- Видео 7
- Просмотров 23 004
Kvantum cirkáló
Венгрия
Добавлен 29 июл 2019
Nemrég kezdtem egy PhD-t a kvantum-információelmélet területén és csomó érdekes dologgal találkozom kutatásom során. A legérdekesebbeket próbálom meg röviden, tömören megosztani veletek!
Csatlakozz a facebook oldalhoz:
kvantumcirkalo
És nézd meg a többi (írásos :o) cikket:
medium.com/kvantumcirkalo
Csatlakozz a facebook oldalhoz:
kvantumcirkalo
És nézd meg a többi (írásos :o) cikket:
medium.com/kvantumcirkalo
Kvantum veszély fenyegeti a Bitcoint? és minden mást is?
A kvantumszámítógépek sok titkosítást fel fognak tudni törni, de még a bitcoin világát is veszélyeztetik?!! Na ne…
kvantumcirkalo
medium.com/kvantumcirkalo
Ebben a videóban megnézzük hogy mivel is fenyegetnek a kvantumszámítógépek, milyen titkosítási rendszerek vannak igazán veszélyben pl. a Shor, Grover algoritmus miatt (pl. prímtényezős RSA vagy elliptikus görbe alapú titkosítás). És ez az egész milyen hatással lesz a kriptovalutákra, bitcoinra (lehet-e majd kvantumszámítógéppel bányászni?), illetve a világ többi titkosítási rendszerére.
tldr:
0:00 Bevezető
2:18 Kvantum alapok (Shor, Grover)
5:12 Blockchain alapok
7:01 Kvantumbányászás
7:29 Kvantumos pénztárca feltörés
10:11 Következ...
kvantumcirkalo
medium.com/kvantumcirkalo
Ebben a videóban megnézzük hogy mivel is fenyegetnek a kvantumszámítógépek, milyen titkosítási rendszerek vannak igazán veszélyben pl. a Shor, Grover algoritmus miatt (pl. prímtényezős RSA vagy elliptikus görbe alapú titkosítás). És ez az egész milyen hatással lesz a kriptovalutákra, bitcoinra (lehet-e majd kvantumszámítógéppel bányászni?), illetve a világ többi titkosítási rendszerére.
tldr:
0:00 Bevezető
2:18 Kvantum alapok (Shor, Grover)
5:12 Blockchain alapok
7:01 Kvantumbányászás
7:29 Kvantumos pénztárca feltörés
10:11 Következ...
Просмотров: 2 725
Видео
Miben különbözik a kvantumbit és a bit?
Просмотров 8574 года назад
A kvantumbit megismerése gyerekjáték! Plusz, a kvantum világ mély bugyraiba is betekintünk: Holevo határ, hullámfüggvény összeomlás, random szám generálás. kvantumcirkalo Hardy 5 axiómája: arxiv.org/pdf/quant-ph/0101012.pdf
Deutsch-Jozsa algoritmus, érhetően
Просмотров 1,9 тыс.4 года назад
A Deutsch-Jozsa kvantumalgoritmus volt az első, ami bizonyítottan gyorsabb, mint klasszikus megfelelője. #kvantumszámítógép kvantumcirkalo/ medium.com/kvantumcirkalo
Teleportálj, otthonról!
Просмотров 7894 года назад
Otthonod kényelméből programozz be velem egy kvantumszámítógépet, hogy átteleportáljunk egy kvantumbitet egyik helyről a másikra. kvantumcirkalo/ medium.com/kvantumcirkalo Tavaszi iskola: ej.uz/kvantumszamitogep Teleportálás részletesebben videó: ruclips.net/video/0VOoU-9pd4Q/видео.html IBM kvantumszámítógép bevezető, szuperpozició létrehozása: ruclips.net/video/-VX80kiEvFc/видео.h...
Létezik VALÓDI véletlenszerűség? Einstein tévedése...
Просмотров 6 тыс.5 лет назад
Schrödinger macskája már meghalt, mielőtt kinyitod a dobozt? Ebben tévedett Einstein papa. A kvantumfizika véletlenszerű, megjósolhatatlan! kvantumcirkalo/ !!UPDATE!! 85%-os kvantumstratégia kifejtve itt: medium.com/kvantumcirkalo/a-játék-ami-végleg-eltörölte-a-determinizmust-és-a-lokalitást-c34340880849 Készíts szuperpoziciót otthonról: ruclips.net/video/-VX80kiEvFc/видео.html Kül...
Hogy hozz létre egy Schrödinger macskát otthonról?
Просмотров 5 тыс.5 лет назад
Beprogramozzuk az IBM Q kvantumszámítógépét, hogy egy qubit egyszerre két állapotban legyen! Csinálhatod velem együtt, otthonról. kvantumcirkalo/ medium.com/kvantumcirkalo kvantumszámítógép alapok: medium.com/kvantumcirkalo/kvantumszámítógép-alapok-áramkörök-95e596ced486
Hogyan tudsz teleportálni? Kvantum fizikával!
Просмотров 5 тыс.5 лет назад
Hogy teleportálunk qubitokat? Qubit gyorstalpaló után megnézzük a kvantum teleportálás részleteit! tetszett? kövess itt: kvantumcirkalo/ medium.com/kvantumcirkalo Kapcsolódó cikkek! Qubitok alapok: medium.com/kvantumcirkalo/qubit-bit-és-miért-nem-trit-radix-ddd69f4768bd Összefonódás: medium.com/kvantumcirkalo/szuperpozició-összefonódás-830b367f8db6 Kvantum áramkörök (X, Z, áramköri...
