A vályogház előnyei - Nyáron hűvös, télen meleg és optimális a klímája
HTML-код
- Опубликовано: 3 окт 2024
- Ebben a videóban mutatom a bizonyságát, miért is imádunk vályogházban lakni. Ha odafigyelünk és betartjuk a szellöztetés józan paraszti szabályait, akkor hosszú ideig élvezhetjük a nyári hűvös, télen a nyáron átmelegedett falak nyújtottam meleget.
Sziasztok! Kb 70 éves a kis vájogházunk, amit hosszú évek alatt újítgattunk fel. 60m2 a területe lindab lemez a fedése ez 2000ben került rá, az összes nyílászáró műanyagra cserélésével eggyütt. Előtte gyakorlatilag az utcát fűtöttük, vitte a függönyöket a szél, szindróma volt. 2db ohra kályhával fűtöttük az utcát. Este iszonyat meleg, reggel éppen csak hogy kibírható hőmérséklet. Amikor kicseréltük a nyílászárókat sokkal jobban kezdte tartani a meleget. Ezután jött az egyik legborzasztób dolog hogy bevezettük a gázt és felkerült 2db 6kw konvektor. Az aki fikázza a konvektoros fűtést annak soha nem volt ilyen fűttése. Éves szinten 1000m3 a fogyasztás, úgy hogy abban már a főzés is benne van. Ezután kapott 10+10+10cm üveggyapotot átlapolva a padlásra, na azóta egyforma hőmérséklet van az összes helyiségben. A 60cm es falakon semmiféle hőszigetelés nincs. A titok szerintem az egyenletes fűtés, ami konvektorral tökéletesen, takarékosan megoldható. Nálunk reggel fél hétkor indul a fűttés este fél 10 ig. Éjjel nincs fűttés, reggel 18fok kb, ezek az értékek a kinti 0fokig érvényesek.
Nálunk most a kánikulában kint 70% körüli a páratartalom és 35 - 36 C fok van. A Börzsöny lábánál lakunk. Bent a házban pedig 74% és max 25, 5 C fokig megy fel. Nappal csukva, leengedve minden. Éjjel minden ablak nyitva. Mosást kint szárítjuk, még a vizes törölközőket meg egyéb fürdőszobai vizes dolgokat is kivisszük a házon kívül száradni.
A hajópadlón is érezzük a pára hatását, 1-2 napja egyenetlen a járófelület.
A falak egyébként nem vizesedenek és a kánikula előtt minden mért érték nagyon szép volt.
Most próbálok javítani a dolgon egy mobil pára elszívóval,hogy nappal míg csukva minden, legalább az menjen.
Kedves László!
Köszönöm szépen hozzáértő és rendkívül informatív tanácsokat vályogház témájában! A vályogház hőszigeteléséről kapcsolatos dolgokat viszont tisztelettel vitatnám.
Egy vályogház hőszigetelő képessége, a vályogtípusok eltérő sűrűsége miatt (könnyűvályog esetén kb 1200 kg/m3, vert fal esetén pedig akár 2000 kg/m3), szintén eléggé változó.
Míg kisebb sűrűség esetén kb 0,5 W/mK, (ami szintén nem annyira jó érték), nehéz vályogfal esetén 1,0 W/mK körüli hővezetési tényezővel kell számolnunk.
Ilyenkor a persze a nehéz falazat nagy hőtároló kapacitása tényleg előnyös, de véleményem szerint, ahhoz hogy a teljes potenciálját ki tudjuk használni, valamint energiatakarékosan tudjunk benne élni, mindenképpen szükséges hőszigetelni a falakat, illetve a födémet is.
Megnehezíti a dolgot persze, hogy a falakat hagyni kell "lélegezni", valamint el kell kerülni a párakicsapódást, ezért valóban nem szabad vályogháznál polisztirol hőszigetelést alkalmazni. Páraátersztő tulajdonságú hőszigetelés, pl. kőzetgyapot, vagy más természetes anyagú, de kisebb hatékonyságú hőszigetelés (kender, nád...) alkalmazható , persze fontos, hogy a teljes rendszer (ragasztó, vakolat...) is páraáteresztő legyen. Ma már létezik un. "lélegző polisztirol" hőszigetelő tábla is, de szerintem vályoházra már csak a szellemisége miatt is inkább alkalmaznék egy természetes anyagot.
Kedves Bence! Nagy tisztelettel vagyok az akadémikus tudás és a gyártók értékei felé. Ám. A saját gyakorlati elemzéseim, méréseim azt mutatják, hogy hiába a megadott rossznak tűnő értékek, mégis különleges a vályog minden tekintetben. Ezt nem arra értem, hogy túl van dicsőítve manapság a vályog és más szerves (természetes) építőanyagok, hanem arra, hogy hiába rossz a hőszigetelő értéke papíron, mégis a titok valahol a hővezető képességben rejlik, ami betyárul rossz a vályognál. Vagyis hiába fűtök én ezerrel a szobában, bizony alig fog átmelegedni a fal. valóban nagy a hőtároló tömeg is, ám ez más.
