Extreme heatwaves | Climate change in Hungary 2. episode
HTML-код
- Опубликовано: 28 авг 2024
- HEATWAVES | Climate change in Hungary 2. Episode
This summer proved that climate change is not just a threat of the future. After our film about drought, we now looked at a new topic.
The second episode of "Climate change in Hungary '' is about heatwaves, the effects of which we could feel on our own skin in recent months. Brutal heat not only causes serious material damage, but also greatly affects mortality.
If you liked the video, please subscribe:
On Instagram: / climatechronicles_hungary
On TikTok: / climatechronicles
and on Facebook: / climatechronicleshungary
All rights reserved!
There are advertisements before our videos. This is because we currently need all the income to run the project. As soon as this changes in the future, we will get rid of the commercials. Thank you for your understanding!
Köszönjük ezt a részletes és hiánypótló dokumentációt. Szomorú, hogy a társadalom szélesebb köréhez nem jut el ez a videó.
Mert nem érdekli az embereket. Naivan, vakon mind elpusztulunk úgy, hogy észre sem veszik mitöl. Nemhogymég majd megakadályozzák az tudatosan. Almodj csak hüjegyerek.
Gyerekkoromban max augusztus végén szokott lenni max 35 fok,akkoris max egy hétig,aug. 20.án még 35 fok volt 21.én már majdnem pulóver kellett anyira lehült a levegő. Ma már nem ritka 40-41 fok se,de tartósan,ehez nem vagyunk hozzászokva,vagy alkalmoszkodunk vagy meghalunk,nem tudunk ilyen gyorsan mi se alkalmaszkodni.Gyerekkoromba a nyár nem volt melegebb 30 foknál,de már aztis nehezen viseltük.
Ugye, mennyivel jobb volt a -30 C° tél ? Gyermekkoromban..
A '70-es,'80-as években 30 fokos melegben a következő hírek voltak. Megteltek a strandok, a Balaton felé bedugult az M7-es, elfogyott a sör a boltokban. Ma meg bemondja a rádió: megjött a hidegfront, csökken a meleg, csak 30 fok várható.
Széndioxid meg a marhafing! Bizonyára köze sincs a dolognak az idöjárás kísérletekhez :)
Nincs! A Co2 az élet alapja, 0,040% az aránya a légkörben (volt időszak amikor ennek a 20*-a is volt) az össz. kibocsájtásnak mindössze 3-4. %-a antropogén azaz emberi tevékenységre visszavezthető. A metán (marhafing) az iparosodás óta emelkedik, hozzáteszem az emberfing se smafu csak hát ma nem 500 millióan hanem 8 milliárdan élünk a bolygón. Még egy tévhit Nem a Co2 aránya miatt melegszik a Föld légköre, pont fordítva a melegedés miatt nő a Co2 mennyisége, de ehhez a melegedéshez pl. a Nap nevű csillagnak ezerszer több köze van mint a Co2-nek. Kezdjünk el alkudozni a Nappal😂!
Használjátok a klímaváltoztatás szót , hogy mindenki megértse !
Agenda 21
Szerintem mar tulsagossan kesö. Majd imatkozok,mindig segit
És ez csak rosszabb lesz majd. Megérdemli az emberiség 🤢. Amit főzött magának . Ég a müanyag, gumi, autófolyam,repülők, ipar,stb.
Ukrán háború...
Az autóutak mellett,aztópályák mellett nincsenek fák,,,,az aszfalt szinte forr,,,,telepítsenek fákat az utak mellé.!
Nyáron locsolni kellene az utakat,mert a port is csökkentené,és hűtené az utakat...🌍🌏🌳🌳🌳🌳🚴🚴🚴🚴🚴🌞🌞🌞🌞🌞🌎💗🌎💗🌎💗
A klímaváltozásért az emberiség mindössze 2%-ban felelös illetve járul hozzá. Ez tény.
A vízpára jobban megfogja a hösugarakat, mint a metán!
Viszont a rövid távú hömérsékletet az utcák öntözésével valóban csökkenthetnék. Fényvisszaverés is segíthet rövid távon.
Bennünket nem a 2-3 °C átlaghö emelkedés zavar, hanem az 5-10 °C csúcshö emelkedés. 30 helyett 40 °C.
👏👏👏
👌🏻👌🏻
Ide is csak azt tudom írni, amit az első részhez:
Az iparosodás kora előtt is tömegesen voltak száraz időszakok. Az egyik legjobban dokumentált a Nílus vízszintjének mérési adatsora, amely teljes egészében fennmaradt a 600-as évektől egészen az 1400-as évekig. Ebben a 700-as évek során volt egy 70-80 éves időszak, amikor a közel 8 méteres szintről szinte egyenletes csökkenéssel 1 m alá esett a vízszint. Akinek az élete ebbe az időszakba esett, haláláig azt hihette, hogy hamarosan kiszárad a Nílus.
A középkori meleg időszakból is néhány példa: 1132-ben Elzész területén kiszáradtak a folyók (köztük a Rajna is!) és a források. 1152-ben olyan hőség volt Európában, hogy tojást lehetett sütni a homokban. 1260-ban IV. Béla seregét is tizedelte a hatalmas hőség. 1303-1304: a Szajnán, a Loire-on, a Rajnán, és a Dunán száraz lábbal át lehetett kelni. 1393-94-ben a termés felperzselődött, az állatok tömegesen pusztultak el.