Kérdezem, hogy fizikailag hogyan megy végbe , hogyan jön létre a kvantumösszefonódás, amikor megmérjük a kvantumállapotát egy fotonnak, vagy elektronnak? Fizikailag hogyan keletkezik a kvantumösszefonódás, ha mondjuk nézek egy tárgyra? Köszönöm!
Nagyszerű magyarázat!
Schrodinger elmélete szerint ha teljesen egyedül lennék? (Pl:a dobozban) Örökké élek? Amíg valaki meg nem figyel? Vagy saját magam is lehetek a megfigyelő? De akkor a macska is 😅. Shrödinger szerintem ott tévedett (gyá ki vagyok én?😂) ,hogy tudattal vagy nem is tudom ,önálló akarattal rendelkező “dolog <- ? sorsa nem lehet véletlen szerü. A tudat dönt. Én értem 😅😂😂😂…
Szerintem külön kell kezelni a (lélekkel) tudattal rendelkező teremtményeket ,(szándékosan fogalmazok így) a tudattal nem rendelkező pl:Qbit-eketől.
A véletlenszerűség számításánál,biztos vagyok benne ,hogy az abszurditást is számításba kell vennünk (ami biztosan lehetetlen.) Ahogyan az összeadást ellenőrizzük a kivonással.
Hajszálnyira vagyunk ,hogy meg értsük a világ működését. Lassan össze fog fonódik a tudomány és az eddig természet felettinek hitt. Nagyon izgalmas 😊😊! De nekem miért van olyan érzésem hogy, valóban teljesem megértsük, az nem igazán lenne szabad ,hogy bekövetkezzen. Gondolok itt a kvantum fizikára. Akkora paradoxont látok benne , hogy az egész létezés megy vissza a múltba kinyírni a saját Ük Apját. 😂😂😂
Mik azok a kvantumrendszerek? És mit jelent pontosan, hogy 85%-kal lehet nyerni? Az nem azt jelenti, hogy jobban kiszámítható, hogy mi lesz?
Lehet ezt fotonnal, vagy elektronnal is csinálni. Itt egy részletesebb cikk: medium.com/kvantumcirkalo/a-j%C3%A1t%C3%A9k-ami-v%C3%A9gleg-elt%C3%B6r%C3%B6lte-a-determinizmust-%C3%A9s-a-lokalit%C3%A1st-c34340880849 85% : de, pont azzal van összefüggésben, amit mondasz. Kiszámíthatóbb az egyik fél válasza, ha valaki ismeri a másik fél válaszát. Épp ez mutatja, hogy erős a korreláció a rendszerek között!! És nagyon fontos az a rész, hogy "ha valaki ismeri a másik fél válaszát". A kvantummérések eredményei (van hogy) véletlenszerűek, de erősen korreláltak!
1:09 - "kb. 600 számjegy", pontosan 617 számjegy! A matematikában nincs "kb." !
Transvervolutio metafizikája A világ matematikából van. A mértant egyetlen egyenletben alkottam. Az anyag lényege, mértani egyenletek eredménye. Mindezt látom és értem, az egyenletet én megéltem. Minden kutató azt keresi, Ami az egyenletet igazzá teszi. Minden egyenletben van ismeretlen, Ha beillesztem a helyeset, megelégszem. Boldogan egyensúly van, önfeledten. Ismeretlen, ami, ha ismert lesz, Nem lesz hiány, Matematikai egyenletben rendet tesz. A térben viszonyítási pontok a nullák, Koordináta rendszerekben elmozdulnánk. Minden megadott méretet Nullához mérünk, ami nem képzelet. Nulla az ismert ismeretlen, Térben elhelyezve, mozoghatunk a méretekben. A világban koordináta rendszerben mozgunk, Az objektumok a nullák, a viszonyítási pontunk. Egyetlen nullát nem veszünk észre, Magunkat, mert mi is nullák vagyunk a mindenségben. Ha megállunk, meglátjuk azt, Hogy a világ állandósága a mozdulatlan. Nullából áll az egyetlen halhatatlan. Nincs kezdete, sem vége, A végtelen állandója a nulla, a tudás szépe. Minden objektum térbeli helye a nulla, Ami a mindenségben nem mozdulna. Aki felfedezni önmaga nulla mivoltát, Megérti a távolság képzeletbeli voltát. Csak a nulla az állandó, mozdulatlan, Elmerülve benne, a végtelen otthontalan. Nincs otthona térben és időben, Nem valós semmi a téridőben. Transvervolutio túllépés mindenen és semmin, Evolúción túllépve, az alkotónak megpihenni. Felismerve a nulla végtelen mivoltát, Az élet egyenletében a titkokat kioltják. Megelégedve, nincs ismeretlen. Az egyenletben minden rendben. Béke, rend, nincs már egyenlet, Megoldásban az Igaz rendet tett. Aki mindezt megérti és megéli, Nem más, mint Ő, a mindent programozó. A világban utánozza őt az egyenletet megoldó halandó. A halandó sincsen másból, csak matematikából. Transvervolutio medál nem más, Mint természeti jármű, ami felemel, Tudomány, mely anyagban szerepel, Matematika, ami anyagnak látszik, Mindenség egyenlete egy szóban pompázik. Transvervolutio 0=♾
Nagyon becsülendő, hogy megpróbálod laikusoknak is érthetően elmagyarázni a kvantumfizika alapköveit. Mindössze annyi megjegyzésem lenne, hogy szerintem nem volt egyértelmű az, hogy Schrödinger gondolatkísérletének éppen az lett volna a célja, hogy bemutassa, hogy ez mennyire abszurd, és nevetséges. A videóból kicsit úgy jött le, mintha ez a kvantum korreláció egy leegyszerűsített, laikusok számára is érthető modellje lenne.
