A műsorvezetőnek fogalma sincs, hogy milyen ilyennek lenni, ilyen érzésekkel együtt élni. Néha kifejezetten irritáló volt a kommentárjuk, vagy épp a kérdésfeltevésük! És ami végképp visszataszító volt, hogy nagyon lenézőek voltak a parentifikált emberekkel kapcsolatban. Bea, nagyon szuper volt a téma. Mindenképp elolvasom a könyved! Köszönöm!
Keptelen voltam vegighallgatni. Ezek a "musorvezetok" kritikan aluliak. Akadekoskodo, modortalan, kivagyi hozzaszolasok, kocsmai stilusban. Kar erte, mert a tema es az eloado nem ezt erdemli.
Te sem azért vagy a földön mert tökéletes vagy, mert ha különb lennél nem írtál volna ilyeneket. Az a másikra mutogatás neked is nagyon jól megy. Saját magadat csiszold, saját magaddal szemben legyen elvárásaid. Ez egy beszélgetős műsor, és senki nem mondta, hogy profik ülnek a székekben.
Őszintén szólva engem kifejezetten zavart végig a kérdezők akadékoskodása, folyamatosan közbeszóltak, ami kifejezettem udvariatlan viselkedés! Nem igazán volt érthető számomra, hogy mi az amit "nem értenek" ? Többször is hangsúlyozta a Bea, hogy ezek az emberek valójában szenvednek belül - attól, hogy kifelé maximalisták! Ha nem képesek definiálni sem, nemhogy megélni a saját érzéseiket, s emiatt megfogalmazni a saját szükségleteiket, akkor ez érzelmi és kapcsolódási zavarokhoz, elakadásokhoz vezet a felnőtt korban - akár egy egész életen át, s ez a legfőbb megoldandó "probléma"! Úgy tűnik, hogy a kérdezők nem éltek (élnek) át hasonlót, ezért nem fogják megérteni soha, hogy ez mekkora érzelmi teher azoknak, akik átélik, hisz soha nem tudnak önazonosak sem lenni, mert mindig a másik szükségleteit helyezik előtérbe ! (Pl. jómagam is - az egész eddigi életem másokról és nem önmagamról szólt, s most, amikor szólhatna végre rólam is, nem tudok mit kezdeni önmagammal, mert tele vagyok elfojtásokkal 58 évesen! Szerintem ez épp elég probléma attól, hogy az egész eddigi életemben önálló voltam, mindenki sorsát nekem kellett "egyengetni" , kiálltam mindenkiért és segítettem folyamatosan, nemet mondani nem voltam képes soha senkinek - csak épp saját érzelmi életem nem volt !😔)
Igen...egyetértek. UGyanezt éltem és én is 58 éves vagyok. De ki vagyok én? Próbáltam a lányommal nem olyan lenni mint velem a szüleim, csak mindemellett vertek is a négyesért. Sok betegség, három válás...mind igaz amit mond. A nagyon mély fájdalom ledönti az embert. Mindig minden kizsigerelés, kihasználtság és a " nem vagyok fontos". Minden bántalmazómmal megszakítottam a kapcsolatot és láss csodát senki sem marad. Ez a két férfi ezeket nem élte át az hallható.
Nem azonos kategória a két kérdező . És van egy másik szempont is : így , hogy 3 különböző IQ-EQ ilyen magas szinten kommunikálni tud egymással ,nekem ez nagyon tetszik . Így 3 különböző hátterű- adottságú ember csoportokat is megérinthet ez a téma .
A téma rendkívül érdekes és a vendég nagyon érthetően és érdekfeszítően beszél. Mindezek ellenére borzasztóan kínosan is éreztem magam a két kérdező bugyuta kérdései, felvetései miatt. Sajnos a két oldal totálisan más EQ szinten van, az interjú alany intellektusának köszönhető, hogy végignézi az ember, ha már elkezdte.
Nagyon kellemetlen a két "műsorvezető" viselkedése. Nevetgélnek folyamatosan, közbeszólnak, káromkodnak, különösen a fehér pólós műsorvezető. Látszik, hogy unja, semmi érzéke nincs ehhez az egészhez. Ez egy komoly problémát érintő interjú volt, nagyon sajnálom, hogy elveszíti valamennyire a komolyságát emiatt a szánalmas viselkedés miatt.
Köszi srácok és hálás köszönet Bibók Beának is.Paff vagyok. Azt hittem, hogy önismeretből már majdnem mindent kipipálhatok. Ez a beszélgetés olyan sok mindent megmagyaráz az életemben. A párom és én is parentifikáltak vagyunk. Szinte őrület a hajtás, amiben mindig vagyunk. Annyira jó ez a felismerés. A páromnak is lefordítom németre a beszélgetést. Kíváncsi vagyok mit tudunk kezdeni ennek ismeretében. Nagyon jók a műsoraitok, gratulálok a minőségi munkához!
Úr Isten! Mindenkinek ajánlom ezt a podcast-et is! De jó beszélgetés (ismét). 👌👏👏👏 Most jöttem rá, hogy Édesanyám parentifikált volt, és a Húgom és én is azok lettünk... csodálatos gyermekkorunk ellenére. Egyszerűen lemásoltuk a mintát. 🙈 Köszönöm ezt a nagyszerű beszélgetést. Nagyon érthető és tanulságos volt. A könyvet már rendeltem is 🤗. Fiúk, őrületesen jó amit csináltok! Abba ne hagyjátok!!!! Hálásan köszönöm 🙏
Tisztelt fehér polós úr. A probléma a parentifikáltságban az a magány. Egy idő után úgy érezzük, hogy teljesen egyedül vagyunk ebben a világban és senki nem szeret minket önzetlenül. Még a legapróbb kis szeretet darabkáért is meg kell küzdenünk. Ez a probléma a parentifikáltsággal.
Valahogy az volt az èrzèsem, hogy a kèt kèrdező nem hogy nem szakember, de valahogy tàvol àll a megèrtèsük ettől a tèmàtòl..köszönet a beszèlgetèsèrt, legközelebb lehetne kicsit szofisztikàltabban èrtelmezni ès kèrdeseket feltenni, mert nekem nagyon nagy volt szakadèk a kèrdező ès a vendèg között.
A fehér pólós fiatalember a megjegyzéseivel amivel szerintem semmit sem ért az egészből szinte fájdalmat okoz az ignorálásával. Minden igaz amit a doktornő mond és sajnos a súlyos betegségek is. Örüljön ha nem érti. Minden jót kívánok és örülök ennek a beszélgetésnek. Tudja én sosem voltam fontos az egész életemben.
Annyi kérdésre kaptam választ. Nem szeretem, nem is szoktam magamat címkézni, de hogy bő egy éve jobban foglalkozok az önismetettel, egyre több kérdés került elő, hogy ezt miért így csinálom, miért ezzel a működéssel, miért nem érzek elégedettséget...??? Holott viszonylag nagy teljesítményeket értem el önállóan segítség nélkül....és számomra ez nem volt büszkeség, (most sem az) hanem egy szimpla, "ez egy minimum, ez az alap" érzés. 🙁 Köszönöm! Hálás vagyok, hogy tisztítottátok a kérdőjeleimet. 🤗☺️ Nagyon jó beszélgetés volt! ❤
6@@Gubancosful Mert te szerinted rendben van az ahogy kiröhögik a szerencsétlen embereket? Olyan pozícióból nézik le q betegeket, ahová senki sem teheti magat-hiszen ha megkapargatjuk, mindenkinek vannak sérülései.
Ugyanezért nem járunk étterembe. :-) Egy éve leraktam a másokért való élést. Kicsit én jövök. Most már nyugodtan ledőlök a kanapéra akkor is, ha nincs elmosogatva.
Hálás vagyok Bibók Beának és Nektek is ezért a műsorért. Fájdalmasan ráismertem Anyukámra. A családjáért élt. Ez volt az élete. Sokszor gondolkodtam, hogy miért nem tudott leállni. Van, és lesz mit feldolgozni.
Én, mint pszichológia terén laikus volt olyan tapasztalásom, hogy az emberekben van pszichológiai auto korrekció és gyakran veszik észre saját szenvedéseiket és még azt is, hogy mi okozza. A legnagyobb ok amiért mégsem változnak az a társak, barátok választása. Mire észrevesszük és próbálunk valamit tenni már rég körbevettük magunkat a hibás programunk diktálta személyekkel akik a régi rossz programok helyességét igazolják vissza és győzködnek bennünket a változási szándékunk hiteltelen és felesleges voltáról hiszen őnekik valószínűleg pont a mi rendellenességünk a 'gyógyír' az ő rendellenességeikre. Egy ilyen gyógyulási folyamat, ha beteljesült vezethet valláshoz, szakításhoz.
Nem a müsorbezetökre kell nézni hanem az elhangzotaka hisz nagyo sokukat érint ez a lényeg.........ÖNISMETETI FEJLÖDÉS SZÜGSÉGES AZ ÉLETÉBEN AZ EMBERNEK😊
Nem is szabad ezért a temérdek lózungba csavart szájtépésért egy árva kanyilót sem fizetni. Egy 50 perces "terápiáért" eltesznek 20 ezer forintot feketén, de még a telefont sem halkítják le, nehogy a következő kuncsaftot elszalasszák. Egy pénzlehúzó akció az egész. És semmiben nem tud segíteni egy ilyen 50 perces mesedélután, már neked, hiszen a problémád ugyanúgy megmarad, az övé viszont oldódik, hiszen egy huszassal beljebb van. Napi 4-5 vendég és ő már rendben is van, oersze ha ennek a reklámnak köszönhetően sikk hozzá járni, akkor a sznobéria is jóllakik. Ha lesz rá pénzed, akkor inkább költsd magadra, jobban jársz. A neten meg található annyi ilyen fos, hogy Dunát lehet rekeszteni vele.
