P*V=n*R*T egyesített gáztörvény az ideális gázok állapotegyenlete. De régen is volt Fiz-kém órám, de emlékszem belénk verték a Regnault állandót és értéke 8.314 J/MolK.
Az ideális gázok nem kondenzálódnak folyadékká. Az atomokat pontszerűnek, az ütközésüket pillanatszerűnek tekintjük. A reális gázokat inkább gőzöknek kell tekinteni. Akkor változnak folyadékká, amikor vagy a nyomás hatására lecsökken az ütközések közötti szabad úthossz, vagy amikor a hőmérséklet annyira lecsökken, hogy a részecskék kötött állapotba kerülnek az ütközési Lenard-Jones potenciál zónában. Itt a potenciális energia meredeken változik, van egy minimuma. A folyadékokat kis mértékben össze lehet nyomni, illetve a térfogatukat lehet növelni, nagy energiavefektetés árán. Emiatt a mechanikai rezgések terjednek bennük, mint hanghullámok. Az atomoknak van térfogatuk. A reális gázok térfogata az abszolút nulla fokon sem tűnik el. Ebből a témából nagyon szép előadást lehetne tartani.
Kedves Lili, a fizikához végtelenül buta emberként is öröm volt meghallgatni az előadását és végignézni a kísérleteket! Köszönöm, és remélem kerülnek fel újabb előadások!
Bezzeg nekem "csak" Rózsi néni jutott fizika tanárnak! Igaz szakmai szempontból Ő is baromi felkészült volt, de a dohányszagú köpenye és erősen ráncolodó arca nem vitte előre a közös ügyünket! :D
Édes Édes Lili! :-) Még a Marianum-ban találkoztunk 2014 körül, egy osztálykiránduláson voltunk nálatok. Már akkor kitűnt a tehetséged! Folytasd tovább a videókat, ne foglalkozz az ellenlábasokkal, mindig lesznek (véleményüket hallgasd meg, elemezd)! De Te kellesz nekünk! Minden osztályomban levetítelek! :-)
Szerintem, Dr. Orosz László kvantummechanikai előadás-sorozatát nehéz lenne felülmúlni, de Lili rendkívül jó előadó, bámulatba ejtő ügyességgel és lelkesedéssel végzi kísérleteit, annak ellenére, hogy vannak közöttük roppant veszélyesek is!
Kedves Lili, nagyon szepen koszonom az erdekes es szemleletes eloadast! Remelem, a jovoben sem fogja elveszteni lelkesedeset, az emberekre egyre inkabb rafer majd a "tudomanyos ismeretterjesztes" ilyen jatekos, laza formaban!
Két javaslat: a hajszárítós kísérletnél jó lenne egy ábra vagy pár mondat arról, hogy a légáramlat közepében a leggyorsabb a levegő sebessége, ott a legkisebb a légnyomás, ez az oka annak, hogy a pingponglabda ott akar maradni - hiszen a labdának a légáramlat közepétől távolabb lévő oldalán kisebb az áramlat sebessége, nagyobb a légnyomás, tehát van egy erő ami középre tolja a labdát. A másik, a sünis kísérletet lehetne azzal zárni, hogy a süni-makett sarkához nyomod a lufit, ahol 1-2 tüske igenis ki tudja őt lyukasztani. A Bernoulli törvényről láttam pár napja egy érdekes videót a redditen "Bernoulli's principle experiment.." címmel, amit nem tudok itt linkelni de könnyen kereshető.
Ez mekkora ökörség! Kb. azt is mondhatnád hogy ha egy autónak a lengéscsillapítói maximum száz tonnát bírnak ki, akkor ha Lili bele ül az autóba akkor ő száz tonnás.
Jó előadás volt. Persze érződött a lámpaláz, ezért pár helyen fura volt a fogalmazás. Ettől eltekintve, ha nekem általános iskolában ilyen lett volna a fizikiaórám, ilyen sok és látványos kísérlettel, akkor talán még motiváltabb lettem volna. További sok sikert az előadónak!
Szerintem a kék folyadékos rossz mert a folyadék az elejétöl fogva folyik felelé. Mivel az üveg sűrűsége sokkal nagyobb ezért a hűtő hatása is nagyobb. A kontakt felület is oriási az üveg és a levegő között tehát a felmelegedett levegó hülése gyorsan következik be. Emiatt csökken a térfogat (részecskák közelebb kerülnek egymáshoz), és minden pillantban a nyomásnak ki kell egyenlítődnie. A külső levegő nyomása mint erő az alap területére vetítve + a folyakénak a poháron kívüli magassága, nyomása (mint erő) == A gyertyának a tömege (m*g) + a felette lévő levegő nyomása + a folyadék oszlop által létehozott (m*g) erőnek egyezniük kell.
