Ismét hasznos információkhoz jutottunk, persze a professzor úr kollégái az előadáson hallottakat már biztos tudták. Minden jó előadás újabb kérdéseket vet fel. Most az egyik ilyen kérdés talán az lehet, hogy a Magyarországgal kapcsolatos rész foglalkozik a belső dilemmákkal és a döntések kialakulásának az összetettségével, a külföldi döntések elemzése során pedig épp csak meg lett említve, hogy pl. “sokáig tartott”. Ha megismerhetnénk más európai hatalmak belső dilemmáit, azzal rengeteg új információhoz juthatnánk. Ilyeneket a magyar közéletben szinte csak a Szovjetúnióról és a Magyarországgal szomszédos országokról lehet hallani.
Köszönöm Krisztián! Ismét egy új tartalmat hozó, a témát szélesebb körben bejáró előadás, mely folyamatosan érdekes és élvezetes. Ismét csak várom a következőt! László
Elismerésem, hogy az alapvetően atlantista (nyugatbarát) Ungváry egy teljesen higgadt és objektív elemzést adott egy olyan helyzetről, amely lassan megint ismételni látszik magát jelen korunkban.
Ez a komment azért nagyon érdekes mert azt implikálja, hogy a mai ellenséges felek valamelyike nem ilyen objektív módon gondolkodik a náci Németország sztorijáról. Hogy melyik, azt a fantáziára bízom
@@martonk Félreértett, vagy én nem fogalmaztam egyértelműen: nem arról van szó, hogy ki és hogyan gondolkodik MOST a náci Németországról, hanem arról akartam írni, hogy a MOSTANI hatalmak hogyan gondolkodnak az akkori helyzethez nagyon hasonlító MOSTANI helyzetről. Pont olyan ostoba és kretén módon, mint akkor.
Esetedben az atlantista azt jelenti hogy nem a magyar szélsőjobb legendáit sorolja fel az elemzéseiben? Örülök hogy ellenérzéseidet leküzdve meghallgattad, a tények makacs dolgok.
@@dr.d.j.laszlo Tartok tőle, hogy az angolok, amerikaiak sem a második világháború előtt, sem most nem gondolkodtak "ostoba és kretén" módon, hanem nagyon is tudatoson irányították és irányítják az eseményeket. Az a feltételezés, hogy ostobán gondolkoztak, vagy túl jóhiszeműek voltak már egy bizonyos mentegetés. Túl sokszor következett be az angol történelemben, és a sokkal rövidebb amerikai történelemben is, a szövetségesek, szerződési partnerek cserbenhagyása annál, hogy ezt csupán az "ostoba és kretén" gondolkodás számlájára írjuk.
@@dr.d.j.laszlo Tartok tőle, hogy az angolok, amerikaiak sem a második világháború előtt, sem most nem gondolkodtak "ostoba és kretén" módon, hanem nagyon is tudatoson irányították és irányítják az eseményeket. Az a feltételezés, hogy ostobán gondolkoztak, vagy túl jóhiszeműek voltak már egy bizonyos mentegetés. Túl sokszor következett be az angol történelemben, és a sokkal rövidebb amerikai történelemben is, a szövetségesek, szerződési partnerek cserbenhagyása annál, hogy ezt csupán az "ostoba és kretén" gondolkodás számlájára írjuk.
Nagyon érdekes előadás! A videóval kapcsolatban egy kritikám van: azt értem, hogy a kérdéseket nem vágták be, de a felugró kérdőjel helyett ki lehetett volna írni, hogy mi volt a kérdés.
Az 55. percnél szó van a “hadüzenetekről” ill azok hiányáról. Kérdésem lenne, Magyarország hogyan került hadiállapotba az USA-val? Igaz-e az a történet, hogy a mi hadüzenetünket az olaszországi magyar nagykövet adta át kissé komikus körülmények között az amerikai félnek?
