Az izomtónust az idegrendszer szabályozza, állítja be. Ha az idegrendszer ép, egészséges, akkor az izomtónus is az. Fontos értenünk, hogy az izomtónus nem egyféleképpen egészséges, normális. Különböző embereknek különböző az izomtónusuk, egészen nagy eltérések is vannak ebben úgy, hogy az mind-mind egészséges. Azt tapasztalom, hogy nagyon sok babát korrigálnak "izomtónus-eltéréssel" úgy, hogy valójában nincs is eltérés. Legfeljebb az átlagtól való eltérés - azonban az átlag itt semmifelé igazodási pontot nem ad, hiszen van egy széles spektrum, ami mind egészséges, és a korrekció/nem korrekció kérdésében teljesen mindegy, hogy hol van az adott baba az átlaghoz képest, ha egyszer az ő izomtónusával minden mozgás kivitelezhető, és a baba fejlődik, végigmegy a zavartalan fejlődésmenet szerinti mozgásfejlődési szakaszokon. Erről a témáról (a hipotónia kapcsán) további részleteket találsz ebben a cikkben tanfolyamok.hordozohaz.hu/2020/02/22/alkati-hipoton-a-babam-milyen-terapia-a-legjobb-neki/ (és a spasztikusságra ugyanazok érvényesek, amiket a cikkben a hipotóniáról leírok, csak pepitában). Tehát izomtónus-eltérések esetén is ugyanaz az ökölszabály érvényes: irány a fejlődésneurológus, és előbb diagnózis (aminek a felállítása neurológusi kompetencia), és csak utána korrekció!
Ahhoz, hogy az izomletapadásról gondolkodni tudjuk, gondoljuk át, hogy mit is értünk izomletapadás alatt. Az izmokat és minden szervünket beborító kötőszövetes rétegek akkor töltik be a funkciójukat, ha szabadon elcsúszhatnak egymáson, hogy lehetővé tegyék a testünk mindenféle mozgását. Az izomletapadás azt jelenti, hogy ezek a kötőszövetes rétegek nem csúsznak egymáson akadálytalanul. Ahhoz, hogy ilyen kialakuljon vagy valamilyen erőteljes helyi sérülésre van szükség, vagy arra, hogy ne legyünk mozgásban, méghozzá hosszú-hosszú időn át. Olyan hosszú időn át, ami hosszabb, mint a csecsemőkor, ezért ez utóbbi esetet babakorban alapból is elvethetjük. De a lényeg ebben a kérdésben is az idegrendszer épsége. Mert ha az idegrendszer ép, egészséges, akkor a baba mozog, méghozzá sokféleképpen és változatosan, ami az izomletapadás ellen hat. Még akkor is, ha esetleg a babát valamilyen helyi sérülés érte pl. a pocakban elfeküdte magát vagy a szülésnél érte valami külső (de nem idegrendszeri) sérülés. Ugyanis ha az idegrendszer ép, egészséges, akkor a külső hatás megszűntével a sérülés meggyógyul, és az idegrendszer épségének köszönhetően a baba belemozogja magát az esetleg addig részben korlátolt helyzetbe is. Ilyen helyzetben az a fontos, hogy a mozgást, ami a sérülés miatt korlátozott, használja-e a baba és mennyire, vagy valóban akadályoztatott a mozgáskivitelezés. Ezen múlik, hogy okkal bízhatunk-e abban, hogy a baba belemozogja magát a mozgásokba vagy korrekcióra, vagy külső rásegítésre van szükség. Az izomletapadások korrigálásnak a leghatékonyabb eszköze minden élethelyzetben és korban a mozgás, aminek a kulcsa babakorban az ép idegrendszer. Ezt támogathatja finom masszázs is, de ebben az esetben is azt tanácsolom, hogy ne korrekciók után szaladjunk, hanem előbb diagnózisunk legyen, ami szorosan együtt jár azzal, hogy megkeressük az eltérés valószínűsíthető okát. Hiszen a korrekció akkor biztonságos és hatékony, ha összhangban van a diagnózissal és az eltérés valószínűsíhető okával. Ha nincsen fejlődésneurológus és/vagy ortopéd orvos által diagnosztizálható eltérés, akkor a baba egészséges és nincsen szükség korrekcióra sem, csak a szabad mozgás biztosítására, és arra a bizalomra, hogy a gyerek működik.
