Az én tapasztalataim szerint jobb ha nincs ilyen korán leszedve az oltóvessző.El is mondom miért. A lombhullás időszakában, és az azt követő nyugalmi időszakban a tápanyagok nincsenek olyan mértékben felhalmozódva a vesszőkben, mint a rügyfakadást megelőzően. Az általunk vélt vegetációs időszakban, tehát télen tulajdonképpen nem áll le a nedvkeringés, mert ha ez bekövetkezne a növény elszáradna. Ilyenkor csak a gyökérnyomás tartja fenn nedvkeringést, még fagyok idején is. Amikor a rügyek elérik az állandó 5-6 fokot megnő a kapilláris nyomás, és nagyobb mennyiségű folyadék, és ami a lényeg egy felgyülemlett tápanyag bomba kezd áramolni a gyökerek felől. Tehát a gyökerek közelében felhalmozódott , és hajtásnövekedés hiányában fel nem használt tápanyag csak tavasszal kerül a vesszőkbe. A régi öregek sem véletlenül hajnalban kaszálták a rétet, nyilván harmattal könnyebb is volt, de volt még egy komoly tényező, ha nincs fotoszintézis akkor tápanyag veszteség sincs, ezért több cukor van a reggeli fűben mint amit estig süt a nap. Nem utolsó sorban hiába a krumpli, a nedves törek, vagy homok, soha nem tudunk olyan körülményt előidézni, és annyi nedvességet tartani a vesszőkben, mint ha azt a fán hagytuk volna. A jókor szedett vessző életképesebb, jobb az eredési arány, és erősebb oltvány válik belőle a jó kondíciója miatt.
mivel az utolso 4 évben teljesen felborult a tavasz és tél közöti álapot ma pl .itt 18 fok volt . igy elég nehéz belöni mikor is jo leszedni a veszöt mert a nyugalmi állapotban melegvan áprilisban meg jönek a fagyok meg a ho . szoval te mit ajánlasz mikor szegyem le ki probálom a te modszeredet is én nyitot vagyok jo ötletekre .
@@pullikutya Ahogy írtam is én mindenképp kitolnám az indokaim miatt. A vesszőnek a legjobb helye az anyanövényen van, hasonló körülményeket nem tudunk reprodukálni! Az, hogy hetekre, hónapokra elvermeljük eleve halott ötlet. Gondoljunk csak egy elvesztett végtagra, azt sem 1 hónap után áll neki az orvos vissza cérnázni, nyilván a romló esélyek miatt. Hiába változik, vagy tolódik a tél-tavasz viszony, attól még nem lesz gyökeres változás. Én azt javaslom az oltás előtt 1 hónappal, 3 héttel vedd le a vesszőket. Én ilyenkor minden nap megnézem a törzsfákat, és így mérlegelem a szedés időpontját. 1 hónap múlva már javában lehet oltani, én Februárban talán csak a pályám elején szedtem vesszőt, most már csak Márciusban. Angol nyelves párosítással és héj alá oltással oltok, az eredés évek óta 95-98%.
Nagyon várom, hogy mikor kezdesz oltani. Valamikor az apám tanitgatta a metszést, szemzést nekem gyakorlatban. Sajnos nagyon elfelejtettem, jól esik feleleveníteni.
Az jo lehet nekem sajnos senki nem mutata könyveket olvastam meg videokat néztem (ezért nem is csináltam rola videot nem akartam valami hülyeséget terjeszteni) ha sikerül akor meg mutatom ha nem azt is, bár már lerendeztem az oltás sajnos edig semi olyat nem mutat ami jol nézki.Azt hiszem vagy csinálok egy gyorstalpalot vagy hagyom olyanokra akik értenek hozá :)
Nem volt annak idején sem garantált siker, hogy minden oltvány megered, de nagyon jól belejött apám is. Általában vastagabb ágakba oltott. Itt a neten találtam hasonlót, meg volt ott ronggyal leszorított oltás, vízes agyaggal körbevett módszerrel, ez nedvesen tartotta, mivel nyár végén is oltott, vagy amikor valahonnan tudott valami érdemes gyümölcs oltványt beszerezni. Ledöbentett, amikor a már nemes kék orgona ágat lefűrészelte, hogy fehér orgona is legyen a fán. Sikerült.
:) ez nekem nagyon tetszik én is tesztelek mindent olyan már volt hogy levelet hozot de aztán csak elhalt .Ilyen videokat mindig meg nézek elöb utob öszejön.