Annyiszor dobta fel a videót,h gondoltam most megnézem,teszem hozzá reggel fél nyolckor. Ismét kedvet kaptam a tanuláshoz,nagyon inspiráló,bár a fizika ha nem is tartozik a kedvenceim közé,de a kémia annál inkább,kellemes előadásmódban minden tárgy szerethetővé válik.
A hőérzékelő és az optikai füstérzékelő nem veszi észre. Az ionizációsban pedig rádioaktív izotóp van, többnyire a szellőzőrendszerbe telepítik. Kikapcsolni csak az egyenértékű biztonság megléte esetén lenne szabad. Mondjuk négy beöltözött tűzoltó állna az ajtóban.
@@arpadszeiff Így van, és geometriai összefüggések miatt. Egyrészt a felületre merőleges nyomást a görbület konvertálja tangenciálissá, másrészt a vékonyodó gumi a kisebb keresztmetszet miatt nem tud arányosan növekvő erőt kifejteni. Ebből következően a buborékok és a lufi nyomásfüggése jelentősen eltér. Persze ez már a kísérletben is látszott, hiszen a két lufi nem olvadt össze egy gömbbé, két buborék viszont egy gömbbé alakul ha a válaszfaluk kilukad.
14:42 "a meleg levegőnek kisebb a nyomása". Hát, nem. A nyomás nem igazán tud megváltozni egy ilyen teljesen nyitott téren belül. A sűrűsége csökken le.
A statikus nyomás és a dinamikus nyomás összege lesz egyenlő, amik közül a dinamikus nyomás arányos a sebesség négyzetével. Nem szó szerint kell érteni, egyszerűsítve mondta el
14:52 ."..mivelhogy az égés felfele történik..." Feltételezem, hogy ez alatt azt értetted, hogy az égéstermékek felfelé áramlanak. Mert ha az égésfront haladásáról beszélnél, akkor arról pont előtte mutattál egy példát, ahol lefelé történt (14:22). Aztán a folytatás: "...mindig fölötte lesz kisebb a nyomás..." aminek épp semmi köze az égéshez, hanem pusztán a gravitációból és az anyagok pozitív tömegéből adódik. Igaz állítás, csak nincs okozati összefüggésben az előzménnyel. És végül a konklúzió: "ezért mindig fölfelé fogja nyomni a légköri nyomás", csakhogy ez gyakorlatilag megegyezik a kiinduló állítással, és abból logikailag közvetlenül következik, vagyis tautológiáról van szó. Felfelé megy, mert felfelé megy.
A második kísérlet magyarázatakor a nyomás szerepét emelted ki, pedig az itt mindössze 20 H2Omm=200 Pa, vagyis 0,2 %-kal változott meg, ezzel szemben a térfogat kb. 30 %-kal csökkent, ez a kísérlet tehát a térfogatváltozást demonstrálja. Te viszont pont az ellentétét mondtad: 4:28 "a térfogat nem tudott megváltozni".
Sajnos itt rosszul volt felépítve a magyarázat. Remélem a ugyanilyen árgus szemekkel felügyeled országunk fizika oktatását is, mert jelenleg - szerintem - egy átlag magyar pont annyit ért a fizikához, mint aki be sem járt az órára. MÁS: A múlt héten voltam a KSH éttermében ebédelni. A közelemben két - a fizika tanárhoz képest sokkal jobban kereső - fiatal ült. Az egyik azt mondja:"Tudod mi volt az egyik legjobb dolog, ami történt velem? Középiskolát két helyen jártam. Az elsőben mikor eljöttem még nem volt fizika, a másikban meg már nem volt, mikor átmentem." Válasz: "Én is két középsuliba jártam! Az elsőben 2-es voltam fizikából, utána meg 5-ös. Azóta sem tudom ez, hogy lehet."
A 9:00 -nál elhangzó kijelentés egy durva szakmai baki, melyért illene nyilvánosan elnézést kérnie annak a szaklektornak, aki az ELTE neve alatt kirakta ezt a videót: "A nyomásnak és a sebességnek az összege kb. állandó lesz." Most tekintsünk el attól, hogy didaktikailag helyesebb lenne a Bernoulli-törvényt az összenyomhatatlan folyadékok mechanikájánál tárgyalni. A lényeg viszont az, hogy az energiamegmaradás törvényét illene kihangsúlyozni: "A közeg áramlásánál az egységnyi térfogattal reprezentált energiamennyiség állandó lesz, a kinetikus energia nyomási (sztatikus) energiává alakul és vice-versa." Nos, lehet hogy ez egy laikusnak nem tűnik fel, de egy mesterképzésen résztvevő diák "a legédesebb álmából felkeltve" sem csinálhat olyan elszólást, hogy a sebességváltozás a nyomásváltozással egyenes arányban áll, hisz a kinetikus energia energia a SEBESSÉG NÉGYZETÉVEL arányos, míg a nyomási energia csak EGYENESEN a nyomás szorzatával! Tehát helyesen "A sebesség négyzete és a nyomás összege (megfelelő konstans értékkel - bolgárállandóval szorozva) állandó lesz!" Mellesleg a színvonal javítása érdekében még ideírom a Bernoulli törvény középiskolás szinten tárgyalt pontos alakját: nyomás+0.5*sűrűség*sebesség a négyzeten+sűrűség*gravitációs gyorsulás*magasság=állandó
Bernoulli törvénye áramló közegekre vonatkozik, a hatásintegrálból levezethető. A folyadékok nem összenyomhatatlanok, de a Lenard-Jons tartományban meredeken változik a potenciális energia. Ha nem lehetne összenyomni a folyadékokat, nem terjedne bennük a hang.
