Dragak vagytok. Nagyszeru video, tartalommal egyutt. Az oszinteseg magunkban, magunkal kezdodik. Azzal lehetsz igazan az aki szinten az, elfogad, igazan szeret, lehet kapcsolodni hozza, erett, eros es bator. Csodasak vagytok, olyan emelo nezni, hallgatni Benneteket, megelni. Koszonom.❤🙏
Sziasztok! Az őszinteségről: Egy párkapcsolat alapja az őszinteség, hogy amit gondolunk azt fel tudjuk vállalni. Nem kell játszani a másik előtt egy szerepet, mert a mindennapi életben egy túlélési stratégia lehet, ami hatalmas energiákat emészt fel. Az őszinteség sebezhetővé teszi az embert, mert felvállaljuk magunkat, megmutatjuk gyengeségeinket és erőségeinket, akkor megmutatjuk, hogy milyenek vagyunk, viszont visszatérve, egy párkapcsolatban ez az alap, ugyanúgy mint a szeretet, amit folyamatos nyílt kommunikációval lehet fenntartani! A játszmáról: A játszma megjelenése egy párkapcsolatban az egy fegyver, ami már bomlasztja a párkapcsolatot, amikor ehhez nyúlnak a pár tagjai, akkor már nem működik a köztük a szeretet, mert a másik befolyásolása a cél, tehát a másik elfogadása felül írodik! Alapjába véve tetszik a csatorna témája, tehát hajrá, így tovább! Üdvözlettel: Zorroblanco
Köszönjük szépen az értékes hozzászólást és a biztatást is! Örülünk, hogy tetszik. A továbbiakban is szívesen fogadjuk a kiegészítéseket és az építő kommenteket!
Magammal őszinte csak akkor tudok lenni, ha a viszonyítási alapom az igazság, ami nem személyes értelmű, hanem EGYetemes kell legyen. Az EGYetemes igazság megismerése után adódik a válasz, hogy hazudni az EGYetemes igazságnak fogok. Valamit, csak valamihez képest lehet meghatározni. Ha az EGYetemes igazság ismeretében vagyunk, akkor a kérdésre a válasz szintén ugyanaz, feltéve ha csak magam úgy tudom, hogy az adott hazugságom mások vagy a párom számára nem átlátszó mert ekkor a páromon keresztül hazudtam az EGYetemes igazságnak. Tudomásom van-e az EGYetemes igazságról, mert hiányaban nem tudhatom, hogy hazudok-e vagy csak hiszem az igazságot. Fantáziálgatok. Az igazságból a kérdés értelme, hogy értelmetlen a hazugság, hisz ismerjük az igazságot. A hazugság csak akkor nyer értelmet, ha nincs ismeretünk az igazságról, elkülönültünk tőle, elfelejtettük vagy lebutultunk. A lételméletben a polaritást, a szabad akarat hozza a létbe vagyis mi általunk létezik csak, addig amíg gondoljuk és vagy cselekedjük. A "nekem nem jó" kijelentés, azt feltételezi, hogy polarizálok, személyes nézőpontú vagyok. Párkapcsolatban harmónia (szimbiózis) van, nem tudok csak személyes érzelmű lenni. Párkapcsolatban a tagok vagy felek, EGYé válnak, ekkor válnak EM-BARrá (Káldeusok írása szerinti Magyar biblia). Ebben a helyzetben a személyes érzelem értelmezhetetlen. Kapcsolatban az önzetlen jóság (nem azonos a poláris struktúra jó fogalmával, ami antagonisztikus ellenéte a másik pólusnak a rossznak. A "Lyó", a róvásban a pont és körülötte a kör, ahol a pont a forrás, az EGY, a kör a KÍ áradása vagyis egy elválaszthatatlan, elkülöníthetetlen EGYség, összhang, harmónia folyamot fejez ki és ez Lyó. Az EGY megnyílvánúlt KÍ áradásának folyama LYó vagyis ez a Lyóság, hogy a megnyílvánulás folyama nem az elkülönülés általi bomlás a semmítettségbe, hanem a kettŐS vagy duális EGYség harmóniája által életre kelt világ.) áramoltatása mag és mag között kelti életre a szeretetet, majd a szerelmet, ami a boldogság alapja. A jóság áramoltatása mag és mag között teremti meg a