a nyáron termelödö plussz energiával kendert kell termelni lámpafény alatt sokkal jobb minöség érhetö el mint napfény alatt igy a nyaron letermelt fü boldogsagot ad a téli sötét hideg depressziv honapok alatt😁
@@zoltannagy8677 az alkohollal az a gond hogy méreg igen komoly mértékben roncsolja a majat a vesét a hasnyalmirigyet az agyat emellet agressziot valt ki depressziot gyorsitja az öregedést a csajadon belüli eröszak elkövetöinek 99%alkoholista.VS kannabisz a kender vegyületei nem okoznak függöséget johatassal vannak az agy kreativ központjanak müködéséhez egyes vegyületek blokkoljak a rakos sejtburjanzast nemvalt ki sem agressziot sem semmien negativ neurologiai tünete nincs hatasa alatt a jokedv és a kellemes boldogsagérzet dominál mig az ember kreativabb lessz mar aki.
Közintézmények klimatizálását, világítását kiválóan meg lehetne oldani a plusz árammal, ezáltal csökkentve a város költségvetését, és a fennmaradó pénzt olyan fejlesztésekre fordítani a városoknak, amik a lakók javát szolgálják (úthálózat fejlesztése, parkok létesítése, gondozása)
Szia Csaba! A mi cégünk elektromos zárakat, beléptető rendszereket importál. Ha szükségetek van akár zárakra, akár valami beléptetőre (kártyás, kódos, bármi) akkor jelezd, és adunk mi is hozzá valamit a projekthez.
Nem beszélve arról, hogy a növénytermesztési munkálatok elsősorban a nyárhoz közeli jobbidőben végzendők. Ezen munkálatokat végezhetnék elektromos járművekkel, eszközökkel. A télidőben ezek nagyobbrészt pihennek, így a hálózat terhelését nem növelik érdemben.
Növénytermesztési munkák alatt mit értesz? Otthoni munkákra tökéletes lenne, de rendes szántóföldi növénytermesztéshez még rengeteget kell fejlődnie az iparnak, hogy elektromos traktorok járkáljanak mindenfelé. Meg egész évben van valami munkafolyamat ezen a téren.
@@rolanddeak5375 Elképzelhető, hogy a szántóföldeken dolgozó, traktorokat, kombájnokat még nem lehet kiváltani, de segítség lehet sok más kiszolgáló jármű kiváltása. Persze, először ez is a világ jobb módú részén következik be. A témához nem értek ennyire, de saját észrevételem azt sugallja, hogy november-március között kevés a növénytermesztéshez kötődő munka látszik a földeken.
Olcsó energia tárolás szerintem szivattyúkkal/kompresszorral lenne megoldható. Tehát vagy vizet juttatunk fel magasba visszafelé pedig termel vagy sűrített levegő. Ez környezetbarát az egyedüli gond a hatékonyság. Viszont ha ráálna a világ a fejlesztésére szerintem fel tudnák pöckölni 50% felé. Nem otthoni hanem Giga rendszerekben csinálnám. Ettől egyszerűbbet nem igen tudok elképzelni.
Mindenképp a szárazságot és részben ebből következően a termőföldeknek szükséges öntözővíz hiányát, valamint a most már egyre több országban jelentkező súlyos ivóvízhiányt tartom a legnagyobb problémakörnek. Ha ezeket sikerül megoldani, akkor potenciálisan a lakóit eltartani képtelen vidékekről váló globális elvándorlást és az ebből következő háborúkat is meg lehetne előzni, amik más esetben további katasztrófákat vonnának maguk után. Ezért egyrészt ahol ez lehetséges, a tengervíz sótalanítása, másrészt a légkörből kinyert víz jelenthetnék megoldást.
Hidrofóniás kertek üzemeltetése, illetve üvegházak üzemeltetése? Aztán lehet bartelozni a megtermelt dolgokkal. És mivel otthon termel az ember nem csak olcsóbb élelemhez jut, hanem az élelmiszer szálítással járó okológiai lábnyom is eltűnik. Illetve vízmenti házaknál lehetne ezt az energiát víztisztításra is használni, ha jól emlékszem erre is vannak technológiák.
először is technikai fejlődés kell... ha az megvan és megfizethetővé válik akkor sok megoldás lesz házi körülmény között is... - Házi hidrogén előállítás és üzemanyag cellán áram termelés rendszerek vannak (igen ezek ma még 60m felett indulnak) - Akkus rendszereket éjszakai áramra már 1-2 millióból össze lehet rakni (ha valaki ért hozzá) Legegyszerűbb és legolcsóbb azonban, ha a fogyasztást igazítjuk a túltermeléshez (nappali termeléshez) - tavasszal ősszel amikor még eleget termel a ház akkor napközben kicsit túlfűteni klímával a házat - nappal indítani be a mosogatógépet mosógépet - tavasszal / ősszel mikor már kell fűtés akkor a szárítógép hulladék hőjét lehet hasznosítani fűtésre - meleg víz előállítás napközben legyen (ha van elég nap Amúgy szerintem ezt nem lakossági szinten kellene megoldani vagy nem egyéni lakossági szinten, hanem fogyasztói csoportok alapján. - több fogyasztó összefog (mondjuk egy kistelepülés) és pályázati pénzen épít a falu határába egy hidrogén üzemet ami a plusz áramból hirdogént állít elő és amikor nincs napsütés akkor ezt fel tudja használni... Ha egy ilyen üzem telepítése 1 milliárd és van rá 2000 lakos akkor az már csak cirka 500.000 Ft / ház... - vagy egy panel összefog telerakják a tetőt napelemmel (és ha kell akkuval) amivel tudják üzemeltetni a liftet és a közvilágításokat és máris mindenki közös költsége csökken... (ugyanígy melegvíz) ezekre vannak már példák Első lépés amúgy az lenne, hogy az áram ára mindig a piacihoz viszonyuljon... azaz nappal olcsón vegyék meg mert sokan betermelnek éjszaka drágán adják mert erőműből kell... Így pedig megfelelő jogi szabályozással gyorsan megérni házilag / csoportosan ezzel kapcsolatban beruházni.
Szia Csaba! Én már egy ideje gondolkodok, hogy háztartási szinten a fölös cukortartalmú növények (gyümölcs, kukorica szár stb) -ből lehetne nyáron napenergiával ethanolt főzni mint energiatároló, ezt akár az autókban is lehetne használni üzemanyagként kis átalakítással, illetve vannak ethanol kazánok is, akár télre eltenni fűtésre. Én ezt kicsiben ki akarom majd próbálni, ha oda jutok, ilyen üzemanyag és energia árak mellett szerintem megtérülne.
Sziasztok! :) Laikusként írom ezeket és nem szakemberként, de azért nap mint nap sok mindent olvas és hall az ember ami ötleteléshez még talán elegendő is lehet. Néhány más kommentelővel egyetemben én is azzal értek egyet, hogy inkább a fogyasztást kellene visszavenni. (Legtöbben nem akarnak ezzel foglalkozni vagy a kényelmükből lejjebb adni amíg a pénztárca engedi.) Emiatt szerintem is inkább a rendszerszintű dolgokra kellene fókuszálni és a háztartásokat az árakkal lehet legjobban befolyásolni szerintem pl tiltások helyett. Pl.: Most a rezsicsökkentés csökkentése miatt jobban odafigyelnek szerintem az emberek, hogy mire szükséges energiát haszálni és mi elhanyagolhatóbb. Eljátszottam párszor a gondolattal, hogy politkusként vagy nagyon gazdag emberként, hogyan lehetne hatni nagyobb közösségekre úgy, hogy ne lázadás legyen a következménye. Pl.: Egészségesebb étkezés érdekében (ami terhet vehetne le az egészségügyről is) olcsóbbá lehetne tenni az egészséges ételeket, esetleg kialakítani olyan központokat ahol hozzáértők raknák össze az étrendet és hozzáértők is készítenék el, hogy finom is legyen. Ezt szolgáltatásként igénybe lehetne venni, és ha ki kellene pótolni a kölcségvetést, hogy ez ne legyen nettó veszteséges akkor azt az egészségtelen, káros ételek, szerek megadóztatásából lehetne pótolni. Így nem lenne tiltva pl a cigi, csipsz, alkohol, gyorsétterem, stb. Viszont többször is meggondolja az ember, hogy drágán károsítja/jólérzi magát az ember vagy inkább egészségesebben eszik olcsóbban. Vagy lehetne bizonyos korlátok közé szorítani, hogy 1 hónapban x üveg alkohol még nem feláras, ha épp ünnepelne valamit az ember, de a napi x üveg sör helyett vízzel jobban jár az ember. Energia szempontból a korszerű jól szigetelt épületek elengedhetetlenek ami felé haladunk is talán, de rászorulóknak modern panel lakásokkal lehetne legkisebb területen legnagyobb hatást elérni. Amit aztán jó lenne nem leamortizálni. -Amit mások is írtak energiatárolásként akkumulátor helyett megoldás a plusz energiával magas helyen elraktározni a vizet (amihez nekünk nem biztos, hogy elég hegyünk van, a panel magasság meg nem tudom mire elég) és amikor szükség van plusz energiára akkor leengedik a vizet amivel áramot termelnek. Ha már víz akkor a vízgazdálkodással is lenne mit kezdeni, erről került fel néhány jó videó yt-ra. Elvileg alakult is ennek érdekében egy szakmai társaság, aztán majd idővel kiderül, hogy történik-e valami. -Plusz energiával esetlegesen lehetne a számítógép számoló kapacitását adni kutatóállomásoknak vagy ahol arra szükség van. Ahol plusz energia van ott többnyire gondolom számítógép is. Így hirtelenjében ennyi jutott eszembe. Viszont tényleg inkább rendszerszinten kellene ezt megoldani.
Teljesen komolyan: A megoldás inkább az ALULMÉRETEZÉS (ezt egy fizikus doktor mondja). Ugyanis, ha csökkentjük a fogyasztást (különösen az ellenütemben ingadozó fogyasztást), akkor alacsonyszinten találkozni fogunk a napelem lehetőségeivel. Fordítva is el tudom mondani: ha növeljük, ingadoztatjuk a fogyasztást is, termelést is, akkor egyre távolabb kerülünk a kiegyensúlyozottságtól, egyre több mindent aggatunk rá, és mégis egyre rosszabb lesz. Nekünk 4, azaz négy napelemünk van, és az energia negyedét eltároljuk 24V*400Ah akkumulátorban, úgyhogy esténként tolni tudjuk a hálózatot, ezzel a szerény rendszerrel. Teljesen áramszünetállók vagyunk. Júliusban nincs túltermelésünk, decemberben napi 1 kWh a hiányunk. Faelgázosítással fűtünk, és ültettünk is megfelelő mennyiségű erdőt az ökológiai lábnyomhatárokat nem túllépve. Éppen azért nem túllépve, mert ilyen takarékos az energiarendszerünk, ennyire szigetelt a kis házunk. Alkalmazzuk a szelektív takarékosság elvét: különbséget teszünk takarékossági szempontból a téli, hideg, hétköznap este, és a májusi napfényes vasárnap dél között. Ennyi. A többi megy rutinból. Ha mégis többlet keletkezik tavasz végén, akkor a fűnyírás, fafűrészelés, póthűtő simán megeszi. Aki ennél többet akar szezonálisan "felitatni", annak számolnia kell a kapitalizmusnak azzal a törvényével, hogy ez egy beruházás: ha valaki sótalanítót, mirelitüzemet, vagy hidrogéngyárat akar üzemeltetni, annak nem lesz elég 800 nyári, nappali óra, hanem évi 8000 órát akarja járatni a beruházást, különben becsődöl.
Szia Csaba ! :) Én közvilágításra gondoltam vagy minden ház 1-2 közlámpás simán eltudna látni energiával ! Víztisztiókat utca szinten, hogy mindenki tiszta vízhez jusson. Elektromos boiler víz melegítésre ne esti árammal fűtse fel a vizet hanem amikor plusz áramot kap a rendszer, igaz ez nem közjót szolgálja de egy jó megoldás ! Remélem tudtam adni jó ötleteket ! :)
Amúgy nagyon egyszerű lenne megoldani a bojlereket, mert ott helyben el tudja dönteni egy pár ezer Ft-os elektronika, hogy mikor kapcsoljon be vagy ki, a hálózatban lévő energia függvényében. Csak asszem még ott tartunk, hogy csak központilag vezérelnek.
Lehet elvadult ötlet, de ha a különböző tudományos cégek finanszíroznák a hardveres költségeket a háztartások számára, akkor a nyári időszakban lévő többletenergiát lehetne olyan szerverek futtatására (és hűtésére) fordítani, amit a kutató világ szabadon felhasználhatna mint számítási kapacitás.
Nekem egy előző videód alapján (azt hiszem az egyik kanári szigeteki volt, ahol felpumpálták napelemmel a vizet a hegyekbe a tározókba és aztán azzal öntöztek is nem csak leengedték) az jutott eszembe, hogy némi átalakítással talán ugyanezt le lehet másolni egy városi vagy kissebb közösségi (pár falvat lefedő) glóbusz (bocsi nem tudom a pontos szakszót, de a hatalmas tartály, ami miatt van nyomás a vízvezetékekben) folyamatos szinten tartására (ráadásul a leengedéskor, kis extra átalakítással megintcsak vissza lehetne nyerni egy részét). Bár ez kicsit elrugaszkodott ötlet talán :D
Az a család, ahol önálló konyhát vezetnek, nyáron befőzés, stb. szerintem sok fajta energia felhasználási lehetőséget talál. Nyáron (házi malommal) leőrölhetik az éves liszt igényüket, elektromos főzőlapon befőzhetnek, vagy egy másik hozzászóló ötletét - etanol főzés - megvalósíthatják stb. Városi házak, pl. sorházak esetén izgalmas lenne légtisztítókat (nem tudom, létezik-e kültéri változat) telepíteni az egyes épületekre, amivel az adott városrész levegő minősége javítható.
Ha minden olyan ház, aki megengedheti magának felszereltetne mondjuk 20-25%-al nagyobb kapacitású napelemet, mint ami a saját fogyasztásához szükséges, akkor a fennmaradó már megtermelt áram felhasználható lenne, vagy olyan házat áramellátásának biztosítására, amely nem rendelkezik napelemmel (mert mondjuk nem engedheti meg magának), vagy pedig, ahogy előttem is írtak, a saját környezetében található község/város, közintézmény világításának biztosítására. Így összességében mindenki jól járna.
