Teljesen egyetértek a mondottakkal. Sokszor egy élet tapasztalata kell ahhoz,hogy az ember megtanuljon hatàrt húzni. Plàne azok, akiket gyerekkorukban szidtak,vertek,büntettek. Ma teljesen szuverén módom közlöm mindenkivel,hogy az életemben senki sem kap teret,aki nem becsül, tisztel… pedig megérdemeltem. Az elsö helyen àll az önbecsülésem,aki ebbe beletipor, mehet…Aki magàt nem becsüli, azt màs se fogja.Sok buktatón mentem àt,de megtanultam. Màs egy pofonból tanul, van aki a sokadikból se…
Nagyon jó dolgokat mondasz de azt gondolom, hogy ez azoknak az embereknek megy igazán, akik nem csupán higgadtabbak és nem hirtelen haragúak, hanem jó a helyzetfelismerő képességük, a szókincsük és a kommunikációs képességük. Akiknek ilyen nincs, azok ismerik azt amikor otthon jut eszünkbe, hogy mit is kellett volna mondani, de az adott helyzetben képtelenek a megfelelő válaszra, megfelelő stílusra, higgadt bölcsességre. Ez nyilván fejleszthető, de sajnos elég nehéz téma...
''A bizonytalanság hangos, a bizonyosság csendes.'' + Csak olyan dologra szánjuk az időnket, ami élvezetes, vagy fizetnek érte. Egy kellemetlen vita nem ilyen.
Teljesen egyetértek! Különösen fontosnak tartom, hogy jelezzük, hogy ilyen hangnemben nem tudunk részt venni a kommunikációban, ha pl. a hierarchiában fölöttünk álló személy (pl.: főnök, oktató, stb.) próbál minket berántani egy "veszekedésbe".
De jó! Volt az életemben olyan szituáció, ahol egy építésvezető fickó mindenkivel úgy beszélt, mint a kutyával. Egy helyzetben éppen engem kezdett volna letolni a többiek előtt, és mivel számítottam rá, egyszerűen otthagytam :) Utána felém több tiszteletet tanúsított, míg a többiek kutyák maradtak :) Szóval amit Kitti mesélt, az nem mese :)
Tudom a kivétel, de azért ideírom. Létezik olyan helyzet is amikor a másik a nyugodt, dörzsölt, gyakorlott a ludas a vitában, helyzetben. El is mondod nyugodtan, kétszer-háromszor ahogy te látod a helzetet, de ő ezt nem akarja befogadni. Talán ez hozza ki az embert legjobban a sodrából. Velem ilyen is előfordult már. Nem kötekedés céljából írtam, senki ne értse félre.
Igen, ilyennel nekem is van tapasztalatom. Hogy amikor teljesen érthetően logikailag levezeted, hogy miért bánt téged, amit a másik mondott, vagy tett, és erre egy olyan választ kapsz, ami jóformán érvényteleníti a te zsigeri reakciódat, akkor ott nagyon nehéz megtartani a higgadt hangnemet.
Volt olyan ügyfelem, aki a saját sóherségét próbálta beállítani úgy, hogy én vagyok inkorrekt, és ezt itt a saját otthonomban velem üvöltözve tette meg. Nem sokon múlt, hogy berántson, de higgadt tudtam maradni és szép normál hangerőn megkérni, hogy ne ordítozzon velem a saját otthonomban. Ezt háromszor megtettem, egyszer meg sem hallotta, egyszer az volt a válasza, hogy de ordítozok, harmadjára pedig "farokfelvágva" kivágtatott az ajtón a hites urával együtt... Szóval megéri higgadtnak maradni, és nem engedni, hogy berántsanak, de baromi nehéz.
Kirugtak de elégedett vagyok magammal : a mérgező munkahelyemen pont most álltam ki magamért egy romboló környezetben és az sem zavar, hogy a főnökömnek is elmondtam nyugodtan és asszertívan a véleményem - ami így láthatólag elégge bántotta a nagy egóját. Nem akartam ezt én. Ígen, vlmikor nem lehet csendben maradni de kötve hiszem h ilyenkor bárki is melléd fog állni (pl HR)- ha másért nem is- azért mert azt mondják h nekik nincs közük hozzá. Egy biztos: lelkibéke jár át cserébe kereshetek munkát.
