Fantasztikusan minőségi videók! Megvan a tartalom, a humor és minden ami ahhoz kell, hogy az ember jól szórakozzon, kikapcsolódjon, de mégis rengeteget tanuljon. Nekem különösen tetszett, ahogyan a végén a q400 as elröppent a gyorsításban!😄
Balázs köszönjük ezt a remek tartalmat ismét. Kovácsházi György olyan hihetetlen nyugalommal és érthetően magyarázza el a dolgokat, hogy az ember csak tátott szájjal hallgatja. Lennék a hallgatója ha pilótának készülnék de sajnos ilyenre nem kerül sor. Gratulálunk.
A legutobbi Salt Lake City - Tampa utamon egy A321-esen ugyanezt tapasztaltam, hogy kozvetlenul a palya mellett vegeztek el a jegtelenitest. Erdekes volt megerkezni a -8 fokbol a 25 fokba. Visszafele nem volt ra szukseg :)
Annyival egészíteném ki hogy a Type IV nincs fűtve. A direkt fűtéstől sérül a thickner agent ezáltal megváltozik a viszkozitása és a holdover time nem lesz korrekt. Hellyel közzel ez igaz a Type II-ra is.
Most hallottam először, hogy a gép jégtelenítés felkészítése során többek között kikapcsolják a szárny belépő élének fűtésűt. A gép mely külső elemeit lehet fűteni és ezt technikailag hogyan kell elképzelni? Forró levegőt áramoltatnak a hajtóművekből csappantyúkon szelepeken át, vagy a fűthető elemek belülről elektromos fűtőbetéttel (fűtőkábellel) vannak bevonva?
kisgepes jegtelenitesrol itt van video: ruclips.net/video/OMjOq7qLeX8/видео.html de itt YT-on is beirod a keresobe: anti ice system aztan majd jon itt egy hozzaerto, akkor leirja magyarul is :)
Ismereteim szerint természetesen előfordul(hat) bizonyos légrétegekben,illetve időjárási körülmények között. Ilyenkor jó szolgálatot tesznek a "fedélzeti",tehát a repülőgép saját jégtelenítő berendezései. (Belépőél,stb.) De sokat segít a nagy sebesség is természetesen. De! Pl. A nagy magasságokban repülő gépeken az ún. Pitot-cső és kabin ablak fűtését felszállás előtt!! be kell kapcsolni. Az a videóban is elhangzik,hogy a jegesedés mennyire nagy hatással van a repülőgép aerodinamikai tulajdonságaira. Ezért nagyon fontos a de-icing és az anti-icing. Több fajta jegesedés létezik,4 ha emlékezetem nem csal. Igazából bármely évszakban és bárhol felléphet olyan felhőben való repülésnél amelynek hőmérséklete +3 és -20 fok között van. Ezért alkalmazzák a jegesedés-gátló (anit-icing) berendezéseket. De kérdésedre a válasz: Függ a jegesedés a repülőgép sebességétől,mert minél nagyobb a gép sebessége,várhatóan annál nagyobb lesz a jegesedés mértéke,erőssége is,hiszen annál több lesz a gép körül áramló levegő mennyisége,így több cseppel ütközhet. Mindazonáltal a sebesség növekedésével a jegesedés illetve veszélyének csökkenése tapasztalható,mert a repülőgép felületének hőmérséklete a levegő részecskéivel való súrlódás és a levegő kompressziója következtében a sebességgel arányosan növekszik. Tapasztalat szerint a jegesedés a 600 km/h-nál kisebb sebességű gépeken a leggyakoribb,különösen 4-500km/h közötti sebességnél. 600 km/h IAS (Indicated Air Speed,vagyis műszer szerinti sebesség)feletti sebességnél a jegesedés ritka, 800km/h TAS (True Air Speed) felett pedig ritkábban fordul elő. IAS: gurulás,felszállás,emelkedés,süllyedés,megközelítés,leszállás során használt mérés. TAS: Navigációs célokra,utazó magasságon,ritka levegőben.
