A 16. perc körül az akkor még hipotetikus Higgs részecskéről, vagyis inkább a mezőről van szó. Amennyire értem, az nagy vonalakban a lényeg, hogy a részecske (úgyis mint az anyag) tömege tulajdonképpen a Higgs mező “közegében” való mozgás lassító hatásával határozható meg. A kérdésemet kicsit nehezen tudom megfogalmazni, talán úgy a legegyszerűbb hogy a gravitáció és a Higgs között milyen összefüggés van? A tömeggel rendelkező anyag görbíti a téridőt, miközben az egészet kitölti a Higgs mező, ami kvázi lassítja a mozgást, és ezáltal a görbület is erősebb/nagyobb (nem tudom mi a helyes kifejezés) megnő? Bocsánat a teljesen laikus megfogalmazásért és remélem nem butaság amit kérdezek, az az igazság hogy az Atomcsill előtt nem volt lehetőségem jó tanártól tanulni a fizikát, az alapok erősen hiányoznak.
Nem kell szégyenkeznie, ezeket az ismereteket nem hogy középiskolában nem tanítják, de még az egyetemen sem mindenkinek, csak a részecskefizikára szakosodottaknak. a pontos válasz természetesen mélyen matematikai, ezért kényszerülünk mindenféle hasonlatokra. Az emberek sokaságában lassan mozgó híresség nem a legpontosabb hasonlat, egy másik metaforával találkozhat "A tömeg eredete és a Higgs-mező" című előadásban. " a gravitáció és a Higgs között milyen összefüggés van?" Nincs köztük közvetlen összefüggés. "A tömeggel rendelkező anyag görbíti a téridőt" A pontosabb állítás az, hogy az objektumok energiája és impulzusa görbíti a téridőt. (Folytonos eloszlású anyag, pl az elektromágneses mező esetében az energiasűrűség és az impulzussűrűség, valamint az ezek áramlására jellemző mennyiségek jelennek meg a gravitáció forrásaként.) Egy részecske energiája és impulzusa nem független egymástól. Ha egy egyszerű mértékegység-rendszerben számolunk, amelyben a fénysebesség c=1, akkor az E^2-p^2 mennyiséget kell kiszámolnunk, ez adja meg a részecskére jellemző tömeg négyzetét. Vannak olyan részecskék, amelyekre ez az érték nulla (ilyen a foton, a gluonok), és vannak olyan részecskék, amelyekre ez az érték pozitív. (Olyan objektum nincs, amelyre a fenti érték negatív lenne, mert ez fénynél gyorsabb mozgást jelentene.) Mivel más az egyes objektumok energiája és impulzusa közti kapcsolat, másképp görbítik a téridőt. A fentiek a gravitáció "aktív" szemléletére vonatkoznak, azaz arra, hogy az anyag hogyan görbíti a téridőt, milyen gravitációs hatást hoz létre. a gravitáció "passzív" szemlélete arról szól, hogy adott gravitációs hatás, azaz adott módon görbülő téridő esetén hogyan mozognak a részecskék. Nos az általános relativitáselmélet erre a következő választ adja: görbült téridőben minden részecske görbült pályán mozog, de ilyen görbült pálya kétféle létezik: az egyiken mozognak a nulla tömegű részecskék, a másikon az összes többi. Tehát a nem nulla tömegű részecskékre tömegüktől függetlenül egyformán hat a gravitáció - ezt már Newton is tudta, és száz éve Eötvös Loránd kísérleteivel nagy pontossággal igazolta. A jelenleg általánosan elfogadott részecskefizikai elmélet, a Standard Modell szerint "eredetileg" minden elemi részecske tömege nulla volt. A jelenleg nem nulla tömegű részecskék a Higgs-mezővel való kölcsönhatás során tettek szert tömegükre. (Ennek részleteiről szól "A tömeg eredete és a Higgs-mező" című előadás.) Ennek következtében megváltozott a részecskék aktív és passzív gravitációs viselkedése is. Tehát ilyen közvetett módon kapcsolódik össze a Higgs-mező és a gravitáció. Nagyon fontos, hogy nem szabad összetéveszteni a Higgs-mező kvantumát, a Higgs-részecskét a gravitációt közvetítő feltételezett részecskével, a "gravitonnal" (ami a saját véleményem szerint nem is létezik) - ezeknek egészen más a funkciója a részecskék állatkertjében. "ezáltal a görbület is erősebb/nagyobb (nem tudom mi a helyes kifejezés)" Nem véletlenül nem tudja a helyes kifejezést. A gravitáció, a téridő görbülete nem jellemezhető egyetlen számmal, nem mondhatjuk, hogy az egyik helyen "nagyobb" vagy "erősebb" a gravitáció, mint a másik helyen. Egy adott pontban a téridő jellemzésére tíz mennyiség szolgál. Ezért a különböző pontokban nagyon sokféle módon különbözhet egymástól a gravitáció, és egyikre sem mondhatjuk, hogy erősebb vagy gyengébb a másiknál. Köznyelven csak annyit mondhatunk, hogy a tömeges részecskék "másképp" görbítik a téridőt, mint a tömeg nélküliek, és másképp is mozognak benne. dgy
Kedves Gyula! Nagyon köszönöm a gyors és alapos, hosszú választ! Emésztgetem kicsit még. Az említett előadást láttam, sőt az volt az első előadás, ami meghozta a kedvemet a többi Atomcsilles előadáshoz. Régen láttam viszont és csak halványan dereng (a hajós hasonlatra emlékszem), úgyhogy nem árt újra megnéznem, és elgondolkozni az itt hallottakon és azon amit most válaszolt, hogy kicsit jobban összeálljon a kép. 😊
Ha nem bánod az angolt, itt a YT-on megtalálod a Fermilab csatornát, ahol a Higgs-bozon megtalálásában is részt vevő Don Lincoln mesél a fizikának azokról a jelenségeiről és elméleteiről, amelyek nem jönnek szembe minden utcasarkon. A napokban éppen az volt terítéken, ami a gravitációról tudható és ami legfeljebb sejthető. Linkelni nem merem, mert kiszámíthatatlan őrület, amit a YT moderációja művel.
