Witcher 3, na annak a története nagyon is megfogott, sorra a döntéseimen múlt minden, és ez annyira tetszett benne. És mikor vége lett, akkor csak ülltem, és mintha kiszakadt volna belőlem a játék. Nagyon szerettem.
Detroit: Become Human volt a legutóbbi olyan játék, aminek igazán megragadott a sztorija, főképp a sztorimesélés miatt. Minden választásoddal máshogy ment tovább a sztori. Haverok is végigjátszották és így több, teljesen különböző véget ismertem meg. Szerintem még elő fogom venni, mert rengeteg olyan érdekesség van (akár sztori közben is), amit még nem ismertünk meg. Nagyon jól lehet szeretni vagy utálni 1-1 karaktert, mert teljesen átadja az érzelmeket a játék. Aki még nem próbálta ki, nagyon ajánlom :) A videó jó lett srácok, csak így tovább.
Én is pontosan így voltam vele. Hatalmas élmény volt a történetet végig izgulni elsőre és megpróbálni a saját elveim szerint a legjobb végkifejletet elérni, aztán újra végig vittük több haveri társasággal is és mindenki megdöbbentően más végkifejletet ért el a saját döntései nyomán. Társasággal is érdekes, mert közben meg lehet beszélni, hogy ki mit gondol egy adott karakterről, vagy helyzetről. Én is szeretettel ajánlom mindenkinek aki szereti a komoly történeteket és kész nehéz helyzetekben nehéz döntéseket hozni.
Én kíváncsi lennék amúgy, hogy kinek milyen befejezése volt😁 SPOILER (talán😃): Nálam Connor és Kara életben maradt (bár nem is tudom van-e olyan befejezés, amiben Kara meghal🤔). Amikor Markusék betörnek a táborba, ahol a deviáns androidokat tartják, akkor ott Connor megöli Markust, majd utána kiderül, hogy Connor is végig deviáns volt (amiben más választása nem is volt, hiszen a story közben megtudhatjuk, hogy ez úgy terjed, mint az embereknél a vírus, és nem is befolyásolható), ezért Markus barátját, sajna a csaj nevére nem emlékszek, nem is öli meg. Érdekes vége lett szerintem😁
Na amikor elsőre végig játszottam a Heavy Raint és megtudtam ki a gyilkos na annyira egy könyv,film vagy sorozat se ejtett pofára. Szinte üvöltöttem,hogy ezt nem hiszem el!
Ilyen szempontból pl. a Subnautica történetmesélése is érdekes, ahol naplóbejegyzésekből, kütyükből és a környezet beszkenneléséből tudjuk meg, hogy mi is történt a bolgyón illetve társainkkal anélkül, hogy kilökné a játékost a játék ritmusából.
A Dishonoredet utáljátok? Több fajta történetmesélést ötvöz, és úgy játszod végig, ahogy akarod - vagy ahogy tudod, viszont a vége is olyan lesz, ahogy játszottál.
Amit nagyon szeretek az a Subnautica mert igazából egy ilyen Codex-es formát ötvöz a Survival-el és zseniális mert maga amit csinálsz az rajtad múlik de van egy célod amihez kapcsolódik a story de ha mindent közben be scann-elsz akkor minden érthető lesz. És hatalmas nagy lore lett a játékból. De ezt a Bellow Zero teljesen elrontotta mert az arcod elé tolja az egész történetet
Srácok ti mit gondoltok a lost of us 2 ről? Nekem tetszett de nem illett hozzá az 1 ső részhez de javítsatok ki ha rosszul gondolkodom. De ti mit mondtok?
Ezt szerettem a Fallout játékokban is, ahol szétszórt tárgyakból, 1-2 feljegyzésből esetleg maga a csontvázak megtalálása mesélte el egy-egy hely tragikus történetét, kezdve az öngyilkosságba menekülő családoktól a kanibalizmuson át a lassan ölő sugárbetegségig... Aki csak átsiklott ezek felett, valószínűleg soha nem is szerette meg igazán a játékokat, mert ezek tették fel az i-re a pontot. Amúgy a Crusader Kings nagyon olyannak tűnik mint az Europa Universalis széria, aki próbálta mindkettőt, melyiket tartja jobbnak?