Lili, nagyon édes vagy, de a légnyomás nem benne tartotta volna a vizet, hanem tényleg benne tartotta, volna nélkül. Akár konkrétan ki is számolhattad volna a tágulas mértékét. Hiszen pont ez a fizika lényege. Konkrét mennyiségi összefüggések meghatározása. Varázslatot belekeverni ellentétes a tudomány lényegével. Nem hinni kell a fizikában, hanem megismerni, és használni. Nem csak vizsgán vagy előadáson, hanem a hétköznapokban is.
Kiszámolni! Úristen, Te hol élsz. Ott tartunk, hogy már annak is örülünk, ha egy mai fiatal a mennyiségek egymáshozképesti változását tudja követni. Számolással csak elijeszted őket.
Figy, nem rosszindulatból, de szerintem nézesd meg, mert lehet, hogy rajta vagy a skálán... Igen, természetesen pontatlanul fogalmaz, mivel ha akár egy picivel is precízebben kezdene fogalmazni, az aránytalanul nagyban csökkentené az előadás közérthetőségét, és el lehet dönteni, hogy mit akarunk: azt, hogy bennfentesek élvezzenek egy olyan demonstrációs kísérletet, aminek az összes ismeretét kirázzák a kisujjukból, vagy hogy esetleg felkeltsük olyanoknak az érdeklődését, akik ott elvesztették, amikor betűket kezdtek használni a számolásnál. Fentebb van egy komment, hogy a gyerekek mennyire élvezték, és ki is akarták próbálni. Lehet, hogy ez indít el valakit, hogy aztán ezt a pályát válassza, így nem szabad alábecsülni a demonstrációs kísérletek és a tudomány népszerűsítésének jelentőségét, mert ez hozzájárul, hogy a természettudomány organikus helyet foglaljon el a közgondolkodásban, és ne egy elefántcsonttoronyba záródjon, ahova csak megfelelő érdemjegyekkel lehet bejutni.
Teljesen rossz a magyarázat a mozgásban lévő levegőnél a "nyomáscsökkenés". A két papírlap közt ha elfújunk nem a nyomás csökken le - hiszen azért tudok levegőt fújni mert megnövelem a nyomást a tüdőmben - hanem ha az alapállapotot nézzük akkor a levegő nyomása merőlegesen hat a papírlap kűlső és belső oldalaira, mikor a sűrített levegőt elfújom a papírlapok között akkor ez a sebességgel rendelkező levegő áramlat eltéríti a papírlapok belső oldalaira merőlegesen hatni akaró levegőnyomás vektor irányát merőlegesről párhuzamosra a papírlap felületével. Így az ellentétes oldalon lévő zavartalan légnyomásnak nem áll ellent a belső nyomás igy nyomják össze a két papírlapot. Tehát nem nyomás csökkenés van hanem a nyomásvektor irányának eltérítése van egy sebességgel rendelkező nagyobb nyomással.
Tömény ostobaság. A Bernoulli-törvényt, mely szerint az áramló közegben lecsökken a nyomás (pontos képlet is van rá), immár 290 éve ismerjük. Van, akihez ennyi idő alatt még nem jutott el. Nem ártana olvasni is, mielőtt valaki írni kezd (hülyeségeket). Attól, hogy egy szövegben tudományos szakkifejezések szerepelnek, még nem lesz tudományos. A nyomásvektort sok egyéb ok mellett azért nem lehet "eltéríteni", mert "nyomásvektor" nem létezik. A nyomás ugyanis skaláris mennyiség. Ez is háromszáz éve ismert tény. Ahelyett, hogy a saját, hibásan működő fantáziája alapján képzelje a fizikai jelenségek magyarázatát, aztán agresszív stílusban leteremtse és kioktassa a helyes magyarázatot bemutató előadókat, jobban tenné, ha elolvasná és megpróbálná megérteni az adott témára vonatkozó szakirodalmat (pl a wikipédiát vagy egy középiskolai fizikakönyvet). dgy
@@dgy137 Hááát, ez részben definíciós kérdés. Definiálhatjuk a nyomást skalárnak, de hozzávehetjük a nyomás fogalomhoz az egyéb jellegű feszültségeket, hiszen azok is elosztott erők, és ezek összege már vektoriális. És a belső súrlódás már létrehoz a felülettel párhuzamos erőkomponenst, amire aztán vagy teljesül a Tibopr által felvetett összefüggés, vagy nem. Ha le tudja vezetni, vagy ki tudja mérni, akkor ez is lehet egy jó modell.