Nem biztos, hogy igaz, de tartalmilag biztos, hogy igaz! :)))) Egy tenger nélküli királyság, amelyiknek a vezetője egy admirális és amely országnak semmilyen követelése sincs az USA-val szemben, viszont annál több elszámolnivalója lenne a szövetségeseivel kapcsolatban....:))))))))))))))))))))))))
Érdekes előadás volt, de lenne néhány kérdésem. Az szép, hogy „vasakban” mekkora fölényük volt, de a társadalmuk belső állapota mennyire tette lehetővé az erőteljes fellépést? A hidegháborút azért is nyerte meg a Nyugat, mert gazdasági és haditechnikai és kiképzési fölényük mellett társadalmuk egységes volt. A jobb,-és balközép erők szilárdan uralták saját térfelüket, és noha gazdasági, szociálpolitikai, kulturális kérdésekben eltért a programjuk, de a demokrácia alapértékeinek védelmében egyetértettek. 1918 után Franciaországban nem ez volt a helyzet. A jobboldal természetesen antikommunista lett, részint ideológiai-politikai okokból, részint azért mert a bolsevik vezetés felmondta a kölcsönök törlesztését, amivel több millió francia kisbefektetőt hozott nehéz helyzetbe. A baloldalon a szocialisták is nehéz helyzetbe kerültek: míg máshol a kisebbség szakadt ki a pártból és vált kommunistává addig itt az 1920. december 25-én Tours-ban kezdődött 18. kongresszuson a szocialista küldöttek 70%-adöntött úgy, hogy átlép a Kominternbe. A 68 parlamenti képviselőből 50, Léon Blum vezetésével a Szocialista Pártban maradt. Ő a háborúban a Közmunka Minisztérium titkárságának vezetője volt. A szakítás fő oka itt érhető tetten: a párt tagja volt az ún. háborús egységkormánynak és akkor sem léptek ki belőle mikor a háború ellen fellépő aktivistákkal szemben rendőrségi retorzió indult. Ez nem csak a küldöttek, hanem a tagság többségének dühét is kiváltotta, ők is átléptek. Ezért a baloldalon a meghatározó erő a szélsőbal lett és maradt az 1970-es évekig. Amely a Komintern parancsára háborút indított a szociálfasisztának bélyegzett szocialisták ellen, mely eltartott Hitler hatalomra jutásáig. Ez a hatalomra jutás azért sem váltott ki a jobboldalon félelmet, mert az első 2 hónapban szétzúzta a SZU-n kívüli Európa legerősebb kommunista pártját, mely az 1932. november 6-i választáson a szavaztok 16,9%-át szerezte meg, amivel 100 képviselőt küldött az 582 tagú Reichstagba. A KPD szétzúzása nemcsak a szélsőjobbon, hanem a hagyományos és jobbközép oldalon is osztatlan örömet váltott ki, az antiszemitizmus szintén elismerést váltott ki a francia jobboldal nagy többségénél. A KPD szétverése után Nyugat-Európa legerősebb kommunista pártjává váló FKP viszont osztatlan félelmet. Mely az 1936. április- májusi választásokon a 608 parlamenti helyből 72 helyet szerzett meg (az egész Népfront 386-ot). A Léon Blum vezette Népfront kormány június 4-én alakult még. Működése alatt több fontos intézkedést hozott: „törvényt alkotott a sztrájkjogról, a heti munkaidőt 48 óráról 40 órára csökkentette, a fizetéseket átlagosan 12%-kal növelte, a dolgozóknak kéthetes fizetett szabadságot és a szabadságra utazóknak 40%-os vasúti utazási kedvezményt biztosított.” De mivel nem tudta kivezetni az országot a válságból, a béremeléseket megette az infláció, elmaradt a nyugdíjreform, továbbá a jobboldal folyamatos riogatása a bolsevik hatalomátvétellel oda vezetett, hogy a radikálisok kiléptek a koalícióból,szövetségre léptek a jobboldali pártokkal, az új, Daladier- kormány 1938 április 12-én alakult meg. Hitler olyan időpontban vonult be a Rajna- vidékre amikor dúlt az élet-halál kérdésnek tekintett választási kampány és olyan időben hajtotta végre az Anschlusst amikor épp kormányválság volt Franciaországban. A Daladier-kormány első intézkedéseinek egyike volt a 40 órás munkahét visszavonása, ez sem erősítette a társadalmi kohéziót. Ilyen állapotban érte Franciaországot a szeptemberi válság. Kb. olyan lehetett a helyzet, mint amit most 2024-ben az amerikai elnökválasztási kampány alatt láthattunk. Egymással szóba nem álló, nem ellenfélnek, hanem ellenségnek tekintő politikai pártok. Szerintem esélytelen volt.
