Horváth Ákos: Négymillió éves neutrinók nyomában (Atomcsill, 2019.12.05.)
HTML-код
- Опубликовано: 16 дек 2019
- Előadó: Horváth Ákos (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék)
Cím: Négymillió éves neutrinók nyomában
Időpont: 2019. december 5.
Az előadásban bemutatom, hogyan lehet megtudni, hogy az utolsó négy millió évben hány neutrínó haladt át a Föld felszínén. Ezzel a napjainkban is elvégezhető kísérletek mellett információt kapunk a régmúltban történt eseményekről. Az ősrégi neutrínókat geokémiai módszerekkel lehet megszámolni annak alapján, hogy egy speciális ásványban lévő tallium izotópok hány százalékát alakították át. A 205Tl már az 52 keV-es neutrínókra is érzékeny, ezért jó detektoranyagnak számít. Az az ásvány, amiben ezek az izotópok megtalálhatók éppen a 100 éve elhunyt Eötvös Lorándról elnevezett lorándit nevű ásvány. Az előadás egy makedón bányából származó anyagon elvégzett kísérlet publikált eredményeiről számol be.
További infó: atomcsill.elte.hu/program/kivo...
minosegi ,ertheto es kozvetlen eloadas,,gratula:)))
Nem biztos hogy át alakul, mert ki is válhat a neutron az atommagból l, fisszió során ezek a szabad neutronok eltalálnak egy másik atommagot és megtörténik a maghasadás
41:40 :)))))))"a CNN nem biztos,hogy lehozta...."...annyira jo halgatni:))
Univerzum végtelen? Makro oldalon végtelen? És mikro oldalon?
az 1 óra 13 percnél elhangzó kérdésre, hogy lehetbe-e nekünk 300 milliárdért neutrinó-detektorunk, a válasz, igen. Csak a sok üres feleslegesen épült stadiont fel kell tölteni vízzel (akár a focistákat is benne lehetne hagyni) és mindjárt kész!
A jó kérdés az, hogy kellene-e nekünk neutrino-detektor. A válasz, gyakorlatilag haszontalan pénzkidobás. Az erre szánt pénzből inkább stadionokat kell építeni, aminek gazdasági és társadalmi haszna van. Másrészt, ott vannak az óceánok, nem kell építeni, elég a tenger mélyére süllyeszteni a detektorokat - igaz, akkor sok kutatónak nem jutna az ingyenpénzből.
engedd el,,mert LOL