szeretett teret, amiben ki és beteljesedhet a szerelem. A saját érzelmem nem betegíti meg a testemet, de ezt az érzelmet jóság formájában adnom, ajándékoznom kell előbb a szívem kedvesének, akitől felém, az általam küldött jóságban fűrdőzve visszaáramoltatott jósága válik bennem színekben, illatokban pompázó napsütötte virágos rétté, ez az érzelem már a szerelem. Ez a jóság így válik bennem szerelem érzelemmé és ha ezt a folyamot fenn tudjuk tartani, az a boldogság, de ehhez igaznak és jónak kell lennünk. Az énnel nem kell foglalkoznom csak szívem szerelmével, magammal Ő fog foglalkozni és ha igaz és jó vagyok vele, szerelménél több életerőre nincs szükségem mert vele még a moccanatlan csillag is kimozdítható. Tehát, a "nekem nem jó" kijelentés párkapcsolatban nem helyén való, hiszen itt nincs én és magam nem is foglalkozhatom az énnel, hiszen az személyesedési, elkülönülési folyamatot fejez ki. Az individuum az, aki az énnel foglakozik, de ebben az esetben csak akkor hazudhatjuk, hogy párkapcsolat, ha az individuum éppen ragadozik vagy gazdatestet kereső parazita. A párkapcsolat feltétele, a teljességre törekvő megismerése, az EGYé válni készülő felemnek. Az EM-BAR a pár, a két félből, tagok összhangjából harmonizálódott egész. A párosodott, EGY-esült házasodás az egészség. A személy, fél ember, vagy emberi rész (ÍZ). Bomló ember, az egészség hiánya. Bármilyen kapcsolat, csak azonos értékrenden (csak a páros lételvben) belül harmonizálható. A lét szempontjából értelmezve nem csak ezt a témát, de minden mást is az életben, nem pedig az én, az emberi személy szempontjából. Próbáljátok meg a világot a lét szemszögéből vizslatni. Ehhez ki kell lépni az énből és erre ad lehetőséget a párosodás, az EGYházasodott, összhangban párosodott kapcsolat harmóniája.
Nő: Szép az a nő? Férfi: Na most kíváncsivá tettél, hogy ezt miért kérded? ... Tud-e a nő ilyenkor őszinte lenni? Ősziteség arról szól, hogy játszmákon keresztül megszűrten mondható csak ki egy gondolat és nem mondható ki nyers valójában, mert az sértő. Erről rengetegen beszélnek. Szabad-e sértőnek lenni az őszinteségnek? És ha nem, ha játszmázni kell, akkor az még őszinte-e? Van másik út? Nem játszmázva rettegni attól, hogy amit mondok, az bunkó lesz-e vagy sem és máshogy rakni rá szűrőt, az vajon őszinte-e? Ha magamban kell előtte helyre rakni a triggereket, akár 20 alkalmas pszichológia terápiára járni, mielőtt kimondhatok egy gondolatot, lehet-e őszinte, amit mondok? Ha mindent nagyon komolyan végig kell gondolni, lehet-e őszinte? Amúgy a testbeszéd a videóban erős. Jó lenne néha látni saját magam testbeszédét :) kíváncsi lennék rá. A "felhúzom magam" trigger bizony tanító és hatalmas önismeret kell hozzá. Shadow work itt is bejön. És akkor már bejön az is, hogy akinek nincs elég jó önismerete, az tanulhat-e mástól önismeretet, vagy kell használni a kéznél lévő nagyon jó szűrőt és otthagyni a másikat szó nélkül és nem engedni kapcsolatba menni? Vagy legalább annyit Érdemes-e őszintén mondani, hogy miért nem mész be vele a kapcsolatba? És az lehet sértő lesz, de tanulhat belőle és hálás lesz érte. (Volt bárki is, akinek ezt elmonda bárki, aki szerint az őszinteség fontos?) Kapcsolati sérülések legjobban egy kapcsolatban gyógyulnak. Pont azért, mert a triggereket, a kompenzációk és gyerekes viselkedések, megküzdési módok észrevétele magunk számára szinte lehetetlenül nehezek, és ebben segít egy társ.
