Az emberiség sorsát Isten tartja "kézben". Ember ne aggodalmaskodjon afölött, ami nem az ember dolga. 1. Alklamatlan hozzá. 2. Kis, gyenge hatásköre van. 3. képtelen hiteles képet alkotni a valóságról. Tönkretenni könnyen ment, mert ahhoz elég a hanyagság, butaság, ostobaság. Javitani már nem lehet hanyagsággal, butasággal, ostobasággal, ami egyre divatosabb és elterjedtebb általános elmeállapot.
igen, mert csölátással, csak a technikával akarunk megoldani mindent. MIndent megoldani pedig kevés, ha csak technikát használunk. A mindennek csak elhanyagolható része, a technika.
Mit tehet az egyén? Azért én had adjak pár tanácsot. Először is olvassa el vagy hallgassa meg a jutubon elérhető 'A világ alapvető szerkezete' c könyvet. Ezt követően gondolkodjon el azon hogy milyen cuccokra szokott költeni, ami néhány használat után valamelyik polcon porosodik. Törekedjen rá, hogy ne vegyen többet ilyen cuccokat. Ne örüljön, amikor nagycégek eldobható nyilonzacskót adnak önnek, amit eldobhat bűntudat nélkül, mert úgyis lebomlik. Vigyen magával rendes nyilonzacskót, táskát, szövetzsákot, és abba pakoljon, ne dobja el. Gondolja meg hogy a nyaralás során repülőre ülni bár életre szóló élmény, ez egy szeg az egész emberi civilizáció koporsójába. (Sog szeg kell, nem maga lesz az oka, de semmit nem tett ellene, sőt hozzájárult) Ugyanez az autó. Képes autóhasználat nélkül élni az életét? Próbálja meg. Legfeljebb többet sétál, biciklizik és így a szívérrendszeri betegségek kockázatát töredékére csökkentheti. Használja a tömegközlekedést barátaival és utazás során beszélgessenek építsék kapcsolataikat, hogy számíthassanak egymásra a nehéz időben. Ehhez tanuljanak meg szeretni. Gondolja meg hol tud kevesebb anyagot használni, vizet, áramot, eszközöket és törekedjen rá, hogy ne vásároljon olyan dolgot, ami nélkül tud élni. Próbálja az örömforrásokat olyan dolgokban keresni, ami többször használható, vagy nem is kell hozzá anyagi erőforrás. Sportoljon, tanuljon, táncoljon, fektessen be egyszer egy hangszerbe és akkor is tanuljon meg rajta játszani, ha nem megy és közben a kedve is elmegy. Olvasson könyvet, ha végzett vele adja kölcsön, vagy adja oda valki másnak, hogy ő is elolvashassa. Járjon kirándulni, gyalog erdőbe, hegyekbe, tavak közé. Próbáljon meg gyalog eljutni olyan helyekre, ahova azelőtt repülővel ment volna. útközben ismerjen meg máshol élő embereket és mutassa meg nekik 'a világ alapvető szerkezete' c. könyvet. Fizesse ki az internetet és tanulásra használja döntően. Mondjuk 80%ban. 20% ban szórakozzon, hallgasson zenét, nézzen jó filmeket (amikből tanulhat is az mégjob) és szervezze a barátait, hogy milyen közös programra menjenek, ahol nem kell pénzt költeni fogyasztási céllal. Ne igyon alkoholt, és ne költsön ártalmas anyagokra, mint cigaretta. Ne költsön olyan dolgot, ami azonnal elmúlik, pl koncertre. Lógjanak be ingyen, vagy hallgassák a zenét a rendezvényen kívül és táncoljanak a parkolóba. Ne akarjanak meggazdagodni, ne dolgozzanak céltalanul. Találják ki, gondolják végig mennyi pénz kell a boldog életükhöz, és addig működtessk csak a fgogyasztói társadalmat, amíg a céljukat el nem érik. Próbáljanak meg olyan elfoglaltságokat kitalálni, amit munkahelyen saját örömük céljából tudnak folytatni, ha lehet ingyen. Nyugodjanak bele abba a gondolatba, hogy ha ezek szerint jár el, ön mindent megtett annak érdekében, hogy az állatoktól eltérően az emberek jellemző módon, önmagán túlmutató dologra is gondolt és tesz is érte. A társadalom fennmaradásáért ön mindent megtett és nem terheli felelősség az esetleges bukásért. Beszéljen erről másokkal és alkossanak olyan közösséget, akik nem felelősek az emberiség bukásáért. Hallgassák meg 'a világ alapvető szerkezete' c könyvet. Tanuljanak meg újra felhasználni, megszerelni dolgokat, és legyenek képesek mindent előállítani, amire szükségük van. Hiszi vagy sem, még elektromos motort is könnyű építeni, ha az ember tudja azt a 3 dolgot, ami kell hozzá. Ahogy fejlődik egyre inkább jobbanérezheti magát, hogy ön tényleg tett valamit az egész emberiségért. Ebből merítsen önbizalmat. Ne fogyasszon szórakoztató kajákat, csipszet, cukros üdítőket, csokikat előre csomagolt ételeket. Tanuljon meg főzni és zöldségekből gyümölcsökből, húsból és feldolgozatlan ételekből állítsa elő saját táplálékát, amelyben tudja mivan. Nyugodjon bele abba, hogy ezúton mindent megtett, hogy egészségesen táplálkozzon. Gondolkodjon és találjon ki még hasonló tippeket trükköket, amelyek a földön megtalálható anyagok és erőforrások felhasználása nélkül elfoglalják, jó érzésekkel töltik fel és ossza meg barátaival. 'A világ alapvető szerkezete' c hangoskönyvvel kezdjen. :) Jó szórakozást találja meg a boldogságát. Jah és tanuljon! Tanuljon bármit, az ingyen van és senkinek sem árt. Használja a tanultakat úgy hogy senkinek se ártson vele, sőt segítsen nekik. De gondoljon arra is, hogy ha 8 milliárd ember tenné ugyanazt mint ön, az mit jelentene a bolygónak.