@@elteatomcsill8013 "görbült téridőben minden részecske görbült pályán mozog, de ilyen görbült pálya kétféle létezik: az egyiken mozognak a nulla tömegű részecskék, a másikon az összes többi. " Akkor elméletileg meg lehet mérni a legkisebb tömegű részecskének is, hogy van, vagy nincs tömege, ha ez különbözik. Érdekes.
@@tzoleet Elméletileg igen, gyakorlatilag sajnos nem nagyon. Ugyanis mind a nulla, mind a nem nulla tömegű részecskék lehetséges pályáiból végtelen sok létezik (ez már a newtoni gravitációelméletben is így van: ugyanabban a gravitációs térben a kezdőfeltételektől függően sokféle pályán mozoghat az elhajított kő), és bizonyos esetekben csak nagyon pontos mérésekkel lehet(ne) eldönteni, hogy egy adott pálya a nulla vagy a nem nulla tömegű részecskék megengedett pályája. És sajnos nem minden mérésünk elég pontos ehhez. Azt, hogy a foton pontosan nulla tömegű, a közvetlen pályamérések helyett inkább sokkal közvetettebb úton lehet belátni (pl a háttérsugárzás Planck-spektrumának kimérésével), ezek a közvetett mérések jóval nagyobb bizonyosságot szolgáltatnak. dgy
Bocsi! Nem hangzott el, hogy a neutron tömege akkor miért kevesebb a protonnál? Nincsenek a qvarkjaik olyan kis helyre zsúfolva, vagy más a qvarkjaik tömege?
A neutron tömege egy kicsit NAGYOBB a proton tömegénél. A protonban és a neutronban ugyanolyan u és d kvarkok vannak (uud, illetve udd összetételben), ugyanakkora tömeggel. A nukleonok tömegének nagy része azonban nem a kvarkok tömegéből, hanem a kvarkok és a gluonok mozgásának energiájából származik. E részecskéket az erős kölcsönhatás tartja össze, ezért a két kötött objektum eredő energiája, azaz a részecskék tömege nagyjából megegyezik. A proton eredő pozitív elektromos töltése miatt azonban a kvarkok kissé lazábban vannak kötve, ezért a proton tömege néhány ezrelékkel kisebb. (Az elektromágneses kölcsönhatás sokkal gyengébb az erősnél, ezért ez a különbség csak kis járulékot ad a tömeghez.) dgy
@@elteatomcsill8013 Egyébként régi követő vagyok, szerintem alapvetően nagyszerü a csatorna, és kár hogy ilyen kevés embert érdekelnek a tudományok (a csatorna követettségét tekintve, más haszontalan csatornákhoz képest. dehát ilyen ez a világ... ).
@@JatekfejlesztesMagyarul Szerintünk is jobb lenne minél több követő. De a RUclips csatornánk épp két napja érte el a 4,5 milliós nézőszámot, és ez egy magyar nyelvű tudományos csatorna esetén nem mondható kevésnek. dgy
Nagyon jók ezek az előadások. Nagyon rá kaptam most ezekre, jó ez a sorozat. Mindig is érdekeltek a tudományok.