Köszi a hozzászólást! Véleményem szerint ez attól függ, mennyire van közel magához. Milyen az önértékelése, az önmagával való kapcsolata. A nőknél nagyon fontos szerepet játszik ebben a külsejükkel való viszonyuk, ami az önértékelés fontos tényezője is. És itt nem arról van szó, hogy ki vagy mi a szép, hanem arról, hogyan látja egy nő önmagát, elfogadja és szereti-e, illetve hogyan törődik magával. Erről írtam pl. itt: www.vanyovszkimaria.hu/post/te-milyen-gyakran-mondod-a-l%C3%A1nyodnak-hogy-sz%C3%A9p-%C3%A9s-magadnak És itt: www.vanyovszkimaria.hu/post/ann%C3%A1l-szebb-vagy-min%C3%A9l-k%C3%B6zelebb-vagy-%C3%B6nmagadhoz-gyakorlat Nálunk amúgy a beszélgetés leginkább így zajlik: Nő: Nézd, milyen szép az a nő! Férfi: Uh, tényleg! ;)
Köszönöm az új nézőpontot mutató írásokat! (Főleg a második cikkel tudok nagyon azonosulni.) Egy belülről fakadó rácsodálkozás nagyon más szitu, mint egy önmagában és társában is bizonytalanságot sugárzó kérdés feltevés, amikor mindketten látunk egy egyértelműen szép nőt. Eltekintve a nők vállán nyomot hagyóan nehéz tehertől a szépség-ideáloktól lehet-e bármi őszinte, amit filterezni kell? Néha fontosabb, hogy a mondanivalót a másik megértse és ne triggerelődjön, ne legyen félre csúszott, mögöttes üzenet. Ezért az "őszinteség csapdája", hogy nem belső gondolataimat kell megfogalmaznom hanem a másik ember gondolataiba kell bele manipulálnom azt a nagyon lefaragott, gondosan átfogalmazott, finomított gondolat darabot, amit később őszinteségnek fogok nevezni. Ebben sokat segít az asszertív kommunikáció, de azt is sokan támadásnak veszik, ha a saját érzéseimről (és a jól elválasztható gondolataimról) beszélek én üzenetben. Ilyenkor a sértettség - és ez volt a vlogban is - jelez valamit, amivel feladat van. (Egy kapcsolatban talán mindenkinek, de annak biztos, akiben ezek létrejöttek.) Hasonlít-e, vagy kapcsolódik-e az őszinteség, azaz a kellemetlen dolgok felvállalása a szülői szerepben is jelen lévő nevelés és törődés kettősségével, ahol szintén kellemetlenségek feldolgozásának útján lehet fejlődni? Mintha több szintű őszinteség lenne még egy párkapcsolaton belül is. Ráadásul nem mindig őszinteséget vár a másik. Ilyenkor jó-e őszintének lenni?
@@YourNickIsTaken Köszi az építő hozzászólásokat! Ezek nagyon jó felvetések és megfogalmazások. Szépen összefoglalják a téma sokrétűségét. Ezért sem állunk abba bele, hogy ebben a sorozatban mi majd megmondanánk a tutit. Saját példáinkon keresztül sokkal inkább szánjuk elgondolkodtató, ihlető kiindulásnak az egyéni beszélgetésekhez és fejlődésekhez :)
![Megan Thee Stallion - Roc Steady (feat. Flo Milli) [Official Video]](http://i.ytimg.com/vi/HozPPyqW0dY/mqdefault.jpg)
Dragak vagytok.
Nagyszeru video, tartalommal egyutt.