Köszönöm ezt a műsort, most már megtudom nevezni a párom és családja állapotát. A páromnak parentifikált az édesanyja és az édesapja is - hát, nem felhőtlen a kapcsolatunk, kötelező mindig elhozni amit hétvégén főznek, ezt esszük három napig, mert a páromnak bűntudata van, ha kidobjuk és mást akarunk enni - nem merem kimondani a kocsiban, amikor vezet, hogy itt kellett volna elkanyarodnia, mert képes abban a pillanatban lefékezni és visszakanyarodni, csak hogy teljesítse az én elképzelésemet. Tökéletesen kihasználhatnám, hiszen mindenben képes velem egyetérteni és azt csinálni amit mondok, nekem azon kell dolgoznom, hogy ezt ne tegyem meg. Többször elmondtam már neki, hogy: ugye tudod, hogy ha akarnám, akkor minden vágyamat teljesítenéd, gondolkodás nélkül? Erre-ő csodálkozik, hogy mi ebben a furcsa? Hiszen ő így tesz majd boldoggá engem. Szóval nem könnyű egy ilyen emberrel együtt élni, mert folyamatosan kihasználható, de közben meg iszonyat idegesítő, hogy döntésképtelen, ezért minden feladat eldöntése rám hárul. 45 éves, most kapta a negyedik autóját az apukájától, amit nem akart, nem is tetszik neki, de ezt soha sem merte elmondani, mert attól fél, hogy az apja belehalna, ha az ő álmára azt mondaná, hogy: köszönöm nem kérem. Én abban tudom segíteni, hogy elmondom neki, a szüleivel a kapcsolata nem egészséges, felhívom a figyelmét ezekre a történésekre, próbálok a lehető legtöbb dologban ráparancsolni, hogy hozzon ő döntést és ne aggódjon azon ha rossz döntést hozott, majd dolgozik a kijavításán, stb... Sajnos nem sok változás történik, a tegnapi kirándulásból is úgy jöttünk haza, hogy azon siránkozott, hogy biztos rosszul esett a szüleinek, hogy nem vittük őket magunkkal. Erre én persze bepöccenek, és elkezdem mondani, hogy: ugyan minek hoztuk volna magunkkal őket.... stb. Aztán megcsörren a mindennapi telefon - olyan 18 -óra körül, látom a kijelzőn: Apukám - Hol vagytok? Mit csináltatok? Mit dolgoztatok? Otthon vagytok? Szedtem egy láda almát, mikor viszed el? Aztán kiveszi a telefont a kezéből anyósom, hol vagytok, puszillak benneteket, ugye tudod, hogy nagyon szeretlek, millió puszi, puszi, puszi!😵💫
Ez egy rèmàlom lehet. Elkèpesztô, hogy szeretet címszò alatt, mit meg nem tesznek egymàssal az emberek, ès sajnos simàn el tudom kèpzelni, hogy a “kedves” szülôk tènyleg megsèrtôdnek, ha a lànyuk nem ùgy reagàl, ahogy ôk azt elkèpzeltèk. Sok erôt ès kitartàst kîvànok ehhez a helyzethez. 45 èves a pàrja, de soha nem kèsô elkezdeni meghùzni a hatàrait a szüleivel, ès mindenki màssal szemben.
Kedves @@timeagera1234! Valójában szerintem soha sem fogja meghúzni azt a határt, sőt attól is félek, hogy a szülei halála sem vet majd véget ennek a gondolkodásnak. Az az ember akit nem hagynak felnőni, szerintem gyerek marad, és ha meghalnak a szülei már nem lesz senki, aki elengedje a felnőtté válás útján. Alföldi Róbert: Nyugalom című filmje is erről szól - érdemes megnézni.
Làttam màr rosszabbat is 😢 Apuka mindkèt 30 èven felüli gyerekèt naponta 4-6 × felhìvja, s teljesen kiborul ha nem tudja vmelyik felvenni! Egyiknek màr van gyereke. Ròla minden nap fotòt vagy videot KELL küldenie! Szerintem feltètelezi, h a lànya nem tudja èletben tartani vagy jòl nevelni a kisgyerekèt. 😞
Felnötként is a gyerek a szülöknek a gyermeke marad élete végéig és nem Mòor aki meg tette a dolgát es most elmehet. A szeretet az egy két-irânyu utca ès tudni kell rajta vezetni, egy kincs, amit nem szabad tehernek venni eès szabadulni tôle, h a temetésénél ne legyen büntudata, vagy sajnàlata , h több idöt nem töltött vele életében az ember. Aki tárgyalanja a müsornak, az màr érti miröl van szó, mert élte, vagy éli is, de a müsor vezetôk dolga helyes, h “nem értem” kérdésekkel “provokáljanak” feleleteket azok szàmàra is akik még nem azonositottak meg magukat, és h ne egy unalmas klinikai monoton elöadàssà vàljon a müsor. Nekik ez a feladatuk és jól végzik a munkájukat 😊❤
Sziasztok Fantasztikus a videó. Magamra ismertem rendesen. Évek óta dolgozom magamon. És a miért baj ez hiszen a parentifikàltnak csudi jól hangzik az élete. Én saját tapasztalatból mondom hogy hol a nehézség. Csodálatos az életem mert rengeteget dolgozom magamon de egyedül élek 41 éves vagyok munka mániás semmi nem elég jó nekem. És a kapcsolataiban a végletekig elmegyek. Mindent megteszek és amikor már nem bírom tovább kalap kabát ott hagyok mindent.😅😅😅😅. Remélem mindenki számára világos a miért baj ez kérdése. Szerencsére sokat olvasok minden önfejlesztő jellegű könyvet. Így már tudom mi vagyok és ennek köszönhetően boldog is. Minden jót mindenkinek.
Szia, köszi! Remélhetőleg sejthető volt az adásból, hogy azért firtattuk ennyire a miért baj kérdését, mert sok érintett (lett légyen szó családtagról is) nincs tisztában a parentifikáció okozta probléma súlyával. Amit magadról írsz, szívmelengető, még ha tudjuk is, mennyire nehéz szembesülni önmagunkkal.
Van egy kisfiú a csalàdban.Mindìg azt akarja mint a lànyom, azt szereti amit a lànyom nekem furcsa mert kèt gyerekem van egyik sem akart soha ami màsnak van.Nincs sajàtja amit ő akar.Az ő apukàja, a fèrjem bátyja aki mindìg felelős volt a fèrjemèrt amikor gyerekek voltak..Nagyon sok felismerèst adott ez a riport.Màsokkal, magammal kapcsolatban.
Döbbenet. Tökéletes, tűpontos mondatok személyemről, működési mechanizmusomról. Sztem nem volt olyan mondat, ami nem stimmelt volna. Lehet, h parentifikált vagyok. 😄🥳 Jó tudni, már ismerem az ellenséget és győzök. Iszonyú jó, lényeges kérdések, profi válaszok. Tökéletes beszélgetés!!! Tényleg hálásan köszönöm. 💚💙🤎🤍
Őrület, pár perccel ezelőtt, ugyanezeket a szavakat (“tűpontos”) használva írtam le az ugyanilyen AHA élményemet a gyerekeimnek. Fantasztikus élmény volt mind a beszélgetés, mind a kommentek olvasása. Kedves @fintorattila5645, mélységes együttérzésem. 🌷
Kedves Robi és Gergő. Köszönöm hogy Bibók Beát hívtátok meg, és a parentifikáció volt a téma. Még sok ilyen beszélgetést kívánok nektek, és nekünk a hallgatóitoknak is. Bea könyvét olvastam, még el fogom olvasni többször, mert le kell ülepednie bennem. Jó ideje gyakorlom az önreflexiót...na igen,több részben magamra is ismertem. Köszönöm még 1x ezt a tartalmas beszélgetést.😊
Ismét egy zseniális beszélgetést hallgattam! Bibók Bea tudása, egész lényének kisugárzása, csodálatos humora mindig is lenyügöző! Gergő&Robi nagyon jók voltak a kérdések! Szívből köszönöm a lehetőséget! ❤
Üdv mindenkinek! Nagyon hasznos volt a videó, sok dolgot felismertem magamban és a gyerekkoromban. Engem kifejezetten zavart az egyik interjúztató úr nem túl empatikus hozzáállása ehhez a témához. A parentifikáció nagyon is rossz, aki ebben nőtt fel, az tudja, hogy az egész élete arról szólt, hogy mások szükségleteit elégítse ki és emiatt háttérbe szorult a sajátja. Sajnos sokáig tudattalanul én is ezt tettem, mindent megtettem azért, hogy másnak ne legyek teher, mégis mindig olyan kapcsolatokba futottam, ahol az voltam, pont mint a szüleimnek. A szüleim nem csak parentifikáltak engem, de ők maguk is ennek az áldozatai és érzelmileg elérhetetlenek, sokszor úgy érzem őket is nevelni kell, mert rengeteg alkalommal képtelenek alap dolgokra. Az interjúztató férfi nem érti ez milyen, ez minden csak nem jó érzés. Úgy gondolom, ha ilyen érzékeny témákban készítünk tartalmat, akkor olyan érzékenyen is reagáljunk, így nekem ez empátia hiányos volt. A pszichológus hölgy pedig kitett magáért, biztos beszerzem a könyvét :) Mindenesetre azért tetszett a videó, hasznos mindenkinek és osztom azt a véleményt, hogy mindenkinek ajánlott szakemberhez járni!
Kedves Róbert, Gergely és kedves Bibók Bea! Hálásan köszönöm ezt a beszélgetést! Hiánypótló! Nagyon tanulságos volt! Még sokszor újra meg fogom hallgatni... Magamra és másokra is ráismertem. Bibók Beát más témákban szívesen hallgatnám máskor is. 🙂(Köz)érthető, szimpatikus Hölgy. Ja, és feliratkoztam a csatornára. 🙂
Nagyon köszonöm! A parentifikált párokról szóló részt kiemelném, sok dolgot helyrerakott. Olyan jó lenne a debilizált párokról is hallani, hasznos volna számomra! 😊
Csak most találtam Bibók Beával való beszélgetéseitekre, és nagyon örülök, hogy meghívtátok, nagyon örülök azoknak, amiket elmond. A könyveit mindenképpen beszerzem. 1:48:48 után elsüt a pszichológusnő egy poént, hogy majd arról is ír egy könyvet, milyen egy JÓ párkapcsolatban élni. Arról annyit hallunk manapság, mit csinálunk "rosszul", hol vannak kibillenéseink, traumáink, de hogy hogyan lehetne jól és egészségesen működtetni valamit, arról nemigen láttam még könyvet (lehet, hogy létezik, szívesen fogadok könyvajánlásokat :) ). Szerintem jó ötlet és segítség lenne egy ilyen könyv. Illetve a beszélgetésekben elhangzik a "felnőtt működés" és "felnőtt én-állapot" kifejezés - akár parentifikáltak vagyunk, akár gyermekségben ragadt felnőttek, segítene a helyes irány megtalálásában. Hiába tudjuk magunkról, hogy ebbe vagy abba a csoportba tartozunk - nagy eredmény már a felismerés is, persze, de - mondják: nem tudom, hogy mit nem tudok, tehát ha nincs tapasztalat arról, mi az egészséges, elindulni is nehéz a megfelelő irányba. Talán azt sem tudjuk még, hogy igenis van megfelelő irány. Akit például csakis gyerekségben tartottak, ellopták a gyermekkorát, felnőttkorát (akár mindkettőt...? van olyan?), valószínűleg otthon sem látott egészséges mintákat, hozzáállásokat, jó eséllyel talán ismeretségi körben igen, de ha ott se, na úgy nehéz gyógyulni. Ha legbelül van is valamiféle sejtésünk, aminek talán némi bátorsággal teret is merünk adni, akkor is jól jön a megerősítés, főleg erőteljesebb személyekkel szemben. Valószínűleg erre lenne megfelelő a terápia, csak azt látom, van egy réteg, akik számára elérhetetlen, "csupán" anyagi okok miatt (más részről meg értem és helyeslem, hogy a szaktudás méltó díjazást is kíván.) Újrahallgatós lesz ez a beszélgetés is, köszi!