Szervusz Csaba! Van pár probléma a felvetéseddel. 1. Azt írod, hogy elegendő lenne Mo.-on a 4-szeres túlméretezés. Ez gyakorlatilag házilag kivihetetlen. Nekem a teljes tetőm tele van napelemmel és átlagban nagyjából nullszaldós az áram fogyasztásom és a fűtésem. De 4-szer ennyit fizikailag nem lehet feltenni. Semelyik házra sem. Tehát ezt napelemfarmokkal lehetne csak megvalósítani, ami nem magán feladat. 2. Én úgy vélem, hogy csak napelemekre hagyatkozni nem jó. Diverzifikálni kellene és meg kellene engedni pl. a szélerőművek telepítését. Mo.-on is van ennek létjogosultsága akkor, ha az erőmű magassága legalább 150 méter. Ebből látszik, hogy ez sem magán feladat. A szélerőmű éjjel is termel és télen is, amikor a napelemek nem annyira. Nagy túltermelés esetén probléma lép fel, mert a hálózat nem úgy lett felépítve, hogy az energia iránya ne az erőművektől a fogyasztóig menjen. Tehát ha majd keletkezik energiatöbblet, akkor azt kisebb körzetekben lehet csak felhasználni. Ez alapjában nem baj. De abban vitatkoznék Veled, hogy a felesleges energiát a háztartások tudnák társadalmilag jól felhasználni. Bármilyen energia átalakítás, tárolás hatásfoka és megtérülése a méretgazdaság miatt is nagyban jobb. Én személy szerint nem hiszek a hidrogén lakossági energia tárolásban. Sok baj van vele. A legkisebb molekulájú gáz, átszivárog még az acélcsövön is, ha tárolni akarjuk, akkor vagy rohadtul lehűtjük, ami sok energia, vagy bazira összepréseljük, ami szintén sok energia. Én inkább a szintézis gáz előállításában hiszek. Az tárolni is könnyebb, mint a H2-t. De ennek az előállítása is nagyobb méretekben gazdaságos. Szóval a többlet energiát azonnal fel kell használni. Mondtál sok okos dolgot a videóban, pl. a fehérje gyártást, amit nyáron megtermelünk, télen megesszük, nem kell annyi állatot tartani, nem kell annyi mezőgazdasági terület. Sokat vissza lehetne adni a természetnek és vagy rétnek meghagyni, vagy erdőt ültetni. Végigolvastam az összes kommentet és gyakorlatilag egy ötletet sem láttam, amit házilag meg lehetne valósítani. Talán azért, mert nem nagyon van. De ha lenne, akkor szóljatok, mert vevő vagyok rá!!!
Magyarországon nyáron és télen nem fúj a szél. Még 150 méter magasan se. Gondolj bene, amikor télen hetekig nyirkos ködös idő van ilyenkor a nappali és az éjszakai hőmérséklet között alig van különbség. Szóval a szélenergia kihasználása nem lehetséges gazdaságosan biztos nem.
Kedves Csaba! Nagyon mély ám a Nyúl ürege! 1.) Ha a társadalmi hasznosságot nézzük és mindenkit megkérdezünk, akkor 100 válaszból 120 féle szükséglet jön majd vissza :) 2.) Mindenki (nem kicsit) ész nélkül rárepült a napelemek telepítésére, amit az állam erőltet is, mint a nehéz fene. Pedig csak kicsit kellene több munkát belefeccölni a kérdésbe és esetleg más területek képviselőit is megkérdezni. A rászoruló családokhoz pedig nem csak a napelemes / hőszivattyús szakembereket kiküldeni. Nem mellesleg így a szakma leterheltsége is csökkenne, az árak sem mennének felfelé ilyen ütemben. Akkor a tények: - A rezsibuliban kiemelt számok: 1729 m3 az átlagos gáz- és 2523 kWh az átlagos áram fogyasztás. - A gáz fűtőértéke ~10 kWh/m3-nek feleltethető meg. Vagyis egy egység sugarú háztartás hőenergia előállítására jellemzően 17 290 kWh-t használ el évente! - A napelem panelek fajlagos energiatermelő képessége ~ 200 kWh/év/m2 - A napkollektor paneleké ~ 500-600 kWh/év/m2 (Felhasznált forrás: naplopo.hu, itt a témában nagyon sok hasznos információ és letölthető anyag található)
Fenti megfontolás alapján a háztartás ~10-15 m2 napelem panel (ez kb 6-9 db 330 W-os), valamint 25-30 m2 napkollektor panel szükségletet jelent. Átlagban tehát el lehet mondani, hogy a felhasználásra szánt tetőfelület 2/3-át napkollektor és csak 1/3-át napelem kellene, hogy borítsa.
De ahogy kezdésként is írtam ez csak a kormány által leközölt átlag a jelenlegi állapotok szerint. Ezen szigeteléssel, nyílászáró cserével, életmód váltással, okos otthon vezérléssel és még eszméletlen mennyiségű lehetőséggel lehetne (sajnos csak lehetne) csökkenteni. Sok esetben a pályázatban előirányzott összegek töredékéért.
A profit növelésére két lehetőség van: a bevételek növelése, valamint a költségek csökkentése. A gazdaság jelenlegi helyzete is nagyon jól példázza, hogy a válságok megoldására a bevételek növelése a válságot csak mélyíti (ár-bér spirál). Az egyetlen valós megoldás a kiadások csökkentése.
Lefordítva. Nem abba kellene tolni a pénzt, hogy hogyan termeljünk és tároljunk több energiát, hanem sokkal inkább abba, hogy hogyan használjunk fel kevesebbet.
Az általunk (cég / magán) vállalható támogatás (elsősorban alapanyag és munka) ügyében személyesen megkeressük.
Ahogy a költségvetési hiányt megoldani, soha sem a kiadások csökkentésében látják a tisztelt politikusok, hanem sokkal inkább a bevételek növelésében. :(
Szia Csaba! Szuper videókat szoktál készíteni, s gratulálok az itt ért sikereidhez,. A többlet energiát több területen is fel lehetne használni, ilyen a közlekedési lámpák működtetése, közvilágítás, közparkok öntözési rendszerének működtetésére. Valamint lehetőséget kellene teremteni a magas lakó épületek tetején elektromos áram megtermelésére is ( 4 - 10 emeletes lakó épületek). Mivel ezek az épületek sokkal kedvezőbb viszonyokban van a hagyományos házakkal szemben. Jó lenne ha a megfelelő hatóságok ilyen fejlesztésekben is gondolkodnának ;)
Az én napelemeim nyáron vizet melegítenek a puffer tankokban amit utanna fürdésre lehet felhasználni így azt nem gázzal kell előállítani ezzel azonnal csökkentve a CO kibocsátást. Ezt lehetne városi szinten is a távhőre kötni.
Alapvetően ott kéne kezdeni az egészet szerintem, hogy akiknek már van nap elem fel szerelve, azok a túl termelt energiát egy közös áram-ellátó rendszerre küldenék fel automatikusan, amiről tudna használni az akinek erre még nincs lehetősége. Ez segítene tehermentesíteni azokat is akiknek kevésbé telik rá, majd az így meg spórolt pénzen lehetne náluk is fejleszteni a rendszert. Így tudna "önállóan" növekedni odáig akár az egész, hogy minden házon legyen napelem. Természetesen a "program" úgy lenne jól meg írva, hogy aki kap áramot ingyen, az vállal cserébe valamilyen kötelezettséget arra, hogy idővel nála is ki lesz építve. Most ebbe komolyabban nem mennék bele csak le írtam az ötletem. Ez mind a rá szoruló embereknek, mind pedig azoknak nyújtana segítséget, akik önerőből nem tudnak ilyet meg fizetni. Előbbi nyilván ameddig rá szorul kapna, utóbbi vállalna kötelezettséget arra, ha el éri azt a szintet, ő is ki építi magának. Mindemellett érdemes lenne tudatossági előadásokat tartani energia használat, illetve takarékosság téren. Ezzel a kettővel el lehet indulni egy fenntarthatóbb irányba.
Egyébként most is így van, visszatáplál a hálózatba. Csak akik felhasználják ugyanúgy fizetnek érte, mintha egy központi erőműből jönne. A használt hálózat a meglevő elektromos hálózatunk.
@@tirszin Csak nem látom mögötte sem azt az akaratot amit említettem, sem azt a hálózatot ki épülni amit eredményezne az az akarat. Szóval nem "pont úgy" de értem mit írsz, ezt én is tudom nagy vonalakban.
Hirtelen, még nem átgondolva, de a következő jutott az eszembe: Sok szó van a hidrogénhajtású tehermozgatásról, vannak előnyei, ám sajnos a gazdaságos hidrogéntermelés elég környezetszennyező. Arra gondoltam, hogy bár a fizikaóráról ismert vízbontós jelenséggel ugyan nem olyan hatékonyan lehet hidrogént termelni, viszont mivel "felesleges" energiát használunk , így mindenképpen tiszta haszon lehetne. Nyilván gondolnék minden háztartásba egy hidrogéntartályt, de kisebb közösségek, települések volumenjében már megoldhatónak gondolnám
A megtermelt nyári plusz energiát könyvelés technikával fel lehetne ajánlani mint az adó 1%-ot, és azt iskolák, kórházak, közintézmények energia szükségleteihez hozzá lehetne adni, amit a szolgáltató nekik jóváír.
Solár kérdés: Mekkora a solar panelek albedója? Sehol nem találtam rá konkrét értéket. Magyarán mennyire melegszik fel a felület, ami aztán konvektív módon melegíti a levegőt? Elég fontos kérdés, hiszen a beeső napenergiának csak 20-23%-a hasznosul villamos áramként (bár a további veszteségek miatt ennyi sem....), úgyhogy a maradék 80-77% energiával mi történik? Mennyi verődik vissza direktben és mennyi az elnyelt energia sugárzó (ez közvetlenül jól melegíti a GH gázokat) és konvektív értéke (felszálló meleg légáram). Ugye pont ezek miatt tudjuk, hogy a solar cellák a nagy nyári kánikulában annyira felmelegszenek, hogy már romlik a félvezető hatásfoka. Magyarul Rohadtul sok hőt rekesztenek meg. És végül all-in-all, milyen mértékben módosítja lokálisan négyzetméter alapon a bolygó energia egyensúlyát (besugárzás, kisugárzás, hőáram, GH effektus, stb...) De ha van erről tanulmány és tudok linkelni, az is megteszi! Nagyon érdekel a kérdés. Előre is köszi, mert egy csomó kutakodást megspórolnátok.
Ezen már és is goldolkodtam, nem lehetne a napelemet és a napkollektort házasítani vajon? Ez termelne áramot és egyben a maradék hőenergiát is hasznosítanánk valamilyen folyadék melegítésére. Ezzel akár a napelem hatékonyságát is lehetne javítani, hiszen a hatékonyága csökken a napelem hőmérséklet növekedésével. Vagy már létezik ilyen? :D
@@hborsdavid93 Most csak igy hirtelenjében, gugli: “hibrid napelem és síkkollektor”. Túl sok találatot nem hoz ami releváns, gondolom itthon még nem sokan forgalmazzák. Ismerősöm külföldön leszereltet vett.
Persze sajnos többnyire mind rendszerszintű javaslat: - téli energia hatékonyság növelése - nyári szezonális ipar főként mezőgazdaság és vízgazdálkodás elektrifikációja, vagy egyáltalán a vízgazdálkodás kiépítése jó példa lehet, ha jól emlékszem Marokkó - energia igényes ipar szezonális működésének állami támogatása, bár éppen ezért győzte le anno a szén pl a vízmalmot - északi és déli félteke villamos hálózatának integrálása
A sziget üzem őrült drága tud lenni és ha hozzátesszük, hogy az energiaigény is növekszik, akkor én egy sokkal rugalmasabb megoldást választanék. Alapnak persze kell napelem, esetleg sziget üzemben. De télen egy olyan megoldás kell, ami télen is hatékonyan termel energiát. Szóba jöhet a szél vagy a víz, de én a biogázra gondolnék leginkább. Eleve annyit termelek, amennyit felhasználok, így sokat nem kell foglalkozni energiatárolással. Kár, hogy ezzel nem nagyon foglalkoznak.
Sziasztok, én valahól olvastam hogy az üveggyártási költsége (hő igénye) lényegesen kissebb ujrahasznosított tört üvegből mintha szilíciumban gazdag közetekből. Eből kiindúlva nyáron olcsó árammal csak szilíciumból készítfetnének üveget, és télen csak újrahasznosítottból. Úgy gondolom ez az aluminium ra is igaz.
Szia. Örülök, hogy végre elindult az új évad 🙂 hiányoztak a vlogok. Én sajnos egyáltalán nem vagyok szakértője ennek, de az nem lehetne megoldás ha a napelemből megtermelt plusz energiát, amire nincs szükségünk, vissza lehetne termelni egy áramszolgáltató hálózatába, aki nyílván rendelkezik akkumulátorokal tárolás céljából, ő megvásárolná olcsón és eladná olyanoknak, aki nem rendelkezik napelemmel olcsóbban, mint egy szénerőmű? Persze azok is visszavásárolhatnának belőle kedvezményesen, aki termelte és igazából így csak az akksi használatáért fizet egy csekély összeget. Csak egy ötlet 😄 mondom, én nem vagyok energetikai mérnök 😅
Jelenleg is így működik a rendszer. Amikor feleslegem van, betáplálom a hálózatba. De ez nem tudja tolerálni a túltermeléseket. Ezért kell majd az egész hálózatot akkumulátorokkal ellátni. A 4-szeres túltermelésnél jelenleg egyszerűen összeomlana.
Ha az akku mondjuk negyed vagy inkább 10-ed ennyibe kerülne és persze lenne belőle sokkal több, akkor életképes lenne. De akkor már lehetne az akku otthon lokálisan is, minden mini naperőmű mellett. Nincs sok értelme központosítani. Visszatáplálni már most is lehet és az akkuról is lehetne.
Kedves Csaba! Okosított közösség komposzt ládák fejlesztését kezdtük el( újrahasznosított műanyagból készülnek ) Most Budapest Fővárosnak csináltunk egy egyszerűsített (nem okos) pilot projektet amiket a napokban helyeztek ki 5 helyszínre a Fővárosban. Több kerület és város is érdeklődik iránta és már a tovább fejlesztésen dolgozunk ami a hulladék gyűjtésének edukálása és okosítása applikacioval. Ha van kedved szívesen megmutatjuk neked és beszélünk is róla. De több város okositasi projekten is dolgozunk.
