Aki nem volt hasonló helyzetbe soha nem fogja megérteni valójában mi is történik akkor abban a helyzetbe...és soha nem fog elhinni senki neki,hogy mit látott...és mit érzett... Én voltam oda át....szavakkal sem lehet le írni,meg konkrétan hülyének néztek amikor el meséltem mindent...
Sajnálom, hogy emiatt valaki hülyének néz, gondolom már nem is szoktál róla beszélni. Én sok ilyenről olvasok és minden egyes ilyen élmény érdekel. Vagyunk páran így. Ha akarod legalább kommentben itt megoszthatod pár mondatban, legalábbis azt amit testben és szóban meglehet fogalmazni. Szerintem erre a videóra már csak az talál rá akit érdekel a téma.
Kedves Erik, Én nem éltem át ilyet de én hiszek az Isteni részünkben, sőt de ez elég mély téma..nem mindenkinek emészthető, ez nyilvàn érzelmi intelligencia szinthez kapcsolható... De e-mailben nagyon szívesen elolvasnám ha megosztanád. Ha visszaigazolsz írok szívesen e-mail címet. Üdvözlettel Nika
Köszönöm Eszternek az elmondott dolgait. Én is szenvedtem egy balesetet 2,5 hónapig kóma. Emlékeim nincsenek. A baleset 9 éve történt. Halálközeli élményeim nem voltak. Amikor kezdtem felébredni- halott édesapámat kerestem-Most már igyekszem párom segitségével újra értékes emberré válni.
Igen...akiknek elmeséltem.... azokkal már teljesen megszakadt a kapcsolat. Sokunknál jelentkezik egy olyan érzés mintha már megtörtént volna az a pillanat,az elő film. Ezt inkább figyelmeztetésnek lehet tudni s nem véletlenül jön elő. S hogy miért írom ezt? íme.... 2005-ben szorongás fogott el minden nap,nem jöttem rá miért van. Teltek a hónapok és egyre jobban jött mindig és mindig,orvoshoz nem mentem el ilyen hülyeségért,gondoltam kifekszem előbb utóbb... 2006 év közepe környékén a szemem rosszabbodott ,de már hetekre rá egyre rosszabb lett. De annyira,hogy este már nem is mertem vezetni. Majd eljött a végső stádium,már tíz méterre sem láttam el. Felkerestem egy szemészorvost(Budán! ezt nem véletlenül emelem ki),hogy segítsen,ki is vizsgált több mint kettő órán keresztül s végül közölte...négy hét múlva műtét lesz. Mivel nem akartam,hogy kiesés legyen a családi kincstárból,le dolgoztam az egy hónapot úgy hogy Hétfőn bementem a töltőállomásra és Szombaton mentem haza. Négy Hét múlva fáradtan mentem a műtétre,és hozzáteszem,hogy a Kórházat alig találtam meg mert még arra soha nem jártam. Be mentem...az ápoló nővér adott egy egészen picike tablettát,hogy vegyem be. Elmondta azért kapom a fáslit a lábamra,hogy ne kapjak trombózist. Én csak addig emlékszem míg az egyik lábamat kezdte kötözni....és itt kezdődik ami nem volt megírva. Amikor kezdtem ébredezni a mellettem lévő emberke kérdezte.....te csókos vagy? Mondom nem....de miért kérdezed ezt? Csak azért-mondja ő-mert öt percenként jönnek hozzád meg nézni. Érthetetlenül álltam a kérdés előtt,közbe éreztem a mellkasomon és oldalt a bordánál csípő és viszkető érzést. Az altató orvos kérdéseket tett fel ébredés után. Ön mivel foglalkozik vagy mit csinált idáig??? Tényleg nem értettem miért kérdi? De el mondtam hogy ledolgoztam az egy hónapot. Majd ezt hallottam tőle....a szentségit...a bódító tabletta is elég lett volna a műtéthez. Kicsit megijedve közöltem,hogy ugye akkor igaz ami most végig megy az agyamba? voltam odaát...és láttam magamat kb négy méter magasból lassan felfelé haladva. Honnét veszi? kérdi az orvos..... Láttam ahogy a Doktor úr fel emeli a bal lábamat kb negyven centire s majd elengedi...