Tudom ez változó és nyilván nem lehet egzakt leírni, de nagyjából mekkora extra tömeget jelentene a jég/hó pl egy 747-es testén? Full töltöttség mellett egy felszálló súlyhoz viszonyított százalékos intervallumra kíváncsi lennék a nagyon vékony tükörjégtől kezdve a zuhanást előidéző mennyiségig :D
Nem esett róla szó, de úgy tudom hogy jégtelenítéskor ki kell kapcsolni a pack-eket nehogy a folyadék gőze bekerüljön a kabinba. Javítson ki valaki ha rosszul tudom.
A 737esen a pack-ek auto pozicioban maradnak es az engine es apu bleed van kikapcsolva (amennyiben jaro motorral folytatjuk a jegtelenitest). Ha a motor nem jar akkor csak apu bleed off, de a pack-ek ott is auto-n maradnak.
Köszi a vidit! Két kérdésem lenne a témával kapcsolatban. Hozzávetőlegesen mit jelent az, hogy "drága" a jégtelenítés? Vártam a videóban konkrétumokat, kicsi gépre, nagy gépre, átlagos 737-esekre. Drágább-e Norvégiában mondjuk vagy van, ahol olcsóbb, vagy mindenhol ugyanannyi? Egy full-budy jégtelenítés hány lityó ilyen lötyi? Másrészt mi van akkor, ha a hajtóművek jegesednek. Annak nem lesz/lehet baja? Egyáltalán megtörténhet ilyen? Vagy ha azt berösszentik, akkor nemhogy jég, még levegő sincs?:) A válaszokat előre is köszi!
3 года назад+4
Most hallgattam meg, s van konkrét összeg: 1-2000 dollár. Gondolom a kisebb összeg a részleges, a nagyobb a full body eljárás díja. De a nagy reptereken (Pl. Kanada) említenek általánydíjat is. Az alighanem jelentős olcsósítást is magában foglal.
Lehet, hogy én nem voltam elég figyelmes, de végül is volt róla szó, hogy milyen típus a nem zöld színű jégtelenítő folyadék? A felvételen barna színű látható többször is. Vagy ez a barnás színű lenne, a "normál"?
A narancs szinu folyadek a Type I propilen-glikol amivel a gepeken levo szennyezodest tavolitjak el. Ez az amirol a video elejen szo van, hogy 60 fokon "mossak le" vele a gepet, de jegtelenitesen kivul nagyobb vedelmet nem ad.
Aprócska kérdés, amire nem adnak választ a filmben. Milyen anyagok ezek, milyen hatással vannak az egészségre? Láthatóan folyik a betonon szabadon. Egy szó sincs arról, hogy van-e egészség károsító hatásuk. Több száz liter kerül szabadon kipermetezésre.
Nagyon jó kérdés. Én nem vagyok pilóta, de kétféle deicing folyadék van. Ethylene glycol: közismert fagyálló, emberre csak akkor mérgező ha az emésztő rendszerbe jut. Propylene glycol: emberre nem különösebben mérgező, élelmiszer és gyógyszer adalék anyagnak is használják kis mennyiségben. A kevésbé mérgezőt sokkal gyakrabban használják. A környezetre nézve enyhén káros, különösen a tengeri élő közegre. Ugyan a mikrobák lebontják, de a lebontás során jelentős mennyiségű oxigént vesznek ki a vízből, ami a halak fuldoklását okozhatja nagy mennyiségű szennyezés esetén. Az anti-icing (thickening) folyadék tudtommal erősen káros a környezetre. Jelenleg a kutatók próbálnak kevésbé káros alternatívát találni. Forrás: wikipedia, Deicing fluid.
Ezt az elelmiszer iparban is hasznaljak. Nem mergezo a testre szoszerint a kikepzezkor azt mondtak nekem... ha veletlrn lenyelem nem lessz bsjom tole de azert nr egyem meg direct.
Még annyi kérdésem lenne Kovácsházi Györgyhöz, amire eddig egy pilóta sem tudott válaszolni repüléseim során, hogy a 737-es levegős sémájában a hajtómű 5 vagy 9 kompresszor fokozatából érkező forró levegő az előhűtő előtt ágazik ki a hajtómű jégtelenítéshez, és az előhűtő után a szárny jégtelenítéshez. Mi az oka, hogy eltérő hőmérsékletű levegő kell az két rész jégtelenítéséhez?
