtató a párhuzam az 56 előtti gyerekkor, a nevelőotthon, a párthű szülők kapcsán KEPES András gyerekkorával. Érdemes összevetni, milyen másként láthatja egy gyerek szinte ugyanazt a történelmet maga körül. És ilyen más lelki nyomot hagyhat ...
Az apja mentségére, őt és a testvéreit azért tetette az 50-es években gyerekotthonokba, mert amikor kiment "nyugati" külszolgálatba, ők "túszok" voltak, így biztosan nem fognak a szülők disszidálni. Még saját elvtársaikban sem bíztak meg teljesen, pedig akit akkor kiküldtek, abban igencsak meg kellett. Szilágyinak elvétve hallottam, láttam egy-egy műsorát. Engem főleg a közéletiek, politikaiak érdekeltek, ő meg nem ezeken, hanem a szórakoztató osztályon dolgozott. A Halló itt vagyok azt hiszem nagyon későn ment, és betelefonálókkal beszélgetett, némi túlzással "fecsegett". Talán ezért sem könyvelték el nagy "ásznak". Újdonság volt, mert élőben beszélgetni egy betelefonálóval akkor még nem volt szokás. Nem tudom, h ez, vagy Bolgár György műsora volt-e előbb. Mindenesetre én nem emlékszem olyan beszélgetésre, amit ő késztett, és nagyon maradandó volt, vagy mély nyomot hagyott bennem. *Kétségtelen, ismert, népszerű ember volt, de ne keseredjen el, mert másokat sem ismertek el életükben vagy nagyon marasztaltak, amikor nyugdíjba elmentek.* Hirtelen néhány példa. Vitraytól sem köszönt el senki. mikor távozott a tv-ből, pedig nem akárki volt. Vagy nagyon népszerű volt a Déli krónikák után Czigány Györggyel, a Ki nyer ma, játék, muzsika 5 percben, az Astoriából. Vagy Pethes György, Autórádió műsora, a Petőfin hetente, délutánonként, amely közlekedési témákkal foglalkozott. Komjáthy György könnyűzenei műsora. Aztán a 16 óra, szombat délutánonként, vagy közvetlenül 1990 előtti Krónikák műsorvezetői, szerkesztői. Őket később kirúgták, pedig a rendszerváltáshoz biztosan hozzájárultak, nyílt, egyenes kérdésekkel, szembeni ami most megy a közmédiában. Egyikükről sem tudom, h kapott volna vmi nagy kitüntetést aktív korában. Talán utólag, nyugdíjasként, de ez se biztos. Lényeg, *többet ér az emberek emlékezete minden plecsninél.* Ellenben Stefka Istvánt, jelentéktelen vidéki tudósító, egy nagy nulla volt. aki ma a Pesti srácok portál főszerkesztője, még a rendszerváltás előtt, a belügy vmiért kitüntette. Nem is dicsekszik vele😁 Viszont 2010 óta elhalmozták díjakkal. Hiányzik ez SzJ-nak? Pláne ezektől?🤣
Így igaz. Akkoriban nem engedték ki az egész családot nyugatra. Ugyanilyen élethelyzetet mesél el Kepes András önmagáról, hogy ők miért voltak gyerekotthonban ... És abban is egyetértek, hogy rengeteg igazán kiváló ember nem kapott semmit, viszont egy csomó szemétre való seggnyalonc már a Kossuth díjat is... Nem a plecsni számít, hanem az emberek emlékezete.
A kedvenc története, amit minden interjúban elmesélt, hogy fiatal korában kölcsönkérte a legjobb barátjától annak lakását egy hétvégére és ennek a barátnak a feleségével töltötte ott ezt a hétvégét titokban. Nyilvánvalóan du&@tak mint a nyulak, amikor is a barátja becsöngetett. Ő meg csak félig nyitott ajtót és mondta a barátjának, hogy most nem tudja beengedni, mert nővel van, majd jöjjön vissza holnap. És ezt nevetve mesélte el újra és újra.. Ha a története igaz, akkor az magáért beszél. Ha csak kamuzta, akkor az is magáért beszél. Kisstílű és pitiáner minkét esetben. Nem titkolom, soha nem csíptem ezt az embert onnan kezdve, hogy ezt a történetet először hallottam a szájából. Három esetben hallottam saját fülemmel, amikor ezt elmesélte. Ha valaha ilyet tettem volna, akkor azt szégyenkezve titokban tartom, ha még kérkedek is vele, akkor nyilvánvalóan nem tanultam a hibámból...