Ezek a "zöld" tanácsok - - - valóban nagyon zöldek, több értelemben is, vagy inkább több szinten. Úgyhogy a "Világ alapvető szerkezete" művet, vagy mit, egyáltalán nem helyezte, véleményem szerint, egyetlen gondolkodó ember érdeklődési körébe. Sőt.
Mér kell minden filmet zenés video spot stilusban késziteni. Igy akár a világvégét is musical ként fogjátok filmezni, sok zenével, táncal, VFX trükkökkel. Ez a komolytalanságotokra vall. Ha felfognátok a téma súlyosságát, akkor nem mókáznátok a filmben mint igy most.
@@egonispanovity6136 Pont a külsöségek alapján vettem észre, hogy nem vagytok képesek a lényegre fókuszálni, Sziokás, divat, korszellem hatja át minden lépéseteket.
Nekem ezekkel a videókkal az a bajom, hogy pesszimisták. Szerintem a bolygó egy élő, folyton változó, TEREMTETT ökoszisztéma, ami saját szabályok szerint van programozva. Igen, mi emberek sok mindent elrontottunk, de nem elég csak a kisembereknek változtatni, míg a valódi nagy szennyezők fittyet hánynak a Föld érdekére. A bolygó biztosan túlél bennünket! Mi használatra kölcsönkaptuk csupán. Elbuktunk, mert a civilizációnk szerepet tévesztett és a közösség és a szeretet helyett a profitra tettük a hangsúlyt! Vissza kéne térni az alapokhoz, tanulni a hibáinkból és újra kezdeni. Ha a tudomány és az ember maga akarja a teremtést újragondolni, az pusztuláshoz vezet. A növény, később az állati, emberi génmódosítás már egy szabotázs volt az élet ellen. Vajon ez a lázadás kinek az érdeke? Ki áll és miért mögötte?🤔
Pesszimistának tünik, mert bizol abban,hiogy megoldható a helyzet. Mivel nem oldható meg, igy a film teljesen reális képet ad happy end nélkülit. Ha felviditana, akkor hazudna. Mit szeretsz jobban? Nevetgélni, vagy megtudni a helyzet pontos leirását?
@@karvak1492 "A defetista szemlélet a jövőbeni ártó cselekedetekből is kivonja a cselekvőképességet. Az a narratíva, hogy a pusztítás elkerülhetetlen, igazolja a folyamatos pusztítást, de figyelmen kívül hagyja az azt okozó emberi döntéseket. Ha például azt feltételezzük, hogy az amazóniai esőerdő pusztulásra van ítélve, akkor figyelmen kívül hagyhatjuk azokat a szörnyű igazságtalanságokat, amelyek idáig vezettek, vagy kevésbé leszünk hajlandóak támogatni az őslakos és frontvonalbeli közösségeket, amelyek még mindig a földjük védelméért küzdenek. Ha az őslakosok életmódja valóban a természeti erők által halálra lenne ítélve, akkor több értelme lenne támogatni ezeket az embereket az áttelepülésben, mint az elveszett földekért folytatott harcban. De nem ez a helyzet. Ehelyett a kitermelés továbbra is a nagyobb veszélyt jelenti az őslakosokra és a marginalizált emberekre, és a további kitermelés katasztrofális szintjei nem jelentenek fizikai elkerülhetetlenséget. A "mély alkalmazkodás" számos más módon is árt az Extinction Rebellion és a szélesebb értelemben vett klímamozgalom számára: Demotivál minket Az a meggyőződés, hogy a közeljövőbeni társadalmi összeomlás elkerülhetetlen, sok ember mentális egészségét súlyosan megviseli. Ez önmagában is rossz, és ez a rossz módja annak is, hogy az embereket a mozgalmunkba vonzzuk. Egy nemrégiben készült, 50 000 embert vizsgáló tanulmány szerint "azok az egyének, akik úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás megállíthatatlan, kisebb valószínűséggel vesznek részt olyan magatartásformákban vagy támogatnak olyan politikákat, amelyek az éghajlatváltozás kezelésére irányulnak". A teljes igazság elmondása az éghajlati vészhelyzetről jelenleg radikális és rendkívül erőteljes cselekedet; a "mély alkalmazkodás" fatalista meséjének elmondása nem az. A "mélyreható alkalmazkodás" egyfajta bénultságra ösztönöz, amikor azt állítja, hogy "nincs "hatékony" válasz" a válságra. Ez megint csak tévedés: tudjuk, hogy számos hatékony válasz létezik, és ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak (és tisztességesen megvalósuljanak), demokratikus politikai hatalomra van szükségünk, amely képes legyőzni az éghajlatváltozás elleni fellépést ellenző embereket és vállalatokat. Ennek a hatalomnak a kiépítése a klímamozgalom fő célja. Érdemes megjegyezni, hogy egyesek számára a "mélyreható alkalmazkodás" éppen ellenkező hatást vált ki. Ahelyett, hogy megbénítana, inkább feloldja azt a fájdalmas kognitív disszonanciát, amely abból fakad, hogy látjuk az éghajlatváltozásra adott tényleges válaszaink és a meghozandó intézkedések közötti tátongó szakadékot. E szakadékkal szemben a "Mély alkalmazkodás" azt mondja: "neked van igazad, mindenki más katasztrofálisan téved, és jobb, ha elfogadod a következményeket". Ez a narratíva megkönnyebbülést jelenthet, a vele járó bánat ellenére, mert egyszerűsítő tisztaságot hoz a döntéseinkbe. De ismétlem, ez egyszerűen tévedés. Függetlenül attól, hogy tudat alatt akarunk-e hinni a "Mély adaptációnak", vagy sem, Bendell logikus következtetéseinek tényleges követése a valóságtól való elszakadást vonja maga után. Ha helyesnek érezzük, akkor azt ugyanúgy érezzük helyesnek, ahogyan egy szekta is helyesnek érzi a tagjai számára: azáltal, hogy megfosztjuk őket az információtól." Válasz
