Valamiért eszembe jutott a Kereszt és Félhold. :) Talán azért, mert szerencsementes társasjátékot készíteni nem egyszerű, és a csatajátékok ráadásul tipikusan nem ilyenek. Számomra mégis ez volt az első és legfontosabb ötlet a készítésekor: hogy lehet valóban stratégiaivá tenni egy játékot, tervezhetőre, ahol az ellenfél - ha jól figyelünk - kiszámítható, és nem puszta pörgő dobókocka. Aki érzékeny az ilyen finomságokra, nagyon élvezi a játékot.
Russian Railroads-ban egyetlen dolgot nem tudunk az elején: melyik az az egy célkártya, ami kikerült adott játékból. Minden más nyílt. Nem tudom ez szerencsefaktornak számít-e, de a játékot nagyon ajánlom. Az egyik legjobb munkáslehyezős szerintem.
Az eldrich horror jutott eszembe a szerencse mennyiségről. Imádom az összetettségét és a sötét hangulatát, de az sokat ront az élményen, hogy kb minden a jó kockadobáson múlik. Partykat buktunk el bivaly erős karakterekkel mert nem jöttek az 5+,4+ dobások.
Kérdésem lenne : tudom hogy ciki, de egy pokêmon kártyajátékot fejlesztek passzióból magamnak. (igazán igyekszem rövid lenni) ha esetleg eljutna oda hogy felkeressek vele egy hivatalos csoportot, gondolom esélytelen vagy legalább ,,epic,, nehézségü lenne kiadatni a jogi macera miatt.
A játék eleji leosztás véletlen, és mindenkinek más, enélkül semmi értelme nem lenne.:) De a játékmenet alatt szerintem nincsen szerencse a játékban csak tervezés.
Nekem úgy rémlik, mintha a Photosynthesis is ebbe a kategóriába tartozna, de (sajnos) elég rég volt hozzá szerencsém (haha), lehet, hogy rosszul emlékszem.
Abban van szerencse bőven, pl a harci kártyák húzása, meg az encounterek közül is tudsz olyat húzni ami hatalmas segítség az adott pillanatban de olyat is ami nettó kuka.
A Concordiában azért van random, hogy hogy jönnek fel a kártyák. Igaz, nem hat közvetlenül a játékosok játékára, de azért nem 0 a szerencse - szerintem. (Hiába van pl. Egy csomó posztós városod, ha nem jókor jön fel a posztós lap)
Milyen jó hasonlat a só. És akkor a nutellába mártott ropi az egyensúly? :) Milyen érdekes, játszótársak közt utóbbi időben hallom a valószínségszámítást, mint megoldókulcsot, pl Carcassonne lapkakészletet fejben tartva... Másrészt, a másik döntése szerencse-e, ha számomra jól jön ki? Rendszerelmélet alapján inkább nem, de mikor gondolunk bele, hogy korlátozott körülmények között oda-vissza hatunk egymásra.. Az Agricola, Photosynthesis, Hive, Mandala kövek is 0 szerencsével operál?
Ez nagyon kedves gondolat!:) Még sajnos nem dőlt el, de egyre inkább úgy tűnik, hogy nem tudjuk megoldani idén, hogy kimenjünk. Llamageddon stand nem lesz, viszont sejtésem szerint Spicy biztosan a Heidelbärnál.:)
A só nem helyes metafora. Sok játék ugyanis nem egy kis extraként, hanem játékuk gerinceként főételeként kínálják a szerencsét. Pl:catan, rizikó Inkább úgy fogalmaznék, hogy ez a lefagyasztott krumpli. Finom, gyors és könnyű elkészíteni... DE repetitív és az ember hamar ráun és nem érzi meg a sütés, és egy idő után az evés örömét sem. Ezért kell friss hús (új mehanikák) érdekes íz (újrajátszhatóság) brokkoli ( élvezetesség) és a jó öntet (dizájn kinézet) a főztünkbe. Só kell bele, anélkül nem finom a mese is ezt mondja, de ha tól sok szabállyal sózzuk meg, akkor még Einstein sem eszi meg! :D Köszi, hogy végigolvastad. És ha már itt vagy 👇
Ezzel nem értek egyet. Szerintem mindenkinek más okoz örömöt, mást keres egy játékban. Ha csak a szerencse képes újdonságot csempészni a játékba, az számomra egy rosszul tervezett játék. Egy játék újrajátszhatóságát hozzáadott szerencsefaktor nélkül is lehet növelni. A legjobb példa erre számomra a Newton, ahol a folyamatosan változó konfigurációból kell a legjobbat kihoznod. Nincs két egyforma játék, mert mindig más megközelítést kér tõled a setup. Nyilván aki folyton új impulzusokra vágyik, annak ez is hamar repetitívvé válik, de nekem speciel 100+ parti után is örömöt tud okozni az aktuális rejtvény megoldása.