Kedves Csaba, Mi Németországban élünk, és nem sokára fűtés korszerítést kell csinálnunk. Már mindenfélét körbe jártam, h mi lenne a legmegfelelőbb megoldás, és a nap energia felhasználása lesz a befutó. Itt a feles energiát a városnak megy vissza, amit persze pénzzel kompenzálnak. Igazából simán lehetne a fenn maradó energiát a városba visszaforgatni. Pl közvilágítás, város intézmények ellátása. Bár ha már a városintézmények (iskola stb) azok is fel lennének szerelve napkollektorokkal, akkor onnan is menne az energia, és így együtt a közvilágításokra stb, sok energia maradna... Azon kívül most itt volt a nagy szárazság. Ha lenne egy ki épített vízvezeték rendszer, h a földeket folyamatosan lehetne locsolni, akkor az áramforás (a szivattyúk ak) lehetne a fenn maradó energia. Szóval simán lenne helye a fenn maradó energiának. Sőt az emberek kapnának is némi összeget. Így nagyon gyorsan megtérülne. Az embereknek hatalmas motíváció lenne.
A "Mit kezdjünk a sok felesleges energiával?" kérdésre... Ha van mellé számítási kapacitás (az is ugye egyre olcsóbb lesz), akkor lehetne mindneféle kutatási projektekbe beszállni. Például rákkuttatás, vagy fúziós szimulációk, földön kívüli élet keresése, stb. Vannak ilyenek most is, hogy a számítógéped üres kapacitását bedobhatod ilyen társadalmilag hasznos projektekbe, de így lenne hozzá energia, hogy komolyabb hardvert működtess, így több erőforrással beszállj ilyen projektekbe. Vagy ami még egy kézenfekvőbb dolog, hogy "adjuk oda a szegényeknek", ajánljuk fel a fölös energiát egy az egyben karitatív célra. Fűtsük/hűtsük belőle az iskolákat, kórházakat, menekült szállásokat, stb. Plusz elláthatjuk belőle az ingyeges önvezető autó flottát, ami a tömegközlekedést váltja ki a jövőben. Hirtelen ennyi jutott eszembe...
Én egy újfajta napelemtechnológiát fejlesztenék, ami sokkal inkább fogyasztóbarátabb és kiszámíhatóbbá tenné a termelést mellesleg jóval olcsóbb is lehetne. Jó hogy olyan paneljaink vannak, amik csúcsukon jó pénzért ontják magukból a kraftot de nem minden felhasználási esetben hasznos. Én jobban örülnék egy olyan panelnak ami éves körülmények között minden estben 50-100W teljesítményen működne. Érzékenyebb de kisebb teljesítményű panel. Vagy ha ez technológiailag nem megoldható akkor egy nemes egyszerűséggel kitakarnám ezzel növelve a panel élettartamát. A visszatáplálás jó opció lehetne, de nem tudom, hogy az általam visszatáplált delej az mekkora területen használható fel és mondjuk megsegíthetem e mondjuk az ipart esetleg egy távolabb lévő sportlétesítményt vagy oktatási intézményt vele, mondjuk 10km arrébb. Sajnos a megújulók rendszerben való felhasználása még eléggé necces a ballanszírozási megoldások hiánya miatt. Az életmódunk újragondolása komolyabb megoldás lehetne erre a problémára.
2 года назад
A felesleges szél és/vagy napenergiával fel lehetne tekerni gumikat. 😀 Amit egy szerkezet a feltekerés végén stabilan tartana, pl egy nagyon komoly biztosító szeg. Amit később kihúzva, az visszaadná az energia egy részét mozgási energiaként. 😀 Demo projectnek: nyáron pl mikor süt a nap, akkor feltekertetni egy gumit egy napelemre kötött motorral, és az így kapott feltekert gumi akár már aznap éjjel meghajthatna egy ventilátort. 🥸
Ami a fölös energiát illeti, a lakosság max a napszakokon belüli eltérésekkel tud mit kezdeni. Intelligensen vezérelt háztartási gépek(hűtő, légkondi, bojler, stb.) tudhatnának olyankor működni, mikor termelési csúcs van, de alacsony a fogyasztás. Mondjuk a hűtő ilyenkor 1-2 °C-al lejjebb hűtené magát, a bojler meg ilyenkor fűtené fel a vizet jó melegre, stb. Ami az éves eltérést illeti, azzal a lakosság nem hiszem, hogy nagyon tud mit kezdeni. Ott leginkább az energiazabáló iparágak tudnák a termelésüket időszakossá tenni. Vagy legalább egy hosszabb téli leállást beütemezni. Ezen kívül, a napi ingadozást a kelet-nyugati, míg az évszakos ingadozást az észak-déli irányokban minél nagyobb földrajzi kiterjedésen összekötött áramhálózat tudná enyhíteni.
Az milyen ötlet lenne ha az intézmények kapnának támogatást nagy tárkapacitású aksikra, amit a napelemes házaknál feltölthetnének és utána felhasználnak olyan dolgokra ami a közjót szolgálná.
Az áram az könnyen szállítható. Nem kell háztartási szinten kezelni a túlméretezett kapacitást, az a legdrágább megoldás lenne. E helyett a rendelkezésre álló fölös kapacitást "hidrogéngyárak" tudják hatékonyan felhasználni, nagy mennyiségben hidrogént előállítani, amit akár folyékony állapotba sűrítve, hűtve tartályban is lehet szállítani, vagy az ilyen időszakokban a jelenleg még földgázzal üzemelő tárolókat télre feltölteni. De az ipar is tudja azonnal hasznosítani a gázt, ahol az árammal nek helyettesíthető (pl. téglaégetés, stb.) Azaz a nyári napsütéses órákban a hálózatra betáplálni az áramot, a hidrogéngyár nagyüzemben gyártja a gázt, eltároljuk télire. Ez a leghatékonyabb.
Bár a videóban azt mondtad, a medencét nem kell fűteni nyáron, de általában kell egy kicsit. A nyilvános strandok is olcsóbban üzemelhetnének az eltárolt áramból, így nekik nem vagy csak kisebb mennyiségben kellene napelembe fektetniük, ha van plusz forrás valamivel olcsóbban, mint a hálózati áram.
Szia Csaba! Szerintem nagyon jó módszer lenne a feleslegesen megtermelt energia esetében, ha én dönthetném el, hogy a közelemben lévő közintézmények illetve közösségi épületek közül melyiknek szeretném adományozni azt. Úgy működne mint az adó egy százalékának felajánlása, csak adományozhatnànk bàrkinek, akár vállalkozásoknak is! Ezek a vállalkozások és közintézmények cserébe, viszont szolgáltatást nyújthatnának a felajánló családoknak. Gondolok itt arra, hogyha én a feleslegesen megtermelt áramomat szeretném a közelembe működő uszodának felajánlani, ami finanszírozni tudja belőle akár a téli fenntartását, a felajánlott mennyiség függvényében kapna a családom úszó bérleteket.
Jól hangzik, hogy csatlakozzunk le a hálózatról és legyen a házunk önellátó. Még ha az anyagi lehetőségünk meg is engedné ezt a plusz költséget, hogy kb. négyszeres túltermelésre képes napelempark legyen telepítve tároló akkumulátorcsomaggal, a jelenlegi és a tervezett szabályok pont azt próbálják ellehetetleníteni, hogy lecsatlakozzunk a hálózatról. A szaldós elszámolás tervezett kivezetése, a telepíthető napelemek mennyiségének szabályozása stb. Amerikából jól hangzó kutatások ezek, csak ettől a magyar valóság NAGYON messze áll és sajnos a "vezetésünk" is pont az ellenkező irányba evez ezen a folyón. Reméljük, hogy nem túl későn kapnak észhez az emberek (bár már most késő) és elegen elindulnak a jó irányba.
@@magyarosi akkor félre értettem, elnézést. Mindemellett sajnos még az ilyen jellegű megoldásoktól messze vagyunk engedélyezés és szabályozás szinten 😔 Remélem tényleg az ilyen videók hatására az átlag polgárok felől elindul valami a jó irányba! Keep up the good work! Köszi a videókat!
@@macikutya5474 de a szaldó elszámolás nem éppen ösztönző az emberek számára abba az irányba, hogy akkor használjon amikor termel lokálisan. Ezért kell megszüntetni. A hálózat nem akkumulátor. A szaldó, sok gázmotoros és egyéb gyors reakcióidejű erőmű használatát követeli meg. Amik pont fosszilis forrásból mennek. :(
És ha Ausztria mintájára magas helyekre pumplálnánk vízet? Ha a Szlovkokkal megbeszéljnénk, hogy mi megtermeljük napelemmel ők tárolják, majd vissza adják? (A Globlis problémákat nem lehet lokálisan megoldani. Egyes személyek kis csoportok kevesek. Európai úniós támogatást is lehetne rá kérni)
@@magyarosi a finnországi "homok akkumulátorokról" hallottál? A túl szép ahhoz hogy igaz legyen, de lehet, hogy csak én vagyok pesszimista. Ebből a szempontból is jó néha megnézni pár videódat, feltölti az "optimizmus aksijaimat", amire főleg manapság elég nagy szükség van 😅 láttam még 1-2 kommentet a finn megoldásról, érdekes lenne szerintem megvizsgálni hogy működőképes e a dolog
A felesleges energiát tároljuk hőként homok segítségével, amit a fűtési szezonban fel lehet használni és még elektromos áramot is lehet akár termelni Seebeck-effektus révén
Először is, át kell tervezni az egész villamossági hálózatot, mivel alapvetőleg nem erre lettek tervezve, és nem bírják a sok visszatöltést. Lassan az lesz (valahor már fel is ütötte a fejét a probléma), hogy egy utcába nem lehet minden házon napelem. Ha már nekünk, fogyasztóknak kell majd saját pénzünkön áramot termelni magunknak, és a túltermelést tárolni kellene valahol, akkor kézenfekvő, hogy akkumulátorokat és egyéb energia tárolásra megfelelő eszközöket, kórházakban, iskolákban, óvodákban, öregekek otthonában és egyéb szociális intézményekben kellene elhelyezni, amivel télen/nyáron szabadon (ésszerű keretek között) gazdálkodhatnak. Ezeket az intézményeket végül is mindenki igénybe veszi. Talán még árrammal is lehetne adót fizetni.
meggyőződésem hogy a túlméretezéssel csak újabb problémákat idézünk elő.A tévhittel ellentétben nem energia hiány van hanem nyersanyag és munka erő hiány és ez a terv ezt csak fokozza. Magyarországon egyértelmű hogy a geotermikus energia a jó út persze nem olyan elavult módszerekkel ahogy ma "hasznosítjuk"( elpazaroljuk ). Hőlégmotorokkal ( Stirling motor ) elég hatékonyan, olyan 40% hatásfokkal lehet a hő energiából villamos energiát elő állítani és nem kell a tárolással foglalkozni hisz azt intézte már a természet.Ha érdekelnek a részletek szívesen beszélek róla személyesen Veled ha megkeresel: Trebbin Norbert energiamester@gmail.com 70/8818778 A felújítási projektekhez szívesen felajánlok Nektek saját fejlesztésű hőszivattyúimból és rekuperátoraimból ingyen párat ha még aktuális valamelyik támogató projekted!
Több ötlet is van, de nem ilyen kis volumenű dolgok, nem tudom mennyire megvalósítható. 1) Termálvíz "gyártás": amikor nyáron nagymennyiségű napenergia áll rendelkezésre és többlet termelésünk van, akkor lehetőségünk lenne nagy mélységbe vizet pumpálni (kb mintha palagázt bányásznánk, csak itt magát a vizet használjuk fel). Mivel itthon viszonylag vékony a köpeny, így relatíve hamarabb tudnánk melegvizet gyártani. Az így lepumpált vizet (jellemzően nyári időszakban) télen hasznosítani lehetne. Hátránya hogy a környéken mikroföldrengések lennének. 2) "Beton" erőművek: létező koncepció (illetve nem tudom csak koncepció v működő model), lényege, hogy amikor energia többleted van, akkor egy daru magasra pakol súlyokat (jellemzően betontömbök) így helyzeti energiában kezdünk el tárolni. Szűkös időszakban pedig elkezdi lepakolni ezeket a tömböket. 3) Kicsit grandiózusabb ötlet. Horvátország felé csővezeték fektetése amelyen tengervizet szállítunk a Mecsekbe, vagy az Északi-Középhegységbe (ennél sokkal hosszabb olajvezetékek vannak mielőtt valaki jönne hogy ez lehetetlen). Ott a napelemek által megtermelt plusz energiával a sót kivonjuk belőle (lesz sótermelés itthon) valamint völgyzáró gátak mögött felhalmozva ezt a vizet adott esetben halastavakat hozhatunk létre (keverve természetes vizekkel a tápanyagok miatt), valamint pufferként használhatnánk mind energiatermelésben, mind aszályos időszakokban.
Tanárom arról mesélt, hogy a többlet energia tárolására kitaláltak egy nagyon találó megoldást: egy elektromos darut létesítenek, és egy betonkockát helyeznek a végére, az áram többlett által a daru felhúzza a betonkockát, és mikor szükség van erre az „eltárolt áramra” a daru a betonkockát lejjebb engedi ezzel a mozgási energiát felhasználva áramot termel. Ebben a megoldásban az a legjobb hogy bármikor felhasználhatjuk a már rég megtermelt energiánkat! Bár a felkérésedre egyértelműen mérték tévesztés, de azért úgy gondolom, hogy ez egy hatalmas lehetőség, amivel élnünk kéne!
Ki kellene pontosan számolni, de túl magasra vagy hatalmas tömeg kellene, még egy háztartás léptékben is, hogy számottevő energiát el tudjunk tárolni. 1000 kg víz 1m magasra szivattyúzásával 14 Wh energia tárolható. Ez csak 4db ceruza akku.
Egy probléma akad a mi országunkban a napelemmel. A hálózat nem bírja el, ha egy pontban tömörülés van. Sokszor egy utcában 4-5 házon elég, hogy túlterhelt legyen a hálózat, egy csúcsidőben. Onnantól pedig 0 a termelés. Először ezt kellene megoldani. Mindenképp elhasználnám nyáron. Át kell gondolni, hogy melyik iparág tudja hasznosítani, vagy nyáron végeznék minden újrahasznosítást, vagy egyéb környezetvédelmi tevékenységet. Jelenleg nem tudjuk megfelelő lenne minőségben, és mennyiségben tárolni akkumulátorban. Ellenben valamilyen folytonos energiatermelő folyamatban igen. Akár a gravitációs, akár más. Ebben gondolkodnék.
Az első problémához, kisebb belső ellenállású hálózat kellene, ami el tudná vezetni távolabbra is a lokális energiát az utcából, de ez a fejlesztés sokba kerül.
A hidrogén előállítást nem kell minden háztartásban megoldani. Néhány településen elég egy ilyen telep. Az nem lehet akkora kiadás egy háztartásra lebontva. Véleményem szerint.