Az, hogy a vályogot pedig kell szigetelni, na ezzel totálisan nem értek egyet. A vékony 40-45 cm-es falat igen, sajnos szükséges főleg a földtéglából összepréselt anyagokat, vert falat, stb. De bármit teszünk a felületre, legyen az egy vékony háló is, az iszonyatosan lerontja a nedvességáramlást benne. Már egy vékony geotextil is megöli a falat, nem még más anyagok és ragasztók. Én már sokat teszteltem ezeket. De úgy tűnik nem eleget mert még mindig vannak hitetlenkedők. :-) Na nem baj jövőre jönnek a videós tesztek is, ott lesz minden fehéren feketén.
@@nepazarolj Kedves László! Kíváncsian várom a további teszteket, illetve a jövőben pár tanácsért is fordulnék Önhöz egy konkrét épülettel kapcsolatban, ugyanis a feleségemmel mi is egy szép állapotú vályogházat néztünk ki magunknak. ( kb 60 cm vastag vert falú ház, kb 100 éves)
Hát télre igaz. De nálunk nyárra nem igaz. Hiába minden teljesen lehúzva nem nagyon járkálunk este szelőztetés akkor is 29 30 fok alá a benti hőmérséklet nem megy. Ezért most rakattunk klímát (gree amber grey)hűteni fűteni. Ja és a falak 60 cm vályog. És még a mennyezet is szigetelve van.
Kedves Laszlo!
Egy regi paraszthaz felujitasat csinaljuk, aminek a falai tömör, egetett anyagteglabol epültek 80 eve. Alazatosan keresem es kutatom az optimalis es legolcsobb hosszutavu megoldast a fütesre. Ön szerint fütestechnikailag melyik az a modszer vagy modszerek amelyek a legjobbak az ilyen tipusu hazak eseteben?
Egy zarojeles kerdes: Szeretnek elerni a felujitassal minel magasabb - az energetikai tanusitvany szerinti - kategoriat. Az ön velemenye szerint mely kategoria lehet realis a valyoghazak eseteben? Nagyon halas lennek, ha leirna a velemenyet erröl.
Tisztelettel,köszönettel,
Ede
Mi tavaly télen novemberben kapcsoltuk be csak a fűtést :)
Jó estét kívánok!
Az 55-65%-os páratartalom kívánatos télen is, ha nem akkor mennyi?
Ez a felvétel nyáron készült ugyi.
Igen nyáron volt. Itt a szobánkban, ahol minden szabályos és hagyományos módon van, jelenleg 55% a páratartalom. A volt istálóba, ahol most egy multifunkciós helyiség van, ideiglenes zuhanyzóval, ott 60-65 %, itt sajnos nem veszi magába a fal a párát, mert cementes a vakolat. :-( A műhelyemben, ahol nincs fűtés, sem szellőztetés, ott 5 C fok van jelenleg és 72 % a páratartalom. :-(
Tanulságos adatok.
Lukács László - Az élet iskolája
Nálam a nappaliban ahol voltál (Hévízgyörkön ) 28-30% így télen a vegyes tüzelésű kazánnal fűtve. (A multhéten vettem digitális pára és hőmérőt) .
Igen ! 50 - 60 cm vastag fallal , kicsi ablakfelületekkel, fa tetőtartó szerkezettel és 30 cm vastag nád ill. szalma tetővel ! Persze egy jó búbos kemecével kombinálva !
A vályog az egyik legrosszabb hőszigetelő. Persze függ attól is, hogy mit raktak bele szalmát vagy szénát is és mennyit. Ha sok nagyobb darabos szalma van benne akkor valamit javul a szigetelése, de ha apró szalma, vagy csak széna van benne annak a legrosszabb a szigetelése. De ez csak 1-2 % különbséget jelent hőtanilag.
Azért érzed melegebbnek télen a vályogházat, mert a nyár folyamán felmelegedtek a falak, de ez 1-2 hónapnál tovább nem tartja a meleget, ha kint kemény mínuszok vannak. Általában január elejétől már kehülnek a falak, elvesztik a nyáron begyűjtött hőt és akkor kétszer, háromszor annyit kell fűteni bent, hogy valahogy melegen tartsd a belső hőmérsékletet. De ha ilyenkor mondjuk a szobában van 20 C fok akkor a belső falak is szinte érezhetően sugározzák a hideget. Ha a vályogház rendesen alá van szigetelve nedvesség ellen és van egy minimum 20-30 cm magas lábazat is és a falak sehol sem nedvesek, akkor a vályogházat is lehet szigetelni kívül hungarocellel, de jobb a kőzetgyapot szigetelés mert az átengedi a párát.
A szigeteletlen vályogházakban általában már novemberben fűteni kell, annyira rossz a hőszigetelése a vályognak. Utána egész télen az utcát fűtöd.