Kedves Csornai Úr! Örülök, hogy nyugdíjas repülőgépszerelőként/volt szakszóm a 737-es gépre is/ " helyzetbe hozott kérdésével.Tehát röviden a válaszom: -a szárny és hajtómű jégtelenítésére is ugyanaz a minőségü, SZABÁLYOZOTT NYOMÁSÚ ÉS HŐMÉRSÉKLETŰ-/MAX 450F és MAX 45 PSI jut el.Természetesen a rendszerben van " overheat, és overpressure " védelem/490F és 180PSI/ Az 5., vagy 9. kompresszorfokozattól való levegőelvétel kérdése pedig a HAJTÓMŰ ÜZEMMÓDJÁTÓL FÜGG mégpedig olyan módon hogy 85% N2-ig a 9.-van megcsapolva, 85% N2 fölött pedig átvált az 5.-re/Nagy teljesítményen már az 5. fokozat is képes a magasabb nyomású és hőmérsékletű levegő biztosítására......Mindezt még egy jó pár egyéb szelep és berendezés biztosítja......igen van ilyen hogy :precooler, precooler control valve.high stage valve stb.Nem fárasztom tovább.......Remélem tudtam a kérdésére válaszolni:Tisztelettel és üdvözlettel:HORVÁTH MIHÁLY
@@mihalyhorvath91 Készséggel elhiszem amit mond, de a levegős rajzokon a hajtómű jégtelenítéshez a pre-cooler előtt veszik ki a levegőt. Az nyilván melegebb mint ami utána jön ki és megy a szárnyhoz. Több dokumentumban is ez van a rajzon. Valaki elárulhatná hogy miért?
@@petercsornai2993 A rajzokat elővéve igazat kell adjak Önnek, valóban az 5. fokozattól van egy direkt elvétel egy check valve-en keresztül. A kérdésére én is csak találgatni tudok, de azt gondolom, hogy a tervezéskor mindenek fölötti szempont volt a szívótorok erős jegesedése esetén is a biztonságosan való jég leolvasztása,ezért oda hűtés nélkül megy a levegő/Gondoljunk bele, a szemben áramló nagyon hideg-fagyos nagy mennyiségű levegő miatt a szívótorok túlmelegedése és szerkereti károsodása elképzelhetetlen.Örülök, hogy ilyen mélységben érdekli a dolog!
@@mihalyhorvath91 Én pedig örülök hogy foglalkozott vele! Köszönöm! A valódi okot azért szívesen meghallgatnám valakitől, aki konkrétan tudja. Ezek szerint még a szerelőknek sem mindent kötnek az orrára :-)
Klassz a videó de az első percben bántotta a fülemet egy szó! Nem tudom ki, hogy van vele de nekem a “kormányszerv” egészen mást jelet! Nem lehet, hogy “kormányszerkezetet” kellett volna mondani? Amúgy gratula!👍👍👍👍
Olyan jó magyar nyelven is hallani ez a fajta professzionális hozzáállást - "azt tudni kell, hogy nem olcsó egy ilyen dolog,... 1000-200 USD is lehet" - "a baleset drágább... ha a parancsnok úgy dönt, hogy jégtelenítés kell, akkor jégtelenítés lesz... senki nem fogja megkérdőjelezni a döntését" Valljuk meg, hogy e területen ( és általánosságban a Balkánon) vannak hagyományai a "megoldjuk Okosba", a "jó'lesz az úgy", és a "há'de tudodte mennyibe kerül az? " megoldásoknak.
Közutakon is sok problémát jelent Tükörjég gyakran észre sem veszed csak akkor ha már késő nyomod a féket és nem történik semmi ekkor az akadályt jobb kikerülni ha ez sikerül is megpördülhetsz. Hogy megúszod vagy sem rutinodon és a szerencséden is múlik.