Szia Csaba! Szerintem az lehet a megoldás hogy nem áramként tároljuk az energiát hanem hőként. Elvileg homok "akkumulátorral" hónapokig is lehet tárolni. Ugyan itt ha valaki járatos a témában segíthetne kiszámolni hogy mekkora homok aksira van szükségem és hány napelemre hozzá.
Itt van két ilyen projekt is. A szezonális tároláshoz közelítenek már, de azért még inkább a 10-20 nap, amit reálisan át tudnak hidalni.... ruclips.net/video/sol9FOaKTr0/видео.html
A széndioxid kivonását a levegőből a világ legnagyobb ostobaságának tartom. Ha csökken a levegőben a széndioxid mennyisége, az erdőtüzekhez vezet. Az meg pótolja a kivont széndioxid-ot. Vagy ki kell irtani az erdőket is?
De jó, hogy újra itt vagy!! Mindig optimistává válok a Földünk jövőjét illetően ,amiben a gyermekeim,unkoaim élni fognak,és remélem még én is sokáig. 😊
Mivel nincsen sok hegyünk, így a svájci módszer nem játszik, hogy napenergiával felpumpálunk vizet egy magasan fekvő tárolóba és onnan éjszaka leengedjük és így termelünk éjszaka is áramot. Van viszont egy projekt ahol a napenergiával levegőt sűrítenek akárcsak egy normál kompresszorral, majd amikor kell az energia a sűrített levegővel generátort hajtanak meg vagy vizet tolnak a levegővel egy turbinába.
Csak annak a tartálynak a mérete és az ára a kérdéses, ami számottevő energiát tud tárolni. Ki kellene számolni, de érzésem szerint túl pici energiát lehet tárolni vele.
Atomerőműveket kellene a lehető legbiztonságosabban megalkotni. A működésük prezentálása kaphatna egy epizódot. (Csernobil és Fukushima tragédiája is azt gondolom emberi, tehát tervezési hibákon, elmaradásokon alapul) A napenergia egyszerűen nem lehet globális megoldás. Így egy még biztonságosabb, még zöldebb időjárástól független atomerőmű lesz a jövő megoldása fűtésre is. Akár egyszer majd ingyen.. ahogy Tesla tervezte volna..🏭
Szia Csaba! Sok jó ötletet olvastam, ez enyém is egy a sok közül. Kettő gondolat jutott eszembe, Amit részben írtak is előttem. Az egyik az a víz elektromos bontása (Oxigén-Hidrogén) Ezeket akár háztartáson belül vagy kisebb közterületek ellátására lehetne felhasználni. A másik a hőszivattyús gondolatom. Ha jók az ismereteim akkor vizet keringgettetünk egy igen mély "kútban", ahol a föld hőjét használva melegítjük a vizet, Mi lenne akkor, ha nyári időszakban ezt a plusz energiát felhasználnám a víz melegítésére és keringgetésére, ezáltal felmelegíteném a földet. És mint egy akkumulátor (csak nem elektromosságot, hanem hőt tárolnék el) Bár fogalmam sincs arról, hogy ez megvalósítható lehet. 😀
Van/volt ilyen, kétféle, az egyiknél nagyon mélyre kellett fúrni, a másiknál a ház alatt/körül kell kialakítani pár méter mélyen megfelelő kő (bazalt?) ágyat és azt lehet nyáron melegíteni, télen kivenni belőle az energiát. Nagyon költséges mindkettő megépítése, és jelentősen befolyásolja a környező növényzetet is a talaj hőingadozása.
Olyan szélturbinák, amiket nem a szél hajt hanem elektromotor, és ventillátorként szelet csinál amikor nincs 😀 ja most értem oda, hogy ne vicceskedjünk..
Miért ne csinálhatnánk egy akkumulátoros teherautót?! Nagyjából úgy képzeld el, mint egy sima teherautót, aminek a platója tele van akkumulátorokkal. Ezek az akkumulátoros autók begyűjthetnék a lakosság feles nyári energiáját, és elvihetnék az energiát kórházaknak, szegényebb településekre stb. Mobil Energy Transfer (MET). Nem is hangzik rosszul... 🙂
Mivel úgyse engedheti meg magànak a teljes lakossàg a sajàt 3-4x túlméretezett napelem rendszert így elég kézenfekvö és könnyen megvalósítható megoldàs lenne,hogy a nyàron keletkezett tobblet energiàt az elektromos hàlozatba feltotsük mint ahogy eddigi is,és ezért az àramért fizetne a lakossàgi àram termelönek a szolgàltató,
Fizessen csak fele annyit mint amennyibe neki kerülne elöàllitani ezt az àram mennyiséget,így akinek nincs napeleme az is félàron kapnà az àramot a szolgàltatótól,és aki meg kiépitette a sajàt túlméretezett napelem rendszerét az is vissza kapnà a beruhàzàsa àràt,ez ebben a formàban megvalósítható lenne ràadàsul könnyedén mert jelenleg is úgy vannak kiépítve a rendszerek hogy azt a közös hàlozatba töltöd fel és levonjàk azt az összeget a szàmlàdról Amit te termeltél meg,most annyiba vàltozna hogy ha túltermelsz azt kifizeti a szolgàltató
@@magyarosi de ez fenntarrható,mindaddig amíg az egész lakossàgnak nincs sajàt napelem rendszere kiépítve,ha màr ott tartanànk hogy minden Magyar épület,belértve iskolàk gyàrak minden közintézmény és minden lakóhàz kórhàz stb.sajàt magànak megtermelné napelemmel a szükséges energiàt vagy a màsok àltal túlméretezett napelem rendszerekböl szarmazó energiàból tudna müködni az összes épület vilagitàsa ,hütése fütése.Na az utàn lehet elkezdeni gondolkozni hogy mire hasznàljuk a többlet energiàt,de amíg a leg alapvetöbb problémàt nem sikerült megoldani,addig nem kell tovàbb ugrani,közelébe se vagyunk hogy azon gondolkozzunk hogy mire hasznàljunk tobblet energiàt,paksal mindennel együtt nincs annyi energia az orszàgba ami az alap életkörülmények fenntartàsàra elég.Ez egy olyan dolog hogy te màr inditanàd a kocsidat de kereket azt nem szerelted még fel rà.
"Felesleges áram": utca közvilágítása, elektromos autók olcsó töltése, óvoda, iskola támogatása. Ami közel van, ne kelljen szállítani az áramot. Inverter nélküli napelem az igazi megoldás. Ebben jó lenne videó.
A zöld, megújuló energiák közül azért nem csak a nap létezik. Ha mást is használnánk (helytől és adottságoktól függően), akkor kisebb túlméretezéssel ez a probléma is kisebb lenne.
Nyáron a közvilágítás mehetne az eltárolt "plusz" áramból. Természetesen, a "kistermelőknek" fizetne a közvilágításért felelős cég díjat, de valamennyivel kevesebbet, mint a "hálózati" áramért.
Egy autószerelő tanáromnak volt egy jó elmélete az elektromos autók kapcsán, bár tárolni nem nagyon tudjuk a nagy mennyiségű áramot, vezetni lehet. Ergó ha nagyon nagyban gondolkozunk és össze lenne kötve egész európa villamossággal, lehetne egy rendszert csinálni, amiben mindenki elmondja hogy x órakor neki y mennyiségű áram kell, az pedig tud jönni pl. a Te házad tetejéből, mivel Te épp akkor nem használod semmire, vice-versa. Egy Mol toronynak nappal nyáron (gondolom én) rengeteg áram kell, már csak a klímákat tekintve, pc-k, stb. stb, az mért ne jöhetne abból az áramból amit az egyszerű ember otthon a túlméretezett napelemmel megtermel? Aztán lehet valami vakvágányt írtam most, este van.
A nyáron, nappal megtermelt napenergiával tudjuk működtetni a légkondit, amit ha nem a lakáson belül, hanem kívül helyezünk el, akkor harcolhatunk a felmelegedés ellen! (nehogy komolyan vedd)
Mi lenne, ha globálisan gondolkodnánk? Nem vagyok szakember, ezért inkább kérdezem: el lehet szállítani nagyobb távolságra is az áramot? Ahol épp nyár van, több a napsütés, onnan a felesleget el kéne küldeni oda, ahol kevesebb épp a napsütés. Tehát nem tárolnánk, hanem áthelyeznénk a megtermelt felesleget.
Jó ötlet! Vagy a felhők kitakarását áthidalni. Még jobb lenne a nappal-éjszakát a föld túloldalával, de ez utóbbi, igen nagy vesztesegű távolság, ha nincs szupravezető villamos hálózatunk. :(
Exhumálni kell Nicola Teslát, mai technológiával klónozni kell, adnánk neki kiemelt, modern kori iskolai képzést és majd ő megmondja mi a megoldás. Másik ötlet, hogy az AI technológiai fejlesztésre kellene 100%-ban ráfeküdni, aztán ráeresztjük a témára és mondja meg ő. Hiába fárasztjuk itt mi magunkat, eddig is csak a bajt csináltuk...
What if? Az extra energiát arra használnánk, hogy a levegőből vizet nyerjünk ki? Nem csak energiaválsággal kell szembenéznünk Magyarországon hanem potenciálisan Vízhiánnyal is. A talajvíz tartalékaink kritikus szinten vannak. Extra energiával a levegőből vizet tudnánk kinyerni (viszont egyáltalán nem vagyok szakértő. nem tudom ez "scalable" lehetne-e)
A vizet itthon kell megtartani különféle tározókban, illetve hagyni, ahogy azt tette évmilliók során: kiáradni, táplálni a talajt a hordalékával. Ezek növelnék az átlagos talajvíz szintet is, így mindenki jól járna vele. Van már olyan kezdeményezés, amelyik visszafordítaná a kiegyenesített patakokat, folyamokat.
Egy szó: Agrivoltaics, szolár gazdálkodás, növényekkel. Plusz a víz helyzeti energiájával pedig lehet energiát tárolni, és a téli hónapokban is pótolni áramot. Az ország pedig tele van 10 emeletes panelekkel, és forró vizet lehet kreálni hőcserélő rendszerekkel, amiből szintén lehet energiát kivonni.
KÖSZÖNÖM, HOGY LEHET VÁLTOZTATNI A LEJÁTSZÁSI SEBESSÉGET. 0.75-SZÖRÖSEN VÉGRE ÉRTEM A SZÖVEGET, MERT ANNYIRA PÖRÖG A CSABA, MINT AKINEK 10 PERC ALATT KELLENE ELMESÉLNI AZ EGÉSZ VILÁG TÖRTÉNELMÉT.😁
Szerintem meg itt a kárpát alján nagy tapasztalat van azzal kapcsolatban hogy szarjunk le olyan problémát amit meg kellene oldani de nincsen belőle kézzel fogható hasznunk…
"közösségi áramelosztás": nem az MVM-nek adom el a feleslegesen megtermelt áramot, hanem egy nonprofit szolgáltatónak adom, aki rászorulóknak szét tudja osztani.
Finnországban homok tarolokat csináltak állítólag elég jó százalékban megtartja az energiát ! Azért ha ez működik elég durván lehetne tárolni például föld alatt ezeket az energiákat aztán télen majd előhozni szociális intézményekbe és akkor az mégis kb nulla !!! Ez csak Logisztika kérdése
már létezik csak nem használják elektromoság + viz = H2 + O gázokat süriteni és tarolni tartajokban amit végül gázturbinákban visza égethetö lene sima vízé és áramá
Szerintem a gravitációs akkumulátor lehetne az egyik legjobb módja az energia tárolására. Nekem nagyon tetszik az ötlet ezért be is linkelem ide: ruclips.net/video/U7a_LMM2_fE/видео.html :D
Állítsunk elő belőle gázt (pl metánt), amivel télen fűthetünk. Ezzel csökkenthető a téli áramfogyasztás is (mert megújuló gázzal és nem árammal fűtenénk), tehát kisebb túlméretezés is elegendő lehetne!
Megfogaalmazodott bennem a gondolat: "Te egy hasznos tagja vagy a tarsadalomnak" Csak igy tovabb!
a nyáron termelödö plussz energiával kendert kell termelni lámpafény alatt sokkal jobb minöség érhetö el mint napfény alatt igy a nyaron letermelt fü boldogsagot ad a téli sötét hideg depressziv honapok alatt😁
Az északi népek az alkoholban hisznek.
@@zoltannagy8677 az alkohollal az a gond hogy méreg igen komoly mértékben roncsolja a majat a vesét a hasnyalmirigyet az agyat emellet agressziot valt ki depressziot gyorsitja az öregedést a csajadon belüli eröszak elkövetöinek 99%alkoholista.VS kannabisz a kender vegyületei nem okoznak függöséget johatassal vannak az agy kreativ központjanak müködéséhez egyes vegyületek blokkoljak a rakos sejtburjanzast nemvalt ki sem agressziot sem semmien negativ neurologiai tünete nincs hatasa alatt a jokedv és a kellemes boldogsagérzet dominál mig az ember kreativabb lessz mar aki.
😂🤭
Közintézmények klimatizálását, világítását kiválóan meg lehetne oldani a plusz árammal, ezáltal csökkentve a város költségvetését, és a fennmaradó pénzt olyan fejlesztésekre fordítani a városoknak, amik a lakók javát szolgálják (úthálózat fejlesztése, parkok létesítése, gondozása)
De pont akkor nem termelnek a napelemek, amikor világítani kell. :( Ha verőfényes napsütés van, akkor lesz plusz energia. Hűtés nyáron mondjuk kiváló.
Szia Csaba!
A mi cégünk elektromos zárakat, beléptető rendszereket importál. Ha szükségetek van akár zárakra, akár valami beléptetőre (kártyás, kódos, bármi) akkor jelezd, és adunk mi is hozzá valamit a projekthez.
szia, írnál a yaskatir@gmail.com mailcímre?
Nem beszélve arról, hogy a növénytermesztési munkálatok elsősorban a nyárhoz közeli jobbidőben végzendők. Ezen munkálatokat végezhetnék elektromos járművekkel, eszközökkel. A télidőben ezek nagyobbrészt pihennek, így a hálózat terhelését nem növelik érdemben.
Növénytermesztési munkák alatt mit értesz? Otthoni munkákra tökéletes lenne, de rendes szántóföldi növénytermesztéshez még rengeteget kell fejlődnie az iparnak, hogy elektromos traktorok járkáljanak mindenfelé. Meg egész évben van valami munkafolyamat ezen a téren.
@@rolanddeak5375 Elképzelhető, hogy a szántóföldeken dolgozó, traktorokat, kombájnokat még nem lehet kiváltani, de segítség lehet sok más kiszolgáló jármű kiváltása. Persze, először ez is a világ jobb módú részén következik be. A témához nem értek ennyire, de saját észrevételem azt sugallja, hogy november-március között kevés a növénytermesztéshez kötődő munka látszik a földeken.