@@karvak1492 "Általánosabban, a "Deep Adaptation" feltűnően kevés magyarázatot ad arra vonatkozóan, hogy hogyan következhet be az összeomlás - az olyan elszórt, hiteltelenített forrásokon túl, mint McPherson -, és ehelyett érzelmileg meggyőző leírásokra támaszkodik arról, hogy mit jelent számunkra az összeomlás. Bendell azt írja, hogy "az előttünk álló bizonyítékok azt sugallják, hogy a klímaváltozás bomlasztó és ellenőrizhetetlen szintjei előtt állunk, ami éhezést, pusztulást, migrációt, betegségeket és háborút hoz". Minden komoly előrejelzésnek érveléssel kell alátámasztania egy ilyen kijelentést. De ez nem komoly előrejelzés - inkább egy rendkívül hatékony, tudománynak álcázott érzelmi felhívás a félelemre. Ennyit láthatunk, amikor Bendell azt írja, hogy "amikor azt mondom, hogy éhínség, pusztulás, migráció, betegség és háború, akkor a saját életünkre gondolok. Ha nem lesz áram, hamarosan nem fog víz jönni a csapból. A szomszédaidtól fogsz függeni, ha élelmet és némi meleget szeretnél kapni. Alultáplált leszel. Nem fogod tudni, hogy maradj vagy menj. Félni fogsz attól, hogy erőszakkal megölnek, mielőtt éhen halnál." Az összeomlásnak ez a leírása nagy pátosszal bír, de kevés magyarázatot ad arra, hogy egy ilyen forgatókönyv hogyan vagy miért elkerülhetetlen, vagy akár hihető. A "Mély alkalmazkodás" ezen szakaszának alapos olvasása során nem találunk ilyen magyarázatot. Akár szándékosan, akár nem, a "Deep Adaptation" ügyesen egyensúlyoz a főáramú tudományos források lejáratására tett kísérlet, az ijesztő fordulópontok felállítása, valamint a jövőtől való félelmünkre és a védelmünkre hivatott intézményekkel szembeni jogos bizalmatlanságunkra való hivatkozás között, mindezt azért, hogy elfedje a saját előrejelzéseihez szükséges komoly bizonyítékok hiányát. A félretájékoztatás mintái Korábban írtuk, hogy az éghajlati mozgalom strukturális sebezhetőséget hordoz azokkal szemben, akik félreértelmezik az éghajlati tudományt a nagyközönség számára. Mivel a klímamozgalomban részt vevők túlnyomó többségének nincs ideje arra, hogy saját maga áttekintse a tudományos szakirodalmat, időnként becsaphatnak minket az olyan narratívák, mint amilyeneket a "Mély alkalmazkodás" című könyvben alkalmaznak. Ilyen módon a "Deep Adaptation" feltűnő hasonlóságot mutat az éghajlatváltozás tagadóinak írásaival. Geoffery Supran és Naomi Oreskes jelentése az #ExxonKnew botrányról néhány olyan technikát mutat be, amelyeket a fosszilis tüzelőanyagokból finanszírozott ellenzők használnak, hogy a tudományt meggyőzőnek tüntessék fel. Az Exxon esetében a tévedések szándékosak, a profitjukat rontó szabályozások késleltetésére irányulnak, de nem kell, hogy így legyen. A jelentés a tudomány tagadásának öt technikáját írja le, amelyek mindegyike megjelenik valamilyen formában a "Mély alkalmazkodás"-ban, bár az ellenkező üzenetet támogatva: 1) Hamis szakértők: A más véleményen lévő nem szakértők magasan képzettnek feltüntetése, noha nem publikáltak tényleges éghajlatkutatást és/vagy nem szereztek megfelelő képzést. Guy McPherson, aki nem rendelkezik szakértelemmel az éghajlati tudományok terén, mégis rendszeresen prófétikus előrejelző képességeket állít, mégis komoly figyelmet kap a "Deep Adaptation"-ben. 2) Logikai tévedések: Logikailag hibás érvek, amelyek hamis következtetésekhez vezetnek. A "Deep Adaptation" azt állítja, hogy az éghajlati rendszer nemlinearitása gyorsuló hatásokhoz vezet, és ezért a társadalom a következő évtizedekben összeomlik. De az érvelés ezért megalapozatlan - a "Deep Adaptation" egyszerűen nem szolgáltat logikai érveket, amelyek alátámasztanák ezt. ("Társadalmi összeomlás" sehol sincs definiálva a szövegben.) Abból a feltevésből, hogy "úgy érzed, hogy [az összeomlás] elkerülhetetlen", arra a következtetésre jutni, hogy az valóban elkerülhetetlen, egyenesen logikai tévedés. 3) Lehetetlen normák: Irreális bizonyossági normák megkövetelése a tudomány alapján történő cselekvés előtt. Ez a technika megnyilvánulhat abban, hogy az IPCC előrejelzéseinek mind közel tökéletesnek kell lennie. A "Deep Adaptation" azt állítja, hogy "A megfigyelt jelenségek, a tényleges hőmérsékletek és tengerszintek nagyobbak, mint amit az elmúlt évtizedek éghajlati modelljei a jelenlegi korunkra előre jeleztek". Bár a megfigyelt felmelegedés valamivel magasabb volt, mint az IPCC által használt modellfuttatások eredményeinek átlaga, de bőven az általuk várt tartományba esett. 4) Cseresznyeválogatás: Olyan adatok szelektív kiválasztása, amelyek egy olyan kívánt következtetést támasztanak alá, amely eltér az összes rendelkezésre álló adatból adódó következtetéstől. Amint azt fentebb tárgyaltuk, a "Deep Adaptation" elveti az IPCC teljes, metánnal kapcsolatos munkáját azzal, hogy egyetlen, a metán-klatrátokról szóló tanulmányt idéz, és nem tesz említést arról a több tanulmányról, amelyek nem értenek egyet a következtetéseivel. 