Pollmann Ferenc: Az osztrák-magyar hadsereg az I. világháborúban - Kós Károly Akadémia
HTML-код
- Опубликовано: 26 июл 2024
- A Kós Károly Akadémia előadássorozat keretén belül Pollmann Ferenc Az osztrák-magyar hadsereg az I. világháborúban címmel tartott előadást.
Развлечения
Köszönöm szépen az előadás feltöltését.
Tisztelt Pollmann Ferenc! Ez az előadás fantasztikus volt. Érthető és teljes képet ad az akkori állapotokról. Én is kutatom és olvasok sokat az osztrák-magyar hadseregről és én is így látom ahogy Ön, sajnos nem voltunk eléggé felkészülve erre a háborúra. Az osztrák katonai vezetésről meg inkább ne is beszéljünk mert sokszor hezitáltak, nem tudták mit kellene tenni, rossz döntéseket hoztak, de a MI magyar honvédjeink bátran és hősiesen harcoltak! Köszönöm én is a Kós Károly Akadémiának ezt az előadást! :)
Egyetértek Önnel. A Monarchiának három hadserege volt, az összbirodalmi Gemeinsame Armee (Közös Hadsereg), és volt a két birodalomfélnek is egy-egy, ennél jóval kisebb "honvédsége", a Magyar Királyi Honvédség és az osztrák kaiserlich-königliche Landwehr. A Gemeinsame Armee az uralkodó kizárólagos fennhatósága alá tartozott, míg a két jóval kisebb honvédség legalábbis békeidőben a magyar és az osztrák kormány felügyelete alatt állt. Azonban a Magyar Királyságból az évi újoncok nagy többsége mindig a német vezényleti nyelvű Gemeinsame Armee állományába lett sorozva, és csak kisebb része a magyar vezényleti nyelvű Magyar Királyi Honvédségébe. 1912-ben például a Magyar Királyság 85 687 újoncot állított, ezekből 68 187 fő lett besorozva a Gemeinsame Armee, és 17 500 fő pedig a Magyar Királyi Honvédség állományába. Vagyis Magyarországról durván az újoncok 79 %-a közös Gemeinsame Armee állományába került, még 21 %-a a Magyar Királyi Honvédségébe. Összegezve az I. világháború idején a magyarországi kiállítású katonáknak csak töredéke volt honvéd, honvédnak ugyanis csak a Magyar Királyi Honvédség állományában szolgálókat nevezzük, a magyarországi kiállítású katonák nagy többsége a Gemeinsame Armee tagja volt, őket viszont nem nevezték honvédnek. Nem csak a honvédek küzdöttek hősiesen.
Összességében jó előadás volt, de lenne 1-2 megjegyzésem. Elhangzott egy olyan mondat kb., hogy "mi ezt a háborút elkezdtük." Megítélésem szerint Szerbia évek óta provokált bennünket. Nyíltan hirdette, hogy a délszlávokat egyesíteni akarja és a történelmi Magyarország területére is igényt tart. Ebbe a háborúba bennünket belekényszerítettek, akár akkor, akár most volt-e vagy van-e olyan nagyhatalom, amelyik hosszú ideig eltűri egy kis ország provokálását? Volt egy másik mondat is, amely szerint ezt a háborút a monarchia már akkor elveszítette, amikor még az első puskalövés el sem dördült. Ezt az elképzelést én nagyon túlzónak érzem. Pl. az 1915-ös év volt a legsikeresebb évünk. Lehetett-e azt előre tudni, hogy Oroszországban csak 1917-ben robban ki a forradalom? Azt lehetett-e tudni, hogy a különböző különbéke tárgyalások mind sikertelenek lesznek? Pintér István történész
A Ferdinánd-merénylet csak ürügy volt a hadüzenetre, és ráadásul a németek is győzködték Ferenc Jóskát, hogy üzenjen hadat. Lehetett volna másként dönteni, de "igény volt" a balkáni terjeszkedésre a Monarchia vezetésében. Erre bizonyíték Bosznia annektálása 1908-ban (a Monarchia 1878 óta tartotta `"ideiglenesen megszállva" Boszniát és Hercegovinát) . Úgyhogy az is csak önfelmentés, hogy minket "belekényszerítettek".
Ilyen erővel azt is lehetne mondani, hogy a kassai bombázás belekényszerítette Magyarországot a 20-szor nagyobb Szovjetunió megtámadására.
nem csoda hogy jott trianon sajat sirjat asta a magyarsag.....Isten itelt!!!!