Elhiszem, hogy nehéz döntés volt és sok erő kellett hozzá, de én csodálom azokat akik egy ilyen döntést meg tudtak hozni. ☺️ Remélem, hogy azóta talált munkát.
Kedves Kitti! Mindig szívesen hallgatom az előadásaid. Örülök, hogy amiről beszélsz, a saját életedben is alkalmazni tudod. Látni, hogy harmóniában, lelki békében élsz a mindennapjaidban. Véleményem szerint ez hozzá tartozik a hitelességhez a szakmaiságon felül.
Köszönöm, ez most pont a legjobbkor érkezett. Szerencsére sikeresen elkerülöm a nagyon rosszindulatú embereket, ezért nincs tapasztalatom abban, hogyan védjem meg magam, viszont nálam az ösztönös reakció a meghunyászkodás, majd ezután napokig padlón vagyok, és magamban dühöngök, próbálok megerősödni, hogy legközelebb ne találjam magam ilyen megalázó helyzetben. Valószínűleg ezért is vagyok most itt. Aki tényleg ritkán találkozik level boss ellenségekkel, hogyan készülhet fel, hogy akkor és ott ne fagyjon le és az ösztönös robotpilóta funkciót (meghunyászkodás/visszaköpködés) még idejében felülírja?
Milyen ismerősen hangzik az eleje, de a miértjét én sem tudom. Talán ez épült be valahogy valamikor. Kitti? 😊 A jó hír, hogy már fejlődök. "Practice makes perfect."
Bárcsak a munkahelyeken is olyan légkör lenne a cél ami inkább a csapatmunkát támogatja és elősegíti, hogy a dolgozók is osszák meg azokat a nézeteiket ami a munkavégzés hatékonyságát segítik. Ehhez viszont nem elég ha egy beosztott asszetívan kommunikál ha problémák vannak (én), a magyar vezetők nagyrészének is bizony érdemes lenne megtanulni és támogatni ezt a fajta hozzáállást akár a próbaidő alatt is...
Pár éve beszéltem egy amerikai terapeutával, aki egy előadást tartott. Azt tanácsolta, hogy ilyen helyzetben mondjuk mindig azt, hogy "Értem." Ez inkább nárcisztikus provokátorokra jó. El is kezdtem ezt csinálni. Volt több nárcisztikus és pszichopata ismerősöm. Amikor provokáltak, fél órán át fapofával, mint a Donald Trump mindenre azt mondtam, hogy......"Értem"...... Olyan kétségbeesett dühöt, félélmet, kontrollvesztést, pánikot még élő ember arcán nem láttam, amit aznap. Próbáljátok ki. Működik.
Aki alapjáraton nem ilyen tipus, de szeretne ilyenné válni ahhoz nem kell sok gyakorlás és igen sok kontroll mig ezt ilyenné válunk? olyannal meg különösen nehéz szerintem akikkel érzelmileg nagyon közel áll hozzánk vagy be vagyunk vonódva
Teljesen egyetértek a mondottakkal. Sokszor egy élet tapasztalata kell ahhoz,hogy az ember megtanuljon hatàrt húzni.
Plàne azok, akiket gyerekkorukban szidtak,vertek,büntettek.
Ma teljesen szuverén módom közlöm mindenkivel,hogy az életemben senki sem kap teret,aki nem becsül, tisztel…
pedig megérdemeltem. Az elsö helyen àll az önbecsülésem,aki ebbe beletipor, mehet…Aki magàt nem becsüli,
azt màs se fogja.Sok buktatón mentem àt,de megtanultam. Màs egy pofonból tanul, van aki a sokadikból se…
Nagyon jó dolgokat mondasz de azt gondolom, hogy ez azoknak az embereknek megy igazán, akik nem csupán higgadtabbak és nem hirtelen haragúak, hanem jó a helyzetfelismerő képességük, a szókincsük és a kommunikációs képességük. Akiknek ilyen nincs, azok ismerik azt amikor otthon jut eszünkbe, hogy mit is kellett volna mondani, de az adott helyzetben képtelenek a megfelelő válaszra, megfelelő stílusra, higgadt bölcsességre. Ez nyilván fejleszthető, de sajnos elég nehéz téma...