Köszönöm a visszajelzést!! Ez így van, de attól még szeretem ezt a példát használni, mert valóban ilyen abszurd a kvantumfizika :) Ha azt mondom, hogy egy spin felfele és lefele is mutat, az kevésbé tűnik furának, kevésbé kézzelfogható, minthogy egy macska élő is és halott is. Persze igyekszem mindig mondani, hogy a macskás példa csak szemléltetés, és tulajdonképp csak az atomok méretskáláján jelennek meg még ezek a jelenségek.
Etherium bányászatnál hash-kért amit a bányász programok futtatásával kapsz Ethereum adnak a pénztárcádba, ha akarod azthiszem 0,0002-e ETH-is már át tudsz vezetni $-ba. Ezt az átvezetést valaki egyből megteszi, amint megvan ez az érték és csöpög a devizaszámlájára a $, de vannak mások akik eltárolják és így kirabolhatják őket különféle módszerekkel mint a videoban láttottak. Az átvezetésnek napi árfolyama van, de ugyebár a villanyt is fizetni kell valamiből :D
Nagyon jó csatorna! Csak így tovább! <3
köszi szépen! örülök, ha tetszik. :) Vannak írásos cikkek is a mediumon, ha érdekel: medium.com/kvantumcirkalo
23*41. 3,5,13,17,19 ezekkel próbálkoztam előtte.
7, 11 nem tűnt úgy, hogy van esélyük? :D
943*1 :D
nagy áttörés a kriptográfiában!
érdekes dolgokat mondasz , éppen nem sokra rá ,hogy a kinaiak bejelntették hogy van kvantum számitógépük rá néhány hétre megmozdult pár nagyon régi bitcoin...érdekes
Szerintem ha csak nem egy időutazó hozza el nekünk az elsőt a jövőből, egyszerre fog fejlődni a védekezés is ellene. Kérdés: Andreas M Antonopoulos pont fordítva mondta mint Te. Ő szerinte csak azok a bitcoinok vannak veszélyben, amiket bányásztak és nem küldtek tovább, mert nincsenek aláírva. Ha tovább küldted őket, adtál nekik egy extra védelmet. Mi erről a véleményed? Köszi
Hát ez lehet, hogy így van. A bányászásnál megszerzett bitcoinok kiutalásának/generálásának pontos menetét nem ismerem. De itt teljesen más szempontokról van szó! Ő arról beszél, hogy ha utalsz bitcoint akkor a blockchainbe jobban "bele lesz ágyazódva". Amiről én beszélek az meg a pénztárcák biztonsága kvantumszámítógépekkel szemben. Szóval két független dimenzió. Persze ha nem lesz sosem működő kvantumszámítógép, akkor az ő szempontja lesz fontosabb. Ha lesz, akkor az enyém :D
A Cardano qvantumbiztos, ahogy hallottam régen, meg a NEO is
Természetesen egyik sem az.
41x23 😀
Menő! Köszi.
Olvasgatom a hozzászólásokat, és látom, hogy az emberek nem tudnak elvonatkoztatni a Newtoni fizikától. Ezt csak úgy nem lehet megérteni Ehhez komolyabb előélet kell, matekból, és fizikából.Először beszélni kellene a komplex állapot függvényekről. Azt kelene megértetni, hogy itt nem fizikai mennyiségekről, hanem valószínűségekről van szó. A hullámfügvények összegének abszolútérték négyzete adja a mérések valószínűségét. Egyébként érthetően magyarázott az előadó, de így a közepébe csapva nehéz. Talán a két rés kísérlet jobban szemlélteti a részecske, hullám kettősség lényegét.
Amúgy ennek van köze a kibernetikához?
Hát ennek egyrészt az elméleti vonzata komoly ennek a protokolnak. Másrészt pl. a foton-alapú kvantumhálózatokban teleportálással lehet messzebbi pontok között létrehozni összefonódást, mint ami amúgy lehetséges lenne. Minél messzebb küldesz egy fotont, annál valószínűbb, hogy eltűnik (elnyelődik, kiszóródik a csatornából). Lényegében ha A és C között akarsz egy összefont fotonpárt szétosztani, akkor tudod helyette azt csinálni, hogy egy központi állomást is létrehozol, legyen B. Akkor A és B között létrehozol egy összefont párt, illetve B és C között. Ekkor végrehajtasz egy teleportálást az A-tól érkező fotonon, a B-C összefonódott foton segítségével. Így megjelenik a köztes állomásnál lévő foton állapota C-nél, és akkor A és C össze lesznek fonva! Tadam. Így 1 foton x távolságra küldése helyett 2 fotont küldhetsz x/2 távolságra, ami kevesebb elveszített fotonnal jár.
Hadarógép ! bazdmeg , tanuljál meg érthetően beszélni ...mielőtt megkísérled a " leckét " felmondani ! ! ! ki volt az az állat , aki ide engedett ? ........nem hallottunk egybkánt semmi újat !
ok
Gratula Ádámhoz! ....Azt tisztan latni , hogy a quantum gömb már most is jobban érdekli mint a sima bitek :)
doodle jump <3
legjobb
@@kvantumcirkalo16 Végignéztem, nem értettem mindent, de a lényeg talán megragadt. Viszont ha jól értem a dolgokat, akkor kicsit ellentmondó, hogy a kvantumbit állapota folytonosan változhat, és végtelen sok tiszta állapottal, nem? A ,,sima" bit (Mr. oroszlánrúd) pedig kvantált, vagy 0 vagy 1. Asszem.