Crusader Kings és Europa Universalis kapcsán nem gondolom, hogy egyik jobb lenne a másiktól, inkább az a lényeg, hogy máson van a fókusz mind a kettő játékba. A CK az sokkal inkább szerepjátszós, mivel ott a dinasztiádat játszod és azon keresztül építed a birodalmad ami lényegében a dinasztiád, míg az EU-ban magát az országot/királyságod testesíted meg és direkt módon hódítasz. CK az lényegében egy középkori hatalmi rendszer szimulációt tesz eléd, míg az EU ezt a részét nagyon leegyszerűsíti és inkább a kifelé való terjeszkedésre fókuszál.
én azért ide tettem volna az undertale-t, mert aké, hogy az elején elmeséli a story-t, de több befejezés is van, illetve a ha beszélsz a karakterekkel gyakran megismerheted a saját történetüket
szerintem a fnaf egyik ilyen mesélési formába sem tartozik, de lehet, hogy csak én nem értelmeztem az egyiket jól...😅 a lényeg az az, hogy szerintem rohadt jó a story, ami kialakult abból a nagyon kevés dologból amit az első néhány játékban lehetett találni, azokból egy teljes univerzumot össze tudtak rakni
Az utószóhoz csak annyit, h anyumnak hiába mondom ezt a story dolgot, ő annyira elítéli a játékokat, h nem is akarja már érteni, h miért szeretjük mi ezeket.
Biztos csak írt pár alap ötletet a martin, aztán olyanok akik értenek is hozzá, történetet csináltak beőle, mert ő képtelen bármit is befejezni, a neve meg alapból csak a marketinghez kellett, másra nem.
Hogyha figyeltetek volna a Doom eternal játszása közben egy kódex olvasása nélkül is lehet érteni a sztorit mert minden cutscenes nél mindent el mond a narrátor
Azért miyazaki sem annyira ügyes! A souls játékok főként a gameplay miatt lettek híresek viszont még mindig hatalmas probléma hogy abszolut nincs írásos jegyzék! fejlesztői szempontból ez nagyon rossz főleg egy souls játéknál mivel a párbeszédek egyszer hangzanak el te meg 20 halál után már el is felejted illetve 10-20 óra után azt az egyetlen karaktert aki megszólalt… legalább kis jegyzetek lennének amik fel írják a párbeszédekben elhangzottakat
Üdvöz, A Dark Souls kapcsán felvetett történetmeséléshez hasonlóval lehet találkozni a Fallout játékokban is, ahol egy-egy helyszínen talált tetemek helyzetéből, a fellelt feljegyzésekből lehet következtetni szomorú vagy tragikus emberi sorsokra. A felsoroláshoz hozzátenném még a felfedező történetmeséléshez formát, ahol a főhőssel együtt mi magunk is a játszás során jövünk rá dolgokra és menet közben kezd összeállni a kép. Lásd Horizon zero dawn, ami azért zseniális, mert így a kiinduló és menet közben felmerülő kérdésekre a válaszkeresés hajtja előre és ragadja magával a játékost. A Mass effect széria is ilyesmivel operált, ha jól emlékszem. Az ilyen sztorivezetésnél nem baj, ha nincs választási lehetőség és alternatív szálak, fontos, hogy jól adagolja az infókat és legyenek mindig válaszra váró kérdések, amire kereshetjük tovább a válaszokat. A Metro játékok lineáris története nem tudom hová sorolandó (lehet, hogy a videóban felsoroltak valamelyikére tartozik), ott van egy alap kiinduló helyzet, majd főhősünkkel ebből kiindulva haladunk az ismeretlen események felé. Itt szintén a kíváncsiság a mozgató rugó, de nem kérdésekre a válaszkeresés miatt, hanem az újabb, előttünk álló ismeretlen helyzet végett. Aztán van még egy sajátos játék, az Elite dangerous, ami elvileg semmilyen történettel nem áll elő, ad egy galaxis méretű játszóteret és csinálj, amit akarsz. Innentől a játékos fantáziáján múlik, hogy csak úgy elszórakozik ebben a világban, vagy felállít magának egy célt, aminek az eléréséhez egy tevékenységi folyamatsorozaton megy végig (mondjuk