Szerette a nőket. Egy neves gyógyfürdőhelyen dolgozott egy ismerősöm, aki kora hajnalban ment a mhelyére, és egy szálloda oldalsó kijáratán kilépett Szilágyi s megszólította. Látszott rajta, sebtében öltözött fel, meg egyedül volt, vki mellől leléphetett, stb. hogyan tudna ilyenkor taxit szerezni?😁
@@lujo5502 Csak hogy vitatkozzak veled... Nem volt jó képű szerintem! :)) Randa volt ez már akkor is, de vannak barátaim, akik szintén randák és a nők mégis csípték őket... :)
Nem vagyok pszichológus, de nekem az jut róla eszembe, hogy szociopata, amiben az intézeti gyerekkornak is nagy szerepe lehet. Az empátia hiányát érzem rajta. Régen szerettem, mint mindenkit, aki önazonos, nem játszik szerepet, kendőzetlenül kimondja, mit gondol. Ma már másként látom. Aki tahó, az tahó, ha magát adja, ha nem. De nem is ítélem el. Egy kisgyereket látok, aki jégpáncélt növesztett a szívére, és egóból nagy falat, ő így tudta kompenzálni a gyerekkori sérüléseit, és ezt nem tudta később sem meghaladni, ami nem is csoda, mert ez az attitűd sikeressé és népszerűvé tette.
Szilágyi János a főiskolás időszakom olyan alakja volt a rádió-adásokon keresztül, aki az önállóságot, a véleményalkotás szabadságát, ugyanakkor a korrektség és a jókedv alapjain nyugvó kapcsolatépítést is jelentette. Örültök, hogy hallhattam. Jó egészséget kívánok még sok-sok évig! (A többit ő megoldja. 🙂)
A kedvenc története, amit minden interjúban elmesélt, hogy fiatal korában kölcsönkérte a legjobb barátjától annak lakását egy hétvégére és ennek a barátnak a feleségével töltötte ott ezt a hétvégét titokban. Nyilvánvalóan du&@tak mint a nyulak, amikor is a barátja becsöngetett. Ő meg csak félig nyitott ajtót és mondta a barátjának, hogy most nem tudja beengedni, mert nővel van, majd jöjjön vissza holnap. És ezt nevetve mesélte el újra és újra.. Már sejted mér nem szeretted zsigerből??
@@divinusmaximus1315 A "legistenibb " hozzászólótól elvárható, hogy emlékezzék. Ezt már öt perce le tetszett írni. Önnek is egészséges egója fejlődött ki, hál ' Istennek. Viszont a történet, akár igaz, akár nem; függetlenül a "hősétől"' fúj !!!!
Nagyszerű riporter volt anno, s nagyon jól néz ki még mindig! Jó egészséget kívánok mindkettőjüknek!
Szívem csücske. Tanulni lehet Tőle. Köszönöm, hogy hallhattam Őt.
Tényleg?? És mit? Emberséget? Férfiasságot? A kedvenc története, amit minden interjúban elmesélt, hogy fiatal korában kölcsönkérte a legjobb barátjától annak lakását egy hétvégére és ennek a barátnak a feleségével töltötte ott ezt a hétvégét titokban. Nyilvánvalóan du&@tak mint a nyulak, amikor is a barátja becsöngetett. Ő meg csak félig nyitott ajtót és mondta a barátjának, hogy most nem tudja beengedni, mert nővel van, majd jöjjön vissza holnap. És ezt nevetve mesélte el újra és újra..
Szóval te mit tanultál tőle?
Show bálvány című műsorát nagyon szerettem!!! ❤
A "Halló itt vagyok" műsorát szerettem nagyon.
Szilágyi zseniális!
Még sok tartalmas évet kívánok!