és láttam ahogy az egész testem bele remeg a lábam le esésétől. Meghaltam igaz? ezért van csípő érzés a szívem körül...igaz? Igen igaz,mondja újra kellett éleszteni. Elmondtam neki,hogy a műtőbe mi volt körülöttem és mivel voltam le kötözve. (és kérdezte jártam már itt a Bajcsy-ba korábban? nem soha) A derekamnál bal oldalról kezdve egészen sötét barna bőr szíj majd a csat rész és a másik rész pedig fehér volt. Mind két combomnál szintén bőr szíj volt (Barna) a bokánál szintén. A mellkasnál szélesebb fehéres színű de már nem bőr anyag volt...mert láttam. A kezem is le volt meg a karom is kettő helyen. A fejem meg lógott lefelé nyitott szájjal. Amit éreztem akkor azt igazán nem nagyon lehet emberi szóval leírni de meg próbálom. Amint láttam magamat fentről......... inkább hasonló érzés az amikor vízben lebegsz de nem érzed a vizet és a hőt, de tudatosan érezhető a tested körvonala be határozás nélkül. Mintha egy nagy léggömb belsejébe lennél és érezhető ahogy körbe vesz ,vagy nevezzük aurának így már talán ki lehet következtetni mire gondolok. Szín ami körülöttem volt hát azt is nehéz meg fogalmazni. Fehér de mégse az hanem váltakozó és sugárzó szín hullámzott körülöttem és velem együtt lebegett míg vissza nem hoztak. Tudom kicsit fura de amióta volt ez a baleset az óta érzek körülöttem lévő valakiket és látom ahogy el mennek mellettem. Érzem..... ott van de mégse látom.
én meg csak a hozzászólásokat olvasom pont fordítva csinálok mindent,de attól ,hogy egy nő vagy bárki unszimpatikus akkor már meg sem történt vele amit mesélt,el fogom olvasni a velekeszult riportot önnél utána meg szívesen beszélnék.
Aki nem volt hasonló helyzetbe soha nem fogja megérteni valójában mi is történik akkor abban a helyzetbe...és soha nem fog elhinni senki neki,hogy mit látott...és mit érzett...
Én voltam oda át....szavakkal sem lehet le írni,meg konkrétan hülyének néztek amikor el meséltem mindent...
Sajnálom, hogy emiatt valaki hülyének néz, gondolom már nem is szoktál róla beszélni. Én sok ilyenről olvasok és minden egyes ilyen élmény érdekel. Vagyunk páran így. Ha akarod legalább kommentben itt megoszthatod pár mondatban, legalábbis azt amit testben és szóban meglehet fogalmazni. Szerintem erre a videóra már csak az talál rá akit érdekel a téma.
Kedves Erik,
Én nem éltem át ilyet de én hiszek az Isteni részünkben, sőt de ez elég mély téma..nem mindenkinek emészthető, ez nyilvàn érzelmi intelligencia szinthez kapcsolható... De e-mailben nagyon szívesen elolvasnám ha megosztanád.
Ha visszaigazolsz írok szívesen e-mail címet.
Üdvözlettel
Nika
Nagyon jó volt, még hallgattam volna.
Köszönöm Eszternek az elmondott dolgait. Én is szenvedtem egy balesetet 2,5 hónapig kóma. Emlékeim nincsenek. A baleset 9 éve történt. Halálközeli élményeim nem voltak. Amikor kezdtem felébredni- halott édesapámat kerestem-Most már igyekszem párom segitségével újra értékes emberré válni.
Nekem 4 éve ugyanaz a balesetem volt, mai napig nehéz visszatérni.
ISTENI CSODA ❤❤❤
Végre egy értelmes téma nem csak az agyzsibbasztó semmi meg nem dietetikusok meg műkörmösök hada
Mészáros Lőrinc volt feleségét dugja.
.... BLA .... BLA .... BLA ... AZ ' interjuvolo NEM *ERT SEMMIT ..... '
*INTERSTELLAR 👽
Istennek kell megköszönni nem gondolod ? Te hitetlen kutya !
rossz cim tényleg másikvideot kell nézned ha többet akarsz tudni ez csak egy műsor
Ebből nem sok mindent tudtunk meg.
Igen...akiknek elmeséltem.... azokkal már teljesen megszakadt a kapcsolat.
Sokunknál jelentkezik egy olyan érzés mintha már megtörtént volna az a pillanat,az elő film.
Ezt inkább figyelmeztetésnek lehet tudni s nem véletlenül jön elő.
S hogy miért írom ezt? íme....
2005-ben szorongás fogott el minden nap,nem jöttem rá miért van.
Teltek a hónapok és egyre jobban jött mindig és mindig,orvoshoz nem mentem el ilyen hülyeségért,gondoltam kifekszem előbb utóbb...