Photosynthesis, ebben sem látok szerencsefaktort. Mint a sakk, csak a többiek lépése hat a helyzetedre. Persze itt kettőnél többen is gyűrhetik egymást a mindent jelentő fényért.
Szuper összefoglaló! A mi kedvencünk a PanicLab. Mindenki egyenlő eséllyel keresi/találja meg az elveszett amőbát.
Valamiért eszembe jutott a Kereszt és Félhold. :) Talán azért, mert szerencsementes társasjátékot készíteni nem egyszerű, és a csatajátékok ráadásul tipikusan nem ilyenek. Számomra mégis ez volt az első és legfontosabb ötlet a készítésekor: hogy lehet valóban stratégiaivá tenni egy játékot, tervezhetőre, ahol az ellenfél - ha jól figyelünk - kiszámítható, és nem puszta pörgő dobókocka. Aki érzékeny az ilyen finomságokra, nagyon élvezi a játékot.
Russian Railroads-ban egyetlen dolgot nem tudunk az elején: melyik az az egy célkártya, ami kikerült adott játékból. Minden más nyílt. Nem tudom ez szerencsefaktornak számít-e, de a játékot nagyon ajánlom. Az egyik legjobb munkáslehyezős szerintem.
Szeretjük mi is! :)
Nagyon tetszett a videó.. .és a póló is :D Kedvenc versemből idéz (Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?) A First Rat-nak pedig utána is nézek ;)
😘😘 Köszi Angelina!
Az eldrich horror jutott eszembe a szerencse mennyiségről. Imádom az összetettségét és a sötét hangulatát, de az sokat ront az élményen, hogy kb minden a jó kockadobáson múlik. Partykat buktunk el bivaly erős karakterekkel mert nem jöttek az 5+,4+ dobások.
New York Zoo is egy ilyen játék. És még cuki is! 😊
Igen, remek tipp!
Párizs- a fények városa is ebbe a kategóriába tartozik szerintem
Szerintem is, igen!:)
Én azt szeretem, ha a játék taktikus, nagyon tematikus, de azért van benne egy minimális szerencse is.
Azt én is.:)
Úgy érzem, volt egy pár órád egy játékkal mostanában, aminek az idejét szeretnéd visszakapni :D
Én a Mamutvadászt imádom nagyon (igaz, ott a játék felénél átváltozik a pálya és kétszer kell tervezned)
SCYTHE ami számomra ilyen, bár párom is szeretné..
A micro macro crime cityt egyszer próbáltam mert a lelkes játszótársak (gyerekek) lelőtték a poént mielőtt megtalálhattam volna a kérdésre a választ 😂
Kérdésem lenne : tudom hogy ciki, de egy pokêmon kártyajátékot fejlesztek passzióból magamnak. (igazán igyekszem rövid lenni) ha esetleg eljutna oda hogy felkeressek vele egy hivatalos csoportot, gondolom esélytelen vagy legalább ,,epic,, nehézségü lenne kiadatni a jogi macera miatt.
Igen, a szerzői jogok bajosak lennének, de otthoni használatra nyugodtan.
Köszi
"... a Savannah Parkban nincs szerencse, [..] kaptunk egy veletlenszerü leosztást. " :D
A játék eleji leosztás véletlen, és mindenkinek más, enélkül semmi értelme nem lenne.:) De a játékmenet alatt szerintem nincsen szerencse a játékban csak tervezés.
A Chicago Express jutott eszembe ehhez a témához először.
Köszi, hogy megírtad!
Pont ezt akartam írni, főleg úgy, hogy 3 órája fejeztünk be egy partit. :)
Briliáns darab a Chicago Express. 😁 Nagyon örülök, hogy anno megvásároltam.
Nekem úgy rémlik, mintha a Photosynthesis is ebbe a kategóriába tartozna, de (sajnos) elég rég volt hozzá szerencsém (haha), lehet, hogy rosszul emlékszem.
Igen, az is szerencse-mentes. :)
Szerencse nélküli társasok, amiket mindenképp megemlítenék:
-1830: Railways and Robber Barons
-Lords of Xidit
Köszi, ezek remekek!
Szerintem a Scythe is jó példa lenne. Úgy emlékszem abban semmilyen szerencse faktor sincs.
Abban van szerencse bőven, pl a harci kártyák húzása, meg az encounterek közül is tudsz olyat húzni ami hatalmas segítség az adott pillanatban de olyat is ami nettó kuka.
A többiek már említettek pár a videó-listájába illő játékot, nekem pedig a Franchise kapcsán a Power Grid jutott eszembe, mint nagyon hasonló játék.