Ahhoz, hogy válaszolni tudjak, fontos lenne tudnom, hogy mit jelent a ti esetetekben pontosan, hogy kötött a csípő. Csak mert nagyon különböző helyzetekre is szoktak pusztán ennyit mondani. Tanácsadást ajánlok neked, hogy személyreszabott választ tudjak adni. Többféle tanácsadásom van, válaszd ki azt, amelyik neked a legjobb: - a komplex csomag: profiszulo.hu/termek/mozgasfejlodes-tanacsadas - az 1 hónapos korlátlan online, írásbeli kérdezési lehetőség: profiszulo.hu/termek/mozgasfejlodes-vip-csomag
Hát le a kalappal az elott aki ikergyerekeknél ennyifele dolgot, ami megkönnyíti az életet nem alkalmaz... ezzel hogy ne hasaljon a baba egyáltalán nem értek egyet...meg azt hiszem még nagyon sok gyógytornász, neurologus se
Ikerbabákat nevelni kétségkívül embert próbálóan nehéz. Tudom, hogy elsőre ellentmondásosnak tűnik, de a szabad mozgás biztosítása pont, hogy jelentősen könnyít a helyzeten, ahogy a mozgásfejlődés halad előre, egyre inkább. Mert a szabad mozgás nemcsak a babáknak, hanem a szülőknek is szabadságot ad. A szabad mozgás a lusta szülők sportja. Nagyon sok szülővel éltem meg, hogy ahogy elengedték a pihenőszéket, a játszószőnyeget és a többi szabad mozgást csorbító eszközt, és eltelt pár nap, a legnagyobb megdöbbenéssel és felszabadulással állapították meg, hogy az életük sokkal könnyebb, szabadabb és egyszerűbb lett. És sokkal jobban kezdték élvezni a babás mindennapokat. Ennek a felszabadulásnak ikrek mellett még nagyobb a jelentősége. Érdekes azt is látni, hogy Dr. Pikler Emminek, a szabad mozgás kidolgozójának az egyik (mellékesebb, de egyáltalán nem elhanyagolható) motivációja pontosan az volt, hogy a csecsemőotthonban, amit vezetett, a gondozónőknek, akik egyszerre sok babát láttak el, nyugodt munkakörülményei legyenek, és hogy azokra a babákra, akikkel éppen foglalkoznak, teljes odafordulással figyelhessenek, miközben a kicsik a családban nevelkedő babákkal bőséggel összevethető mértékben jól fejlődtek, mert azt élték meg, hogy valóban látják őket és számítanak. Ehhez Pikler nemcsak a szabad mozgásra figyelt, hanem a gondozói odafordulás minőségére is, de a szabad mozgás biztosítása jelentette mindehhez az alapkörülményeket, az alfát és az omegát. A másik, amit felvetsz, az a hasaltatás. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a legtöbb szakember azt állítja, hogy a mozgásfejlődéshez fontos a babákat hasaltatni. Ezen állításnak egészen egyszerűen nincsen tudományos háttere. Ez egy tudományosan meg nem alapozott berögződés. Amögött viszont, hogy a hasaltatás fölösleges, sőt árt a mozgásfejlődésnek, ott van dr. Pikler Emminek az a nagyon erős kutatása, amit 1969-ben publikált. (Pikler, Emmi. 1969. Adatok a csecsemő mozgásának fejlődéséhez. Budapest: Akadémiai Kiadó.) 