Az oszinteseg magunkban, magunkal kezdodik.
Azzal lehetsz igazan az aki szinten az, elfogad, igazan szeret, lehet kapcsolodni hozza, erett, eros es bator.
Csodasak vagytok, olyan emelo nezni, hallgatni Benneteket, megelni.
Koszonom.❤🙏
Köszönjük szépen a hozzászólásod! Fontos és jólesik minden visszacsatolás, kiegészítés. 🧡
@@parkapcsolat_podcast 💝💌🙏
Sziasztok!
Az őszinteségről: Egy párkapcsolat alapja az őszinteség, hogy amit gondolunk azt fel tudjuk vállalni. Nem kell játszani a másik előtt egy szerepet, mert a mindennapi életben egy túlélési stratégia lehet, ami hatalmas energiákat emészt fel. Az őszinteség sebezhetővé teszi az embert, mert felvállaljuk magunkat, megmutatjuk gyengeségeinket és erőségeinket, akkor megmutatjuk, hogy milyenek vagyunk, viszont visszatérve, egy párkapcsolatban ez az alap, ugyanúgy mint a szeretet, amit folyamatos nyílt kommunikációval lehet fenntartani!
A játszmáról: A játszma megjelenése egy párkapcsolatban az egy fegyver, ami már bomlasztja a párkapcsolatot, amikor ehhez nyúlnak a pár tagjai, akkor már nem működik a köztük a szeretet, mert a másik befolyásolása a cél, tehát a másik elfogadása felül írodik!
Alapjába véve tetszik a csatorna témája, tehát hajrá, így tovább!
Üdvözlettel: Zorroblanco
Köszönjük szépen az értékes hozzászólást és a biztatást is! Örülünk, hogy tetszik. A továbbiakban is szívesen fogadjuk a kiegészítéseket és az építő kommenteket!
Az őszinteséget sokszor nehéz elfogadni.
Magammal őszinte csak akkor tudok lenni, ha a viszonyítási alapom az igazság, ami nem személyes értelmű, hanem EGYetemes kell legyen. Az EGYetemes igazság megismerése után adódik a válasz, hogy hazudni az EGYetemes igazságnak fogok. Valamit, csak valamihez képest lehet meghatározni.
Ha az EGYetemes igazság ismeretében vagyunk, akkor a kérdésre a válasz szintén ugyanaz, feltéve ha csak magam úgy tudom, hogy az adott hazugságom mások vagy a párom számára nem átlátszó mert ekkor a páromon keresztül hazudtam az EGYetemes igazságnak.
Tudomásom van-e az EGYetemes igazságról, mert hiányaban nem tudhatom, hogy hazudok-e vagy csak hiszem az igazságot. Fantáziálgatok.
Az igazságból a kérdés értelme, hogy értelmetlen a hazugság, hisz ismerjük az igazságot.
A hazugság csak akkor nyer értelmet, ha nincs ismeretünk az igazságról, elkülönültünk tőle, elfelejtettük vagy lebutultunk.
A lételméletben a polaritást, a szabad akarat hozza a létbe vagyis mi általunk létezik csak, addig amíg gondoljuk és vagy cselekedjük.
A "nekem nem jó" kijelentés, azt feltételezi, hogy polarizálok, személyes nézőpontú vagyok. Párkapcsolatban harmónia (szimbiózis) van, nem tudok csak személyes érzelmű lenni.
Párkapcsolatban a tagok vagy felek, EGYé válnak, ekkor válnak EM-BARrá (Káldeusok írása szerinti Magyar biblia). Ebben a helyzetben a személyes érzelem értelmezhetetlen.
