Kiégtem az anyaságban?
HTML-код
- Опубликовано: 28 авг 2024
- Én minden kihívásával együtt is szeretek anyának lenni, egész életemben erre vágytam, és azt hittem, ez elég lesz ahhoz, hogy könnyű legyen. Ehhez képest a valóság nagyon pofán csapott.
Ebben a videóban a kihívásokról és a nehézségekről mesélek, meg arról, hogy miért tartom fontosnak, hogy mindannyian nyitottabban tudjunk beszélni ezekről a kérdésekről.
Az említett Libikóka podcast epizód:
open.spotify.c...
Ezt a (véletlenül nagyon hasonló című) halottnak a coach részt meg ti ajánlottátok:
open.spotify.c...
Zene: Paper Twins - Gazing at Clouds / EpidemicSound
Logó: / wonderbrigi
Intro animáció: / sarolta.bodo
✧✦✧✦✧
Kedves Fiók blog: kedvesfiok.blog
Libikóka podcast: anchor.fm/libi...
Patreon: / davidpanni
Instagram: / davidpanni
Facebook: / kedvesfiok
Nekem egy 10 éves ADHD-s kisfiam van. Akkora arculcsapás volt az anyaság, hogy azt el sem tudom mondani! Azon kívül, hogy a kezdetektől nehezített pályán mozogtam, a legnagyobb baj nálam az volt, hogy én tényleg nem ismertem az anyaság sötét oldalát. Akkoriban mindenki csak a szépet és a jót mondta. És amikor én nem ezt tapasztaltam, azt gondoltam, hogy én csinálok rosszul valamit, és én vagyok a rossz anya. Nekem ezért segített sokat az, amikor mások is bevallották, hogy ugyan ilyen problémákkal küzdenek. Ha beszéltek volna róla, és tudtam volna ezekről előre, biztos vagyok benne, hogy nem így élem meg, és talán szülés utáni depresszióm sem lett volna. Szerintem erről a felkészítésről kellene szólnia a terhesgondozásnak, nem pedig a súlyméregetésről.
Fú, na igen! Én voltam gyermekágyas felkészítőn is, és ott sok minden elhangzott a lelki oldaláról is dolgoknak, de mások személyes beszámolói ugyanannyit segítettek (volna), ha nem többet.
Köszönjük a videôt! ❤ Nagyon szép ez a ruha és jóll àll! ❤
A szoptatàshoz annyiban kapcsolódnèk, h nekem első gyerekkel ez a màsfél éves kor volt a legnehezebb, engem már zavart a sok szopi, de egyértelműen láttam a kisfiamon, h neki még kellene. Most a màsodik gyerekkel tartunk a màsfél évnél és hasonlóan érzek, de annyiban könnyebb, h tudom, h lejárt ez is és utólag látom, h tényleg szüksége volt neki időre még... hàt meglátjuk, h lesz később.
Még sokat tudnék ìrni, sok gondolatot ébresztett ez a videó is. Köszi a nyitottsàgodat! ❤
Igen, azt hiszem, sok mindenre igaz a gyereknevelésben, ha sikerül észben tartani, hogy átmeneti. Én is nagyon unom már a szoptatást, de közben olyan könnyű vele az élet 🥹
Kedves Panni, olyan jó, hogy vagy :) annyira szeretem, ahogyan ezekről a témákról ilyen könnyedén és természetesen beszélsz. Azt gondolom, hogy nagyon sokan vagyunk hasonló helyzetben és a társadalmi elvárások nem könnyítik meg a helyzetünket. Hálás vagyok, hogy időről időre emlékeztetsz arra, hogy nem vagyok egyedül és hogy ezek az érzések amik néha letepernek ezek rendben vannak. Egy 3 hós és egy 2 éves gyerkőc mellett nagyon jó volt hallgatni téged. KÖSZÖNÖM :)
Én köszönöm, hogy megírtad ezeket 🥹❤️
Kedves Panni!😊
Köszönöm, hogy ilyen őszintén megosztottad velünk a megélésedet!
Sok pontom tudok kapcsolódni hozzád. Nekünk is van a közelben segítségünk és a párom is sokat foglalkozik-játszik a kisfiúnkkal, így könnyebb az anyaság megélése számomra, de valóban ezért sok mindent fel kellett adni. Kevesebb szabadság, ahogy te is mondtad, ami tényleg hiányzik, mégha anyának lenni számomra a legcsodálatosabb és legfontosabb. Hiszen nagyban rajtunk múlik, hogy a következő generáció milyen családi mintázatokat fog hozni magukkal.
És a család logisztikája is nehéz kérdés, a párommal együtt takarítunk, sokszor együtt is főzünk, de pl. azt, hogy ki kell takarítani, melyik nap, kell-e venni hozzá valamilyen tisztítószert, ez az én eszemben van. (Persze ez most csak egy példa volt) Ami néha terhes, de van, hogy élvezem is😅
Azt még nehezen tudom menedzselni, hogyha van egy kis időm, akkor ne a teendőim elvégzésével töltsem, hanem esetleg pihenéssel-kikapcsolódással.