17 éven keresztül tökéletesen kontrollált és adminisztrált módon, szabad mozgásban nőtt föl a kezei között 722(!) baba. Egyiket sem hasaltatták egyáltalán. Mindegyiknek a mozgásfejlődése zavartalanul zajlott le, sőt, a mozgásukat kiemelkedő biztonság, ügyesség, kezdeményezőkészség és önállóság jellemezte. Pikler tudományosan igazolta, hogy a mozgásfejlődés hátról indul, amit a hasaltatás csak hátráltat. Saját tapasztalatból ugyanezt tudom igazolni első körben a 4 gyerekemmel, másodkörben pedig babák százaival, akik hasaltatás nélkül nőttek föl, és lett a mozgásuk bámulatosan harmonikus, a szüleik pedig könnyedek, felszabadultak. Javaslom, hogy nézd meg ezt a videómat hasaltatás témában ruclips.net/video/_D_531RtqQE/видео.html, olvasd el ezt a cikkemet profiszulo.hu/2020/01/08/nem-szeret-hason-lenni-baj-mit-csinaljak/, nézd meg Zagyi Linda gyógypedagógussal közösen tartott előadásunk videófelvételét ruclips.net/video/IaPo1TDDJwM/видео.html. Ezen az előadáson sok egészségügyi dolgozó is résztvett és a végén pont a hasaltatás témában kérdeztek és válaszoltunk. Ha még eddig nem tetted, iratkozz fel a csatornámra és a feliratkozás gomb lenyitásával ellenőrizd, hogy be van-e állítva a kis csengő úgy, hogy kapj értesítéseket az új videóimról, mert hamarosan olyan szülőkkel fogok videókat megmutatni itt, akik arról beszélnek, hogy nekik milyen a szabad mozgás. Ne maradj le róluk!
![BLACK BAG - Official Trailer [HD] - Only in Theaters March 14](http://i.ytimg.com/vi/Du0Xp8WX_7I/mqdefault.jpg)
Mi a helyzet az izom letapadasokkal és egyéb izomtonus elteresekkel? Ott ép az idegrendszer de a szabad mozgásban korlátozva van a baba nem?
Ez engem is nagyon érdekelne!
Az izomtónust az idegrendszer szabályozza, állítja be. Ha az idegrendszer ép, egészséges, akkor az izomtónus is az. Fontos értenünk, hogy az izomtónus nem egyféleképpen egészséges, normális. Különböző embereknek különböző az izomtónusuk, egészen nagy eltérések is vannak ebben úgy, hogy az mind-mind egészséges. Azt tapasztalom, hogy nagyon sok babát korrigálnak "izomtónus-eltéréssel" úgy, hogy valójában nincs is eltérés. Legfeljebb az átlagtól való eltérés - azonban az átlag itt semmifelé igazodási pontot nem ad, hiszen van egy széles spektrum, ami mind egészséges, és a korrekció/nem korrekció kérdésében teljesen mindegy, hogy hol van az adott baba az átlaghoz képest, ha egyszer az ő izomtónusával minden mozgás kivitelezhető, és a baba fejlődik, végigmegy a zavartalan fejlődésmenet szerinti mozgásfejlődési szakaszokon. Erről a témáról (a hipotónia kapcsán) további részleteket találsz ebben a cikkben tanfolyamok.hordozohaz.hu/2020/02/22/alkati-hipoton-a-babam-milyen-terapia-a-legjobb-neki/ (és a spasztikusságra ugyanazok érvényesek, amiket a cikkben a hipotóniáról leírok, csak pepitában). Tehát izomtónus-eltérések esetén is ugyanaz az ökölszabály érvényes: irány a fejlődésneurológus, és előbb diagnózis (aminek a felállítása neurológusi kompetencia), és csak utána korrekció!