Remek előadás. Számomra valahogy Szűcs Jenő könyve jut eszembe Európa régióiról, ebből következően pedig a mintázat: hogyan kezeli Nyugat-Európa Közép-Európát... örülnék, ha tévednék...
@@gusztavgezenguz4661 ha nem tudom kontrollalni a kohogest, akkor inkabb megneztem volna videorol, minthhogy ketpercenkent krakognek - szerintem tahosag - a fertozesveszelyt nem szamitva
Két idézet Ungváry Krisztián: "A második világháború" című, 2005-ben megjelent könyvéből (108-109. oldal)., melyek teljesen más megvilágításba helyezik Bárdossy szerepét a háborúba lépés szempontjából, ahhoz képes ahogyan Ungváry itt most előadta. Meglehetősen furcsa, hogy erről ebben a "zseniális" előadásában egy árva szót sem ejtett. Netán már nem emlékszik a saját könyvére? "Horthy Miklós a kassai provokációról ... Nem kímélhetem meg Bárdossyt attól a szemrehányástól, hogy azokban a válságos napokban eltitkolta előttem moszkvai követünk egyik táviratát, melyről csak három évvel később értesültem. Ekkor Bárdossy, nyomatékos kérdésemre, be is ismerte ezt a tényt. Kristóffy követ távirata azt a jelentést tartalmazta, hogy Molotov Magyarország semleges magatartása esetére az erdélyi kérdésben a Szovjet támogatását helyezte kilátásba. Ennek az ajánlatnak komolyságára vallott, hogy követségünknek június 23-át követőleg még nyolc napon át lehetővé tették, hogy a szokásos rejtjeles táviratok útján érintkezzék Budapesttel. Moszkva ezen kívül erélyesen cáfolta, hogy a magyar városok ellen intézett „kihívó” bombatámadásokat szovjet repülőgépek hajtották volna végre." "Jegyzetek 1. Molotov június 23-án magához kérette Kristóffyt és közölte vele, hogy a Szovjetuniónak nincs követelése vagy támadó szándéka Magyarországgal szemben, sőt nincs kifogása további erdélyi revíziós követelései ellen sem (nem meglepő, hiszen Románia ugyanis ekkor már hadat üzent a Szovjetuniónak)."
az új könyvben ez tárgyalva van, a 175-176. oldalon, az erdélyi kérdésben nem hangzott el jövőre szóló ígéret, ez tévesen terjedt el Érdekes a megközelítés hogy ha 2005-ben így gondolta akkor örökre így kéne gondolnia, a tudomány lényege az hogy folyamatosan átértékeli az ismereteket, amikor új tények kerülnek napvilágra. Az új könyv ebből a szempontból jelentős új forrásokat mutat be, legfőképpen Bárdossy és Sztójay bizonyos leveleit a kritikus napokból, ezekből, valamint további 2005 óta publikált tudományos munkákból (lásd pl. a konkrét kérdésben Kolontári Attila 2009-es publikációját), merítve jelentősen átértékelte Bárdossy szerepét a történtekben. A könyv jó, olvasmányos, ajánlom.
@@oszinteorult És 2005-ben talán nem korabeli dokumentumok alapján írta meg az idézett szövegét? Vagy csak fantáziált egyet? Ilyen felületesen végezte a történészi munkáját? Ezen alapon akkor erős fenntartással kell olvasni minden művét, hiszen majd egy következőben lehet, hogy megcáfolja saját magát. Ja és miféle "új könyv"-ről van szó? Mi a címe?
@@ferenczsila jól értem tehát, valaki aki egy szimpla Google keresésre is lusta ("Ungváry Krisztián új könyve") számonkéri a szerzőt hogy 20 évvel ezelőtt miért nem ásott elő minden elképzelhető forrást az összes irattárak legmélyéről. 2005-ben is a rendelkezésre álló forrásokból dolgozott, most is - a tudomány fejlődik.