Olcsó energia tárolás szerintem szivattyúkkal/kompresszorral lenne megoldható. Tehát vagy vizet juttatunk fel magasba visszafelé pedig termel vagy sűrített levegő. Ez környezetbarát az egyedüli gond a hatékonyság. Viszont ha ráálna a világ a fejlesztésére szerintem fel tudnák pöckölni 50% felé. Nem otthoni hanem Giga rendszerekben csinálnám. Ettől egyszerűbbet nem igen tudok elképzelni.
Mindenképp a szárazságot és részben ebből következően a termőföldeknek szükséges öntözővíz hiányát, valamint a most már egyre több országban jelentkező súlyos ivóvízhiányt tartom a legnagyobb problémakörnek. Ha ezeket sikerül megoldani, akkor potenciálisan a lakóit eltartani képtelen vidékekről váló globális elvándorlást és az ebből következő háborúkat is meg lehetne előzni, amik más esetben további katasztrófákat vonnának maguk után. Ezért egyrészt ahol ez lehetséges, a tengervíz sótalanítása, másrészt a légkörből kinyert víz jelenthetnék megoldást.
Hidrofóniás kertek üzemeltetése, illetve üvegházak üzemeltetése? Aztán lehet bartelozni a megtermelt dolgokkal. És mivel otthon termel az ember nem csak olcsóbb élelemhez jut, hanem az élelmiszer szálítással járó okológiai lábnyom is eltűnik.
Illetve vízmenti házaknál lehetne ezt az energiát víztisztításra is használni, ha jól emlékszem erre is vannak technológiák.
először is technikai fejlődés kell... ha az megvan és megfizethetővé válik akkor sok megoldás lesz házi körülmény között is...
- Házi hidrogén előállítás és üzemanyag cellán áram termelés rendszerek vannak (igen ezek ma még 60m felett indulnak)
- Akkus rendszereket éjszakai áramra már 1-2 millióból össze lehet rakni (ha valaki ért hozzá)
Legegyszerűbb és legolcsóbb azonban, ha a fogyasztást igazítjuk a túltermeléshez (nappali termeléshez)
- tavasszal ősszel amikor még eleget termel a ház akkor napközben kicsit túlfűteni klímával a házat
- nappal indítani be a mosogatógépet mosógépet
- tavasszal / ősszel mikor már kell fűtés akkor a szárítógép hulladék hőjét lehet hasznosítani fűtésre
- meleg víz előállítás napközben legyen (ha van elég nap
Amúgy szerintem ezt nem lakossági szinten kellene megoldani vagy nem egyéni lakossági szinten, hanem fogyasztói csoportok alapján.
- több fogyasztó összefog (mondjuk egy kistelepülés) és pályázati pénzen épít a falu határába egy hidrogén üzemet ami a plusz áramból hirdogént állít elő és amikor nincs napsütés akkor ezt fel tudja használni... Ha egy ilyen üzem telepítése 1 milliárd és van rá 2000 lakos akkor az már csak cirka 500.000 Ft / ház...
- vagy egy panel összefog telerakják a tetőt napelemmel (és ha kell akkuval) amivel tudják üzemeltetni a liftet és a közvilágításokat és máris mindenki közös költsége csökken... (ugyanígy melegvíz) ezekre vannak már példák
Első lépés amúgy az lenne, hogy az áram ára mindig a piacihoz viszonyuljon... azaz nappal olcsón vegyék meg mert sokan betermelnek éjszaka drágán adják mert erőműből kell... Így pedig megfelelő jogi szabályozással gyorsan megérni házilag / csoportosan ezzel kapcsolatban beruházni.
Nagyon jó ötleteket írtál!
13:43 Kertesháznál, fúrott kútról csepegtető rendszert működtetni. 👍👌
Szia Csaba! Én már egy ideje gondolkodok, hogy háztartási szinten a fölös cukortartalmú növények (gyümölcs, kukorica szár stb) -ből lehetne nyáron napenergiával ethanolt főzni mint energiatároló, ezt akár az autókban is lehetne használni üzemanyagként kis átalakítással, illetve vannak ethanol kazánok is, akár télre eltenni fűtésre. Én ezt kicsiben ki akarom majd próbálni, ha oda jutok, ilyen üzemanyag és energia árak mellett szerintem megtérülne.
Sziasztok! :)
Laikusként írom ezeket és nem szakemberként, de azért nap mint nap sok mindent olvas és hall az ember ami ötleteléshez még talán elegendő is lehet.
Néhány más kommentelővel egyetemben én is azzal értek egyet, hogy inkább a fogyasztást kellene visszavenni. (Legtöbben nem akarnak ezzel foglalkozni vagy a kényelmükből lejjebb adni amíg a pénztárca engedi.) Emiatt szerintem is inkább a rendszerszintű dolgokra kellene fókuszálni és a háztartásokat az árakkal lehet legjobban befolyásolni szerintem pl tiltások helyett. Pl.:
Most a rezsicsökkentés csökkentése miatt jobban odafigyelnek szerintem az emberek, hogy mire szükséges energiát haszálni és mi elhanyagolhatóbb.
Eljátszottam párszor a gondolattal, hogy politkusként vagy nagyon gazdag emberként, hogyan lehetne hatni nagyobb közösségekre úgy, hogy ne lázadás legyen a következménye.
Pl.: Egészségesebb étkezés érdekében (ami terhet vehetne le az egészségügyről is) olcsóbbá lehetne tenni az egészséges ételeket, esetleg kialakítani olyan központokat ahol hozzáértők raknák össze az étrendet és hozzáértők is készítenék el, hogy finom is legyen. Ezt szolgáltatásként igénybe lehetne venni, és ha ki kellene pótolni a kölcségvetést, hogy ez ne legyen nettó veszteséges akkor azt az egészségtelen, káros ételek, szerek megadóztatásából lehetne pótolni. Így nem lenne tiltva pl a cigi, csipsz, alkohol, gyorsétterem, stb. Viszont többször is meggondolja az ember, hogy drágán károsítja/jólérzi magát az ember vagy inkább egészségesebben eszik olcsóbban. Vagy lehetne bizonyos korlátok közé szorítani, hogy 1 hónapban x üveg alkohol még nem feláras, ha épp ünnepelne valamit az ember, de a napi x üveg sör helyett vízzel jobban jár az ember.
Energia szempontból a korszerű jól szigetelt épületek elengedhetetlenek ami felé haladunk is talán, de rászorulóknak modern panel lakásokkal lehetne legkisebb területen legnagyobb hatást elérni. Amit aztán jó lenne nem leamortizálni.
-Amit mások is írtak energiatárolásként akkumulátor helyett megoldás a plusz energiával magas helyen elraktározni a vizet (amihez nekünk nem biztos, hogy elég hegyünk van, a panel magasság meg nem tudom mire elég) és amikor szükség van plusz energiára akkor leengedik a vizet amivel áramot termelnek. Ha már víz akkor a vízgazdálkodással is lenne mit kezdeni, erről került fel néhány jó videó yt-ra. Elvileg alakult is ennek érdekében egy szakmai társaság, aztán majd idővel kiderül, hogy történik-e valami.
-Plusz energiával esetlegesen lehetne a számítógép számoló kapacitását adni kutatóállomásoknak vagy ahol arra szükség van. Ahol plusz energia van ott többnyire gondolom számítógép is.
Így hirtelenjében ennyi jutott eszembe. Viszont tényleg inkább rendszerszinten kellene ezt megoldani.
Készíthetnél egy anyagot a mechanikus energiatárolás lehetőségeiről. Gázsűrítés, gravitációs, rugók , stb .
Teljesen komolyan: A megoldás inkább az ALULMÉRETEZÉS (ezt egy fizikus doktor mondja). Ugyanis, ha csökkentjük a fogyasztást (különösen az ellenütemben ingadozó fogyasztást), akkor alacsonyszinten találkozni fogunk a napelem lehetőségeivel. Fordítva is el tudom mondani: ha növeljük, ingadoztatjuk a fogyasztást is, termelést is, akkor egyre távolabb kerülünk a kiegyensúlyozottságtól, egyre több mindent aggatunk rá, és mégis egyre rosszabb lesz.
Nekünk 4, azaz négy napelemünk van, és az energia negyedét eltároljuk 24V*400Ah akkumulátorban, úgyhogy esténként tolni tudjuk a hálózatot, ezzel a szerény rendszerrel. Teljesen áramszünetállók vagyunk. Júliusban nincs túltermelésünk, decemberben napi 1 kWh a hiányunk. Faelgázosítással fűtünk, és ültettünk is megfelelő mennyiségű erdőt az ökológiai lábnyomhatárokat nem túllépve. Éppen azért nem túllépve, mert ilyen takarékos az energiarendszerünk, ennyire szigetelt a kis házunk. Alkalmazzuk a szelektív takarékosság elvét: különbséget teszünk takarékossági szempontból a téli, hideg, hétköznap este, és a májusi napfényes vasárnap dél között. Ennyi. A többi megy rutinból.
Ha mégis többlet keletkezik tavasz végén, akkor a fűnyírás, fafűrészelés, póthűtő simán megeszi. Aki ennél többet akar szezonálisan "felitatni", annak számolnia kell a kapitalizmusnak azzal a törvényével, hogy ez egy beruházás: ha valaki sótalanítót, mirelitüzemet, vagy hidrogéngyárat akar üzemeltetni, annak nem lesz elég 800 nyári, nappali óra, hanem évi 8000 órát akarja járatni a beruházást, különben becsődöl.
Szerintem ez a megközelítés is megérne egy külön adást. :)
Szia Csaba ! :)
Én közvilágításra gondoltam vagy minden ház 1-2 közlámpás simán eltudna látni energiával ! Víztisztiókat utca szinten, hogy mindenki tiszta vízhez jusson. Elektromos boiler víz melegítésre ne esti árammal fűtse fel a vizet hanem amikor plusz áramot kap a rendszer, igaz ez nem közjót szolgálja de egy jó megoldás ! Remélem tudtam adni jó ötleteket ! :)
Amúgy nagyon egyszerű lenne megoldani a bojlereket, mert ott helyben el tudja dönteni egy pár ezer Ft-os elektronika, hogy mikor kapcsoljon be vagy ki, a hálózatban lévő energia függvényében. Csak asszem még ott tartunk, hogy csak központilag vezérelnek.
Lehet elvadult ötlet, de ha a különböző tudományos cégek finanszíroznák a hardveres költségeket a háztartások számára, akkor a nyári időszakban lévő többletenergiát lehetne olyan szerverek futtatására (és hűtésére) fordítani, amit a kutató világ szabadon felhasználhatna mint számítási kapacitás.
Nekem egy előző videód alapján (azt hiszem az egyik kanári szigeteki volt, ahol felpumpálták napelemmel a vizet a hegyekbe a tározókba és aztán azzal öntöztek is nem csak leengedték) az jutott eszembe, hogy némi átalakítással talán ugyanezt le lehet másolni egy városi vagy kissebb közösségi (pár falvat lefedő) glóbusz (bocsi nem tudom a pontos szakszót, de a hatalmas tartály, ami miatt van nyomás a vízvezetékekben) folyamatos szinten tartására (ráadásul a leengedéskor, kis extra átalakítással megintcsak vissza lehetne nyerni egy részét). Bár ez kicsit elrugaszkodott ötlet talán :D
Az a család, ahol önálló konyhát vezetnek, nyáron befőzés, stb. szerintem sok fajta energia felhasználási lehetőséget talál. Nyáron (házi malommal) leőrölhetik az éves liszt igényüket, elektromos főzőlapon befőzhetnek, vagy egy másik hozzászóló ötletét - etanol főzés - megvalósíthatják stb. Városi házak, pl. sorházak esetén izgalmas lenne légtisztítókat (nem tudom, létezik-e kültéri változat) telepíteni az egyes épületekre, amivel az adott városrész levegő minősége javítható.
Ha minden olyan ház, aki megengedheti magának felszereltetne mondjuk 20-25%-al nagyobb kapacitású napelemet, mint ami a saját fogyasztásához szükséges, akkor a fennmaradó már megtermelt áram felhasználható lenne, vagy olyan házat áramellátásának biztosítására, amely nem rendelkezik napelemmel (mert mondjuk nem engedheti meg magának), vagy pedig, ahogy előttem is írtak, a saját környezetében található község/város, közintézmény világításának biztosítására. Így összességében mindenki jól járna.
Szervusz Csaba!
Van pár probléma a felvetéseddel.
1. Azt írod, hogy elegendő lenne Mo.-on a 4-szeres túlméretezés. Ez gyakorlatilag házilag kivihetetlen. Nekem a teljes tetőm tele van napelemmel és átlagban nagyjából nullszaldós az áram fogyasztásom és a fűtésem. De 4-szer ennyit fizikailag nem lehet feltenni. Semelyik házra sem. Tehát ezt napelemfarmokkal lehetne csak megvalósítani, ami nem magán feladat.
2. Én úgy vélem, hogy csak napelemekre hagyatkozni nem jó. Diverzifikálni kellene és meg kellene engedni pl. a szélerőművek telepítését. Mo.-on is van ennek létjogosultsága akkor, ha az erőmű magassága legalább 150 méter. Ebből látszik, hogy ez sem magán feladat. A szélerőmű éjjel is termel és télen is, amikor a napelemek nem annyira.
Nagy túltermelés esetén probléma lép fel, mert a hálózat nem úgy lett felépítve, hogy az energia iránya ne az erőművektől a fogyasztóig menjen. Tehát ha majd keletkezik energiatöbblet, akkor azt kisebb körzetekben lehet csak felhasználni. Ez alapjában nem baj. De abban vitatkoznék Veled, hogy a felesleges energiát a háztartások tudnák társadalmilag jól felhasználni. Bármilyen energia átalakítás, tárolás hatásfoka és megtérülése a méretgazdaság miatt is nagyban jobb. Én személy szerint nem hiszek a hidrogén lakossági energia tárolásban. Sok baj van vele. A legkisebb molekulájú gáz, átszivárog még az acélcsövön is, ha tárolni akarjuk, akkor vagy rohadtul lehűtjük, ami sok energia, vagy bazira összepréseljük, ami szintén sok energia. Én inkább a szintézis gáz előállításában hiszek. Az tárolni is könnyebb, mint a H2-t. De ennek az előállítása is nagyobb méretekben gazdaságos.
Szóval a többlet energiát azonnal fel kell használni. Mondtál sok okos dolgot a videóban, pl. a fehérje gyártást, amit nyáron megtermelünk, télen megesszük, nem kell annyi állatot tartani, nem kell annyi mezőgazdasági terület. Sokat vissza lehetne adni a természetnek és vagy rétnek meghagyni, vagy erdőt ültetni.
