Ahogy Visky végighaknizza a családi túlélőtörténeteivel a fél Galaxist, már-már visszataszítóan gusztustalan. Kíváncsi lennék, hogy a testvérei, hajdan volt szülei, akik részesei a történeteinek úgy a lelkük mélyén mit szólnának ehhez a szűnni nem akaró fesztiválhoz.
Ennél szebben kevesen írtak ezekről a még mindig feltáratlan és valódi közös feldolgozásra váró deportálásokról, elhurcolásokról ... . Esterházy is ír róluk ( Hahn-Hahn grófnő pillantása)- a regényt természetesen nem ismerhette : András és egy bátyja (talán Péter, de ő Györgynek írja) kísérik el a Duna deltához, oda is, ahol ők voltak, és a két testvér persze felidézi a régi emlékeket. Itt Esterházy leír egy mondatot, ami azt hiszem legjobban jellemzi Visky könyvét is: "Embert még nem hallottam ilyen tapintatosan és szerényen beszélni a szenvedéseiről".
Mit vár? Ennek az alkotó embernek ez az élete része. Érthető, hogy foglalkozik vele. Nyomot hagy, feldolgoz. Persze, most felkapott, trendi a téma, de ezt meg nem ő generálta. Szerintem az lehet önmagával szemben érdekes kérdés, hogy Magának miért gusztustalan ez.
Megígérte az édesanyjának, hogy megírja...arról nem tehet, hogy ekkora sikere van, vagy érintettség, vagy bűntudat okán.
Ahogy Visky végighaknizza a családi túlélőtörténeteivel a fél Galaxist, már-már visszataszítóan gusztustalan. Kíváncsi lennék, hogy a testvérei, hajdan volt szülei, akik részesei a történeteinek úgy a lelkük mélyén mit szólnának ehhez a szűnni nem akaró fesztiválhoz.
De a Holokauszt az mehet...
Ennél szebben kevesen írtak ezekről a még mindig feltáratlan és valódi közös feldolgozásra váró deportálásokról, elhurcolásokról ... . Esterházy is ír róluk ( Hahn-Hahn grófnő pillantása)- a regényt természetesen nem ismerhette : András és egy bátyja (talán Péter, de ő Györgynek írja) kísérik el a Duna deltához, oda is, ahol ők voltak, és a két testvér persze felidézi a régi emlékeket. Itt Esterházy leír egy mondatot, ami azt hiszem legjobban jellemzi Visky könyvét is: "Embert még nem hallottam ilyen tapintatosan és szerényen beszélni a szenvedéseiről".
Mit vár? Ennek az alkotó embernek ez az élete része. Érthető, hogy foglalkozik vele. Nyomot hagy, feldolgoz. Persze, most felkapott, trendi a téma, de ezt meg nem ő generálta.
Szerintem az lehet önmagával szemben érdekes kérdés, hogy Magának miért gusztustalan ez.
csak kérdezem: olvastad?