@@oszinteorult Sok karaktert megspórolhatott volna, ha csupán leírja a könyv címét. De nyilván a terelés volt a cél, mert arra nincs válasza, hogy miért tette közzé Ungváry 2005-ben azt, amit idéztem tőle. De a lényegről tudna valamit mondani? Vagyis hogy miféle új tények és honnan kerültek elő, amelyek felülírják a 2005-ös helyzetképet? Talán nem igaz a moszkvai magyar nagykövet jelentése Molotov közléséről? Vagy igaz, csak Horthy hazudott, hogy erről őt Bárdossy nem tájékoztatta időben? És végül: mi akadályozta meg Ungváryt, hogy a hosszú előadásában erről a kérdéskörről egy szót se ejtsen? Ugye ez volt az eredeti kérdésem, amire meg sem próbált érdemben reagálni.
Ez nem politikai állás foglalás. Egy szembesíteni kísérlet a történelmi döntéshozatal baromság ára, és az akkori politikusok felelőtlen gondolkodásának megvilágítás ára!
A magyar youtube egyik legertekesebb csatornaja. Koszonjuk!
Zsenialis eloadas. Remelem eljutunk oda elobb utobb, hogy ez a tudas lassan atszivarog a tankonyveinkbe is
Köszönöm hiánypótló és példaértékű munkáját mind kutatásban mind emberi minőségében!
Köszönjük, hogy ott lehettünk.
Kedves Krisztián köszönöm szépen a munkáját..... és a kovetkezesseget..
Ismét hasznos információkhoz jutottunk, persze a professzor úr kollégái az előadáson hallottakat már biztos tudták. Minden jó előadás újabb kérdéseket vet fel. Most az egyik ilyen kérdés talán az lehet, hogy a Magyarországgal kapcsolatos rész foglalkozik a belső dilemmákkal és a döntések kialakulásának az összetettségével, a külföldi döntések elemzése során pedig épp csak meg lett említve, hogy pl. “sokáig tartott”. Ha megismerhetnénk más európai hatalmak belső dilemmáit, azzal rengeteg új információhoz juthatnánk. Ilyeneket a magyar közéletben szinte csak a Szovjetúnióról és a Magyarországgal szomszédos országokról lehet hallani.
Nagyon jó előadás volt! Remélem több ilyenre is sor kerülhet!
Köszönjük! És ezek tényleg csak címszavak voltak - remélem, lesz folytatás!
Óriás köszönet y zseniális előadás 🎉🎉🎉🎉
Nagyon vártam, köszönöm!
Elég meglepő adatok. Láthatólag a gyors kommunikáció hiánya vezetett Nyugat-Európa eleséséhez a második háború elején 1940-ben.
Nagyon jó elöadás! 👍
köszönöm szépen a munkáját.
Köszönjük!
Köszönöm Krisztián! Ismét egy új tartalmat hozó, a témát szélesebb körben bejáró előadás, mely folyamatosan érdekes és élvezetes.
Ismét csak várom a következőt! László
Elismerésem, hogy az alapvetően atlantista (nyugatbarát) Ungváry egy teljesen higgadt és objektív elemzést adott egy olyan helyzetről, amely lassan megint ismételni látszik magát jelen korunkban.
Ez a komment azért nagyon érdekes mert azt implikálja, hogy a mai ellenséges felek valamelyike nem ilyen objektív módon gondolkodik a náci Németország sztorijáról. Hogy melyik, azt a fantáziára bízom
@@martonk Félreértett, vagy én nem fogalmaztam egyértelműen: nem arról van szó, hogy ki és hogyan gondolkodik MOST a náci Németországról, hanem arról akartam írni, hogy a MOSTANI hatalmak hogyan gondolkodnak az akkori helyzethez nagyon hasonlító MOSTANI helyzetről. Pont olyan ostoba és kretén módon, mint akkor.
Esetedben az atlantista azt jelenti hogy nem a magyar szélsőjobb legendáit sorolja fel az elemzéseiben? Örülök hogy ellenérzéseidet leküzdve meghallgattad, a tények makacs dolgok.
@@dr.d.j.laszlo
Tartok tőle, hogy az angolok, amerikaiak sem a második világháború előtt, sem most nem gondolkodtak "ostoba és kretén" módon, hanem nagyon is tudatoson irányították és irányítják az eseményeket.