Végigolvastam az összes kommentet és gyakorlatilag egy ötletet sem láttam, amit házilag meg lehetne valósítani. Talán azért, mert nem nagyon van. De ha lenne, akkor szóljatok, mert vevő vagyok rá!!!
Magyarországon nyáron és télen nem fúj a szél. Még 150 méter magasan se. Gondolj bene, amikor télen hetekig nyirkos ködös idő van ilyenkor a nappali és az éjszakai hőmérséklet között alig van különbség. Szóval a szélenergia kihasználása nem lehetséges gazdaságosan biztos nem.
Kedves Csaba!
Nagyon mély ám a Nyúl ürege!
1.) Ha a társadalmi hasznosságot nézzük és mindenkit megkérdezünk, akkor 100 válaszból 120 féle szükséglet jön majd vissza :)
2.) Mindenki (nem kicsit) ész nélkül rárepült a napelemek telepítésére, amit az állam erőltet is, mint a nehéz fene. Pedig csak kicsit kellene több munkát belefeccölni a kérdésbe és esetleg más területek képviselőit is megkérdezni. A rászoruló családokhoz pedig nem csak a napelemes / hőszivattyús szakembereket kiküldeni. Nem mellesleg így a szakma leterheltsége is csökkenne, az árak sem mennének felfelé ilyen ütemben.
Akkor a tények:
- A rezsibuliban kiemelt számok: 1729 m3 az átlagos gáz- és 2523 kWh az átlagos áram fogyasztás.
- A gáz fűtőértéke ~10 kWh/m3-nek feleltethető meg. Vagyis egy egység sugarú háztartás hőenergia előállítására jellemzően 17 290 kWh-t használ el évente!
- A napelem panelek fajlagos energiatermelő képessége ~ 200 kWh/év/m2
- A napkollektor paneleké ~ 500-600 kWh/év/m2
(Felhasznált forrás: naplopo.hu, itt a témában nagyon sok hasznos információ és letölthető anyag található)
Fenti megfontolás alapján a háztartás ~10-15 m2 napelem panel (ez kb 6-9 db 330 W-os), valamint 25-30 m2 napkollektor panel szükségletet jelent.
Átlagban tehát el lehet mondani, hogy a felhasználásra szánt tetőfelület 2/3-át napkollektor és csak 1/3-át napelem kellene, hogy borítsa.
De ahogy kezdésként is írtam ez csak a kormány által leközölt átlag a jelenlegi állapotok szerint. Ezen szigeteléssel, nyílászáró cserével, életmód váltással, okos otthon vezérléssel és még eszméletlen mennyiségű lehetőséggel lehetne (sajnos csak lehetne) csökkenteni. Sok esetben a pályázatban előirányzott összegek töredékéért.
A profit növelésére két lehetőség van: a bevételek növelése, valamint a költségek csökkentése.
A gazdaság jelenlegi helyzete is nagyon jól példázza, hogy a válságok megoldására a bevételek növelése a válságot csak mélyíti (ár-bér spirál).
Az egyetlen valós megoldás a kiadások csökkentése.
Lefordítva. Nem abba kellene tolni a pénzt, hogy hogyan termeljünk és tároljunk több energiát, hanem sokkal inkább abba, hogy hogyan használjunk fel kevesebbet.
Az általunk (cég / magán) vállalható támogatás (elsősorban alapanyag és munka) ügyében személyesen megkeressük.
Ahogy a költségvetési hiányt megoldani, soha sem a kiadások csökkentésében látják a tisztelt politikusok, hanem sokkal inkább a bevételek növelésében. :(
Szia Csaba!
Szuper videókat szoktál készíteni, s gratulálok az itt ért sikereidhez,. A többlet energiát több területen is fel lehetne használni, ilyen a közlekedési lámpák működtetése, közvilágítás, közparkok öntözési rendszerének működtetésére. Valamint lehetőséget kellene teremteni a magas lakó épületek tetején elektromos áram megtermelésére is ( 4 - 10 emeletes lakó épületek). Mivel ezek az épületek sokkal kedvezőbb viszonyokban van a hagyományos házakkal szemben. Jó lenne ha a megfelelő hatóságok ilyen fejlesztésekben is gondolkodnának ;)
Fagyizót kell nyitni, az pont a napsütéssel arányosan fogyaszt 😉
😂
Szia Csaba! Lehetne Napelemparkba is fektetni! Jóval olcsóbb és bárki profitálhat belőle pl aki panelban lakik az is 🙂
Az én napelemeim nyáron vizet melegítenek a puffer tankokban amit utanna fürdésre lehet felhasználni így azt nem gázzal kell előállítani ezzel azonnal csökkentve a CO kibocsátást. Ezt lehetne városi szinten is a távhőre kötni.
Alapvetően ott kéne kezdeni az egészet szerintem, hogy akiknek már van nap elem fel szerelve, azok a túl termelt energiát egy közös áram-ellátó rendszerre küldenék fel automatikusan, amiről tudna használni az akinek erre még nincs lehetősége. Ez segítene tehermentesíteni azokat is akiknek kevésbé telik rá, majd az így meg spórolt pénzen lehetne náluk is fejleszteni a rendszert. Így tudna "önállóan" növekedni odáig akár az egész, hogy minden házon legyen napelem. Természetesen a "program" úgy lenne jól meg írva, hogy aki kap áramot ingyen, az vállal cserébe valamilyen kötelezettséget arra, hogy idővel nála is ki lesz építve. Most ebbe komolyabban nem mennék bele csak le írtam az ötletem. Ez mind a rá szoruló embereknek, mind pedig azoknak nyújtana segítséget, akik önerőből nem tudnak ilyet meg fizetni. Előbbi nyilván ameddig rá szorul kapna, utóbbi vállalna kötelezettséget arra, ha el éri azt a szintet, ő is ki építi magának. Mindemellett érdemes lenne tudatossági előadásokat tartani energia használat, illetve takarékosság téren. Ezzel a kettővel el lehet indulni egy fenntarthatóbb irányba.
Egyébként most is így van, visszatáplál a hálózatba. Csak akik felhasználják ugyanúgy fizetnek érte, mintha egy központi erőműből jönne. A használt hálózat a meglevő elektromos hálózatunk.
@@tirszin Csak nem látom mögötte sem azt az akaratot amit említettem, sem azt a hálózatot ki épülni amit eredményezne az az akarat. Szóval nem "pont úgy" de értem mit írsz, ezt én is tudom nagy vonalakban.
Hirtelen, még nem átgondolva, de a következő jutott az eszembe:
Sok szó van a hidrogénhajtású tehermozgatásról, vannak előnyei, ám sajnos a gazdaságos hidrogéntermelés elég környezetszennyező. Arra gondoltam, hogy bár a fizikaóráról ismert vízbontós jelenséggel ugyan nem olyan hatékonyan lehet hidrogént termelni, viszont mivel "felesleges" energiát használunk , így mindenképpen tiszta haszon lehetne. Nyilván gondolnék minden háztartásba egy hidrogéntartályt, de kisebb közösségek, települések volumenjében már megoldhatónak gondolnám
Szia Csaba! Cégünk szívesen segítene egyedi bútor gyártásban, esetleg tapéta, falmatrica nyomtatásban stb. Várom visszajelzésed.
Bánkuti Attila
szia, köszönjük! írnál a yaskatir@gmail.com mailcímre?
A megtermelt nyári plusz energiát könyvelés technikával fel lehetne ajánlani mint az adó 1%-ot, és azt iskolák, kórházak, közintézmények energia szükségleteihez hozzá lehetne adni, amit a szolgáltató nekik jóváír.
Solár kérdés: Mekkora a solar panelek albedója? Sehol nem találtam rá konkrét értéket.
Magyarán mennyire melegszik fel a felület, ami aztán konvektív módon melegíti a levegőt? Elég fontos kérdés, hiszen a beeső napenergiának csak 20-23%-a hasznosul villamos áramként (bár a további veszteségek miatt ennyi sem....), úgyhogy a maradék 80-77% energiával mi történik? Mennyi verődik vissza direktben és mennyi az elnyelt energia sugárzó (ez közvetlenül jól melegíti a GH gázokat) és konvektív értéke (felszálló meleg légáram).
Ugye pont ezek miatt tudjuk, hogy a solar cellák a nagy nyári kánikulában annyira felmelegszenek, hogy már romlik a félvezető hatásfoka. Magyarul Rohadtul sok hőt rekesztenek meg.
És végül all-in-all, milyen mértékben módosítja lokálisan négyzetméter alapon a bolygó energia egyensúlyát (besugárzás, kisugárzás, hőáram, GH effektus, stb...)
De ha van erről tanulmány és tudok linkelni, az is megteszi! Nagyon érdekel a kérdés.
Előre is köszi, mert egy csomó kutakodást megspórolnátok.
Ezen már és is goldolkodtam, nem lehetne a napelemet és a napkollektort házasítani vajon? Ez termelne áramot és egyben a maradék hőenergiát is hasznosítanánk valamilyen folyadék melegítésére. Ezzel akár a napelem hatékonyságát is lehetne javítani, hiszen a hatékonyága csökken a napelem hőmérséklet növekedésével. Vagy már létezik ilyen? :D
@@hborsdavid93 Létezik. Sőt, már van ismerős, aki használtan is vett ilyet, tehát nem is annyira újdonság.
@@_Zsolt_értem😃 ennek a rendszernek mi a neve? Még nem hallottam róla
@@hborsdavid93 Most csak igy hirtelenjében, gugli: “hibrid napelem és síkkollektor”. Túl sok találatot nem hoz ami releváns, gondolom itthon még nem sokan forgalmazzák. Ismerősöm külföldön leszereltet vett.
Jogos a felvetés!
Persze sajnos többnyire mind rendszerszintű javaslat:
- téli energia hatékonyság növelése
- nyári szezonális ipar főként mezőgazdaság és vízgazdálkodás elektrifikációja, vagy egyáltalán a vízgazdálkodás kiépítése jó példa lehet, ha jól emlékszem Marokkó
- energia igényes ipar szezonális működésének állami támogatása, bár éppen ezért győzte le anno a szén pl a vízmalmot
- északi és déli félteke villamos hálózatának integrálása
A sziget üzem őrült drága tud lenni és ha hozzátesszük, hogy az energiaigény is növekszik, akkor én egy sokkal rugalmasabb megoldást választanék. Alapnak persze kell napelem, esetleg sziget üzemben. De télen egy olyan megoldás kell, ami télen is hatékonyan termel energiát. Szóba jöhet a szél vagy a víz, de én a biogázra gondolnék leginkább. Eleve annyit termelek, amennyit felhasználok, így sokat nem kell foglalkozni energiatárolással. Kár, hogy ezzel nem nagyon foglalkoznak.
Sziasztok, én valahól olvastam hogy az üveggyártási költsége (hő igénye) lényegesen kissebb ujrahasznosított tört üvegből mintha szilíciumban gazdag közetekből. Eből kiindúlva nyáron olcsó árammal csak szilíciumból készítfetnének üveget, és télen csak újrahasznosítottból. Úgy gondolom ez az aluminium ra is igaz.
Szia. Örülök, hogy végre elindult az új évad 🙂 hiányoztak a vlogok. Én sajnos egyáltalán nem vagyok szakértője ennek, de az nem lehetne megoldás ha a napelemből megtermelt plusz energiát, amire nincs szükségünk, vissza lehetne termelni egy áramszolgáltató hálózatába, aki nyílván rendelkezik akkumulátorokal tárolás céljából, ő megvásárolná olcsón és eladná olyanoknak, aki nem rendelkezik napelemmel olcsóbban, mint egy szénerőmű? Persze azok is visszavásárolhatnának belőle kedvezményesen, aki termelte és igazából így csak az akksi használatáért fizet egy csekély összeget. Csak egy ötlet 😄 mondom, én nem vagyok energetikai mérnök 😅
Én sem vagyok szakértő, de nagyon tetszik az ötlet.😉😊
Vagy éppen ezért. 😀
Ez nem uj évad csak Szunetet tartott Csabi, de háttérben dolgozott ez most is a 6. ÉVAD
Jelenleg is így működik a rendszer. Amikor feleslegem van, betáplálom a hálózatba. De ez nem tudja tolerálni a túltermeléseket. Ezért kell majd az egész hálózatot akkumulátorokkal ellátni. A 4-szeres túltermelésnél jelenleg egyszerűen összeomlana.
Ha az akku mondjuk negyed vagy inkább 10-ed ennyibe kerülne és persze lenne belőle sokkal több, akkor életképes lenne. De akkor már lehetne az akku otthon lokálisan is, minden mini naperőmű mellett. Nincs sok értelme központosítani. Visszatáplálni már most is lehet és az akkuról is lehetne.
Kedves Csaba! Okosított közösség komposzt ládák fejlesztését kezdtük el( újrahasznosított műanyagból készülnek ) Most Budapest Fővárosnak csináltunk egy egyszerűsített (nem okos) pilot projektet amiket a napokban helyeztek ki 5 helyszínre a Fővárosban. Több kerület és város is érdeklődik iránta és már a tovább fejlesztésen dolgozunk ami a hulladék gyűjtésének edukálása és okosítása applikacioval. Ha van kedved szívesen megmutatjuk neked és beszélünk is róla. De több város okositasi projekten is dolgozunk.
Kedves Csaba,
Mi Németországban élünk, és nem sokára fűtés korszerítést kell csinálnunk. Már mindenfélét körbe jártam, h mi lenne a legmegfelelőbb megoldás, és a nap energia felhasználása lesz a befutó.
Itt a feles energiát a városnak megy vissza, amit persze pénzzel kompenzálnak.
Igazából simán lehetne a fenn maradó energiát a városba visszaforgatni. Pl közvilágítás, város intézmények ellátása. Bár ha már a városintézmények (iskola stb) azok is fel lennének szerelve napkollektorokkal, akkor onnan is menne az energia, és így együtt a közvilágításokra stb, sok energia maradna...
Azon kívül most itt volt a nagy szárazság. Ha lenne egy ki épített vízvezeték rendszer, h a földeket folyamatosan lehetne locsolni, akkor az áramforás (a szivattyúk ak) lehetne a fenn maradó energia. Szóval simán lenne helye a fenn maradó energiának. Sőt az emberek kapnának is némi összeget. Így nagyon gyorsan megtérülne. Az embereknek hatalmas motíváció lenne.
A közvilágítással az a baj, hogy amikor az kell, pont nincs semmi napenergia. :( Szóval arra nem lehet felhasználni.
@@tirszin viszont ha van tároló, akkor ami napközben felesleg van, azt este fél lehet használni.