5) Összeesküvés-elméletek: Egy titkos terv felvetése több ember között, általában egy aljas terv megvalósítása érdekében, például egy igazság eltitkolására vagy félretájékoztatás fenntartására irányuló összeesküvés. A "Deep Adaptation" arra kéri olvasóit, hogy "fontolják meg a mainstream nézetek elhagyásának értékét", mintha ezek a nézetek eredendően hibásak lennének, mivel mainstreamek. Az eredeti blogbejegyzés címe: "Az összeomlásról szóló tanulmány, amelyről úgy gondolták, hogy nem kellene elolvasnod - még". A tudomány több módszerrel igyekszik védekezni e veszélyek ellen: szakértői értékelés, logikai pozitivizmus, konszenzus és szakértelem. A szakértői értékelés folyamata segít kiszűrni a hibákat, tévhiteket és a meglévő munkák tudatlanságát. A logikai pozitivizmus gyakorlása a bizonyítás terhét az állítást megfogalmazó szerzőre hárítja. A konszenzus több elemzés közötti egyetértést kér, mivel az egyetlen tanulmányban bemutatott bizonyítékok hibásak vagy hiányosak lehetnek. Az akadémiai testületek megkövetelik a releváns szakterületen való bizonyos szintű szakértelem bizonyítását. E módszerek miatt az IPCC több száz szerző munkáját összegzi, és több ezer tanulmányra támaszkodva vonja le következtetéseit. Lehetséges, hogy egy olyan tudományos munka, amely nem alkalmazta ezeket a biztosítékokat, még mindig helyes, de ez sokkal kevésbé valószínű, különösen, ha ez azt jelenti, hogy a szakértői értékelésen alapuló tudomány teljesen téves. A "Deep Adaptation" megkerüli az IPCC-t, és ezzel a fenti technikák mindegyikét alkalmazza. A dokumentum legalább két indoklást ad a közelmúltbeli tudományos szakirodalom külön elemzésének elvégzésére. Először is azt állítja, hogy "valós idejű adatokra van szükség a jelenlegi helyzetről és az abból következtethető tendenciákról" ahhoz, hogy megértsük a közelmúltbeli felmelegedés valódi következményeit - amihez túl kell lépni az IPCC-n, mivel az általában néhány évvel korábban közzétett tudományos eredményeket összegez. Már láttuk, hogy ez az állítás mennyire téves. Az olyan nagy, kaotikus rendszerekben, mint az éghajlati rendszer, a kiszámíthatatlan viselkedés rövid életű trendekhez vezethet, amelyek pusztán a jövőbe extrapolálva tűnnek katasztrofálisnak. A valós idejű adatok azért fontosak, mert több információt nyújtanak az éghajlati rendszerről, és lehetővé teszik számunkra, hogy folyamatosan finomítsuk előrejelzéseinket. Nem bizonyítják, hogy a közelmúltbeli nem lineáris változások a jövőben is folytatódni fognak. Másodszor, a "Deep Adaptation" azt állítja, hogy az IPCC "hasznos munkát végzett, de a változás ütemét jelentősen alulbecsülte", és arra a következtetésre jut, hogy jobb, ha az egyes "neves éghajlatkutatókhoz" fordulunk, akiknek előrejelzései pontosabbak voltak. Már megmutattuk, hogy ezek közül a "neves klímatudósok" közül sokan sokkal rosszabb előrejelzéseket tettek, mint az IPCC. De még ha az egyes szakértők időnként jobb előrejelzéseket is tesznek, mint az IPCC, ez nem jelenti azt, hogy a módszereik jobbak. Mivel a klímatudomány egy hatalmas, összetett és kaotikus rendszert tanulmányoz, mindig megvan az esélye annak, hogy egy szerencsés egyén olyan előrejelzést ad, amely közelebb van a modellek által készített előrejelzésekhez. A "Deep Adaptation" című könyvben idézett magányos szakértők többségéről kiderült, hogy nem voltak ilyen szerencsések, de még ha egyszer-egyszer pontosan jósoltak is, ez nem ad okot arra, hogy az IPCC egésze felett bízzunk bennük." The faulty science, doomism, and flawed conclusions of 'Deep Adaptation' The claim that runaway climate change has made societal collapse inevitable is not only wrong - it undermines the cause of the climate movement. www.opendemocracy.net/en/oureconomy/faulty-science-doomism-and-flawed-conclusions-deep-adaptation/
Elsősorban fegyverkezni érdemes egyéni szinten, hogy ha jön a Mad Max világ és az emberek elkezdik egymást gyilkolni, meg tudjuk védeni magunkat és családunkat.
@@Karoly951 igen. Könnyelmüen csak azzal foglakoztunk, hogyan élhetünk kényelmesebben,. Még a fenntarthatóság rovásán is. Elöbb jött el a vég, mint gondoltuk. Tulajdonképen, nem gondolkodtunk, igy a vég elérkezését sem vesszük komolyan, sem tudomásul átlagban.
Komoly képpel esztelenségeket mondani : ezt ma már tanítják, de főleg gyakoroltatják. - Bizonyos biznisz tevékenységeket mód felett előmozdít, ha a PR tevékenységeket központosítjuk, retorikáját a tudomány égisze alatt csiszoljuk, s ha olyan embereket képezünk, nagy mennyiségben, akik ezt magas szinten, vagy legalábbis átéléssel prezentálják a publikumnak. Vajon hány ilyen intézményt tudna egy átlagpolgár felsorolni 5 perc alatt? (Vagy inkább, vajon hány olyan intézményt tudna mondani, amelyik nem tartozna valamiért ide?)
Korunk legnagyobb "gondolkodó" elméi, ugyanezeket a problémákat mantrázzák már évek óta...nem vagyok bene biztos, hogy a struccpolitika a legjobb gyógyír a tudattalanságra.
@@rajmi8842 Ebből a mondatból nem világos (legalábbis nekem nem), hogy vajon a tudatlanság a "globális melegedés" un. "tényeire" utal, vagy valami másra (mondjuk ahhoz kapcsolódva, ilyen vagy olyan értelemben, amit én írtam). Kik a struccpolitika képviselői? - ebben a "kontextusban".
Mit tehetünk? Amit Luther Márton mondott, "Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még. akkor is ültetnék egy almafát” ami maradandó.
Az emberiség sorsát Isten tartja "kézben". Ember ne aggodalmaskodjon afölött, ami nem az ember dolga. 1. Alklamatlan hozzá. 2. Kis, gyenge hatásköre van. 3. képtelen hiteles képet alkotni a valóságról. Tönkretenni könnyen ment, mert ahhoz elég a hanyagság, butaság, ostobaság. Javitani már nem lehet hanyagsággal, butasággal, ostobasággal, ami egyre divatosabb és elterjedtebb általános elmeállapot.