bányászattal, csempészett, kalózkodással, fejvadászattal, szállítmányozással, stb.) keresi meg a céljához szükséges űrhajó beszerzéséhez és felfejlesztéséhez a pénzt, majd azzal elindult a célját megvalósítani. És ekképp kirajzolódik karakterünk története (pl: kezdő pilótából bandita lesz, aki később, rutint szerezve az egyik galaktikus nagyhatalom zsoldosává válik és különböző bevetéseken vesz részt. Majd megunja, felhagy a csatározásokkal, roncsok begyűjtésével kezd foglalatoskodni. De hősünk ezt sem érzi kielégítőnek, hát beszerez és kifejleszt egy nagy hatótávolságú, önjavításra is képes felfedező hajót és maga mögött hagyva az ember lakta űrt, nekivág az ismeretlennek, nebulákat, anomáliákat felderíteni és titkon reméli, hogy esetleg idegen fajokkal találkozik, vagy azok nyomaira bukkan). Ez csak egy példa, de ehhez a játékos fantáziája és beleélése kell, hogy történetté álljon össze a tetteinek összessége. A videó tetszik, köszönöm! Nem csak azért, mert újszerűen mutatja meg a játékokat, de gondolatébresztő is egyben - lásd a fenti eszmefuttatást. Üdv!
God of warban ki maradt az hogy amikor az alvilágban van cratos és le győz egy hatalmas jeges majom ízét aki egy kőtömbel akar megölni akkor hozzá szól Zeusz és azt mondja a fely ne menj oda de te oda mész na akkor mi történik
A Diablo 2 az most akkor kódex komplex? :D Simán végigtolható úgy a játék, hogy semmit nem tudsz meg a sztoriról, skippelhetőek a párbeszédek is, a questek rövid, 2 mondatos magyarázatát elég elolvasni a végigviteléhez. Mert egyébként nekem így volt jó mindig is a D2, akit érdekel a sztori, olvasgathatja (az NPC-kkel visszabeszélheti ugye), akit nem, az meg mehet az útjára. :D
Számomra a NieR: Automata a legjobbak legjobba... minden tekintetben. Történetmesélésben is. Alapvetően egy fix történetet mesél el, akár több szemszögből is. Ráadásul simán átver. Végigjátszod (már ha nem egy vicc befejezést kapsz egy kis leírással, egy full random pillanatban) és mikor előszőr meglátod a stáblistát azt gondolod, hogy "Hmm...nem volt rossz, de azért 8-9 óránál hosszabbnak hittem". Aztán elindítod újból, de itt már a társad szemszögéből éled át az egészet, minek hála a háttértőrténet is nagyon kibontakozik. Aztán ugyan úgy majdnem vége. Csak néha felbukkannak itt-ott piros ruhás kislányok, de hogy miért....ki tudja. Aztán ismét elindítod és mit ad isten? Mintha a játék következő részével játszanál. Folytatja a történetet, majd a főszereplőt 5-6 óra után kiszedik és kapsz egy teljesen új főhőst akivel még vagy 20-30 órán keresztül játszhatsz. A világról alkotott kb minden gondolatodról kiderül, hogy téves, új főgonoszt kapsz...stb. De a kedvenceim a mellékküldetések. Teljes mértékben opcionálisak. De olyan szinten kidolgozottak, miközben gyakran csak annyi, hogy menj el ide majd vissza és ez 5x, de közben apró utalásokból áll össze a sztori, majd végeztél és később 10-20 óra után látsz valahol egy pici utalást, hogy még mi történt. Meg ahogy az egész folyamatosan enyhén utal az előző játékokra (amiknek a többsége nem is NieR)..... IMÁDOM. Gyakran sokkal jobban is összejött mint az FS játékokban. Na meg 2B segge
bazzeg leet... lusták vagytok olvasni és fantáziát használni és még nektek áll feljebb... szokásos leet hozzáállás... :D :/ ...persze világos, ma már nem túl trendi az olvasás... világos... :/
![A JÁTÉKKONZOLOK TÖRTÉNETE - 1.fejezet: A korai játékfejlesztés [1947-1977]](http://i.ytimg.com/vi/oHd1YsyITao/mqdefault.jpg)
Witcher 3, na annak a története nagyon is megfogott, sorra a döntéseimen múlt minden, és ez annyira tetszett benne. És mikor vége lett, akkor csak ülltem, és mintha kiszakadt volna belőlem a játék. Nagyon szerettem.