A könyvet azonnal megveszem. Köszi ezt a felvilágosult beszélgetést. A parentifikáltak a gazdaság szempontjából nagy kincs, a kkv-k motorjai. Ha az újrafelépítendô oktatási rendszerünkbe be lehetne építeni az érzelmi intelligenciát mint tantárgyat óvodában, alsótagozatban ( Portugáliában már 2014-tôl követelmény, egyes spanyol autonóm közösségekben is), talán szélesebb körben lehetne eszközt adni a parentifikáltaknak, hogy értelmesen használják fel önmaguk számára is azt a magas potenciált amit elvártak tôlük és amire betanították ôket.
"A parentifikált olyan, mint az újfundlandi; a vízben lévő embert kihúzza. A probléma az, hogy nem csak a fuldoklót, a fürdőzőt is." - ez volt a kedvencem ebben az adásban. Ismerőseimre gondolva a jellegzetességek főleg nőkre illenek, ezen belül is másodszülöttekre, első fiú után. Vajon van ebben is valami?
En 1 gyermek, vigyáztam.őcsemre, hogy untam sokszor, rám.pakokta anyám a gondjait, ehhez nagyszerűen ért a mai napig, azt hiszi ő körülötte forog a világ. Pedig nem így van. Végre rá döbbentem senki nem számít, én szeressem magam nagyon.
Amikor a másik ember érdeke a saját érdek elé kerül,az az asszertivitás hiánya - a jogos önérdek fel nem ismerése .A gyerekkorban meg kellene tanítani az asszertivitást. A fogalom ismert régóta.
Köszönöm! Nagyon hasznos volt számomra is! Csodálatos és eredeti, őszinte, hiteles személyiség Bibók Bea! Jó kérdéseket fogalmaztak meg a fiúk! Élveztem nagyon! A könyvet el fogom olvasni az már biztos! Rohannom kell terápiára :D
Azért a régebbi világban, amikor még sok gyerek volt egy családban, akkor természetes volt, hogy a nagyobbak sok mindent "átvesznek" a szülőktől a kisebbek melletti tennivalókból. Állítólag ennek sok pozitív hatása is van.
Robi&Gergő👏🏻, sokat fejlődtetek az előző videó óta!😊 ✨Bea✨egyszerűen fantasztikus, nem győzöm ismételni magam. Hashimotos vagyok 5 éve, erôsen érintett ebben a témában. Jöttek az "aha"-élmények, felismerések, ezért igen hálás vagyok! Végre értem ezt! És még mennyi munka áll előttem... 😊 A könyvet alig lehet letenni, igazi alapmű és egyedülálló.❤ Hálásan köszönöm Nektek ezt a 2órát!🙏🏻
@@cskrisztina0814 Teljesen értelek, az ezt megelőző podcast hidd el rosszabb volt 😅 viszont én értékelem a fejlődèst, ott eléggé sokan tettek megjegyzést a srácokra. Bea személye az, ami vitte az egész műsort!
Nagyon szépen köszönöm 🙏 Sokmindent felismertem, és hálás vagyok hogy elindultam az önazonosságom megismerése felé. Csodálatos utazás , mintha egy új ember születne bennem❤
Köszönöm ezt a beszélgetést . Nagyon sok felismerést hozott nekem . Egy lépéssel megint közelebb jutottam a felismeréshez és megbocsájtáshoz Anyukámnál. De könnyeket is adott ,hogy én milyen Anya voltam . Van mit megbocsájtanom magamnak is.
Szívesen elmesélném a műsorvezetőknek, hogy mi ezzel a probléma, miért érzi magát rosszul egy ilyen ember?! :) Már olvastam Bea könyvét, amint megláttam a könyvesbolt polcán a címet és a borítót már tudtam, hogy miről szól a könyv és nekem való. Sajnos két hónappal ezelőtt 24(!) évesen eljutottam arra a pontra, hogy itt elég, kiégtem, fel akartam adni a jegyességem, mert mint ahogy írta az “üzemanyag jelző”, úgy le fittyent az életem. A legrosszabb az egészben, hogy mivel nem tud az ember a saját igényeire figyelni, azt sem tudja hogy mi ez és hogyan jöjjön ki ebből a helyzetből..
Nagyon jó volt ez a beszélgetés,számomra... A pszichológusnőről az a benyomásom,hogy nem csak nagyon jó szakértő ( szándékosan nem szakembert írtam ),hanem mindenhez tudott saját tapasztalattal kapcsolódni is. Az így átitatott gondolatok tesznek minden segítőt egyedivé és igazán értékessé. A riporterek szerintem csak nem szokványosan vezették a műsort.Megosztó volt a viselkedésük,de számomra már az elején kiderült,hogy nagyon is jól vezetik a beszélgetést és kiválóan alkalmazkodtak a témához. Csak elsőre furcsállottam én is ezt a stílust,de hamar megnyertek. Nekem ez így nagyon is tetszett. Érdekes volt,színes,fontos,toppos. Én nagyon köszönöm! A doktornő kulcsszavai,lényegre tapintó gondolatai nekem nagyon sok felismerést adtak. Szívesen hallgatnék tőlük folytatást és köszönöm!😊❤
@@bibokbea6990 még ez után hallgatlak meg, előtte írom le megérzésemet, hogy ne tudjál befolyásolni benne! Tehát a kérdés nekem ma már nem az, hogy a gondolatok irányítanak bennünket, vagy a ráhatás, mert nincs olyan szűrő ahol a dömping valós hír egyike át ne menjen rajta! LASSÚ? IGEN AZ! gondolom AMIT TANULTÁL (...lexikális tudás...) az alapja értekezésednek - számomra teljesen értéktelen, mert a valós tudás a megtapasztalás! Amit közlök tények és nem vita témának közlöm... nem megsértődni el kell rajta gondolkodni - Arisztotelész helytelen tudás generációkra emlékezni kell! Írtam 2023. 10. 23.án 0:17-kor IDKL.
Akinek nem tetszik ne hallgassa őket. Én úgy gondolom ezt nem is kellene szóvá tenni. Számomra mindig különleges, de nagyon aktuális témákra találnak. Akit bővebben érdekel olvassa el a könyvet.
a yt algoritmus-nak köszönhetően kattintottam. viszont valószínűleg nem fogok több dolgot megnézni tőletek, mert egyszerűen "agyoncsapjátok" a témát is és a vendéget is a türelmetlenségetekkel és a sokszor oda nem illő hozzámondásokkal.💀 pedig a hölgynek köszönhetően alapvetően a homlokomra csaptam...
Hehe, mind a 2 kopaszodó, de sejtem, melyikre gondolsz. Lehet, hogy direkt csinálja, mert úgy gondolja, másokban is felmerülnek ilyen kérdések. Tényleg elég idegesítő, de legalább jól modellezi a hazánkban jellemző hozzáállást ("pszichológushoz csak a bolondok járnak").
A Riporterek pont azt tették, ami a dolguk - remekül…..”átforgatták” a témát….nem hagyták az Alanyt a saját egója szerint elkalandozni, hanem a Hallgatóit szolgálták ki a kérdezgetéseikkel, “boncolgatásaikkal”.
@@anikomaczak1047kb. én is így látom a ripoetereket. Mindketten egy "oldalt" képviseltek. Mivel több riportjukat is láttam már, ezért tudom, hogy jól kérdeznek. Nekem az volt a fura, hogy nem olvasta egyikük sem azt a könyvet, amiről a riport tul.képpen szólt. Ezt én felkészületlenségnek gondolom. Legalább egyikük jó lett volna, ha képben van, miről van szó a könyvben. Itt a pszihológusnőnek nagy elismerésem, hogy ő nem tette ezt szóvá.
Azért nem olvasták, mert akkor még nem jelent meg a könyv, a riport előtte készült. Szerintem a srácok pont azt kérdezik, amit egy hétköznapi ember kérdezne tőlem. Ez fontos, mert ha pszichológus(ok) ülne(nek) ott, akkor két vagy három szakember beszélgetne. Azért tartom jónak ezt a beszélgetést, mert azokat a kérdéseket fogalmazzák meg, amit egy hétköznapi halandó.
Nagyon tetszettek Bibók Bea gondolatai. Érthetően, lényegretörőn fejezte ki magát és nagyon érdekesen adta át. Az interjúztatók felkészületlensége, a bárgyú óvódás szintű kérdéseik és a kommentjeik pedig kritikán aluliak....
Szerintem teljesen jó a két műsorvezető vita kezdeményezése, mert az ókori görögöknél is a vita lendítette tovább a tudományt. Senki nem kíváncsi üres bólogatókra. Másrészt akármilyen okos is lehet egy pszichológus, a végső igazság úgyis mindig kérdés marad. Ráadásul az is lehet gyerekes, ha valaki csak a pszcichológus tanácsára tud valamiben dönteni, mert a saját képességeivel nincsen tisztában. Az is vitatható, hogy mi az ember korának megfelelő. Van, aki már 4 évesen felolvas másoknak az oviban, van, aki 7 évesen naponta edz, önállóan tanul, és van, aki 10 évesen tud főzni... Ebben igaza van a műsorvezetőnek, hogy ezek hasznosak, és lehet, hogy inkább azokkal van gond, akik ezekben visszamaradnak.