Én is ilyen voltam h nehezen álltam ki magamért de teher alatt nő a pálma. Vlmikor biztos te is meg fogod elégelni ha pl hülyének akarnak beállítani.
Pontosan így van!!!👍👍👍👍👍
''A bizonytalanság hangos,
a bizonyosság csendes.''
+ Csak olyan dologra szánjuk az időnket, ami élvezetes, vagy fizetnek érte. Egy kellemetlen vita nem ilyen.
Teljesen egyetértek, az a tapasztalatom, hogy ha nem azonosulok egy ilyen szituációban ahhoz a hangnemhez, akkor a másik előbb feladja a játszmát.
Teljesen egyetértek! Különösen fontosnak tartom, hogy jelezzük, hogy ilyen hangnemben nem tudunk részt venni a kommunikációban, ha pl. a hierarchiában fölöttünk álló személy (pl.: főnök, oktató, stb.)
próbál minket berántani egy "veszekedésbe".
De jó! Volt az életemben olyan szituáció, ahol egy építésvezető fickó mindenkivel úgy beszélt, mint a kutyával. Egy helyzetben éppen engem kezdett volna letolni a többiek előtt, és mivel számítottam rá, egyszerűen otthagytam :) Utána felém több tiszteletet tanúsított, míg a többiek kutyák maradtak :) Szóval amit Kitti mesélt, az nem mese :)
Nagyon szépen köszönöm! Ez így igaz, ahogy elmondtad, de sajnos nem mindig sikerül! 😊❤❤❤❤
“Az nyeri meg a háborút, aki előbb kilép belőle.” Hányszor hallottam, hogy veled még egy jót veszekedni sem lehet.
Tudom a kivétel, de azért ideírom.
Létezik olyan helyzet is amikor a másik a nyugodt, dörzsölt, gyakorlott a ludas a vitában, helyzetben.
El is mondod nyugodtan, kétszer-háromszor ahogy te látod a helzetet, de ő ezt nem akarja befogadni.
Talán ez hozza ki az embert legjobban a sodrából. Velem ilyen is előfordult már.
Nem kötekedés céljából írtam, senki ne értse félre.
Igen, ilyennel nekem is van tapasztalatom. Hogy amikor teljesen érthetően logikailag levezeted, hogy miért bánt téged, amit a másik mondott, vagy tett, és erre egy olyan választ kapsz, ami jóformán érvényteleníti a te zsigeri reakciódat, akkor ott nagyon nehéz megtartani a higgadt hangnemet.
Egyetétek!
@@Annapolisz Pontosan!!
Volt olyan ügyfelem, aki a saját sóherségét próbálta beállítani úgy, hogy én vagyok inkorrekt, és ezt itt a saját otthonomban velem üvöltözve tette meg. Nem sokon múlt, hogy berántson, de higgadt tudtam maradni és szép normál hangerőn megkérni, hogy ne ordítozzon velem a saját otthonomban. Ezt háromszor megtettem, egyszer meg sem hallotta, egyszer az volt a válasza, hogy de ordítozok, harmadjára pedig "farokfelvágva" kivágtatott az ajtón a hites urával együtt... Szóval megéri higgadtnak maradni, és nem engedni, hogy berántsanak, de baromi nehéz.
Kirugtak de elégedett vagyok magammal : a mérgező munkahelyemen pont most álltam ki magamért egy romboló környezetben és az sem zavar, hogy a főnökömnek is elmondtam nyugodtan és asszertívan a véleményem - ami így láthatólag elégge bántotta a nagy egóját. Nem akartam ezt én. Ígen, vlmikor nem lehet csendben maradni de kötve hiszem h ilyenkor bárki is melléd fog állni (pl HR)- ha másért nem is- azért mert azt mondják h nekik nincs közük hozzá. Egy biztos: lelkibéke jár át cserébe kereshetek munkát.