Detroit: Become Human volt a legutóbbi olyan játék, aminek igazán megragadott a sztorija, főképp a sztorimesélés miatt. Minden választásoddal máshogy ment tovább a sztori. Haverok is végigjátszották és így több, teljesen különböző véget ismertem meg. Szerintem még elő fogom venni, mert rengeteg olyan érdekesség van (akár sztori közben is), amit még nem ismertünk meg. Nagyon jól lehet szeretni vagy utálni 1-1 karaktert, mert teljesen átadja az érzelmeket a játék. Aki még nem próbálta ki, nagyon ajánlom :) A videó jó lett srácok, csak így tovább.
rA9
Én is pontosan így voltam vele. Hatalmas élmény volt a történetet végig izgulni elsőre és megpróbálni a saját elveim szerint a legjobb végkifejletet elérni, aztán újra végig vittük több haveri társasággal is és mindenki megdöbbentően más végkifejletet ért el a saját döntései nyomán. Társasággal is érdekes, mert közben meg lehet beszélni, hogy ki mit gondol egy adott karakterről, vagy helyzetről. Én is szeretettel ajánlom mindenkinek aki szereti a komoly történeteket és kész nehéz helyzetekben nehéz döntéseket hozni.
Én kíváncsi lennék amúgy, hogy kinek milyen befejezése volt😁
SPOILER (talán😃):
Nálam Connor és Kara életben maradt (bár nem is tudom van-e olyan befejezés, amiben Kara meghal🤔). Amikor Markusék betörnek a táborba, ahol a deviáns androidokat tartják, akkor ott Connor megöli Markust, majd utána kiderül, hogy Connor is végig deviáns volt (amiben más választása nem is volt, hiszen a story közben megtudhatjuk, hogy ez úgy terjed, mint az embereknél a vírus, és nem is befolyásolható), ezért Markus barátját, sajna a csaj nevére nem emlékszek, nem is öli meg.
Érdekes vége lett szerintem😁
Na amikor elsőre végig játszottam a Heavy Raint és megtudtam ki a gyilkos na annyira egy könyv,film vagy sorozat se ejtett pofára. Szinte üvöltöttem,hogy ezt nem hiszem el!
Ilyen szempontból pl. a Subnautica történetmesélése is érdekes, ahol naplóbejegyzésekből, kütyükből és a környezet beszkenneléséből tudjuk meg, hogy mi is történt a bolgyón illetve társainkkal anélkül, hogy kilökné a játékost a játék ritmusából.
Jó lett mint mindig!
Az összes Paradox játék lehetett volna példa a kialakuló történet részhez
Főleg, ha az elsőtől (Imperátor) az utolsóig (Stelaris) játszod. Na az egy teljesen új történelem.
Assassins Creed Black Flag... Nagyon élveztem, nem csak a sztori miatt, hanem maga a játékmenet miatt is. :)
Top lista a videójáték Skyboxokról
A Dishonoredet utáljátok? Több fajta történetmesélést ötvöz, és úgy játszod végig, ahogy akarod - vagy ahogy tudod, viszont a vége is olyan lesz, ahogy játszottál.
A Mafia játék volt számomra meghatározó. A legelső része, végülis egy interaktív film.
