Köszönöm a riportot. Személyes story: 2005 óta vagyok pszichiátriai kezelés alatt, 2008-ban többször voltam kórházban is (zárt osztály). Nagyon fiatal voltam, a betegségem miatt nem tudtam befejezni a középiskolát se, nem tudtam munkát se vállalni, a szüleimtől elszakadtam, a szerencsém az volt, hogy mindig tudtam bérelni egy 8m2-es szobát (az akkori albérletárak még kedvezőbbek voltak). Ön- és közveszélyes voltam, miközben kvázi semmi ellátást nem kaptam. A mai napig nem értem, hogy maradhattam életben, sűrűn kísértettem a sorsot. A pszichiáterem egyik bikaerős gyógyszert írta fel a másik után, amik csak arra voltak jók, hogy még életképtelenebbé váljak. Az állami ellátásban akkor is azt éreztem, később is, ma is: hogy itt csak útban vagyok, senkinek nincs kapacitása velem foglalkozni, tessék, itt a gyógyszer. Ha ezt szedem, mindent megold. Ha a beteget leszedáljuk, nem lesz vele gond, nem lesz útban, nem fog gondolkodni, beszélni is max. töredékszavakban. A pszichiáternek nem volt rám ideje, kb. 10 percet foglalkozott minden beteggel (unalmamban mértem az időt, mert a váróteremben nem volt ritka a 2-3 órás várakozási idő). A pszichiáter mellett az állami pszichológus is ugyanúgy egy rossz vicc volt már akkor is, valami életunt figura nézegette az óráját, és az első mondata volt az utolsó is: "lejárt az időnk". Rengeteg idő, energia, év, önfejlesztés, támogató közeg megtalálása, megteremtése, önismeret, tanulás kellett ahhoz, hogy egy egészségesebb életútra térjek rá, egy egészséges testi-lelki életet élhessek, egy pszichiátriai értelemben tünetmentes állapotot érjek el. Ergo most jól vagyok. Javult annyit az állapotom, hogy le tudtam tenni az érettségit, nyelvvizsgát, szakmát, és már egy pár éve a versenyszférában dolgozom, korrekt fizuval. Na és azóta tudom magamnak megengedni, megfizetni a pszichoterápiát is, amire azóta is rendszeresen járok (egy fél évet így is várnom kellett, míg sorra kerüljek). Gyakorlatilag 18 év alatt eljutottam oda, hogy meg tudjam fizetni azt, amit egy ideális országban az állam biztosít az állampolgárainak. Elképesztő belegondolni abba, mennyien lehetnek, akik előtt ott lenne a lehetőség egy normális, egészséges (lelki) életre, de közben ki vannak szolgáltatva a rendszernek. Aki beteg, valószínűleg dolgozni sem tud, nem lesz pénze érdemi pszichiátriai és/vagy pszichoterápiás ellátásra sem, és ha nincs körülötte egy támogató közeg, megindul lefelé a lejtőn. A Joker c. film véleményem szerint tűpontosan lefestette ezt az állapotot.
Nagyon tetszett minden sora annak , amit írtál! A “rossz”része , azért mert önmagadhoz viszonyítva van mire vissza tekinteni , hogy honnan jutottál a mostani jobb részhez, és tud adni perspektívát a jövőben is amikor nem érzed épp “toppon” magad! #csakígytovább #avégtelenbeéstovább😊
Fantasztikus vagy! Tudjad! Magyarországon vagy teszel magadért vagy meghalsz. Igen, még ilyen helyzetben is. Én is így csináltam, saját magam. Tiszta vicc vagy van pénzed vaaagy hát így jártál és nagyon nem érdekel senkit élsz e , halsz e.
Így van. Aki komoly beteg, az nem tud dolgozni, tehát terheli az államkasszát az ellátása. Vagy a környezetét. És ezért ők is csak rosszabbul tudnak dolgozni. A munkáltató meg ezzel tisztában van és vissza is él a helyzettel, ha megtudja. Sőt a potenciális munkavállalóval szóba sem áll, ha kiderül, hogy komoly gyógyszereket szed. Pedig normális országban nem volna szabad, hogy tabut csináljunk az egészség, betegség kérdéséből. A beteg ember nem feltétlenül tehet arról, hogy beteg. Ezt lehet ugyan árnyalni, de amíg el kell titkolni betegségeket azért, hogy ne rúgjanak ki vagy felvegyenek valahova téged, addig ez a jelenlegi állapot nem tekinthető normálisnak. Ez ma Abszurdisztán. Dél-amerikai kapitalizmus. Aki megbetegszik, ma Magyarországon igen gyakran családjával együtt megy a levesbe.