A "Mit kezdjünk a sok felesleges energiával?" kérdésre... Ha van mellé számítási kapacitás (az is ugye egyre olcsóbb lesz), akkor lehetne mindneféle kutatási projektekbe beszállni. Például rákkuttatás, vagy fúziós szimulációk, földön kívüli élet keresése, stb. Vannak ilyenek most is, hogy a számítógéped üres kapacitását bedobhatod ilyen társadalmilag hasznos projektekbe, de így lenne hozzá energia, hogy komolyabb hardvert működtess, így több erőforrással beszállj ilyen projektekbe. Vagy ami még egy kézenfekvőbb dolog, hogy "adjuk oda a szegényeknek", ajánljuk fel a fölös energiát egy az egyben karitatív célra. Fűtsük/hűtsük belőle az iskolákat, kórházakat, menekült szállásokat, stb. Plusz elláthatjuk belőle az ingyeges önvezető autó flottát, ami a tömegközlekedést váltja ki a jövőben. Hirtelen ennyi jutott eszembe...
köszi a magyarázatot!
Én egy újfajta napelemtechnológiát fejlesztenék, ami sokkal inkább fogyasztóbarátabb és kiszámíhatóbbá tenné a termelést mellesleg jóval olcsóbb is lehetne. Jó hogy olyan paneljaink vannak, amik csúcsukon jó pénzért ontják magukból a kraftot de nem minden felhasználási esetben hasznos. Én jobban örülnék egy olyan panelnak ami éves körülmények között minden estben 50-100W teljesítményen működne. Érzékenyebb de kisebb teljesítményű panel. Vagy ha ez technológiailag nem megoldható akkor egy nemes egyszerűséggel kitakarnám ezzel növelve a panel élettartamát. A visszatáplálás jó opció lehetne, de nem tudom, hogy az általam visszatáplált delej az mekkora területen használható fel és mondjuk megsegíthetem e mondjuk az ipart esetleg egy távolabb lévő sportlétesítményt vagy oktatási intézményt vele, mondjuk 10km arrébb. Sajnos a megújulók rendszerben való felhasználása még eléggé necces a ballanszírozási megoldások hiánya miatt. Az életmódunk újragondolása komolyabb megoldás lehetne erre a problémára.
A felesleges szél és/vagy napenergiával fel lehetne tekerni gumikat. 😀 Amit egy szerkezet a feltekerés végén stabilan tartana, pl egy nagyon komoly biztosító szeg. Amit később kihúzva, az visszaadná az energia egy részét mozgási energiaként. 😀 Demo projectnek: nyáron pl mikor süt a nap, akkor feltekertetni egy gumit egy napelemre kötött motorral, és az így kapott feltekert gumi akár már aznap éjjel meghajthatna egy ventilátort. 🥸
Ehelyett (ilyen elven) működik a gravitációs energiatároló.Lásd feljebb már valaki belinkelt egy videót.
Szia Csaba! Szerintem az alkohollepárlás lehet egy megoldás. Akár fűteni is lehetne vele télen, relatív tisztán.
Ami a fölös energiát illeti, a lakosság max a napszakokon belüli eltérésekkel tud mit kezdeni. Intelligensen vezérelt háztartási gépek(hűtő, légkondi, bojler, stb.) tudhatnának olyankor működni, mikor termelési csúcs van, de alacsony a fogyasztás. Mondjuk a hűtő ilyenkor 1-2 °C-al lejjebb hűtené magát, a bojler meg ilyenkor fűtené fel a vizet jó melegre, stb.
Ami az éves eltérést illeti, azzal a lakosság nem hiszem, hogy nagyon tud mit kezdeni. Ott leginkább az energiazabáló iparágak tudnák a termelésüket időszakossá tenni. Vagy legalább egy hosszabb téli leállást beütemezni.
Ezen kívül, a napi ingadozást a kelet-nyugati, míg az évszakos ingadozást az észak-déli irányokban minél nagyobb földrajzi kiterjedésen összekötött áramhálózat tudná enyhíteni.
Az milyen ötlet lenne ha az intézmények kapnának támogatást nagy tárkapacitású aksikra, amit a napelemes házaknál feltölthetnének és utána felhasználnak olyan dolgokra ami a közjót szolgálná.
Az áram az könnyen szállítható.
Nem kell háztartási szinten kezelni a túlméretezett kapacitást, az a legdrágább megoldás lenne.
E helyett a rendelkezésre álló fölös kapacitást "hidrogéngyárak" tudják hatékonyan felhasználni, nagy mennyiségben hidrogént előállítani, amit akár folyékony állapotba sűrítve, hűtve tartályban is lehet szállítani, vagy az ilyen időszakokban a jelenleg még földgázzal üzemelő tárolókat télre feltölteni. De az ipar is tudja azonnal hasznosítani a gázt, ahol az árammal nek helyettesíthető (pl. téglaégetés, stb.)
Azaz a nyári napsütéses órákban a hálózatra betáplálni az áramot, a hidrogéngyár nagyüzemben gyártja a gázt, eltároljuk télire. Ez a leghatékonyabb.
Bár a videóban azt mondtad, a medencét nem kell fűteni nyáron, de általában kell egy kicsit. A nyilvános strandok is olcsóbban üzemelhetnének az eltárolt áramból, így nekik nem vagy csak kisebb mennyiségben kellene napelembe fektetniük, ha van plusz forrás valamivel olcsóbban, mint a hálózati áram.
Szia Csaba! Szerintem nagyon jó módszer lenne a feleslegesen megtermelt energia esetében, ha én dönthetném el, hogy a közelemben lévő közintézmények illetve közösségi épületek közül melyiknek szeretném adományozni azt. Úgy működne mint az adó egy százalékának felajánlása, csak adományozhatnànk bàrkinek, akár vállalkozásoknak is! Ezek a vállalkozások és közintézmények cserébe, viszont szolgáltatást nyújthatnának a felajánló családoknak. Gondolok itt arra, hogyha én a feleslegesen megtermelt áramomat szeretném a közelembe működő uszodának felajánlani, ami finanszírozni tudja belőle akár a téli fenntartását, a felajánlott mennyiség függvényében kapna a családom úszó bérleteket.
Jól hangzik, hogy csatlakozzunk le a hálózatról és legyen a házunk önellátó. Még ha az anyagi lehetőségünk meg is engedné ezt a plusz költséget, hogy kb. négyszeres túltermelésre képes napelempark legyen telepítve tároló akkumulátorcsomaggal, a jelenlegi és a tervezett szabályok pont azt próbálják ellehetetleníteni, hogy lecsatlakozzunk a hálózatról. A szaldós elszámolás tervezett kivezetése, a telepíthető napelemek mennyiségének szabályozása stb. Amerikából jól hangzó kutatások ezek, csak ettől a magyar valóság NAGYON messze áll és sajnos a "vezetésünk" is pont az ellenkező irányba evez ezen a folyón. Reméljük, hogy nem túl későn kapnak észhez az emberek (bár már most késő) és elegen elindulnak a jó irányba.
De én nem a lecsatlakozásról beszéltem, hanem egy olyan rendszerről, ami a hálózaton van, de nem terheli azt feleslegesen.
@@magyarosi akkor félre értettem, elnézést. Mindemellett sajnos még az ilyen jellegű megoldásoktól messze vagyunk engedélyezés és szabályozás szinten 😔 Remélem tényleg az ilyen videók hatására az átlag polgárok felől elindul valami a jó irányba! Keep up the good work! Köszi a videókat!
A szaldó elszámolás megszüntetése sajnos EU-s elvárás, nem kormányzati.
@@macikutya5474 de a szaldó elszámolás nem éppen ösztönző az emberek számára abba az irányba, hogy akkor használjon amikor termel lokálisan. Ezért kell megszüntetni. A hálózat nem akkumulátor. A szaldó, sok gázmotoros és egyéb gyors reakcióidejű erőmű használatát követeli meg. Amik pont fosszilis forrásból mennek. :(
És ha Ausztria mintájára magas helyekre pumplálnánk vízet? Ha a Szlovkokkal megbeszéljnénk, hogy mi megtermeljük napelemmel ők tárolják, majd vissza adják?
(A Globlis problémákat nem lehet lokálisan megoldani. Egyes személyek kis csoportok kevesek. Európai úniós támogatást is lehetne rá kérni)
A távolság nagy mértékben rontja a hatásfokot és igen erősen növeli a beruházási költségeket. Szomszéd ország túl messze van.
@@tirszin
Ezen állításod mire alapozod?
Ugyanis most is veszünk környező országoktól elektromos áramot. Amivel semmi baj nincs.
A fölösleges áramot adjuk rászorulóknak, ha ez kivitelezhető!
Az anyagilag segítség, a rendszer fenntarthatósága szempontjából viszont sajnos nem az.
@@magyarosi a finnországi "homok akkumulátorokról" hallottál? A túl szép ahhoz hogy igaz legyen, de lehet, hogy csak én vagyok pesszimista. Ebből a szempontból is jó néha megnézni pár videódat, feltölti az "optimizmus aksijaimat", amire főleg manapság elég nagy szükség van 😅 láttam még 1-2 kommentet a finn megoldásról, érdekes lenne szerintem megvizsgálni hogy működőképes e a dolog
A felesleges energiát tároljuk hőként homok segítségével, amit a fűtési szezonban fel lehet használni és még elektromos áramot is lehet akár termelni Seebeck-effektus révén
Az a gond, hogy fél évet nem lehet még áthidalni vele. Kvázi nagyon kívül ennyi idő alatt a homok a tökéletes hőszigetelés hiánya miatt.
@@tirszin egy jól hőszigetelt silóval megoldható
Először is, át kell tervezni az egész villamossági hálózatot, mivel alapvetőleg nem erre lettek tervezve, és nem bírják a sok visszatöltést. Lassan az lesz (valahor már fel is ütötte a fejét a probléma), hogy egy utcába nem lehet minden házon napelem. Ha már nekünk, fogyasztóknak kell majd saját pénzünkön áramot termelni magunknak, és a túltermelést tárolni kellene valahol, akkor kézenfekvő, hogy akkumulátorokat és egyéb energia tárolásra megfelelő eszközöket, kórházakban, iskolákban, óvodákban, öregekek otthonában és egyéb szociális intézményekben kellene elhelyezni, amivel télen/nyáron szabadon (ésszerű keretek között) gazdálkodhatnak. Ezeket az intézményeket végül is mindenki igénybe veszi. Talán még árrammal is lehetne adót fizetni.
meggyőződésem hogy a túlméretezéssel csak újabb problémákat idézünk elő.A tévhittel ellentétben nem energia hiány van hanem nyersanyag és munka erő hiány és ez a terv ezt csak fokozza. Magyarországon egyértelmű hogy a geotermikus energia a jó út persze nem olyan elavult módszerekkel ahogy ma "hasznosítjuk"( elpazaroljuk ). Hőlégmotorokkal ( Stirling motor ) elég hatékonyan, olyan 40% hatásfokkal lehet a hő energiából villamos energiát elő állítani és nem kell a tárolással foglalkozni hisz azt intézte már a természet.Ha érdekelnek a részletek szívesen beszélek róla személyesen Veled ha megkeresel: Trebbin Norbert energiamester@gmail.com 70/8818778
A felújítási projektekhez szívesen felajánlok Nektek saját fejlesztésű hőszivattyúimból és rekuperátoraimból ingyen párat ha még aktuális valamelyik támogató projekted!
Több ötlet is van, de nem ilyen kis volumenű dolgok, nem tudom mennyire megvalósítható.
1) Termálvíz "gyártás": amikor nyáron nagymennyiségű napenergia áll rendelkezésre és többlet termelésünk van, akkor lehetőségünk lenne nagy mélységbe vizet pumpálni (kb mintha palagázt bányásznánk, csak itt magát a vizet használjuk fel). Mivel itthon viszonylag vékony a köpeny, így relatíve hamarabb tudnánk melegvizet gyártani. Az így lepumpált vizet (jellemzően nyári időszakban) télen hasznosítani lehetne. Hátránya hogy a környéken mikroföldrengések lennének.
2) "Beton" erőművek: létező koncepció (illetve nem tudom csak koncepció v működő model), lényege, hogy amikor energia többleted van, akkor egy daru magasra pakol súlyokat (jellemzően betontömbök) így helyzeti energiában kezdünk el tárolni. Szűkös időszakban pedig elkezdi lepakolni ezeket a tömböket.
3) Kicsit grandiózusabb ötlet. Horvátország felé csővezeték fektetése amelyen tengervizet szállítunk a Mecsekbe, vagy az Északi-Középhegységbe (ennél sokkal hosszabb olajvezetékek vannak mielőtt valaki jönne hogy ez lehetetlen). Ott a napelemek által megtermelt plusz energiával a sót kivonjuk belőle (lesz sótermelés itthon) valamint völgyzáró gátak mögött felhalmozva ezt a vizet adott esetben halastavakat hozhatunk létre (keverve természetes vizekkel a tápanyagok miatt), valamint pufferként használhatnánk mind energiatermelésben, mind aszályos időszakokban.
2:40-nèl a sràc jò kèpessèggel beszèl a kamera előtt, de a màsik is elèg tűrhetően nyomta 2:55-től.. 😄😉
Tanárom arról mesélt, hogy a többlet energia tárolására kitaláltak egy nagyon találó megoldást: egy elektromos darut létesítenek, és egy betonkockát helyeznek a végére, az áram többlett által a daru felhúzza a betonkockát, és mikor szükség van erre az „eltárolt áramra” a daru a betonkockát lejjebb engedi ezzel a mozgási energiát felhasználva áramot termel. Ebben a megoldásban az a legjobb hogy bármikor felhasználhatjuk a már rég megtermelt energiánkat! Bár a felkérésedre egyértelműen mérték tévesztés, de azért úgy gondolom, hogy ez egy hatalmas lehetőség, amivel élnünk kéne!
Ki kellene pontosan számolni, de túl magasra vagy hatalmas tömeg kellene, még egy háztartás léptékben is, hogy számottevő energiát el tudjunk tárolni.
1000 kg víz 1m magasra szivattyúzásával 14 Wh energia tárolható. Ez csak 4db ceruza akku.
anyam, ez valamikor növerszallo volt....laktam itt. Imadtam a környeket
Egy probléma akad a mi országunkban a napelemmel. A hálózat nem bírja el, ha egy pontban tömörülés van. Sokszor egy utcában 4-5 házon elég, hogy túlterhelt legyen a hálózat, egy csúcsidőben. Onnantól pedig 0 a termelés.
Először ezt kellene megoldani.
Mindenképp elhasználnám nyáron. Át kell gondolni, hogy melyik iparág tudja hasznosítani, vagy nyáron végeznék minden újrahasznosítást, vagy egyéb környezetvédelmi tevékenységet.
Jelenleg nem tudjuk megfelelő lenne minőségben, és mennyiségben tárolni akkumulátorban.