Amit nagyon szeretek az a Subnautica mert igazából egy ilyen Codex-es formát ötvöz a Survival-el és zseniális mert maga amit csinálsz az rajtad múlik de van egy célod amihez kapcsolódik a story de ha mindent közben be scann-elsz akkor minden érthető lesz. És hatalmas nagy lore lett a játékból. De ezt a Bellow Zero teljesen elrontotta mert az arcod elé tolja az egész történetet
Nagyon jó lett a videó
Srácok ti mit gondoltok a lost of us 2 ről?
Nekem tetszett de nem illett hozzá az 1 ső részhez de javítsatok ki ha rosszul gondolkodom. De ti mit mondtok?
Ezt szerettem a Fallout játékokban is, ahol szétszórt tárgyakból, 1-2 feljegyzésből esetleg maga a csontvázak megtalálása mesélte el egy-egy hely tragikus történetét, kezdve az öngyilkosságba menekülő családoktól a kanibalizmuson át a lassan ölő sugárbetegségig... Aki csak átsiklott ezek felett, valószínűleg soha nem is szerette meg igazán a játékokat, mert ezek tették fel az i-re a pontot.
Amúgy a Crusader Kings nagyon olyannak tűnik mint az Europa Universalis széria, aki próbálta mindkettőt, melyiket tartja jobbnak?
Crusader Kings és Europa Universalis kapcsán nem gondolom, hogy egyik jobb lenne a másiktól, inkább az a lényeg, hogy máson van a fókusz mind a kettő játékba. A CK az sokkal inkább szerepjátszós, mivel ott a dinasztiádat játszod és azon keresztül építed a birodalmad ami lényegében a dinasztiád, míg az EU-ban magát az országot/királyságod testesíted meg és direkt módon hódítasz. CK az lényegében egy középkori hatalmi rendszer szimulációt tesz eléd, míg az EU ezt a részét nagyon leegyszerűsíti és inkább a kifelé való terjeszkedésre fókuszál.
én azért ide tettem volna az undertale-t, mert aké, hogy az elején elmeséli a story-t, de több befejezés is van, illetve a ha beszélsz a karakterekkel gyakran megismerheted a saját történetüket
szerintem a fnaf egyik ilyen mesélési formába sem tartozik, de lehet, hogy csak én nem értelmeztem az egyiket jól...😅 a lényeg az az, hogy szerintem rohadt jó a story, ami kialakult abból a nagyon kevés dologból amit az első néhány játékban lehetett találni, azokból egy teljes univerzumot össze tudtak rakni
Totálisan egyet értek veled!
A fnaf több figyelmet érdemelne!
@@thesnakehuntervenom1363Külföldön nagyon szeretik és ismerik viszont itthon eggyáltalán nem érzem ezt.
@@korda-gyemantzsolt200 ezt látom én is
Egyetértek veled
Szintúgy
A kódex komplexus az Outer Wilds- nél szerintem jól műkődik, de összeségében egyetértek a véleményeddel
Az utószóhoz csak annyit, h anyumnak hiába mondom ezt a story dolgot, ő annyira elítéli a játékokat, h nem is akarja már érteni, h miért szeretjük mi ezeket.
A videónak utolsó játék az hasónló mint Europa Universal 4 csak ott annak a folytatása szinte mivel abban 1444-től 1821-ig megy a történelem
Ezzel talán egyedül vagyok, de nekem a kódex alapú történetmesélés az egyik kedvencem.
2022.03.27. 14:00
Witcher trilógia történet mesélés is helyet kaphatott volna
a witcher története egyértelműen van tálalva
A Subnautica hova tartozik??
Hogyan kell leírni az utolsó történelmeset
hát mondjuk a doomban azért lehet érezni hogy meg akarnak ölni és szétszedni....
Biztos csak írt pár alap ötletet a martin, aztán olyanok akik értenek is hozzá, történetet csináltak beőle, mert ő képtelen bármit is befejezni, a neve meg alapból csak a marketinghez kellett, másra nem.