Nem mai darab, de talán a Puerto Rico is ide kívánkozik.
Cyclades és Rising Sun amelyek kellően komplexek is mellette.
Concordia!
A Concordiában azért van random, hogy hogy jönnek fel a kártyák. Igaz, nem hat közvetlenül a játékosok játékára, de azért nem 0 a szerencse - szerintem. (Hiába van pl. Egy csomó posztós városod, ha nem jókor jön fel a posztós lap)
@@rolandradnai5498 Lehet, hogy nem jókor jön fel, de fel fog jönni mindenképp. Emiatt számolhatóvá válik, vagy legalábbis kiszámíthatóvá.
Milyen jó hasonlat a só. És akkor a nutellába mártott ropi az egyensúly? :)
Milyen érdekes, játszótársak közt utóbbi időben hallom a valószínségszámítást, mint megoldókulcsot, pl Carcassonne lapkakészletet fejben tartva...
Másrészt, a másik döntése szerencse-e, ha számomra jól jön ki? Rendszerelmélet alapján inkább nem, de mikor gondolunk bele, hogy korlátozott körülmények között oda-vissza hatunk egymásra..
Az Agricola, Photosynthesis, Hive, Mandala kövek is 0 szerencsével operál?
Hibás a timestamp: helyesen Food Chain MAGNATE, nem magnet. Mágnás, mágnes, málnás, M. Ágnes... nem mindegy! :)
Köszi, hogy jelezted, javítjuk.
Speaking of... Essen-be idén jöttök? És mint vendég vagy kiállítóként is? Lesz-e Llamageddon stand? :D
Ez nagyon kedves gondolat!:) Még sajnos nem dőlt el, de egyre inkább úgy tűnik, hogy nem tudjuk megoldani idén, hogy kimenjünk. Llamageddon stand nem lesz, viszont sejtésem szerint Spicy biztosan a Heidelbärnál.:)
A Franchiset sikerült használtan beszereznünk. Jó játék, de sajnos ritkán kerül elõ, mert ketten nem az igazi.
(off: a só nem méreg, csak szeretnék velünk elhitetni 😉)
Szerintem sem az. :)
@@mitjatsszunk 🤗
A só nem helyes metafora. Sok játék ugyanis nem egy kis extraként, hanem játékuk gerinceként főételeként kínálják a szerencsét. Pl:catan, rizikó
Inkább úgy fogalmaznék, hogy ez a lefagyasztott krumpli. Finom, gyors és könnyű elkészíteni... DE repetitív és az ember hamar ráun és nem érzi meg a sütés, és egy idő után az evés örömét sem. Ezért kell friss hús (új mehanikák) érdekes íz (újrajátszhatóság) brokkoli ( élvezetesség) és a jó öntet (dizájn kinézet) a főztünkbe. Só kell bele, anélkül nem finom a mese is ezt mondja, de ha tól sok szabállyal sózzuk meg, akkor még Einstein sem eszi meg! :D
Köszi, hogy végigolvastad. És ha már itt vagy
👇
Ezzel nem értek egyet. Szerintem mindenkinek más okoz örömöt, mást keres egy játékban. Ha csak a szerencse képes újdonságot csempészni a játékba, az számomra egy rosszul tervezett játék. Egy játék újrajátszhatóságát hozzáadott szerencsefaktor nélkül is lehet növelni. A legjobb példa erre számomra a Newton, ahol a folyamatosan változó konfigurációból kell a legjobbat kihoznod. Nincs két egyforma játék, mert mindig más megközelítést kér tõled a setup. Nyilván aki folyton új impulzusokra vágyik, annak ez is hamar repetitívvé válik, de nekem speciel 100+ parti után is örömöt tud okozni az aktuális rejtvény megoldása.
A Tiny towns is ilyen nem?
Én is pont erre gondoltam
De igen!:)
Patchwork tulképp az első mozdulattól előre leszámolható.
Ez akkor lehetne így, ha a partnered gondolatait is ismernéd.:)
@@mitjatsszunk Így van, de a másik fél játékával is véges számúak a variációk :)
Tigris és Eufratesz
Dehát folyamatosan lapkákat húzol, ami nagyban befolyásolja a lehetőségeidet. Persze tök jól mitigálható de attól még szerencse.
Igazad van, később rajottem en is!
Photosynthesis, ebben sem látok szerencsefaktort. Mint a sakk, csak a többiek lépése hat a helyzetedre. Persze itt kettőnél többen is gyűrhetik egymást a mindent jelentő fényért.
Igen, többen írták, egyetèrtek!
Az Anachrony - ról mit gondolsz ebben a témában?
Nagyon szeretjük, remek játék és minimális benne a szerencse, gyakorlatilag ez is tökéletes a listára.