Az arab huszán= ló, HÚSÁR, ( hús-ár) ösz. fn. Az ennivaló , különösen mészárosok, hentesek által kivágott hús ára. Dél szláv húsz=dvadeset, húszár= husarski (szerb) húszár=husar (horvát), rabló=razbojnik (horvát és szerb), szlovén ropar = rabló, megy a paraszt vakitás rendesen. HUSZÁR , ( húsz - år) fn . tt. huszár-t , tb. -ok, harm . szr.- a v. -ja. Származik ezen szó Zsigmond királyunk korából, s eredetileg jelentett oly lovas vitézt , kit az 1435- diki országgyülés ólta jobbágyok minden húsz , telektől részént a vármegyék, biró urak zászlói alá adni. Köz értelemben : könnyü magyar lovas katona. HUSZAD, (húsz- ad) fn . tt. huszad - ot, harm. szr. - a v. -ja . Húsz hasonló részekre felosztott egész- ből egy rész , vagyis oly rész , mely bizonyos egész- ben húszszor találtatik. . Jelenthet továbbá húszból álló személyzetet, (mint pl: század, ezered ) és huszár-t . A magyar nyelvből a többi európai nyelvekbe is átment; a honnan a török is máskép : madsar atlissi (Magyar lovas-) nak nevezi. Talán a Cuc. és Fogarasi szótárát kéne lapozgatni, és nem az MTA hazugságait tolni az arcunkba!!!!
Thank You very much! We do have an English version of this video, You can find it here: ruclips.net/video/P8kiiLSI0sA/видео.html Be sure to check out the playlist for our further English content on our channel if You are interested.
A huszár természetesen magyarul van és azt jelenti, hogy 20 hold földbirtok után kellett egy huszárt kiállítani. Az ár francia eredetű régi területmértékegység. Nem csak azt jelenti a szó, mint ma. A földbirtokuk méretétől függött, hogy a nemeseknek mekkora sereget kellett kiállítaniuk az ország védelmére. Húsz ár területenként 1 huszárt illetve 20 jobbágytelkenként. Ezt a törvényt 1458-ban vezették be. 1458. évi II. törvénycikk. De már előtte is ez volt a szokás, így nem megalapozott az az ellenérv, hogy huszár szó már korábban is előfordult. Már korábban is sereget kellett kiállítaniuk a nemeseknek, ha harcba hívta őket a király az ország védelmére.
@@kristofantal8801 Te nem tudod. Már a huszárok feltalálása előtt is ugyanez volt a szabály Magyarországon. Csak akkor még lovasíjászt kellett kiállítani. Vannak olyan történészek, akik rendre úgy írják a magyar történelmet, hogy az kevésbé adhasson okot büszkeségre, önbecsülésre a magyaroknak. Így lesz külföldi eredetű az is, ami magyar eredetű.
@@Akitlosz A könnyűlovasság a huszárság megjelenése előtt is meghatározó volt Magyarországon, ez igaz, de ebből nem feltétlenül következik egyenesen, hogy a huszár magyar eredetű… Az áltudományos, köznapi spekulációknak nincs relevanciája…
@@kristofantal8801 Az az áltudományos, hogy a húsz meg ár szerb szó lenne. Neked mi nem érhető azon, hogy Magyarországon 20 hold föld után kellett kiállítani egy könnyűlovast, ami ugye a huszár?
