Jókat nevetek ezen a témán mindig. Dolgozz/robotolj életed végéig (nagyon sokan örülnének ha 75 évet megélnének, nem még dolgozni akkor), persze 20-30 évesen saját lakás/ingatlan/család nélkül már pakolj félre - sok esetben egy diákhitel, lakbér mellett - a nyugdíjadra miközben állambácsi szintén elveszi a fizetésed jelentős részét járulék gyanánt, majd gondoskodj a gyerekeidről, fizesd a hiteleidet természetesen a járulékok mellett. Aztán mint ahogy már volt rá példa, jön egy újabb a magánnyugdíj einstand és bambán néz ki mindenki a fejéből. Még 1 kérdés: Ki fog 60 ne adj isten 70+ évesen foglalkoztatni? Ha 40 év becsületesen ledolgozott év után a rendszer nem tudja a nyugodt éveket biztosítani, akkor köszönöm, így jártam majd éhenhalok. Nagy álomvilág ez, nagyon sokan fognak pofára esni addig. -bár ne legyen igazam, csak pozitívan!
@@tibormohacsi6464 Sajnos. Ilyenkor jó lenne azt látni,hogy nem azért dolgozik a 65+éves ember,mert muszáj neki (megélhetés) hanem ,mert szereti amit csinál.De erre nem fog sor kerülni.
35 éves koromig egyáltalán nem foglalkoztam a nyugdíj kérdésével, csak hajtottam, dolgoztam, és ezt élveztem. Ám eljött az a nap, amikor a szervezetem szólt - egy 250-es vérnyomáskiugrás formájában -, hogy talán picit sok lesz a munka. A szervezetem gyakorlatilag összeomlott, aminek egyenes következménye lett a pánikbetegség. Több mint egy évig tartott a felépülésem. És míg addig kőkemény és elpusztíthatatlan férfinek gondoltam magam (tipikus hím téveszme), akkor rájöttem, hogy az életemben el fog jönni az az idő, amikor már nem fogok úgy teljesíteni semmilyen szinten, mint fiatalkoromban. Hiába AKAROK majd dolgozni, ha nem tudok! Munkát váltottam, amit azóta is hihetetlenül élvezek, de már módjával dolgozom és közben befektetek a jövőmbe is.
A hosszú élet titka az aktivitás. Nagyon sokan halnak meg nem sokkal a nyugdíjba vonulásuk után. Nem találják a helyüket, úgy érzik feleslegessé váltak. A környezetemben azok az idős emberek élnek, akik valamivel foglalkoznak. Akik a semmittevéssel ütötték el az öreg napjaikat, már nem élnek.
30 éves vagyok és nem fogok nyugdíjat kapni, tehát spórolok. Csak az a baj, hogy mi tartjuk el a jelenlegi nyugdíjasokat és ezen felül gondoskodunk a saját nyugdíjunkról is. Nem mellesleg szép gondolat, hogy tovább is élünk, csak nagyon nem mindegy milyen fizikai és mentális állapotban éljük meg azt a pár "nyugdíjas" évet.
Nagyon jókat mondanak a videóban a témáról, köszönjük Csaba, hogy összeszetted ezeket idővel. Az én személyes egyetlen problémám az alábbi: ha valaki tanácsot ad nekem vagy bölcseletet akar velem megosztani, akkor látszódjon rajta. Gondolok itt erre: ne használjon angol és/vagy semmitmondó kifejezéseket. Pl.: “multi-dimenzionális problémák”(erre a kifejezésre igazán használhatott volna kb. 4 magyar szót, hogy leírja) Egy magyar magyarul legyen bölcs és választékos szóhasználat legyen benne, mert nem tudom így őket annyira komolyan venni. Nekem pont az ilyen kicsit “arisztokratikus szemlélet”(csak azért mert valaki szakszavakat használ nem lesz okos, lehet teljesen érthető nyelven is szellemi fölényt mutatni) teszi tönkre az összes ilyen tanácsadot adó helyzetet, mert nem látszik rajta eléggé. Szerintem, ha valaki ilyen komoly kérdésekkel foglalkozik, akkor elengedhetetlen, hogy legyen meg a !MAGYAR! műveltsége ahoz, amit el akar mondani.
A videó üzenete jó, csak nincs igazán köszönőviszonyban a valósággal, az alábbiak miatt: 1. Akik nyilatkoznak - a coach kisasszony kivételével - igazából soha nem váltottak karriert, maximum munkahelyet. Teljesen más dolog alapvetően ugyanazzal foglalkozni, csak más munkahelyen, vagy teljesen új utat keresni. 2. Hiába tanulsz gyorsan, ha nincs pénzed arról papírt szerezni. Magyarországon sajnos a legtöbb helyen még mindig alap a papírral igazolt végzettség. Esetleg elfogadnak helyette tapasztalatot, amit persze csak akkor tudsz megszerezni, ha van végzettséged, és már dolgoztál a területen, de akkor az megint nem egy új karrier felépítése. 3. Legkönnyebben új karriert kezdeni úgy lehet, ha valamilyen vállakozásba fog az ember, ami egyrészt költséges, másrészt meg nem lehet mindenki vállalkozó. Ettől függetlenül persze mindenki próbáljon váltani, aki nem érzi jól magát, de arról is beszélhetne valaki, hogy ezt megvalósítani sokkal nehezebb, mint tanácsként elmondani vagy befogadni, és azzal is meg kell tudni bírkózni, ha nem sikerül. Ja, és többször fog nem sikerülni, mint igen.
Szerintem, eddigi a legjobb befektetés az ingatlan! Igaz , hogy hitel az elején de utánna a tőke többsége marad vagy növekszik és az albérlet mindíg emelkedik. Én így tartalékolok a jövőben. Ezt nem veheti el az állam, mint a magánnyugdíj megtakarítást!
Érdekes, hogy az ingatlant meg sem említik még opcionálisan sem.... Kötvény, részvény: lehet ma hopp, de inkább kopp....lesz az majd. Úgyis minden pénz FIAT nem, de?
@@istvanbotos8621 Emlékszem még Ferencünk kezdeményezte ezt nem is oly rég a szegfű párt zászlója alól. Tipikus balos fogás.... Csavarjuk még a sajtón.
Trokán Péter: annyira örülök, hogy egy ennyire hiteles és neves színésszel, emberrel készítettél interjút :) Hevesi Júlia pedig tisztán, érthetően magyaráz, beszél. Imádtam. Emellett még szép is :)
Találj egy olyan munkát, amit ingyen is végeznél, és biztos fogsz találni valakit, aki ezt kihasználva minimálbérért fog dolgoztatni a halálod napjáig! :D
Ott a pont! Velem ezt megcsinálta a katolikus egyház nevű multicég... Úgy mentem oda, hogy ezt a munkát ingyen is végezném, és úgy jöttem el, hogy nem tudsz annyit fizetni, hogy akár 5 percig még neked dolgozzak (A minimál bér 70%-a volt a fizetés és kertészmunka helyett kegyeletsértéseket kellett volna csinálni, az meg nekem a "nem létezik az az összeg" kategória)
8:27 Amit Enikő mond (a foglalkozások és kapcsolatok szavatossági idejéről) szerintem a modern kor tünete. Nem vagyok benne biztos, hogy igaza van, de sokan így gondolják. Ez nem csak ijesztő (ahogy ő mondja), de veszélyes is az emberi boldogságra nézve. De ez egy túl bonyolult kérdés ahhoz, hogy kommentekben meg lehessen rendesen vitatni.
Jelenleg 20 éves vagyok. Annó 8.osztályban cukrásznak jelentkeztem. Az első év még jó volt. De a gyakorlati hely miatt megutáltam a szakmát. 2 éven át muszáj volt folytatnom. Levizsgáztam. Ezután nem tudtam mi akarok lenni, azt javasolták mennyek el 2-éves érettségire addig kitalálom mi akarok lenni. Ígyis volt, idén le érettségiztem. Sajnos csak esti képzésen, de elkezdtem rendszerüzemeltetőnek tanulni és imádom.
38 vagyok és 17,5 éve dolgozok ugyanazon a munkahelyen. Kb. 2 évvel ezelőttig a jó fizetés, a stabil, biztos munkahely, az ideális munkakörülmények még elegendőek voltak számomra. Ma már úgy érzem, hogy nem tudom kiélni a kreativitásomat, nem jelenik meg az "én" az elvégzett munkában, nincs benne semmi kihívás számomra és már nem látom sok értelmét annak, amit csinálok. Szerencsére ez egyfajta "pozitív" kiégés, mert csak közömbösséget érzek a jelenlegi munkám iránt. Úgy szoktam megfogalmazni, hogy gazdasági rabszolga vagyok, aki a fizetésért, meg a fenti körülményekért jár be a munkahelyére. Az élet elrepül és szeretnék létrehozni valamit, alkotni, motiválni, inspirálni a fiamat. Keményen kell dolgozni azon, hogy váltani tudj, de ha ott tartasz ahol én, akkor váltani kell! Hajrá Mindenkinek!
33 èves vagyok ausztriàban èlek 10 ève, ès jelenleg 7 hónapja nem dolgozom. Az elmúlt 10 èvben minden nap kőkemèny fizikai munkàt vègeztem ès szerettem. De több munkahelyi kudarc (pl. baleset, előlèptetès megvonàs stb.) után kiégtem. Aztàn a magànèletünkben is felülíródott az a terv, hogy csalàd, gyerekek stb. szóval 7 hónapja mèg minden kilátástalan volt. Azóta jobban vagyunk, mint valaha. Megpróbáltuk àtalakítani ennek megfelelően a jövőnket ès szuperül èrezzük magunkat. A fèrjem hivatàsa màr a kezdetektől adott volt, mivel környezetvédelmi szakmèrnök, de èn valahogy lógtam a levegőben, viszont mostmár tudom, hogy olyan projektekben szeretnék részt venni ahol màsoknak tudok segíteni (anno voltam mentor a HÖOK programjàban) azt hiszem mindig ez volt a hivatàsom csak a kapitalista èlvhajhàszatban ez háttérbe szorult. De most újra megtalàltam ès ez ami boldoggà tesz! Szóval bármely èlet szakaszban lehet, ès ha szükség van rà kell is váltani. ( egyébként mindkettőnknek van 2 - 2 különböző nyugdíjelőtakarèkossàgunk, mert fontosnak tartjuk, hogy ha megöregszünk legyen mihez nyúlnunk) Csaba köszi a videót, ez most mèg jobban megerősített! Tovàbbi szèp napot kívànok mindenkinek😊
Nagyon gondolatébresztő volt ez a videó! Az ilyen tartalmakat nagyon szeretem tőled. Én a 2008as válság idején kerültem a munkaerő piacra. Akkor még a tescoba árufeltoltonek is nagyon nehez volt bekerulni. A fiatalok evekig voltak otthon munka nélkül. Ma pont fordítva. Hatalmas a munkaerőhiány, szóval most van a legnagyobb lehetőség az utóbbi időszakban, hogy meglépjük azt, amiről beszélsz! Hajrá!
Cuki, amikor egy csajszi, vagy pasika 25 évesen life coach :) Az a tapasztalatom, hogy ebben a korban csak klisékkel és idézetekkel tudnak dolgozni, hiszen még nem éltek eleget ehhez a szakmához. Dr. Farkas Andráv viszont hiteles, nagyon tanult és okos ember, és lássuk be, picit több 20-nál. Volt alkalmam dolgozni vele, hallgatni őt. meggyőző, humoros, és két lábbal a földön jár.