@@halalosiram Igen, ez nem ellentmondás, hanem érdekesség :) Valóban a bit tiszta állapoitai kvantáltak, a kvantumbit tiszta állapotai meg folytonosak :D kicsit fura. de hát ez van. A kvantum a kvantumfizikában arra vonatkozik, hogy a fizikai rendszereknek az energiaszintjei kvantáltak, nem az absztraktabb állapotokra. Ez vicces még nem gondoltam bele, hogy biteket (kvantált állapotokat) folytonos fizikai rendszereken tárolunk általában, kvantumbiteket (folytonos állapotokat) meg kvantált rendszereken.
Egyébként Einstein nem a relativitásra kapta a Nobelt, mert előtte már valaki Olinto Di Pretto felírta az e=m*c^ egyenletet. Az is hozzátartozik a géniuszához hogy miközben Di Pretto benyújtotta a tudományos papírokat AE éppen "véletlenül" a svájci szabadalmi hivatalban tologatta az aktákat. Végül a Nobel bizottság a fotóelektromos effektusra adta meg neki a nobelt; amire politikai okokból nagy szüksége lehetett valakiknek, a WZO-nak; azok a valakik nagy bálványt akartak és készítettek is belőle. A fotóelektromos effetuson is többen dolgoztak előtte már AE születése előtt is pl.: Hertz, Lenard, Planck, Maxwell és szinte semmilyen referenciát nem adott a munkájukra. Közismert, hogy plágiummal vádolták, sokan nyíltan támadták és ő azzal védekezett hogy a támadói irígy antiszemiták. Két nyílt vitában is megsemmisítették AE-t, majd többé nem bocsájtkozott vitákba a munkáit illetően. Mindamellett valószínű hogy a munkáinak matematikai részét is a felesége Mileva készítette. Szóval kellett egy megkérdőjelezhetetlen pszeudotudányos bálvány. AE többi dolgáról inkább nem mesélnék itt. Nézzetek utána. Akit érdekel és olvas angolul innét letölthet egy majdnem 3000 oldlas, nagyon precíz, illetve korabeli cikkekkel és forrásokkal dokumentált könyvet pdf-ben ingyen. archive.org/details/TheManufactureAndSaleOfSaintEinstein-ThePropagandaOfSupremacy
Hihetetlen!! Még csak 14 éves vagyok, de neked köszönhetően nagyon érdekel a kvantumfizika. Köszönöm!!
Király! Ezért kezdtem ezt a csatornát, hogy legalább egy ember így érezze ;) Köszi. Hajrá!!
😂😂😂❤️
Egy dologban látok visszavonhatatlan igazságot, az pedig a megfigyelő létezése. Állítólag az agyunk képezi le a körülöttünk lévő valóságot. Mégpedig úgy - tudomásom szerint -, hogy felfogja a fényjeleket és valójában fordított képet, fejjel lefelé világot tár elénk. Ez a retinánk és a szemgolyó tulajdonságából adódóan lehet így. De érdekes módon én mégis valós (nem fejtetőre állított) világot érzékelek. Hol van az a hely, ahol ez a kép újrarendeződik? Állítólag egy másik bizonyított tény, hogy csak azt látjuk, amit a tudatunk fel tud fogni. Tehát az is elképzelhető, hogy a körülöttünk lévő világ csak egy bizonyos részletét fogjuk fel képként. Ez azért érdekes, mert a macska esetében fontos lenne megállapítani, hogy él vagy hal, és mikor él vagy hal. Szerintem adott a képességünk, hogy abban a pillanatban amikor ránézünk, megállapítsuk, hogy mozog-e vagy sem. Ha nem mozog, akkor további, közelebbi vizsgálatokat lehet rajta elvégezni, és orvos segítségével akár a halál pontos idejét is meg lehet állapítani. De lehet, hogy csak elaludt, és ha hozzáérsz, megmozdul, helyét megváltoztatja. Egyébként meg mi a fontos? A kísérlet vagy a valóság ismerete? Lehet éveket eltölteni hülyeséggel és feltételezések sokaságával, csak minek! Egy másik dolog még, amit igaznak vélek, a megfigyelő tudatossága nagyban befolyásolja a kísérlet kimenetelét. Itt aztán lehet sokat beszélni, véleményeket ütköztetni. Lássuk a csodát! A macskának nem kell feltétlenül meghalni radioaktív sugárzás közelében. Nyilván fontos a dózis! Így ha a biztos halálát akarjuk, akkor a lehető legnagyobb mennyiséget tegyük az állat mellé, csak vigyázzunk, hogy a kísérletet folytató személyre ne hasson! Különben ki fogja kihívni a mentőket?
Azért érzékelsz "valós" képet, mert a látás (a szemedbe jutott fény által izgatott sejtek által az agyadba továbbított elektromos jelek feldolgozása) úgy alakul ki, hogy az agyadban rögzül az, hogy a látott dolgok hol vannak hozzád képest, hogyan tudod a mozgásukat követni és azokkal hogyan tudsz interakcióba lépni (hogyan kell mozgatni hozzá a szemedet és testedet). Ha egy ideig a mostani látásodhoz képest megfordított képet látnál, egy idő után ugyanúgy transzparens lenne, hogy fejjel lefelé látsz. Nem jó az a megfogalmazás, hogy a szemedbe érkező képet fejjel lefelé látod és azt megfordítja az agyad. Egyszerűen megtanulta, hogy egy adott érzékelés mit jelent, hol van a látóteredben (a szemedbe érkező fény által izgatott sejtek által) érzékelt objektum hozzád képest, ill. ha az mozog, azt milyen mozdulatokkal tudod követni. Az, hogy ez technikailag egy tükrözött kép feldolgozását jelenti, mellékes. " Állítólag egy másik bizonyított tény, hogy csak azt látjuk, amit a tudatunk fel tud fogni." Hol? Azt látjuk, amit a szemünk érzékelni képes. Hogy egyesek ebből kiszűrnek bizonyos részeket, az az adott személy szellemi problémája (de ez jó esetben megoldható). Kísérlet tudatossági befolyása: ennek mi lenne a mechanizmusa? Mert én nem tudok ilyen képességekről (ha lennének, a fél karom azonnal adnám ilyenért).