Az arab huszán= ló, HÚSÁR, ( hús-ár) ösz. fn. Az ennivaló , különösen mészárosok, hentesek által kivágott hús ára. Dél szláv húsz=dvadeset, húszár= husarski (szerb) húszár=husar (horvát), rabló=razbojnik (horvát és szerb), szlovén ropar = rabló, megy a paraszt vakitás rendesen. HUSZÁR , ( húsz - år) fn . tt. huszár-t , tb. -ok, harm . szr.- a v. -ja. Származik ezen szó Zsigmond királyunk korából, s eredetileg jelentett oly lovas vitézt , kit az 1435- diki országgyülés ólta jobbágyok minden húsz , telektől részént a vármegyék, biró urak zászlói alá adni. Köz értelemben : könnyü magyar lovas katona. HUSZAD, (húsz- ad) fn . tt. huszad - ot, harm. szr. - a v. -ja . Húsz hasonló részekre felosztott egész- ből egy rész , vagyis oly rész , mely bizonyos egész- ben húszszor találtatik. . Jelenthet továbbá húszból álló személyzetet, (mint pl: század, ezered ) és huszár-t . A magyar nyelvből a többi európai nyelvekbe is átment; a honnan a török is máskép : madsar atlissi (Magyar lovas-) nak nevezi. Talán a Cuc. és Fogarasi szótárát kéne lapozgatni, és nem az MTA hazugságait tolni az arcunkba!!!!
@@kristofantal8801 Ja, lovasmúlt nélküli balkáni hegyi népektől vette volna át a huszárságot a lovasmultú magyar... Biztos van híres balkáni nyereg, meg szablya, ruházat meg más egyéb balkáni ősi huszár know-how vagy savoir faire...
A huszárság a könnyű lovasságból fejlődött ki, vagyis gyakorlatilag ugyanaz. A magyarok nak mindig is volt könnyűlovasságuk, gondoljunk csak Árpád magyarjaira. A feladatkör : lesvetés, felderítés, portyázás. Mindigis a magyar künnyűlovasság harcmodora volt, amit senki sem tudoot tökéletesen lemásolni. Tehát nem rablóktól ellesett holmi fosztogató harcmodor. Gondoljunk bele, hogy ezzel a harcmodorral egész Európát legyőztük. Szerintem a Huszárság a régi künnyűlovas szttyepei harcmodorból fejlődött ki.
@@szabolcshajdu792 Természetesen a könnyűlovasságnak a 10. század után is fontos szerepe volt a magyar hadseregben, ez igaz, de a huszár (mint csapatnem) valószínűleg balkani eredetű... A videóban elmondják ezt. :)
@@kristofantal8801 de.....mert azt irja a zászlóra, hogy 1550- ben alakult ki....viszont Mátyás 1490-ben halt meg...tehát mégiscsak az ellenkezőjét állítja, mint amit @istvancsabamiklovicz8106 írt
@@kristofantal8801 Ha tájékozott vagy akkor minek kötekedsz? A XVIII. században 12 magyar huszárezred volt. 1849-ben viszont 18 magyar huszárezred volt. Na vajon mikor volt a magyar huszárság fénykora? Rájössz magadtól vagy csetelünk még?
Fantasztikus videó!!Köszönöm! Remélem sok ilyen Magyar szívet melengető tartalom készül még, ami megmutatja milyen nagy és értékes az örökségünk!❤️🤍💚
Az arab huszán= ló, HÚSÁR, ( hús-ár) ösz. fn. Az ennivaló , különösen mészárosok, hentesek által kivágott hús ára. Dél szláv húsz=dvadeset, húszár= husarski (szerb) húszár=husar (horvát), rabló=razbojnik (horvát és szerb), szlovén ropar = rabló, megy a paraszt vakitás rendesen.
HUSZÁR , ( húsz - år) fn . tt. huszár-t , tb. -ok, harm . szr.- a v. -ja.
Származik ezen szó Zsigmond királyunk korából, s eredetileg jelentett oly lovas vitézt , kit az 1435- diki országgyülés ólta jobbágyok minden húsz , telektől részént a vármegyék, biró urak zászlói alá adni.
Köz értelemben : könnyü magyar lovas katona.
HUSZAD, (húsz- ad) fn . tt. huszad - ot, harm. szr. - a v. -ja . Húsz hasonló részekre felosztott egész-
ből egy rész , vagyis oly rész , mely bizonyos egész- ben húszszor találtatik. . Jelenthet továbbá húszból
álló személyzetet, (mint pl: század, ezered ) és huszár-t .