Az a feltételezés, hogy ostobán gondolkoztak, vagy túl jóhiszeműek voltak már egy bizonyos mentegetés. Túl sokszor következett be az angol történelemben, és a sokkal rövidebb amerikai történelemben is, a szövetségesek, szerződési partnerek cserbenhagyása annál, hogy ezt csupán az "ostoba és kretén" gondolkodás számlájára írjuk.
@@dr.d.j.laszlo
Tartok tőle, hogy az angolok, amerikaiak sem a második világháború előtt, sem most nem gondolkodtak "ostoba és kretén" módon, hanem nagyon is tudatoson irányították és irányítják az eseményeket.
Az a feltételezés, hogy ostobán gondolkoztak, vagy túl jóhiszeműek voltak már egy bizonyos mentegetés. Túl sokszor következett be az angol történelemben, és a sokkal rövidebb amerikai történelemben is, a szövetségesek, szerződési partnerek cserbenhagyása annál, hogy ezt csupán az "ostoba és kretén" gondolkodás számlájára írjuk.
Nagyon érdekes előadás! A videóval kapcsolatban egy kritikám van: azt értem, hogy a kérdéseket nem vágták be, de a felugró kérdőjel helyett ki lehetett volna írni, hogy mi volt a kérdés.
Köszönöm! 👍
A baj, hogy nem tanulunk...
Köszönöm 😊
Zsenialis eloadas
Nagyon hasznos és érdekes lenne egy videó Horthy Miklósról is.
👌👌😉 okos 👑
Az 55. percnél szó van a “hadüzenetekről” ill azok hiányáról. Kérdésem lenne, Magyarország hogyan került hadiállapotba az USA-val? Igaz-e az a történet, hogy a mi hadüzenetünket az olaszországi magyar nagykövet adta át kissé komikus körülmények között az amerikai félnek?
Nem biztos, hogy igaz, de tartalmilag biztos, hogy igaz! :)))) Egy tenger nélküli királyság, amelyiknek a vezetője egy admirális és amely országnak semmilyen követelése sincs az USA-val szemben, viszont annál több elszámolnivalója lenne a szövetségeseivel kapcsolatban....:))))))))))))))))))))))))
Köszönöm! Érdekes, egyes magyar politikusok ma is állítják, ma sem vitatják Horthy Miklós kormányzó felelősséget!
Érdekes előadás volt, de lenne néhány kérdésem. Az szép, hogy „vasakban” mekkora fölényük volt, de a társadalmuk belső állapota mennyire tette lehetővé az erőteljes fellépést? A hidegháborút azért is nyerte meg a Nyugat, mert gazdasági és haditechnikai és kiképzési fölényük mellett társadalmuk egységes volt. A jobb,-és balközép erők szilárdan uralták saját térfelüket, és noha gazdasági, szociálpolitikai, kulturális kérdésekben eltért a programjuk, de a demokrácia alapértékeinek védelmében egyetértettek.
1918 után Franciaországban nem ez volt a helyzet. A jobboldal természetesen antikommunista lett, részint ideológiai-politikai okokból, részint azért mert a bolsevik vezetés felmondta a kölcsönök törlesztését, amivel több millió francia kisbefektetőt hozott nehéz helyzetbe. A baloldalon a szocialisták is nehéz helyzetbe kerültek: míg máshol a kisebbség szakadt ki a pártból és vált kommunistává addig itt az 1920. december 25-én Tours-ban kezdődött 18. kongresszuson a szocialista küldöttek 70%-adöntött úgy, hogy átlép a Kominternbe. A 68 parlamenti képviselőből 50, Léon Blum vezetésével a Szocialista Pártban maradt. Ő a háborúban a Közmunka Minisztérium titkárságának vezetője volt. A szakítás fő oka itt érhető tetten: a párt tagja volt az ún. háborús egységkormánynak és akkor sem léptek ki belőle mikor a háború ellen fellépő aktivistákkal szemben rendőrségi retorzió indult. Ez nem csak a küldöttek, hanem a tagság többségének dühét is kiváltotta, ők is átléptek. Ezért a baloldalon a meghatározó erő a szélsőbal lett és maradt az 1970-es évekig. Amely a Komintern parancsára háborút indított a szociálfasisztának bélyegzett szocialisták ellen, mely eltartott Hitler hatalomra jutásáig.
