köszönöm 🙏, most vagyok benne, 45 éves nőként. Màr tart egy ideje de lassan làtom a fényt az alagút végén. viszont lekellett nagyon mélyre menni lelkileg, néha nagyon kilàtàstalannak tűnt minden. Hinnünk kell magunkba, merni kell lépni, merni kell kiâllni magunkért, kockàztatni.
50 leszek jövőre. Mondtam már fiatalabbnak: "Megengedem, hogy magázz." Ö meglepődött, én meg nem akadok ezen fenn. Aztán nevettünk... Bokor Lászlóhoz: szoktak csuklós buszt vezetni diplomások is, én csak szólót, szép kéket, a legszebb környéken, át a Dunán és fel a hegyekbe. 4 éve váltottam (mikor megnőttek a gyerekek), kínzásnak érezném, ha nők között irodában kellene dolgoznom. Mozgásban, utazás, vezetés közben mindig jönnek a kreatív gondolatok. Lehet egyedül én vagyok az, aki örül, hogy túl van a menopausán. Tisztán látom az embereket, nem sodornak el az érzelmeim. Nyugodt lettem.
Minden szerelem elmúlik. A kapcsolatok nagyrésze nem igazán jó. Fölösleges újra kezdeni, csak azért, hogy ismét csalódás legyen. Nekem sokkal többet ér,24 év nehéz házasság és válás után az önrendelkezés Meg nem árt, ha az ember reális. 52 voltam a váláskor, krónikus beteg, se szép nem voltam, se fiatal, úgysem kellettem volna senkinek. Én se választottam volna magamat, nem akarok alkalmazkodni,de azt sem akarnám, hogy hozzám alkalmazkodjon valaki. Lenéztem arrol az emlegetett hegyről, s vilagos volt, hogy nem lesz már párkapcsolatom, saz is, hogy az idáig vezető úton elkövetett hibáimat úgysem tudom helyrehozni. Ez van,ezt kell utálni...😊
Igen, a szerelem elmúlik, a szerelmek elmúlnak. Semmi nem tart örökké. Mindig továbbállni?! Mindig újra kezdeni?! Ez egy illesztő álláspont, és nem is tartom túl korrektnek a másik féllel szemben.
köszönöm 🙏, most vagyok benne, 45 éves nőként. Màr tart egy ideje de lassan làtom a fényt az alagút végén. viszont lekellett nagyon mélyre menni lelkileg, néha nagyon kilàtàstalannak tűnt minden. Hinnünk kell magunkba, merni kell lépni, merni kell kiâllni magunkért, kockàztatni.
Szóval ha az új kapcsolatában is elmúlik a szerelem, akkor ebből is tovább fog állni?
50 leszek jövőre. Mondtam már fiatalabbnak: "Megengedem, hogy magázz." Ö meglepődött, én meg nem akadok ezen fenn. Aztán nevettünk... Bokor Lászlóhoz: szoktak csuklós buszt vezetni diplomások is, én csak szólót, szép kéket, a legszebb környéken, át a Dunán és fel a hegyekbe. 4 éve váltottam (mikor megnőttek a gyerekek), kínzásnak érezném, ha nők között irodában kellene dolgoznom. Mozgásban, utazás, vezetés közben mindig jönnek a kreatív gondolatok. Lehet egyedül én vagyok az, aki örül, hogy túl van a menopausán. Tisztán látom az embereket, nem sodornak el az érzelmeim. Nyugodt lettem.
Minden szerelem elmúlik.
A kapcsolatok nagyrésze nem igazán jó.
Fölösleges újra kezdeni, csak azért, hogy ismét csalódás legyen.
Nekem sokkal többet ér,24 év nehéz házasság és válás után az önrendelkezés
Meg nem árt, ha az ember reális.
52 voltam a váláskor, krónikus beteg, se szép nem voltam, se fiatal, úgysem kellettem volna senkinek.
Én se választottam volna magamat, nem akarok alkalmazkodni,de azt sem akarnám, hogy hozzám alkalmazkodjon valaki.
Lenéztem arrol az emlegetett hegyről, s vilagos volt, hogy nem lesz már párkapcsolatom, saz is, hogy az idáig vezető úton elkövetett hibáimat úgysem tudom helyrehozni.
Ez van,ezt kell utálni...😊
Dante, Divina Comedia: Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam.😄
Igen, a szerelem elmúlik, a szerelmek elmúlnak. Semmi nem tart örökké. Mindig továbbállni?! Mindig újra kezdeni?! Ez egy illesztő álláspont, és nem is tartom túl korrektnek a másik féllel szemben.