Az én tapasztalataim szerint jobb ha nincs ilyen korán leszedve az oltóvessző.El is mondom miért. A lombhullás időszakában, és az azt követő nyugalmi időszakban a tápanyagok nincsenek olyan mértékben felhalmozódva a vesszőkben, mint a rügyfakadást megelőzően. Az általunk vélt vegetációs időszakban, tehát télen tulajdonképpen nem áll le a nedvkeringés, mert ha ez bekövetkezne a növény elszáradna. Ilyenkor csak a gyökérnyomás tartja fenn nedvkeringést, még fagyok idején is. Amikor a rügyek elérik az állandó 5-6 fokot megnő a kapilláris nyomás, és nagyobb mennyiségű folyadék, és ami a lényeg egy felgyülemlett tápanyag bomba kezd áramolni a gyökerek felől. Tehát a gyökerek közelében felhalmozódott , és hajtásnövekedés hiányában fel nem használt tápanyag csak tavasszal kerül a vesszőkbe. A régi öregek sem véletlenül hajnalban kaszálták a rétet, nyilván harmattal könnyebb is volt, de volt még egy komoly tényező, ha nincs fotoszintézis akkor tápanyag veszteség sincs, ezért több cukor van a reggeli fűben mint amit estig süt a nap. Nem utolsó sorban hiába a krumpli, a nedves törek, vagy homok, soha nem tudunk olyan körülményt előidézni, és annyi nedvességet tartani a vesszőkben, mint ha azt a fán hagytuk volna.
A jókor szedett vessző életképesebb, jobb az eredési arány, és erősebb oltvány válik belőle a jó kondíciója miatt.
mivel az utolso 4 évben teljesen felborult a tavasz és tél közöti álapot ma pl .itt 18 fok volt . igy elég nehéz belöni mikor is jo leszedni a veszöt mert a nyugalmi állapotban melegvan áprilisban meg jönek a fagyok meg a ho . szoval te mit ajánlasz mikor szegyem le ki probálom a te modszeredet is én nyitot vagyok jo ötletekre .
@@pullikutya Ahogy írtam is én mindenképp kitolnám az indokaim miatt. A vesszőnek a legjobb helye az anyanövényen van, hasonló körülményeket nem tudunk reprodukálni! Az, hogy hetekre, hónapokra elvermeljük eleve halott ötlet. Gondoljunk csak egy elvesztett végtagra, azt sem 1 hónap után áll neki az orvos vissza cérnázni, nyilván a romló esélyek miatt. Hiába változik, vagy tolódik a tél-tavasz viszony, attól még nem lesz gyökeres változás. Én azt javaslom az oltás előtt 1 hónappal, 3 héttel vedd le a vesszőket. Én ilyenkor minden nap megnézem a törzsfákat, és így mérlegelem a szedés időpontját. 1 hónap múlva már javában lehet oltani, én Februárban talán csak a pályám elején szedtem vesszőt, most már csak Márciusban. Angol nyelves párosítással és héj alá oltással oltok, az eredés évek óta 95-98%.
Nagyon várom, hogy mikor kezdesz oltani. Valamikor az apám tanitgatta a metszést, szemzést nekem gyakorlatban. Sajnos nagyon elfelejtettem, jól esik feleleveníteni.
Az jo lehet nekem sajnos senki nem mutata könyveket olvastam meg videokat néztem (ezért nem is csináltam rola videot nem akartam valami hülyeséget terjeszteni) ha sikerül akor meg mutatom ha nem azt is, bár már lerendeztem az oltás sajnos edig semi olyat nem mutat ami jol nézki.Azt hiszem vagy csinálok egy gyorstalpalot vagy hagyom olyanokra akik értenek hozá :)
Nem volt annak idején sem garantált siker, hogy minden oltvány megered, de nagyon jól belejött apám is. Általában vastagabb ágakba oltott. Itt a neten találtam hasonlót, meg volt ott ronggyal leszorított oltás, vízes agyaggal körbevett módszerrel, ez nedvesen tartotta, mivel nyár végén is oltott, vagy amikor valahonnan tudott valami érdemes gyümölcs oltványt beszerezni. Ledöbentett, amikor a már nemes kék orgona ágat lefűrészelte, hogy fehér orgona is legyen a fán. Sikerült.
:) ez nekem nagyon tetszik én is tesztelek mindent olyan már volt hogy levelet hozot de aztán csak elhalt .Ilyen videokat mindig meg nézek elöb utob öszejön.