Ez a hatalomra jutás azért sem váltott ki a jobboldalon félelmet, mert az első 2 hónapban szétzúzta a SZU-n kívüli Európa legerősebb kommunista pártját, mely az 1932. november 6-i választáson a szavaztok 16,9%-át szerezte meg, amivel 100 képviselőt küldött az 582 tagú Reichstagba. A KPD szétzúzása nemcsak a szélsőjobbon, hanem a hagyományos és jobbközép oldalon is osztatlan örömet váltott ki, az antiszemitizmus szintén elismerést váltott ki a francia jobboldal nagy többségénél. A KPD szétverése után Nyugat-Európa legerősebb kommunista pártjává váló FKP viszont osztatlan félelmet. Mely az 1936. április- májusi választásokon a 608 parlamenti helyből 72 helyet szerzett meg (az egész Népfront 386-ot). A Léon Blum vezette Népfront kormány június 4-én alakult még. Működése alatt több fontos intézkedést hozott: „törvényt alkotott a sztrájkjogról, a heti munkaidőt 48 óráról 40 órára csökkentette, a fizetéseket átlagosan 12%-kal növelte, a dolgozóknak kéthetes fizetett szabadságot és a szabadságra utazóknak 40%-os vasúti utazási kedvezményt biztosított.” De mivel nem tudta kivezetni az országot a válságból, a béremeléseket megette az infláció, elmaradt a nyugdíjreform, továbbá a jobboldal folyamatos riogatása a bolsevik hatalomátvétellel oda vezetett, hogy a radikálisok kiléptek a koalícióból,szövetségre léptek a jobboldali pártokkal, az új, Daladier- kormány 1938 április 12-én alakult meg. Hitler olyan időpontban vonult be a Rajna- vidékre amikor dúlt az élet-halál kérdésnek tekintett választási kampány és olyan időben hajtotta végre az Anschlusst amikor épp kormányválság volt Franciaországban. A Daladier-kormány első intézkedéseinek egyike volt a 40 órás munkahét visszavonása, ez sem erősítette a társadalmi kohéziót. Ilyen állapotban érte Franciaországot a szeptemberi válság. Kb. olyan lehetett a helyzet, mint amit most 2024-ben az amerikai elnökválasztási kampány alatt láthattunk. Egymással szóba nem álló, nem ellenfélnek, hanem ellenségnek tekintő politikai pártok. Szerintem esélytelen volt.
Remek előadás. Számomra valahogy Szűcs Jenő könyve jut eszembe Európa régióiról, ebből következően pedig a mintázat: hogyan kezeli Nyugat-Európa Közép-Európát... örülnék, ha tévednék...
Párhuzamok
Hats off
Csak a mikrofonon keresztül nem jön át, vagy a közönség ennyire nem volt reakcióképes? 😅
Nagyon érdekes előadás természetesen
a kronikus kohogok igazan otthon maradhattak volna
Te kihagytad volna ezt az előadást ?
Őszintén...
@@gusztavgezenguz4661 ha nem tudom kontrollalni a kohogest, akkor inkabb megneztem volna videorol, minthhogy ketpercenkent krakognek - szerintem tahosag - a fertozesveszelyt nem szamitva
Két idézet Ungváry Krisztián: "A második világháború" című, 2005-ben megjelent könyvéből (108-109. oldal)., melyek teljesen más megvilágításba helyezik Bárdossy szerepét a háborúba lépés szempontjából, ahhoz képes ahogyan Ungváry itt most előadta. Meglehetősen furcsa, hogy erről ebben a "zseniális" előadásában egy árva szót sem ejtett. Netán már nem emlékszik a saját könyvére?