Èrdekes ez a tèma mindenkèpp, azonban elfelejtettètek megemlíteni azt a verziót, amikor minden belső indítèk minden váltani akarás ellenère az ember nem teheti meg, hogy vált. Ez az 5.èvem a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerèsz karának hallgatójakènt, èd be kell vallanom, hogy harmadèves koromban elkezdett mocorogni a fejemben a váltás, ami akkor mèg csak egy motoszkáló gondolat volt, így fèlretettem első a tanulás címszóval. Most itt állok utolsó èvemben vèrt izzadva a szivatások tengerèben mèg utolsó èven is, kínlódva a zh-kal, kedvetlenül álva az egèsz elvègzèsèhez, mindenfèle motiváció nèlkül, de nem tehetem meg, hogy váltok, mivel elhasználtam az államilag támogatott fèlèveimet, ès semmi esèlyem a fèlèvente közel egymillió forintos tandíjat visszafizetni, ha váltani szeretnèk. Nem tehetem meg, hogy váltok ès ezt a legtöbb orvosi/fogorvosi/gyógyszerèsz szakot járónak be kell látnia. Ez egy olyan hivatás ahonnan nem nagyon lehet váltani. Ès ha már ott lesz a dr. a nevem elōtt ès a diploma a kezemben akkor mi lesz? Menjek el szakmámon kívül kispènzèrt dolgozni? Akkor hogyan teszem fèlre a nyugdíjkiegèszítèsem? Vagy maradok a szakmámban, amit már nem is szeretek, de 17èvesen meghoztam egy akkor jónak tűnő döntèst, ès most, hogy a legjobbat hozzam ki belőlei, inkább törődjek bele, hogy nem is szeretem amit csinálok? De jól fizet... A váltás ezer meg ezer komponensből áll. A legfontosabb mègis az, igazán nagy lèpèst akkor tehetsz, ha igazán stabil anyagi alapokon állsz, minden más esetben az új helyen is csak napról napra èlès ès egy újabb robotba való belefutás lesz az egèsz...
Ezek tényleg nagyon speciális, nagyon behatárolt irányú képzettséget és személetet adó szakmák/hivatások, melyekből nemigen kínálkozik átjárás más jellegű területek felé. Ha megosztható: miből ábrándultál ki? Az alapérdeklődésed - feltételezve, hogy pl. a kémia ilyen lehet - megmaradt? Vagy az elméleti tárgyak között nem volt olyan, ami tartósan megfogott? Vagy az ezzel a végzettséggel kínálkozó munkalehetőségek nem vonzanak?
Maga a szakma gyönyörű lenne, elèg jó lehetősègek vannak, de a szegedi kèpzès annyira elveszi az ember èletkedvèt is attól, amit hivatásának èrzetz, hogy istenigazából az oktatásból ábrándultam ki. Sok ismerős van Pesten, Debrecenben, ott is megvannak a nehèzsègek, de ott mindenki pozitívan beszèl az egèszről, ès utólag nagyon sajnálom, hogy amikor mèg átjelentkezhettem volna másik városba az elejèn, nem tettem.
@@learoszjar2100 ha csak az oktatásból ábrándultál ki, akkor tarts ki még egy kicsit, kezdj el dolgozni a szakmádban, hagyd, hogy "elfelejtődjön" az egyetemi szopatás, és minden szar, igyekezz tisztán látni, és amikor ez megvan (szerintem kelleni fog 2-3 év legaláb), akkor el tudod dönteni, mit is akarsz, hogy tudod-e szeretni a szakmád legalább átmenetileg (kb 10 évre) szeretnél-e vele tervezni, aztán majd látod, mi és hogy lesz.
@@learoszjar2100 Ha nem az alapérdeklődéssel van gondod, akkor aggodalomra nincs ok. Fogd fel úgy, hogy a szakmán túl is tanított neked mást is az elmúlt 5 éved. Munkahelyed is lehet majd olyan, ahol nem optimális körülményekből kell kihoznod a boldogulásodat. Bizonyos élethelyzetekben valóban a váltás a megoldás, de van egy sor olyan helyzet is, ahol a kifarolástól értékesebb, ha tudtál alkalmazkodni, és meg tudtad valósítani nehezített pályán is a céljaidat. Egy stratégia alapú, eredményes küzdelem sokszor inkább okoz katarzist , mint a hátraarc. Persze értelmes határokon belül. Ezt párkapcsolatokra is érvényesnek gondolom.
Köszi a bíztatást, jólesik, ès tudom hogy ebbe mostmár bele kell állni a vègsōkig. Leginkább azèrt írtam ide, mert szerintem sok egyetem közeli fiatal is nèzi ezt a csatornát, hátha meghallanak ebből annyit, hogy: 1 orvosira menni nem játèk 2 nagyon okosan kell megválasztani az egyetemet is, ès tudni kell, utána kell nèzni, hogy meddig lehet nagyobb anyagi kár nèlkül váltani 3 ne csak az edukációs mèzesmázas csalogatásokat lássák, hanem legyen ellenpèlda is
...ez egy nagyon összetett téma...ha körülnézek magam körül, egyértelmű, hogy az átlag emberke itthon /és nem a statisztikák átlagáról beszélek, melyben az évben összesen 3 hónap munkaviszonnyal rendelkező is benne foglaltatik.../ NEM tud előgazdálkodni, mert NINCS miből igazán...amikor emberek hitelkártyákkal bravúroznak, hogy kijöjjenek a hónapban, ergo túléljék...abba a korosztályba tartozom, akik épp gondolkodóban vannak, hogy jó helyen vannak-e...2019 őszén volt az általános iskolai osztályunk 31 éves talija /minden evben összeröffenünk, akkora jó fejek és igazi csapat vagyunk 😅😉 ezért nem kerek a szám) ééés már el is árultam ezzel a koromat, szóval azon kaptuk magunkat, hogy az amúgy igen széles skálán mozgó iskolázottságunk, ahhoz mért létező vagy nem létező karrierünk épp stagnál és 99,9 százalékunk azon elmélkedik, hogy biztos, hogy ott tartunk, ahol szerettünk volna.(?)..és a valaszaink többsége nem...útkeresésbe fogtunk, ujra, s erre az ofő hívta fel a figyelmünk, mikor már egy órája azt hallgatta tőlünk, hogy milyen gyakorlati változtatásokat kell(ene) tennünk, ha nyugdíjat is szeretnénk, mint olyat...nagyjából egy iranyba mentek a gondolatok...ide most nem írnám le...az biztos, hogy a tervek és a realitás nagyon távol esnek egymástól, a végső konklúzió pedig levonva, hogy akik úgy 10 évvel az áhított hazai előtt pattannak /és nem mimdegy, hová/, na nekik talán lesz is vmi...Freud azt mondta, véletlenek nincsenek...nekem szinte az összes munkahely és sokminden más is véletlen úszott be a látóterembe...amit pedig elterveztem, mert van hozzá kellő affinitásom, az mindíg egy dolgon úszott el...ha most ilyen depresszióra hajlamos lennék, már évtizedek óta élnék önsajnálatban a négy fal között...ehelyett megkerestem azokat a lehetőségeket, amelyek az én takarómnak megfelelőek, tanultam hol ezt-hol azt, hol muszájból, hol saját indíttatásból...mert több lábon állni tudni.kell, ha úgy hozza az élet...a kényszer ott rejlik, hogy hány emberért vagy még felelős az életben...és ha többért is, akkor így 40 után 1-2 évvel annyira nem ugrálsz, ha van egy mai viszonylatban stabilnak vélt helyed havi fixszel...még akkor sem, ha mondjuk te épp szakács vagy, pedig részecske kutató lennél szívesebben (direkt paradox példát írtam), de ez nem jelenti azt, hogy nem képezheted magad más irányba is, ha bemész a munkahelyedre napi 8 óra es 30 percre dolgozni, aztán intézed a csaladod 21 hig, 22től hajnalig még tiéd a világ, hajrá...ha akarod, megcsinálod...én megcsináltam...tudatosan teljesen mást tanultam, mint amit jelenleg csinálok, olyat, amiből ha akarom, akár profitot is kitermelhetek magamnak, ha úgy hozza az élet...nem mondom, hogy nem lett több ősz hajszálam, mert lett, de már most megvan a következő OKJ képzés, amit a megfelelő csillagálláskor el is kezdek 😅 és a titok, be ia fejezem, mint mindent...hogy lesz-e valaha nyugdíjam, sokmindentől függ az még addig, de hogy lesz alkalmam esetleg legálisan kiegészíteni, ha akarom majdan, az biztos...hogy hol ér utol a nyugdíj, ki tudja még, mióta sok veszteségem volt az életben (nem anyagira célzok), ennyire előre már nem tervezek...a mai nap esetleg, de az adott perc a biztos, ez legyen a fő motiváció, ha valamit meg akarsz tenni, tedd, ne várj semmire...én eszerint élek pár éve már...ha másnap felébredek, az jó, esély, és amikor hulla fáradtan nézek este a tükörbe, igen, ma is megtettem mindent, az jó...nagyon jó...és tettem másokért...az mégjobb...akadálypálya, egy szép kaland, kinek mit dobott a gép...egy dolgot tehetek, kihozni a legtöbbet...válaszoltam, én elégedett vagyok...ha majd egyszer hajdanában danában nem lesz nyugdíjam, vagy nem annyi...van/lesz B terv akkor is...ha eljutok odáig, azt is meg fogom oldani, írom ezt úgy, hogy több erre szakosodott gazdasági mukit végighallgattam már... Jó film volt ez, szeretem a mélyenszántókat is Tőled, hiszen elgondolkodtat...és az agyunk azért van. 🙋♀️💗 (sorry...nem pályázom a leghosszabb komira, de látod, beindítottad a dolgokat bennem😅)
Sütő Enikő jól értettem, hogy az emberi kapcsolatokra vetítve fogalmazta meg, hogy szavatossági ideje van, és ha nem érzi jól benne magát az ember, akkor lépni kell? - Ha így van, és sokan így is gondolják, akkor megvan a válasz arra, hogy miért végződik ennyi házasság válással! Mert az egyik félnél “lejár a szavatosság” és kilép a kapcsolatból. Ez a gondolkodásmód szerintem hibás, semmilyen kapcsolatot nem eldobni kellene, mert már nem érzem jól magam benne, hanem beszélni a másikkal, hogy miért, és próbálni megoldani.
Wow! Ez egy szuper tartalmú videó! Én ezt próbálom átadni az ügyfeleimnek! Sajnos van aki nem érti hogy most hiába életerős és tud dolgozni, bármi történhet vele, ami miatt vagy nem tud vagy nem akar majd tovább dolgozni. Ha valaki szorgalmas az aktív éveiben, és meg tud takarítani, ergo gondol időben a jövőjére is, annak sokkal könnyebb lesz az időskora.