Sok mindent tudnék még én is írni, de túl hosszú lenne😄
Jó tudni, hogy nem vagyunk egyedül!❤
Igen, amúgy általában én is élvezem a háztartás menedzselését, költségvetést vezetni, számon tartani, hogy miket kell vásárolni. Szerintem az is fontos ezekben a dolgokban, hogy érezzük, hogy értékelve van a munkánk, és nem veszi a párunk/családunk egyértelműnek.
@@davidpanni igen, a minap megjegyezte, hogy mindig feltöltöm a WC papírt, és nagyon szépen köszöni, és, hogy ezeket észre veszi. És jólesett, hogy nem azt gondolja, hogy éjszaka a manók megcsinálják ezeket.😄
Szia Panni! Lelkemből szóltál minden mondatoddal!
Én, mielőtt terhes lettem, mindig csak annyit hallottam anyukamtol, hogy ő mennyire szeretett velünk a tesommal itthon lenni, mi milyen jó gyerekek voltunk, mindig jól aludtunk, ő nem ringatott minket, csak betett az ágyba és magunktól aludtunk. Ittuk a kakaót reggel és még visszaaludtunk pár órára stb. - gyerekkoromtol ez a kép élt a fejemben a kisbabás időszakról, hogy az így kb ez akkor. :))
Aztán megszületett a kislányunk, és nagyon kemény volt. Pedig az én férjem is odateszi magát. Két év különbséggel a második kislányunk is megérkezett, onnantól az első egy évben kb. tényleg a megsemmisülés. :) Minden szépségével együtt.
A második babánk 1,5 éves koráig (most 2eves) kb. átlagban 8-szor ébredt éjszaka (cicin aludt vissza), szerintem egyhuzamban 2 óránál többet addig nem nagyon aludtam. Durva volt. :)
Nekünk lelkileg amúgy az is egy plusz nehézség, hogy a szülői generációval nagyon máshogy gondolkozunk erről a kisbabás időszakról, pl.: tegyem csak be az ágyba, picit sír, majd megnyugszik.. Ha éjszaka sír ne vegyem ki, ne is ringassuk, de végképp ne cicizzen mindig stb.
Szoktunk gondolkozni a férjemmel, hogy ha a szüleink ezekről így gondolkoznak, vajon mikor mi voltunk babák hogy volt. :) Szerintem a mai szülők (ahogy mi is próbálunk) sokkal több önreflexiót gyakorolnak, és ez baromi jó szerintem, de emiatt nehezebb is. Talán évek múltával az agy jótékonyan törli ezeket az érzéseket, talán anyukám is ezért meséli már csak a szép dolgokat. Szerintem jó, hogy ezt a videót most vetted fel. :))
Amúgy, csodálattal nézlek minden videódban, igazi példakép vagy nekem, úgyhogy köszönöm.❤
Én köszönöm, hogy itt vagy, és ezeket megosztottad 🥰 Szerintem az előző generációknak azért tűnhetett sok minden könnyebbnek, mert a kötődő, válaszkész nevelés, a gyerek igényeire figyelés úgymond nem volt divat. Inkább az az elv hódított, hogy a gyereket látni oké, de hallani nem 😅 Ne legyen láb alatt, ne okozzon problémát, legyen csendben stb. S így egy csomó mindent alapból lefojtottak. A kisgyereknek meg a szülői szeretet, gondoskodás, elismerés élet-halál kérdése, így persze, hogy többnyire mindannyian próbáltak/próbáltunk az elvárásoknak megfelelni. Aztán az más kérdés, hogy ennek következményeként tele van a világ boldogtalan felnőttekkel, akik nem ismerik a saját igényeiket. Teljesen igazad van, hogy a sok önreflexió komplikálja a dolgokat, de hiszem, hogy így egy sokkal tudatosabb, szabadabb következő generációt tudunk nevelni ❤️
Nagyon tetszett a vége igen kell az énidö inkább elöbb fel kell kellni vagy mikor alszik igazad van ne akkor csináld a házimunkát hanem magaddal foglalkozz! Nemsokára jönnek a vicces dolgok amikor majd elkezd jobban beszélni és mondja a cukiságokat! Kitartást kívánok! Sok ilyen jo témát kivánok! Mindet megnézem és válaszolok igérem!
Annyira jo lenne ha még több tabutémárol beszélnél sztem nagyon nagy szükség lenne rá! Segitenél vele az embereknek nagyon sok a probléma sok a boldogtalan kilátástalan ember csak van mert lett! Benne van a spirálban és nem látja a kiutat! Nem tudja hogy kitöl kérjen segitséget és hogy és szégyenli!
