10. 2023. Éghajlat és társadalom: a középkori mezőgazdasági forradalom és következményei

Поделиться
HTML-код
  • Опубликовано: 10 дек 2024

Комментарии •

  • @attilagonczi9343
    @attilagonczi9343 Год назад +4

    Tisztelt Tanár úr. Ami az ekét illeti, a gond a forgatással a telek végén nem csak az a gond amit említ (ami létezik, az állat vontatta ekék esetén), hanem az is, hogy nem szánthatok visszafelé haladva az előbbi felszántott terület mellé, mivel az eke oldalra fordítja a talajt (általában jobbra). Ezért sokféle megoldást találtak ki, de indegyik esetén ki kell hagyni valamennyi területet. S akkor még van az összeszántás, meg a szétszántás. Persze ha van váltvaforgató eke, aminek két sor ekefeje van: jobbosok mellet, ugyanannyi balos (tükörszzimmetriában), de ez valszleg csak a 19. század szüleménye lehet (nem tudom, nem is nézek most utána). Attól, hogy esetleg nem szántunk (forgatószántás), attól még kell a talajt művelni, amit alapvetően lazító szerszámokkal csinálnak (ilyenek voltak az első ekék, illetve a mediterrán ekék, amikről beszélt). Ezeket a gépeket is vontatni kell, tehát attól, hogy nem szántunk még szükség van traktorokra, meg traktoristákra is (tehát nem kell feladni a reményt... ;) ). Amúgy a doktorim pont középmély lazító szerszámok kutatásával foglalkozott, mivel a 80-as évek közepétől egy erősen száraz időszak volt (divatos volt, meg logikus). Igen, teljesen igaz, hogy a forgatószántás szárítja a talajt illetve, emiatt erősíti az eróziót. A lazításra viszont szükség van. A talajműveléssel menedzselni lehet a talajvízet. Ha sok a talajvíz (nem áradás), akkor sűríteni kell a talaj felszíni 10-15 cm-ét, mert megnő a talajban lévő kapillárisok mennyisége, feljön a talajvíz nagyobb mennyiségbe oda, ahol már elpárárologhat, ha meleg van és fúj a szél. Illetve fordítva, lazítással csökken a kapillaritás s kevesebb víz jön fel oda ahonnan nagyobb mennyiségben párolog. Azért írtam ilyen részletesen, mert látom "termékeny talajra" szóróm ki a magvakat... Amúgy ma már nem ezzel foglalkozom... Üdvözlettel egy kitartó hallgatója.

  • @touriszent
    @touriszent Год назад +3

    Tisztelt Rácz Úr! Tudomásom szerint a német szó nem a némából hanem a "Nimm es" azaz "vegyétek"- ből ered, ezért az ide vágó fejtegetés pont nem jó, mert a németek elvettek tőlünk erröl kapták a nevüket :(

    • @lajosracz1952
      @lajosracz1952  Год назад +6

      Ettől szép a tudomány, hogy többnyire nincs végső igazság, hanem különféle megfejtések vannak. A szófejtést egy nyelvész haveromtól kaptam, de megalapozottnak tűnik, rákerestem a dologra, és a következő információt találtam: "A magyarban a "német" elnevezés etimológiai gyökere a régi magyar "nemet" szóból ered, ami valószínűleg a szláv nyelvekből származik. A szláv "němьcь" szó jelentése "néma" vagy "beszélni nem tudó", ami a szlávok és a germánok közötti nyelvi különbségekre utal. Ebben a kontextusban a "néma" szó nem szó szerinti értelemben vett némaságot jelent, hanem inkább azt, hogy a germánok számára érthetetlen, idegen nyelven beszéltek."

  • @csabanandorfi429
    @csabanandorfi429 Год назад +1

    A német oroszul nemeckij, stb. Ez mindjárt az elején... Amúgy tetszetős előadás.

    • @petertamaskiss6990
      @petertamaskiss6990 11 месяцев назад

      Az orosz nemeckij a magyar németből jön. A magyar is lehet átadó nyelv, nem törvény, hogy csak a szláv.

    • @csabanandorfi429
      @csabanandorfi429 11 месяцев назад

      Igen, ez is lehet!@@petertamaskiss6990

    • @csabanandorfi429
      @csabanandorfi429 11 месяцев назад

      Függő lettem, már letöltöttem az összes előadását!!!

  • @petertamaskiss6990
    @petertamaskiss6990 Год назад +1

    A kínai civilizáció technikai-innovációs oldalának lebecsülése tárgyilag téves, Szent Antal tüze pedig nem az, amit az előadó mond.

    • @lajosracz1952
      @lajosracz1952  Год назад +8

      Köszönöm a megjegyzést, amivel viszont van néhány problémám: 1. olyan állítást fogalmaz meg a szerző, ami mögül hiányzik a bizonyítás, a tudományos vitában ez nem elfogadható magatartás; 2. nem gondolom, hogy lebecsülöm a kínai technikai civilizációt (beszélek arról, hogy a középkorban még Kína van az élen), de az nehezen vitatható, hogy a kora újkor idején lemaradnak technológiai szempontból az európai nagyhatalmak mögött (lásd az ópiumháborúk elvesztése); a Szent Antal tűzének (amiről egyébként több helyen is olvastam korábban a szakirodalomban), tételesen utánanéztem, nos:
      Saint Anthony's fire, also known as ergotism, is a medical condition that results from consuming rye or other cereals contaminated with a fungus called Claviceps purpurea, which produces alkaloids known as ergotamines. These ergotamines can cause severe health issues due to their toxic effects on the human body.
      The symptoms of Saint Anthony's fire include:
      Vasoconstriction: This leads to reduced blood flow to the limbs, causing severe pain, tingling, and a burning sensation, which is why it's termed "fire."
      Gangrene: Prolonged vasoconstriction can result in tissue death or gangrene, particularly in fingers and toes, due to lack of blood supply.
      Convulsions and Hallucinations: Ergot alkaloids can affect the central nervous system, leading to convulsions, hallucinations, and mental disturbances.
      Gastrointestinal Distress: Symptoms such as nausea, vomiting, and diarrhea are common due to the toxic effects of the alkaloids.
      Historically, outbreaks of Saint Anthony's fire were common in Europe during the Middle Ages, particularly in areas where rye was a staple food. The name "Saint Anthony's fire" comes from the Order of St. Anthony, a group of monks who were known for caring for people suffering from this condition. They became associated with the disease, and their patron saint, Anthony the Great, was invoked for relief from the burning pain associated with ergotism.