Tizenhárom almafa.
Technikai fejlődésnek itt az eredménye!
igen, mert csölátással, csak a technikával akarunk megoldani mindent. MIndent megoldani pedig kevés, ha csak technikát használunk. A mindennek csak elhanyagolható része, a technika.
Mit tehet az egyén? Azért én had adjak pár tanácsot. Először is olvassa el vagy hallgassa meg a jutubon elérhető 'A világ alapvető szerkezete' c könyvet.
Ezt követően gondolkodjon el azon hogy milyen cuccokra szokott költeni, ami néhány használat után valamelyik polcon porosodik. Törekedjen rá, hogy ne vegyen többet ilyen cuccokat. Ne örüljön, amikor nagycégek eldobható nyilonzacskót adnak önnek, amit eldobhat bűntudat nélkül, mert úgyis lebomlik. Vigyen magával rendes nyilonzacskót, táskát, szövetzsákot, és abba pakoljon, ne dobja el.
Gondolja meg hogy a nyaralás során repülőre ülni bár életre szóló élmény, ez egy szeg az egész emberi civilizáció koporsójába. (Sog szeg kell, nem maga lesz az oka, de semmit nem tett ellene, sőt hozzájárult)
Ugyanez az autó. Képes autóhasználat nélkül élni az életét? Próbálja meg. Legfeljebb többet sétál, biciklizik és így a szívérrendszeri betegségek kockázatát töredékére csökkentheti. Használja a tömegközlekedést barátaival és utazás során beszélgessenek építsék kapcsolataikat, hogy számíthassanak egymásra a nehéz időben. Ehhez tanuljanak meg szeretni.
Gondolja meg hol tud kevesebb anyagot használni, vizet, áramot, eszközöket és törekedjen rá, hogy ne vásároljon olyan dolgot, ami nélkül tud élni. Próbálja az örömforrásokat olyan dolgokban keresni, ami többször használható, vagy nem is kell hozzá anyagi erőforrás. Sportoljon, tanuljon, táncoljon, fektessen be egyszer egy hangszerbe és akkor is tanuljon meg rajta játszani, ha nem megy és közben a kedve is elmegy. Olvasson könyvet, ha végzett vele adja kölcsön, vagy adja oda valki másnak, hogy ő is elolvashassa.
Járjon kirándulni, gyalog erdőbe, hegyekbe, tavak közé. Próbáljon meg gyalog eljutni olyan helyekre, ahova azelőtt repülővel ment volna. útközben ismerjen meg máshol élő embereket és mutassa meg nekik 'a világ alapvető szerkezete' c. könyvet. Fizesse ki az internetet és tanulásra használja döntően. Mondjuk 80%ban. 20% ban szórakozzon, hallgasson zenét, nézzen jó filmeket (amikből tanulhat is az mégjob) és szervezze a barátait, hogy milyen közös programra menjenek, ahol nem kell pénzt költeni fogyasztási céllal.
Ne igyon alkoholt, és ne költsön ártalmas anyagokra, mint cigaretta. Ne költsön olyan dolgot, ami azonnal elmúlik, pl koncertre. Lógjanak be ingyen, vagy hallgassák a zenét a rendezvényen kívül és táncoljanak a parkolóba.
Ne akarjanak meggazdagodni, ne dolgozzanak céltalanul. Találják ki, gondolják végig mennyi pénz kell a boldog életükhöz, és addig működtessk csak a fgogyasztói társadalmat, amíg a céljukat el nem érik.
Próbáljanak meg olyan elfoglaltságokat kitalálni, amit munkahelyen saját örömük céljából tudnak folytatni, ha lehet ingyen. Nyugodjanak bele abba a gondolatba, hogy ha ezek szerint jár el, ön mindent megtett annak érdekében, hogy az állatoktól eltérően az emberek jellemző módon, önmagán túlmutató dologra is gondolt és tesz is érte. A társadalom fennmaradásáért ön mindent megtett és nem terheli felelősség az esetleges bukásért. Beszéljen erről másokkal és alkossanak olyan közösséget, akik nem felelősek az emberiség bukásáért.
Hallgassák meg 'a világ alapvető szerkezete' c könyvet. Tanuljanak meg újra felhasználni, megszerelni dolgokat, és legyenek képesek mindent előállítani, amire szükségük van. Hiszi vagy sem, még elektromos motort is könnyű építeni, ha az ember tudja azt a 3 dolgot, ami kell hozzá. Ahogy fejlődik egyre inkább jobbanérezheti magát, hogy ön tényleg tett valamit az egész emberiségért. Ebből merítsen önbizalmat.
Ne fogyasszon szórakoztató kajákat, csipszet, cukros üdítőket, csokikat előre csomagolt ételeket. Tanuljon meg főzni és zöldségekből gyümölcsökből, húsból és feldolgozatlan ételekből állítsa elő saját táplálékát, amelyben tudja mivan. Nyugodjon bele abba, hogy ezúton mindent megtett, hogy egészségesen táplálkozzon.
Gondolkodjon és találjon ki még hasonló tippeket trükköket, amelyek a földön megtalálható anyagok és erőforrások felhasználása nélkül elfoglalják, jó érzésekkel töltik fel és ossza meg barátaival.
'A világ alapvető szerkezete' c hangoskönyvvel kezdjen. :)
Jó szórakozást találja meg a boldogságát.
Jah és tanuljon! Tanuljon bármit, az ingyen van és senkinek sem árt. Használja a tanultakat úgy hogy senkinek se ártson vele, sőt segítsen nekik. De gondoljon arra is, hogy ha 8 milliárd ember tenné ugyanazt mint ön, az mit jelentene a bolygónak.
Ezek a "zöld" tanácsok - - - valóban nagyon zöldek, több értelemben is, vagy inkább több szinten. Úgyhogy a "Világ alapvető szerkezete" művet, vagy mit, egyáltalán nem helyezte, véleményem szerint, egyetlen gondolkodó ember érdeklődési körébe. Sőt.
@@andorsallai758 :D
Mér kell minden filmet zenés video spot stilusban késziteni. Igy akár a világvégét is musical ként fogjátok filmezni, sok zenével, táncal, VFX trükkökkel. Ez a komolytalanságotokra vall. Ha felfognátok a téma súlyosságát, akkor nem mókáznátok a filmben mint igy most.
