Erdelybol irok , mar sok eloadast meghallgattam ,nagyon koszonom ezeket ,mondhatnam leckeket.Ezek altal sok mindent megertettem a Szent Bibliabol. Koszonom
Nagyon szépen köszönjük a tartalmas órát! Tovább gondolkodtunk együtt az elhangzottakon. A közgondolkodás ellenében szólva említenénk, hogy sokan magának az ostornak a használatán akadnak fenn. Pedig ostor nélkül nehéz lett volna "az ökröket is a juhokat is" a templomból kiterelni, kiűzni. Jézus nem az árusokat akarta, szó szerint a testükön, megostorozni-megverni vele, szavai hozzájuk épp elég határozottak voltak, hanem legfőképp az állatok kitereléséhez használhatta, ezért volt erre az eszközre is szükség. Jól gondoljuk? Jn 2:14,15 "És ott találá a templomban az ökrök, juhok és galambok árúsait és a pénzváltókat, a mint ülnek vala: És kötélből ostort csinálván, kiűzé mindnyájokat a templomból, az ÖKRÖKET ÉS A JUHOKAT IS; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté."
Kedves Zsuzsa! Engedje meg, hogy egyik segítőm profilja alatt és által válaszoljak Önnek! Úgy hiszem, jól tetszenek gondolni, Jézus sem emberre, sem állatra nem ütött, a visszataszító cselekedetnek azonban jelképes megítélését adta azzal, hogy ostort ragadott kezébe. Említettem Gedeon és Nehémiás esetét, mely előképe lehet Mózes kőtáblaösszetörésével együtt ennek az Újszövetségi jelenetnek. Ha minden körülményt összeadunk, Jézus fellépése a szent harag megnyilvánulása volt, mely a bűnt ítéli el, és nem a bűnöst, de Isten látja egyedül, hogy a bűnös mikor azonosul véglegesen bűnével, és ennek néhány előzetes megítélését már a földi történelemben is tapasztalhatjuk. Annyi bizonyos, hogy a végső ítéletben a bűnével azonosuló bűnös nem részesülhet kegyelemben, mivel ez a magatartása voltaképpen a kegyelem egyenes elutasítása volt. Köszönöm, hogy tovább vitték a gondolatot és a maguk részéről újabb helyes felismerésre jutottak. Legyenek olyanok, mint a nemes béreabeliek, akik naponként tudakozták az Írásokat, hogy úgy vannak-e ezek (ApCsel 17. fej.). Üdvözlettel: Reisinger János
Nagyon köszönjük a részletes igemagyarázatokat, nagyon nagy segítség a mai kor igére éhező embereinek az igék pontos megértése. Isten áldja János!
Erdelybol irok , mar sok eloadast meghallgattam ,nagyon koszonom ezeket ,mondhatnam leckeket.Ezek altal sok mindent megertettem a Szent Bibliabol.
Koszonom
Köszönöm szépen. Jó Isten Áldja meg a munkájáért.
Köszönjük szépen.Isten áldja mindnyájunkat!
Köszönjük szépen a tanulságos gondolatokat, válaszokat.
Isten éltessen sokáig, és Isten áldjon Dr. Reisinger János!
Nagyon köszönjük!😊
Nagyon köszönöm, hogy fáradhatatlan szolgálata által napról napra közelebb kerülhetünk az igazsághoz!
Koszonom a Draga tanitast .
Koszonom a Draga tanitast
Nagyon szépen köszönjük a tartalmas órát! Tovább gondolkodtunk együtt az elhangzottakon. A közgondolkodás ellenében szólva említenénk, hogy sokan magának az ostornak a használatán akadnak fenn. Pedig ostor nélkül nehéz lett volna "az ökröket is a juhokat is" a templomból kiterelni, kiűzni. Jézus nem az árusokat akarta, szó szerint a testükön, megostorozni-megverni vele, szavai hozzájuk épp elég határozottak voltak, hanem legfőképp az állatok kitereléséhez használhatta, ezért volt erre az eszközre is szükség. Jól gondoljuk? Jn 2:14,15 "És ott találá a templomban az ökrök, juhok és galambok árúsait és a pénzváltókat, a mint ülnek vala:
És kötélből ostort csinálván, kiűzé mindnyájokat a templomból, az ÖKRÖKET ÉS A JUHOKAT IS; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté."
Kedves Zsuzsa!
Engedje meg, hogy egyik segítőm profilja alatt és által válaszoljak Önnek!
Úgy hiszem, jól tetszenek gondolni, Jézus sem emberre, sem állatra nem ütött, a visszataszító cselekedetnek azonban jelképes megítélését adta azzal, hogy ostort ragadott kezébe. Említettem Gedeon és Nehémiás esetét, mely előképe lehet Mózes kőtáblaösszetörésével együtt ennek az Újszövetségi jelenetnek. Ha minden körülményt összeadunk, Jézus fellépése a szent harag megnyilvánulása volt, mely a bűnt ítéli el, és nem a bűnöst, de Isten látja egyedül, hogy a bűnös mikor azonosul véglegesen bűnével, és ennek néhány előzetes megítélését már a földi történelemben is tapasztalhatjuk. Annyi bizonyos, hogy a végső ítéletben a bűnével azonosuló bűnös nem részesülhet kegyelemben, mivel ez a magatartása voltaképpen a kegyelem egyenes elutasítása volt. Köszönöm, hogy tovább vitték a gondolatot és a maguk részéről újabb helyes felismerésre jutottak. Legyenek olyanok, mint a nemes béreabeliek, akik naponként tudakozták az Írásokat, hogy úgy vannak-e ezek (ApCsel 17. fej.).
Üdvözlettel: Reisinger János
Uram szeretem a te házadban való lakozást és a te dicsőséged hajlékának helyét (zsoltárok26.8.
Bálint György
Bálint György írta az idézett mondatot
Bálint György