Középkori szerzetesek 08 - Zalavár, bencés monostor és a Récéskúti bazilika
HTML-код
- Опубликовано: 27 дек 2018
- A magyarok elődeinek tekintett harcias avarokat a frankok a VIII. század végén elűzték a Dunántúlról, nyomukban a jámborabb szlávok rendezték be birtokukat a Zala mocsaras vidékének szigetein. Német Lajos keleti frank király az Alsó-Zalavölgyben hűbérbirtokot ad a Moimir morva fejedelem által elűzött keresztény Priwinának, aki székhelyét itt hozza létre, és a 871-ben, Salzburgban íródott Conversio Bagvariorum et Carantanorum szerint az érsekség missziós területének számító Dunántúlon 847-ben felépítette Mosaburgot. Mosaburg egyházi központként működött. Az erődítmény Mária-templomát 850-ben szentelte fel Liupram salzburgi érsek, és ettől északra egy fatemplomot hozott létre a pogány lakosság megkeresztelésére. Priwina 850-re felépíti magántemplomát Szűz Mária tiszteletére, majd 855-re felépül a salzburgi érsek támogatásával a háromajtós, folyosókriptás Hadrianus mártírnak szentelt zarándoktemploma, melynek szentélyében, kőből épített sírboltban temették el Hadrianus mártír mumifikálódott testét. Erre az időre Priwina székhelye városias jellegű hellyé fejlődött. Ezt követően még két templom épült Zalavár térségében, Szent Adorján mártír ereklyéinek őrzésére és Keresztelő Szent János tiszteletére. Ez utóbbiak egyike a Récéskúti bazilika elődje.
861-től, Priwina halála után fia, Kocel lett Mosaburg ura, aki szintén a salzburgi érsekség befolyása alatt folytatta apja templomépítő tevékenységét. A 860-as évek végén Konstantin Cyrill és Methód, a szlávok apostolai hosszú hónapokig itt tartózkodnak, és több éven keresztül Mosaburg lesz Methód pannóniai érsekségének központja. A Récéskúti bazilika alapfalai alatt egy a 852-53 körül épült leégett szláv telep maradványai húzódnak, és 870-ben már fölszentelt templomról tudunk. A 880-as évektől Arnulf keleti frank császár egyik kedvelt tartózkodási helye, aki itt építette ki pannóniai székhelyét. Többször állított ki oklevelet, és a legutolsóban, 890-ben már királyi városnak nevezte. Fennhatósága alatt állt a Dunántúl és Burgenland területe, délre pedig a Ptujig terjedő vidék. A paloták mellett a kézműves mesterek is a térség fejlett kultúráját bizonyítják. Itt öntötték például a Karoling-kor eddig ismert legnagyobb, mintegy 70 centiméteres átmérőjű harangját.
896-ban a közeledő magyarokkal szemben Mosaburg védelmét hűbéresére, Braszlavra bízta. 907-ben a bajorok itt, Brezalauspurnál szenvedtek döntő vereséget a magyaroktól. A régészek feltáráskor igen izgalmas leletre bukkantak, emberi csigolyába fúródott magyar nyílhegyre… Megérkeznek a honfoglaló magyarok. Mosaburg elesett, és a következő 100 évben csupán leégett rom.
A XI. század elején Zalawar újjáéled. Az államalapító Szent István király ezt a helyet jelölte ki a királyi vármegye központjául, és 1017-ben a bencés rend részére megalapította az apátságot, amit 1019-ben felszenteltek Szent Adorján tiszteletére. A Várszigeten talált épületeket a bencés rendnek adományozta. 1024-ig Péter volt az apátja. Tőle északra felépül Zala vármegye első ispánsági központja, egy palánkfalú erődítés, majd a század közepére felépül a Récéskúti bazilika is, amely téglalap alaprajzú, háromhajós templom, a hajók keleti végein egy-egy félköríves szentéllyel. A templom főbejárata a nyugati oldalon volt, de mindkét mellékhajót meg lehetett közelíteni egy-egy oldalbejáraton át. Nyugati vége karzattal és lépcsőtoronnyal tagolt. A XI. század végén a monostort és templomát is átépítik, és az ispánsági központ egy lakótoronnyal és egy templommal, a mai Szent István kápolnával bővül. 1091-ben István nevű apátjáról hallunk.
A XIII. század második felében a Zalavári Apátság hiteleshellyé válik, és a világi közigazgatás elköltözik. Mintegy 1500 oklevelet állítottak ki, és pecsétje, ami kör alakú, és Szent Adorján vértanú álló alakját ábrázolja, 1568-ig nem változott. Körirata: +S CONVENTVS SCI ADRIANI DE ZALA. A Szent-István kápolnát ezután nem használják. A körülötte lévő temetőben 700 sírt találtak.
1301-1314-ig Benedek és 1316-1325-ig Lőrinc apátjáról hallunk. A XIV. században a zalavári apátok azon mesterkedtek, hogy minél több zalai falu tizedét megszerezzék. Ennek érdekében okleveleket hamisítottak. A hamis okleveleket a kapornaki és somogyvári konventeknél sikerült átíratniuk, és hitelességük látszatát kelteniük. Báncsa István esztergomi érsek nevében is fogalmaztak egy levelet 1252-re és 1256-ra keltezve, amely szerint az esztergomi egyházmegye zsinatán az apátság tíz falujának ott megjelent plébánosai személyesen tanúskodtak arról, hogy ők és elődeik mindig a zalavári apátnak tartoztak engedelmességgel a szent királyok rendelkezései szerint, és nem tartoztak a veszprémi püspök joghatósága alá. Az apát évenként káptalanra hívta őket, lelki segítséget adott nekik. A veszprémi püspök viszont törvénytelenül zaklatja őket és társaikat. 1327-ben Kolon, Magyaród és Stolcz tizedét, amit az apátság a Kőszegi Henrikfiak segítségével húsz évig bitorolt, bírói ítélet alapján vissza kellett adni a veszprémi káptalannak.
Teljesen logikus hogy ezen a területen a magyarok bejövetele előtt szlávok éltek. Hiszen most is szlávok veszik körül Magyarországot. Zalavár szlávul Blatnohrad volt, blato = sár, mocsár, abból lett a Balaton
Blatnohrad, história Zadunajských Slovákov!!! História Slovenských kniežat Pribinu a jeho syna Koceľa!!!
Veru. História, ktorej sa ktosi desí. Pre istotu postavili pohanskú "dominantu", aby tak nežiarila prítomnosť Slovákov, slovenskej kultúry. Pani Agnes Sósová, čestná archeologička slovenské panstvo nezaprela, ale dnes je toto nálezisko (vedľa nadmurovky baziliky) vystavené devastácii. Ľudské pozostatky zakryté igelitom, kôpky kostí a črepov, bez oplotenia, bez zastrešenia - jednoznačne úmyselne ponechané nevratnej devastácii. Treba sa o toto miesto zaujímať, na najvyššej politickej, vedeckej a cirkevnej úrovni!
@@jozefjavorka7658 Jozef poprosím o kontakt, chcem komunikovať s Vami naďalej iným spôsobom..🙏
@@antonmihalik7096 Dobrý deň. Skúste priezviskomeno na gmail.