Kedves Bea! Nagyon köszönöm ezt a fantasztikusan érdekes beszélgetést, tudtam kapcsolódni hozzá, nagyon is! Külön tetszett a fiúk "hétköznapi" hozzáállása a témához, így lett tökéletes íve a beszélgetésnek😊🤗A kérdésem az lenne, tudna-e további szakirodalmat javasolni a parentifikáció és az autoimmun betegségek közötti összefüggéssel kapcsolatban, hangsúlyozottan az SM betegségekre nézve érdekelne pár hiteles olvasmány. Hálásan köszönöm előre is, és hatalmas gratula a könyvéhez! Köszönöm fiúk, hogy fejlődhettem a műsor által, igazi értéket teremtettetek. Klassz volt nagyon!!!🤗
… segítséget annak adunk, aki elfogadja vagy kéri ….. Kedves Bea, én érintett vagyok minden mondatában, valóban egy időben mindenki gondját meg akartam oldani, tanácsot adtam kéretlenül is. A húgom ezzel visszaélt (szerintem), ha családi megoldandó dolog merült fel, gúnyosan mindig azt tolta az arcomba: te mindig olyan okos vagy, akkor ezt hogyan ….. ? Továbbá, amikor felismertem úgy 15 éve (most 60 éves leszek), hogy a gyerekkori “nemszámítoksenkinek” érzés miatt sírva ébredek minden reggel, vele akartam ezt kibeszélni. Nagyon elutasító volt. Azóta egyre gyerultek a beszelgeteseink, a találkozásaink. Kerülöm a vele való találkozást. Nekem ő egy bántó környezet, ahonnan menekulok. Mi a megoldás erre? Én középső gyerek vagyok annak minden hátrányával. Engem sosem segítettek. Már óvodába is egyedül jártam. Az iskolába első nap egyedül indultam, kitűnő tanuló voltam, mostam-vasaltam-varrtam a ruhámat. Ha versenyt nyertem vagy németül szavaltam egy ünnepségen, akkor sem jöttek el a szüleim megnezni vagy büszkének lenni, esetleg buksit simogatni. A mostani párom hívta fel a figyelmemet, hogy mindenről úgy beszélek: én elmegyek, én megoldom, én elhozom ….. nem volt a szó kincsemben a “MI”.
Ugyanez...tényleg mindig egyes szám első személyben beszélek. Mert így is volt mindig. Sosem volt támogató közegem. Kilenc évesen már komoly munkákat végeztettek...
Spotyn hallgattam, nagyon kíváncsi voltam erre a 2 műsorvezetőre vagy mire, szerettem volna arcokat hozzárendelni. Annyira messze voltak a témától, szerintem az utca embere értelmesebbeket kérdezett volna. Amúgy nagyon érdekes volt.
@@mindensegit Informatív és szórakoztató adás volt. 😍 Az önismeret, önreflexió szerintem is fontos; már javul a helyzet, de sajnos még sokan élnek vakon, pl. másokat hibáztatva… Várom a folytatást, mert érződött, hogy sok egyéb szál kibeszéletlen maradt Beával 😎🙏
Szerintem sokszor jól kérdeztek a fiúk. Van akinek ez a téma új, vagy nehezen tud azonosulni vele, azoknak szerintem segíthetnek a hozzászólásaik. Az elején elhiszem, hogy idegesítőek, de a közepétől már kifejezetten tágítják a terét a beszélgetésnek.
Nekem mindig az jon le hogy a magyar tarsasalom zsigerileg beteg. Nem tudjak mi a termeszetes kapcsolodas ,es hogy ez mindenel fontosabb. A termeszeti nepek vagy azok a rarsadalmak ahol a legfontosabb a csalad. Sokkal egeszsegesebbek. Ez szomoru😢
Ami 45:24-nél, a limonádés sztori után, elhangzik, hogy "mi a különbség a nárcisztikus, meg a "parentifikált" között, hogy a "parentifikált" mindent a másikért, a családért, míg a narcisztikusnál minden saját magáert..." na ez masik felosztás szerint (Loren Soeiro, az antiszoc, a proszoc, a rosszindulatú/malignus és a sérülékeny nárcisztikusok) majdnem konkrétan a 4. nárci típus, a SZENVEDŐ/SÉRÜLÉKENY NÁRCISZTIKUS per deffiníciónem leírása...
Mi abba a rossz, ha egy gyerek kisgyerekként megtanulja, h bizony dolgozni kell. Sokkal ügyesebb, mint az, akinek nem kell otthon csinálni semmit. Értékeli a munkat, a pénzt, stb. Én már oreg vagyok, de az én időmben, mindenkinek dolgozni kellett, annyit amennyit a képességéhez képest eltudott végezni. A legjobb tanítás, a legjobb iskola volt.
Az, hogy 8 éves koromtól kb szobalányként működtem otthon, az minden csak nem jó. Nem tudom értékelni ezeket sajnos. Visszasírom az elvesztett gyerekkoromat, ami alig lehetett, mert helyette nekem kellett mindent szinte ellátnom. Ez nem igazságos szerintem.
Szuper beszelgetes, koszonom ❤️ Kedves Bea, a gyerek bevonasa a szuloi veszekedesbe, es a ket szulo kozotti igazsagtetel parentifikacio? Vagy az valami mas? Koszonom, tovabbi jo munkat kivanok szeretettel.
Koszonom a valaszt! Ma kezdtem el a konyvet olvasni. Mar az eleje rengeteg sajat elmenyt, felismerest megeltem. Sot: osszefuggesekre, miertekre jottem ra.
Sajnos 1 óra 7 percig bírtam hallgatni a műsort és nem azért, mert a téma rossz, hanem azért, mert makacsul próbáltak a műsorvezetők egy számukra problémának elfogadható okot kidomborítani a parentifikáltságból. Nagyon érdekes énközpontú hozzáállás ez tőlük, pedig ebben a státuszban (műsorvezető) kifejezetten fontos lenne az empátia képessége amit ebből az adásból nagyon hiányoltam. Bibók Bea, mint szakember rendelkezik olyan magas szintű szakértelemmel és tapasztalattal, hogy elég lett volna beszélni hagyni és nem folyamatosan megpróbálni kicsikarni belőle egy számunkra elfogadható választ. Amennyiben ez a műsor inkább a közönségnek és nem a műsorvezetőknek szól, talán érdemes volna a jövőben odafigyelni az empátia meglétére és elfogadni és megérteni olyan válaszokat, amelyekkel nem biztos, hogy egyet is értenek, de felnőtt emberként képesek elfogadni őket.
6:06 - tehát: ki szerint? Ki szerint kell milyennek lennie egy gyereknek, és meddig? Mi támasztja alá ezt evolúciósan?! Mióta lett ez “megállapítva” és mióta lett így kódolva?
A műsorvezetőnek fogalma sincs, hogy milyen ilyennek lenni, ilyen érzésekkel együtt élni. Néha kifejezetten irritáló volt a kommentárjuk, vagy épp a kérdésfeltevésük! És ami végképp visszataszító volt, hogy nagyon lenézőek voltak a parentifikált emberekkel kapcsolatban.
Bea, nagyon szuper volt a téma. Mindenképp elolvasom a könyved! Köszönöm!
Igen, főleg a bal oldali műsorvezető, k. idegesítő volt!
Viszont szuper volt a téma és Bibók Bea is.
Keptelen voltam vegighallgatni. Ezek a "musorvezetok" kritikan aluliak. Akadekoskodo, modortalan, kivagyi hozzaszolasok, kocsmai stilusban.
Kar erte, mert a tema es az eloado nem ezt erdemli.
Te sem azért vagy a földön mert tökéletes vagy, mert ha különb lennél nem írtál volna ilyeneket. Az a másikra mutogatás neked is nagyon jól megy. Saját magadat csiszold, saját magaddal szemben legyen elvárásaid. Ez egy beszélgetős műsor, és senki nem mondta, hogy profik ülnek a székekben.
Őszintén szólva engem kifejezetten zavart végig a kérdezők akadékoskodása, folyamatosan közbeszóltak, ami kifejezettem udvariatlan viselkedés! Nem igazán volt érthető számomra, hogy mi az amit "nem értenek" ? Többször is hangsúlyozta a Bea, hogy ezek az emberek valójában szenvednek belül - attól, hogy kifelé maximalisták! Ha nem képesek definiálni sem, nemhogy megélni a saját érzéseiket, s emiatt megfogalmazni a saját szükségleteiket, akkor ez érzelmi és kapcsolódási zavarokhoz, elakadásokhoz vezet a felnőtt korban - akár egy egész életen át, s ez a legfőbb megoldandó "probléma"! Úgy tűnik, hogy a kérdezők nem éltek (élnek) át hasonlót, ezért nem fogják megérteni soha, hogy ez mekkora érzelmi teher azoknak, akik átélik, hisz soha nem tudnak önazonosak sem lenni, mert mindig a másik szükségleteit helyezik előtérbe ! (Pl. jómagam is - az egész eddigi életem másokról és nem önmagamról szólt, s most, amikor szólhatna végre rólam is, nem tudok mit kezdeni önmagammal, mert tele vagyok elfojtásokkal 58 évesen! Szerintem ez épp elég probléma attól, hogy az egész eddigi életemben önálló voltam, mindenki sorsát nekem kellett "egyengetni" , kiálltam mindenkiért és segítettem folyamatosan, nemet mondani nem voltam képes soha senkinek - csak épp saját érzelmi életem nem volt !😔)
Igen...egyetértek. UGyanezt éltem és én is 58 éves vagyok. De ki vagyok én?
Próbáltam a lányommal nem olyan lenni mint velem a szüleim, csak mindemellett vertek is a négyesért.
Sok betegség, három válás...mind igaz amit mond. A nagyon mély fájdalom ledönti az embert. Mindig minden kizsigerelés, kihasználtság és a " nem vagyok fontos".
Minden bántalmazómmal megszakítottam a kapcsolatot és láss csodát senki sem marad.
Ez a két férfi ezeket nem élte át az hallható.
Pontosan így vagyok én is 63 évesen
Leírtam magamnak ezeket a gondolatokat, annyira jól összefoglaltad, mintha rólam beszelnèl. Köszönöm szépen ❤️
@@babkamama Örülök, ha így érzed, és köszönöm. 🤗
Nem azonos kategória a két kérdező . És van egy másik szempont is : így , hogy 3 különböző IQ-EQ ilyen magas szinten kommunikálni tud egymással ,nekem ez nagyon tetszik . Így 3 különböző hátterű- adottságú ember csoportokat is megérinthet ez a téma .