Az a szomorú, hogy a bácsi azzal a két-három gondolattal többet mondott, mint az egész pénz izéje sorozat. Az nem volt egy szerencsés választás annak idején, szerintem. De a videó, mint mindig, nagyon jó lett. Nyugdíjjal kapcsolatban én úgy vagyok (30-as), hogy akkor fogok tudni elmenni, ha én úgy döntök és össze szedtem eleget és akkor holnaptól nyugdíjas leszek. Különben a munkahelyről visznek a sírba :)
Saját tapasztalatomként leírhatom, hogy nekem 360˙-os fordulatot hozott az a pillanat, amikor kizártam a környezetemből érkező, talán fogalmazhatok úgy, hogy ,,manipulációkat" , azon emberek irányából, kik a saját gondolkodásukkal próbáltak hatást gyakorolni rám. Ez leginkább a szűkebb családi körben jelenik meg, amikor megmondják, hogy mi jó neked és hogyan alakítsd a jövődet. Ezen tőlük érkező felvetések természetesen átgondolandók, viszont engem az általuk generált jövőképek, érdektelenséggel töltöttek el. Ekkor volt az az időszak, mikor fogalmam sem volt mi is az én utam, vagy hogy mit kéne abban a helyzetemben csinálnom, még ha később változik is azon munka iránti érdeklődésem. Egy egyszerű döntés volt. Hozzám került egy fényképezőgép, amire eleinte hobbiként tekintettem, de mára már úgy beleszerettem, hogy a mai napig foglalkoztat és rengeteget tanulok, hogy minél jobban teljesítsek a szakmán belül. Fotózok, videókat veszek fel és vágok meg, képeket szerkesztek, versenyeket csinálok és hatalmas motivációval, életkedvvel tölt el. Szóval csak annyit tudok itt írni a végén, hogy tök mindegy honnan indulsz a lényeg, hogy úgy haladj az utadon, hogy az se kétséggel, se utálattal ne tudjon eltölteni téged, hanem őszintén tiszta szívből teljes odaadással tudd csinálni azt, amit szeretsz és amiben a legjobb vagy. Tudom sok a közhely, de ha egy közhely igaz és működik, akkor igenis fontossággal bír. Köszi ha végigolvastad!😊😊
Mit értek rosszul? 1: "Köztudott", hogy a civilizációnk jelenlegi fogyasztása és szennyezése messze túllépte a fenntarthatóság határát, ha nem lesz egy igen *durva visszaesés,* akkor tíz évben sem érdemes gondolkodni. 2: Minden gazdasági modellünk "jó ága" *folyamatos növekedést követel,* ez a betétekre, kötvényekre, részvényekre elvárt hozam. 1+2: Azok a fogalmak, amelyekkel ma megpróbáljuk leírni a biztonságos jövőt, értelmetlenek. A jövő a ma egyeduralkodó "gazdasági gondolkodás" összeomlása (szerencsésebb esetben lecserélése) után következik. A hivatást pedig szerintem onnan ismered meg, hogy lenne jól fizető alternatívád, mégsem azt választod. Addig nem kunszt... :-)
Csaba,kedves kommentelők,hogy őszinte legyek.Nem igazán látok sok jövőt a nyugdíj sztoriban.Elméletben 2040-2050 re 15 ezer lesz a nyugdíj.Félretenni,persze aki megteheti.24 éves vagyok,de azt látom,hogy a vesztünkbe haladunk.A nagy vállalatok és a “világot uraló” nagy tőkéseket csak a pénz érdekli.A bolygóval mi lesz?Kérdezem én.Mi lenne?Semmi.Majd lesz valami.Ez a hozzáállás borít ki teljesen és akkor gondolkozz a jövőn.Már alapjáraton az,hogy 10-20 éven belül mi lesz az emberiséggel a bolygóval.Szerintem mindenkinek az az “álma” hogy olyan munkahelye legyen ahova szivesen bejár és élvezettel tölti el ott a 8-12 óráját.
Igen, ahogy a videóban is említik, a Láthatatlan Egyetemre érdemes huszonéves korban jelentkezni. Én a főoldali képek bal oldalt szemüvegben vagyok. :) Azóta is örülök hogy részt vettem több képzésen, majd több évig önkéntes voltam ott. Sokaig segített az utamat megtaláni és a jelenlegi munkámat is imáadom. :) lathatatlanegyetem.hu/
Ahhoz, hogy egy olyan világban éljünk, ahol valaki nyugdíjat ad nekünk, ott szükség van hivatalokra, amelyek beszedik a nyugdíjalapot, kezelik n éven keresztül, aztán meg visszaosztják nekünk. Nem tudom, hogy ki az, aki az álommeló címszó alatt önkormányzati irodai alkalmazottat ért, de ezek is mind szükséges részei annak, hogy páran álommelót végezhessünk. Ilyenkor jut eszembe, hogy talán nem értékelem eléggé azokat, akik olyan munkát végeznek, amit én nem szívesen vállalnék...
Sziasztok! Tegyük fel én tudom, hogy mit szeretnék, mi az a munka és életstílus ami boldoggá tenne, de tegyük fel egy faluba ez nem lehetséges, és városba nem tudok bejárni ezt megvalósítani, a bekoltozes meg drága, szülők se gazdagok, és máris nem tudok mit csinálni
Nincs lehetetlen, csak tehetetlen. :) Ha nem tudod megvalositani, gondolkozz masban, amit letre tudsz hozni. Miert nem tudsz bejarni a varosba? Ha nincs messze, kerekpar, egeszseges, vagy lemondasz par dologrol a hetkoznapokban, eszel paprikas krumplit meg zsiros kenyeret paradicsommal hetekig, amibol veszel egy motort peldaul, es maris be tudsz jarni. Mindig mindenre van megoldas, csak okosan kell csinalni! :)
@@atavagyok Ursula Burns, Chris Gardner, csak ket nev a nagyvilagbol, akik csorokent, borzalmas csaladi korulmenyekbol felnove lettek milliomosok. Ertem en hogy van sok nehezito korulmeny, de ameddig csak azt latjuk, es nem a megoldast keressuk, nem lesz siker sohasem.
Erika Buchmann kivetelek mindig vannak/lesznek. Itt most altalanossagokrol van szo. Persze lehet puffogtatni merhetetlenul buta kozhelyeket, hogy arra van idod meg energiad amire akarod..meg a sajat sorsod kovacsa vagy stb. De valtoztatni, valtani csak az fog tudni akinek van ra lehetosege(korulmenyek, adottsagok stb.) es nem az aki akar..es most johetnek az ujabb lozungok, hogy teremtsd meg magadnak a lehetoseget..ne erts felre nem kotozkodni akarok, de rengeteg fele ember van es biztosan van sok aki lustasagbol, felelembol nem valtoztat, de szerintem sokkal sokkal tobb aki egyeb kulso-es/vagy vele szuletett hatranyok miatt nem tudja azt csinalni amit szeretne.
@@atavagyok Megertem amirol irsz, abszolute, en csak magambol indultam ki, masbol nem is tudok. :) En eleve az a tipus vagyok, aki addig megy es probalkozik, amig nem sikerul az, amit szeretne. Ha valtoztatni kell kozben, akar szakmat, barmit, akkor 180 fokos fordulat, es mast kezdek el, de en nagyon kitarto es mindenben a jot lato tipus vagyok, sose adok fel semmit es ha akadalyba utkozom, megoldom mashogy, vagy elkonyvelem, hogy nem az volt a jo ut, amerre haladnom kell az eletben. Ez a hozzaallas azert alap kell hogy legyen, ha -10-rol indulsz es kevesbe jok a korulmenyeid.
Én is váltás előtt állok, elég markáns váltás, kb új élet a nulláról egy másik országban. De muszáj meglépnem, mert itt úgy érzem csak elmerülök a mocsárban, és ez bizony kihat minden másra.
Ilyen fizetések mellett örülünk ha elérünk odáig, hogy saját lakás, netán álomházunk legyen, ami nem valamiféle hitelből jön össze, mert ha abból, akkor életed végéig azt fizethetjük... a legreálisabb megoldás, külföldre menni. Ugyanannyi gürizéssel jobban kereshetünk, jobban élhetünk. Ebben az országban, jelen állásban, nem látom a fiatalok jövőjét.
Busz végállomástól nem messze laktunk/lakok most is (nem mellékes buszgarázs is van tőlem kb 4 utcányira) . Óvodából hazafelé, ha Apu hozott haza, akkor mindig meg kellett állni nézni a buszokat. Aztán jött, kukásautó, majd a nagy járművek utáni szenvedélyem. Akkor kaptam az első maflást az élettő, amikor megtudtam, hogy nagyon drága a jogosítvány ezekre a járművekre. Ekkor találtam ki, hogy autószerelő vagy géplakatos szeretnék lenni. Anyám beszélt le erről, mivel az piszkos munka stb... blablabla.... Érdekelt az asztalos szakma is, csak akkoriban elég sokan mentek tönkre, majd elmentem vendéglátósnak, ahol legalább meglett az érettségi és megtanultam főzni, cserébe megutáltam a vendéglátást :D Elkezdett érdekelni az marketing és az újságírás, ám beláttam (nagy nehezen), hogy én hülye vagyok az egyetemhez (5 év alatt se sikerült elvégeznem) A szakmai gyakorlat alatt láttam be, hogy ez nekem nem pálya, a tanulmányi eredményem meg pláne... Ekkoriban hívott egy cimborám, hogy indul tanfolyam, hogy mire, azt inkább a bizonyos kollégáim miatt tagadom, bár a szemfülesebbeknek biztos leesett már :) Sikerült minden vizsgám, azóta is ebben a tevékenységben dolgozok. Voltam telefonos közvéleménykutatón keresztül, uszodamesteren át, hentes is, de úgy érzem, hogy 27 évesen megtaláltam azt, amit mindig is akartam csinálni. Jönni fog a savazás, de nem érdekel :)
Én is pont erről kommenteltem az előbb. Mennyi lehet, 25, esetleg 30? Hogy lehet valaki life coach tiniként? :) Úgy, hogy klisékkel és idézekkkel "dolgozik"
Szia Csaba! Korunk legégetőbb problémája amit itt feszegetsz, és lehet ebben okosakat mondani, és alternatívákat felkínálni, de érdemben megválaszolni nem lehet. Ugyanakkor mellette elmenni sem. Félretenni, erre az időre szinte lehetetlen , az átlagos fiatal számára, aki épp azzal küzd, hogy ebben a mai lehetetlen gazdasági helyzetben életben maradjon, és esetleg összehozzon egy családot magának. . Persze ezt Te is tudod..., kétgyermekes fiatal családapaként. Viszont a tények tények maradnak, és lehet még sokkal hamarabb szembesülünk ezzel, mint gondolnánk. Ha nem csap a világba a ménkű, és megy minden az útján, akkor a nyugdíjnál sokkal nehezebb problémával szembesülünk majd, ahogy mondtad is, mégpedig az intelligens robotok egyre nagyobb elterjedésével, ami már nem utópia, hanem nagyon is valós kérdés, most és itt már napjainkban is. És ez még csak a kezdet..sorolhatnánk..a többi igen komoly dolgot is, ami már a küszöbön áll. Én..nem nagyon látok kiutat...de a folyamatok megállíthatatlanok. Ha valaki ezt érdemben meg tudja válaszolni, le a kalappal előtte..A szép új jövő, azért nem annyira kilátástalan, mert annyiszor tapasztaltuk már, hogy az élet, egy huszárvágással megfordítja azt amit mi előre elgondolunk..szerintem most is ez lessz...legalábbis remélem. Amúgy a videó nagyon jó, és elgondolkodtató. Mindannyiunk vívódásait interpretálod , és joggal. Köszönjük👏👌
Szia Csaba, és többi Kommentelő! Nos én meglehetősen egy zűrösebb srác voltam, a legtöbb téren deviáns, és kötelezettség kerülő. (Ami nem jó persze) Életem nagy részében a negatívat kaptam, így azt éreztem, nekem nem juthat sok az életből, nekem el kell fogadjam a sz@rt, amit osztanak. Bezártság érzetem volt az iskolában, majd a munkahelyeimen is. Mindenhol az az érzésem volt, hogy csak egy Droid vagyok, akit semmibe vesznek(lehet így is volt.) 23 éves leszek most a héten, és most jutottam el arra a szintre, hogy rájöttem, hogy ami bennem van az sokkal több annál amit gondoltam. -igen? Ugyanis amíg gondolkoztam azon, hogy miből éljek, mivel foglalkozzak, észre sem vettem, de már kiépítettem egy hangstúdiót. Elkezdtem zenélni komolyabban, ekkor már kezdett világossá válni hogy ez az én utam, (Rap zenékkel, és producermunkákkal már jóval fiatalabb koromban is foglalkoztam, sőt, nagyobb erőkkel mint most, de akkor nem gondoltam volna hogy ez tényleg valami) Aztán igazábol az első videó klippem után nagyon sok pozitívat kaptam(meghívott az Animal Cannibals a TV-be, sok "rajongót" szereztem, és ami a legfontosabb ; ÖNBIZALMAT! Én már tudom mivel fogok foglalkozni, és meg is tettem a kellő lépéseket, a munkahelyemet 2020 februárában el is hagyom, és gőzerővel tanulom a hangtechnikát, és készítem az újabbnál újabb zenéket! :) Kitartok, mert tudom, hogy magam miatt, a párom miatt, és a leendő családom miatt nem stagnálhatok tovább! (Esetleg nézd meg a "Wanna Be" c. Videóklippet a csatornámon, nekem ez a munka, és nem az amit a más malmára hajtok)
Csak így a videó elején található napi órákhoz: Reggel 6tól délután 4ig suliban vagyok, az 10 óra. Otthon 5 órát töltök változó de abból kb 1 óra házi és stb. Az 4 óra otthon töltött idő, és ebből jön le az ebéd és vacsora. Családdal eltöltök kis időt, és ha a sorozatomat is megnézem már meg is van az 5 óra otthon, és még nem mentem ki a házból barátokkal akármit csinálni. Nem játszottam stb. Nem sajnáltatni magam, én jól vagyok így, csak néha megdöbbenti az embereket az idő beosztásom, gondoltam mások is vonhatnak le belőle legalább egy kevés hasznosat :)
Ha váltunk akkor mindig pályakezdők maradunk. Persze, hozzuk a tapasztalatainkat az előző munkáinkból, ami vagy releváns, vagy nem. Ki élt már át ilyet?