Volt az anyósomnak egy régi vályogháza, kb 1 méteres beton alapon állt, utólagosan rozsdamentes vaslemezek lettek beverve a fal és a lábazat közé a vízszigetelésért. 2 évig hagytuk kiszáradni a falakat lakatlanul, egész nyáron nyitott ablakokkal, majd 20 cm kőzetgyapot szigetelést raktunk a külső falakra. A födém a szokásos deszka + nád+sárból készült, erre a padlástérben 30 cm vastag hungarocelt raktunk. A tatarozás befejezése után szinte majdnem semmit sem kellett fűteni és nyár végére sem forrósodtak fel a falak.
Én pár évtizedet leéltem két vályogházban és picit másként látom ezt a dolgot. :-) Egy vályogot könnyű kifűteni, mert hideg falak mellett is lehetséges bent 25 C fok, van is fent erről is videóm. Nyáron hűvös, pont a talajból felvett víz kifelé elpárologtatása miatt.
Én egy szerves anyagból álló sárfalra bizony nem ragasztanék semmi szigetelést. Nem a szigetelő anyag a gond, hanem a ragasztó, a háló és a színező nemes vakolat. Ha tennék is, akkor nyitott rétegrenddel, ragasztóanyag nélkül és átszellőztetett légréssel a szigetelőanyag mögött.
Ha becsomagoljuk a sárfalat, annak nem sok értelmét látom. De nem vagyunk egyformák. Én fogékony vagyok az újra és teszek is majd kísérleteket.
@@nepazarolj Kedves László!
Van egy házam amit a nagyszüleimtől örököltem. Talán 200-300 éves lehet a ház. 15-20 évvel ezelőtt lett teljesen felújítva kívül belül, új tető, új vakolatok kívül belül. aljazatbeton,, víz, villany, gázszerelés stb.A felújítás során vettük észre, hogy a nagyon vastag falak belül vályogból voltak, kívül meg kisméretű tégla. Amikor a csövekhez fúrták át a falat akkor derült ki, hogy a két fal között van körülbelül 5 cm légrés, tehát a tégla nem ért hozzá a vályogfalhoz. Érdekes megoldást találtak ki annó az őseim a hőszigetelésre. Akkoriban még nem létezett hungarocell így oldották meg a hőszigetelést.
á nem jó. Bejönnek a kígyók békák szúnyogok betörők stb.
Sajnos amiben én lakom, az kivétel, a nyár esetében legalább is. Vizesedés nincsen, télen valóban nagyon kellemes idő van bent, nyáron sajnos elég meleg van bent. Az is igaz, hogy itt a Balaton mellett nem igazán megy éjszaka sem 22-23 fok a kinti hőmérséklet, kvázi nem tud lehűlni a hőmérséklet a házban. Most olyan 27-28 fok van bent.
Kedves János! A nyári belső hőmérséklet nagy mértékben attól függ, hogyan szellőztetünk. :-) Napközben, mikor kint melegebb van, TILOS szellőztetni. A sok jövés-menés az ajtón, az is sokat melegít a lakótéren. Sőt, azok az eszközök is, amiket bent használunk. Nálam a lámpa és a szinte folyamatosan videókat konvertáló számítógép, na meg 2 felnőtt 36 C fokos test melege is rengeteget emel a belső hőmérsékleten. Reggelre mostanában 25-26 C fokra sikerük visszahűteni a házat, ám estére 27-28 C fokig is felkúszik már a hőmérő higanyszála. Nálunk az is rontja a szellőztetés, vagyis a visszahűtés hatásfokát, hogy minden ablakunk és ajtónk a lezárt verandára nyílik és itt a nap közben 35 C fokra felmelegített veranda nehezen hűl át.
A másik nagy probléma az én józan paraszti eszem szerint az, hogy a nádtetőt lecserélték cserépfedésre. A nádtető alatt sem por, sem ilyen meleg nem volt. Gondoljunk csak bele, hogy az szigetelt, a cserepek, pedig ontják, infrasugározzák a meleget a tetőtérbe, ahol szerintem nap közben akár 50-60 C fokra is felmegy a hőmérséklet. Pont ezért hiába a 40 cm nádas tetőfödém, az tuti átmelegszik. Ha ma is olyan meleg lesz, mint tegnap, akkor végzek egy infrahőmérős kísérletet + megmérem majd meddig kúszik fel a tetőtér hőmérséklete. Sajnos úgyis van fent dolgom, mert beindultak az egérkomák. Sajnos elég hamar.
Nos, pont a napokban gondolkoztam azon, hogy le kellene szigetelnem a mennyezetet a tetőtér felől 15 cm kőzetgyapottal. Ez szerintem sokat javítana a helyzeten nyáron. Meggyőződésem, hogy a cserépfedés és az át nem szellőztetett tető miatt sokat melegszik a lakás.
Ma azt is kipróbálom, hogy ha ventilátort használok az éjszakai szellőztetés légbefúvásához, ez mennyit javít a hatásfokon. Sajnos már itt sem hűl vissza 20 C-ra a kinti hőmérséklet, már itt is ma. 25 C fokig csak. :-( Ez nem barátunk. Érdemes sok-sok páramentesítőt (pl. kalcium-kloridost) betenni a lakásba, mert a pára elvonása is sokat segít. Erre persze jók a vályogfalak is. :-)