Ezeket a szilvesztri délutánokat nagyon hiányolom a rádióból. (20 perc)
Nekem nagyon tetszett, persze hogy tetszett, hiszen szinte napra egyidősek vagyunk. Imádtam a zenei műsorait, boldog voltam, ha egy lemezt, Komjáti előtt ismertetett, és játszott le. Személyesen is ismertem, vidám, kedves ember volt, nagyon szerettem. Más világ volt, amiben ő valóban a leghallgatottabb műsorokat csinálta. Én TV-s voltam, akkor a két intézménynek még közös volt az elnöke, üdülője. Sok rádiós barátom volt. Szép időszaka volt életemnek, amihez hozzátartózott ő, és sok más is. Jó volt a műsor számomra. ❤
Felfoghatatlan, hogy még jelölt sem volt pld. a Prima-ban a korábbi időszakban sem.😢
Sajnos minden érában vannak kedvencek,ezért kaptak kitüntetést.
Érdekes, őszinte műsor volt. Nagyon elgondolkodtató a párhuzam az 56 előtti gyerekkor, a nevelőotthon, a párthű szülők kapcsán KEPES András gyerekkorával. Érdemes összevetni, milyen másként láthatja egy gyerek szinte ugyanazt a történelmet maga körül. És ilyen más lelki nyomot hagyhat ...
Imádom ezt a fickót!
Az apja mentségére, őt és a testvéreit azért tetette az 50-es években gyerekotthonokba, mert amikor kiment "nyugati" külszolgálatba, ők "túszok" voltak, így biztosan nem fognak a szülők disszidálni. Még saját elvtársaikban sem bíztak meg teljesen, pedig akit akkor kiküldtek, abban igencsak meg kellett.
Szilágyinak elvétve hallottam, láttam egy-egy műsorát. Engem főleg a közéletiek, politikaiak érdekeltek, ő meg nem ezeken, hanem a szórakoztató osztályon dolgozott. A Halló itt vagyok azt hiszem nagyon későn ment, és betelefonálókkal beszélgetett, némi túlzással "fecsegett". Talán ezért sem könyvelték el nagy "ásznak". Újdonság volt, mert élőben beszélgetni egy betelefonálóval akkor még nem volt szokás. Nem tudom, h ez, vagy Bolgár György műsora volt-e előbb. Mindenesetre én nem emlékszem olyan beszélgetésre, amit ő késztett, és nagyon maradandó volt, vagy mély nyomot hagyott bennem.
*Kétségtelen, ismert, népszerű ember volt, de ne keseredjen el, mert másokat sem ismertek el életükben vagy nagyon marasztaltak, amikor nyugdíjba elmentek.*
Hirtelen néhány példa. Vitraytól sem köszönt el senki. mikor távozott a tv-ből, pedig nem akárki volt. Vagy nagyon népszerű volt a Déli krónikák után Czigány Györggyel, a Ki nyer ma, játék, muzsika 5 percben, az Astoriából. Vagy Pethes György, Autórádió műsora, a Petőfin hetente, délutánonként, amely közlekedési témákkal foglalkozott. Komjáthy György könnyűzenei műsora. Aztán a 16 óra, szombat délutánonként, vagy közvetlenül 1990 előtti Krónikák műsorvezetői, szerkesztői. Őket később kirúgták, pedig a rendszerváltáshoz biztosan hozzájárultak, nyílt, egyenes kérdésekkel, szembeni ami most megy a közmédiában. Egyikükről sem tudom, h kapott volna vmi nagy kitüntetést aktív korában. Talán utólag, nyugdíjasként, de ez se biztos. Lényeg, *többet ér az emberek emlékezete minden plecsninél.*
Ellenben Stefka Istvánt, jelentéktelen vidéki tudósító, egy nagy nulla volt. aki ma a Pesti srácok portál főszerkesztője, még a rendszerváltás előtt, a belügy vmiért kitüntette. Nem is dicsekszik vele😁 Viszont 2010 óta elhalmozták díjakkal. Hiányzik ez SzJ-nak? Pláne ezektől?🤣
Így igaz. Akkoriban nem engedték ki az egész családot nyugatra. Ugyanilyen élethelyzetet mesél el Kepes András önmagáról, hogy ők miért voltak gyerekotthonban ... És abban is egyetértek, hogy rengeteg igazán kiváló ember nem kapott semmit, viszont egy csomó szemétre való seggnyalonc már a Kossuth díjat is... Nem a plecsni számít, hanem az emberek emlékezete.
