A "mi lett volna, ha életben marad?" kérdéséhez: "A feltámadott Lejegyezve L. Eliaszov néprajzos által 1937. évben Marija Innokentyjevna Morokova (96 é.) (1841-1940) szavai nyomán. Ez a teljesen írástudatlan parasztasszony a volt járási város, Barguzin melletti Tolsztihino faluból (napjainkban Barguzin csak falu. Tolsztihino falva pedig már nem létezik. Lakosai Sepenkovo faluba költöztek), személyesen nagyon jól ismerte Petrovicsot. Gyakran járt Petrovics lakásán, amikor a falujából tejet, tojást, húst, háziszárnyast és fürdéshez szolgáló nyírfavesszőt hordott a városba. Petrovics, Morokova apjának házában többször is járt. A két település közötti utat járművön, vagy gyalog tette meg. Esetenként megfürdött a család fürdőházában. Ünnepnapokon Petrovics az apát gyakran meglátogatta. Morokova apja - Innokentyij Fjodorovics Morokov - aki több, mint kilenc évtizedet élt le a szülőfalujában, mindenben járatos ember volt. Aranyásó volt, rengeteg coboly-, mókus- és vidraprémre tett szert és élete folyamán több tucatnyi farkast ejteti el. Morokov sok mindenről tájékoztatni tudta ezt az „érkezett" embert, akiről az őslakosok csodálatosnál csodálatosabb történeteket meséltek. Morokova apja volt Petrovics egyik legjobb barátja, eszmetársa. Innokentyij Fjodorovics többször is megpróbálta az „érkezettet" szóra bírni, hogy valami közelebbit is megtudjon arról, kicsoda és honnan jött, ám Petrovics mindig kitért a válaszadás elől. és azt mondotta, ha eljön az ideje, akkor majd mindent elmond. Az idő közben múlott. Morokov meghall és Petrovics ismeretlen ember maradi.
Néprajzi levéltár Ulan ude - Burját Közt.
A feltámadott
- Hát arra kíváncsiak, hogy nálunk a faluban kit neveztek feltámadott embernek? Hát arról szívesen beszélek, mert tudok róla egyet-mást. Igaz-e, vagy sem, nem tudom, de az akkori években az itteniek egymás közt igencsak emlegették, van itt egy olyan ember, aki feltámadott. És aztán, valahányszor a városba (Barguzinba) [Ma Barguzin falu, korábban város volt.] bemernem, mindig találkoztam vele, mert hogy bejáratos voltam a szobaasszonyához. A feltámadott ember Annuska Kuznyccovához [Annuska Kuznyecova a Mihail Karlovics Kühelbecker feleségének az unokatestvére] volt beszállásolva. Annuska meg a Karlicsnak [Karlovics itt többször is említtetik. Így szólították Mihail Karlovics Kühelbeckert gyekabristát, aki 26 évig lakott Barguzinban.] volt a rokona. Karlics családja messze földön ismert volt. A paraszti élet egyiküket sem vonzotta. Inkább hivatalnokok vagy iparos vállalkozók kerüllek ki közülük. Nohát, ennél az Annuskánál, ki nálam vagy húsz esztendővel öregebb volt, lakott ez a feltámadott. Elmondok hát róla mindent úgy sorjába, ahogy azt a jóakaratú emberektől hallottam és mindazt, amit gyakori beszélgetéseink közben Annuska mondott el róla. Az ilyen beszélgetések csak nagy titokban folyhattak, mert a messzünnen „érkezettekről" [„érkezett” - a Bajkálon túl így nevezték a száműzötteket.] hangos szót ejteni is tilos volt. A feltámadottat Petrovicsnak hívták, de az itteniek a nyelvjárásuk szerint csak Petrovánnak szólították. Annuska ugyan mindenkinek mondogatta, hogy nem Petrovánnak, hanem Petrovicsnak kell őt nevezni. Na. isten neki. Most nem is erről van szó. Ez a Petrovics nem a mi földünkről, de nem is a mi országunkból, hanem valahonnan messziről való volt. De hogy honnan jött, azt ő soha senkinek el nem mondta, s az emberek aztán erről nem faggatták. Petrovics koldusszegény volt és az egész lényén látszott, nagyon kijutott neki a keserűségből Mindenhez hozzátörődött. a gazdagság nem vonzotta. Az ilyenek, mint ez a Petrovics nem szeretik a királyokat, viszont azok sem szívelik a Petrovicsokat.' Stb. aranylaci.freeweb.hu/petofi/k008.htm
Mondja ezt az a nagytudású vén barom, aki helyesen írni sem tud... 😆 Biztos meg fogják kérdőjelezni az eddigi munkásságukat, csak mert a hozzád hasonló okoskodó senkiházitól érkezett egy teljesen megalapozott, és főleg szépen kifejtett komment. 🤣 Csak tudnám, hogy honnan veszi a fajtád ezt a fene nagy magabiztosságot...
Lehet butaságot fogok kérdezni, de apai ágon nem német vagy morva származású? Petrowitz Tamás - Kamhall Zsuzsanna, nem annyira szlovák nevek, illetve a korabeli írások szerint akkoriban a szlovákok katolikusak voltak. Az, hogy szlovákosodtak és Petrovics lett a nevük a Petrowitzról, az nem ugyanaz mint amikor Petrovicsról elmagyarosodva Petőfi lett?