Fun fact: 0:50 -nél a képen elvan írva a fény sebességégének értéke. Amúgy nagyon királyok a vidik is meg a blogod is. Remélem minél hamarabb jön ki új rész. :D
Köszi!! Én is várom, hogy legyen már új :D valószínűleg csak augusztusban lesz
Kérlek mond el nekem, hogy mi a különbség, ha ezt az algoritmus/logika-t összehasonlítjuk az iteráló keresés - mapping kereséssel, az iterálás az az egymás utáni elemekre (kivárni az összes torta szeletet), a mapping pedig minden torta szelethez rendel egy 0-1 értéket, ha 0 nem kapod meg a szeletet, ha 1, akkor igen, megfogod a teljes érték készletet és egymás mellé rakod, ha nem csak 0-ból áll a kapott szám, akkor kapsz szeletet, jelen esetben ez az absztrakció felel meg a szuperpozíciónak, még mindig nem értem miért kell "qvantum" kifejezéssel szórakozni és egy igen nem kimenetelű problémánál miért van szükség egység sugarú gömbre? + a qbitnek semmi értelme, mert a bitek funkciója, hogy egyértelmű információt hordozzanak, így minden q-bit is néhány bitből áll össze.
Az első felvetésedhez: amit leírtál, az pont a klasszikus legjobb megoldás. De ebben az esetben a "mappinget" (vagy ahogy a videóben hívom, az f(x) függvényt) annyiszor kell kiértékelned, ahány tortaszelet van. Azaz ha 10 tortaszelet van, akkor 10szer meg kell nézned a mappinget, ahogy végigiterálsz a szeleteken. És ahogy leírtad, csak meg kell nézned, hogy előfordul-e 0 is és 1 is a kimenetelekben, vagy sem. [pontosabban elég lenne 6szor kiértékelned, mert akkor már látnád, hogy mind ugyanazt az eredményt dobták-e ki] Ehhez képest ha kvantumszámítógéped van, akkor tudsz egy "kvantum mappinget" csinálni, amit elég csak egyszer kiértékelned, hogy megtudd a választ. És ha mondjuk 10millió szeletes tortád van, akkor már láthatod, hogy van különbség aközött, hogy 5milliószor kell egy függvényt kiértékelned, vagy 1-szer. A dolognak az a magja: hogyha van egy kvantum mappinged, kvantum függvényed, ami EGY tortaszeletre megmondja az ő értékét, akkor azzal tudsz olyat is csinálni, hogy az ÖSSZES tortaszeletet kiértékeled egyszerre [a QUBIT állapotok szuperpoziciója miatt], és megtudod, hogy kiegyensúlyozott volt-e a mapping vagy konstans. Ezzel szemben ha van egy klasszikus mappinged ami egy szeletre megmondja a megoldást, akkor N szelethez N/2+1 ilyen mappinget kell venned egymás mellé.
A második meg: a qubit csak arra kell, hogy szuperpozicióban, egyszerre ki tudjuk értékelni az összes tortaszeletet. :) Viszont amúgy is gondolkoztam azon, hogy csinálok egy videót a qubit és a bit kapcsolatáról - hasonlóságok, különbségek. Szerintem ez lesz a következő videó.
Remek videó!
Jó ez a csatorna.
Mííívan veled kvantum tesó?
Kvantumtesó 😊
2:43 A tervezőt hol találom?
Ha bejelentkezel az IBM Q experience honlapján, akkor legbaloldalt egy vékony sávban van elérhetők a fő funkciók! Ott a "circuit composer" lesz az. Igazából a videó elkészítése óta updateelték a designt, így lehet, hogy már máshogy néz ki picit a honlap.
@@kvantumcirkalo16Igen, az megvan. De a qbit-nek be kell állítani a szuperpozíciót. Ott azt a csúszkás részt nem találom.
@@martonszepvolgyi8199 Ja bocs, féltreértettem. Az nincs a tervezőben, az csak egy animáció szemléltetésnek. Úgyhogy a forgatásokhoz a kapukat kell behúzni a tervezőbe (pl. ahogy 3:55-nél csináltam). Viszont az IBM szépen megcsinálta a vizualizációt ezeknek a kapuknak mind itt: quantum-computing.ibm.com/docs/circ-comp/q-gates Szóval ott megnézheted melyik kapu mit csinál!
Köszi!
"Megszűnik az eredeti példány így valódi teleportációról van szó" Ezek szerint a kivágás műveletné úgy kell mondani, hogy átteleportálom az adatrudidra az új kacsapornót.
Fotont teleportáltak már a Kanári szigeteken :)
Nagyon Jó! Lehetne több bevezető content. Keep up.
Hello, Tegyük fel, valaki kinyitja a macskás dobozt, és látja él-e hal-e a macska. Becsukja a dobozt, majd mielőtt elmondhatná mit látott sajnos valaki fejbe lövi. Ilyenkor a macska a dobozban visszakerül a szuperpozícióba ?