Nem mindegy, hogy az ismételt váltás csak valami koncepció nélküli, ötletszerű sodródás, vagy valamely stratégia mentén történő építkezés alapján történik.
Mi akik itt maradtunk ebben az országban azt vegyük észre, hogy hol van ránk szükség. Idővel meg lehet szeretni sok munkát amit az elején az ember utálkozva csinál és ez nem fizetés kérdése.... Számomra egy fontos pont volt mikor ezt felismertem: Ne azt kérdezzem, hogy én mit akarok az élettől, hanem, hogy az élet mit akar tőlem... A szenvedés és a halál is az élet része, ezt a mai világunk nem.akarja elfogadni.... A befektetett munka mindig megtérül, hiszen: "Akik könyhullatással vetnek vigadozással aratnak majd. " /Zsoltárok 126:5/ Az életben a legfontosabb erény a kitartás, teljesen mindegy mit csinálsz, de azt csináld jól! Olvass utána annak a szakmának amiben vagy, ha igazán jó leszel benne eszedbe sem jut majd a váltáson gondolkodni...
Csak azt tudnám hogy mikor arról van szó hogy az ember az élete felén merjen-e és hogyan vagy milyen anyagi forrásból váltson karriert miért 1 szakmában egy életet töltött jómódú szinészektől kell életbölcsességeket halgatni? Egyedül a Life coach csajszi válaszainak volt értelme az egészben.
A hanyatló nyugaton sok munkahelyen úgy teszik érdekessé a munkádat hogy 6 vagy 12 hónapos szerződéseket kötnek és ha netán megunnád és nincs elég motiváció mint próbaidő alatt, akkor lejár a szerződés és nincs munkád. Amíg nem undorral mész be dolgozni, addig jó a munka feltéve ha megélsz belőle, ha viszont már nem érdekel, váltani kell.
Ahogy azt mar irtak ez egy "nesze semmi fogd meg jol" video volt. A valasz sokkal egyszerubb. Szereted amit csinalsz? Akkor jo neked ha nem akkor valts. Ha semmi elkepzeles nincs akkor tobb mindent ki kell probalni es majd jon az ihlet. Erdekes mod minden ilyen videoban es persze filmekben is csak az uzleti szfera kerul emlitesre. A szakmunkak sose! Ami hiba. Miert nem promotaljak a komuvest, heggesztot, lakatost, jarmuvezetoket stb stb stb? Nyugdij? Az mi az? Ertelmetlen rola beszelni hiszen kevesen fogjuk azt a kort megelni. Es ha megis akkor is ki tudja mi lesz? Azt se latjuk tisztan h mi varhato 5 even belul... Elnezest Csabatol es mindenki mastol is de ez felesleges rossz video volt. Szivesebben vettem volna egy videot egy ujabb erdekessegrol vagy jotekony szervezetrol.
Ismétlem pár embert "nesze semmi....." jó lett volna látni inkább számunkás embereket. Akik váltottak melót és nem bánták meg. És azért szerintem a magyarok többsége nem napi 8 órát dolgoznak. Én napi 11 12 órát. 7 végén is. (vendéglátosként) ilyenkor jönn ha nem tetszik váltani kell. Igen ám csak ez nem ilyen egyszerű. Albérletet, számlákat fizetni is kell!!!
Az egyik baj a mostani fiatalokkal, hogy már senki nem akar dolgozni. Mindenki kevés "munkával" sok pénzt akar keresni, de lehetőleg ne legyen koszos a keze. Mindenki innovatív és kreatív akar lenni, de valakinek téglát is kell pakolni. El kell vinnie szemetet és a WC-t is ki kell takarítani. Senki sem akar szakmunkás lenni. Igen, egyik sem könnyű meló. Nagyot fog majd nézni ha eltörik a cső a házban, mert senki nem fogja megcsinálni, se pénzért se könyörgésért.. esetleg el tudnak róla filozofálni..
Azért nem akarnak szakmunkások lenni mert nem akarnak minimál bérért (semmiért) dolgozni..ha tízszer annyit kapnák érte csak úgy tolonganának wc-t pucolni meg téglát rakni..ugyan ez a helyzet a szociális munkával, nagyon sokan szeretnék csinálni de nem akarnak kuporgatni és éhezni..a munkát sőt még a házimunkát sem szeretik az emberek csak egyszerűen el kell végezni..szóval a munka "értékével" van a baj..
Nekem is ez a mondat ütötte meg a fülemet leginkább. Az emberi kapcsolatoknak nincsen szavatossági ideje. Legfeljebb az érzéseknek (bár én ennyire sem vagyok pesszimista). Már ha a párkapcsolatokról beszél, nem úgy általánosságban bármilyen emberi kapcsolatról...
Látod ez érdekes és modern gondolat..látható ez jó pár embernél h ez a tendencia..bár ha az emberi kapcsolatokon nem csak a párkapcsolatot értjük akkor természetesen ez sosem lesz igaz..hisz gondolj bele az nem kérdés h édesapádat vagy nagymamádat megunod-e szeretni...nekem mindkettő meghalt , imádtam őket és sosem múló szeretett érzek irántuk..számomra nem elképzelhetetlen h így érezzek egy férfi iránt aki a férjem.."szavatossági idő"..pff..
Elég rákeresni a neten: születéskor várható átlagos élettartam - nem is kell nagyon keresgélni, számos weboldalon és táblázatban ott a válasz. demografia.hu/hu/tudastar/fogalomtar/62-varhato-atlagos-elettartam
Egyre tovább kell majd dolgozni, de mit? Miközben nemsokára egyre kevesebb mukaerő kell majd, a népesség meg csak nő folyamatosan. A gépek/robotok fejlődésével és alkalmazásával, lásd önvezető autók... Kinek kell majd ennyi sofőr, ha átállnak rá? "Nyomtatott" házak... Kinek kell majd ennyi építőmunkás? Mesterséges intelligencia.... Nagyjából bármire alkalmazható. Szép új világ a gépeknek. Az átlag emberek meg majd éhenhalnak.
5 лет назад+4
Talán ez volt a 2. olyan epizódod, ami nem tetszett. A hölgyek különösen hiteltelennek tűntek. Tele volt bullshit-el.
Megj: (Saját magamnak) EZEK EPÜLÖSÖK inkább hugyozz a konektorba, ha legközelebb eszedbe jut, Magyarósi alá kommentelni. Ő nem válaszolt még soha semmire. Akik viszont igen azoknak a világra jönni is kár volt, nemhogy hozzám szólni. Megint ott vagyok, hogy lehet inkább leiratkozok, mert ezek a negatíviQ epülfelhasználók kiborítanak.
Sziasztok! Szia Csaba! Először szeretném elmondani hogy mennyire tisztelem és szeretem a munkád. Évek óta követem, még a netizéitől kezdődően. Igazából nem is ehhez a videóhoz tartozik, de igazából egy kicsit még is. Szeretném ha megnéznétek, meg néznéd ezt a videót, (a videó egyébként az okos eszközök gyerekekre gyakorolt hatásáról szól) ruclips.net/video/tSZ4eHa5_JE/видео.html. (A Füzesabonyi Városi TV készítette, akinek ezeket a gyöngyszemeket is köszönhetjük Zárcsökkentésss/Legyen TÁNC ruclips.net/video/Boa7_tO4bV4/видео.html , Gyúrcsányt nem csípom, de Orbánt azt csípom ruclips.net/video/uXZTQVB2ReE/видео.html), Nagyon szívesen látnék ebben a témában egy videót tőled, mert én is nagyon fontosnak tartom ezt a témát, a videóid el nézve hasonló a gondolkodás módunk. Na a lényegre vissza térve, a gyerekkel kapcsolatos videó meg mondva az igazat ki vertem nálam a biztosítékot, nekem köszönhető a dislike is. Bár sok igazság és tény elhangzik benne, mégis fals. Amiben kapcsolódik a te videódhoz, az talán a változó kor és a kor kihívásai és hogy az elkövetkező évtizedekben mi lesz a most felnövő gyerekekkel, nekem teljesen egy konzervatív és a mai gyerekek szempontjából a kreativitásukat, ön meg valósításukat elnyomó, elnyomni akaró rendszer képe jött le. Én a hölgy szakmaiságát nem ismerem, de nekem nem volt szimpatikus amit mondott. Egy magam számára meg magyarázhatatlan érzést generált bennem amit túl hosszú lenne itt leírni. Na ahhoz képest hogy általában nem szoktam neten kommentelni ez egy elég hosszú bejegyzés lett. A lényeg szeretném ha minnél többen megnéznétek és akár ide, akár a videó alá le írnátok a véleményetek. Ha zavaros lenne amit írtam elnézésetek kérem, nem születtem újságírónak.
Felraktam a lábam és próbáltam ellazulni. Aztán a főnököm szólt, hogy nem otthon vagyok. -,-
Bitcoint köll venni és nem kell aggodni a nyugdíjért.
@@passzivmilliomos1066 Jéééé te itt is itt vagy?
Passzív jövedelmet kell építeni!
Jókat nevetek ezen a témán mindig. Dolgozz/robotolj életed végéig (nagyon sokan örülnének ha 75 évet megélnének, nem még dolgozni akkor), persze 20-30 évesen saját lakás/ingatlan/család nélkül már pakolj félre - sok esetben egy diákhitel, lakbér mellett - a nyugdíjadra miközben állambácsi szintén elveszi a fizetésed jelentős részét járulék gyanánt, majd gondoskodj a gyerekeidről, fizesd a hiteleidet természetesen a járulékok mellett. Aztán mint ahogy már volt rá példa, jön egy újabb a magánnyugdíj einstand és bambán néz ki mindenki a fejéből.
Még 1 kérdés: Ki fog 60 ne adj isten 70+ évesen foglalkoztatni?
Ha 40 év becsületesen ledolgozott év után a rendszer nem tudja a nyugodt éveket biztosítani, akkor köszönöm, így jártam majd éhenhalok.
Nagy álomvilág ez, nagyon sokan fognak pofára esni addig. -bár ne legyen igazam, csak pozitívan!
@@tibormohacsi6464 Sajnos. Ilyenkor jó lenne azt látni,hogy nem azért dolgozik a 65+éves ember,mert muszáj neki (megélhetés) hanem ,mert szereti amit csinál.De erre nem fog sor kerülni.
"Az akarok lenni, ami akkor voltam, mikor az akartam lenni, ami most vagyok."