"Horthy Miklós a kassai provokációról ... Nem kímélhetem meg Bárdossyt attól a szemrehányástól, hogy azokban a válságos napokban eltitkolta előttem moszkvai követünk egyik táviratát, melyről csak három évvel később értesültem. Ekkor Bárdossy, nyomatékos kérdésemre, be is ismerte ezt a tényt. Kristóffy követ távirata azt a jelentést tartalmazta, hogy Molotov Magyarország semleges magatartása esetére az erdélyi kérdésben a Szovjet támogatását helyezte kilátásba. Ennek az ajánlatnak komolyságára vallott, hogy követségünknek június 23-át követőleg még nyolc napon át lehetővé tették, hogy a szokásos rejtjeles táviratok útján érintkezzék Budapesttel. Moszkva ezen kívül erélyesen cáfolta, hogy a magyar városok ellen intézett „kihívó” bombatámadásokat szovjet repülőgépek hajtották volna végre."
"Jegyzetek 1. Molotov június 23-án magához kérette Kristóffyt és közölte vele, hogy a Szovjetuniónak nincs követelése vagy támadó szándéka Magyarországgal szemben, sőt nincs kifogása további erdélyi revíziós követelései ellen sem (nem meglepő, hiszen Románia ugyanis ekkor már hadat üzent a Szovjetuniónak)."
az új könyvben ez tárgyalva van, a 175-176. oldalon, az erdélyi kérdésben nem hangzott el jövőre szóló ígéret, ez tévesen terjedt el
Érdekes a megközelítés hogy ha 2005-ben így gondolta akkor örökre így kéne gondolnia, a tudomány lényege az hogy folyamatosan átértékeli az ismereteket, amikor új tények kerülnek napvilágra. Az új könyv ebből a szempontból jelentős új forrásokat mutat be, legfőképpen Bárdossy és Sztójay bizonyos leveleit a kritikus napokból, ezekből, valamint további 2005 óta publikált tudományos munkákból (lásd pl. a konkrét kérdésben Kolontári Attila 2009-es publikációját), merítve jelentősen átértékelte Bárdossy szerepét a történtekben.
A könyv jó, olvasmányos, ajánlom.
@@oszinteorult És 2005-ben talán nem korabeli dokumentumok alapján írta meg az idézett szövegét? Vagy csak fantáziált egyet? Ilyen felületesen végezte a történészi munkáját? Ezen alapon akkor erős fenntartással kell olvasni minden művét, hiszen majd egy következőben lehet, hogy megcáfolja saját magát.
Ja és miféle "új könyv"-ről van szó? Mi a címe?
@@ferenczsila jól értem tehát, valaki aki egy szimpla Google keresésre is lusta ("Ungváry Krisztián új könyve") számonkéri a szerzőt hogy 20 évvel ezelőtt miért nem ásott elő minden elképzelhető forrást az összes irattárak legmélyéről.
2005-ben is a rendelkezésre álló forrásokból dolgozott, most is - a tudomány fejlődik.
@@oszinteorult Sok karaktert megspórolhatott volna, ha csupán leírja a könyv címét. De nyilván a terelés volt a cél, mert arra nincs válasza, hogy miért tette közzé Ungváry 2005-ben azt, amit idéztem tőle. De a lényegről tudna valamit mondani? Vagyis hogy miféle új tények és honnan kerültek elő, amelyek felülírják a 2005-ös helyzetképet? Talán nem igaz a moszkvai magyar nagykövet jelentése Molotov közléséről? Vagy igaz, csak Horthy hazudott, hogy erről őt Bárdossy nem tájékoztatta időben?
És végül: mi akadályozta meg Ungváryt, hogy a hosszú előadásában erről a kérdéskörről egy szót se ejtsen? Ugye ez volt az eredeti kérdésem, amire meg sem próbált érdemben reagálni.
Nem semmi mennyi csúsztatás Ungvárytol...ideje lenne visszatérnie a történész szakmához a politikától..
Szokásosan jó.
Ejnye Krisztián bácsi, mindig kilóg a lóláb, hogy a nyugati sötét háttérhatalom.szekerét tolja.
Aztamindenit!
Ez nem politikai állás foglalás. Egy szembesíteni kísérlet a történelmi döntéshozatal baromság ára, és az akkori politikusok felelőtlen gondolkodásának megvilágítás ára!
Es a tanar ur "hivatalosan" konyvtaros. Minden mondata targyilagos, lenyegretoro, tartalmas.
Köszönjük!
Köszönjük!