A téma rendkívül érdekes és a vendég nagyon érthetően és érdekfeszítően beszél. Mindezek ellenére borzasztóan kínosan is éreztem magam a két kérdező bugyuta kérdései, felvetései miatt. Sajnos a két oldal totálisan más EQ szinten van, az interjú alany intellektusának köszönhető, hogy végignézi az ember, ha már elkezdte.
Zseniális a hölgy!
Nagyon kellemetlen a két "műsorvezető" viselkedése. Nevetgélnek folyamatosan, közbeszólnak, káromkodnak, különösen a fehér pólós műsorvezető. Látszik, hogy unja, semmi érzéke nincs ehhez az egészhez.
Ez egy komoly problémát érintő interjú volt, nagyon sajnálom, hogy elveszíti valamennyire a komolyságát emiatt a szánalmas viselkedés miatt.
Sok AZ. AHA ÉLMÉNY EZÉRT VISEKEDTEK IGY RA😢 JOTTEK HOGY.....?????????
Köszi srácok és hálás köszönet Bibók Beának is.Paff vagyok. Azt hittem, hogy önismeretből már majdnem mindent kipipálhatok. Ez a beszélgetés olyan sok mindent megmagyaráz az életemben. A párom és én is parentifikáltak vagyunk. Szinte őrület a hajtás, amiben mindig vagyunk. Annyira jó ez a felismerés. A páromnak is lefordítom németre a beszélgetést. Kíváncsi vagyok mit tudunk kezdeni ennek ismeretében. Nagyon jók a műsoraitok, gratulálok a minőségi munkához!
Úr Isten! Mindenkinek ajánlom ezt a podcast-et is!
De jó beszélgetés (ismét). 👌👏👏👏
Most jöttem rá, hogy Édesanyám parentifikált volt, és a Húgom és én is azok lettünk... csodálatos gyermekkorunk ellenére. Egyszerűen lemásoltuk a mintát. 🙈
Köszönöm ezt a nagyszerű beszélgetést. Nagyon érthető és tanulságos volt. A könyvet már rendeltem is 🤗.
Fiúk, őrületesen jó amit csináltok! Abba ne hagyjátok!!!! Hálásan köszönöm 🙏
Tisztelt fehér polós úr. A probléma a parentifikáltságban az a magány. Egy idő után úgy érezzük, hogy teljesen egyedül vagyunk ebben a világban és senki nem szeret minket önzetlenül. Még a legapróbb kis szeretet darabkáért is meg kell küzdenünk. Ez a probléma a parentifikáltsággal.
Valahogy az volt az èrzèsem, hogy a kèt kèrdező nem hogy nem szakember, de valahogy tàvol àll a megèrtèsük ettől a tèmàtòl..köszönet a beszèlgetèsèrt, legközelebb lehetne kicsit szofisztikàltabban èrtelmezni ès kèrdeseket feltenni, mert nekem nagyon nagy volt szakadèk a kèrdező ès a vendèg között.
A fehér pólós fiatalember a megjegyzéseivel amivel szerintem semmit sem ért az egészből szinte fájdalmat okoz az ignorálásával.
Minden igaz amit a doktornő mond és sajnos a súlyos betegségek is. Örüljön ha nem érti. Minden jót kívánok és örülök ennek a beszélgetésnek.
Tudja én sosem voltam fontos az egész életemben.
Annyi kérdésre kaptam választ. Nem szeretem, nem is szoktam magamat címkézni, de hogy bő egy éve jobban foglalkozok az önismetettel, egyre több kérdés került elő, hogy ezt miért így csinálom, miért ezzel a működéssel, miért nem érzek elégedettséget...??? Holott viszonylag nagy teljesítményeket értem el önállóan segítség nélkül....és számomra ez nem volt büszkeség, (most sem az) hanem egy szimpla, "ez egy minimum, ez az alap" érzés. 🙁
Köszönöm! Hálás vagyok, hogy tisztítottátok a kérdőjeleimet. 🤗☺️ Nagyon jó beszélgetés volt! ❤
Kár a beszélgetésért. Ennyire jó témát ilyen ostobán, közönségesen kezelni műsorvezetőként egyszerűen szégyen.
Szégyen a te megjegyzésed!
6@@Gubancosful Mert te szerinted rendben van az ahogy kiröhögik a szerencsétlen embereket? Olyan pozícióból nézik le q betegeket, ahová senki sem teheti magat-hiszen ha megkapargatjuk, mindenkinek vannak sérülései.
Ugyanezért nem járunk étterembe. :-) Egy éve leraktam a másokért való élést. Kicsit én jövök. Most már nyugodtan ledőlök a kanapéra akkor is, ha nincs elmosogatva.
Hálás vagyok Bibók Beának és Nektek is ezért a műsorért. Fájdalmasan ráismertem Anyukámra. A családjáért élt. Ez volt az élete. Sokszor gondolkodtam, hogy miért nem tudott leállni. Van, és lesz mit feldolgozni.
Yo da
Yo da
Én, mint pszichológia terén laikus volt olyan tapasztalásom, hogy az emberekben van pszichológiai auto korrekció és gyakran veszik észre saját szenvedéseiket és még azt is, hogy mi okozza. A legnagyobb ok amiért mégsem változnak az a társak, barátok választása. Mire észrevesszük és próbálunk valamit tenni már rég körbevettük magunkat a hibás programunk diktálta személyekkel akik a régi rossz programok helyességét igazolják vissza és győzködnek bennünket a változási szándékunk hiteltelen és felesleges voltáról hiszen őnekik valószínűleg pont a mi rendellenességünk a 'gyógyír' az ő rendellenességeikre. Egy ilyen gyógyulási folyamat, ha beteljesült vezethet valláshoz, szakításhoz.
Érintettként hálás vagyok ezért az értékes beszélgetésért Bibók Beával, s a hiánypótló könyvéért szívből jövő köszönet! ❤
♥
Érdekes, mondjuk engem anyagilag mindig támogattak, érzelmileg viszont teljesen magamra hagytak.
Nem a müsorbezetökre kell nézni hanem az elhangzotaka hisz nagyo sokukat érint ez a lényeg.........ÖNISMETETI FEJLÖDÉS SZÜGSÉGES AZ ÉLETÉBEN AZ EMBERNEK😊
Zseniális beszélgetés volt! Köszönöm szépen! Terápiára ugyan nincs pénzem, de magamra ismertem és dolgozom magamon...
Nem is szabad ezért a temérdek lózungba csavart szájtépésért egy árva kanyilót sem fizetni. Egy 50 perces "terápiáért" eltesznek 20 ezer forintot feketén, de még a telefont sem halkítják le, nehogy a következő kuncsaftot elszalasszák. Egy pénzlehúzó akció az egész. És semmiben nem tud segíteni egy ilyen 50 perces mesedélután, már neked, hiszen a problémád ugyanúgy megmarad, az övé viszont oldódik, hiszen egy huszassal beljebb van. Napi 4-5 vendég és ő már rendben is van, oersze ha ennek a reklámnak köszönhetően sikk hozzá járni, akkor a sznobéria is jóllakik. Ha lesz rá pénzed, akkor inkább költsd magadra, jobban jársz. A neten meg található annyi ilyen fos, hogy Dunát lehet rekeszteni vele.
Bibók Bea imádnivaló! A tudása és a személyisége miatt is visszavárjuk. 🙏
🥰
Nagyon jó volt, megerősítést kaptam Bea-tól, köszönöm!
Fantasztikus beszelgetes. Koszonet erte.🥰
Köszönöm ezt a műsort, most már megtudom nevezni a párom és családja állapotát. A páromnak parentifikált az édesanyja és az édesapja is - hát, nem felhőtlen a kapcsolatunk, kötelező mindig elhozni amit hétvégén főznek, ezt esszük három napig, mert a páromnak bűntudata van, ha kidobjuk és mást akarunk enni - nem merem kimondani a kocsiban, amikor vezet, hogy itt kellett volna elkanyarodnia, mert képes abban a pillanatban lefékezni és visszakanyarodni, csak hogy teljesítse az én elképzelésemet. Tökéletesen kihasználhatnám, hiszen mindenben képes velem egyetérteni és azt csinálni amit mondok, nekem azon kell dolgoznom, hogy ezt ne tegyem meg. Többször elmondtam már neki, hogy: ugye tudod, hogy ha akarnám, akkor minden vágyamat teljesítenéd, gondolkodás nélkül? Erre-ő csodálkozik, hogy mi ebben a furcsa? Hiszen ő így tesz majd boldoggá engem. Szóval nem könnyű egy ilyen emberrel együtt élni, mert folyamatosan kihasználható, de közben meg iszonyat idegesítő, hogy döntésképtelen, ezért minden feladat eldöntése rám hárul. 45 éves, most kapta a negyedik autóját az apukájától, amit nem akart, nem is tetszik neki, de ezt soha sem merte elmondani, mert attól fél, hogy az apja belehalna, ha az ő álmára azt mondaná, hogy: köszönöm nem kérem.
Én abban tudom segíteni, hogy elmondom neki, a szüleivel a kapcsolata nem egészséges, felhívom a figyelmét ezekre a történésekre, próbálok a lehető legtöbb dologban ráparancsolni, hogy hozzon ő döntést és ne aggódjon azon ha rossz döntést hozott, majd dolgozik a kijavításán, stb... Sajnos nem sok változás történik, a tegnapi kirándulásból is úgy jöttünk haza, hogy azon siránkozott, hogy biztos rosszul esett a szüleinek, hogy nem vittük őket magunkkal. Erre én persze bepöccenek, és elkezdem mondani, hogy: ugyan minek hoztuk volna magunkkal őket.... stb. Aztán megcsörren a mindennapi telefon - olyan 18 -óra körül, látom a kijelzőn: Apukám - Hol vagytok? Mit csináltatok? Mit dolgoztatok? Otthon vagytok? Szedtem egy láda almát, mikor viszed el? Aztán kiveszi a telefont a kezéből anyósom, hol vagytok, puszillak benneteket, ugye tudod, hogy nagyon szeretlek, millió puszi, puszi, puszi!😵💫
Ez egy rèmàlom lehet. Elkèpesztô, hogy szeretet címszò alatt, mit meg nem tesznek egymàssal az emberek, ès sajnos simàn el tudom kèpzelni, hogy a “kedves” szülôk tènyleg megsèrtôdnek, ha a lànyuk nem ùgy reagàl, ahogy ôk azt elkèpzeltèk. Sok erôt ès kitartàst kîvànok ehhez a helyzethez. 45 èves a pàrja, de soha nem kèsô elkezdeni meghùzni a hatàrait a szüleivel, ès mindenki màssal szemben.
