Szondi alagútban, Hont és Drégelypalánk között
HTML-код
- Опубликовано: 30 сен 2024
- Az alagútban később többször is megismételt mérések alkalmával maximum:0,8 mikroSylver/ó sugárzást mértem.
Átlagosan 0,35-0,45 mikrosylver/ó-t mutat a műszert
(Az egészségügyi határérték 0,2 mikroSyilver/ó
nukleáris vészhelyzet 0,3 mikroSyilver/ó ,
nukleáris katasztrófa 0,5 mikroSylveer/ó feletti érték)
Az alagút legkorábbi felirata 1833-as.
Az alagút méretét és irányait rászerkesztve a térképre, nem életszerű, hogy a felmenjen a várba. Bár az északi szárnyának (bal) oldalát vízzel befolyt és leülepedett talajréteg alkotja. (valahonnan csak befolyt a víz)
Az alagútból kifelé vezető úton:
www.youtube.co...
Mi az a "Sylveer", illetve Syilver? A Sievert-re gondoltál?
probalja mondani a nehez kulfoldi szavakat
Én is nagyon köszönöm a videót, ez nagy hiánypótlás nekem! Kb 34éve voltam ebben az alagútban a barátommal, mi csak az első elágazásig és onnan jobbra meg balra pár métert mertünk megtenni.
Na enem rá nem vennének hogy ott lófráljak egymagam😂azon agyalnék honné bujik elö egy medve akinek ép az a szálláshelye vagy mikor szakad rám a barlang teteje,de lehet hogy élöben nyugratobb hely
Kb. 1990-ben jártunk ott Tetlák Pállal. (Akkor az eleje volt csak járható.) Ő kezdte a kiásást. Abban az állapotban is élmény volt, bár akkor az állapota miatt titokzatosabb volt. (Miklósi László)
A vízszintes járatok,vagy emelkedő járatok kevésbé veszélyesek mint a lefelé menő járatok vagy függőleges aknák.
Ott már lakhatnak sárkányok, ami megöli az embert ha nem elég óvatos! (a magyar népmeséink sárkányai között vannak mérges gázok is)
@@emanacio :)
Emberünk bekúszott bazeg. Nem semmi😀
Köszi ez izgalmas volt! A Csàbràdi vàr romjai alatt vajon mi lehet,most kezdik felfedezni ès önkènteseket keresnek a feltàràsokhoz ! Szlovàkia ....kerestem róla videót de semmi nincsen feltève a vàr romjairól sem,pedig fantasztikus hegy stb
Ide bárki be mehet? Lehet a végétől lehet a várba feljutni, csak szándékosan torlaszolták el. Mert hát valamiért csak létre hozták azt az alagutrendszert? De nagyon érdekes! Engem is érdekelnek ezek a dolgok. Jó volt látni 🙂
Tudomásom szerint bárki bemehet. Nincs lezárva. Csak óvatosan!
@@emanacio köszi
Nem balta amivel vágták, hanem spicc véső, amit a betonhoz szoktak használni. A videót köszönöm, érdekes volt. :) A sugárzást meg sievertben mérik az SI ben. hu.wikipedia.org/wiki/Sievert
Azért az király,hogy egy rohadék zombi sem jött szembe! Izgi volt így is!
Köszönjük a videót! Nagyon jó, hogy olyan helyekre is eljutunk általad, ahova amúgy nem lehetne!
Az alagutakban nem látok korom nyomokat. Ezek nem modern kori (esetleg kutató) járatok? Azok vezetnek "céltalanul" a semmibe.
köszi a videót! csak így tovább! a börzsönyi bányákat is kellene... :-)
Köszönjük szépen , nagyon szeretjük a videóit ! :)
9'15" nél nem kéne huzatot indikálni?..-keresni?-hátha érdemes kidepózni az anyagot..
az nem rétegződés, hanem téglasor nyoma
ruclips.net/video/x7rHUTBKfWQ/видео.html
Tudsz egy jó olcsó sugárzásmérőt? Meg hőkamerát?