A kis-jégkorszak utáni felmelegedés során: 1556-ban Európa-szerte hatalmas aszály volt. 1646-ban 58 napon át elviselhetetlen hőség volt. 1718-ban áprilistől októberig nem volt eső, Párizsban a színházak bezárását rendelték el. Ahol öntözni tudtak, a gyümölcsfák kétszer virágoztak el. 45 fokos hőség uralkodott hosszú ideig. 1748, 1754, 1760, 1767, 1778, 1788: elviselhetetlen nyári hőség és aszály. Stb., stb.
Miért gondoljuk, hogy ha a sokkal fejletlenebb(nek tekintett) középkori társadalmak mindezeket átvészelték, akkor a mai társadalmak nem tudnak alkalmazkodni mindehhez?
És még valami: miért gondoljuk, hogy egy felfoghatalanul összetett rendszer, mint a klíma, olyan egyszerűen működik, ahogy azt állítják? Egy-két mumus gáz, és annyi? Nincs ennek propaganda szaga?! Mert a helyzet, hogy bizonyítva semmi sincs, a tudomány nem konszenzus kérdése! Kedvenc példám: a náci Németországban a tudósok elsöprő többsége elfogadta igaznak a fajelméletet. Akkor talán tekintsük bizonyítottnak?! Igazából sokkal több bizonyíték van a széndioxid nagyjából nulla hatására a felszíni hőmérsékletre.
"Bizonyítva semmi sincs" te miről beszélsz ember? 5 másodperc google keresés után az összes kérdésedre megkapod a választ. A tudósok kivétel nélkül mind egyetértenek abban, hogy melegszik a Föld az emberi beavatkozásnak köszönhetően. Tagadhatod ahogy akarod, a tények makacs dolgok. Már megbocsáss, de a random szobafestő szava a tudósokéval szemben akik több évtizeden keresztül kutatják a problémát számomra teljesen hiteltelen.
@@Pixx2266 5 másodperc google keresés után tömegével özönlenek a klímaváltozás narratíváját megdöntő tények és kutatási eredmények. Korántsincs egyetértés a tudósok között, ez egy tévhit, amit remekül propagálnak.
Ezek tényleg megtörténtek, de nem annyi egymást követő évben és nem olyan folyamatos romló tendencia mellett, mint manapság. Nekem olyan szerencsém van/volt, hogy gyermekkoromban minden nyarat, jelenleg minden napot a természetben tölthetek. Zongorázni lehet a különbséget. 40 éve nyári 30 Celsius kánikulának és ritkaságnak számított. A kertet locsolni szinte sosem kellett. Az éjszakák kellemesen hűvösek voltak. A tavaszi esők után minden pocsolyában kétéltűek szaporodtak. Ma pedig a 35 fok mindennapos. Még a gyümölcsfák is szenvednek a vízhiánytól. Locsolás nélkül nincs konyhakert. Az éjjeli forróság megfelel a régi nappalinak. Évek óta nem láttunk tarajos gőtét, békákat is alig. És amit még észrevettem: csak azok beszélnek nemlétező klímakatasztrófáról, akik a településeken élnek. Aki földet művel vagy állatokat tenyészt, tisztán látja hogy valami nagyon nagy baj van.
@@hoestermeloe Természetesen nem vitatom, hogy általában melegebb az időjárás, mint gyerekkorormban. Azt viszont igen, hogy a jelenlegi változások sebessége példátlan lenne. Újabb adalék, hogy nagyjából az 1980-as évek eleje óta a naprendszer tömegközéppont természetes mozgása miatt a teljes Földfelszínre jutó napsugárzás (kisebb ingadozásokkal 2000 körül) emelkedett, a trendforduló most októberben lesz, tehát most van a csúcson. Ezután 2100-ig valamivel több ingadozás mellett csökkenő tendenciájú lesz. Az előző (kettős) csúcs 1846-ban és 1856-ban volt, 1880-ban egy kisebb csúcs volt, utána 1957-ig csökkenő tendenciájú volt. Ezt csak a naprendszer égitesteinek keringése során az egymáshoz viszonyított helyzetük változása okozza, nyilván egyéb tényezők is befolyásolják a Nap sugárzási intenzitását, de ez nagyon pontosan előre és hátra számítható (pl. Voyager-2 pálya számítások során ezt is figyelembe kellett venni a külső bolygókkal való találkozás pontos kiszámításához). A Földet érő sugárzás változása a Nap helyzetének kisebb változásából adódik, kb. plusz-mínusz 1-2%-os nagyságrendben, ami azért már nem az elhanyagolható tartományba esik.
Mert az ember csak kényszer hatására kèpes alkalmazkodni. A modern nagy energiájú és anyagforgalmu ipari civilizációnk tömegesen képtelen lesz. Teller Ede bácsi mondta egyszer duhaj jó kedvèben, hogy az ipari civilizáció embereinek a vesztét az okozhatja, hogy sem érzelmileg sem pedig értelmileg nem fogja tudni az exponencialitàst értelmezni. Ráadásul közösségekben képtelen létezni elég régóta, mert ahol fizetés van ott sohasem lesz igazán jól működő, önzetlen közösség.
Entrópia törvényèvel nem sokan találkoztak.
💯