Biztos azért, hogy a madarak beletudjanak kapaszkodni a szárnyakba. Ne csússzon mert mikor csapkodnak a szárnyukkal fel tudják emelni a repcsit!? :-))))
A jegesedés veszélye egyrészt túlhűlt és vegyes halmazállapotú felhőkben,másrészt túlhűlt esőben vagy nedves hóban történő repülésnél a legerősebb. A tiszta jégfelhők, /Cirrus,Cirrustratus,Cirrocumulus névre hallgatnak :-))/amik igen magasan helyezkednek el,gyakorlatilag nem okoz jegesedést,mivel teljesen jégkristályokból állnak. -40 Celsius alatt gyakorlatilag nincs vízcsepp,-20 Celsius alatt pedig nincs jegesedés. Az utasszállítók utazási magassága (függően hogy turbópropelleres vagy jet)8-12 km,ahol gyakorlatilag -40 Celsius alatt van a hőmérséklet. A sebességfüggő jegesedésről néhány hozzászólással lejjebb írtam.
Nem győzzük nézni a jobbnál jobb filmjeiteket! Köszönet érte, nagyon tartalmasnak, élvezetesek! ✈️🤗
Fantasztikusan minőségi videók! Megvan a tartalom, a humor és minden ami ahhoz kell, hogy az ember jól szórakozzon, kikapcsolódjon, de mégis rengeteget tanuljon. Nekem különösen tetszett, ahogyan a végén a q400 as elröppent a gyorsításban!😄
Érdekes kis videó !
Személy szerint én szállítottam már repterekre jégtelenítő folyadékot .
Balázs köszönjük ezt a remek tartalmat ismét. Kovácsházi György olyan hihetetlen nyugalommal és érthetően magyarázza el a dolgokat, hogy az ember csak tátott szájjal hallgatja. Lennék a hallgatója ha pilótának készülnék de sajnos ilyenre nem kerül sor. Gratulálunk.
Minőségi filmek, csak gratulálni tudok!
Én sokat repülök és már többször néztem végig a jégytelenítést. Köszönöm ezeket az információkat, így minden kérdésemre megkaptam a választ!👍🏻✈️🛫
Nagyon vártam ebben a témában a videót.
Szeretem, hogy Air Canada gepeket mutattok ha teli dolgokrol van szo... 😁😁😁 Itt Kanadaban tenyleg van tel. Koszi a videot.
Szép lehet Nálatok! Mi meg csak irigykedünk! :-((
Ez is nagyon érdekes volt :)
A legutobbi Salt Lake City - Tampa utamon egy A321-esen ugyanezt tapasztaltam, hogy kozvetlenul a palya mellett vegeztek el a jegtelenitest. Erdekes volt megerkezni a -8 fokbol a 25 fokba. Visszafele nem volt ra szukseg :)
Éppen most nezem videótokat a 556 os csatornán 😅 nagyon menő a szimulátor :)
vajon ez a par szaz liter fagyallot, ami gepenkent locsolnak, visszagyujtik? Vagy csak megy amerre lat?
A jobb reptereken, különösen ahol kijelölt “de-icing pad” van, ott összegyűjtik és kezelik az elhasznált folyadékot
Annyival egészíteném ki hogy a Type IV nincs fűtve. A direkt fűtéstől sérül a thickner agent ezáltal megváltozik a viszkozitása és a holdover time nem lesz korrekt.
Hellyel közzel ez igaz a Type II-ra is.
Most hallottam először, hogy a gép jégtelenítés felkészítése során többek között kikapcsolják a szárny belépő élének fűtésűt.
A gép mely külső elemeit lehet fűteni és ezt technikailag hogyan kell elképzelni? Forró levegőt áramoltatnak a hajtóművekből csappantyúkon szelepeken át, vagy a fűthető elemek belülről elektromos fűtőbetéttel (fűtőkábellel) vannak bevonva?
kisgepes jegtelenitesrol itt van video: ruclips.net/video/OMjOq7qLeX8/видео.html
de itt YT-on is beirod a keresobe: anti ice system
aztan majd jon itt egy hozzaerto, akkor leirja magyarul is :)
Előbbi: 5. és 9. kompresszor szintről szelepekkel forró levegőt tudunk odavezetni a szárny és a motorok belépőéléhez
Miért nem lehet fűteni a szárnyakat valamilyen technikával?
Arról nem volt szó hogy repülés közben van-e jegesedés, vagy ott a nagy sebesség miatt ettől nem kell aggódni?
Ismereteim szerint természetesen előfordul(hat) bizonyos légrétegekben,illetve időjárási körülmények között. Ilyenkor jó szolgálatot tesznek a "fedélzeti",tehát a repülőgép saját jégtelenítő berendezései. (Belépőél,stb.)
