KECSKEMÉT...
HTML-код
- Опубликовано: 17 окт 2024
- Nevének eredete
Egyes nyelvészek szerint Kecskemét a megfejthetetlen eredetű helynevek közé tartozik, míg mások a kecske szót tekintik alapnak, a mét pedig járást, menetet jelent.Bolgárul a „koziczkameta" kecskejárást jelent).A kecske mellett szól, hogy a 13. században Szent Miklós püspök - a legrégibb helybéli templomnak - a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi, fatárgyat, állatot megjelölő égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett
Kecskemét horvát neve két alakban létezik. A hercegszántóiak Kečkemerac-nak, a felsőszentivániak Kečkemit-nek nevezik,míg bolgár nyelven Кечкемет a város neve
Kecskemét város címere az önkormányzat rendelete szerint „csücskös talpú, hatszögletű pajzs. Vörös mezejében zöld hármas halomnak kiemelkedő középső részén heraldikailag jobbra néző, ágaskodó ezüst (fehér) kecskebak. A pajzs fölött a magyar Szent Korona lebeg. A címer alatt félkörívben elhelyezett, díszesen redőzött szalagon a város jelmondata: »Sem magasság, sem mélység nem rettent« olvasható. A jelmondat csak a címer ünnepi változatának része."
Kecskemét város zászlaja téglalap alakú, három egyenlő szélességű vörös-fehér-vörös színű függőleges sávból áll, a fehér sáv közepén a város címerével. (A díszzászlón a város címerének ünnepi változata van, szabad széleit aranyrojt szegélyezi.
.A kecskeméti városháza 1892-1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. Építészeti mestermunka, nemzeti építészetünk, a magyaros szecesszió csúcsteljesítménye.
A külső majolikadíszek a Zsolnay-gyárban készültek. Az égetett-mázas kerámia elsőként a városháza falain jelent meg. A tervező népművészeti ihletésű növényi mintákat álmodott a homlokzatra és a belső terekbe. A városházáról történelmi személyek néznek le a járókelőkre: az épület homloksíkja elé kiugró rész ormán Árpád látható, a tetőpárkány alatt, a második emeleti ablakok között: Huba, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Corvin Mátyás, Hunyadi János, Szent István, I. Ferenc József domborműve.
Cifrapalotának nevezik a magyar népmesék világát idéző, Márkus Géza tervei alapján, a századelőn emelt épületet. Eredetileg városi bérháznak épült 1902-ben, földszintjén üzletekkel, emeletén a Kereskedelmi Kaszinó egyesületi helyiségeivel. Színes majolika díszei népművészeti ihletettségűek. Külön figyelmet érdemelnek az egyedi ajtók, ablakok és az épület színei: az élénksárgák, a narancsok, a zöldek. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is -- mint a Városházánál is -- a Zsolnay gyár készítette.
Legnagyobb terme - a pávaterem - a szecesszió kedvelt motívumait ötvözi látványos egységbe: a pávát, a virágot és a növényi indákat. Az épület ma a város képtára, melyben a vidék európai rangú festőjének, Tóth Menyhértnek az életmű-kiállítása látható, a XIX. és a XX. századi magyar festészet értékes gyűjteménye mellett.
Zsinagóga (Tudomány és Technika Háza)
Az egykori kecskeméti zsinagóga 1864 és 1871 között épült moreszk-romantikus stílusban ifjabb Zitterbarth János tervei alapján. Eredetileg hagymakupola díszítette a templomot, de 1911-ben, a nagy kecskeméti földrengés megrongálta és le kellett bontani. Ekkor került helyére a lótusz formájú mai kupola. A második világháború alatt megszentségtelenített, utóbb gazdátlanná vált, leromlott épületet az 1970-es években átalakították
konferenciaközponttá (Tudomány és Technika Háza). Kerényi József tervezett impozáns kulturális központot a zsinagógából. Itt őrzik Michelangelo Bounarroti 15 szobrának hiteles gipszmásolatát és Tolnay Károly művészettörténész hagyatékát. Itt kapott helyet a Tudomány és Technika Háza
A kecskeméti Katona József Színház 1895-96-ban épült Fellner és Helmer neves bécsi műépítészek tervei alapján, akkor még Városi Színház elnevezéssel. A 16 hónap alatt felépített, 900 nézőt befogadó színházat 1896. október 16-án többek között Jászai Mari színésznő vendégszereplésével nyitották meg. Mai nevét 20 évvel később, 1916. novemberében vette fel.
Köszönöm Ödi .
Nagyon szép városban jártál. Gyönyörű épületek. Imádom a szép régi házakat,templomokat,,,épületeket.. A harang játék nagyon klassz kísérője volt a sétának....Siófokon van még harangjáték,ha nem is ennyire hosszú és gyakori,csak egészkor hosszabb... Nagyon kellemes séta volt.Remélem lesz még jobb idő is ,hogy még filmezhess...ha nem,akkor jöhetnek a téli felvételek.
Köszönöm a gyönyörű bemutatót....kellemes időtöltés volt.
Puszillak és további szép estét...és csodás hétvégét kívánok sok sok szeretettel..a macika :)
Kedves Ödi!
Kecskeméten sem jártam még,de csoda szép város..látványos...gyönyörű szép régi épületek!
Köszönöm szépen a kirándulást és szép videót!
Szép estét és kellemes szép napokat!
Anikó
Hírös város Kecskemét! Nagyon köszönöm Ödi, szép helyen voltál most is.
Kellemes, szép hétvégét kívánok.
Köszönöm a kecskeméti sétát és leírást. gábor
Sajnos,sok anyaországi várost nem ismerek!!!Kecskemétet sem:)Sokszor a sors..... idegen országok városait ismerteti meg velünk:)Erdélyiekkel....Köszönöm szépen Ödi a szép ízelitőt,a gazdag felvezetőd.Szeretettel üdvözöllek:Anna
Ödikém !
Köszönöm szépen , hogy kiegészítetted e csodás városól bennem élő képeket.
Pedig a lábam térdig lejártam ( úgy éreztem). Hiába, pár óra nem elég városnézésre. A harangjáték isteni volt :)
Nagyon szép összeállítás, gratulálok hozzá.
A hitelesség kedvéért egy feliratot pontosítanék. 4 percnél az a szép fehér épület az Ybl Miklós által tervezett, és az 1860-as években felépített Evangélikus templom, sosem volt Zsinagóga. A régi zsinagóga a színház mellett található, ma fotográfiai múzeumként funkcionál.
Nagyon kedves hogy megnézted és a megjegyzésednek is külön örülök ...ezzel is több ,jobb információhoz jutottam ,jutottunk ...szép hetet
SZÉPEN FILMEZTÉL!