@@PafiTheOne Nem. Ez nem definíciós kérdés. A nyomás skaláris. A feszültségtenzor (a nyomó- és nyírófeszültségek együttese) meg tenzormennyiség. Vannak képletek, amik megmutatják, hogyan lehet kiszámítani ezek alapján a folyadék egyes részei, illetve a folyadék és egy belé helyezett test között ható erő vektorát. De ettől még egyik mennyiség sem lesz vektor. Mindez benne van a közforgalomban levő rugalmasságtani és hidrodinamikai tankönyvekben. Vannak több száz éve ismert összefüggések a fizikában, amikről nem dumálni kell, nem egyrészt-másrészt simlizést kell játszani, hanem meg kell tanulni az ide tartozó matekot. dgy
A papírlapos fújásnál igenis jól mondta Lili! Azt mondta, közötte felgyorsul a levegő és csökken a nyomása. Én nem vagyok fizikus, de értettem. A repülőgép szárnyprofil is így működik.
Tetszett a Lara Croft előadás
Legjobb comment!!!
Albert süni lájkolja! ;)
Köszi
P*V=n*R*T egyesített gáztörvény az ideális gázok állapotegyenlete. De régen is volt Fiz-kém órám, de emlékszem belénk verték a Regnault állandót és értéke 8.314 J/MolK.
Az ideális gázok nem kondenzálódnak folyadékká. Az atomokat pontszerűnek, az ütközésüket pillanatszerűnek tekintjük.
A reális gázokat inkább gőzöknek kell tekinteni. Akkor változnak folyadékká, amikor vagy a nyomás hatására lecsökken az ütközések közötti szabad úthossz,
vagy amikor a hőmérséklet annyira lecsökken, hogy a részecskék kötött állapotba kerülnek az ütközési Lenard-Jones potenciál zónában. Itt a potenciális energia meredeken változik, van egy minimuma.
A folyadékokat kis mértékben össze lehet nyomni, illetve a térfogatukat lehet növelni, nagy energiavefektetés árán. Emiatt a mechanikai rezgések terjednek bennük, mint hanghullámok.
Az atomoknak van térfogatuk. A reális gázok térfogata az abszolút nulla fokon sem tűnik el.
Ebből a témából nagyon szép előadást lehetne tartani.
én tényleg próbáltam az előadásra koncentrálni
Kedves Lili, a fizikához végtelenül buta emberként is öröm volt meghallgatni az előadását és végignézni a kísérleteket! Köszönöm, és remélem kerülnek fel újabb előadások!
Bezzeg nekem "csak" Rózsi néni jutott fizika tanárnak! Igaz szakmai szempontból Ő is baromi felkészült volt, de a dohányszagú köpenye és erősen ráncolodó arca nem vitte előre a közös ügyünket! :D
Eddig mindig a tudomány miatt néztem a csatornát, most viszont az eloado tüneményes varázsa is marasztalt. 🔥🔥🔥
Tünemény ez a csaj! Imádom a fizikát:)
Édes Édes Lili! :-) Még a Marianum-ban találkoztunk 2014 körül, egy osztálykiránduláson voltunk nálatok. Már akkor kitűnt a tehetséged! Folytasd tovább a videókat, ne foglalkozz az ellenlábasokkal, mindig lesznek (véleményüket hallgasd meg, elemezd)! De Te kellesz nekünk! Minden osztályomban levetítelek! :-)
Az azért durva hogy Lili előadásait átlagosan 10x annyian nézik meg mint bármelyik másik előadó előadásait
Nem tudom miért van ez..😨😨😂😂😂
Szerintem, Dr. Orosz László kvantummechanikai előadás-sorozatát nehéz lenne felülmúlni, de Lili rendkívül jó előadó, bámulatba ejtő ügyességgel és lelkesedéssel végzi kísérleteit, annak ellenére, hogy vannak közöttük roppant veszélyesek is!
Hát ez így nem igaz, vannak akiknek bizonyos témában sokkal nagyobb a nézettsége.
7 és 8 éves gyerekekkel néztük, természetesen addig ne hagytak békén, míg mi is meg nem csináltuk a gyertyás/kék vizes kísérletet :) Nagyon szuper!!!