Ellenben valamilyen folytonos energiatermelő folyamatban igen.
Akár a gravitációs, akár más. Ebben gondolkodnék.
Az első problémához, kisebb belső ellenállású hálózat kellene, ami el tudná vezetni távolabbra is a lokális energiát az utcából, de ez a fejlesztés sokba kerül.
A hidrogén előállítást nem kell minden háztartásban megoldani. Néhány településen elég egy ilyen telep. Az nem lehet akkora kiadás egy háztartásra lebontva.
Véleményem szerint.
Szia Csaba!
Szerintem az lehet a megoldás hogy nem áramként tároljuk az energiát hanem hőként. Elvileg homok "akkumulátorral" hónapokig is lehet tárolni.
Ugyan itt ha valaki járatos a témában segíthetne kiszámolni hogy mekkora homok aksira van szükségem és hány napelemre hozzá.
Itt van két ilyen projekt is. A szezonális tároláshoz közelítenek már, de azért még inkább a 10-20 nap, amit reálisan át tudnak hidalni.... ruclips.net/video/sol9FOaKTr0/видео.html
Amit te keresel (és csak kicsit reklám :D ) az a fázisváltó hőtároló anyagok, na erre keress rá, tetszeni fog! :)
A széndioxid kivonását a levegőből a világ legnagyobb ostobaságának tartom. Ha csökken a levegőben a széndioxid mennyisége, az erdőtüzekhez vezet. Az meg pótolja a kivont széndioxid-ot. Vagy ki kell irtani az erdőket is?
De jó, hogy újra itt vagy!! Mindig optimistává válok a Földünk jövőjét illetően ,amiben a gyermekeim,unkoaim élni fognak,és remélem még én is sokáig. 😊
A nyáron túltermelt áramot adjuk a szomszédnak, akinek nincs napeleme, így ő nem fogyaszt a hálózatról, ergo csökken a CO2 kibocsátás.
Mivel nincsen sok hegyünk, így a svájci módszer nem játszik, hogy napenergiával felpumpálunk vizet egy magasan fekvő tárolóba és onnan éjszaka leengedjük és így termelünk éjszaka is áramot. Van viszont egy projekt ahol a napenergiával levegőt sűrítenek akárcsak egy normál kompresszorral, majd amikor kell az energia a sűrített levegővel generátort hajtanak meg vagy vizet tolnak a levegővel egy turbinába.
Csak annak a tartálynak a mérete és az ára a kérdéses, ami számottevő energiát tud tárolni. Ki kellene számolni, de érzésem szerint túl pici energiát lehet tárolni vele.
Atomerőműveket kellene a lehető legbiztonságosabban megalkotni. A működésük prezentálása kaphatna egy epizódot. (Csernobil és Fukushima tragédiája is azt gondolom emberi, tehát tervezési hibákon, elmaradásokon alapul) A napenergia egyszerűen nem lehet globális megoldás. Így egy még biztonságosabb, még zöldebb időjárástól független atomerőmű lesz a jövő megoldása fűtésre is. Akár egyszer majd ingyen.. ahogy Tesla tervezte volna..🏭
Szia Csaba!
Sok jó ötletet olvastam, ez enyém is egy a sok közül. Kettő gondolat jutott eszembe, Amit részben írtak is előttem. Az egyik az a víz elektromos bontása (Oxigén-Hidrogén) Ezeket akár háztartáson belül vagy kisebb közterületek ellátására lehetne felhasználni. A másik a hőszivattyús gondolatom. Ha jók az ismereteim akkor vizet keringgettetünk egy igen mély "kútban", ahol a föld hőjét használva melegítjük a vizet, Mi lenne akkor, ha nyári időszakban ezt a plusz energiát felhasználnám a víz melegítésére és keringgetésére, ezáltal felmelegíteném a földet. És mint egy akkumulátor (csak nem elektromosságot, hanem hőt tárolnék el) Bár fogalmam sincs arról, hogy ez megvalósítható lehet.
😀
Van/volt ilyen, kétféle, az egyiknél nagyon mélyre kellett fúrni, a másiknál a ház alatt/körül kell kialakítani pár méter mélyen megfelelő kő (bazalt?) ágyat és azt lehet nyáron melegíteni, télen kivenni belőle az energiát. Nagyon költséges mindkettő megépítése, és jelentősen befolyásolja a környező növényzetet is a talaj hőingadozása.
Olyan szélturbinák, amiket nem a szél hajt hanem elektromotor, és ventillátorként szelet csinál amikor nincs 😀 ja most értem oda, hogy ne vicceskedjünk..
öntöző rendszerek táplálása (városonként, hiszen szinte minden település folyó mellé épült )
Miért ne csinálhatnánk egy akkumulátoros teherautót?! Nagyjából úgy képzeld el, mint egy sima teherautót, aminek a platója tele van akkumulátorokkal. Ezek az akkumulátoros autók begyűjthetnék a lakosság feles nyári energiáját, és elvihetnék az energiát kórházaknak, szegényebb településekre stb. Mobil Energy Transfer (MET). Nem is hangzik rosszul... 🙂
6:40 az ott nem koccant egy kicsit a furás végén? :O
Mivel úgyse engedheti meg magànak a teljes lakossàg a sajàt 3-4x túlméretezett napelem rendszert így elég kézenfekvö és könnyen megvalósítható megoldàs lenne,hogy a nyàron keletkezett tobblet energiàt az elektromos hàlozatba feltotsük mint ahogy eddigi is,és ezért az àramért fizetne a lakossàgi àram termelönek a szolgàltató,
Fizessen csak fele annyit mint amennyibe neki kerülne elöàllitani ezt az àram mennyiséget,így akinek nincs napeleme az is félàron kapnà az àramot a szolgàltatótól,és aki meg kiépitette a sajàt túlméretezett napelem rendszerét az is vissza kapnà a beruhàzàsa àràt,ez ebben a formàban megvalósítható lenne ràadàsul könnyedén mert jelenleg is úgy vannak kiépítve a rendszerek hogy azt a közös hàlozatba töltöd fel és levonjàk azt az összeget a szàmlàdról Amit te termeltél meg,most annyiba vàltozna hogy ha túltermelsz azt kifizeti a szolgàltató
De pont ez az, ami nem fenntartható.
@@magyarosi de ez fenntarrható,mindaddig amíg az egész lakossàgnak nincs sajàt napelem rendszere kiépítve,ha màr ott tartanànk hogy minden Magyar épület,belértve iskolàk gyàrak minden közintézmény és minden lakóhàz kórhàz stb.sajàt magànak megtermelné napelemmel a szükséges energiàt vagy a màsok àltal túlméretezett napelem rendszerekböl szarmazó energiàból tudna müködni az összes épület vilagitàsa ,hütése fütése.Na az utàn lehet elkezdeni gondolkozni hogy mire hasznàljuk a többlet energiàt,de amíg a leg alapvetöbb problémàt nem sikerült megoldani,addig nem kell tovàbb ugrani,közelébe se vagyunk hogy azon gondolkozzunk hogy mire hasznàljunk tobblet energiàt,paksal mindennel együtt nincs annyi energia az orszàgba ami az alap életkörülmények fenntartàsàra elég.Ez egy olyan dolog hogy te màr inditanàd a kocsidat de kereket azt nem szerelted még fel rà.
"Felesleges áram": utca közvilágítása, elektromos autók olcsó töltése, óvoda, iskola támogatása. Ami közel van, ne kelljen szállítani az áramot.
Inverter nélküli napelem az igazi megoldás. Ebben jó lenne videó.
A zöld, megújuló energiák közül azért nem csak a nap létezik.
Ha mást is használnánk (helytől és adottságoktól függően), akkor kisebb túlméretezéssel ez a probléma is kisebb lenne.
@@strobi0001
A geotermikust és a szélkereket tudtommal elég jól lehet.
Nyáron Bitcoin-t kell bányászni a fölös energiával, majd azt télen eladni, és azt venni rajta a rászorulóknak, amire szükségük van.
Nyáron a közvilágítás mehetne az eltárolt "plusz" áramból. Természetesen, a "kistermelőknek" fizetne a közvilágításért felelős cég díjat, de valamennyivel kevesebbet, mint a "hálózati" áramért.
De sztem pont az lenne a cél, hogy ne kelljen tárolni, mert a tárolás most még megháromszorozza a beruházási ktg-et.
@@tirszin Igaz, de ha még aznap este felhasználják a felesleget, akkor kevés tárolókapacitásra lenne szükség.
Egy autószerelő tanáromnak volt egy jó elmélete az elektromos autók kapcsán, bár tárolni nem nagyon tudjuk a nagy mennyiségű áramot, vezetni lehet. Ergó ha nagyon nagyban gondolkozunk és össze lenne kötve egész európa villamossággal, lehetne egy rendszert csinálni, amiben mindenki elmondja hogy x órakor neki y mennyiségű áram kell, az pedig tud jönni pl. a Te házad tetejéből, mivel Te épp akkor nem használod semmire, vice-versa. Egy Mol toronynak nappal nyáron (gondolom én) rengeteg áram kell, már csak a klímákat tekintve, pc-k, stb. stb, az mért ne jöhetne abból az áramból amit az egyszerű ember otthon a túlméretezett napelemmel megtermel? Aztán lehet valami vakvágányt írtam most, este van.
A nyáron, nappal megtermelt napenergiával tudjuk működtetni a légkondit, amit ha nem a lakáson belül, hanem kívül helyezünk el, akkor harcolhatunk a felmelegedés ellen! (nehogy komolyan vedd)
😂😉🙃
Mi lenne, ha globálisan gondolkodnánk? Nem vagyok szakember, ezért inkább kérdezem: el lehet szállítani nagyobb távolságra is az áramot? Ahol épp nyár van, több a napsütés, onnan a felesleget el kéne küldeni oda, ahol kevesebb épp a napsütés. Tehát nem tárolnánk, hanem áthelyeznénk a megtermelt felesleget.
Jó ötlet! Vagy a felhők kitakarását áthidalni. Még jobb lenne a nappal-éjszakát a föld túloldalával, de ez utóbbi, igen nagy vesztesegű távolság, ha nincs szupravezető villamos hálózatunk. :(
Nem is tudjuk ott fent megnézni semmit se 😵💫 Bár mostanában nem nagyon akarnak működni ezek a kártyák 😅
Exhumálni kell Nicola Teslát, mai technológiával klónozni kell, adnánk neki kiemelt, modern kori iskolai képzést és majd ő megmondja mi a megoldás. Másik ötlet, hogy az AI technológiai fejlesztésre kellene 100%-ban ráfeküdni, aztán ráeresztjük a témára és mondja meg ő. Hiába fárasztjuk itt mi magunkat, eddig is csak a bajt csináltuk...
Ingyen elektorom autó töltés?
És nálam kis sziget üzemröl müködök már egy éve
What if? Az extra energiát arra használnánk, hogy a levegőből vizet nyerjünk ki? Nem csak energiaválsággal kell szembenéznünk Magyarországon hanem potenciálisan Vízhiánnyal is. A talajvíz tartalékaink kritikus szinten vannak. Extra energiával a levegőből vizet tudnánk kinyerni (viszont egyáltalán nem vagyok szakértő. nem tudom ez "scalable" lehetne-e)
A vizet itthon kell megtartani különféle tározókban, illetve hagyni, ahogy azt tette évmilliók során: kiáradni, táplálni a talajt a hordalékával. Ezek növelnék az átlagos talajvíz szintet is, így mindenki jól járna vele. Van már olyan kezdeményezés, amelyik visszafordítaná a kiegyenesített patakokat, folyamokat.
Lehetne lendkerekekkel is tárolni.
Egy szó: Agrivoltaics, szolár gazdálkodás, növényekkel. Plusz a víz helyzeti energiájával pedig lehet energiát tárolni, és a téli hónapokban is pótolni áramot. Az ország pedig tele van 10 emeletes panelekkel, és forró vizet lehet kreálni hőcserélő rendszerekkel, amiből szintén lehet energiát kivonni.
Ez nagyon jo sajna én a lakokocsimba nem tudom viszarakni rendeaen az ablakot szilóval oldotam meg egy éve lakok benne
KÖSZÖNÖM, HOGY LEHET VÁLTOZTATNI A LEJÁTSZÁSI SEBESSÉGET. 0.75-SZÖRÖSEN VÉGRE ÉRTEM A SZÖVEGET, MERT ANNYIRA PÖRÖG A CSABA, MINT AKINEK 10 PERC ALATT KELLENE ELMESÉLNI AZ EGÉSZ VILÁG TÖRTÉNELMÉT.😁
Szerintem meg itt a kárpát alján nagy tapasztalat van azzal kapcsolatban hogy szarjunk le olyan problémát amit meg kellene oldani de nincsen belőle kézzel fogható hasznunk…
Közvilágítást esetleg ezzel az árammal működtetni?
Sajnos nem éjszaka van többlettermelésünk a napelemekkel.
Internetes brainstoming?
Ha társas házra kerülne a napelem akkor elektromos auto, motor, roller , kerékpár, fűnyiró töltését oldanám meg. Amit a lakok igénybe vehetnének
Szuper!🌳🌳🌳🌳🌲🌲🌲🌲🌲🍀🍀🍃🍃🍃🌍
"közösségi áramelosztás": nem az MVM-nek adom el a feleslegesen megtermelt áramot, hanem egy nonprofit szolgáltatónak adom, aki rászorulóknak szét tudja osztani.
Vagy vigyük ki a klimát az udvarra és hűtsük le a bolygót ;)
Finnországban homok tarolokat csináltak állítólag elég jó százalékban megtartja az energiát ! Azért ha ez működik elég durván lehetne tárolni például föld alatt ezeket az energiákat aztán télen majd előhozni szociális intézményekbe és akkor az mégis kb nulla !!! Ez csak
Logisztika kérdése
már létezik csak nem használják elektromoság + viz = H2 + O gázokat süriteni és tarolni tartajokban amit végül gázturbinákban visza égethetö lene sima vízé és áramá
Pálinka főzés!
vegyél teslat Az tolts azzal
Szerintem a gravitációs akkumulátor lehetne az egyik legjobb módja az energia tárolására. Nekem nagyon tetszik az ötlet ezért be is linkelem ide: ruclips.net/video/U7a_LMM2_fE/видео.html
:D
Az építőközösség csapatának van jó ötlete a plusz energia hasznosítására. Pl: ruclips.net/video/DELJRFuNoIw/видео.html
Állítsunk elő belőle gázt (pl metánt), amivel télen fűthetünk. Ezzel csökkenthető a téli áramfogyasztás is (mert megújuló gázzal és nem árammal fűtenénk), tehát kisebb túlméretezés is elegendő lehetne!