A megfigyelés nem a részecskét készteti , hanem a "hullámfüggvényt" hogy részecskévé összpontosuljon, mert a megfigyelés előtt nincs részecske. Az a szó hogy "kényszeríti" nem mondom hogy nem jó, csak furcsán hangzik, mert nincs reakció. A megfigyeléssel hajszálpontosan egyidőben váltódik ki a hullámfüggvény "összeomlása", vagy megszűnése, vagy átalakulása. Nincs megfigyelhető vagy mérhető reakció a Megfigyelő, és a hullám vagy részecske között, az átalakulás tükörpontos, és mindig ugyanazt az eredmény jön ki. A hogyant nem láthatjuk, mert vagy ez van vagy az, és nem kerül időbe a váltás, gyakorlatilag a fizikai szabályok már itt értelmüket vesztik, mert nem kerül időbe a "váltás".
A megfigyelés készteti arra a részecskét, hogy felvegyen egy pozíciót, jól magyarázta a srác.
A megfigyelés nem a részecskét készteti , hanem a "hullámfüggvényt" hogy részecskévé összpontosuljon, mert a megfigyelés előtt nincs részecske. Az a szó hogy "kényszeríti" nem mondom hogy nem jó, csak furcsán hangzik, mert nincs reakció. A megfigyeléssel hajszálpontosan egyidőben váltódik ki a hullámfüggvény "összeomlása", vagy megszűnése, vagy átalakulása. Nincs megfigyelhető vagy mérhető reakció a Megfigyelő, és a hullám vagy részecske között, az átalakulás tükörpontos, és mindig ugyanazt az eredmény jön ki. A hogyant nem láthatjuk, mert vagy ez van vagy az, és nem kerül időbe a váltás, gyakorlatilag a fizikai szabályok már itt értelmüket vesztik, mert nem kerül időbe a "váltás".
@@germanlearning6951 azt tudod, hogy a megfigyelés lényegében egy bármely apró kölcsönhatás. Pl egy fotonnal ütközik..
@@gaborszepesi958 Igen a fotonütközés viszont már megfigyelt dolog.