Hogyha figyeltetek volna a Doom eternal játszása közben egy kódex olvasása nélkül is lehet érteni a sztorit mert minden cutscenes nél mindent el mond a narrátor
Meg a Doom amúgy is tipikusan az a játék, ahol a játékosnak az adrenalin számít, és nem a sztori
😎👌
A kialakuló történetre szerintem nagyon jó példa a Sea of Thieves. Mindig történik valami kalandos, mintha lenne sztorija a játéknak, pedig nincs.
Witcher 3 meg a 2018-as God Of War az etalon😉
Witcher trilógia inkább , nem csak a 3 mas
Ez csak személyes véleményem. Nekem a 3. Rész tetszett a legjobban. Ettől függetlenül az első két rész is jó 😁
Ki ne hagyjátok az mgs-eket sem!🤔😉😀
Szia kénne egy olyan top 10 hegy a legkönnnyeb
A lightnoveleket kicsit hiányoltam innen. :D
Szivesen megnéznék töletek egy olyan videót melyben a gaming kultura meme-jei kerűlnek teritékrePL:.Leeroy Jenkins
Én ugyan így vagy Thanos-szal. A módszere borzalmas volt. Mert a népesség felének eltűnésével az élet burjánzani kezd. De a célját megtudom érteni.
Amúgy jó a vidi
Nekem a Spec Ops The Line volt, amit a mai napig nem értek.
interaktiv és szabad választáso ineraktiv
Azért miyazaki sem annyira ügyes! A souls játékok főként a gameplay miatt lettek híresek viszont még mindig hatalmas probléma hogy abszolut nincs írásos jegyzék! fejlesztői szempontból ez nagyon rossz főleg egy souls játéknál mivel a párbeszédek egyszer hangzanak el te meg 20 halál után már el is felejted illetve 10-20 óra után azt az egyetlen karaktert aki megszólalt… legalább kis jegyzetek lennének amik fel írják a párbeszédekben elhangzottakat
Üdvöz,
A Dark Souls kapcsán felvetett történetmeséléshez hasonlóval lehet találkozni a Fallout játékokban is, ahol egy-egy helyszínen talált tetemek helyzetéből, a fellelt feljegyzésekből lehet következtetni szomorú vagy tragikus emberi sorsokra.
A felsoroláshoz hozzátenném még a felfedező történetmeséléshez formát, ahol a főhőssel együtt mi magunk is a játszás során jövünk rá dolgokra és menet közben kezd összeállni a kép. Lásd Horizon zero dawn, ami azért zseniális, mert így a kiinduló és menet közben felmerülő kérdésekre a válaszkeresés hajtja előre és ragadja magával a játékost. A Mass effect széria is ilyesmivel operált, ha jól emlékszem. Az ilyen sztorivezetésnél nem baj, ha nincs választási lehetőség és alternatív szálak, fontos, hogy jól adagolja az infókat és legyenek mindig válaszra váró kérdések, amire kereshetjük tovább a válaszokat.
A Metro játékok lineáris története nem tudom hová sorolandó (lehet, hogy a videóban felsoroltak valamelyikére tartozik), ott van egy alap kiinduló helyzet, majd főhősünkkel ebből kiindulva haladunk az ismeretlen események felé. Itt szintén a kíváncsiság a mozgató rugó, de nem kérdésekre a válaszkeresés miatt, hanem az újabb, előttünk álló ismeretlen helyzet végett.
Aztán van még egy sajátos játék, az Elite dangerous, ami elvileg semmilyen történettel nem áll elő, ad egy galaxis méretű játszóteret és csinálj, amit akarsz. Innentől a játékos fantáziáján múlik, hogy csak úgy elszórakozik ebben a világban, vagy felállít magának egy célt, aminek az eléréséhez egy tevékenységi folyamatsorozaton megy végig (mondjuk bányászattal, csempészett, kalózkodással, fejvadászattal, szállítmányozással, stb.) keresi meg a céljához szükséges űrhajó beszerzéséhez és felfejlesztéséhez a pénzt, majd azzal elindult a célját megvalósítani. És ekképp kirajzolódik karakterünk története (pl: kezdő pilótából bandita lesz, aki később, rutint szerezve az egyik galaktikus nagyhatalom zsoldosává válik és különböző bevetéseken vesz részt. Majd megunja, felhagy a csatározásokkal, roncsok begyűjtésével kezd foglalatoskodni. De hősünk ezt sem érzi kielégítőnek, hát beszerez és kifejleszt egy nagy hatótávolságú, önjavításra is képes felfedező hajót és maga mögött hagyva az ember lakta űrt, nekivág az ismeretlennek, nebulákat, anomáliákat felderíteni és titkon reméli, hogy esetleg idegen fajokkal találkozik, vagy azok nyomaira bukkan). Ez csak egy példa, de ehhez a játékos fantáziája és beleélése kell, hogy történetté álljon össze a tetteinek összessége.