De sokat segít a nagy sebesség is természetesen.
De! Pl. A nagy magasságokban repülő gépeken az ún. Pitot-cső és kabin ablak fűtését felszállás előtt!! be kell kapcsolni.
Az a videóban is elhangzik,hogy a jegesedés mennyire nagy hatással van a repülőgép aerodinamikai tulajdonságaira. Ezért nagyon fontos a de-icing és az anti-icing. Több fajta jegesedés létezik,4 ha emlékezetem nem csal. Igazából bármely évszakban és bárhol felléphet olyan felhőben való repülésnél amelynek hőmérséklete +3 és -20 fok között van. Ezért alkalmazzák a jegesedés-gátló (anit-icing) berendezéseket.
De kérdésedre a válasz: Függ a jegesedés a repülőgép sebességétől,mert minél nagyobb a gép sebessége,várhatóan annál nagyobb lesz a jegesedés mértéke,erőssége is,hiszen annál több lesz a gép körül áramló levegő mennyisége,így több cseppel ütközhet. Mindazonáltal a sebesség növekedésével a jegesedés illetve veszélyének csökkenése tapasztalható,mert a repülőgép felületének hőmérséklete a levegő részecskéivel való súrlódás és a levegő kompressziója következtében a sebességgel arányosan növekszik.
Tapasztalat szerint a jegesedés a 600 km/h-nál kisebb sebességű gépeken a leggyakoribb,különösen 4-500km/h közötti sebességnél. 600 km/h IAS (Indicated Air Speed,vagyis műszer szerinti sebesség)feletti sebességnél a jegesedés ritka, 800km/h TAS (True Air Speed) felett pedig ritkábban fordul elő.
IAS: gurulás,felszállás,emelkedés,süllyedés,megközelítés,leszállás során használt mérés.
TAS: Navigációs célokra,utazó magasságon,ritka levegőben.
Tudom ez változó és nyilván nem lehet egzakt leírni, de nagyjából mekkora extra tömeget jelentene a jég/hó pl egy 747-es testén? Full töltöttség mellett egy felszálló súlyhoz viszonyított százalékos intervallumra kíváncsi lennék a nagyon vékony tükörjégtől kezdve a zuhanást előidéző mennyiségig :D
A thickener itt szerintem inkább sűrítést jelent.
Nem esett róla szó, de úgy tudom hogy jégtelenítéskor ki kell kapcsolni a pack-eket nehogy a folyadék gőze bekerüljön a kabinba. Javítson ki valaki ha rosszul tudom.
A 737esen a pack-ek auto pozicioban maradnak es az engine es apu bleed van kikapcsolva (amennyiben jaro motorral folytatjuk a jegtelenitest). Ha a motor nem jar akkor csak apu bleed off, de a pack-ek ott is auto-n maradnak.
@@cptsim köszi!
Köszi a vidit!
Két kérdésem lenne a témával kapcsolatban. Hozzávetőlegesen mit jelent az, hogy "drága" a jégtelenítés? Vártam a videóban konkrétumokat, kicsi gépre, nagy gépre, átlagos 737-esekre. Drágább-e Norvégiában mondjuk vagy van, ahol olcsóbb, vagy mindenhol ugyanannyi? Egy full-budy jégtelenítés hány lityó ilyen lötyi?
Másrészt mi van akkor, ha a hajtóművek jegesednek. Annak nem lesz/lehet baja? Egyáltalán megtörténhet ilyen? Vagy ha azt berösszentik, akkor nemhogy jég, még levegő sincs?:)
A válaszokat előre is köszi!
Most hallgattam meg, s van konkrét összeg: 1-2000 dollár. Gondolom a kisebb összeg a részleges, a nagyobb a full body eljárás díja. De a nagy reptereken (Pl. Kanada) említenek általánydíjat is. Az alighanem jelentős olcsósítást is magában foglal.
@ köszi!
Lehet, hogy én nem voltam elég figyelmes, de végül is volt róla szó, hogy milyen típus a nem zöld színű jégtelenítő folyadék? A felvételen barna színű látható többször is. Vagy ez a barnás színű lenne, a "normál"?