Ne a külsőségekkel foglalkozz.Koncentrálj a lényegre...
@@egonispanovity6136 Pont a külsöségek alapján vettem észre, hogy nem vagytok képesek a lényegre fókuszálni, Sziokás, divat, korszellem hatja át minden lépéseteket.
itt van Amerika....!
@@gabimohilla9882 Amerika az egész világ. Ott is, ahol nem annak hivják.
@@gabimohilla9882 Már régóta amerika van az egész bolygón. Istenként imádjuk. Szánalmas, láthatatlan, rabságunk.
Nekem ezekkel a videókkal az a bajom, hogy pesszimisták. Szerintem a bolygó egy élő, folyton változó, TEREMTETT ökoszisztéma, ami saját szabályok szerint van programozva. Igen, mi emberek sok mindent elrontottunk, de nem elég csak a kisembereknek változtatni, míg a valódi nagy szennyezők fittyet hánynak a Föld érdekére. A bolygó biztosan túlél bennünket! Mi használatra kölcsönkaptuk csupán. Elbuktunk, mert a civilizációnk szerepet tévesztett és a közösség és a szeretet helyett a profitra tettük a hangsúlyt! Vissza kéne térni az alapokhoz, tanulni a hibáinkból és újra kezdeni. Ha a tudomány és az ember maga akarja a teremtést újragondolni, az pusztuláshoz vezet. A növény, később az állati, emberi génmódosítás már egy szabotázs volt az élet ellen. Vajon ez a lázadás kinek az érdeke? Ki áll és miért mögötte?🤔
Köszönjük, Emese.
Pesszimistának tünik, mert bizol abban,hiogy megoldható a helyzet. Mivel nem oldható meg, igy a film teljesen reális képet ad happy end nélkülit. Ha felviditana, akkor hazudna. Mit szeretsz jobban? Nevetgélni, vagy megtudni a helyzet pontos leirását?
@@karvak1492 "A defetista szemlélet a jövőbeni ártó cselekedetekből is kivonja a cselekvőképességet. Az a narratíva, hogy a pusztítás elkerülhetetlen, igazolja a folyamatos pusztítást, de figyelmen kívül hagyja az azt okozó emberi döntéseket. Ha például azt feltételezzük, hogy az amazóniai esőerdő pusztulásra van ítélve, akkor figyelmen kívül hagyhatjuk azokat a szörnyű igazságtalanságokat, amelyek idáig vezettek, vagy kevésbé leszünk hajlandóak támogatni az őslakos és frontvonalbeli közösségeket, amelyek még mindig a földjük védelméért küzdenek. Ha az őslakosok életmódja valóban a természeti erők által halálra lenne ítélve, akkor több értelme lenne támogatni ezeket az embereket az áttelepülésben, mint az elveszett földekért folytatott harcban. De nem ez a helyzet. Ehelyett a kitermelés továbbra is a nagyobb veszélyt jelenti az őslakosokra és a marginalizált emberekre, és a további kitermelés katasztrofális szintjei nem jelentenek fizikai elkerülhetetlenséget.
A "mély alkalmazkodás" számos más módon is árt az Extinction Rebellion és a szélesebb értelemben vett klímamozgalom számára:
Demotivál minket
Az a meggyőződés, hogy a közeljövőbeni társadalmi összeomlás elkerülhetetlen, sok ember mentális egészségét súlyosan megviseli. Ez önmagában is rossz, és ez a rossz módja annak is, hogy az embereket a mozgalmunkba vonzzuk. Egy nemrégiben készült, 50 000 embert vizsgáló tanulmány szerint "azok az egyének, akik úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás megállíthatatlan, kisebb valószínűséggel vesznek részt olyan magatartásformákban vagy támogatnak olyan politikákat, amelyek az éghajlatváltozás kezelésére irányulnak". A teljes igazság elmondása az éghajlati vészhelyzetről jelenleg radikális és rendkívül erőteljes cselekedet; a "mély alkalmazkodás" fatalista meséjének elmondása nem az. A "mélyreható alkalmazkodás" egyfajta bénultságra ösztönöz, amikor azt állítja, hogy "nincs "hatékony" válasz" a válságra. Ez megint csak tévedés: tudjuk, hogy számos hatékony válasz létezik, és ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak (és tisztességesen megvalósuljanak), demokratikus politikai hatalomra van szükségünk, amely képes legyőzni az éghajlatváltozás elleni fellépést ellenző embereket és vállalatokat. Ennek a hatalomnak a kiépítése a klímamozgalom fő célja.
Érdemes megjegyezni, hogy egyesek számára a "mélyreható alkalmazkodás" éppen ellenkező hatást vált ki. Ahelyett, hogy megbénítana, inkább feloldja azt a fájdalmas kognitív disszonanciát, amely abból fakad, hogy látjuk az éghajlatváltozásra adott tényleges válaszaink és a meghozandó intézkedések közötti tátongó szakadékot. E szakadékkal szemben a "Mély alkalmazkodás" azt mondja: "neked van igazad, mindenki más katasztrofálisan téved, és jobb, ha elfogadod a következményeket". Ez a narratíva megkönnyebbülést jelenthet, a vele járó bánat ellenére, mert egyszerűsítő tisztaságot hoz a döntéseinkbe. De ismétlem, ez egyszerűen tévedés. Függetlenül attól, hogy tudat alatt akarunk-e hinni a "Mély adaptációnak", vagy sem, Bendell logikus következtetéseinek tényleges követése a valóságtól való elszakadást vonja maga után. Ha helyesnek érezzük, akkor azt ugyanúgy érezzük helyesnek, ahogyan egy szekta is helyesnek érzi a tagjai számára: azáltal, hogy megfosztjuk őket az információtól."
