A dalszöveg:
Ki tudja, milyen rég
Vagyok már ébren?
A falamon lévő árnyékok nem alszanak
Folyton csak szólítgatnak
Hívogatnak, hívogatnak
Ki tudja, mi a helyes?
A határok egyre halványodnak
Az öregedéstől nem lettem bölcsebb
De csak próbálkozom tovább, és tovább, és tovább, és tovább
Nincs már mit mondani
Nincs már mit mondani
Feladom, feladom, hé hé, feladom már
Feladom, feladom, hé hé, feladom már
Nincs már mit mondani
Nincs már mit mondani
Feladom, feladom, hé hé, feladom már
Feladom, feladom, hé hé, feladom már
A lelkem alatt úgy érzem, motor van
Ami összeomlik, ahogy fájdalmat lát
Bárcsak ki tudnám zárni
Túl messze mentem
Hogy lássam a végét
Még ha rossz úton is járok
Csak próbálkozom tovább, és tovább, és...