Nem, mert sosem volt ott. Egy macska bonyolultságú objektum esetén kizárhatjuk, hogy valaha is ilyen szuperpozícióba kerüljön az egésze (bár nem 0 az esélye, de elképzelhetetlenül kicsi). Egyes részecskéi biztosan szuperpozícióban vannak, de az egésze csak nagyon kis eséllyel (vagy másképpen: elképzelhetetlenül rövid időre) lehet, mert akkor az élet sem alakulhatott volna ki.
Köszi, hogy elmagyaráztad, hogy az érmefeldobás és a macska miért nem kvantum szuperpozíció. Az lenne a kérdésem, hogy a véletlenszám generátor a kvantum szuperpozícióval dolgozik? Mert ott sem lehet megjósolni, hogy a lehetséges számok közül melyiket fogja kidobni, ugye?
nagy vonalakban: kvantummérések => igazi véletlenszerűség. Azt nem vonhatjuk le, hogy igazi véletlenszerűség =>kvantummérésből ered. Szóval ha igazán biztosra akarsz menni, akkor kvantum random szám generátort használsz (pl ilyet www.idquantique.com/random-number-generation/overview/ ). De a hétköznapi random szám generátorok manapság általában nem ilyenek, hanem más elvekre alapszanak. A kvantum eszközök még viszonylag újak és nem annyira olcsók mint a pszeudo random szám generátorok vagy az úgynevezett "True" random szám generátorok, amiknek nem bizonyított a valódi véletlenszerűségük.
@@kvantumcirkalo16 köszönöm!
Szerintem a jövő visszahullámoz.
Ez csak azért van, hogy menj kaszinózni, felejtsd el a számolgatásokat inkább fektesd be a pénzed valami értelmesebbe...... sorry
ja azért ez nem életviteli tanácsadás csatorna, bevallom :D
Tehát azt feltételezzük, hogy ha elég ügyesek és okosak vagyunk, akkor meg tudjuk jósolni a roulette, kocka stb. eredményét. Ha ez így van, akkor a "játék" utasításaival miért nincs így? Szóval azt mondjuk, hogy az utasítás véletlenszerű, de lehet, hogy csak bonyolultabb mint a roulette. Ergo abból következtetünk arra, hogy létezik véletlen, hogy már korábban feltettük azt.
:) Ez egy jó észrevétel! És itt még jobban összefonódik a kvantumfizika a filozófiával. Azt a feltételezést, hogy a játékvezetők tudnak egymástól függetlenül random utasításokat adni a szabad akarat feltevésének hívjuk. Nálunk a szabad akarat = a környezeted befolyásától függetlenül tudsz valamit csinálni. Ebben az esetben létrehozni egy új utasítást, ami nem függ a környezetedtől. Ezért vagy szabad. És azért használjuk előszeretettel a szabad akaratot, mert ha nincs szabad akarat akkor nincs értelme tudományos méréseket se csinálni :) Praktikusabb megközelítésből meg: elég az, ha az utasítások statisztikailag függetlenek egymástól, nem kell nagyon jó véletlenszerűség hozzá. Azt szoktuk mondani, hogy "gagyi" véletlenszerűségből jó minőségű véletlenszerűséget csinálunk.
Igaz, még nem néztem végig, de az hogy papírral 75%... Ez már gyanús, de mindegy. Hogy Qbittel 85% Ez nem magyarázat. Csak akkor, ha elmondaná, hogy mégis hogy jött ki a 75% illetve a 85% eredmény.
Végighallgatva elmondja, hogy mitől 75 és mitől 85, de azt nem, hogy miért nem 100% a quantummal... Pedig, ha a Quantum állapotát megnézem, akkor egyértelműen megkapom amit a másik is lát, és máris ugyanazt csinálom, mint a másik...
@@gyulagerzsonkulifai5734 Az igaz, hogy az összefonódás miatt a te qubited olyan állapotban lesz, mint amit a másik mért. Viszont egy mérés nem elég, hogy teljesen megismerd a saját qubitodat. És ha egy mérést végzel a qubitodon, hogy megtudd, hogy MELYIK állapot az, rögtön megváltozik a qubit állapota. Így igazából az a feladat, hogy e lehető legjobban eldöntsd, hogy milyen állapotba is került a qubitod. A kvantumstratégiát fotonok polarizációjával bemutatom az alábbi cikkben: medium.com/kvantumcirkalo/a-j%C3%A1t%C3%A9k-ami-v%C3%A9gleg-elt%C3%B6r%C3%B6lte-a-determinizmust-%C3%A9s-a-lokalit%C3%A1st-c34340880849
nagyobb esélyét látom annak, hogy az a mágikus laboratóriumi vizsgálat, mely "bebizonyította" h az adott játékot 85% eséllyel meg lehet nyerni, tévedett :D
itt a mágikus vizsgálat felvázolása ;) medium.com/kvantumcirkalo/a-j%C3%A1t%C3%A9k-ami-v%C3%A9gleg-elt%C3%B6r%C3%B6lte-a-determinizmust-%C3%A9s-a-lokalit%C3%A1st-c34340880849
bandita :)
Tetszik a videó és érdekes a téma, bocsánat a laikus kommentért: ha jól értem, a kvantumszintű világ vizsgálatából az alábbi következtetések vonhatóak le: 1. a megfigyelés ténye kihat a megfigyelés tárgyára. Megfigyelés nélkül az anyagnak/energiának van egyfajta szabadsága, amikor maximum valószínűségekről lehet beszélni, ezt a szabadságot szünteti meg a megfigyelés. 2. a világ megismerhetősége korlátos. Ha egy végtelenül rövid pillanatban a világ minden részecskéjének a helyzetét ismernénk pontosan, nem tudhatnánk az impulzusukat, a változások jellegét, és fordítva, a részecskék impulzusát és a változásokat vizsgálva a helyzettel nem lehetünk tisztában. A világ így a megfigyelők számára sosem lesz determinisztikus, mert ehhez quasi az időn kívülre kéne helyezni a megfigyelőt.