Kedves @@timeagera1234! Valójában szerintem soha sem fogja meghúzni azt a határt, sőt attól is félek, hogy a szülei halála sem vet majd véget ennek a gondolkodásnak. Az az ember akit nem hagynak felnőni, szerintem gyerek marad, és ha meghalnak a szülei már nem lesz senki, aki elengedje a felnőtté válás útján. Alföldi Róbert: Nyugalom című filmje is erről szól - érdemes megnézni.
Làttam màr rosszabbat is 😢 Apuka mindkèt 30 èven felüli gyerekèt naponta 4-6 × felhìvja, s teljesen kiborul ha nem tudja vmelyik felvenni!
Egyiknek màr van gyereke. Ròla minden nap fotòt vagy videot KELL küldenie!
Szerintem feltètelezi, h a lànya nem tudja èletben tartani vagy jòl nevelni a kisgyerekèt. 😞
Felnötként is a gyerek a szülöknek a gyermeke marad élete végéig és nem Mòor aki meg tette a dolgát es most elmehet. A szeretet az egy két-irânyu utca ès tudni kell rajta vezetni, egy kincs, amit nem szabad tehernek venni eès szabadulni tôle, h a temetésénél ne legyen büntudata, vagy sajnàlata , h több idöt nem töltött vele életében az ember.
Aki tárgyalanja a müsornak, az màr érti miröl van szó, mert élte, vagy éli is, de a müsor vezetôk dolga helyes, h “nem értem” kérdésekkel “provokáljanak” feleleteket azok szàmàra is akik még nem azonositottak meg magukat, és h ne egy unalmas klinikai monoton elöadàssà vàljon a müsor. Nekik ez a feladatuk és jól végzik a munkájukat 😊❤
Nalam ez nem fordulna elö, mert ha elöttem halnál meg akkor sem segitenék..Egy elkényeztetett nulla vagy...
Hihetetlen mennyire komplex a parentifikáció témája, köszönjük Bibók Bea a sok értékes információt
Úristen ez az előadás. Nagyon kemény❤️🙏🏻 hála érte❤️❤️
Ez a csatorna, némi rugalmasságot, nyitottságot, elfogadást igényel❣️Szuper kérdések voltak, itt is.👌
Sziasztok
Fantasztikus a videó.
Magamra ismertem rendesen. Évek óta dolgozom magamon. És a miért baj ez hiszen a parentifikàltnak csudi jól hangzik az élete. Én saját tapasztalatból mondom hogy hol a nehézség.
Csodálatos az életem mert rengeteget dolgozom magamon de egyedül élek 41 éves vagyok munka mániás semmi nem elég jó nekem. És a kapcsolataiban a végletekig elmegyek. Mindent megteszek és amikor már nem bírom tovább kalap kabát ott hagyok mindent.😅😅😅😅.
Remélem mindenki számára világos a miért baj ez kérdése.
Szerencsére sokat olvasok minden önfejlesztő jellegű könyvet. Így már tudom mi vagyok és ennek köszönhetően boldog is.
Minden jót mindenkinek.
Szia, köszi! Remélhetőleg sejthető volt az adásból, hogy azért firtattuk ennyire a miért baj kérdését, mert sok érintett (lett légyen szó családtagról is) nincs tisztában a parentifikáció okozta probléma súlyával. Amit magadról írsz, szívmelengető, még ha tudjuk is, mennyire nehéz szembesülni önmagunkkal.
Köszönöm a videót. ❤ Minden jót kívánok.😊
Van egy kisfiú a csalàdban.Mindìg azt akarja mint a lànyom, azt szereti amit a lànyom nekem furcsa mert kèt gyerekem van egyik sem akart soha ami màsnak van.Nincs sajàtja amit ő akar.Az ő apukàja, a fèrjem bátyja aki mindìg felelős volt a fèrjemèrt amikor gyerekek voltak..Nagyon sok felismerèst adott ez a riport.Màsokkal, magammal kapcsolatban.
Hála Bibòk Beànak! Nagyon sokat adott. ❤ A könyv megvan már... olvasásra vár ❤
Nagyon hasznos videó volt, köszi srácok! 👍
Döbbenet. Tökéletes, tűpontos mondatok személyemről, működési mechanizmusomról. Sztem nem volt olyan mondat, ami nem stimmelt volna. Lehet, h parentifikált vagyok. 😄🥳 Jó tudni, már ismerem az ellenséget és győzök. Iszonyú jó, lényeges kérdések, profi válaszok. Tökéletes beszélgetés!!! Tényleg hálásan köszönöm. 💚💙🤎🤍
❤
Őrület, pár perccel ezelőtt, ugyanezeket a szavakat (“tűpontos”) használva írtam le az ugyanilyen AHA élményemet a gyerekeimnek.
Fantasztikus élmény volt mind a beszélgetés, mind a kommentek olvasása.
Kedves @fintorattila5645, mélységes együttérzésem. 🌷
Kedves Robi és Gergő.
Köszönöm hogy Bibók Beát hívtátok meg, és a parentifikáció volt a téma. Még sok ilyen beszélgetést kívánok nektek, és nekünk a hallgatóitoknak is.
Bea könyvét olvastam, még el fogom olvasni többször, mert le kell ülepednie bennem. Jó ideje gyakorlom az önreflexiót...na igen,több részben magamra is ismertem.
Köszönöm még 1x ezt a tartalmas beszélgetést.😊
Ismét egy zseniális beszélgetést hallgattam! Bibók Bea tudása, egész lényének kisugárzása, csodálatos humora mindig is lenyügöző! Gergő&Robi nagyon jók voltak a kérdések! Szívből köszönöm a lehetőséget! ❤
Kedves egészségedre, Mária! 🌸
Húúú❗Nagyon köszönöm❣ ez az én bajom😮
Ráadásul a gyerekeimből is ezt hoztam ki, kisebb nagyobb mértékben, sőt már az unokáim is gyanúsak😯
Üdv mindenkinek! Nagyon hasznos volt a videó, sok dolgot felismertem magamban és a gyerekkoromban. Engem kifejezetten zavart az egyik interjúztató úr nem túl empatikus hozzáállása ehhez a témához. A parentifikáció nagyon is rossz, aki ebben nőtt fel, az tudja, hogy az egész élete arról szólt, hogy mások szükségleteit elégítse ki és emiatt háttérbe szorult a sajátja. Sajnos sokáig tudattalanul én is ezt tettem, mindent megtettem azért, hogy másnak ne legyek teher, mégis mindig olyan kapcsolatokba futottam, ahol az voltam, pont mint a szüleimnek. A szüleim nem csak parentifikáltak engem, de ők maguk is ennek az áldozatai és érzelmileg elérhetetlenek, sokszor úgy érzem őket is nevelni kell, mert rengeteg alkalommal képtelenek alap dolgokra. Az interjúztató férfi nem érti ez milyen, ez minden csak nem jó érzés. Úgy gondolom, ha ilyen érzékeny témákban készítünk tartalmat, akkor olyan érzékenyen is reagáljunk, így nekem ez empátia hiányos volt. A pszichológus hölgy pedig kitett magáért, biztos beszerzem a könyvét :) Mindenesetre azért tetszett a videó, hasznos mindenkinek és osztom azt a véleményt, hogy mindenkinek ajánlott szakemberhez járni!
Nagyon fárasztó ez a hölgy,hogy tud gyógyítani,aki maga is sérült
Hogy tudna saját élmény nélkül? Aki a lélekkel foglalkozik, annak az elméleti tudás mellett kritikusan fontos a tapasztalat.
Így vagy úgy, minden ember sèrül.
Nagyon köszönöm a sok felismerést, már is sok minden új megvilágításban látok!😊
Kedves Róbert, Gergely és kedves Bibók Bea! Hálásan köszönöm ezt a beszélgetést! Hiánypótló! Nagyon tanulságos volt! Még sokszor újra meg fogom hallgatni... Magamra és másokra is ráismertem. Bibók Beát más témákban szívesen hallgatnám máskor is. 🙂(Köz)érthető, szimpatikus Hölgy. Ja, és feliratkoztam a csatornára. 🙂
Köszönöm a riportot.Atya ég , parentifikált vagyok , minden igaz rám.
😘
Egyetértek az étteremmel és a főzéssel kapcsolatban🙂
Szuper, köszönöm.
Ez a nagyon magas diófa jelképe nagyon educatív.
Nagyon köszonöm! A parentifikált párokról szóló részt kiemelném, sok dolgot helyrerakott.
Olyan jó lenne a debilizált párokról is hallani, hasznos volna számomra! 😊
Csak most találtam Bibók Beával való beszélgetéseitekre, és nagyon örülök, hogy meghívtátok, nagyon örülök azoknak, amiket elmond. A könyveit mindenképpen beszerzem. 1:48:48 után elsüt a pszichológusnő egy poént, hogy majd arról is ír egy könyvet, milyen egy JÓ párkapcsolatban élni. Arról annyit hallunk manapság, mit csinálunk "rosszul", hol vannak kibillenéseink, traumáink, de hogy hogyan lehetne jól és egészségesen működtetni valamit, arról nemigen láttam még könyvet (lehet, hogy létezik, szívesen fogadok könyvajánlásokat :) ). Szerintem jó ötlet és segítség lenne egy ilyen könyv. Illetve a beszélgetésekben elhangzik a "felnőtt működés" és "felnőtt én-állapot" kifejezés - akár parentifikáltak vagyunk, akár gyermekségben ragadt felnőttek, segítene a helyes irány megtalálásában. Hiába tudjuk magunkról, hogy ebbe vagy abba a csoportba tartozunk - nagy eredmény már a felismerés is, persze, de - mondják: nem tudom, hogy mit nem tudok, tehát ha nincs tapasztalat arról, mi az egészséges, elindulni is nehéz a megfelelő irányba. Talán azt sem tudjuk még, hogy igenis van megfelelő irány. Akit például csakis gyerekségben tartottak, ellopták a gyermekkorát, felnőttkorát (akár mindkettőt...? van olyan?), valószínűleg otthon sem látott egészséges mintákat, hozzáállásokat, jó eséllyel talán ismeretségi körben igen, de ha ott se, na úgy nehéz gyógyulni. Ha legbelül van is valamiféle sejtésünk, aminek talán némi bátorsággal teret is merünk adni, akkor is jól jön a megerősítés, főleg erőteljesebb személyekkel szemben.