2006 év közepe környékén a szemem rosszabbodott ,de már hetekre rá egyre rosszabb lett.
De annyira,hogy este már nem is mertem vezetni.
Majd eljött a végső stádium,már tíz méterre sem láttam el.
Felkerestem egy szemészorvost(Budán! ezt nem véletlenül emelem ki),hogy segítsen,ki is vizsgált több mint kettő órán keresztül s végül közölte...négy hét múlva műtét lesz.
Mivel nem akartam,hogy kiesés legyen a családi kincstárból,le dolgoztam az egy hónapot úgy hogy Hétfőn bementem a töltőállomásra és Szombaton mentem haza.
Négy Hét múlva fáradtan mentem a műtétre,és hozzáteszem,hogy a Kórházat alig találtam meg mert még arra soha nem jártam.
Be mentem...az ápoló nővér adott egy egészen picike tablettát,hogy vegyem be.
Elmondta azért kapom a fáslit a lábamra,hogy ne kapjak trombózist.
Én csak addig emlékszem míg az egyik lábamat kezdte kötözni....és itt kezdődik ami nem volt megírva.
Amikor kezdtem ébredezni a mellettem lévő emberke kérdezte.....te csókos vagy?
Mondom nem....de miért kérdezed ezt?
Csak azért-mondja ő-mert öt percenként jönnek hozzád meg nézni.
Érthetetlenül álltam a kérdés előtt,közbe éreztem a mellkasomon és oldalt a bordánál csípő és viszkető érzést.
Az altató orvos kérdéseket tett fel ébredés után.
Ön mivel foglalkozik vagy mit csinált idáig???
Tényleg nem értettem miért kérdi?
De el mondtam hogy ledolgoztam az egy hónapot.
Majd ezt hallottam tőle....a szentségit...a bódító tabletta is elég lett volna a műtéthez.
Kicsit megijedve közöltem,hogy ugye akkor igaz ami most végig megy az agyamba? voltam odaát...és láttam magamat kb négy méter magasból lassan felfelé haladva.
Honnét veszi? kérdi az orvos.....
Láttam ahogy a Doktor úr fel emeli a bal lábamat kb negyven centire s majd elengedi...és láttam ahogy az egész testem bele remeg a lábam le esésétől.
Meghaltam igaz? ezért van csípő érzés a szívem körül...igaz?
Igen igaz,mondja újra kellett éleszteni.
Elmondtam neki,hogy a műtőbe mi volt körülöttem és mivel voltam le kötözve.
(és kérdezte jártam már itt a Bajcsy-ba korábban? nem soha)
A derekamnál bal oldalról kezdve egészen sötét barna bőr szíj majd a csat rész és a másik rész pedig fehér volt.
Mind két combomnál szintén bőr szíj volt (Barna) a bokánál szintén.
A mellkasnál szélesebb fehéres színű de már nem bőr anyag volt...mert láttam.
A kezem is le volt meg a karom is kettő helyen.
A fejem meg lógott lefelé nyitott szájjal.
Amit éreztem akkor azt igazán nem nagyon lehet emberi szóval leírni de meg próbálom.
Amint láttam magamat fentről......... inkább hasonló érzés az amikor vízben lebegsz de nem érzed a vizet és a hőt, de tudatosan érezhető a tested körvonala be határozás nélkül.
Mintha egy nagy léggömb belsejébe lennél és érezhető ahogy körbe vesz ,vagy nevezzük aurának így már talán ki lehet következtetni mire gondolok.
Szín ami körülöttem volt hát azt is nehéz meg fogalmazni.
Fehér de mégse az hanem váltakozó és sugárzó szín hullámzott körülöttem és velem együtt lebegett míg vissza nem hoztak.
Tudom kicsit fura de amióta volt ez a baleset az óta érzek körülöttem lévő valakiket és látom ahogy el mennek mellettem.
Érzem..... ott van de mégse látom.
Nem gondoltál arra, hogy az Istent kéne keresni?
Az is hülye volt aki joshi baratbol csinált riportert.
Mi volt a halál közeli
élménye az nem derült ki.... amugy meg egy annyira de annyira unszimpatikus ez a nő!!!!
én meg csak a hozzászólásokat olvasom pont fordítva csinálok mindent,de attól ,hogy egy nő vagy bárki unszimpatikus akkor már meg sem történt vele amit mesélt,el fogom olvasni a velekeszult riportot önnél utána meg szívesen beszélnék.