érdekes a megfogalmazása a 2. pontnak! "időn kívülre kéne helyeznia megfigyelőt" :) nem teljesen tiszta számomra, de érdekes intuiciónak hangzik!
@@kvantumcirkalo16 A megfigyelő ( egy szellemi lény) ott is van. Más"hol" nem is lehet, mivel nincs anyaga, helye, elhelyezkedése, formája, energiája a fizikai univerzumBAN, "csak" az azon kívüli létezésben ( nem életben, mert az élethez tartozik a keletkező, változó, majd megszűnő, átalakuló anyag) .Mindenki egy külső nézőpontból okoz, ( amit felvett hogy egyáltalán hatást tudjon a fizikai univerzumra gyakorolni ugyanis azt kiinduló pont híján -a matematikai koordinátarendszerben ez a nulla) nem lehetne . Amúgy - igen gyakori- ha úgy gondolja, hogy itt elhelyezkedik, akkor egy pontban azonnal el is helyezkedik, s onnan okoz, de ez nem azt jelenti, hogy a fő nézőpontja( amivel eldöntötte, hogy idehelyezkedik) az nem kívül ( felül) van.
@@envagyok12 Még elég aktív kutatási terület (biológiában és filozófiában is), hogy hogy is működik a tudatosság. Ez egy érdekes nézet, amiről írsz. Azt hiszem a kvantumos kutatók többsége sokkal passzívabban tekint az emberi tudatra. Inkább olyasmi történik, hogy amikor "megfigyelek valamit", akkor nem a megfigyelt tárgy állapota változik, hanem az én agyam állapota veszi át a megfigyelt tárgy 'szuperpozicióját'. :)
Köszi, tetszett a videó. Bár kevéssé értek a témához, de szerintem egy viszonylag egyszerű, jól érthető, és még érdekes előadás is volt. Várom a többit. Egy zárójeles megjegyzés viszont, hogy a Speed limit-es meme-en el van írva a c ;)
Amúgy miben különbözik egy quantum bit és egy rngből képzett bit? Mert ahogy értem, a quantum bit mindkét állapotban van egyszerre, azaz két értékkel vizsgálható elméletileg, de a kiosztás alapján mégis vagy ebben vagy abban az állapotban van, pont mint egy érmefeldobós rendszernél.
szuper kérdés, többen is kérdezték kommentekben úgyhogy a következő videóban megnézzük részletesebben! Lejjebb, Péter Radics kommenje alatt megtalálsz egy gyors választ!
6:15 hozzáfűzni való: mindig új macskával, mert ha kinyúlik az első körben a macsek, akkor az bizony 100% halott eset lesz :D
true dat
Hadamard elején a H néma, sőt a végén a d is :)
Jajj, de okos vagy! Taps! 👍👍👍👍👍
@@menyuska1977 Köszi. Tudod, az iskola.
Sok agyalás után úgy döntöttem, hogy nem érdekel. :) Amíg az Einstein-t "ejnstejn"-nek ejtjük ki magyarul és nem "ájnstájn"-nak, addig marad a "Hadamard" a "~adamar~" helyett.
@@kvantumcirkalo16 Jogos. A knájt rájder is jó volt úgy gyerekkorunkban.
Mennyit fizettél a Facebook hirdetését? Csak mert onnan találtam ide és hát 37 feliratkozó meg 150 megtekintés alapján ahogy elnézem nem valami effektív.
örülök, hogy idetaláltál - ha nem vagyunk elegen, akkor hozz még több embert! ;) amúgy elég friss még a youtube csatorna, eddig a medium-on írtam ( medium.com/kvantumcirkalo ), és szerintem főként facebookon követik a történéseket az emberek ( facebook.com/kvantumcirkalo/ ). És sajnos a facebookoon ha nem reklámozol, akkor a saját követőidnek se jeleníti meg a tartamat általában :c úgyhogy egy kicsit kell, hogy lássák legalább néhányan az új tartamakat.