Kedves Lili! Bár csak nekem is ilyen szép és inspiráló fizikatanárom lett volna! :) Köszönöm az előadást. Élvezet volt nézni! :)
Kedves Lili, nagyon szepen koszonom az erdekes es szemleletes eloadast! Remelem, a jovoben sem fogja elveszteni lelkesedeset, az emberekre egyre inkabb rafer majd a "tudomanyos ismeretterjesztes" ilyen jatekos, laza formaban!
Gyermekkorom Öveges professzorát juttatod eszembe. Köszönöm!
12:02 Hasonló kísérletet láttam gyerekkoromban (kb 40 éve) Öveges professzortól, csak ő egy porszívóval hozta létre a légoszlopot.
Két javaslat: a hajszárítós kísérletnél jó lenne egy ábra vagy pár mondat arról, hogy a légáramlat közepében a leggyorsabb a levegő sebessége, ott a legkisebb a légnyomás, ez az oka annak, hogy a pingponglabda ott akar maradni - hiszen a labdának a légáramlat közepétől távolabb lévő oldalán kisebb az áramlat sebessége, nagyobb a légnyomás, tehát van egy erő ami középre tolja a labdát. A másik, a sünis kísérletet lehetne azzal zárni, hogy a süni-makett sarkához nyomod a lufit, ahol 1-2 tüske igenis ki tudja őt lyukasztani.
A Bernoulli törvényről láttam pár napja egy érdekes videót a redditen "Bernoulli's principle experiment.." címmel, amit nem tudok itt linkelni de könnyen kereshető.
Ha a falap becsült mérete 120x30 cm és a léggömbök 80%-ban fedik le. léggömb nyomása 2000Pa akkor a súlyod 57,6Kg.😀
Nem a tömege? :P
Ránézésre 48,4 kg. :)
@@cilegnet 🙂
Nagyon túlbecsülted. Max 51-52kg de lehet simán kevesebb is. Ránézésre.
Ez mekkora ökörség! Kb. azt is mondhatnád hogy ha egy autónak a lengéscsillapítói maximum száz tonnát bírnak ki, akkor ha Lili bele ül az autóba akkor ő száz tonnás.
Jó előadás volt. Persze érződött a lámpaláz, ezért pár helyen fura volt a fogalmazás. Ettől eltekintve, ha nekem általános iskolában ilyen lett volna a fizikiaórám, ilyen sok és látványos kísérlettel, akkor talán még motiváltabb lettem volna. További sok sikert az előadónak!
Én is zavarban voltam miközben néztem
@@Wolfenstein1942 Szerintem Lili nagyon jól és érthetően végezte a kísérleteit. Remélem Lili még fogja folytatni. (egyébként meg tök fajin)
Alig várom a köetkező ilyen "édes" előadást :D
A munkahelyi nyomásra is van fizikailag leírható képlet? :D
Ti milyen gázzal töltitek, mikor Sünivel lufiztok?
Gratulálok, nagyon jó előadás, érdekes kísérletek. Szerintem kipróbálunk belőlük 1-2 itthon a gyerekkel. 🙂
Egy szép és okos nő! Ritka párosítás. És nincsenek műkörmei! Atya világ szerelmes lettem! (a fizikába)
Bepótoltad amit 20 éve kihagyott a fizikatanárom. 😀
Gratulálok, élveztem az érdekes és hasznos előadást!
No hát ez a lány tényleg édes! :)))
Nem tudom mit árulsz, -- de megveszem!😉😃
Köszönjük ezt a szórakoztatóan tanító előadást. Remélem jónéhányan ösztönzést kaptak a fizika tanulásához.
Köszönöm szépen, szuper volt!
Szerintem a kék folyadékos rossz mert a folyadék az elejétöl fogva folyik felelé. Mivel az üveg sűrűsége sokkal nagyobb ezért a hűtő hatása is nagyobb. A kontakt felület is oriási az üveg és a levegő között tehát a felmelegedett levegó hülése gyorsan következik be. Emiatt csökken a térfogat (részecskák közelebb kerülnek egymáshoz), és minden pillantban a nyomásnak ki kell egyenlítődnie.
A külső levegő nyomása mint erő az alap területére vetítve + a folyakénak a poháron kívüli magassága, nyomása (mint erő) == A gyertyának a tömege (m*g) + a felette lévő levegő nyomása + a folyadék oszlop által létehozott (m*g) erőnek egyezniük kell.
Szuper előadás volt! 😍
Lilli nem az első kiváló kísérleteit mutatja be nekünk. Gratulálok neki, sok ilyet!
Annyiszor dobta fel a videót,h gondoltam most megnézem,teszem hozzá reggel fél nyolckor. Ismét kedvet kaptam a tanuláshoz,nagyon inspiráló,bár a fizika ha nem is tartozik a kedvenceim közé,de a kémia annál inkább,kellemes előadásmódban minden tárgy szerethetővé válik.