A magyar nyelvből a többi európai nyelvekbe is átment; a honnan a török is máskép : madsar atlissi
(Magyar lovas-) nak nevezi.
Talán a Cuc. és Fogarasi szótárát kéne lapozgatni, és nem az MTA hazugságait tolni az arcunkba!!!!
Régi szép idők! Sosem felejtem el
1:47 A császári hadseregben a gyalogságot illetően jelentős számbeli fölény volt, nem voltak egyenlőek.
1:02 Kettős/hármas adóztatás. Bírja a jobbágy az igát!
a hátérzene egy huszárgyerek nevezetű katona dalból van ha valakit érdekel
This video looks great and very informative, but sadly I can't speak hungarian. Is there a plan to add English subtitles ?
Thank You very much! We do have an English version of this video, You can find it here: ruclips.net/video/P8kiiLSI0sA/видео.html
Be sure to check out the playlist for our further English content on our channel if You are interested.
A huszár természetesen magyarul van és azt jelenti, hogy 20 hold földbirtok után kellett egy huszárt kiállítani. Az ár francia eredetű régi területmértékegység. Nem csak azt jelenti a szó, mint ma. A földbirtokuk méretétől függött, hogy a nemeseknek mekkora sereget kellett kiállítaniuk az ország védelmére. Húsz ár területenként 1 huszárt illetve 20 jobbágytelkenként. Ezt a törvényt 1458-ban vezették be. 1458. évi II. törvénycikk. De már előtte is ez volt a szokás, így nem megalapozott az az ellenérv, hogy huszár szó már korábban is előfordult. Már korábban is sereget kellett kiállítaniuk a nemeseknek, ha harcba hívta őket a király az ország védelmére.
Erre nincs bizonyíték… Nem tudjuk pontosan, honnan származik.
@@kristofantal8801 Te nem tudod. Már a huszárok feltalálása előtt is ugyanez volt a szabály Magyarországon. Csak akkor még lovasíjászt kellett kiállítani. Vannak olyan történészek, akik rendre úgy írják a magyar történelmet, hogy az kevésbé adhasson okot büszkeségre, önbecsülésre a magyaroknak. Így lesz külföldi eredetű az is, ami magyar eredetű.
@@Akitlosz A könnyűlovasság a huszárság megjelenése előtt is meghatározó volt Magyarországon, ez igaz, de ebből nem feltétlenül következik egyenesen, hogy a huszár magyar eredetű… Az áltudományos, köznapi spekulációknak nincs relevanciája…
@@kristofantal8801 Az az áltudományos, hogy a húsz meg ár szerb szó lenne. Neked mi nem érhető azon, hogy Magyarországon 20 hold föld után kellett kiállítani egy könnyűlovast, ami ugye a huszár?
@@Akitloszszeretném a forrást elkérni.
Igen kíváncsi vagyok.
Érdekes, de Hadik Andrást miért nem említik meg?
Benne van az animációja a videóban…. Hadik tábornokként lett igazán híres, nem csapat tisztként.
Nagyon jó videó lett, ezeket be kéne vinni az iskolákba is 😀
Az arab huszán= ló, HÚSÁR, ( hús-ár) ösz. fn. Az ennivaló , különösen mészárosok, hentesek által kivágott hús ára. Dél szláv húsz=dvadeset, húszár= husarski (szerb) húszár=husar (horvát), rabló=razbojnik (horvát és szerb), szlovén ropar = rabló, megy a paraszt vakitás rendesen.
HUSZÁR , ( húsz - år) fn . tt. huszár-t , tb. -ok, harm . szr.- a v. -ja.
Származik ezen szó Zsigmond királyunk korából, s eredetileg jelentett oly lovas vitézt , kit az 1435- diki országgyülés ólta jobbágyok minden húsz , telektől részént a vármegyék, biró urak zászlói alá adni.