Elhiszem, hogy nehéz döntés volt és sok erő kellett hozzá, de én csodálom azokat akik egy ilyen döntést meg tudtak hozni. ☺️ Remélem, hogy azóta talált munkát.
Kedves Kitti! Mindig szívesen hallgatom az előadásaid. Örülök, hogy amiről beszélsz, a saját életedben is alkalmazni tudod. Látni, hogy harmóniában, lelki békében élsz a mindennapjaidban. Véleményem szerint ez hozzá tartozik a hitelességhez a szakmaiságon felül.
Köszönöm, ez most pont a legjobbkor érkezett. Szerencsére sikeresen elkerülöm a nagyon rosszindulatú embereket, ezért nincs tapasztalatom abban, hogyan védjem meg magam, viszont nálam az ösztönös reakció a meghunyászkodás, majd ezután napokig padlón vagyok, és magamban dühöngök, próbálok megerősödni, hogy legközelebb ne találjam magam ilyen megalázó helyzetben. Valószínűleg ezért is vagyok most itt. Aki tényleg ritkán találkozik level boss ellenségekkel, hogyan készülhet fel, hogy akkor és ott ne fagyjon le és az ösztönös robotpilóta funkciót (meghunyászkodás/visszaköpködés) még idejében felülírja?
Milyen ismerősen hangzik az eleje, de a miértjét én sem tudom. Talán ez épült be valahogy valamikor. Kitti? 😊
A jó hír, hogy már fejlődök.
"Practice makes perfect."
Nagyon jól megfogalmaztad.....
Köszönöm!
Uvoltozo ferfiak tulajdonkeppen gyengek es csupan a dominanciaval akarjak a dolgokat minnel konnyebben es egyszeruen le tudni.
Köszönöm szépen.
Köszönöm Kitti 👍🥰🙂🙏😇💝
Köszönöm szépen'!❤️👍🥰😊
Szia Kitti!
Köszönjük.
Köszönöm...
Ismerös az elmondott szavak. Sokat lehet tanulni öntöl Kitti. Köszönöm!
Bárcsak a munkahelyeken is olyan légkör lenne a cél ami inkább a csapatmunkát támogatja és elősegíti, hogy a dolgozók is osszák meg azokat a nézeteiket ami a munkavégzés hatékonyságát segítik. Ehhez viszont nem elég ha egy beosztott asszetívan kommunikál ha problémák vannak (én), a magyar vezetők nagyrészének is bizony érdemes lenne megtanulni és támogatni ezt a fajta hozzáállást akár a próbaidő alatt is...
Köszönöm a videót! Így is hasznos volt. De valaki nem tud esetleg a témába vágó könyveket? Köszönöm
Kedves Doktornő! Nagyon jó lenne hallani egy előadást öntől, ami a kapuzárási pánikról szól!
Pár éve beszéltem egy amerikai terapeutával, aki egy előadást tartott. Azt tanácsolta, hogy ilyen helyzetben mondjuk mindig azt, hogy "Értem." Ez inkább nárcisztikus provokátorokra jó. El is kezdtem ezt csinálni. Volt több nárcisztikus és pszichopata ismerősöm. Amikor provokáltak, fél órán át fapofával, mint a Donald Trump mindenre azt mondtam, hogy......"Értem"...... Olyan kétségbeesett dühöt, félélmet, kontrollvesztést, pánikot még élő ember arcán nem láttam, amit aznap. Próbáljátok ki. Működik.
Aki alapjáraton nem ilyen tipus, de szeretne ilyenné válni ahhoz nem kell sok gyakorlás és igen sok kontroll mig ezt ilyenné válunk? olyannal meg különösen nehéz szerintem akikkel érzelmileg nagyon közel áll hozzánk vagy be vagyunk vonódva
olyan rossz hogy még mindig halkak a videók, tökig fel van hangosítva és nagyon nehezen hallom, pedig szívesen hallgatnám:(
Köszönöm szépen!