Igen, valóban egyre viccesebb 🥹❤️
Tűpontos 🤍
Megnyugodtam, hogy ugyanezeket erzem es ugyanezeken megyek at amin Te, szoszerint az osszesen amit emlitettel, DE ez teljesen normalis es ne erezzem magam rosszul emiatt.
Ez most (nem csak most) kellett nagyon, koszonom :)❤️
(Elso gyerekes anyuka, orokmozgo 10 honapossal, 2 muszakban dolgozo, mindenben segito Apukaval)
❤️❤️❤️ NEM vagy egyedül!
Én leendő anyaként is nagyon köszönöm neked, Panni❤
🥹❤️
Köszi! ❤
🥹❤️
Anyaspiràl, ez az én szavam erre! :)
Találó 😀
Annyira jo a téma hogy háromszor is irok hozzá soha nem lesz egyenjogúság! Ezt hidd el igy van volt lesz! Nagyon sokat segitenek a férfiak a normálisak férjrként apaként de ök igy vannak kodolva! Ez genetika és nevelés is persze! Néha engem is bánt hogy ez miért van igy de nem agyalok rajta mert felöröl! Sztem nagyon jo anya vagy és jo ember klassz feleség! Ne bánkodj feleslegesen! Én voltam kórházban sajnos és képzeld megoldották a fiuk a dolgokat igaz telefonon tartottam velük a kapcsolatot! A ház úszott a szennyes az egekben de nem haltak éhen túlélték!
Megoldják persze, ha muszáj. Csak a kérdés az, hogy ha meg tudják oldani, amikor muszáj, akkor úgy egyébként miért ne tudnának nagyobb részt kivenni mindenből 😀
@@davidpanni lusták
Kedves Panni ,na ez az a kérdés ami megnevettetett, kb 15 éve keresem rá a választ ,de passz...mikor kórházba megyek mindig mindent megoldanak ügyesen a skacok.El kell engedni a túlzott pedantériát,megalkudni azzal,h ők másképp csinálják mint én, de megcsinálják amit kell,ez a lényeg.k@@davidpanni
Nem gondolom, hogy ez pedantéria lenne, hanem a minimum elvárása.
Szia Panni! Az egyenlőséggel kapcsolatban jutott eszembe még egy dolog, amivel mi sem igazàn tudunk mit kezdeni, pedig az én gyerekeim apukája is tàmogató, kiveszi a részét a gyereknevelésből. Mégpedig ez a jó vs rossz zsaru dolog. Vagyis a gyakoribb esetben ugye, amikor az apa a kereső, anya viszi a hàztartàst, akkor apa kevesebbet lesz a gyerekekkel, de akkor jó esetben csak velük foglalkozik. Nincs az, h közben azon kattog, h ott a mosogatógép mellettük, akkor már gyorsan kipakolja, vagy valami, hanem csak velük játszik, jobban tud rájuk figyelni. Persze, a munkahelyi dolgok az ô figyelmét is elvonhatjàk... Illetve, ha apa keveset van velük, akkor már nem kell annyira szigorú legyen, ha pedig valami "vészhelyzet" van, akkor anyát kell hìvni segìteni, anya ekkor se kapcsolhat ki teljesen. Ebben a dologban is lehet tudatosnak lenni persze, de sok munka, én úgy látom.
Igen, ezt abszolút értem/átérzem. Nálunk alapvetően Henry a szigorúbb, de valahogy mégis ő a szórakoztató szülő is 😅 És sokszor irigykedem, amikor hahotázva nevetnek, miközben nekem mindig a gondoskodó szerep jut 🥲 De közben meg Henry is irigyli azt a szoros köteléket, ami Leo meg köztem van. Teljesen egyenlő soha nem lesz, a lényeg, szerintem, hogy legyen őszinte kommunikáció ezekről a dolgokról, és egyik félben se gyűljön a keserűség.
Sztem anyának lenni a legnehezebb dolog a világon pont azért mert nem nagyon van belöle kilépés egy életre szol! Én sem tudom hogy csinálja az akinek több gyereke is van karrierje csodás házassága és még bombázo kinézete is!
Valószínűleg sok (fizetett) segítséggel 😄
@@davidpanni igen sztem is
Bocsi de te olyan pozitiv vagy mindig nem látszol kiégettnek! De jo hogy elmontad a véleményedet! Nincs tabutéma mindenröl kell beszélni sztem!
Szerintem jó időnként emlékeztetni magunkat - nekem is magamat -, hogy amit az interneten látunk valakiből, az a valóságnak egy nagyon kis szelete 😄 Meg engem a videózás nagyon fel tud tölteni, szóval olyankor könnyebb pozitívnak lennem 😊
Mikor fogunk leszokni arról, hogy valakinek a mentális állapotát az alapján ítéljük meg, hogy mit látunk belőle?