A narancs szinu folyadek a Type I propilen-glikol amivel a gepeken levo szennyezodest tavolitjak el. Ez az amirol a video elejen szo van, hogy 60 fokon "mossak le" vele a gepet, de jegtelenitesen kivul nagyobb vedelmet nem ad.
Aprócska kérdés, amire nem adnak választ a filmben. Milyen anyagok ezek, milyen hatással vannak az egészségre? Láthatóan folyik a betonon szabadon. Egy szó sincs arról, hogy van-e egészség károsító hatásuk. Több száz liter kerül szabadon kipermetezésre.
Nagyon jó kérdés. Én nem vagyok pilóta, de kétféle deicing folyadék van. Ethylene glycol: közismert fagyálló, emberre csak akkor mérgező ha az emésztő rendszerbe jut. Propylene glycol: emberre nem különösebben mérgező, élelmiszer és gyógyszer adalék anyagnak is használják kis mennyiségben. A kevésbé mérgezőt sokkal gyakrabban használják. A környezetre nézve enyhén káros, különösen a tengeri élő közegre. Ugyan a mikrobák lebontják, de a lebontás során jelentős mennyiségű oxigént vesznek ki a vízből, ami a halak fuldoklását okozhatja nagy mennyiségű szennyezés esetén. Az anti-icing (thickening) folyadék tudtommal erősen káros a környezetre. Jelenleg a kutatók próbálnak kevésbé káros alternatívát találni. Forrás: wikipedia, Deicing fluid.
Nem és nem is fognak, mert ez a féktelenűl mohó iparág, az egyik legszennyezőbb a világon. De hát kell a pénz nagyon. Gyűlölöm.
Ezt az elelmiszer iparban is hasznaljak. Nem mergezo a testre szoszerint a kikepzezkor azt mondtak nekem... ha veletlrn lenyelem nem lessz bsjom tole de azert nr egyem meg direct.
Ez a chemtrail földi alkalmazása.
Még annyi kérdésem lenne Kovácsházi Györgyhöz, amire eddig egy pilóta sem tudott válaszolni repüléseim során, hogy a 737-es levegős sémájában a hajtómű 5 vagy 9 kompresszor fokozatából érkező forró levegő az előhűtő előtt ágazik ki a hajtómű jégtelenítéshez, és az előhűtő után a szárny jégtelenítéshez. Mi az oka, hogy eltérő hőmérsékletű levegő kell az két rész jégtelenítéséhez?
Kedves Csornai Úr!
Örülök, hogy nyugdíjas repülőgépszerelőként/volt szakszóm a 737-es gépre is/ " helyzetbe hozott kérdésével.Tehát röviden a válaszom: -a szárny és hajtómű jégtelenítésére is ugyanaz a minőségü, SZABÁLYOZOTT NYOMÁSÚ ÉS HŐMÉRSÉKLETŰ-/MAX 450F és MAX 45 PSI jut el.Természetesen a rendszerben van " overheat, és overpressure " védelem/490F és 180PSI/ Az 5., vagy 9. kompresszorfokozattól való levegőelvétel kérdése pedig a HAJTÓMŰ ÜZEMMÓDJÁTÓL FÜGG mégpedig olyan módon hogy 85% N2-ig a 9.-van megcsapolva, 85% N2 fölött pedig átvált az 5.-re/Nagy teljesítményen már az 5. fokozat is képes a magasabb nyomású és hőmérsékletű levegő biztosítására......Mindezt még egy jó pár egyéb szelep és berendezés biztosítja......igen van ilyen hogy :precooler, precooler control valve.high stage valve stb.Nem fárasztom tovább.......Remélem tudtam a kérdésére válaszolni:Tisztelettel és üdvözlettel:HORVÁTH MIHÁLY
@@mihalyhorvath91 Készséggel elhiszem amit mond, de a levegős rajzokon a hajtómű jégtelenítéshez a pre-cooler előtt veszik ki a levegőt. Az nyilván melegebb mint ami utána jön ki és megy a szárnyhoz. Több dokumentumban is ez van a rajzon. Valaki elárulhatná hogy miért?