"A kérdést kilövöm az űrbe ha kell, hátha válaszolnak rá a marslakók!" 😁😁😁 Jóvan, más is van, aki szereti 😃
35 éves koromig egyáltalán nem foglalkoztam a nyugdíj kérdésével, csak hajtottam, dolgoztam, és ezt élveztem. Ám eljött az a nap, amikor a szervezetem szólt - egy 250-es vérnyomáskiugrás formájában -, hogy talán picit sok lesz a munka. A szervezetem gyakorlatilag összeomlott, aminek egyenes következménye lett a pánikbetegség. Több mint egy évig tartott a felépülésem. És míg addig kőkemény és elpusztíthatatlan férfinek gondoltam magam (tipikus hím téveszme), akkor rájöttem, hogy az életemben el fog jönni az az idő, amikor már nem fogok úgy teljesíteni semmilyen szinten, mint fiatalkoromban. Hiába AKAROK majd dolgozni, ha nem tudok!
Munkát váltottam, amit azóta is hihetetlenül élvezek, de már módjával dolgozom és közben befektetek a jövőmbe is.
A hosszú élet titka az aktivitás. Nagyon sokan halnak meg nem sokkal a nyugdíjba vonulásuk után. Nem találják a helyüket, úgy érzik feleslegessé váltak.
A környezetemben azok az idős emberek élnek, akik valamivel foglalkoznak. Akik a semmittevéssel ütötték el az öreg napjaikat, már nem élnek.
30 éves vagyok és nem fogok nyugdíjat kapni, tehát spórolok. Csak az a baj, hogy mi tartjuk el a jelenlegi nyugdíjasokat és ezen felül gondoskodunk a saját nyugdíjunkról is. Nem mellesleg szép gondolat, hogy tovább is élünk, csak nagyon nem mindegy milyen fizikai és mentális állapotban éljük meg azt a pár "nyugdíjas" évet.
Nagyon jókat mondanak a videóban a témáról, köszönjük Csaba, hogy összeszetted ezeket idővel.
Az én személyes egyetlen problémám az alábbi: ha valaki tanácsot ad nekem vagy bölcseletet akar velem megosztani, akkor látszódjon rajta. Gondolok itt erre: ne használjon angol és/vagy semmitmondó kifejezéseket. Pl.: “multi-dimenzionális problémák”(erre a kifejezésre igazán használhatott volna kb. 4 magyar szót, hogy leírja) Egy magyar magyarul legyen bölcs és választékos szóhasználat legyen benne, mert nem tudom így őket annyira komolyan venni. Nekem pont az ilyen kicsit “arisztokratikus szemlélet”(csak azért mert valaki szakszavakat használ nem lesz okos, lehet teljesen érthető nyelven is szellemi fölényt mutatni) teszi tönkre az összes ilyen tanácsadot adó helyzetet, mert nem látszik rajta eléggé. Szerintem, ha valaki ilyen komoly kérdésekkel foglalkozik, akkor elengedhetetlen, hogy legyen meg a !MAGYAR! műveltsége ahoz, amit el akar mondani.
A videó üzenete jó, csak nincs igazán köszönőviszonyban a valósággal, az alábbiak miatt:
1. Akik nyilatkoznak - a coach kisasszony kivételével - igazából soha nem váltottak karriert, maximum munkahelyet. Teljesen más dolog alapvetően ugyanazzal foglalkozni, csak más munkahelyen, vagy teljesen új utat keresni.
2. Hiába tanulsz gyorsan, ha nincs pénzed arról papírt szerezni. Magyarországon sajnos a legtöbb helyen még mindig alap a papírral igazolt végzettség. Esetleg elfogadnak helyette tapasztalatot, amit persze csak akkor tudsz megszerezni, ha van végzettséged, és már dolgoztál a területen, de akkor az megint nem egy új karrier felépítése.
3. Legkönnyebben új karriert kezdeni úgy lehet, ha valamilyen vállakozásba fog az ember, ami egyrészt költséges, másrészt meg nem lehet mindenki vállalkozó.
Ettől függetlenül persze mindenki próbáljon váltani, aki nem érzi jól magát, de arról is beszélhetne valaki, hogy ezt megvalósítani sokkal nehezebb, mint tanácsként elmondani vagy befogadni, és azzal is meg kell tudni bírkózni, ha nem sikerül. Ja, és többször fog nem sikerülni, mint igen.
Szerintem, eddigi a legjobb befektetés az ingatlan! Igaz , hogy hitel az elején de utánna a tőke többsége marad vagy növekszik és az albérlet mindíg emelkedik. Én így tartalékolok a jövőben. Ezt nem veheti el az állam, mint a magánnyugdíj megtakarítást!
Érdekes, hogy az ingatlant meg sem említik még opcionálisan sem.... Kötvény, részvény: lehet ma hopp, de inkább kopp....lesz az majd. Úgyis minden pénz FIAT nem, de?
@@istvanbotos8621 Emlékszem még Ferencünk kezdeményezte ezt nem is oly rég a szegfű párt zászlója alól. Tipikus balos fogás.... Csavarjuk még a sajtón.
Trokán Péter: annyira örülök, hogy egy ennyire hiteles és neves színésszel, emberrel készítettél interjút :)
Hevesi Júlia pedig tisztán, érthetően magyaráz, beszél. Imádtam. Emellett még szép is :)
Találj egy olyan munkát, amit ingyen is végeznél, és biztos fogsz találni valakit, aki ezt kihasználva minimálbérért fog dolgoztatni a halálod napjáig! :D
Ott a pont!
Velem ezt megcsinálta a katolikus egyház nevű multicég...
Úgy mentem oda, hogy ezt a munkát ingyen is végezném, és úgy jöttem el, hogy nem tudsz annyit fizetni, hogy akár 5 percig még neked dolgozzak
(A minimál bér 70%-a volt a fizetés és kertészmunka helyett kegyeletsértéseket kellett volna csinálni, az meg nekem a "nem létezik az az összeg" kategória)
Ez nagy vót haversrác
8:27 Amit Enikő mond (a foglalkozások és kapcsolatok szavatossági idejéről) szerintem a modern kor tünete. Nem vagyok benne biztos, hogy igaza van, de sokan így gondolják. Ez nem csak ijesztő (ahogy ő mondja), de veszélyes is az emberi boldogságra nézve. De ez egy túl bonyolult kérdés ahhoz, hogy kommentekben meg lehessen rendesen vitatni.
Jelenleg 20 éves vagyok. Annó 8.osztályban cukrásznak jelentkeztem. Az első év még jó volt. De a gyakorlati hely miatt megutáltam a szakmát. 2 éven át muszáj volt folytatnom. Levizsgáztam. Ezután nem tudtam mi akarok lenni, azt javasolták mennyek el 2-éves érettségire addig kitalálom mi akarok lenni. Ígyis volt, idén le érettségiztem. Sajnos csak esti képzésen, de elkezdtem rendszerüzemeltetőnek tanulni és imádom.
38 vagyok és 17,5 éve dolgozok ugyanazon a munkahelyen. Kb. 2 évvel ezelőttig a jó fizetés, a stabil, biztos munkahely, az ideális munkakörülmények még elegendőek voltak számomra. Ma már úgy érzem, hogy nem tudom kiélni a kreativitásomat, nem jelenik meg az "én" az elvégzett munkában, nincs benne semmi kihívás számomra és már nem látom sok értelmét annak, amit csinálok. Szerencsére ez egyfajta "pozitív" kiégés, mert csak közömbösséget érzek a jelenlegi munkám iránt. Úgy szoktam megfogalmazni, hogy gazdasági rabszolga vagyok, aki a fizetésért, meg a fenti körülményekért jár be a munkahelyére. Az élet elrepül és szeretnék létrehozni valamit, alkotni, motiválni, inspirálni a fiamat. Keményen kell dolgozni azon, hogy váltani tudj, de ha ott tartasz ahol én, akkor váltani kell! Hajrá Mindenkinek!
33 èves vagyok ausztriàban èlek 10 ève, ès jelenleg 7 hónapja nem dolgozom. Az elmúlt 10 èvben minden nap kőkemèny fizikai munkàt vègeztem ès szerettem. De több munkahelyi kudarc (pl. baleset, előlèptetès megvonàs stb.) után kiégtem. Aztàn a magànèletünkben is felülíródott az a terv, hogy csalàd, gyerekek stb. szóval 7 hónapja mèg minden kilátástalan volt. Azóta jobban vagyunk, mint valaha. Megpróbáltuk àtalakítani ennek megfelelően a jövőnket ès szuperül èrezzük magunkat. A fèrjem hivatàsa màr a kezdetektől adott volt, mivel környezetvédelmi szakmèrnök, de èn valahogy lógtam a levegőben, viszont mostmár tudom, hogy olyan projektekben szeretnék részt venni ahol màsoknak tudok segíteni (anno voltam mentor a HÖOK programjàban) azt hiszem mindig ez volt a hivatàsom csak a kapitalista èlvhajhàszatban ez háttérbe szorult. De most újra megtalàltam ès ez ami boldoggà tesz! Szóval bármely èlet szakaszban lehet, ès ha szükség van rà kell is váltani. ( egyébként mindkettőnknek van 2 - 2 különböző nyugdíjelőtakarèkossàgunk, mert fontosnak tartjuk, hogy ha megöregszünk legyen mihez nyúlnunk)
Csaba köszi a videót, ez most mèg jobban megerősített!
Tovàbbi szèp napot kívànok mindenkinek😊
Csaba arca jól látható a videó elején. Úgy fest, amikor egy ilyen kontent után valaki "elsővel" reagál a kommentszekcióban. :D
Nagyon gondolatébresztő volt ez a videó! Az ilyen tartalmakat nagyon szeretem tőled. Én a 2008as válság idején kerültem a munkaerő piacra. Akkor még a tescoba árufeltoltonek is nagyon nehez volt bekerulni. A fiatalok evekig voltak otthon munka nélkül. Ma pont fordítva. Hatalmas a munkaerőhiány, szóval most van a legnagyobb lehetőség az utóbbi időszakban, hogy meglépjük azt, amiről beszélsz! Hajrá!
Ez egy halas tema Csaba, viszont szvsz a tanulsag ebbol a videobol egy "nesze semmi, fogd meg jol" erzes ...
Cuki, amikor egy csajszi, vagy pasika 25 évesen life coach :) Az a tapasztalatom, hogy ebben a korban csak klisékkel és idézetekkel tudnak dolgozni, hiszen még nem éltek eleget ehhez a szakmához. Dr. Farkas Andráv viszont hiteles, nagyon tanult és okos ember, és lássuk be, picit több 20-nál. Volt alkalmam dolgozni vele, hallgatni őt. meggyőző, humoros, és két lábbal a földön jár.
Èrdekes ez a tèma mindenkèpp, azonban elfelejtettètek megemlíteni azt a verziót, amikor minden belső indítèk minden váltani akarás ellenère az ember nem teheti meg, hogy vált. Ez az 5.èvem a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerèsz karának hallgatójakènt, èd be kell vallanom, hogy harmadèves koromban elkezdett mocorogni a fejemben a váltás, ami akkor mèg csak egy motoszkáló gondolat volt, így fèlretettem első a tanulás címszóval. Most itt állok utolsó èvemben vèrt izzadva a szivatások tengerèben mèg utolsó èven is, kínlódva a zh-kal, kedvetlenül álva az egèsz elvègzèsèhez, mindenfèle motiváció nèlkül, de nem tehetem meg, hogy váltok, mivel elhasználtam az államilag támogatott fèlèveimet, ès semmi esèlyem a fèlèvente közel egymillió forintos tandíjat visszafizetni, ha váltani szeretnèk. Nem tehetem meg, hogy váltok ès ezt a legtöbb orvosi/fogorvosi/gyógyszerèsz szakot járónak be kell látnia. Ez egy olyan hivatás ahonnan nem nagyon lehet váltani. Ès ha már ott lesz a dr. a nevem elōtt ès a diploma a kezemben akkor mi lesz? Menjek el szakmámon kívül kispènzèrt dolgozni? Akkor hogyan teszem fèlre a nyugdíjkiegèszítèsem? Vagy maradok a szakmámban, amit már nem is szeretek, de 17èvesen meghoztam egy akkor jónak tűnő döntèst, ès most, hogy a legjobbat hozzam ki belőlei, inkább törődjek bele, hogy nem is szeretem amit csinálok? De jól fizet...