Imádom, igy már érdekel ez a része is a tudománynak 😍
Nem "nagyobb gyertya"hanem nagyobb pohár!
elég érdekes , sok sikert
Nagyon profi és aranyos. Öröm hallgatni. Fantasztikus....
Nagyon jók a kísérletek !👍 Gratula!(remélem a tûzjelző ki volt kapcsolva🤗)
A hőérzékelő és az optikai füstérzékelő nem veszi észre. Az ionizációsban pedig rádioaktív izotóp van, többnyire a szellőzőrendszerbe telepítik. Kikapcsolni csak az egyenértékű biztonság megléte esetén lenne szabad. Mondjuk négy beöltözött tűzoltó állna az ajtóban.
Az nagyon kintraintuitív, hogy miért van a kisebb lufiban nagyobb nyomás.
Az hagyján, de az mennyire kontraintuitív, hogy a kövér, szőrös Dávid Gyulát mennyivel többen nézik meg, mint a cuki, gyönyörű, mosolygós Lilit! ;-)
Valójában az nem a gázok, hanem a gumi viselkedése miatt van.
@@arpadszeiff Így van, és geometriai összefüggések miatt. Egyrészt a felületre merőleges nyomást a görbület konvertálja tangenciálissá, másrészt a vékonyodó gumi a kisebb keresztmetszet miatt nem tud arányosan növekvő erőt kifejteni.
Ebből következően a buborékok és a lufi nyomásfüggése jelentősen eltér. Persze ez már a kísérletben is látszott, hiszen a két lufi nem olvadt össze egy gömbbé, két buborék viszont egy gömbbé alakul ha a válaszfaluk kilukad.
@@arpadszeiff Úgy érted nem ugyanolyan nyomást gyakorol a bennük lévő gázra a két lufi?
@@arpadszeiff Na ez nem igaz!
Nagyon jó köszönöm.
randit nem lehetne kérni? életcél eléréséhez magányos vegyészmérnök keresi hű tàrsàt. :D
Én nem értem hogy nálunk miért nem volt ilyen Lara Croft Lili fizika tanár a suliban, lehet hogy nem kettes lettem volna belőle végig :( :P
😎👌
nekem is tetszett
A fizika humbug. A kísérleteket manipulálta a tomb raider, az egész csak a gravitáció-hívők meg a nyomáslobbi műve.
Szuper kísérletek! Köszi Lili!
14:42 "a meleg levegőnek kisebb a nyomása". Hát, nem. A nyomás nem igazán tud megváltozni egy ilyen teljesen nyitott téren belül. A sűrűsége csökken le.
elképesztő butaságokat beszélsz
Bátorság és csak így tovább!
Lara croft :P omg
nagyon jo es a kiserletek is
jó de mért kell affektálva énekelve beszélni, mint egy 15 éves, aki azthiszi most van élete nagy szereplése?
Tényleg édes a Lili 🙂
Szija sodi jo volt a dal
14:20 "huss és pöcc" XD
hmm....
Èrdekes
Minden fizikus ilyen csinos? 🙂
Édes Lili 😍😍
🌷😌👌
Édes...!
Aranyos
A két léggömbös kísérlet meglepett! Köszönöm!
Mint ahogy a hajszárító+pingpong labda kísérlet is.
Elektrosztatikában két fém gömbbel hasonló jelenséget lehet produkálni, ha fémes vezetővel összekötjük őket. Lásd: csúcshatás.
Nekem tetszett
9:08 "a nyomásnak és a sebességnek az összege körülbelül az állandó lesz" De ezt így mégis hogyan? Hogyan adható össze N/m^2 m/s-mal?
Izgult a hölgy, ami kísérletezős előadáson előfordul. Mindenesetre az összeadás egy kicsit erős elszólás.
A statikus nyomás és a dinamikus nyomás összege lesz egyenlő, amik közül a dinamikus nyomás arányos a sebesség négyzetével. Nem szó szerint kell érteni, egyszerűsítve mondta el
14:52 ."..mivelhogy az égés felfele történik..." Feltételezem, hogy ez alatt azt értetted, hogy az égéstermékek felfelé áramlanak. Mert ha az égésfront haladásáról beszélnél, akkor arról pont előtte mutattál egy példát, ahol lefelé történt (14:22). Aztán a folytatás: "...mindig fölötte lesz kisebb a nyomás..." aminek épp semmi köze az égéshez, hanem pusztán a gravitációból és az anyagok pozitív tömegéből adódik. Igaz állítás, csak nincs okozati összefüggésben az előzménnyel. És végül a konklúzió: "ezért mindig fölfelé fogja nyomni a légköri nyomás", csakhogy ez gyakorlatilag megegyezik a kiinduló állítással, és abból logikailag közvetlenül következik, vagyis tautológiáról van szó. Felfelé megy, mert felfelé megy.