Válasz
@@karvak1492 "Általánosabban, a "Deep Adaptation" feltűnően kevés magyarázatot ad arra vonatkozóan, hogy hogyan következhet be az összeomlás - az olyan elszórt, hiteltelenített forrásokon túl, mint McPherson -, és ehelyett érzelmileg meggyőző leírásokra támaszkodik arról, hogy mit jelent számunkra az összeomlás. Bendell azt írja, hogy "az előttünk álló bizonyítékok azt sugallják, hogy a klímaváltozás bomlasztó és ellenőrizhetetlen szintjei előtt állunk, ami éhezést, pusztulást, migrációt, betegségeket és háborút hoz". Minden komoly előrejelzésnek érveléssel kell alátámasztania egy ilyen kijelentést. De ez nem komoly előrejelzés - inkább egy rendkívül hatékony, tudománynak álcázott érzelmi felhívás a félelemre. Ennyit láthatunk, amikor Bendell azt írja, hogy "amikor azt mondom, hogy éhínség, pusztulás, migráció, betegség és háború, akkor a saját életünkre gondolok. Ha nem lesz áram, hamarosan nem fog víz jönni a csapból. A szomszédaidtól fogsz függeni, ha élelmet és némi meleget szeretnél kapni. Alultáplált leszel. Nem fogod tudni, hogy maradj vagy menj. Félni fogsz attól, hogy erőszakkal megölnek, mielőtt éhen halnál." Az összeomlásnak ez a leírása nagy pátosszal bír, de kevés magyarázatot ad arra, hogy egy ilyen forgatókönyv hogyan vagy miért elkerülhetetlen, vagy akár hihető. A "Mély alkalmazkodás" ezen szakaszának alapos olvasása során nem találunk ilyen magyarázatot.
Akár szándékosan, akár nem, a "Deep Adaptation" ügyesen egyensúlyoz a főáramú tudományos források lejáratására tett kísérlet, az ijesztő fordulópontok felállítása, valamint a jövőtől való félelmünkre és a védelmünkre hivatott intézményekkel szembeni jogos bizalmatlanságunkra való hivatkozás között, mindezt azért, hogy elfedje a saját előrejelzéseihez szükséges komoly bizonyítékok hiányát.
A félretájékoztatás mintái
Korábban írtuk, hogy az éghajlati mozgalom strukturális sebezhetőséget hordoz azokkal szemben, akik félreértelmezik az éghajlati tudományt a nagyközönség számára. Mivel a klímamozgalomban részt vevők túlnyomó többségének nincs ideje arra, hogy saját maga áttekintse a tudományos szakirodalmat, időnként becsaphatnak minket az olyan narratívák, mint amilyeneket a "Mély alkalmazkodás" című könyvben alkalmaznak. Ilyen módon a "Deep Adaptation" feltűnő hasonlóságot mutat az éghajlatváltozás tagadóinak írásaival. Geoffery Supran és Naomi Oreskes jelentése az #ExxonKnew botrányról néhány olyan technikát mutat be, amelyeket a fosszilis tüzelőanyagokból finanszírozott ellenzők használnak, hogy a tudományt meggyőzőnek tüntessék fel. Az Exxon esetében a tévedések szándékosak, a profitjukat rontó szabályozások késleltetésére irányulnak, de nem kell, hogy így legyen. A jelentés a tudomány tagadásának öt technikáját írja le, amelyek mindegyike megjelenik valamilyen formában a "Mély alkalmazkodás"-ban, bár az ellenkező üzenetet támogatva:
1) Hamis szakértők: A más véleményen lévő nem szakértők magasan képzettnek feltüntetése, noha nem publikáltak tényleges éghajlatkutatást és/vagy nem szereztek megfelelő képzést. Guy McPherson, aki nem rendelkezik szakértelemmel az éghajlati tudományok terén, mégis rendszeresen prófétikus előrejelző képességeket állít, mégis komoly figyelmet kap a "Deep Adaptation"-ben.
2) Logikai tévedések: Logikailag hibás érvek, amelyek hamis következtetésekhez vezetnek. A "Deep Adaptation" azt állítja, hogy az éghajlati rendszer nemlinearitása gyorsuló hatásokhoz vezet, és ezért a társadalom a következő évtizedekben összeomlik. De az érvelés ezért megalapozatlan - a "Deep Adaptation" egyszerűen nem szolgáltat logikai érveket, amelyek alátámasztanák ezt. ("Társadalmi összeomlás" sehol sincs definiálva a szövegben.) Abból a feltevésből, hogy "úgy érzed, hogy [az összeomlás] elkerülhetetlen", arra a következtetésre jutni, hogy az valóban elkerülhetetlen, egyenesen logikai tévedés.
3) Lehetetlen normák: Irreális bizonyossági normák megkövetelése a tudomány alapján történő cselekvés előtt. Ez a technika megnyilvánulhat abban, hogy az IPCC előrejelzéseinek mind közel tökéletesnek kell lennie. A "Deep Adaptation" azt állítja, hogy "A megfigyelt jelenségek, a tényleges hőmérsékletek és tengerszintek nagyobbak, mint amit az elmúlt évtizedek éghajlati modelljei a jelenlegi korunkra előre jeleztek". Bár a megfigyelt felmelegedés valamivel magasabb volt, mint az IPCC által használt modellfuttatások eredményeinek átlaga, de bőven az általuk várt tartományba esett.
4) Cseresznyeválogatás: Olyan adatok szelektív kiválasztása, amelyek egy olyan kívánt következtetést támasztanak alá, amely eltér az összes rendelkezésre álló adatból adódó következtetéstől. Amint azt fentebb tárgyaltuk, a "Deep Adaptation" elveti az IPCC teljes, metánnal kapcsolatos munkáját azzal, hogy egyetlen, a metán-klatrátokról szóló tanulmányt idéz, és nem tesz említést arról a több tanulmányról, amelyek nem értenek egyet a következtetéseivel.
5) Összeesküvés-elméletek: Egy titkos terv felvetése több ember között, általában egy aljas terv megvalósítása érdekében, például egy igazság eltitkolására vagy félretájékoztatás fenntartására irányuló összeesküvés. A "Deep Adaptation" arra kéri olvasóit, hogy "fontolják meg a mainstream nézetek elhagyásának értékét", mintha ezek a nézetek eredendően hibásak lennének, mivel mainstreamek. Az eredeti blogbejegyzés címe: "Az összeomlásról szóló tanulmány, amelyről úgy gondolták, hogy nem kellene elolvasnod - még".
