Konstanca 1.

Konstanca (románul: Constanţa, törökül: Köstence; korábban Tomis, Tomi vagy Kustendji) a legforgalmasabb kikötőváros a Fekete-tenger mentén. Románia második legnépesebb városa, Dobrudzsa legnagyobb települése, egyben Constanţa megye székhelye. Az Európai Unió 100. legnépesebb városa.
A mai Konstanca helyén álló ókori települést Milétoszról származó görög telepesek alapították Kr. e. 657-ben Tomis néven, Kr. e. 3. századra elérte a polisz rangot. A Kr. e. 1. században a Római Birodalom részévé vált, itt töltötte száműzetését és egyben életének utolsó nyolc évét a római költő Ovidius. A város mai neve a római időkből ered: Nagy Konstantin császár (274--337) testvére, Constanca után nevezte el.
A népvándorlás kora alatt hun (a Hun Birodalom összeomlása után Attila legkisebb fia, IRNEK /Csaba királyfi/ Dobrudzsába menekült a hunok hozzá hű töredékével),szláv, bolgár-török és tatár népek érkeztek a területre. A város maga, váltott bizánci és bolgár uralmat követően, a 15. században az Oszmán Birodalom részéve vált, s az is maradt a 19. század végéig.
Az 1877--1878-as szabadságharcokat követő berlini döntés értelmében a várost Romániához csatolták; míg akkoriban a lakosság szinte egésze török volt, addig az 1910-es népszámlálásra az akkor 12 725 lakos mintegy fele már román nemzetiségűnek vallotta magát. A legutóbbi népszámlálások adatai alapján a város lakossága 300 000 fölé duzzadt; jelenlegi lakóinak túlnyomó többsége román (kb. 400 magyar anyanyelvű).
Konstanca lakossága 1992-ben elérte a 350 581 főt, így akkor Románia második legnagyobb városa volt. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Konstanca lakossága 310 571 fő volt. A lakosság csökkenést a nagy kivándorlás (Olaszország, Spanyolország, Kanada) magyarázhatja.

[@buzianyadatutube]

Konstanca (románul: Constanța, törökül: Köstence; korábban Tomis, Tomi vagy Kustendji) a legforgalmasabb kikötőváros a Fekete-tenger mentén. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Románia ötödik legnépesebb városa, Dobrudzsa legnagyobb települése, egyben Constanța megye székhelye.
Látnivalók[szerkesztés]
Konstancai nagymecset és minaret, más néven Károly-mecset - nevét I. Károly román királyról kapta, ugyanis 1910-ben ő rendelte el az építését, a városban élő muzulmán lakosság részére. Az építkezések 1912-ben fejeződtek be, először I. Károly, majd pedig II. Mahmud nevét viselte. A helybéli törökök napjainkban is Kral camisi-nak hívják (a Király dzsámija). Az épületegyüttes George Constantinescu tervei alapján készült, aki az anatóliai Konya település mecsete után készítette vázlatait. A minaret 47 méter magas, és 140 lépcső visz fel a torony csúcsába, ahonnan látható a város panorámája, a tengerpart egy része és a Fekete-tenger.
Genovai világítótorony - 1300 körül építették genovai kereskedők és hajósok, magassága körülbelül 8 méter.
Publius Ovidius Naso szobra - Ettore Ferrari olasz szobrász készítette 1887-ben.
Ion Borcea akvárium - a tengerparton található épület A. Bernovschi tervei alapján készült, 57 különböző méretű medencét foglal magába, melyekben mintegy 60 faj közel 2000 példánya látható. Az épületet 1958-ban avatták fel.
Kaszinó - a város egyik jelképe, 1909-ben kezdték építeni, az átadása 1910-ben történt.
Nemzeti Történelmi és Archeológiai Múzeum - az épület 1879-ből származik.
Tengerészeti Múzeum
Népművészeti Múzeum
Görög templom - 1863-1865 között épült, Janis Teodoride tervei alapján, Abdul-Aziz török szultán által adományozott telekre.
Fantasio színház - 1927-ben épült.
Tomis kikötője
Római katolikus bazilika - 17. századi alapokra 1885-ben építették Romano de Simon tervei alapján.
A város jelentős ipari, kereskedelmi és turisztikai központ. 2008 első felében Konstancán és a megyében 3144 új céget jegyeztek be, ezzel az ország harmadik legdinamikusabban fejlődő régiója, Bukarest és Kolozs megye után. A konstancai kikötő Európa 11. legforgalmasabb kikötője volt 2008-ban.[6]
A turizmus a város gazdaságának egyik jelentős ágazatává vált, annak ellenére hogy a kikötő és a hajóüzem a partszakaszának jelentős részét elfoglalja, de Mamaiába valamint a környező üdülővárosokba érkező vendégek felkeresik a megyeszékhely látnivalóit is.