A váltás ezer meg ezer komponensből áll. A legfontosabb mègis az, igazán nagy lèpèst akkor tehetsz, ha igazán stabil anyagi alapokon állsz, minden más esetben az új helyen is csak napról napra èlès ès egy újabb robotba való belefutás lesz az egèsz...
Ezek tényleg nagyon speciális, nagyon behatárolt irányú képzettséget és személetet adó szakmák/hivatások, melyekből nemigen kínálkozik átjárás más jellegű területek felé. Ha megosztható: miből ábrándultál ki? Az alapérdeklődésed - feltételezve, hogy pl. a kémia ilyen lehet - megmaradt? Vagy az elméleti tárgyak között nem volt olyan, ami tartósan megfogott? Vagy az ezzel a végzettséggel kínálkozó munkalehetőségek nem vonzanak?
Maga a szakma gyönyörű lenne, elèg jó lehetősègek vannak, de a szegedi kèpzès annyira elveszi az ember èletkedvèt is attól, amit hivatásának èrzetz, hogy istenigazából az oktatásból ábrándultam ki. Sok ismerős van Pesten, Debrecenben, ott is megvannak a nehèzsègek, de ott mindenki pozitívan beszèl az egèszről, ès utólag nagyon sajnálom, hogy amikor mèg átjelentkezhettem volna másik városba az elejèn, nem tettem.
@@learoszjar2100 ha csak az oktatásból ábrándultál ki, akkor tarts ki még egy kicsit, kezdj el dolgozni a szakmádban, hagyd, hogy "elfelejtődjön" az egyetemi szopatás, és minden szar, igyekezz tisztán látni, és amikor ez megvan (szerintem kelleni fog 2-3 év legaláb), akkor el tudod dönteni, mit is akarsz, hogy tudod-e szeretni a szakmád legalább átmenetileg (kb 10 évre) szeretnél-e vele tervezni, aztán majd látod, mi és hogy lesz.
@@learoszjar2100 Ha nem az alapérdeklődéssel van gondod, akkor aggodalomra nincs ok. Fogd fel úgy, hogy a szakmán túl is tanított neked mást is az elmúlt 5 éved. Munkahelyed is lehet majd olyan, ahol nem optimális körülményekből kell kihoznod a boldogulásodat. Bizonyos élethelyzetekben valóban a váltás a megoldás, de van egy sor olyan helyzet is, ahol a kifarolástól értékesebb, ha tudtál alkalmazkodni, és meg tudtad valósítani nehezített pályán is a céljaidat. Egy stratégia alapú, eredményes küzdelem sokszor inkább okoz katarzist , mint a hátraarc. Persze értelmes határokon belül. Ezt párkapcsolatokra is érvényesnek gondolom.
Köszi a bíztatást, jólesik, ès tudom hogy ebbe mostmár bele kell állni a vègsōkig. Leginkább azèrt írtam ide, mert szerintem sok egyetem közeli fiatal is nèzi ezt a csatornát, hátha meghallanak ebből annyit, hogy: 1 orvosira menni nem játèk 2 nagyon okosan kell megválasztani az egyetemet is, ès tudni kell, utána kell nèzni, hogy meddig lehet nagyobb anyagi kár nèlkül váltani 3 ne csak az edukációs mèzesmázas csalogatásokat lássák, hanem legyen ellenpèlda is
...ez egy nagyon összetett téma...ha körülnézek magam körül, egyértelmű, hogy az átlag emberke itthon /és nem a statisztikák átlagáról beszélek, melyben az évben összesen 3 hónap munkaviszonnyal rendelkező is benne foglaltatik.../ NEM tud előgazdálkodni, mert NINCS miből igazán...amikor emberek hitelkártyákkal bravúroznak, hogy kijöjjenek a hónapban, ergo túléljék...abba a korosztályba tartozom, akik épp gondolkodóban vannak, hogy jó helyen vannak-e...2019 őszén volt az általános iskolai osztályunk 31 éves talija /minden evben összeröffenünk, akkora jó fejek és igazi csapat vagyunk 😅😉 ezért nem kerek a szám) ééés már el is árultam ezzel a koromat, szóval azon kaptuk magunkat, hogy az amúgy igen széles skálán mozgó iskolázottságunk, ahhoz mért létező vagy nem létező karrierünk épp stagnál és 99,9 százalékunk azon elmélkedik, hogy biztos, hogy ott tartunk, ahol szerettünk volna.(?)..és a valaszaink többsége nem...útkeresésbe fogtunk, ujra, s erre az ofő hívta fel a figyelmünk, mikor már egy órája azt hallgatta tőlünk, hogy milyen gyakorlati változtatásokat kell(ene) tennünk, ha nyugdíjat is szeretnénk, mint olyat...nagyjából egy iranyba mentek a gondolatok...ide most nem írnám le...az biztos, hogy a tervek és a realitás nagyon távol esnek egymástól, a végső konklúzió pedig levonva, hogy akik úgy 10 évvel az áhított hazai előtt pattannak /és nem mimdegy, hová/, na nekik talán lesz is vmi...Freud azt mondta, véletlenek nincsenek...nekem szinte az összes munkahely és sokminden más is véletlen úszott be a látóterembe...amit pedig elterveztem, mert van hozzá kellő affinitásom, az mindíg egy dolgon úszott el...ha most ilyen depresszióra hajlamos lennék, már évtizedek óta élnék önsajnálatban a négy fal között...ehelyett megkerestem azokat a lehetőségeket, amelyek az én takarómnak megfelelőek, tanultam hol ezt-hol azt, hol muszájból, hol saját indíttatásból...mert több lábon állni tudni.kell, ha úgy hozza az élet...a kényszer ott rejlik, hogy hány emberért vagy még felelős az életben...és ha többért is, akkor így 40 után 1-2 évvel annyira nem ugrálsz, ha van egy mai viszonylatban stabilnak vélt helyed havi fixszel...még akkor sem, ha mondjuk te épp szakács vagy, pedig részecske kutató lennél szívesebben (direkt paradox példát írtam), de ez nem jelenti azt, hogy nem képezheted magad más irányba is, ha bemész a munkahelyedre napi 8 óra es 30 percre dolgozni, aztán intézed a csaladod 21 hig, 22től hajnalig még tiéd a világ, hajrá...ha akarod, megcsinálod...én megcsináltam...tudatosan teljesen mást tanultam, mint amit jelenleg csinálok, olyat, amiből ha akarom, akár profitot is kitermelhetek magamnak, ha úgy hozza az élet...nem mondom, hogy nem lett több ősz hajszálam, mert lett, de már most megvan a következő OKJ képzés, amit a megfelelő csillagálláskor el is kezdek 😅 és a titok, be ia fejezem, mint mindent...hogy lesz-e valaha nyugdíjam, sokmindentől függ az még addig, de hogy lesz alkalmam esetleg legálisan kiegészíteni, ha akarom majdan, az biztos...hogy hol ér utol a nyugdíj, ki tudja még, mióta sok veszteségem volt az életben (nem anyagira célzok), ennyire előre már nem tervezek...a mai nap esetleg, de az adott perc a biztos, ez legyen a fő motiváció, ha valamit meg akarsz tenni, tedd, ne várj semmire...én eszerint élek pár éve már...ha másnap felébredek, az jó, esély, és amikor hulla fáradtan nézek este a tükörbe, igen, ma is megtettem mindent, az jó...nagyon jó...és tettem másokért...az mégjobb...akadálypálya, egy szép kaland, kinek mit dobott a gép...egy dolgot tehetek, kihozni a legtöbbet...válaszoltam, én elégedett vagyok...ha majd egyszer hajdanában danában nem lesz nyugdíjam, vagy nem annyi...van/lesz B terv akkor is...ha eljutok odáig, azt is meg fogom oldani, írom ezt úgy, hogy több erre szakosodott gazdasági mukit végighallgattam már...
Jó film volt ez, szeretem a mélyenszántókat is Tőled, hiszen elgondolkodtat...és az agyunk azért van. 🙋♀️💗 (sorry...nem pályázom a leghosszabb komira, de látod, beindítottad a dolgokat bennem😅)
Sütő Enikő jól értettem, hogy az emberi kapcsolatokra vetítve fogalmazta meg, hogy szavatossági ideje van, és ha nem érzi jól benne magát az ember, akkor lépni kell? - Ha így van, és sokan így is gondolják, akkor megvan a válasz arra, hogy miért végződik ennyi házasság válással! Mert az egyik félnél “lejár a szavatosság” és kilép a kapcsolatból. Ez a gondolkodásmód szerintem hibás, semmilyen kapcsolatot nem eldobni kellene, mert már nem érzem jól magam benne, hanem beszélni a másikkal, hogy miért, és próbálni megoldani.
Nem kellene eldobni persze de ez a modern felfogás..
Wow! Ez egy szuper tartalmú videó! Én ezt próbálom átadni az ügyfeleimnek! Sajnos van aki nem érti hogy most hiába életerős és tud dolgozni, bármi történhet vele, ami miatt vagy nem tud vagy nem akar majd tovább dolgozni. Ha valaki szorgalmas az aktív éveiben, és meg tud takarítani, ergo gondol időben a jövőjére is, annak sokkal könnyebb lesz az időskora.
Az a szomorú, hogy a bácsi azzal a két-három gondolattal többet mondott, mint az egész pénz izéje sorozat. Az nem volt egy szerencsés választás annak idején, szerintem. De a videó, mint mindig, nagyon jó lett. Nyugdíjjal kapcsolatban én úgy vagyok (30-as), hogy akkor fogok tudni elmenni, ha én úgy döntök és össze szedtem eleget és akkor holnaptól nyugdíjas leszek. Különben a munkahelyről visznek a sírba :)
Saját tapasztalatomként leírhatom, hogy nekem 360˙-os fordulatot hozott az a pillanat, amikor kizártam a környezetemből érkező, talán fogalmazhatok úgy, hogy ,,manipulációkat" , azon emberek irányából, kik a saját gondolkodásukkal próbáltak hatást gyakorolni rám. Ez leginkább a szűkebb családi körben jelenik meg, amikor megmondják, hogy mi jó neked és hogyan alakítsd a jövődet. Ezen tőlük érkező felvetések természetesen átgondolandók, viszont engem az általuk generált jövőképek, érdektelenséggel töltöttek el. Ekkor volt az az időszak, mikor fogalmam sem volt mi is az én utam, vagy hogy mit kéne abban a helyzetemben csinálnom, még ha később változik is azon munka iránti érdeklődésem. Egy egyszerű döntés volt. Hozzám került egy fényképezőgép, amire eleinte hobbiként tekintettem, de mára már úgy beleszerettem, hogy a mai napig foglalkoztat és rengeteget tanulok, hogy minél jobban teljesítsek a szakmán belül. Fotózok, videókat veszek fel és vágok meg, képeket szerkesztek, versenyeket csinálok és hatalmas motivációval, életkedvvel tölt el. Szóval csak annyit tudok itt írni a végén, hogy tök mindegy honnan indulsz a lényeg, hogy úgy haladj az utadon, hogy az se kétséggel, se utálattal ne tudjon eltölteni téged, hanem őszintén tiszta szívből teljes odaadással tudd csinálni azt, amit szeretsz és amiben a legjobb vagy. Tudom sok a közhely, de ha egy közhely igaz és működik, akkor igenis fontossággal bír. Köszi ha végigolvastad!😊😊
Lehetett volna olyanokat megkérdezni, akiknek nagyobb (élet)tapasztalatuk van a témában.
Csabesz Indulhattál volna a polgármester választáson👌👍😃
Az kéne még! Nekünk kell a tartalom.