A tudomány több módszerrel igyekszik védekezni e veszélyek ellen: szakértői értékelés, logikai pozitivizmus, konszenzus és szakértelem. A szakértői értékelés folyamata segít kiszűrni a hibákat, tévhiteket és a meglévő munkák tudatlanságát. A logikai pozitivizmus gyakorlása a bizonyítás terhét az állítást megfogalmazó szerzőre hárítja. A konszenzus több elemzés közötti egyetértést kér, mivel az egyetlen tanulmányban bemutatott bizonyítékok hibásak vagy hiányosak lehetnek. Az akadémiai testületek megkövetelik a releváns szakterületen való bizonyos szintű szakértelem bizonyítását. E módszerek miatt az IPCC több száz szerző munkáját összegzi, és több ezer tanulmányra támaszkodva vonja le következtetéseit. Lehetséges, hogy egy olyan tudományos munka, amely nem alkalmazta ezeket a biztosítékokat, még mindig helyes, de ez sokkal kevésbé valószínű, különösen, ha ez azt jelenti, hogy a szakértői értékelésen alapuló tudomány teljesen téves.
A "Deep Adaptation" megkerüli az IPCC-t, és ezzel a fenti technikák mindegyikét alkalmazza. A dokumentum legalább két indoklást ad a közelmúltbeli tudományos szakirodalom külön elemzésének elvégzésére. Először is azt állítja, hogy "valós idejű adatokra van szükség a jelenlegi helyzetről és az abból következtethető tendenciákról" ahhoz, hogy megértsük a közelmúltbeli felmelegedés valódi következményeit - amihez túl kell lépni az IPCC-n, mivel az általában néhány évvel korábban közzétett tudományos eredményeket összegez. Már láttuk, hogy ez az állítás mennyire téves. Az olyan nagy, kaotikus rendszerekben, mint az éghajlati rendszer, a kiszámíthatatlan viselkedés rövid életű trendekhez vezethet, amelyek pusztán a jövőbe extrapolálva tűnnek katasztrofálisnak. A valós idejű adatok azért fontosak, mert több információt nyújtanak az éghajlati rendszerről, és lehetővé teszik számunkra, hogy folyamatosan finomítsuk előrejelzéseinket. Nem bizonyítják, hogy a közelmúltbeli nem lineáris változások a jövőben is folytatódni fognak.
Másodszor, a "Deep Adaptation" azt állítja, hogy az IPCC "hasznos munkát végzett, de a változás ütemét jelentősen alulbecsülte", és arra a következtetésre jut, hogy jobb, ha az egyes "neves éghajlatkutatókhoz" fordulunk, akiknek előrejelzései pontosabbak voltak. Már megmutattuk, hogy ezek közül a "neves klímatudósok" közül sokan sokkal rosszabb előrejelzéseket tettek, mint az IPCC. De még ha az egyes szakértők időnként jobb előrejelzéseket is tesznek, mint az IPCC, ez nem jelenti azt, hogy a módszereik jobbak. Mivel a klímatudomány egy hatalmas, összetett és kaotikus rendszert tanulmányoz, mindig megvan az esélye annak, hogy egy szerencsés egyén olyan előrejelzést ad, amely közelebb van a modellek által készített előrejelzésekhez. A "Deep Adaptation" című könyvben idézett magányos szakértők többségéről kiderült, hogy nem voltak ilyen szerencsések, de még ha egyszer-egyszer pontosan jósoltak is, ez nem ad okot arra, hogy az IPCC egésze felett bízzunk bennük."
The faulty science, doomism, and flawed conclusions of 'Deep Adaptation'
The claim that runaway climate change has made societal collapse inevitable is not only wrong - it undermines the cause of the climate movement.
www.opendemocracy.net/en/oureconomy/faulty-science-doomism-and-flawed-conclusions-deep-adaptation/
kãr h. sehol nem derül ki, mi a gyík az a cassandra-program. Inkább erről kėne beszēlni, a többit tudjuk....
Mit is mondott, mit tehetünk?
.................mint a tőzsdén, lépcsőn fel, liftet le.
Mindennek a túlnépesedés az oka .Egy óriási háború vagy népírtás lesz
Tévedsz. Nézz utána miért. Ha egyedül maradnál, akkor sem folytathatnád végtelenségig ezt az életvitelformát, amit most a legtöbbünk gyakorol.
A felelőtlen életvitel!
Elsősorban fegyverkezni érdemes egyéni szinten, hogy ha jön a Mad Max világ és az emberek elkezdik egymást gyilkolni, meg tudjuk védeni magunkat és családunkat.
@@Karoly951 igen. Könnyelmüen csak azzal foglakoztunk, hogyan élhetünk kényelmesebben,. Még a fenntarthatóság rovásán is. Elöbb jött el a vég, mint gondoltuk. Tulajdonképen, nem gondolkodtunk, igy a vég elérkezését sem vesszük komolyan, sem tudomásul átlagban.
Komoly képpel esztelenségeket mondani : ezt ma már tanítják, de főleg gyakoroltatják. - Bizonyos biznisz tevékenységeket mód felett előmozdít, ha a PR tevékenységeket központosítjuk, retorikáját a tudomány égisze alatt csiszoljuk, s ha olyan embereket képezünk, nagy mennyiségben, akik ezt magas szinten, vagy legalábbis átéléssel prezentálják a publikumnak.
Vajon hány ilyen intézményt tudna egy átlagpolgár felsorolni 5 perc alatt? (Vagy inkább, vajon hány olyan intézményt tudna mondani, amelyik nem tartozna valamiért ide?)
Korunk legnagyobb "gondolkodó" elméi, ugyanezeket a problémákat mantrázzák már évek óta...nem vagyok bene biztos, hogy a struccpolitika a legjobb gyógyír a tudattalanságra.
@@rajmi8842
Ebből a mondatból nem világos (legalábbis nekem nem), hogy vajon a tudatlanság a "globális melegedés" un. "tényeire" utal, vagy valami másra (mondjuk ahhoz kapcsolódva, ilyen vagy olyan értelemben, amit én írtam). Kik a struccpolitika képviselői? - ebben a "kontextusban".