Valószínűleg erre lenne megfelelő a terápia, csak azt látom, van egy réteg, akik számára elérhetetlen, "csupán" anyagi okok miatt (más részről meg értem és helyeslem, hogy a szaktudás méltó díjazást is kíván.)
Újrahallgatós lesz ez a beszélgetés is, köszi!
A könyvet azonnal megveszem. Köszi ezt a felvilágosult beszélgetést. A parentifikáltak a gazdaság szempontjából nagy kincs, a kkv-k motorjai. Ha az újrafelépítendô oktatási rendszerünkbe be lehetne építeni az érzelmi intelligenciát mint tantárgyat óvodában, alsótagozatban ( Portugáliában már 2014-tôl követelmény, egyes spanyol autonóm közösségekben is), talán szélesebb körben lehetne eszközt adni a parentifikáltaknak, hogy értelmesen használják fel önmaguk számára is azt a magas potenciált amit elvártak tôlük és amire betanították ôket.
Brutális, mennyire találó rám mindaz, amiről beszéltek…
Ami különös érzés még, hogy más is küzd ezzel a jelenséggel.
"A parentifikált olyan, mint az újfundlandi; a vízben lévő embert kihúzza. A probléma az, hogy nem csak a fuldoklót, a fürdőzőt is." - ez volt a kedvencem ebben az adásban.
Ismerőseimre gondolva a jellegzetességek főleg nőkre illenek, ezen belül is másodszülöttekre, első fiú után. Vajon van ebben is valami?
🥰
Nagyon jó meglátás!
Élő példája vagyok, pont így. 🙂
En 1 gyermek, vigyáztam.őcsemre, hogy untam sokszor, rám.pakokta anyám a gondjait, ehhez nagyszerűen ért a mai napig, azt hiszi ő körülötte forog a világ. Pedig nem így van.
Végre rá döbbentem senki nem számít, én szeressem magam nagyon.
😅
Nagyon mély es tartalmas beszelgetes volt.koszonom!
1:44 után jön a lényeg.. Köszönet érte. Hasznos riport. 💞
Amikor a másik ember érdeke a saját érdek elé kerül,az az asszertivitás hiánya - a jogos önérdek fel nem ismerése .A gyerekkorban meg kellene tanítani az asszertivitást. A fogalom ismert régóta.
Nagyszerű beszélgetés. Hálás vagyok, hogy hallhattam, köszönöm.
Köszönöm! Nagyon hasznos volt számomra is! Csodálatos és eredeti, őszinte, hiteles személyiség Bibók Bea! Jó kérdéseket fogalmaztak meg a fiúk! Élveztem nagyon! A könyvet el fogom olvasni az már biztos! Rohannom kell terápiára :D
Szuper Jo beszelgetes volt koszonom! ❤️ 🙏
Azért a régebbi világban, amikor még sok gyerek volt egy családban, akkor természetes volt, hogy a nagyobbak sok mindent "átvesznek" a szülőktől a kisebbek melletti tennivalókból. Állítólag ennek sok pozitív hatása is van.
Nagyon jó beszélgetés volt! Nem győztem bólogatni,teljes egészében magamra ismertem.
Köszönet a beszélgetésért. Ennek hatására most rögtön megrendeltem a könyvet. Sok minden megvilágosodott bennem.
Robi&Gergő👏🏻, sokat fejlődtetek az előző videó óta!😊
✨Bea✨egyszerűen fantasztikus, nem győzöm ismételni magam. Hashimotos vagyok 5 éve, erôsen érintett ebben a témában. Jöttek az "aha"-élmények, felismerések, ezért igen hálás vagyok! Végre értem ezt! És még mennyi munka áll előttem... 😊 A könyvet alig lehet letenni, igazi alapmű és egyedülálló.❤
Hálásan köszönöm Nektek ezt a 2órát!🙏🏻
❤
Nem eleget. Borzasztó stílusban értetlenkednek!
Ez már a fejlődött állapot?! 😮 Kritikán aluliak. Bea fantasztikus, de kár, hogy két ilyen komolytalan, értetlen emberrel ült le.
@@cskrisztina0814 Teljesen értelek, az ezt megelőző podcast hidd el rosszabb volt 😅 viszont én értékelem a fejlődèst, ott eléggé sokan tettek megjegyzést a srácokra.
Bea személye az, ami vitte az egész műsort!
Nagyon szépen köszönöm 🙏 Sokmindent felismertem, és hálás vagyok hogy elindultam az önazonosságom megismerése felé. Csodálatos utazás , mintha egy új ember születne bennem❤
Hálásan köszönöm ezt a zseniális beszélgetést mindenkinek! 🙏🤗
Köszönöm ezt a beszélgetést . Nagyon sok felismerést hozott nekem . Egy lépéssel megint közelebb jutottam a felismeréshez és megbocsájtáshoz Anyukámnál. De könnyeket is adott ,hogy én milyen Anya voltam . Van mit megbocsájtanom magamnak is.
Szívesen elmesélném a műsorvezetőknek, hogy mi ezzel a probléma, miért érzi magát rosszul egy ilyen ember?! :) Már olvastam Bea könyvét, amint megláttam a könyvesbolt polcán a címet és a borítót már tudtam, hogy miről szól a könyv és nekem való. Sajnos két hónappal ezelőtt 24(!) évesen eljutottam arra a pontra, hogy itt elég, kiégtem, fel akartam adni a jegyességem, mert mint ahogy írta az “üzemanyag jelző”, úgy le fittyent az életem. A legrosszabb az egészben, hogy mivel nem tud az ember a saját igényeire figyelni, azt sem tudja hogy mi ez és hogyan jöjjön ki ebből a helyzetből..
Nagyon jó volt ez a beszélgetés,számomra...
A pszichológusnőről az a benyomásom,hogy nem csak nagyon jó szakértő ( szándékosan nem szakembert írtam ),hanem mindenhez tudott saját tapasztalattal kapcsolódni is.
Az így átitatott gondolatok tesznek minden segítőt egyedivé és igazán értékessé.
A riporterek szerintem csak nem szokványosan vezették a műsort.Megosztó volt a viselkedésük,de számomra már az elején kiderült,hogy nagyon is jól vezetik a beszélgetést és kiválóan alkalmazkodtak a témához.
Csak elsőre furcsállottam én is ezt a stílust,de hamar megnyertek.
Nekem ez így nagyon is tetszett.
Érdekes volt,színes,fontos,toppos.
Én nagyon köszönöm!
A doktornő kulcsszavai,lényegre tapintó gondolatai nekem nagyon sok felismerést adtak.
Szívesen hallgatnék tőlük folytatást és köszönöm!😊❤
Beával összesen négy adást készítettünk, mindegyiket megtalálod a csatornán :)
@mindensegit Köszi!🙂
Nagyon jó téged halgatni, nagyon tanulsàgos. Szivom magamba :)
❤
@@bibokbea6990 még ez után hallgatlak meg, előtte írom le megérzésemet, hogy ne tudjál befolyásolni benne! Tehát a kérdés nekem ma már nem az, hogy a gondolatok irányítanak bennünket, vagy a ráhatás, mert nincs olyan szűrő ahol a dömping valós hír egyike át ne menjen rajta! LASSÚ? IGEN AZ! gondolom AMIT TANULTÁL (...lexikális tudás...) az alapja értekezésednek - számomra teljesen értéktelen, mert a valós tudás a megtapasztalás! Amit közlök tények és nem vita témának közlöm... nem megsértődni el kell rajta gondolkodni - Arisztotelész helytelen tudás generációkra emlékezni kell! Írtam 2023. 10. 23.án 0:17-kor IDKL.
Urva jo beszelgetes volt...koszonom
🌸
❤❤❤Köszönöm szépen!
Akinek nem tetszik ne hallgassa őket. Én úgy gondolom ezt nem is kellene szóvá tenni. Számomra mindig különleges, de nagyon aktuális témákra találnak. Akit bővebben érdekel olvassa el a könyvet.
Nagyon értékes tartalmú videó. El lettek találva a kérdések is és tetszik ez az őszinte lazaságotok. Örülök, h rátaláltam erre a csatornára.
Csodálatos és nagyon tartalmas beszélgetés. Köszönöm, érintettként.
Köszönöm , ez elképesztően gondolat ébresztő volt .
Köszönet ezért a kiváló beszélgetésért! Annyira itt ragadtam végig, pedig lett volna dolgom, de nem tudtam abba hagyni!
Sajnos nagyon aktuális, köszönöm a beszélgetést.
Köszönöm 🙏♥️😊
a yt algoritmus-nak köszönhetően kattintottam. viszont valószínűleg nem fogok több dolgot megnézni tőletek, mert egyszerűen "agyoncsapjátok" a témát is és a vendéget is a türelmetlenségetekkel és a sokszor oda nem illő hozzámondásokkal.💀 pedig a hölgynek köszönhetően alapvetően a homlokomra csaptam...
Igen, a kopaszodó úr nagyon értetlen, de legalàbb kiveséztük hàla neki
Hehe, mind a 2 kopaszodó, de sejtem, melyikre gondolsz. Lehet, hogy direkt csinálja, mert úgy gondolja, másokban is felmerülnek ilyen kérdések. Tényleg elég idegesítő, de legalább jól modellezi a hazánkban jellemző hozzáállást ("pszichológushoz csak a bolondok járnak").
A Riporterek pont azt tették, ami a dolguk - remekül…..”átforgatták” a témát….nem hagyták az Alanyt a saját egója szerint elkalandozni, hanem a Hallgatóit szolgálták ki a kérdezgetéseikkel, “boncolgatásaikkal”.
@@anikomaczak1047kb. én is így látom a ripoetereket. Mindketten egy "oldalt" képviseltek. Mivel több riportjukat is láttam már, ezért tudom, hogy jól kérdeznek. Nekem az volt a fura, hogy nem olvasta egyikük sem azt a könyvet, amiről a riport tul.képpen szólt. Ezt én felkészületlenségnek gondolom. Legalább egyikük jó lett volna, ha képben van, miről van szó a könyvben. Itt a pszihológusnőnek nagy elismerésem, hogy ő nem tette ezt szóvá.
