Tisztelt Uraim, Köszönöm a beszélgetést. Számomra tanulságos, megdöbbentő és elgondolkodtató volt. A helyzet tragikusnak tűnik, de nem reménytelen. Mozdulni kell és cselekedni. Én megkeresem Kukorelli író úr KERT-jét és felajánlom segítségemet. Remélem mások is kedvet kapnak ahhoz, hogy az "agonizáló" mecenatúrát és az "elefántcsont torony"- ban szenvelgő, vagy szárnyaló művészeket összeboronálja. A hatalom nagyívben tesz a művészetekre, csak priorizál, de mit várhatunk egy jobbára elsőgenerációs értelmiségekből álló társaságtól, akik jóformán egymással sem állnak szóba, mert bizonyítottan a gátlástalanság jellemzi őket, és a vagyonszerzés az egyetlen céljuk. Szomorú. Tisztelettel üdvözli Önöket: Karmazsin Katalin Éva irodalomkedvelő olvasó.
A kultúrának nincs kultúrája. De ez tök normális ügymenet civilizációk összeomlása során. A neten szügyig gázolunk az ingyenes tartalmakban. Márpedig ami ingyé' van, az "annyit is ér" - szól a sok évezredes idomítás. Magyarán az egész kultúrtörténet csak valami úri huncutság, sallang, körülmény. Nehogy már ne higgye el az újmajom, hogy bármi jót csakis valami rosszal lehet kibizniszelni az élettől! Áldozatkultusz nélkül még a végén el kellene fogadni, hogy az emergencia intézménye mentén a létlehetőségek száma voltaképpen végtelen, s, hogy az életet a vele való kényszerűvé köpült (s meddő) üzletelgetés helyett életszerűbb lenne megélni. Végül még megnyilvánulhatna némi organikus evolúció - lenne értelme az életnek, lenne perspektíva meg szolidalitás... mondjuk a korrupció, a babonák, meg a fortélyos félelem helyett. Persze ennek nincs túl nagy piaca ott, ahol az utolsó koncokon megy a marakodás, és a nemzedékek sokasága során a kollektív tudattalanban vert összkomfortos tanyát a kognitív disszonancia.
Előbb definiálni kellene, mit jelent az, hogy értelmiség! (Több generációs értelmiségi vagyok mindkét ágon) Milyen készségek, képességek, milyen irányú tudás, műveltség tartozik ebbe a kategóriába?!
Olvasottság és érdeklődés. Sok tanár, orvos, jogász ismerősöm évek óta egy könyvet sem olvasott. Kivéve szakirodalmat, ami kötelező. Akkor ők értelmiségiek?
Tisztelt Uraim, Köszönöm a beszélgetést. Számomra tanulságos, megdöbbentő és elgondolkodtató volt. A helyzet tragikusnak tűnik, de nem reménytelen. Mozdulni kell és cselekedni. Én megkeresem Kukorelli író úr KERT-jét és felajánlom segítségemet. Remélem mások is kedvet kapnak ahhoz, hogy az "agonizáló" mecenatúrát és az "elefántcsont torony"- ban szenvelgő, vagy szárnyaló művészeket összeboronálja. A hatalom nagyívben tesz a művészetekre, csak priorizál, de mit várhatunk egy jobbára elsőgenerációs értelmiségekből álló társaságtól, akik jóformán egymással sem állnak szóba, mert bizonyítottan a gátlástalanság jellemzi őket, és a vagyonszerzés az egyetlen céljuk. Szomorú. Tisztelettel üdvözli Önöket: Karmazsin Katalin Éva irodalomkedvelő olvasó.
Nagy igazságok
89-ig proletárdiktatúra volt, majd rövid szabadrablást követően, jelenleg kulákdiktatúra van mégnagyobb rablással.
Ismét gyönyörködhetünk Szénási Sándor csodálatos dekoltázsában. A kultúra jegyében. Ja, meg az illem. Egyébként oké.
A mai világ a szubkultúra aranykora.
Az értelmiség cserben hagyta a társadalmat tán ezért sem figyel rá a társadalom.
@@zsolttakacs4223 Méltatlanul alulértékelt komment!
Maximálisan egyetértek.
Ostoba közhely.
A kultúrának nincs kultúrája. De ez tök normális ügymenet civilizációk összeomlása során. A neten szügyig gázolunk az ingyenes tartalmakban. Márpedig ami ingyé' van, az "annyit is ér" - szól a sok évezredes idomítás. Magyarán az egész kultúrtörténet csak valami úri huncutság, sallang, körülmény. Nehogy már ne higgye el az újmajom, hogy bármi jót csakis valami rosszal lehet kibizniszelni az élettől! Áldozatkultusz nélkül még a végén el kellene fogadni, hogy az emergencia intézménye mentén a létlehetőségek száma voltaképpen végtelen, s, hogy az életet a vele való kényszerűvé köpült (s meddő) üzletelgetés helyett életszerűbb lenne megélni. Végül még megnyilvánulhatna némi organikus evolúció - lenne értelme az életnek, lenne perspektíva meg szolidalitás... mondjuk a korrupció, a babonák, meg a fortélyos félelem helyett. Persze ennek nincs túl nagy piaca ott, ahol az utolsó koncokon megy a marakodás, és a nemzedékek sokasága során a kollektív tudattalanban vert összkomfortos tanyát a kognitív disszonancia.
Kukorelly for president!!!!!
Előbb definiálni kellene, mit jelent az, hogy értelmiség! (Több generációs értelmiségi vagyok mindkét ágon) Milyen készségek, képességek, milyen irányú tudás, műveltség tartozik ebbe a kategóriába?!
Olvasottság és érdeklődés. Sok tanár, orvos, jogász ismerősöm évek óta egy könyvet sem olvasott. Kivéve szakirodalmat, ami kötelező.
Akkor ők értelmiségiek?