Jólvan te okostojás, kötekedjél csak. NE zavarjon, hogy nem fizika professzoroknak készült az előadás! Menj, aztán okoskodjál máshol!
A második kísérlet magyarázatakor a nyomás szerepét emelted ki, pedig az itt mindössze 20 H2Omm=200 Pa, vagyis 0,2 %-kal változott meg, ezzel szemben a térfogat kb. 30 %-kal csökkent, ez a kísérlet tehát a térfogatváltozást demonstrálja. Te viszont pont az ellentétét mondtad: 4:28 "a térfogat nem tudott megváltozni".
Köszönöm, erre gondoltam Én is!
Sajnos itt rosszul volt felépítve a magyarázat. Remélem a ugyanilyen árgus szemekkel felügyeled országunk fizika oktatását is, mert jelenleg - szerintem - egy átlag magyar pont annyit ért a fizikához, mint aki be sem járt az órára. MÁS: A múlt héten voltam a KSH éttermében ebédelni. A közelemben két - a fizika tanárhoz képest sokkal jobban kereső - fiatal ült. Az egyik azt mondja:"Tudod mi volt az egyik legjobb dolog, ami történt velem? Középiskolát két helyen jártam. Az elsőben mikor eljöttem még nem volt fizika, a másikban meg már nem volt, mikor átmentem." Válasz: "Én is két középsuliba jártam! Az elsőben 2-es voltam fizikából, utána meg 5-ös. Azóta sem tudom ez, hogy lehet."
A 9:00 -nál elhangzó kijelentés egy durva szakmai baki, melyért illene nyilvánosan elnézést kérnie annak a szaklektornak, aki az ELTE neve alatt kirakta ezt a videót:
"A nyomásnak és a sebességnek az összege kb. állandó lesz."
Most tekintsünk el attól, hogy didaktikailag helyesebb lenne a Bernoulli-törvényt az összenyomhatatlan folyadékok mechanikájánál tárgyalni. A lényeg viszont az, hogy az energiamegmaradás törvényét illene kihangsúlyozni: "A közeg áramlásánál az egységnyi térfogattal reprezentált energiamennyiség állandó lesz, a kinetikus energia nyomási (sztatikus) energiává alakul és vice-versa."
Nos, lehet hogy ez egy laikusnak nem tűnik fel, de egy mesterképzésen résztvevő diák "a legédesebb álmából felkeltve" sem csinálhat olyan elszólást, hogy a sebességváltozás a nyomásváltozással egyenes arányban áll, hisz a kinetikus energia energia a SEBESSÉG NÉGYZETÉVEL arányos, míg a nyomási energia csak EGYENESEN a nyomás szorzatával! Tehát helyesen "A sebesség négyzete és a nyomás összege (megfelelő konstans értékkel - bolgárállandóval szorozva) állandó lesz!"
Mellesleg a színvonal javítása érdekében még ideírom a Bernoulli törvény középiskolás szinten tárgyalt pontos alakját:
nyomás+0.5*sűrűség*sebesség a négyzeten+sűrűség*gravitációs gyorsulás*magasság=állandó
Bernoulli törvénye áramló közegekre vonatkozik, a hatásintegrálból levezethető.
A folyadékok nem összenyomhatatlanok, de a Lenard-Jons tartományban meredeken változik a potenciális energia.
Ha nem lehetne összenyomni a folyadékokat, nem terjedne bennük a hang.
Lili, nagyon édes vagy, de a légnyomás nem benne tartotta volna a vizet, hanem tényleg benne tartotta, volna nélkül. Akár konkrétan ki is számolhattad volna a tágulas mértékét. Hiszen pont ez a fizika lényege. Konkrét mennyiségi összefüggések meghatározása. Varázslatot belekeverni ellentétes a tudomány lényegével. Nem hinni kell a fizikában, hanem megismerni, és használni. Nem csak vizsgán vagy előadáson, hanem a hétköznapokban is.
Jól van, lazíts már egy kicsit.
Kiszámolni! Úristen, Te hol élsz. Ott tartunk, hogy már annak is örülünk, ha egy mai fiatal a mennyiségek egymáshozképesti változását tudja követni. Számolással csak elijeszted őket.
@@Valentinwallasz Ez fizika nem egy pizsi parti.
Bocsi, de ha te azt gondolod, hogy a varazslat nem csak metafora volt az "erdekes"-re, akkor neked sulyos ertelmezesi nehezsegeid vannak.
Figy, nem rosszindulatból, de szerintem nézesd meg, mert lehet, hogy rajta vagy a skálán...
