A gondolatainkat befolyásoló nyelvészet | Bálint Forgács | TEDxDanubia
HTML-код
- Опубликовано: 3 ноя 2024
- Vajon mi járhat egy beszélni nem tudó baba fejében? Hogyan észlelnek ők dolgokat? Mire figyelnek a körülöttük zajló világból? Tízmilliárd lehetséges kombináció merül fel, miközben nyelvet tanulunk - hogyan tudják a gyerekek az anyanyelvüket nagyjából 3 év alatt elsajátítani?
Forgács Bálint több mint 10 éve foglalkozik kognitív tudománnyal, vagyis az elme és az agy működésével, megismerésével és megismerhetőségével.
A Közép-európai Egyetem Babakutató Laborjában pszichológusok és társ- szakemberek 6-12 hónapos babákon végzett vizsgálatai során megfigyelt finomságokról és rejtett jelentésekről mesél, bemutatva a terület jelentős eredményeket elért szakembereit, mint például Noam Chomskyt, aki egy teljesen új paradigma alapjait vettette meg a nemzetközi nyelvtudományban.
Forgács Bálint Kognitív tudós, babakutató tanulmányait az ELTE-n és a BME-n folytatotta, ösztöndíjasként kutatott Berlinben, San Diegóban és Párizsban is, és dolgozott a CEU-n. Doktoriját a jobb agyféltekének a metaforikus kifejezések megértésében játszott szerepéről, és a kognitív tudomány tudományos metaforáiról írta. Kísérleteket tervez és futtat, elemzéseinek eredményeit rangos magyar és nemzetközi szaklapok publikálták. Jelenleg az ELTE Babalaborjában dolgozik.
This talk was given at a TEDx event using the TED conference format but independently organized by a local community. Learn more at www.ted.com/tedx
Másolás is közre játszik.. Nagyon jó téma! 🎀
Érdekes a téma és jól is adod elő. Engem a papír zavart némileg főleg, hogy szerintem enélkül is ment volna ❤️
szerintem a szándéktulajdonítás kapcsán érdemes lett volna nevén nevezni a tudatelméletet is (ami nem nyelvészet, de a pragmatikában elengedhetetlen, és nem figyelmen kívül hagyható tényező) -- egy kognitív tudósnak disztingválnia kellett volna a két tudományterület (nyelvészet és pszichológia) között, nem egybemosni a kettőt. (arról nem is beszélve, hogy Chomsky nevének említése nem egyenlő a nyelvészettel, ez pedig nem nyelvészeti előadás volt.)
az is hamis állítás, hogy a nyelv elsődleges célja nem a kommunikáció, a "nyers információátadás" -- de igen, az. a pletykaelmélet is ezt támasztja alá (bár a deskriptív--performatív dichotómia szempontjából erről bőven lehetne vitatkozni). Forgács Balázs ráadásul nagyon sok elméletet más tudósnak tulajdonít:
- Saussare nem azért nagy név a nyelvészetben, mert "felfedezte" annak önkényességét (amit amúgy is Charles Hockett írt le), hanem a strukturalista nyelvészet, valamint a langue--parole elmélete miatt
- az emberi és állati nyelvek közti különbséget nem(csak) a videóban említett tényező adja, ráadásul nem kéne ekkora nyilvánosság előtt egy (elvileg) néhány éve kimondott "forradalmi" ötletet egy CEU-s tudós nevéhez kötni, mikor ezt szintén Hockett írta le már több mint fél évszázada...
a lényeg, hogy kognitív tudósként nem kéne belekontárkodnia a nyelvészetbe, mert nincs meg hozzá a kellő tudása (és nem tudom eldönteni, hogy ezt azért csinálja, mert nem tiszteli a nyelvészetet mint önálló tudományterületet, vagy mert tényleg ilyen egyszerű a gondolkodása). ráadásul amit ő nyelvészetként ad el(ő), valójában színtiszta pszichológia és tudatelmélet.
az előadás címét is megtévesztőnek tartom, az alapján inkább a nyelvi manipulációs eszközökre és/vagy a nyelv és a gondolkodás egymásra hatására számítottam volna, nem pedig a babák nyelvelsajátítására. kérdésem, hogy a tartalom ismeretében a TEDx ezt mire alapozva engedélyezte (a hatás- és lájkvadászaton kívül)? amit Forgács Bálint konklúzióként elmond az előadása végén, az egy már régen ismert tény, miszerint az emberrel csak a nyelvelsajátítás képessége születik meg (már a '90-es években is emlegetik a "language sensitive period" kifejezést, ami arra a szűk időablakra utal, amiben az embergyereknek érintkeznie kell emberi nyelv(ek)kel, ha egy orángutánnál magasabb szinten akar elsajátítani nyelve(ke)t), így alapvetően újdonsággal nem szolgált ez a bő 10 perc.
ha nekem valaki azt mondja, hogy ezzel a címmel tartsak előadást, akkor nyelvészként a pragmatika, a nyelvi manipulációs eszközök, a stilisztika, a pszicholingvisztika és nyelvi pszichológia, a paranyelv, a szupraszegmentumok/prozódia, szövegnyelvészet, szintaxis, lexikológia, diskurzuselemzés stb. jutnak eszembe, de semmi esetre sem a nyelvelsajátítás...
mindettől függetlenül (nem szakemberként tekintve rá) érdekes előadás volt, egy-két forráshoz is jó támpont lehet, de egységében tekintve semmi esetre sem venném komolyan
Tisztelt eloado, azt kellene vegre felfogni a CEU-val kapcsolatban, hogy hogyan adhat egy egyetem USA diplomat ugy, hogy csak Magyarorszagon letezik oktoto es kutato egyeteme...
Talán feltűnt, hogy az előadás témája nem ez volt.
Nagyon tetszik szeretni a Fideszt?
Sajnos, itt is egy olyan ember beszél, aki nem tud szépen beszélni. Nem tudtatok olyat találni, aki nem sziszeg???
Látom a lényeget kiszűrted azért,a tartalommal együtt. Legalább intelligens vagy.
@@illesjanos6676 , a szep beszed egy eloadonal egyik legfontosabb dolog, foleg akkor , ha beszed tanulasrol tart eloadast..
@@annahorvath7827 Igen fontos. A tartalom után rögtön........tehát,ha valakinek van tudása,de sajnos nem tud szépen beszélni,az tartsa magában örökre..........ez a te véleményed. Ezzel együtt természetesen igazad van,úgy gondolom.
Sőt egy kicsit susog is, de ezek ellenére egyáltalán nem rossz rétor, kellemes a hanghordozása, a tónusa, megfelelő a tempó és szépen tartja a kapcsolatot a közönséggel, érdekes amiről beszél, és ahogyan. Kifejezetten tetszett az előadás mód.