Az egyik kedvenc Dalriada számom! Egyben dallamos, technikás és brutális! A hátamon bizsergés fut végig a gitárok és a szinti hangzásától! Kár hogy nincs fent videója!
Élet tört fel dalaikból, Lángolt szívükben a harag, Iszony csengett szavaikból, S testükbõl emeltek falat. Nézték gyermekek halálát, És csak sírtak tehetetlen. A Halál ölelte aráját, s Népük maradt temetetlen. "Élõ smaragdot kér a Haragos Úr, Rám néz most minden, Családom gyászba borul. Egy éj, és elvégezve… A csendet nézem, érzem Lelkem messze szabadon száll, Eggyé válok népem büszke õseivel S véremtõl gyógyul a Föld." Az Õsök Õsének eljöttekkor Nem létezett még szó, Csak hit, amely halált kívánt: Szíveket faló. Két erõ vívta örök harcát Téren innen és túl: Az egyik tanított és épített, A másik áldozott vadul. Tollas Kígyó, mondd, hogy létezhetsz, Ha nem táplál a vér?!" "A bölcs tudás, s a béke A vérnél többet ér." "Márpedig én Füstölgõ Tükör, Én voltam itt elõbb, S tudásod már semmit sem ér Ha vérzel színem elõtt." "Taníts, érlelj, kutasd az újat Békés-vértelen, Mert az Ötödik Napban jár a világ, S az idõnk nem végtelen." "Épp' ezért kell gyilkolni, Ezért ember-szívet falok, Életben kell tartani Az Ötödik Napot. Letépett testrészekkel, Ürülékkel díszítem magam, Belekkel, zsigerekkel Fonom be lobogó hajam. Lenyúzott emberbõrbe öltözve Éltetem a Napot, Mert így õrizhetjük meg, Mit a teremtõ ránk hagyott." "Elmegyek hát, de emlékezzetek: Visszatérek még! A Keleti Tengeren túlról jövök, S velem lesz az ég! Hagyjatok fel a gyilkolással, S teremtsetek jövõt, Az utat megmutattam, És most gyûjtsetek erõt!" Távoli kéklõ hegyek között, Magasan, tenger felett Tovább élt a nép, amely Áldozat szívet evett. Tudásuk lassan elveszett, És a múlt ködébe merült, Véres templomaik árnya maradt csak, A többi sírba került. Élet tört fel…
Az egyik kedvenc Dalriada számom!
Egyben dallamos, technikás és brutális!
A hátamon bizsergés fut végig a gitárok és a szinti hangzásától!
Kár hogy nincs fent videója!
Zseniális dal. Mély mondanivalóval. Újra és újra meghallgatom.
Nagyon regi kedvenc... :)
Koszonom a feltoltest
Élet tört fel dalaikból,
Lángolt szívükben a harag,
Iszony csengett szavaikból,
S testükbõl emeltek falat.
Nézték gyermekek halálát,
És csak sírtak tehetetlen.
A Halál ölelte aráját, s
Népük maradt temetetlen.
"Élõ smaragdot kér a Haragos Úr,
Rám néz most minden,
Családom gyászba borul.
Egy éj, és elvégezve…
A csendet nézem, érzem
Lelkem messze szabadon száll,
Eggyé válok népem büszke õseivel
S véremtõl gyógyul a Föld."
Az Õsök Õsének eljöttekkor
Nem létezett még szó,
Csak hit, amely halált kívánt:
Szíveket faló.
Két erõ vívta örök harcát
Téren innen és túl:
Az egyik tanított és épített,
A másik áldozott vadul.
Tollas Kígyó, mondd, hogy létezhetsz,
Ha nem táplál a vér?!"
"A bölcs tudás, s a béke
A vérnél többet ér."
"Márpedig én Füstölgõ Tükör,
Én voltam itt elõbb,
S tudásod már semmit sem ér
Ha vérzel színem elõtt."
"Taníts, érlelj, kutasd az újat
Békés-vértelen,
Mert az Ötödik Napban jár a világ,
S az idõnk nem végtelen."
"Épp' ezért kell gyilkolni,
Ezért ember-szívet falok,
Életben kell tartani
Az Ötödik Napot.
Letépett testrészekkel,
Ürülékkel díszítem magam,
Belekkel, zsigerekkel
Fonom be lobogó hajam.
Lenyúzott emberbõrbe öltözve
Éltetem a Napot,
Mert így õrizhetjük meg,
Mit a teremtõ ránk hagyott."
"Elmegyek hát, de emlékezzetek:
Visszatérek még!
A Keleti Tengeren túlról jövök,
S velem lesz az ég!
Hagyjatok fel a gyilkolással,
S teremtsetek jövõt,
Az utat megmutattam,
És most gyûjtsetek erõt!"
Távoli kéklõ hegyek között,
Magasan, tenger felett
Tovább élt a nép, amely
Áldozat szívet evett.
Tudásuk lassan elveszett,
És a múlt ködébe merült,
Véres templomaik árnya maradt csak,
A többi sírba került.
Élet tört fel…
Nox Árny és Fény, Holdviola Elindultam a szép hazámból A Párja