Régen fel sem tűnt, hogy ilyen jó zenéje van Roy és Ádám-nak. Fiatal voltam és a rossz zenét hallgattam, mert más is azt hallgatta, aztán elkezdtem a zenével komolyabban foglalkozni és állítom, nagyszerű muzsika!
Én csak annyit mondok vazze, hogy nálam az a jó zene, amivel a zenész (hangján, hangszerén) megdolgozik. Ez jó zene. Csinálja utánuk mondjuk ezt a számot a győzike meg az espé meg a többi silány nulla és máris elismerem őket....
Zene: A szám már akkor is az erőltetett sztárkultuszt és a popipar keménységét mutatta be, de olyan hitelesen, hogy maga a szám is erőltetett és popipari lett. Ráillik a sláger definíció: A füleden megy be, és a könyöködön jön ki. Klip: Ezt a fehér háttér előtti ugrálást már fél perc után unalmas nézni. Értékelés: *** napimagyarklip blog hu
A szöveg silány, a dallam egyhangú, a klip unalmas. Nem sértés, de láttam már ennél jobbat is, és a túl nagy egóval rendelkező embereknek kicsit vissza kellene fogniuk magukat.
A dal egy jó nagy adag szarkazmus, tökéletesen tálalva. Sok dal úgy születik meg, hogy az adott szerzők egyes szám első személyben írják meg a dalt, ezáltal még jobban hangsúlyozva az adott dal témáját, szövegét. A zene, a szöveg pont ezt sugallja, de még a videoklip is, hogy a bugyuta 90-es évek zenéi milyen semmitmondóak, de mégis mennyire felkarolták őket, és ez szépen behatárolta az egójukat is. Magyarországon is rengeteg ilyen "hulladék" jött ki a szalagon, de mivel ez volt a menő, így kifizetődő volt. Tehát konklúzió: Roy és Ádám tökéletesen kiparodizálta a 90-es évek popzenei "hulladékát." Az már más tészta, hogy valakik nem tudják felfogni. :)
A szövegét tekintve elég primitív. nem ismerve az előadókat az tűnik ki az énekesről, hogy az " Én " mint személyesnévmás többszöri megjelenése arra utal, hogy nagy benne az "EGÓ" Minden az "ÉN"-je körül forog. Zenei szerkezetében sem változatos. Olyan megszerkesztett erőltetett a korreográfia is. Bocs ezekért a kritikákért. De nekem ez jött le a zenehallgatáskor. ezt nem bántásnak szántam, hanem személyes meglátásom. Csakis az építő kritika jegyében tettem. Egy muzsikus.
Видеоклипы
2024 ben is kiráz a hideg ettől a daltól.
"Én nevelgettem, tökéletesítettem
én teremtettem s végül magamat a zenének elneveztem..."
Régen fel sem tűnt, hogy ilyen jó zenéje van Roy és Ádám-nak. Fiatal voltam és a rossz zenét hallgattam, mert más is azt hallgatta, aztán elkezdtem a zenével komolyabban foglalkozni és állítom, nagyszerű muzsika!
személy szerint örülnék ha az ilyen számok váltanák le a jelenlegi csapból folyó számokat
ez most is így van
Hallható a Retró rádión. Nagyon jó zene, király 90-es évek hangulat van tőle, főleg amikor a 90-es években -98-tól gyártott Volvo S80-asomban szól.
El tudnám képzelni, hogy valaki az előadása előtt azt mondaná "Fogadjátok szeretettel ezt a szerény kis számot"
xddd
Az örökké aktuális szám...
Én csak annyit mondok vazze, hogy nálam az a jó zene, amivel a zenész (hangján, hangszerén) megdolgozik. Ez jó zene. Csinálja utánuk mondjuk ezt a számot a győzike meg az espé meg a többi silány nulla és máris elismerem őket....
Az érzés a lényeg, amit átélhetsz miköben hallgatod. ...szerintem
✌☝☝☝☝☝☝☝☝☝☝☝☝☝☝☝☝🙏
Nagy királyok
2023?
@zubuxy Ízlések is pofonok, de szvsz a maga idejében ez is nagy celeb szemétnek számított.
Helo
Csordás Ákos még jobban elénekelte :D
Zene: A szám már akkor is az erőltetett sztárkultuszt és a popipar keménységét mutatta be, de olyan hitelesen, hogy maga a szám is erőltetett és popipari lett. Ráillik a sláger definíció: A füleden megy be, és a könyöködön jön ki.
Klip: Ezt a fehér háttér előtti ugrálást már fél perc után unalmas nézni.
Értékelés: ***
napimagyarklip blog hu
A szöveg silány, a dallam egyhangú, a klip unalmas. Nem sértés, de láttam már ennél jobbat is, és a túl nagy egóval rendelkező embereknek kicsit vissza kellene fogniuk magukat.
A dal egy jó nagy adag szarkazmus, tökéletesen tálalva. Sok dal úgy születik meg, hogy az adott szerzők egyes szám első személyben írják meg a dalt, ezáltal még jobban hangsúlyozva az adott dal témáját, szövegét. A zene, a szöveg pont ezt sugallja, de még a videoklip is, hogy a bugyuta 90-es évek zenéi milyen semmitmondóak, de mégis mennyire felkarolták őket, és ez szépen behatárolta az egójukat is. Magyarországon is rengeteg ilyen "hulladék" jött ki a szalagon, de mivel ez volt a menő, így kifizetődő volt. Tehát konklúzió: Roy és Ádám tökéletesen kiparodizálta a 90-es évek popzenei "hulladékát." Az már más tészta, hogy valakik nem tudják felfogni. :)
kicsit vissza kéne venni az arcból
A szövegét tekintve elég primitív. nem ismerve az előadókat az tűnik ki az énekesről, hogy az " Én " mint személyesnévmás többszöri megjelenése arra utal, hogy nagy benne az "EGÓ" Minden az "ÉN"-je körül forog.
Zenei szerkezetében sem változatos. Olyan megszerkesztett erőltetett a korreográfia is. Bocs ezekért a kritikákért. De nekem ez jött le a zenehallgatáskor. ezt nem bántásnak szántam, hanem személyes meglátásom. Csakis az építő kritika jegyében tettem. Egy muzsikus.
Szövegértés, a muzsika szubjektív.
Nem nagyon tetszett érteni a szöveget... :)
én tudom kik ők..magát viszont én nem ismerem drága Gál Istvánné 😂