Mit értek rosszul? 1: "Köztudott", hogy a civilizációnk jelenlegi fogyasztása és szennyezése messze túllépte a fenntarthatóság határát, ha nem lesz egy igen *durva visszaesés,* akkor tíz évben sem érdemes gondolkodni. 2: Minden gazdasági modellünk "jó ága" *folyamatos növekedést követel,* ez a betétekre, kötvényekre, részvényekre elvárt hozam. 1+2: Azok a fogalmak, amelyekkel ma megpróbáljuk leírni a biztonságos jövőt, értelmetlenek. A jövő a ma egyeduralkodó "gazdasági gondolkodás" összeomlása (szerencsésebb esetben lecserélése) után következik.
A hivatást pedig szerintem onnan ismered meg, hogy lenne jól fizető alternatívád, mégsem azt választod. Addig nem kunszt... :-)
tökéletesen egyetértek...
Örülök, hogy nem szelfiszerűek a riportok. Számomra sokkal nézhetőbb így.
Csaba,kedves kommentelők,hogy őszinte legyek.Nem igazán látok sok jövőt a nyugdíj sztoriban.Elméletben 2040-2050 re 15 ezer lesz a nyugdíj.Félretenni,persze aki megteheti.24 éves vagyok,de azt látom,hogy a vesztünkbe haladunk.A nagy vállalatok és a “világot uraló” nagy tőkéseket csak a pénz érdekli.A bolygóval mi lesz?Kérdezem én.Mi lenne?Semmi.Majd lesz valami.Ez a hozzáállás borít ki teljesen és akkor gondolkozz a jövőn.Már alapjáraton az,hogy 10-20 éven belül mi lesz az emberiséggel a bolygóval.Szerintem mindenkinek az az “álma” hogy olyan munkahelye legyen ahova szivesen bejár és élvezettel tölti el ott a 8-12 óráját.
A “tekintet” alapján Trokán Péter a magyar Anthony Hopkins?
🤔 ez eszembe se jutott, de érdekes gondolat
A magyar Anthony Hopkins az Lukáts Andor! :D
A magyar a.hopkins a balástyai rém
Gyerekek...
Sir Antony Hopkins nem azonos Hannibal Lecterrel, "csak" zseniálisan alakította .
Igen, ahogy a videóban is említik, a Láthatatlan Egyetemre érdemes huszonéves korban jelentkezni.
Én a főoldali képek bal oldalt szemüvegben vagyok. :)
Azóta is örülök hogy részt vettem több képzésen, majd több évig önkéntes voltam ott.
Sokaig segített az utamat megtaláni és a jelenlegi munkámat is imáadom. :)
lathatatlanegyetem.hu/
Ahhoz, hogy egy olyan világban éljünk, ahol valaki nyugdíjat ad nekünk, ott szükség van hivatalokra, amelyek beszedik a nyugdíjalapot, kezelik n éven keresztül, aztán meg visszaosztják nekünk. Nem tudom, hogy ki az, aki az álommeló címszó alatt önkormányzati irodai alkalmazottat ért, de ezek is mind szükséges részei annak, hogy páran álommelót végezhessünk. Ilyenkor jut eszembe, hogy talán nem értékelem eléggé azokat, akik olyan munkát végeznek, amit én nem szívesen vállalnék...
Szia Csaba! Remek videó, köszönjük! Júliát lehet keresni privat pályaválasztási tanácsadás céljából?
Sziasztok!
Tegyük fel én tudom, hogy mit szeretnék, mi az a munka és életstílus ami boldoggá tenne, de tegyük fel egy faluba ez nem lehetséges, és városba nem tudok bejárni ezt megvalósítani, a bekoltozes meg drága, szülők se gazdagok, és máris nem tudok mit csinálni
Nincs lehetetlen, csak tehetetlen. :) Ha nem tudod megvalositani, gondolkozz masban, amit letre tudsz hozni. Miert nem tudsz bejarni a varosba? Ha nincs messze, kerekpar, egeszseges, vagy lemondasz par dologrol a hetkoznapokban, eszel paprikas krumplit meg zsiros kenyeret paradicsommal hetekig, amibol veszel egy motort peldaul, es maris be tudsz jarni. Mindig mindenre van megoldas, csak okosan kell csinalni! :)
Erika Buchmann Te biztosan nem falun nottel fel, csoro csaladi hatterrel..
@@atavagyok Ursula Burns, Chris Gardner, csak ket nev a nagyvilagbol, akik csorokent, borzalmas csaladi korulmenyekbol felnove lettek milliomosok. Ertem en hogy van sok nehezito korulmeny, de ameddig csak azt latjuk, es nem a megoldast keressuk, nem lesz siker sohasem.
Erika Buchmann kivetelek mindig vannak/lesznek. Itt most altalanossagokrol van szo. Persze lehet puffogtatni merhetetlenul buta kozhelyeket, hogy arra van idod meg energiad amire akarod..meg a sajat sorsod kovacsa vagy stb. De valtoztatni, valtani csak az fog tudni akinek van ra lehetosege(korulmenyek, adottsagok stb.) es nem az aki akar..es most johetnek az ujabb lozungok, hogy teremtsd meg magadnak a lehetoseget..ne erts felre nem kotozkodni akarok, de rengeteg fele ember van es biztosan van sok aki lustasagbol, felelembol nem valtoztat, de szerintem sokkal sokkal tobb aki egyeb kulso-es/vagy vele szuletett hatranyok miatt nem tudja azt csinalni amit szeretne.
@@atavagyok Megertem amirol irsz, abszolute, en csak magambol indultam ki, masbol nem is tudok. :) En eleve az a tipus vagyok, aki addig megy es probalkozik, amig nem sikerul az, amit szeretne. Ha valtoztatni kell kozben, akar szakmat, barmit, akkor 180 fokos fordulat, es mast kezdek el, de en nagyon kitarto es mindenben a jot lato tipus vagyok, sose adok fel semmit es ha akadalyba utkozom, megoldom mashogy, vagy elkonyvelem, hogy nem az volt a jo ut, amerre haladnom kell az eletben. Ez a hozzaallas azert alap kell hogy legyen, ha -10-rol indulsz es kevesbe jok a korulmenyeid.
Én is váltás előtt állok, elég markáns váltás, kb új élet a nulláról egy másik országban. De muszáj meglépnem, mert itt úgy érzem csak elmerülök a mocsárban, és ez bizony kihat minden másra.
A napi 8 az nekem éjjeli 12 😉
27 éves vagyok és már most letettem arról hogy nyugdíjas legyek, nem is érdekel a dolog. BTW szeretem a munkám, és nem is akarok nyugdíjba menni.
Ez majd elmúlik, ne gondolkodj rajta ilyen sokat :)
Ilyen fizetések mellett örülünk ha elérünk odáig, hogy saját lakás, netán álomházunk legyen, ami nem valamiféle hitelből jön össze, mert ha abból, akkor életed végéig azt fizethetjük... a legreálisabb megoldás, külföldre menni. Ugyanannyi gürizéssel jobban kereshetünk, jobban élhetünk. Ebben az országban, jelen állásban, nem látom a fiatalok jövőjét.
Busz végállomástól nem messze laktunk/lakok most is (nem mellékes buszgarázs is van tőlem kb 4 utcányira) . Óvodából hazafelé, ha Apu hozott haza, akkor mindig meg kellett állni nézni a buszokat. Aztán jött, kukásautó, majd a nagy járművek utáni szenvedélyem. Akkor kaptam az első maflást az élettő, amikor megtudtam, hogy nagyon drága a jogosítvány ezekre a járművekre. Ekkor találtam ki, hogy autószerelő vagy géplakatos szeretnék lenni. Anyám beszélt le erről, mivel az piszkos munka stb... blablabla.... Érdekelt az asztalos szakma is, csak akkoriban elég sokan mentek tönkre, majd elmentem vendéglátósnak, ahol legalább meglett az érettségi és megtanultam főzni, cserébe megutáltam a vendéglátást :D Elkezdett érdekelni az marketing és az újságírás, ám beláttam (nagy nehezen), hogy én hülye vagyok az egyetemhez (5 év alatt se sikerült elvégeznem) A szakmai gyakorlat alatt láttam be, hogy ez nekem nem pálya, a tanulmányi eredményem meg pláne... Ekkoriban hívott egy cimborám, hogy indul tanfolyam, hogy mire, azt inkább a bizonyos kollégáim miatt tagadom, bár a szemfülesebbeknek biztos leesett már :) Sikerült minden vizsgám, azóta is ebben a tevékenységben dolgozok. Voltam telefonos közvéleménykutatón keresztül, uszodamesteren át, hentes is, de úgy érzem, hogy 27 évesen megtaláltam azt, amit mindig is akartam csinálni. Jönni fog a savazás, de nem érdekel :)
Nagyon jó a téma, de nem mostanában hallottam annyi semmitmondó mondatot egymás után, mint amennyit a life coach csaj mondott. :D
Én is pont erről kommenteltem az előbb. Mennyi lehet, 25, esetleg 30? Hogy lehet valaki life coach tiniként? :) Úgy, hogy klisékkel és idézekkkel "dolgozik"
Szia Csaba!
Korunk legégetőbb problémája amit itt feszegetsz, és lehet ebben okosakat mondani, és alternatívákat felkínálni, de érdemben megválaszolni nem lehet. Ugyanakkor mellette elmenni sem. Félretenni, erre az időre szinte lehetetlen , az átlagos fiatal számára, aki épp azzal küzd, hogy ebben a mai lehetetlen gazdasági helyzetben életben maradjon, és esetleg összehozzon egy családot magának. . Persze ezt Te is tudod..., kétgyermekes fiatal családapaként. Viszont a tények tények maradnak, és lehet még sokkal hamarabb szembesülünk ezzel, mint gondolnánk. Ha nem csap a világba a ménkű, és megy minden az útján, akkor a nyugdíjnál sokkal nehezebb problémával szembesülünk majd, ahogy mondtad is, mégpedig az intelligens robotok egyre nagyobb elterjedésével, ami már nem utópia, hanem nagyon is valós kérdés, most és itt már napjainkban is. És ez még csak a kezdet..sorolhatnánk..a többi igen komoly dolgot is, ami már a küszöbön áll. Én..nem nagyon látok kiutat...de a folyamatok megállíthatatlanok. Ha valaki ezt érdemben meg tudja válaszolni, le a kalappal előtte..A szép új jövő, azért nem annyira kilátástalan, mert annyiszor tapasztaltuk már, hogy az élet, egy huszárvágással megfordítja azt amit mi előre elgondolunk..szerintem most is ez lessz...legalábbis remélem. Amúgy a videó nagyon jó, és elgondolkodtató. Mindannyiunk vívódásait interpretálod , és joggal. Köszönjük👏👌
Szia Csaba, és többi Kommentelő!
Nos én meglehetősen egy zűrösebb srác voltam, a legtöbb téren deviáns, és kötelezettség kerülő. (Ami nem jó persze)
Életem nagy részében a negatívat kaptam, így azt éreztem, nekem nem juthat sok az életből, nekem el kell fogadjam a sz@rt, amit osztanak. Bezártság érzetem volt az iskolában, majd a munkahelyeimen is. Mindenhol az az érzésem volt, hogy csak egy Droid vagyok, akit semmibe vesznek(lehet így is volt.) 23 éves leszek most a héten, és most jutottam el arra a szintre, hogy rájöttem, hogy ami bennem van az sokkal több annál amit gondoltam.
-igen? Ugyanis amíg gondolkoztam azon, hogy miből éljek, mivel foglalkozzak, észre sem vettem, de már kiépítettem egy hangstúdiót. Elkezdtem zenélni komolyabban, ekkor már kezdett világossá válni hogy ez az én utam, (Rap zenékkel, és producermunkákkal már jóval fiatalabb koromban is foglalkoztam, sőt, nagyobb erőkkel mint most, de akkor nem gondoltam volna hogy ez tényleg valami)
Aztán igazábol az első videó klippem után nagyon sok pozitívat kaptam(meghívott az Animal Cannibals a TV-be, sok "rajongót" szereztem, és ami a legfontosabb ; ÖNBIZALMAT!