Kapcsolatban az önzetlen jóság (nem azonos a poláris struktúra jó fogalmával, ami antagonisztikus ellenéte a másik pólusnak a rossznak. A "Lyó", a róvásban a pont és körülötte a kör, ahol a pont a forrás, az EGY, a kör a KÍ áradása vagyis egy elválaszthatatlan, elkülöníthetetlen EGYség, összhang, harmónia folyamot fejez ki és ez Lyó. Az EGY megnyílvánúlt KÍ áradásának folyama LYó vagyis ez a Lyóság, hogy a megnyílvánulás folyama nem az elkülönülés általi bomlás a semmítettségbe, hanem a kettŐS vagy duális EGYség harmóniája által életre kelt világ.) áramoltatása mag és mag között kelti életre a szeretetet, majd a szerelmet, ami a boldogság alapja.
A jóság áramoltatása mag és mag között teremti meg a szeretett teret, amiben ki és beteljesedhet a szerelem.
A saját érzelmem nem betegíti meg a testemet, de ezt az érzelmet jóság formájában adnom, ajándékoznom kell előbb a szívem kedvesének, akitől felém, az általam küldött jóságban fűrdőzve visszaáramoltatott jósága válik bennem színekben, illatokban pompázó napsütötte virágos rétté, ez az érzelem már a szerelem.
Ez a jóság így válik bennem szerelem érzelemmé és ha ezt a folyamot fenn tudjuk tartani, az a boldogság, de ehhez igaznak és jónak kell lennünk.
Az énnel nem kell foglalkoznom csak szívem szerelmével, magammal Ő fog foglalkozni és ha igaz és jó vagyok vele, szerelménél több életerőre nincs szükségem mert vele még a moccanatlan csillag is kimozdítható.
Tehát, a "nekem nem jó" kijelentés párkapcsolatban nem helyén való, hiszen itt nincs én és magam nem is foglalkozhatom az énnel, hiszen az személyesedési, elkülönülési folyamatot fejez ki. Az individuum az, aki az énnel foglakozik, de ebben az esetben csak akkor hazudhatjuk, hogy párkapcsolat, ha az individuum éppen ragadozik vagy gazdatestet kereső parazita.
A párkapcsolat feltétele, a teljességre törekvő megismerése, az EGYé válni készülő felemnek.
Az EM-BAR a pár, a két félből, tagok összhangjából harmonizálódott egész. A párosodott, EGY-esült házasodás az egészség.
A személy, fél ember, vagy emberi rész (ÍZ). Bomló ember, az egészség hiánya.
Bármilyen kapcsolat, csak azonos értékrenden (csak a páros lételvben) belül harmonizálható.
A lét szempontjából értelmezve nem csak ezt a témát, de minden mást is az életben, nem pedig az én, az emberi személy szempontjából. Próbáljátok meg a világot a lét szemszögéből vizslatni. Ehhez ki kell lépni az énből és erre ad lehetőséget a párosodás, az EGYházasodott, összhangban párosodott kapcsolat harmóniája.
Nő: Szép az a nő?
Férfi: Na most kíváncsivá tettél, hogy ezt miért kérded?
... Tud-e a nő ilyenkor őszinte lenni?
Ősziteség arról szól, hogy játszmákon keresztül megszűrten mondható csak ki egy gondolat és nem mondható ki nyers valójában, mert az sértő. Erről rengetegen beszélnek.
Szabad-e sértőnek lenni az őszinteségnek? És ha nem, ha játszmázni kell, akkor az még őszinte-e?
Van másik út? Nem játszmázva rettegni attól, hogy amit mondok, az bunkó lesz-e vagy sem és máshogy rakni rá szűrőt, az vajon őszinte-e? Ha magamban kell előtte helyre rakni a triggereket, akár 20 alkalmas pszichológia terápiára járni, mielőtt kimondhatok egy gondolatot, lehet-e őszinte, amit mondok?
Ha mindent nagyon komolyan végig kell gondolni, lehet-e őszinte?
Amúgy a testbeszéd a videóban erős. Jó lenne néha látni saját magam testbeszédét :) kíváncsi lennék rá.