A 16. perc körül az akkor még hipotetikus Higgs részecskéről, vagyis inkább a mezőről van szó. Amennyire értem, az nagy vonalakban a lényeg, hogy a részecske (úgyis mint az anyag) tömege tulajdonképpen a Higgs mező “közegében” való mozgás lassító hatásával határozható meg. A kérdésemet kicsit nehezen tudom megfogalmazni, talán úgy a legegyszerűbb hogy a gravitáció és a Higgs között milyen összefüggés van? A tömeggel rendelkező anyag görbíti a téridőt, miközben az egészet kitölti a Higgs mező, ami kvázi lassítja a mozgást, és ezáltal a görbület is erősebb/nagyobb (nem tudom mi a helyes kifejezés) megnő? Bocsánat a teljesen laikus megfogalmazásért és remélem nem butaság amit kérdezek, az az igazság hogy az Atomcsill előtt nem volt lehetőségem jó tanártól tanulni a fizikát, az alapok erősen hiányoznak.
Nem kell szégyenkeznie, ezeket az ismereteket nem hogy középiskolában nem tanítják, de még az egyetemen sem mindenkinek, csak a részecskefizikára szakosodottaknak. a pontos válasz természetesen mélyen matematikai, ezért kényszerülünk mindenféle hasonlatokra. Az emberek sokaságában lassan mozgó híresség nem a legpontosabb hasonlat, egy másik metaforával találkozhat "A tömeg eredete és a Higgs-mező" című előadásban.
" a gravitáció és a Higgs között milyen összefüggés van?"
Nincs köztük közvetlen összefüggés.
"A tömeggel rendelkező anyag görbíti a téridőt"
A pontosabb állítás az, hogy az objektumok energiája és impulzusa görbíti a téridőt. (Folytonos eloszlású anyag, pl az elektromágneses mező esetében az energiasűrűség és az impulzussűrűség, valamint az ezek áramlására jellemző mennyiségek jelennek meg a gravitáció forrásaként.)
Egy részecske energiája és impulzusa nem független egymástól. Ha egy egyszerű mértékegység-rendszerben számolunk, amelyben a fénysebesség c=1, akkor az
E^2-p^2 mennyiséget kell kiszámolnunk, ez adja meg a részecskére jellemző tömeg négyzetét. Vannak olyan részecskék, amelyekre ez az érték nulla (ilyen a foton, a gluonok), és vannak olyan részecskék, amelyekre ez az érték pozitív. (Olyan objektum nincs, amelyre a fenti érték negatív lenne, mert ez fénynél gyorsabb mozgást jelentene.) Mivel más az egyes objektumok energiája és impulzusa közti kapcsolat, másképp görbítik a téridőt.
A fentiek a gravitáció "aktív" szemléletére vonatkoznak, azaz arra, hogy az anyag hogyan görbíti a téridőt, milyen gravitációs hatást hoz létre. a gravitáció "passzív" szemlélete arról szól, hogy adott gravitációs hatás, azaz adott módon görbülő téridő esetén hogyan mozognak a részecskék. Nos az általános relativitáselmélet erre a következő választ adja: görbült téridőben minden részecske görbült pályán mozog, de ilyen görbült pálya kétféle létezik: az egyiken mozognak a nulla tömegű részecskék, a másikon az összes többi. Tehát a nem nulla tömegű részecskékre tömegüktől függetlenül egyformán hat a gravitáció - ezt már Newton is tudta, és száz éve Eötvös Loránd kísérleteivel nagy pontossággal igazolta.
A jelenleg általánosan elfogadott részecskefizikai elmélet, a Standard Modell szerint "eredetileg" minden elemi részecske tömege nulla volt. A jelenleg nem nulla tömegű részecskék a Higgs-mezővel való kölcsönhatás során tettek szert tömegükre. (Ennek részleteiről szól "A tömeg eredete és a Higgs-mező" című előadás.) Ennek következtében megváltozott a részecskék aktív és passzív gravitációs viselkedése is. Tehát ilyen közvetett módon kapcsolódik össze a Higgs-mező és a gravitáció.
Nagyon fontos, hogy nem szabad összetéveszteni a Higgs-mező kvantumát, a Higgs-részecskét a gravitációt közvetítő feltételezett részecskével, a "gravitonnal" (ami a saját véleményem szerint nem is létezik) - ezeknek egészen más a funkciója a részecskék állatkertjében.
"ezáltal a görbület is erősebb/nagyobb (nem tudom mi a helyes kifejezés)"
Nem véletlenül nem tudja a helyes kifejezést. A gravitáció, a téridő görbülete nem jellemezhető egyetlen számmal, nem mondhatjuk, hogy az egyik helyen "nagyobb" vagy "erősebb" a gravitáció, mint a másik helyen. Egy adott pontban a téridő jellemzésére tíz mennyiség szolgál. Ezért a különböző pontokban nagyon sokféle módon különbözhet egymástól a gravitáció, és egyikre sem mondhatjuk, hogy erősebb vagy gyengébb a másiknál. Köznyelven csak annyit mondhatunk, hogy a tömeges részecskék "másképp" görbítik a téridőt, mint a tömeg nélküliek, és másképp is mozognak benne.