Igen, természetesen pontatlanul fogalmaz, mivel ha akár egy picivel is precízebben kezdene fogalmazni, az aránytalanul nagyban csökkentené az előadás közérthetőségét, és el lehet dönteni, hogy mit akarunk: azt, hogy bennfentesek élvezzenek egy olyan demonstrációs kísérletet, aminek az összes ismeretét kirázzák a kisujjukból, vagy hogy esetleg felkeltsük olyanoknak az érdeklődését, akik ott elvesztették, amikor betűket kezdtek használni a számolásnál.
Fentebb van egy komment, hogy a gyerekek mennyire élvezték, és ki is akarták próbálni. Lehet, hogy ez indít el valakit, hogy aztán ezt a pályát válassza, így nem szabad alábecsülni a demonstrációs kísérletek és a tudomány népszerűsítésének jelentőségét, mert ez hozzájárul, hogy a természettudomány organikus helyet foglaljon el a közgondolkodásban, és ne egy elefántcsonttoronyba záródjon, ahova csak megfelelő érdemjegyekkel lehet bejutni.
Teljesen rossz a magyarázat a mozgásban lévő levegőnél a "nyomáscsökkenés". A két papírlap közt ha elfújunk nem a nyomás csökken le - hiszen azért tudok levegőt fújni mert megnövelem a nyomást a tüdőmben - hanem ha az alapállapotot nézzük akkor a levegő nyomása merőlegesen hat a papírlap kűlső és belső oldalaira, mikor a sűrített levegőt elfújom a papírlapok között akkor ez a sebességgel rendelkező levegő áramlat eltéríti a papírlapok belső oldalaira merőlegesen hatni akaró levegőnyomás vektor irányát merőlegesről párhuzamosra a papírlap felületével. Így az ellentétes oldalon lévő zavartalan légnyomásnak nem áll ellent a belső nyomás igy nyomják össze a két papírlapot. Tehát nem nyomás csökkenés van hanem a nyomásvektor irányának eltérítése van egy sebességgel rendelkező nagyobb nyomással.
Tömény ostobaság. A Bernoulli-törvényt, mely szerint az áramló közegben lecsökken a nyomás (pontos képlet is van rá), immár 290 éve ismerjük. Van, akihez ennyi idő alatt még nem jutott el. Nem ártana olvasni is, mielőtt valaki írni kezd (hülyeségeket).
Attól, hogy egy szövegben tudományos szakkifejezések szerepelnek, még nem lesz tudományos. A nyomásvektort sok egyéb ok mellett azért nem lehet "eltéríteni", mert "nyomásvektor" nem létezik. A nyomás ugyanis skaláris mennyiség. Ez is háromszáz éve ismert tény.
Ahelyett, hogy a saját, hibásan működő fantáziája alapján képzelje a fizikai jelenségek magyarázatát, aztán agresszív stílusban leteremtse és kioktassa a helyes magyarázatot bemutató előadókat, jobban tenné, ha elolvasná és megpróbálná megérteni az adott témára vonatkozó szakirodalmat (pl a wikipédiát vagy egy középiskolai fizikakönyvet).
dgy
@@dgy137 Hááát, ez részben definíciós kérdés. Definiálhatjuk a nyomást skalárnak, de hozzávehetjük a nyomás fogalomhoz az egyéb jellegű feszültségeket, hiszen azok is elosztott erők, és ezek összege már vektoriális. És a belső súrlódás már létrehoz a felülettel párhuzamos erőkomponenst, amire aztán vagy teljesül a Tibopr által felvetett összefüggés, vagy nem. Ha le tudja vezetni, vagy ki tudja mérni, akkor ez is lehet egy jó modell.
@@PafiTheOne Nem. Ez nem definíciós kérdés. A nyomás skaláris. A feszültségtenzor (a nyomó- és nyírófeszültségek együttese) meg tenzormennyiség. Vannak képletek, amik megmutatják, hogyan lehet kiszámítani ezek alapján a folyadék egyes részei, illetve a folyadék és egy belé helyezett test között ható erő vektorát. De ettől még egyik mennyiség sem lesz vektor.
Mindez benne van a közforgalomban levő rugalmasságtani és hidrodinamikai tankönyvekben.
Vannak több száz éve ismert összefüggések a fizikában, amikről nem dumálni kell, nem egyrészt-másrészt simlizést kell játszani, hanem meg kell tanulni az ide tartozó matekot.
dgy
A papírlapos fújásnál igenis jól mondta Lili! Azt mondta, közötte felgyorsul a levegő és csökken a nyomása. Én nem vagyok fizikus, de értettem. A repülőgép szárnyprofil is így működik.
@@elteatomcsill8013 A nyomás és az energia tenzor komponensek? Ha az energia nem skalár, akkor a nyomás sem az?