Koren Miklós: Mit adtak nekünk a multik? (Szexi közgazdaságtan)

Gyötrik Magyarországot a multik, vagy áldás számunkra a létezésük?
Hoznak is valamit, vagy csak visznek?
Alacsonyabbak lesznek miattuk a bérek, vagy éppen nekik köszönhetően nőnek?
A multi, vagy a magyar kkv a termelékenyebb?
Koren Miklós előadása a Szexi közgazdaságtan konferenciáján.
Koren Miklós: Mit adtak nekünk a multik?
Budapest, 2013. november 20.

Magyar determining competitive pay for ordinary people can no longer be deferred.
Magyar átlagemberek versenyképes bérezésének megállapítása már nem tűr halasztást.
Válasz ·

[@BodisKrisztian]

Ha nem vesszük figyelembe egy vállalat működésekor, az országunk fizetési mérlegére gyakorolt hatását, akkor ezek az adatok önmagukban nem mutatnak teljes képet. Ez persze nem attól függ, hogy egy vállalat multi-e vagy sem, de egyéb statisztikai kimutatások alapján a multik jelentősen több kárt tesznek ebben a kérdésben, azaz sokkal több pénz folyik el rajtuk keresztül, mint a hazai cégek esetében (ez a cikk csak az osztalékokról szól, amibe az importáru forgalma még nincs is benne: goo.gl/9MSISp).
Ez pedig azért baj, mert a jelenlegi devizaadósságunk visszafizetésének lehetőségét sokkal nagyobb mértékben korlátozza a multik által kifolyó deviza értéke, mint a hazai vállalatok esetében.
Ha pedig minden vállalat még annyit is adózna a jelenlegi mellett, mint amennyi államadósságot termel a devizagazdálkodásával, ill. a fizetési mérlegre gyakorolt hatásával, akkor lenne csak teljes a kép, hogy ki mennyivel építi a közös (nemzet)gazdaságunkat, ezért így lenne teljes a kép is arról, hogy mit kaptunk a multiktól, és szvsz. a multik ebben jelentősen alulmaradnának.
Továbbá szerintem előnyös lenne megkülönböztetni a multik közt kétféle működési formát is: a termelő multit, aki itt nálunk inkább csak exportra gyártat velünk, és a kereskedő multit, aki inkább nem gyártat semmit, csak piacot "rabol" (és így hasonlóan a hazai vállalatokat is meg lehetne különböztetni, akik itt gyártatnak, és esetleg többnyire kereskednek is vagy nem termelnek semmit, és inkább csak importáruval kereskednek). Míg a termelő multi ebben az esetben támogatja a fizetési mérleg pozitív egyenlegét, mint pl. feltételezéseim szerint a Mecedes gyár, addig a kereskedő multi pusztítja a fizetési mérleget, mint pl. a Tesco.
Aztán a termelékenység mellett (általában azzal ellentétes irányban) a foglalkoztatási arány is értékelhető lehetne egy adott vállalat megítélésében, mert amíg pl. a Tesco kb. 740 milliárd Ft-os forgalmával kb. 25000 főt foglalkoztatott, addig a CBA kb. 490 milliárdos forgalmával kb. 77000 főt foglalkoztatott. Ez azért érdekes, mert ebben az esetben sokkal "gazdaságépítőbb" cselekedet részemről a CBA-ban vásárolnom, mert az ott elköltött pénzemmel több embernek adok munkát itthon, mint a Tescoban elköltött pénzemmel, miközben ezen nézőpont szerint jelentéktelennek tűnő mértékben vettem meg más áron és más minőségben ugyanazt az árut, mint a Tescoban.
"A demokrácia a pénztárnál kezdődik": goo.gl/xAL4co