Szép és jó a Schrödinger macskája gondolatkísérlet, azonban józan ésszel végiggondolva hibás. Az alapfeltevés ugye a radioaktív anyag lebomlására épül. Arra, hogy nem tudjuk pontosan megmérni annak az anyagnak a lebomlási idejét. Ezért hát egy tőlünk független rendszerként kezeljük, ahol a "véletlen" műve, hogy lebomlik (és ezáltal jelez a Geiger-Müller számláló, ami megpöccinti a ciánnal teli kapszulát, ami megöli a macskát), vagy sem, ezáltal a macska életben marad vagy sem, és addig a pillanatig amíg meg nem nézzük a macska pulzusát, két állapotban van, pusztán azért, mert nem tudjuk megfigyelni a macskát. Persze ha egy kamerát beszerelnénk, már másképp nézne ki a dolog, akkor "a megfigyelésünk befolyásolná az eredményt". Persze tökéletesen nyilvánvaló, hogy az a macska adott pillanatban még él, vagy már meghalt, erre behatásunk nincsen, csupán nem tudjuk megfigyelni, ezért van "két állapotban". Ha az univerzum adott állapotával tisztában lennénk, azaz a világ összes atomjáról tudnánk mikor hogyan működik, pontosan meg lehetne határozni annak a radioaktív anyagnak a lebomlását, így anélkül meg tudnánk határozni a macska életjeleit hogy kinyitnánk a dobozt. Az egész kísérlet az információ hiányára alapoz. Más szavakkal is ki tudom fejezni magamat: nem létezik a véletlen, nem a véletlen műve hogy az az atom lebomlik vagy sem, csupán nem ismerjük a működését, és hogy valóban lebomlik-e adott X idő alatt vagy sem. Két ember játszik fej vagy írást. Az egyik feldobja az érmét, majd a kézfejére érkezik, egyikük sem látja az eredményt. Szuperpozícióban van? Elméletileg igen, bármelyik lehet, mert a két résztvevő még nem tudta megfigyelni a végeredményt, és amint a dobó felemeli a másik kezét, máris látszik hogy az az érme fej vagy írás (az a macska él vagy meghalt). Ha azonban újrajátsszák, és a dobó játékos a feldobás után megtekinti az eredményt, neki nincs szuperpozícióban. A másik játékosnak abban van? Elméletileg igen, mert nem tudja megmérni a kimenetelét. Az érme azonban egyik játék során sem változtatta meg az állapotát annak hatására hogy éppen megfigyelték, vagy sem, csupán ott hevert a dobó játékos kézfején, arra várva hogy megvizsgálják. A macska sem lesz két állapotban egyszerre, csupán nem figyelhető meg hogy éppen melyikben van.
Wrong. "Pontosan meg lehetne határozni annak a radioaktív anyagnak a lebomlását, így anélkül meg tudnánk határozni a macska életjeleit hogy kinyitnánk a dobozt. Az egész kísérlet az információ hiányára alapoz. " Az analógia lényege hogy azon a szinten amit a kvantum fizika leír (hasonlóan a rádióaktív bomláshoz), a modellnek része a komponensek valószínűségeloszlása (legyenek azok részecske hullámegyenletek vagy a rádióaktív bomlás egyenlete). Itt nem arról van szó hogy nem ismerünk valami információt egy rendszerről. Itt pontosan arról van szó, hogy ismerjük az információt, és az infomációnak van egy valószínűségeloszlása. Like it or not, a kvantum modell (és a rádióaktív bomlás modellje is) nem determinisztukusnak írja le a valóságot. Schrödinger macskája pontosan ezt próbálja demonstrálni. A pénzfeldobás analógia ezzel szemben hibás volna -> ott az érvényes modelljeink szerint (klasszikus newtoni dinamika) a kimenetel determinisztikus, persze ahogy ezt te is mondod, az inputok ismeretében. Persze ezután mondhatod, hogy ettől még a valóság lehet determinisztikus, ezek csak modellek - ez azonban ezoterikus filozófiai bullshit volna. Van a modellünk amit meg tudunk mérni és ennyi, period, minden más spekuláció. (Ha nem mondanád ezt, akkor elnézést a szalmabábért.)
A megjegyzésed rátapint a kvantumfizika egyik legközpontibb elemére: a valódi véletlenszerűségre. Röviden: a klasszikus "random szám generátorok" valóban úgy működnek, ahogy mondod: csak a te információhiányod miatt nem tudod, hogy mi lesz a következő random szám egy klasszikus számítógép által kiírt random szám sorozatban. Ha vennéd a fáradtságot, hogy megismerd a számítógép belső állapotát akkor meg tudnád mondani mi lesz a következő "random" szám. Ezzel szemben a kvantumfizikában valódi véletlenszerűség van. A macska állapota (élő/halott) MÉG nem dőlt el, mielőtt kinyítottad a dobozt. Semmi és senki a világon nem tudhatja, hogy mi lesz a dobozban amikor kinyitod mert egyszerűen még nem dőlt el. Ez a szuperpozició - élő és holt egyszerre. És ez a macskás példán van szemtetve általában, de vannak picit szofisztikáltabb kísérletek, amikkel be is tudjuk bizonyítani, hogy nem lehetett előre meghatározva a rendszer (itt: macska) állapota - azaz nem pszeudo-random hanem tényleg random lesz a kimenet. Pont azért, mert a radióaktív atom bomlását is a kvantumfiizka határozza meg, és még nincs eldőlve, hogy lebomlott-e az atom vagy sem amíg valaki meg nem méri és ezzel rákényszeríti a rendszert, hogy megmondja, hogy mi a szitu. "Isten nem játszik kockajátékot" mondta Einstein, mert nem akarta elhinni, hogy a rendszer fizikai fejlődése tényleg véletlenszerű... de mint azt később bebizonyították, tévedett. a facebook kommentekben is felmerült ez a kérdés szóval szerintem a kövi vagy azutáni bejegyzésben letisztázom ezt jobban ;) (ha tudom)
@@kvantumcirkalo16 Segítségül szolgálhat az alábbi videó: indavideo.hu/video/A_kvantumfizika_titokzatos_vilaga_-_Einstein_remalma
@@xedamin017 kösz, majd ránézek!!
@@xedamin017 Ez nagyon érdekes volt, köszi a linket! Rémisztő gondolataim lettek: "A Hold csak akkor létezik, ha nézzük"-> Szoftverfejlesztőként ez a gondolat nekem azt sugallja, hogy egy szimuláció a világunk, és ez egy optimalizáció: "inkább nem renderelem ki a Holdat, ha úgy se nézed, mert így megspórolok vele némi számítási időt."