Ahhoz, hogy az izomletapadásról gondolkodni tudjuk, gondoljuk át, hogy mit is értünk izomletapadás alatt. Az izmokat és minden szervünket beborító kötőszövetes rétegek akkor töltik be a funkciójukat, ha szabadon elcsúszhatnak egymáson, hogy lehetővé tegyék a testünk mindenféle mozgását. Az izomletapadás azt jelenti, hogy ezek a kötőszövetes rétegek nem csúsznak egymáson akadálytalanul. Ahhoz, hogy ilyen kialakuljon vagy valamilyen erőteljes helyi sérülésre van szükség, vagy arra, hogy ne legyünk mozgásban, méghozzá hosszú-hosszú időn át. Olyan hosszú időn át, ami hosszabb, mint a csecsemőkor, ezért ez utóbbi esetet babakorban alapból is elvethetjük. De a lényeg ebben a kérdésben is az idegrendszer épsége. Mert ha az idegrendszer ép, egészséges, akkor a baba mozog, méghozzá sokféleképpen és változatosan, ami az izomletapadás ellen hat. Még akkor is, ha esetleg a babát valamilyen helyi sérülés érte pl. a pocakban elfeküdte magát vagy a szülésnél érte valami külső (de nem idegrendszeri) sérülés. Ugyanis ha az idegrendszer ép, egészséges, akkor a külső hatás megszűntével a sérülés meggyógyul, és az idegrendszer épségének köszönhetően a baba belemozogja magát az esetleg addig részben korlátolt helyzetbe is. Ilyen helyzetben az a fontos, hogy a mozgást, ami a sérülés miatt korlátozott, használja-e a baba és mennyire, vagy valóban akadályoztatott a mozgáskivitelezés. Ezen múlik, hogy okkal bízhatunk-e abban, hogy a baba belemozogja magát a mozgásokba vagy korrekcióra, vagy külső rásegítésre van szükség. Az izomletapadások korrigálásnak a leghatékonyabb eszköze minden élethelyzetben és korban a mozgás, aminek a kulcsa babakorban az ép idegrendszer. Ezt támogathatja finom masszázs is, de ebben az esetben is azt tanácsolom, hogy ne korrekciók után szaladjunk, hanem előbb diagnózisunk legyen, ami szorosan együtt jár azzal, hogy megkeressük az eltérés valószínűsíthető okát. Hiszen a korrekció akkor biztonságos és hatékony, ha összhangban van a diagnózissal és az eltérés valószínűsíhető okával. Ha nincsen fejlődésneurológus és/vagy ortopéd orvos által diagnosztizálható eltérés, akkor a baba egészséges és nincsen szükség korrekcióra sem, csak a szabad mozgás biztosítására, és arra a bizalomra, hogy a gyerek működik.
És ha a csípő kötött (7 hónaposan)?
Ahhoz, hogy válaszolni tudjak, fontos lenne tudnom, hogy mit jelent a ti esetetekben pontosan, hogy kötött a csípő. Csak mert nagyon különböző helyzetekre is szoktak pusztán ennyit mondani.
Tanácsadást ajánlok neked, hogy személyreszabott választ tudjak adni. Többféle tanácsadásom van, válaszd ki azt, amelyik neked a legjobb:
- a komplex csomag: profiszulo.hu/termek/mozgasfejlodes-tanacsadas
- az 1 hónapos korlátlan online, írásbeli kérdezési lehetőség: profiszulo.hu/termek/mozgasfejlodes-vip-csomag
Hát le a kalappal az elott aki ikergyerekeknél ennyifele dolgot, ami megkönnyíti az életet nem alkalmaz... ezzel hogy ne hasaljon a baba egyáltalán nem értek egyet...meg azt hiszem még nagyon sok gyógytornász, neurologus se
Ikerbabákat nevelni kétségkívül embert próbálóan nehéz. Tudom, hogy elsőre ellentmondásosnak tűnik, de a szabad mozgás biztosítása pont, hogy jelentősen könnyít a helyzeten, ahogy a mozgásfejlődés halad előre, egyre inkább. Mert a szabad mozgás nemcsak a babáknak, hanem a szülőknek is szabadságot ad. A szabad mozgás a lusta szülők sportja. Nagyon sok szülővel éltem meg, hogy ahogy elengedték a pihenőszéket, a játszószőnyeget és a többi szabad mozgást csorbító eszközt, és eltelt pár nap, a legnagyobb megdöbbenéssel és felszabadulással állapították meg, hogy az életük sokkal könnyebb, szabadabb és egyszerűbb lett. És sokkal jobban kezdték élvezni a babás mindennapokat. Ennek a felszabadulásnak ikrek mellett még nagyobb a jelentősége.