dgy
Kedves Gyula! Nagyon köszönöm a gyors és alapos, hosszú választ! Emésztgetem kicsit még. Az említett előadást láttam, sőt az volt az első előadás, ami meghozta a kedvemet a többi Atomcsilles előadáshoz. Régen láttam viszont és csak halványan dereng (a hajós hasonlatra emlékszem), úgyhogy nem árt újra megnéznem, és elgondolkozni az itt hallottakon és azon amit most válaszolt, hogy kicsit jobban összeálljon a kép. 😊
Ha nem bánod az angolt, itt a YT-on megtalálod a Fermilab csatornát, ahol a Higgs-bozon megtalálásában is részt vevő Don Lincoln mesél a fizikának azokról a jelenségeiről és elméleteiről, amelyek nem jönnek szembe minden utcasarkon.
A napokban éppen az volt terítéken, ami a gravitációról tudható és ami legfeljebb sejthető.
Linkelni nem merem, mert kiszámíthatatlan őrület, amit a YT moderációja művel.
@@elteatomcsill8013 "görbült téridőben minden részecske görbült pályán mozog, de ilyen görbült pálya kétféle létezik: az egyiken mozognak a nulla tömegű részecskék, a másikon az összes többi. " Akkor elméletileg meg lehet mérni a legkisebb tömegű részecskének is, hogy van, vagy nincs tömege, ha ez különbözik. Érdekes.
@@tzoleet Elméletileg igen, gyakorlatilag sajnos nem nagyon. Ugyanis mind a nulla, mind a nem nulla tömegű részecskék lehetséges pályáiból végtelen sok létezik (ez már a newtoni gravitációelméletben is így van: ugyanabban a gravitációs térben a kezdőfeltételektől függően sokféle pályán mozoghat az elhajított kő), és bizonyos esetekben csak nagyon pontos mérésekkel lehet(ne) eldönteni, hogy egy adott pálya a nulla vagy a nem nulla tömegű részecskék megengedett pályája. És sajnos nem minden mérésünk elég pontos ehhez.
Azt, hogy a foton pontosan nulla tömegű, a közvetlen pályamérések helyett inkább sokkal közvetettebb úton lehet belátni (pl a háttérsugárzás Planck-spektrumának kimérésével), ezek a közvetett mérések jóval nagyobb bizonyosságot szolgáltatnak.
dgy
Köszönjük szépen!
Nagyon jó volt! Köszönöm
Bocsi! Nem hangzott el, hogy a neutron tömege akkor miért kevesebb a protonnál? Nincsenek a qvarkjaik olyan kis helyre zsúfolva, vagy más a qvarkjaik tömege?
A neutron tömege egy kicsit NAGYOBB a proton tömegénél.
A protonban és a neutronban ugyanolyan u és d kvarkok vannak (uud, illetve udd összetételben), ugyanakkora tömeggel. A nukleonok tömegének nagy része azonban nem a kvarkok tömegéből, hanem a kvarkok és a gluonok mozgásának energiájából származik. E részecskéket az erős kölcsönhatás tartja össze, ezért a két kötött objektum eredő energiája, azaz a részecskék tömege nagyjából megegyezik. A proton eredő pozitív elektromos töltése miatt azonban a kvarkok kissé lazábban vannak kötve, ezért a proton tömege néhány ezrelékkel kisebb. (Az elektromágneses kölcsönhatás sokkal gyengébb az erősnél, ezért ez a különbség csak kis járulékot ad a tömeghez.)
dgy
@@elteatomcsill8013 Nagyon szépen köszönöm! Megtisztel, hogy Ön válaszolt!
Nagyon köszönöm
Nem tudom mikori ez a felvétel de a videókártya amit mutattok (gtx 275) nagyon régi, és ilyesmi manapság ilyen 10.000 ft környékén kéne hogy mozogjon.
Oda van írva: 2010. április 22.
Az egyetemnek akkor sem volt pénze. Most sincs.
Egyébként minden támogatást örömmel fogadunk.
dgy
Nem mai felvétel, de hálásan köszönöm a feltöltést!
@@elteatomcsill8013 Nem rossz indulatból irtam, remélem nincs félreértés :) Hol lehet támogatni?
@@elteatomcsill8013 Egyébként régi követő vagyok, szerintem alapvetően nagyszerü a csatorna, és kár hogy ilyen kevés embert érdekelnek a tudományok (a csatorna követettségét tekintve, más haszontalan csatornákhoz képest. dehát ilyen ez a világ... ).
@@JatekfejlesztesMagyarul Szerintünk is jobb lenne minél több követő. De a RUclips csatornánk épp két napja érte el a 4,5 milliós nézőszámot, és ez egy magyar nyelvű tudományos csatorna esetén nem mondható kevésnek.
dgy