Kib*szott jó ez a videó! :D Tökre végigizgultam. / Mi a fenének ástak ki itt valakik 1 ember széles járatokat? Ez is már örök rejtély marad. :( Köszönöm, hogy láthattam ezt az alagutat/barlangot!
Ez ilyen összekötő alagút volt. Állítólag itt menekültek el, de már nem tudom biztosan, rég olvastam a várnál a táblákon.
ez egy bánya
Nagyon jó lett a videó. Érdekes és jó minőségű a felvétel. Egy kérdésem lenne csak. A többi videódban minden ágon végigmész, mindent végignézel. (Én nem mernék sok helyre bemenni, ahol Te jártál). Egyet itt viszont nem értek. Az egyik oldalágba csak benéztél, és feltételezésednek adtál hangot, de nem kúsztál be. Miért? (Ahol egy vödröt vettél le).
Esetleg a legenda tisztázása végett (elmegy-e a várhoz vagy nem) szükséges lehetett volna. Nem kritika, csak kérdés. Köszönöm.
Adjon Isten! A film azért készül ilyen körültekintően, hogy bárki otthon papír, ceruza segítségével és egy térképpel modellezni tudjon. Az az ág amibe nem mentem bele, az kb 15cm magas. Az az ága a kápolna felé megy és nem a vár felé. Vagyis a kápolna felé is kellene egy bejáratnak lennie. De nyoma sincs.
Az, ahol a vödör volt, nos, az nem tűnik tömedékelt járatnak (kb 20*20cm). Ehhez az ághoz más járgány kell.
Mivel a gyökerek megjelennek a járatban a felszíntől való távolság kb 6-10m. .
A filmben megmutattam a teljes ágat.
Talán a bányakapitányság többet tud a területről, ha csináltak talajszelvény vizsgálatot.
Köszönöm a pontos választ. A film jó minőségű, de nem lehetett látni, hogy a be nem járt járat mindössze 15 cm magas, tehát nem megközelíthető. De ezek szerint valószínűleg mégis vezet valahova, tehát érdemes volt rákérdeznem. Ajánlom figyelmébe az Ódor várnál (Cserépfalu- Az oszlai tájház udvarával szemben magasodik az Ódor hegy, amin az Ódor-vár romjai találhatók kb. 540 méter magasan. A Bükk hegység déli részén.) lévő alagutat. A vár története a múltba vész, alatta pedig kiterjedt barlang - alagút van. Nemrég jártam ott, de oda kizárólag olyan technikai tudással lehet leereszkedni, melyet videóiban láthatunk. Csak felkészülten.
Uránérctől sugárzik ott a vidék? Talán egy sima bányászati helyszín ( bánya) volt ez valamikor.
Urán a Mecsekben van és hasonló vulkáni hegy gyomrában. Itt nincs. Viszont Radon a rádiumból mindenhol előfordul csekély mennyiségben. Az uránbányában viszont nagyságrendekkel több van..
Magyar nemesopál bánya volt.
@@jozsefkovacs6343 Köszönöm a választ.
Köszi
Nagyon szuper lett a videó , köszönöm a magam nevében 🙂.
Nem vakmeroseg egyedul bemenni ilyen helyekre?🧐
A látszat néha csal! :)
@@emanacio megneztem a dr. Tari Edit eloadast a vizivarosrol es a vegen a kerdesek kozott meghallottam ahangjat es a magyarazatat. Miert nem kerdezett? Miert nem krdezte meg, hogy miert nem hajlandoak asni egy kicsit a kerdeses helyeken?
@@bd4811 Azt hiszem az volt az az előadás, ahol a mögöttem néhány sorral az egyik közismert emberke mutatta Editnek, hogy kussoljon, amikor kérdeztem. Csak ezt a részt nem vágták be.