Érdekes azt is látni, hogy Dr. Pikler Emminek, a szabad mozgás kidolgozójának az egyik (mellékesebb, de egyáltalán nem elhanyagolható) motivációja pontosan az volt, hogy a csecsemőotthonban, amit vezetett, a gondozónőknek, akik egyszerre sok babát láttak el, nyugodt munkakörülményei legyenek, és hogy azokra a babákra, akikkel éppen foglalkoznak, teljes odafordulással figyelhessenek, miközben a kicsik a családban nevelkedő babákkal bőséggel összevethető mértékben jól fejlődtek, mert azt élték meg, hogy valóban látják őket és számítanak. Ehhez Pikler nemcsak a szabad mozgásra figyelt, hanem a gondozói odafordulás minőségére is, de a szabad mozgás biztosítása jelentette mindehhez az alapkörülményeket, az alfát és az omegát.
A másik, amit felvetsz, az a hasaltatás. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a legtöbb szakember azt állítja, hogy a mozgásfejlődéshez fontos a babákat hasaltatni. Ezen állításnak egészen egyszerűen nincsen tudományos háttere. Ez egy tudományosan meg nem alapozott berögződés. Amögött viszont, hogy a hasaltatás fölösleges, sőt árt a mozgásfejlődésnek, ott van dr. Pikler Emminek az a nagyon erős kutatása, amit 1969-ben publikált. (Pikler, Emmi. 1969. Adatok a csecsemő mozgásának fejlődéséhez. Budapest: Akadémiai Kiadó.) 17 éven keresztül tökéletesen kontrollált és adminisztrált módon, szabad mozgásban nőtt föl a kezei között 722(!) baba. Egyiket sem hasaltatták egyáltalán. Mindegyiknek a mozgásfejlődése zavartalanul zajlott le, sőt, a mozgásukat kiemelkedő biztonság, ügyesség, kezdeményezőkészség és önállóság jellemezte. Pikler tudományosan igazolta, hogy a mozgásfejlődés hátról indul, amit a hasaltatás csak hátráltat. Saját tapasztalatból ugyanezt tudom igazolni első körben a 4 gyerekemmel, másodkörben pedig babák százaival, akik hasaltatás nélkül nőttek föl, és lett a mozgásuk bámulatosan harmonikus, a szüleik pedig könnyedek, felszabadultak.
Javaslom, hogy nézd meg ezt a videómat hasaltatás témában ruclips.net/video/_D_531RtqQE/видео.html, olvasd el ezt a cikkemet profiszulo.hu/2020/01/08/nem-szeret-hason-lenni-baj-mit-csinaljak/, nézd meg Zagyi Linda gyógypedagógussal közösen tartott előadásunk videófelvételét ruclips.net/video/IaPo1TDDJwM/видео.html. Ezen az előadáson sok egészségügyi dolgozó is résztvett és a végén pont a hasaltatás témában kérdeztek és válaszoltunk.
Ha még eddig nem tetted, iratkozz fel a csatornámra és a feliratkozás gomb lenyitásával ellenőrizd, hogy be van-e állítva a kis csengő úgy, hogy kapj értesítéseket az új videóimról, mert hamarosan olyan szülőkkel fogok videókat megmutatni itt, akik arról beszélnek, hogy nekik milyen a szabad mozgás. Ne maradj le róluk!