A kedvenc története, amit minden interjúban elmesélt, hogy fiatal korában kölcsönkérte a legjobb barátjától annak lakását egy hétvégére és ennek a barátnak a feleségével töltötte ott ezt a hétvégét titokban. Nyilvánvalóan du&@tak mint a nyulak, amikor is a barátja becsöngetett. Ő meg csak félig nyitott ajtót és mondta a barátjának, hogy most nem tudja beengedni, mert nővel van, majd jöjjön vissza holnap. És ezt nevetve mesélte el újra és újra.. Ha a története igaz, akkor az magáért beszél. Ha csak kamuzta, akkor az is magáért beszél. Kisstílű és pitiáner minkét esetben.
Nem titkolom, soha nem csíptem ezt az embert onnan kezdve, hogy ezt a történetet először hallottam a szájából. Három esetben hallottam saját fülemmel, amikor ezt elmesélte. Ha valaha ilyet tettem volna, akkor azt szégyenkezve titokban tartom, ha még kérkedek is vele, akkor nyilvánvalóan nem tanultam a hibámból...
Szerette a nőket. Egy neves gyógyfürdőhelyen dolgozott egy ismerősöm, aki kora hajnalban ment a mhelyére, és egy szálloda oldalsó kijáratán kilépett Szilágyi s megszólította. Látszott rajta, sebtében öltözött fel, meg egyedül volt, vki mellől leléphetett, stb. hogyan tudna ilyenkor taxit szerezni?😁
@@lujo5502 Azzal nincs baj, ha szerette a nőket, de más dolog a jellemtelenség...
@@divinusmaximus1315 nem is mondtam, h baj, csak egy kis adalék, Jó képű, ismert ember volt, könnyen megszerezte őket
@@lujo5502 Csak hogy vitatkozzak veled... Nem volt jó képű szerintem! :))
Randa volt ez már akkor is, de vannak barátaim, akik szintén randák és a nők mégis csípték őket... :)
Nem vagyok pszichológus, de nekem az jut róla eszembe, hogy szociopata, amiben az intézeti gyerekkornak is nagy szerepe lehet. Az empátia hiányát érzem rajta. Régen szerettem, mint mindenkit, aki önazonos, nem játszik szerepet, kendőzetlenül kimondja, mit gondol. Ma már másként látom. Aki tahó, az tahó, ha magát adja, ha nem. De nem is ítélem el. Egy kisgyereket látok, aki jégpáncélt növesztett a szívére, és egóból nagy falat, ő így tudta kompenzálni a gyerekkori sérüléseit, és ezt nem tudta később sem meghaladni, ami nem is csoda, mert ez az attitűd sikeressé és népszerűvé tette.
Azért ilyen idős korra illene az embernek leküzdeni a démonait.Mert sok embernek, ki felnéz valakire,ez kiábrándító tud lenni....
Szilágyi János a főiskolás időszakom olyan alakja volt a rádió-adásokon keresztül, aki az önállóságot, a véleményalkotás szabadságát, ugyanakkor a korrektség és a jókedv alapjain nyugvó kapcsolatépítést is jelentette. Örültök, hogy hallhattam. Jó egészséget kívánok még sok-sok évig! (A többit ő megoldja. 🙂)
Húú nem tudom de nekem soha nem volt szimpatikus Szilányi.....
A kedvenc története, amit minden interjúban elmesélt, hogy fiatal korában kölcsönkérte a legjobb barátjától annak lakását egy hétvégére és ennek a barátnak a feleségével töltötte ott ezt a hétvégét titokban. Nyilvánvalóan du&@tak mint a nyulak, amikor is a barátja becsöngetett. Ő meg csak félig nyitott ajtót és mondta a barátjának, hogy most nem tudja beengedni, mert nővel van, majd jöjjön vissza holnap. És ezt nevetve mesélte el újra és újra.. Már sejted mér nem szeretted zsigerből??
@@divinusmaximus1315 Ezt a történetet nem hallottam.....durva pont egy baráttal.
Kiváló rádiós volt, de emberileg tényleg van benne valami unszimpatikus (nagyképű, öntelt).
@@divinusmaximus1315 A "legistenibb " hozzászólótól elvárható, hogy emlékezzék. Ezt már öt perce le tetszett írni. Önnek is egészséges egója fejlődött ki, hál ' Istennek. Viszont a történet, akár igaz, akár nem; függetlenül a "hősétől"' fúj !!!!