@@emanacio nagyon gyengenek tartottam Edit eloadasat. unalmas es laikuskent hallgatva is szakmaiatlan es erdektelen volt. Tok felesleges volt azt az iskola elotti reszt feltarni a nagy semmiert.
Köszönet a filmért! Szép munka! Engem is érdekelne, hol lehet hozzájutni sugárzásmérő berendezéshez?
Interneten lehet rendelni, akár postai utánvétellel.
@@emanacio Köszönöm! :-)
Miért csinálhatták,ha nem vezet sehova,mi lehetett a funkciója?
Ha vezetett is valahová, onnan fel lehet tölteni iszapolással. Ha nem vezet sehová, akkor egy föld alatti vízér, vagy valami más geológiai képződmény. Csak annyit tudni, hogy egy időben nagy lelkesedéssel nekiálltak a kitakarításnak
Vagy egy bizonyos anyagot kerestek, amit BUDAIFÖLD néven lehetett kapni, más néven piktortégla és a festéshez használják. Az alagút egy szakaszán van ilyesmi réteg és van egy másik réteg, ami UV fénynél halvány fehéren világít (jobb vágat).
@@emanacio De azt mondtad,hogy látható,hogy ember alkotta,még azt is mondtad,hogy valami hegyes eszközzel készült,hogy láthatók voltak a hegyes szerszám vonalai a falon. Vagy ezt nem arra értetted,hogy azzal készült?
@@73sonkoly Az emberi megmunkálás valóban látható, de ez, hogy elsődleges vagy másodlagos megmunkálás, azt nem lehet megmondani. És az sem állapítható meg, hogy a vágat, ahol halad létezett -e előtte valami kos járat. Ahogyan a keletkezésének a kora sem állapítható meg.
Ha a vár és az alagút között van egy víznyelő, akkor onnan be tudta tölteni a járatot (ezért ilyen alacsony). De ha ez így van ,az a nagy méretű üreg hamarosan feljön a felszínre (beszakad a talaj. Hasonlóan mint amikor a lencsehegyi bánya 20m vastag réteget szedett ki és nem töltötték, tömedékelték vissza . Az erőben az út beszakadt és bárkit elnyel.
ruclips.net/video/ToTEROdavjg/видео.html
Nyáron a növényzettől észre sem lehet venni.
Ha úgy alakul idővel újra elmegyek és jobban fekészülve átvizsgálom a területet.
Magyar nemesopál bánya volt.
Hát nem parázol,tuti nincs kausztrófóbiád! Bár az ilyen helyek engem is érdekelnek,de mielött be megyek egy xanaxot lenyelek ,mert kell. Egyszer beszorultam egy ilyen helyen,nem tudtam feljönni,qrvára beparáztam,de itt vagyok,tehát valahogy sikerült.
Andersen
Csodálatos bemutatás! Izgalmas nagyon. Vajon mikor vésték vagy öntötték és miért? Érdemes lenne a földrétegeket vizsgálni. Gratulálok és köszönjük az ismeretet.
Magyar nemesopál bánya volt.
A hegy anyaga - amiben az alagút van - nagy valószínűséggel vulkáni tufa. Nagyon hasonlít a Budai hegységben lévő "budai föld " bányákhoz ! Érdemes lenne egy összehasonlító túrát betervezni !
Nem olyan a kőzet. Ez agyag, homok, márga,... szerű keverék.
A második részben a fehér kőben UV fénynél világít valami.
Link a videó leírásában.
Akkor még inkább meg kellene nézni a "budai föld" bányákat ! Ha hoztál mintát a belső anyagból, akkor nézd meg, hogyan viselkedik vizzel szemben !
Köszönet a tanításért !
ez egy borospince. volt
Akkor már csak egyetlen egy kérdés maradt:
-Mekkora hordókat tároltak itt?
Ha nem kràkogna minden 20-30 màsodpercben akkor meg is néztem volna az összeàllitàst!!!
Hülye.