Én már tudom mivel fogok foglalkozni, és meg is tettem a kellő lépéseket, a munkahelyemet 2020 februárában el is hagyom, és gőzerővel tanulom a hangtechnikát, és készítem az újabbnál újabb zenéket! :)
Kitartok, mert tudom, hogy magam miatt, a párom miatt, és a leendő családom miatt nem stagnálhatok tovább!
(Esetleg nézd meg a "Wanna Be" c. Videóklippet a csatornámon, nekem ez a munka, és nem az amit a más malmára hajtok)
Csak így a videó elején található napi órákhoz:
Reggel 6tól délután 4ig suliban vagyok, az 10 óra. Otthon 5 órát töltök változó de abból kb 1 óra házi és stb. Az 4 óra otthon töltött idő, és ebből jön le az ebéd és vacsora. Családdal eltöltök kis időt, és ha a sorozatomat is megnézem már meg is van az 5 óra otthon, és még nem mentem ki a házból barátokkal akármit csinálni. Nem játszottam stb. Nem sajnáltatni magam, én jól vagyok így, csak néha megdöbbenti az embereket az idő beosztásom, gondoltam mások is vonhatnak le belőle legalább egy kevés hasznosat :)
Szia Csaba!
Ki nyerte a fényképezőgépet ?
Én most november elejen megyek ki nemetországba nőveremekhez lakni illetve dolgozni.
Ha váltunk akkor mindig pályakezdők maradunk. Persze, hozzuk a tapasztalatainkat az előző munkáinkból, ami vagy releváns, vagy nem.
Ki élt már át ilyet?
az hagyján, de mikor azért nem vesznek fel, mert 0 tapasztalatod van, de jah merj váltani..hát kösz!
Nem mindegy, hogy az ismételt váltás csak valami koncepció nélküli, ötletszerű sodródás, vagy valamely stratégia mentén történő építkezés alapján történik.
Mi akik itt maradtunk ebben az országban azt vegyük észre, hogy hol van ránk szükség. Idővel meg lehet szeretni sok munkát amit az elején az ember utálkozva csinál és ez nem fizetés kérdése....
Számomra egy fontos pont volt mikor ezt felismertem: Ne azt kérdezzem, hogy én mit akarok az élettől, hanem, hogy az élet mit akar tőlem... A szenvedés és a halál is az élet része, ezt a mai világunk nem.akarja elfogadni.... A befektetett munka mindig megtérül, hiszen:
"Akik könyhullatással vetnek vigadozással aratnak majd. " /Zsoltárok 126:5/
Az életben a legfontosabb erény a kitartás, teljesen mindegy mit csinálsz, de azt csináld jól! Olvass utána annak a szakmának amiben vagy, ha igazán jó leszel benne eszedbe sem jut majd a váltáson gondolkodni...
Csak azt tudnám hogy mikor arról van szó hogy az ember az élete felén merjen-e és hogyan vagy milyen anyagi forrásból váltson karriert miért 1 szakmában egy életet töltött jómódú szinészektől kell életbölcsességeket halgatni? Egyedül a Life coach csajszi válaszainak volt értelme az egészben.
A hanyatló nyugaton sok munkahelyen úgy teszik érdekessé a munkádat hogy 6 vagy 12 hónapos szerződéseket kötnek és ha netán megunnád és nincs elég motiváció mint próbaidő alatt, akkor lejár a szerződés és nincs munkád.
Amíg nem undorral mész be dolgozni, addig jó a munka feltéve ha megélsz belőle, ha viszont már nem érdekel, váltani kell.
Mútkor azon gondolkodtam, hoyg láttad e már az Az ifjú pápát zeneválasztás ügyileg.
Ahogy azt mar irtak ez egy "nesze semmi fogd meg jol" video volt.
A valasz sokkal egyszerubb. Szereted amit csinalsz? Akkor jo neked ha nem akkor valts.
Ha semmi elkepzeles nincs akkor tobb mindent ki kell probalni es majd jon az ihlet.
Erdekes mod minden ilyen videoban es persze filmekben is csak az uzleti szfera kerul emlitesre. A szakmunkak sose! Ami hiba. Miert nem promotaljak a komuvest, heggesztot, lakatost, jarmuvezetoket stb stb stb?
Nyugdij? Az mi az? Ertelmetlen rola beszelni hiszen kevesen fogjuk azt a kort megelni. Es ha megis akkor is ki tudja mi lesz? Azt se latjuk tisztan h mi varhato 5 even belul...
Elnezest Csabatol es mindenki mastol is de ez felesleges rossz video volt.
Szivesebben vettem volna egy videot egy ujabb erdekessegrol vagy jotekony szervezetrol.
Ismétlem pár embert "nesze semmi....." jó lett volna látni inkább számunkás embereket. Akik váltottak melót és nem bánták meg. És azért szerintem a magyarok többsége nem napi 8 órát dolgoznak. Én napi 11 12 órát. 7 végén is. (vendéglátosként) ilyenkor jönn ha nem tetszik váltani kell. Igen ám csak ez nem ilyen egyszerű. Albérletet, számlákat fizetni is kell!!!
Az egyik baj a mostani fiatalokkal, hogy már senki nem akar dolgozni. Mindenki kevés "munkával" sok pénzt akar keresni, de lehetőleg ne legyen koszos a keze. Mindenki innovatív és kreatív akar lenni, de valakinek téglát is kell pakolni. El kell vinnie szemetet és a WC-t is ki kell takarítani. Senki sem akar szakmunkás lenni. Igen, egyik sem könnyű meló. Nagyot fog majd nézni ha eltörik a cső a házban, mert senki nem fogja megcsinálni, se pénzért se könyörgésért.. esetleg el tudnak róla filozofálni..
Azért nem akarnak szakmunkások lenni mert nem akarnak minimál bérért (semmiért) dolgozni..ha tízszer annyit kapnák érte csak úgy tolonganának wc-t pucolni meg téglát rakni..ugyan ez a helyzet a szociális munkával, nagyon sokan szeretnék csinálni de nem akarnak kuporgatni és éhezni..a munkát sőt még a házimunkát sem szeretik az emberek csak egyszerűen el kell végezni..szóval a munka "értékével" van a baj..
26 vagyok, meg se élem a nyugdijt :D Szóval az a baj jelenleg elég bonyolult ez a helyzet.
Az emberi kapcsolatoknak is megvan a szavatossági ideje? Azaz: mintha eleve amortizációra lennének ítélve ? Érdekes megközelítés.
Nekem is ez a mondat ütötte meg a fülemet leginkább. Az emberi kapcsolatoknak nincsen szavatossági ideje. Legfeljebb az érzéseknek (bár én ennyire sem vagyok pesszimista). Már ha a párkapcsolatokról beszél, nem úgy általánosságban bármilyen emberi kapcsolatról...
Látod ez érdekes és modern gondolat..látható ez jó pár embernél h ez a tendencia..bár ha az emberi kapcsolatokon nem csak a párkapcsolatot értjük akkor természetesen ez sosem lesz igaz..hisz gondolj bele az nem kérdés h édesapádat vagy nagymamádat megunod-e szeretni...nekem mindkettő meghalt , imádtam őket és sosem múló szeretett érzek irántuk..számomra nem elképzelhetetlen h így érezzek egy férfi iránt aki a férjem.."szavatossági idő"..pff..
Ki fog és mitől hosszabb ideig élni ? ☺☺☺☺
Elég rákeresni a neten: születéskor várható átlagos élettartam - nem is kell nagyon keresgélni, számos weboldalon és táblázatban ott a válasz.
demografia.hu/hu/tudastar/fogalomtar/62-varhato-atlagos-elettartam
Egyre tovább kell majd dolgozni, de mit? Miközben nemsokára egyre kevesebb mukaerő kell majd, a népesség meg csak nő folyamatosan. A gépek/robotok fejlődésével és alkalmazásával, lásd önvezető autók... Kinek kell majd ennyi sofőr, ha átállnak rá? "Nyomtatott" házak... Kinek kell majd ennyi építőmunkás? Mesterséges intelligencia.... Nagyjából bármire alkalmazható. Szép új világ a gépeknek. Az átlag emberek meg majd éhenhalnak.
Talán ez volt a 2. olyan epizódod, ami nem tetszett. A hölgyek különösen hiteltelennek tűntek. Tele volt bullshit-el.
Trokán Péter beszéde alá mehetett volna a Szomszédok főcímdala. 😅
Legyél Borkay az ám az álomeló
Pl, Rothschild féle keretrendszerebe legyél befolyásoló influencer! :)
...
Disznók elé a gyöngyöt?
Megj:
(Saját magamnak)
EZEK EPÜLÖSÖK
inkább hugyozz a konektorba, ha legközelebb eszedbe jut, Magyarósi alá kommentelni.
Ő nem válaszolt még soha semmire.
Akik viszont igen azoknak a világra jönni is kár volt, nemhogy hozzám szólni.
Megint ott vagyok, hogy lehet inkább leiratkozok, mert ezek a negatíviQ epülfelhasználók kiborítanak.
...
🤣🤣😂😂
Még sikkasztási tanácsadó is van itt...
El se hiszem...
Jo a tema ,rägcsälodhatunk rajta...
Sziasztok! Szia Csaba! Először szeretném elmondani hogy mennyire tisztelem és szeretem a munkád. Évek óta követem, még a netizéitől kezdődően. Igazából nem is ehhez a videóhoz tartozik, de igazából egy kicsit még is. Szeretném ha megnéznétek, meg néznéd ezt a videót, (a videó egyébként az okos eszközök gyerekekre gyakorolt hatásáról szól) ruclips.net/video/tSZ4eHa5_JE/видео.html. (A Füzesabonyi Városi TV készítette, akinek ezeket a gyöngyszemeket is köszönhetjük Zárcsökkentésss/Legyen TÁNC ruclips.net/video/Boa7_tO4bV4/видео.html , Gyúrcsányt nem csípom, de Orbánt azt csípom ruclips.net/video/uXZTQVB2ReE/видео.html), Nagyon szívesen látnék ebben a témában egy videót tőled, mert én is nagyon fontosnak tartom ezt a témát, a videóid el nézve hasonló a gondolkodás módunk. Na a lényegre vissza térve, a gyerekkel kapcsolatos videó meg mondva az igazat ki vertem nálam a biztosítékot, nekem köszönhető a dislike is. Bár sok igazság és tény elhangzik benne, mégis fals. Amiben kapcsolódik a te videódhoz, az talán a változó kor és a kor kihívásai és hogy az elkövetkező évtizedekben mi lesz a most felnövő gyerekekkel, nekem teljesen egy konzervatív és a mai gyerekek szempontjából a kreativitásukat, ön meg valósításukat elnyomó, elnyomni akaró rendszer képe jött le. Én a hölgy szakmaiságát nem ismerem, de nekem nem volt szimpatikus amit mondott. Egy magam számára meg magyarázhatatlan érzést generált bennem amit túl hosszú lenne itt leírni. Na ahhoz képest hogy általában nem szoktam neten kommentelni ez egy elég hosszú bejegyzés lett. A lényeg szeretném ha minnél többen megnéznétek és akár ide, akár a videó alá le írnátok a véleményetek. Ha zavaros lenne amit írtam elnézésetek kérem, nem születtem újságírónak.
Ú.H. meló közben álmodjá ezt-azt...
12milló alsó hangon nyugdíjra?😱
@@strobi0001 hallottam ám!
Akik megkeresik az átlag nettó 237000 forintot azok sem hiszen hogy tudnak nélkülözni havi 50ezeret!
Nem Csaba, még annál is gyorsabban...
Nyugdíjunk nem lesz...
Bitcoinrol csinalnal egy adast? Mi az, h mukodik, h jutsz hozza, megeri belefektetni?....minden amit tudnunk kene rola.
csak nem olyan "konnyu" váltani, van aki megteheti és van aki nem, ennyi