@@petercsornai2993 A rajzokat elővéve igazat kell adjak Önnek, valóban az 5. fokozattól van egy direkt elvétel egy check valve-en keresztül. A kérdésére én is csak találgatni tudok, de azt gondolom, hogy a tervezéskor mindenek fölötti szempont volt a szívótorok erős jegesedése esetén is a biztonságosan való jég leolvasztása,ezért oda hűtés nélkül megy a levegő/Gondoljunk bele, a szemben áramló nagyon hideg-fagyos nagy mennyiségű levegő miatt a szívótorok túlmelegedése és szerkereti károsodása elképzelhetetlen.Örülök, hogy ilyen mélységben érdekli a dolog!
@@mihalyhorvath91 Én pedig örülök hogy foglalkozott vele! Köszönöm! A valódi okot azért szívesen meghallgatnám valakitől, aki konkrétan tudja. Ezek szerint még a szerelőknek sem mindent kötnek az orrára :-)
Klassz a videó de az első percben bántotta a fülemet egy szó! Nem tudom ki, hogy van vele de nekem a “kormányszerv” egészen mást jelet! Nem lehet, hogy “kormányszerkezetet” kellett volna mondani?
Amúgy gratula!👍👍👍👍
Olyan jó magyar nyelven is hallani ez a fajta professzionális hozzáállást
- "azt tudni kell, hogy nem olcsó egy ilyen dolog,... 1000-200 USD is lehet"
- "a baleset drágább... ha a parancsnok úgy dönt, hogy jégtelenítés kell, akkor jégtelenítés lesz... senki nem fogja megkérdőjelezni a döntését"
Valljuk meg, hogy e területen ( és általánosságban a Balkánon) vannak hagyományai a "megoldjuk Okosba", a "jó'lesz az úgy", és a "há'de tudodte mennyibe kerül az? " megoldásoknak.
Erre mondják azt a Nyugatló Hanyatton, hogy akinek van pénze banánra, az tarthat majmot is!
Egy dologrol nem volt szo, hogy akkor mi van ha a jegesedes a levegoben kovetezik be? Nincs egy jegtelenito gomb a fedelzeten erre az esetre?
nem hinném, hogy 800 km/h körüli sebességnél ott marad bármi is.
Van "szárnyfűtés" csak addig, amíg a folyadékot le nem viszi a menetszél, nem használják, mert nem tesz jót a folyadéknak.
Hogyan tudnék szerezni ilyen zöldet? Utálok reggel szélvédőt kapari:D
Napkollektor folyadék (szuperzöld), literje párezer forint.
Közutakon is sok problémát jelent Tükörjég gyakran észre sem veszed csak akkor ha már késő nyomod a féket és nem történik semmi ekkor az akadályt jobb kikerülni ha ez sikerül is megpördülhetsz.
Hogy megúszod vagy sem rutinodon és a szerencséden is múlik.
Biztos azért, hogy a madarak beletudjanak kapaszkodni a szárnyakba. Ne csússzon mert mikor csapkodnak a szárnyukkal fel tudják emelni a repcsit!? :-))))
Mi van több ezer méter magasan,ahol már állandó mínusz van ? Ott ez menet közben nem lép fel?
A jegesedés veszélye egyrészt túlhűlt és vegyes halmazállapotú felhőkben,másrészt túlhűlt esőben vagy nedves hóban történő repülésnél a legerősebb.
A tiszta jégfelhők, /Cirrus,Cirrustratus,Cirrocumulus névre hallgatnak :-))/amik igen magasan helyezkednek el,gyakorlatilag nem okoz jegesedést,mivel teljesen jégkristályokból állnak. -40 Celsius alatt gyakorlatilag nincs vízcsepp,-20 Celsius alatt pedig nincs jegesedés. Az utasszállítók utazási magassága (függően hogy turbópropelleres vagy jet)8-12 km,ahol gyakorlatilag -40 Celsius alatt van a hőmérséklet.
A sebességfüggő jegesedésről néhány hozzászólással lejjebb írtam.
12:55 Nem autómosó, hanem repülőmosó 😅
ha jól tudom magyar találmány a söprűnyéllel jégtelenítés, szerintem megérne egy műsort az is :)
Azt az egyengetést még a jól ismert Arthur Tusik is megirigyelné.🙄
@@jozsefnemes1522 pedig ő a fémek orosz Mikelandzselója :D
Ez nagyon környezetszennyező :(