A "felhúzom magam" trigger bizony tanító és hatalmas önismeret kell hozzá. Shadow work itt is bejön. És akkor már bejön az is, hogy akinek nincs elég jó önismerete, az tanulhat-e mástól önismeretet, vagy kell használni a kéznél lévő nagyon jó szűrőt és otthagyni a másikat szó nélkül és nem engedni kapcsolatba menni? Vagy legalább annyit Érdemes-e őszintén mondani, hogy miért nem mész be vele a kapcsolatba? És az lehet sértő lesz, de tanulhat belőle és hálás lesz érte. (Volt bárki is, akinek ezt elmonda bárki, aki szerint az őszinteség fontos?)
Kapcsolati sérülések legjobban egy kapcsolatban gyógyulnak. Pont azért, mert a triggereket, a kompenzációk és gyerekes viselkedések, megküzdési módok észrevétele magunk számára szinte lehetetlenül nehezek, és ebben segít egy társ.
Köszi a hozzászólást!
Véleményem szerint ez attól függ, mennyire van közel magához. Milyen az önértékelése, az önmagával való kapcsolata. A nőknél nagyon fontos szerepet játszik ebben a külsejükkel való viszonyuk, ami az önértékelés fontos tényezője is. És itt nem arról van szó, hogy ki vagy mi a szép, hanem arról, hogyan látja egy nő önmagát, elfogadja és szereti-e, illetve hogyan törődik magával. Erről írtam pl. itt: www.vanyovszkimaria.hu/post/te-milyen-gyakran-mondod-a-l%C3%A1nyodnak-hogy-sz%C3%A9p-%C3%A9s-magadnak
És itt: www.vanyovszkimaria.hu/post/ann%C3%A1l-szebb-vagy-min%C3%A9l-k%C3%B6zelebb-vagy-%C3%B6nmagadhoz-gyakorlat
Nálunk amúgy a beszélgetés leginkább így zajlik:
Nő: Nézd, milyen szép az a nő!
Férfi: Uh, tényleg!
;)
Köszönöm az új nézőpontot mutató írásokat! (Főleg a második cikkel tudok nagyon azonosulni.)
Egy belülről fakadó rácsodálkozás nagyon más szitu, mint egy önmagában és társában is bizonytalanságot sugárzó kérdés feltevés, amikor mindketten látunk egy egyértelműen szép nőt.
Eltekintve a nők vállán nyomot hagyóan nehéz tehertől a szépség-ideáloktól lehet-e bármi őszinte, amit filterezni kell?
Néha fontosabb, hogy a mondanivalót a másik megértse és ne triggerelődjön, ne legyen félre csúszott, mögöttes üzenet. Ezért az "őszinteség csapdája", hogy nem belső gondolataimat kell megfogalmaznom hanem a másik ember gondolataiba kell bele manipulálnom azt a nagyon lefaragott, gondosan átfogalmazott, finomított gondolat darabot, amit később őszinteségnek fogok nevezni.
Ebben sokat segít az asszertív kommunikáció, de azt is sokan támadásnak veszik, ha a saját érzéseimről (és a jól elválasztható gondolataimról) beszélek én üzenetben. Ilyenkor a sértettség - és ez volt a vlogban is - jelez valamit, amivel feladat van. (Egy kapcsolatban talán mindenkinek, de annak biztos, akiben ezek létrejöttek.)
Hasonlít-e, vagy kapcsolódik-e az őszinteség, azaz a kellemetlen dolgok felvállalása a szülői szerepben is jelen lévő nevelés és törődés kettősségével, ahol szintén kellemetlenségek feldolgozásának útján lehet fejlődni?
Mintha több szintű őszinteség lenne még egy párkapcsolaton belül is.
Ráadásul nem mindig őszinteséget vár a másik. Ilyenkor jó-e őszintének lenni?
@@YourNickIsTaken Köszi az építő hozzászólásokat! Ezek nagyon jó felvetések és megfogalmazások. Szépen összefoglalják a téma sokrétűségét. Ezért sem állunk abba bele, hogy ebben a sorozatban mi majd megmondanánk a tutit. Saját példáinkon keresztül sokkal inkább szánjuk elgondolkodtató, ihlető kiindulásnak az egyéni beszélgetésekhez és fejlődésekhez :)