Azért nem olvasták, mert akkor még nem jelent meg a könyv, a riport előtte készült. Szerintem a srácok pont azt kérdezik, amit egy hétköznapi ember kérdezne tőlem. Ez fontos, mert ha pszichológus(ok) ülne(nek) ott, akkor két vagy három szakember beszélgetne. Azért tartom jónak ezt a beszélgetést, mert azokat a kérdéseket fogalmazzák meg, amit egy hétköznapi halandó.
Nagyon tetszettek Bibók Bea gondolatai. Érthetően, lényegretörőn fejezte ki magát és nagyon érdekesen adta át. Az interjúztatók felkészületlensége, a bárgyú óvódás szintű kérdéseik és a kommentjeik pedig kritikán aluliak....
Köszönöm szépen mindharmuknak. Kétszer hallgattam meg. 🌹😘
Mi köszönjük Neked! 🙏🌸
Szerintem teljesen jó a két műsorvezető vita kezdeményezése, mert az ókori görögöknél is a vita lendítette tovább a tudományt. Senki nem kíváncsi üres bólogatókra.
Másrészt akármilyen okos is lehet egy pszichológus, a végső igazság úgyis mindig kérdés marad.
Ráadásul az is lehet gyerekes, ha valaki csak a pszcichológus tanácsára tud valamiben dönteni, mert a saját képességeivel nincsen tisztában.
Az is vitatható, hogy mi az ember korának megfelelő. Van, aki már 4 évesen felolvas másoknak az oviban, van, aki 7 évesen naponta edz, önállóan tanul, és van, aki 10 évesen tud főzni... Ebben igaza van a műsorvezetőnek, hogy ezek hasznosak, és lehet, hogy inkább azokkal van gond, akik ezekben visszamaradnak.
Nagyon tetszik, köszönöm. ❤
Nagyszerű volt !
Imádom a beszélgetéseiteket!
Gergőt megdicsérem! Jókat kérdezett, amik nekem is kérdések voltak.
Nagyon Jo ez az informaciot tomeg, Ami most megerkezik hozzam. Koszonom szepen.
Potyognak let a tantuszok es rengeteg aha elmenyem van. 💕
Kedves Bea! Nagyon köszönöm ezt a fantasztikusan érdekes beszélgetést, tudtam kapcsolódni hozzá, nagyon is! Külön tetszett a fiúk "hétköznapi" hozzáállása a témához, így lett tökéletes íve a beszélgetésnek😊🤗A kérdésem az lenne, tudna-e további szakirodalmat javasolni a parentifikáció és az autoimmun betegségek közötti összefüggéssel kapcsolatban, hangsúlyozottan az SM betegségekre nézve érdekelne pár hiteles olvasmány. Hálásan köszönöm előre is, és hatalmas gratula a könyvéhez! Köszönöm fiúk, hogy fejlődhettem a műsor által, igazi értéket teremtettetek. Klassz volt nagyon!!!🤗
Sajnos nem tudok ajánlani.
… segítséget annak adunk, aki elfogadja vagy kéri …..
Kedves Bea, én érintett vagyok minden mondatában, valóban egy időben mindenki gondját meg akartam oldani, tanácsot adtam kéretlenül is. A húgom ezzel visszaélt (szerintem), ha családi megoldandó dolog merült fel, gúnyosan mindig azt tolta az arcomba: te mindig olyan okos vagy, akkor ezt hogyan ….. ? Továbbá, amikor felismertem úgy 15 éve (most 60 éves leszek), hogy a gyerekkori “nemszámítoksenkinek” érzés miatt sírva ébredek minden reggel, vele akartam ezt kibeszélni. Nagyon elutasító volt. Azóta egyre gyerultek a beszelgeteseink, a találkozásaink. Kerülöm a vele való találkozást. Nekem ő egy bántó környezet, ahonnan menekulok. Mi a megoldás erre? Én középső gyerek vagyok annak minden hátrányával. Engem sosem segítettek. Már óvodába is egyedül jártam. Az iskolába első nap egyedül indultam, kitűnő tanuló voltam, mostam-vasaltam-varrtam a ruhámat. Ha versenyt nyertem vagy németül szavaltam egy ünnepségen, akkor sem jöttek el a szüleim megnezni vagy büszkének lenni, esetleg buksit simogatni. A mostani párom hívta fel a figyelmemet, hogy mindenről úgy beszélek: én elmegyek, én megoldom, én elhozom ….. nem volt a szó kincsemben a “MI”.
Ugyanez...tényleg mindig egyes szám első személyben beszélek. Mert így is volt mindig. Sosem volt támogató közegem.
Kilenc évesen már komoly munkákat végeztettek...
MINDÍG A LEGFONTOSABB A JELENLÉT!
Spotyn hallgattam, nagyon kíváncsi voltam erre a 2 műsorvezetőre vagy mire, szerettem volna arcokat hozzárendelni. Annyira messze voltak a témától, szerintem az utca embere értelmesebbeket kérdezett volna. Amúgy nagyon érdekes volt.
Szerintem a musorvezetok laikuskent alltak ehhez a temahoz. En nem ereztem azt, h tiszteletlenek lennenek. Nekem tetszett mindharom fél.
Köszönöm szépen szUPER VOLT
Köszönjük!
Szia Ágnes! Köszönjük szépen! Hogy tetszett az adás?
@@mindensegit Informatív és szórakoztató adás volt. 😍 Az önismeret, önreflexió szerintem is fontos; már javul a helyzet, de sajnos még sokan élnek vakon, pl. másokat hibáztatva…
Várom a folytatást, mert érződött, hogy sok egyéb szál kibeszéletlen maradt Beával 😎🙏
Koszonet Bea gondolataiert! 🤗
Milyen jo lett volna ot hagyni beszelni es nem kozbevagni!
Nagyon-nagyon betalált...SM beteg vagyok magam is !
Szerintem sokszor jól kérdeztek a fiúk. Van akinek ez a téma új, vagy nehezen tud azonosulni vele, azoknak szerintem segíthetnek a hozzászólásaik. Az elején elhiszem, hogy idegesítőek, de a közepétől már kifejezetten tágítják a terét a beszélgetésnek.
Imádtam ezt a beszélgetést (is)
❤
Nekem mindig az jon le hogy a magyar tarsasalom zsigerileg beteg. Nem tudjak mi a termeszetes kapcsolodas ,es hogy ez mindenel fontosabb. A termeszeti nepek vagy azok a rarsadalmak ahol a legfontosabb a csalad. Sokkal egeszsegesebbek. Ez szomoru😢
A nyugati tarsadalmak is
Köszönöm szépen 😊
Sziasztok! Srácok, esetleg a Limpár Imrével is jöhetne egy beszélgetés. 🫣😄 Nagyon érdekes dolgokat mond ő is.
Ami 45:24-nél, a limonádés sztori után, elhangzik, hogy "mi a különbség a nárcisztikus, meg a "parentifikált" között, hogy a "parentifikált" mindent a másikért, a családért, míg a narcisztikusnál minden saját magáert..." na ez masik felosztás szerint (Loren Soeiro, az antiszoc, a proszoc, a rosszindulatú/malignus és a sérülékeny nárcisztikusok) majdnem konkrétan a 4. nárci típus, a SZENVEDŐ/SÉRÜLÉKENY NÁRCISZTIKUS per deffiníciónem leírása...
Mi abba a rossz, ha egy gyerek kisgyerekként megtanulja, h bizony dolgozni kell. Sokkal ügyesebb, mint az, akinek nem kell otthon csinálni semmit. Értékeli a munkat, a pénzt, stb.
Én már oreg vagyok, de az én időmben, mindenkinek dolgozni kellett, annyit amennyit a képességéhez képest eltudott végezni. A legjobb tanítás, a legjobb iskola volt.
Meghallgatta a beszélgetést? A szorongó, szenvedő érzéseket, igazsagtalanságot érti?
Az, hogy 8 éves koromtól kb szobalányként működtem otthon, az minden csak nem jó. Nem tudom értékelni ezeket sajnos. Visszasírom az elvesztett gyerekkoromat, ami alig lehetett, mert helyette nekem kellett mindent szinte ellátnom. Ez nem igazságos szerintem.
Ez egy borzalmasan aktualis tema🎉
igen, valóban nagyon fontos.
Szuper beszelgetes, koszonom ❤️
Kedves Bea, a gyerek bevonasa a szuloi veszekedesbe, es a ket szulo kozotti igazsagtetel parentifikacio? Vagy az valami mas? Koszonom, tovabbi jo munkat kivanok szeretettel.
Igen.
Koszonom a valaszt! Ma kezdtem el a konyvet olvasni. Mar az eleje rengeteg sajat elmenyt, felismerest megeltem. Sot: osszefuggesekre, miertekre jottem ra.
Van benne több olyan gondolat ami csak elmélet és a valóságban nem úgy van.Nem mindenkire igazak ezek az elméleti állítások....
Sajnos 1 óra 7 percig bírtam hallgatni a műsort és nem azért, mert a téma rossz, hanem azért, mert makacsul próbáltak a műsorvezetők egy számukra problémának elfogadható okot kidomborítani a parentifikáltságból.
Nagyon érdekes énközpontú hozzáállás ez tőlük, pedig ebben a státuszban (műsorvezető) kifejezetten fontos lenne az empátia képessége amit ebből az adásból nagyon hiányoltam.
Bibók Bea, mint szakember rendelkezik olyan magas szintű szakértelemmel és tapasztalattal, hogy elég lett volna beszélni hagyni és nem folyamatosan megpróbálni kicsikarni belőle egy számunkra elfogadható választ.
Amennyiben ez a műsor inkább a közönségnek és nem a műsorvezetőknek szól, talán érdemes volna a jövőben odafigyelni az empátia meglétére és elfogadni és megérteni olyan válaszokat, amelyekkel nem biztos, hogy egyet is értenek, de felnőtt emberként képesek elfogadni őket.
6:06 - tehát: ki szerint? Ki szerint kell milyennek lennie egy gyereknek, és meddig? Mi támasztja alá ezt evolúciósan?! Mióta lett ez “megállapítva” és mióta lett így kódolva?