A videó tetszik, köszönöm! Nem csak azért, mert újszerűen mutatja meg a játékokat, de gondolatébresztő is egyben - lásd a fenti eszmefuttatást.
Üdv!
God of warban ki maradt az hogy amikor az alvilágban van cratos és le győz egy hatalmas jeges majom ízét aki egy kőtömbel akar megölni akkor hozzá szól Zeusz és azt mondja a fely ne menj oda de te oda mész na akkor mi történik
Hideo??
Ez mesebeli videó lesz
A Darksouls tipusúak lennének ha érteném legalább az alapját
A Diablo 2 az most akkor kódex komplex? :D Simán végigtolható úgy a játék, hogy semmit nem tudsz meg a sztoriról, skippelhetőek a párbeszédek is, a questek rövid, 2 mondatos magyarázatát elég elolvasni a végigviteléhez. Mert egyébként nekem így volt jó mindig is a D2, akit érdekel a sztori, olvasgathatja (az NPC-kkel visszabeszélheti ugye), akit nem, az meg mehet az útjára. :D
Számomra a NieR: Automata a legjobbak legjobba... minden tekintetben. Történetmesélésben is. Alapvetően egy fix történetet mesél el, akár több szemszögből is. Ráadásul simán átver. Végigjátszod (már ha nem egy vicc befejezést kapsz egy kis leírással, egy full random pillanatban) és mikor előszőr meglátod a stáblistát azt gondolod, hogy "Hmm...nem volt rossz, de azért 8-9 óránál hosszabbnak hittem". Aztán elindítod újból, de itt már a társad szemszögéből éled át az egészet, minek hála a háttértőrténet is nagyon kibontakozik. Aztán ugyan úgy majdnem vége. Csak néha felbukkannak itt-ott piros ruhás kislányok, de hogy miért....ki tudja. Aztán ismét elindítod és mit ad isten? Mintha a játék következő részével játszanál. Folytatja a történetet, majd a főszereplőt 5-6 óra után kiszedik és kapsz egy teljesen új főhőst akivel még vagy 20-30 órán keresztül játszhatsz. A világról alkotott kb minden gondolatodról kiderül, hogy téves, új főgonoszt kapsz...stb. De a kedvenceim a mellékküldetések. Teljes mértékben opcionálisak. De olyan szinten kidolgozottak, miközben gyakran csak annyi, hogy menj el ide majd vissza és ez 5x, de közben apró utalásokból áll össze a sztori, majd végeztél és később 10-20 óra után látsz valahol egy pici utalást, hogy még mi történt. Meg ahogy az egész folyamatosan enyhén utal az előző játékokra (amiknek a többsége nem is NieR)..... IMÁDOM. Gyakran sokkal jobban is összejött mint az FS játékokban. Na meg 2B segge
dekár hogy a crusader kings nincsen fent magyarul a steamen :-(
Savanyú cukor
nekem a halo odst története volta kedvencem megme
ég sok más is
Én nekem a titan fall volt a legjobb Story
u
helo
Dark souls 1 Sunbro története \[T]/
Lool második
Harmadik*
bazzeg leet... lusták vagytok olvasni és fantáziát használni és még nektek áll feljebb... szokásos leet hozzáállás... :D :/
...persze világos, ma már nem túl trendi az olvasás... világos... :/
😂