én elkanyarodnék a híres mondatnál egy filozófiai irányba is mégpedig ugye a híres mondat így szól "A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga." Én például behelyettesíteném az első sort a második sorral tehát a cél=halál, Élet= küzdelem és ezáltal ez a mondat fogalmazódik meg: S az ember halála az élet maga. így fejeződik ki nekem az hogy ezzel a fő mondattal Madách az élet végtelenségére gondol.
Hu de kellemetlen volt a kerdezo/moderator akadozo es kiforratlan kerdeseit hallgatni. Gyakori hibanak latom, hogy a rajongo amator vizsgazik es imponalni szeretne az interjualanynak. Itt is ilyen ez.
3 месяца назад+1
Heinrich von Kleist: A gondolatok fokozatos kialakulásáról beszéd közben
Szerintem a tragédia: hiába evett az ember az almából, ezzel kiemelkedve az állatok közül; az eszkimó színben Ádám, Évára mondja, hogy "állattá vált" (ismét), ezért már nem fog küzdeni, nincs értelme az egésznek.
Год назад+1
Érdekes, hogy az "állati" állapot ugyanúgy megjelenik azokban a spekulatív helyzetekben, amikor az ember ilyen-olyan okból elveszíti a civilizációt maga körül (mint a posztapokaliptikus túlélőtörténetek, Az út, A legyek ura vagy épp itt az Eszkimó-szín), vagy a civilizáció olyan mértékig fokozza a kényelmet (akár drogokkal, erőszakkal), hogy "már nem kell" gondolkodnia, és az új édenkerti állapot valami áldásos felejtéssel azonosul (a Mátrix steak-jelenete, A szép új világ drogosai, vagy József Attila sora "láttam a boldogságot..."). Szóval jogos, és tényleg szomorú a jelenet, de az "állatok közül kiemelkedés" - ebből is látszik - sosem végleges, hanem mindig környezetfüggő, és újra és újra ki kell vívnunk magunknak.
Nem a környezet tette újra álattá, hanem az a tény, hogy Éva már nem hordozza azt, amiből születtek a magasztos emberi érzések (költészet, szerelem, ami nincs meg az állatokban, ami "előre vitte az embernemet"), amiért Ádám újra és újra új útra kívánkozik, hogy megmaradjon az ami még EMBERI. (szerintem :) ) @
JELENTKEZÉS AZ OLVASÓKÖR ÚJ ÉVADÁRA:
forms.gle/5pLYU5NwHRg4oCPu5
JELENTKEZÉS A MAGYAR KLASSZIKUSOK OLVASÓKÖRBE:
forms.gle/RfRvWW7RKZgdRLcr9
Nagyon köszönöm a beszélgetést. Nagyon szeretem Nádasdy Ádámot.
Vagyunk vele egy páran...:) Én köszönöm!:)
Kiváló beszélgetés volt! Végre volt időm meghallgatni 😅
Jobb később, mint soha!:)
én elkanyarodnék a híres mondatnál egy filozófiai irányba is mégpedig ugye a híres mondat így szól
"A cél halál, az élet küzdelem,
S az ember célja e küzdés maga."
Én például behelyettesíteném az első sort a második sorral tehát a cél=halál, Élet= küzdelem és ezáltal ez a mondat fogalmazódik meg: S az ember halála az élet maga. így fejeződik ki nekem az hogy ezzel a fő mondattal Madách az élet végtelenségére gondol.
Hu de kellemetlen volt a kerdezo/moderator akadozo es kiforratlan kerdeseit hallgatni. Gyakori hibanak latom, hogy a rajongo amator vizsgazik es imponalni szeretne az interjualanynak. Itt is ilyen ez.
Heinrich von Kleist: A gondolatok fokozatos kialakulásáról beszéd közben
Egyebkent magamra is ismertem valamennyire.
Szerintem a tragédia: hiába evett az ember az almából, ezzel kiemelkedve az állatok közül; az eszkimó színben Ádám, Évára mondja, hogy "állattá vált" (ismét), ezért már nem fog küzdeni, nincs értelme az egésznek.
Érdekes, hogy az "állati" állapot ugyanúgy megjelenik azokban a spekulatív helyzetekben, amikor az ember ilyen-olyan okból elveszíti a civilizációt maga körül (mint a posztapokaliptikus túlélőtörténetek, Az út, A legyek ura vagy épp itt az Eszkimó-szín), vagy a civilizáció olyan mértékig fokozza a kényelmet (akár drogokkal, erőszakkal), hogy "már nem kell" gondolkodnia, és az új édenkerti állapot valami áldásos felejtéssel azonosul (a Mátrix steak-jelenete, A szép új világ drogosai, vagy József Attila sora "láttam a boldogságot..."). Szóval jogos, és tényleg szomorú a jelenet, de az "állatok közül kiemelkedés" - ebből is látszik - sosem végleges, hanem mindig környezetfüggő, és újra és újra ki kell vívnunk magunknak.
Nem a környezet tette újra álattá, hanem az a tény, hogy Éva már nem hordozza azt, amiből születtek a magasztos emberi érzések (költészet, szerelem, ami nincs meg az állatokban, ami "előre vitte az embernemet"), amiért Ádám újra és újra új útra kívánkozik, hogy megmaradjon az ami még EMBERI. (szerintem :) ) @
És hol a pizsi, meg a papucs? 🧐
viszem kedden!:)