Nagyon eélvezem az előadást.😊
A "mi lett volna, ha életben marad?" kérdéséhez:
"A feltámadott
Lejegyezve L. Eliaszov néprajzos által 1937. évben Marija Innokentyjevna Morokova (96 é.) (1841-1940) szavai nyomán. Ez a teljesen írástudatlan parasztasszony a volt járási város, Barguzin melletti Tolsztihino faluból (napjainkban Barguzin csak falu. Tolsztihino falva pedig már nem létezik. Lakosai Sepenkovo faluba költöztek), személyesen nagyon jól ismerte Petrovicsot. Gyakran járt Petrovics lakásán, amikor a falujából tejet, tojást, húst, háziszárnyast és fürdéshez szolgáló nyírfavesszőt hordott a városba.
Petrovics, Morokova apjának házában többször is járt. A két település közötti utat járművön, vagy gyalog tette meg. Esetenként megfürdött a család fürdőházában. Ünnepnapokon Petrovics az apát gyakran meglátogatta. Morokova apja - Innokentyij Fjodorovics Morokov - aki több, mint kilenc évtizedet élt le a szülőfalujában, mindenben járatos ember volt. Aranyásó volt, rengeteg coboly-, mókus- és vidraprémre tett szert és élete folyamán több tucatnyi farkast ejteti el. Morokov sok mindenről tájékoztatni tudta ezt az „érkezett" embert, akiről az őslakosok csodálatosnál csodálatosabb történeteket meséltek. Morokova apja volt Petrovics egyik legjobb barátja, eszmetársa. Innokentyij Fjodorovics többször is megpróbálta az „érkezettet" szóra bírni, hogy valami közelebbit is megtudjon arról, kicsoda és honnan jött, ám Petrovics mindig kitért a válaszadás elől. és azt mondotta, ha eljön az ideje, akkor majd mindent elmond. Az idő közben múlott. Morokov meghall és Petrovics ismeretlen ember maradi.
Néprajzi levéltár
Ulan ude - Burját Közt.
A feltámadott
- Hát arra kíváncsiak, hogy nálunk a faluban kit neveztek feltámadott embernek? Hát arról szívesen beszélek, mert tudok róla egyet-mást. Igaz-e, vagy sem, nem tudom, de az akkori években az itteniek egymás közt igencsak emlegették, van itt egy olyan ember, aki feltámadott. És aztán, valahányszor a városba (Barguzinba) [Ma Barguzin falu, korábban város volt.] bemernem, mindig találkoztam vele, mert hogy bejáratos voltam a szobaasszonyához.
A feltámadott ember Annuska Kuznyccovához [Annuska Kuznyecova a Mihail Karlovics Kühelbecker feleségének az unokatestvére] volt beszállásolva. Annuska meg a Karlicsnak [Karlovics itt többször is említtetik. Így szólították Mihail Karlovics Kühelbeckert gyekabristát, aki 26 évig lakott Barguzinban.] volt a rokona. Karlics családja messze földön ismert volt. A paraszti élet egyiküket sem vonzotta. Inkább hivatalnokok vagy iparos vállalkozók kerüllek ki közülük. Nohát, ennél az Annuskánál, ki nálam vagy húsz esztendővel öregebb volt, lakott ez a feltámadott. Elmondok hát róla mindent úgy sorjába, ahogy azt a jóakaratú emberektől hallottam és mindazt, amit gyakori beszélgetéseink közben Annuska mondott el róla. Az ilyen beszélgetések csak nagy titokban folyhattak, mert a messzünnen „érkezettekről" [„érkezett” - a Bajkálon túl így nevezték a száműzötteket.] hangos szót ejteni is tilos volt. A feltámadottat Petrovicsnak hívták, de az itteniek a nyelvjárásuk szerint csak Petrovánnak szólították. Annuska ugyan mindenkinek mondogatta, hogy nem Petrovánnak, hanem Petrovicsnak kell őt nevezni. Na. isten neki. Most nem is erről van szó.
Ez a Petrovics nem a mi földünkről, de nem is a mi országunkból, hanem valahonnan messziről való volt. De hogy honnan jött, azt ő soha senkinek el nem mondta, s az emberek aztán erről nem faggatták. Petrovics koldusszegény volt és az egész lényén látszott, nagyon kijutott neki a keserűségből Mindenhez hozzátörődött. a gazdagság nem vonzotta. Az ilyenek, mint ez a Petrovics nem szeretik a királyokat, viszont azok sem szívelik a Petrovicsokat.'
Stb.
aranylaci.freeweb.hu/petofi/k008.htm
ez egy történelemhamisító kókler héber.
nem volt szinvonalas, nem tudtam meg újat....nagyon amatőr előadás elpocséolt idő
Mondja ezt az a nagytudású vén barom, aki helyesen írni sem tud... 😆 Biztos meg fogják kérdőjelezni az eddigi munkásságukat, csak mert a hozzád hasonló okoskodó senkiházitól érkezett egy teljesen megalapozott, és főleg szépen kifejtett komment. 🤣 Csak tudnám, hogy honnan veszi a fajtád ezt a fene nagy magabiztosságot...
Lehet butaságot fogok kérdezni, de apai ágon nem német vagy morva származású? Petrowitz Tamás - Kamhall Zsuzsanna, nem annyira szlovák nevek, illetve a korabeli írások szerint akkoriban a szlovákok katolikusak voltak. Az, hogy szlovákosodtak és Petrovics lett a nevük a Petrowitzról, az nem ugyanaz mint amikor Petrovicsról elmagyarosodva Petőfi lett?
Nem az előadás,hanem a kérdések a jók.
A kérdéseket kivágták, de megtekinthetőek, mert én letöltöttem a live stream-et.
drive.google.com/file/d/1k-4WUmhdGYbdo9PrB3dgnSH340bu2jbN/view