Köz értelemben : könnyü magyar lovas katona.
HUSZAD, (húsz- ad) fn . tt. huszad - ot, harm. szr. - a v. -ja . Húsz hasonló részekre felosztott egész-
ből egy rész , vagyis oly rész , mely bizonyos egész- ben húszszor találtatik. . Jelenthet továbbá húszból
álló személyzetet, (mint pl: század, ezered ) és huszár-t .
A magyar nyelvből a többi európai nyelvekbe is átment; a honnan a török is máskép : madsar atlissi
(Magyar lovas-) nak nevezi.
Talán a Cuc. és Fogarasi szótárát kéne lapozgatni, és nem az MTA hazugságait tolni az arcunkba!!!!
Jellemzően a szlávoknál alakulhatott ki.?
Lényegében igen. Balkáni, elsősorban délszláv eredetű.
@@kristofantal8801 Ja, lovasmúlt nélküli balkáni hegyi népektől vette volna át a huszárságot a lovasmultú magyar... Biztos van híres balkáni nyereg, meg szablya, ruházat meg más egyéb balkáni ősi huszár know-how vagy savoir faire...
@@szabolcshajdu792szerintem is valószínűtlen. Nehogy már magyar legyen valami...
A huszárság a könnyű lovasságból fejlődött ki, vagyis gyakorlatilag ugyanaz. A magyarok nak mindig is volt könnyűlovasságuk, gondoljunk csak Árpád magyarjaira. A feladatkör : lesvetés, felderítés, portyázás. Mindigis a magyar künnyűlovasság harcmodora volt, amit senki sem tudoot tökéletesen lemásolni. Tehát nem rablóktól ellesett holmi fosztogató harcmodor. Gondoljunk bele, hogy ezzel a harcmodorral egész Európát legyőztük. Szerintem a Huszárság a régi künnyűlovas szttyepei harcmodorból fejlődött ki.
@@szabolcshajdu792 Természetesen a könnyűlovasságnak a 10. század után is fontos szerepe volt a magyar hadseregben, ez igaz, de a huszár (mint csapatnem) valószínűleg balkani eredetű... A videóban elmondják ezt. :)
Bocs,de már Hunyadi Matyasnak a seregében is szolgáltak huszárok.
Hol állítja a videó ennek ellenkezőjét? Figyelmesnek kéne lenni…
@@kristofantal8801 itt : 0.30'
@@szilagyilaszlo5985 Nem állít ilyet. 😀
@@kristofantal8801 de.....mert azt irja a zászlóra, hogy 1550- ben alakult ki....viszont Mátyás 1490-ben halt meg...tehát mégiscsak az ellenkezőjét állítja, mint amit @istvancsabamiklovicz8106 írt
@@szilagyilaszlo5985 Nézd meg még egyszer a videót, és próbáld értelmezni... :)
Közèpkorban a háborùk alkalmával minden hùszadik katona lovas volt. Kèsőbb innen származtatták a huszárokat.
Nincs rá bizonyíték… Nem tudjuk pontosan, honnan származik.
A magyar huszárság fénykora 1849-ben volt, amikor 18 huszárezred harcolt Magyarország szabadságáért. Szóval a film hazug.
Nyilván te jobban tudod, mint a Hadtörténeti Múzeum... :D
@@kristofantal8801 Nyilván. Te is simán tudhatnád, ha tájékozottabb lennél. De legalább tanultál tőlem valamit.
@@Akitlosz Elég tájékozott vagyok, szóval itt nem nekem, hanem inkább neked kéne odafigyelni jobban. 😀
@@kristofantal8801 Ha tájékozott vagy akkor minek kötekedsz? A XVIII. században 12 magyar huszárezred volt. 1849-ben viszont 18 magyar huszárezred volt. Na vajon mikor volt a magyar huszárság fénykora? Rájössz magadtól vagy csetelünk még?