“2 órát vártam a pszichiáterre, úgy, hogy minden beteggel kb. 10 percet foglalkozott" Jól értem... 10-12-en előtted? Ez azért szépen leirja az általános mentális állapotot. Amikor én mostanában kéthavonta megyek a helyi pszichiáterhez rendelésre (gyógyszert íratni), akkor is olyan hatan-heten szoktak ott várni rajtam kívül. Régebben nem voltak ennyien, sőt, olyan 9-5 éve rendszerint egyedül én vártam, hogy az előző páciens végezzen, üres volt a váró... És ez csak egy kisváros a budapesti agglomerációban, ahol a helyi egészségügyi központban kettő pszichiáter is rendel. "a beteg ki van szolgáltatva a rendszernek, ha nincs pénze magán ellátásra" Ez sajnos nem csak a mentális betegekkel van így, pl. a rákbeteget kezdeti stádiumban félrediagnosztizálják, elbagatellizálják a panaszait, utána - előrehaladott stádiumban - hónapokig tarthat a diagnosztizálási folyamat a várólisták miatt, és csak ezután kezdődhet el bármilyen terápia, akár sugár, akár kemó, akár műtét... Itt az a baj, hogy minél később kap kezelést, annál rosszabbak a beteg esélyei a túlélésre. Vagy ott van az is, hogy már az életveszélyben lévő beteghez is órák után jönnek ki a mentők (lásd nem rég a Gálvölgyis esetet, de nem ő az egyetlen, sajnos erre is személyesen ismerek példát) Tragédia, ami folyik, olyan 5 évvel ezelőttig nem volt ekkora fejetlenség ezen a téren sem...
A well donehoz ra kellett volna kerdezni,hogy miert nem labor vizsgalatokkal kezdi a psychiatriai kezelest a magyar orvos pl.vagy miert nem Thinking outside the box? Ami nem csak penz kerdes. Eleteket nyomoritanak meg.
Egy, azaz egy szakember mondta ki most, hogy a lakosság 10%-a szenved valamilyen zavarral. Nem hallom, hogy a szakma verné az asztalt. Persze. Mert ha beterelnék őket az állami finanszírozásba, ami most jól jövedelmező, azt utána maszekban kellene folytatni. A betegek nem fognak az utcára menni kiharcolni az egészségüket, mert néha a postaládáig eljutni is olyan nekik mint akik lefutnak egy maratont.
@@istvanalbert9196 Na igen, és akkor higgye el az ember a gyógyszeripari gigacégeknek, hogy valóban kutatják X betegség végleges gyógymódját. Ugyan miért, hogy aztán profit nélkül maradjanak?
Meg Rivotrillal. Már ha lenne ugye, mert hónapok óta csak hitegetik a betegeket, hogy majd ekkor meg ekkor újra lesz, de valahogy sosincs újra. Ez is megérne egy elmélkedést egyébként.
óóóóigen és akkor még erősebb függést okozó gyógyszerről nem is beszélünk. de valóban a frontin az amit úgy szórnak, mint a cukrot, eddigi rekordom 4x1 felírt adag, még jó hogy soha nem vettem be. (bárcsak a többi szart se vettem volna be soha, amire ráfogták hogy "ez majd mindent is megold")
10 éve indultam egy akut pánikzavarral, amit egy aktív kognitív viselkedésterápiával még viszonylag az elején meg lehet fogni. Ehelyett a klinikai pszichiáter teletömött Cipralex- el és frontinnal, majd szépen fokozatosan romlani kezdett az állapotom. Évek teltek el, a pánikzavarból szociális fóbia, abból pedig generalizált szorongás lett. Ez a klasszikus még az utcára sem mersz kimenni sztori. Itt már évek teltek el és az autogén tréningen kívül voltaképp semmilyen lelki célzatú, feltáró segítséget nem kaptam. Ezután indultam el a magánba, ahol már esély sem volt gyógyszeres kezelés kiegészítése nélkül ülésekre járnom, így a gyógyszeres és beszélgetős terápia párhuzamosan futott. Szép lassan elhagytam a bogyókat, ahogy rájöttem az életemet és a világot mozgató fogaskerekek működésére. Ráléptem az önismeret útjára, könyveket és online videó anyagokat kezdtem bújni. Ma már egészen a spirituális tapasztalásokig jutottam, végeredményben rájöttem, hogy csak néhány alap tényező volt az, ami elemi szinten hiányzott az életemből és azt gondolom legtöbbünk életéből. A tiszta, önzetlen, feltételekhez nem kötött, mélyből fakadó, zsigeri szeretet és a hozzá tartozó gyakorlati kapcsolódás másokhoz és önmagadba vetett hit. Ha önmagaddal jóban vagy, akkor jól leszel a világgal is. Legyetek jók! 🙏
Ezt annyira jól megírtad! Én is pont erre jutottam: ha alap emberi szükségleteink nincsenek kielégítve, mégis mitől remél bárki is egészséges személyiségfejlődést?... Klassz, hogy egyre többen igyekeznek önerőből gyógyulni, tanulni, csak bizony a társas szituációk megtanulását egyedül nem lehet.
Ez érdekes én gyerekkorom óta olvasom önismereti könyveket, de jópár éve abbahagytam, mert rájöttem, csak a pénzről szól.. néhány évtizedet szenvedünk majd meghalunk. Nem hiszek már semmiben, hogy érdemes lenne bármit is megtalálni, mert nincs mit.
@mikoltavas2434 Ha jobban vagy akkor semmiképp ne vedd be. Normális szakember egy dologra használja a gyógyszert kizárólag: hogy ideiglenesen elég jó állapotba kerülj, hogy tudj dolgozni fejben és lélekben magadon.
Jártam államiba fél évig... az Iskolapszichológus küldött oda, mert már ő nem tudott segíteni a depressziós és szorongásos tüneteimen. A gyerekpszichiátria egy vicc, 20 perc "beszélgetés" után írt fel nekem a pszichiáter egy olyan készítményt amiről később kiderült hogy nem is szedhetném az egészségügyi állapotom miatt. 2-3 hetente tudtam pszichológushoz menni, de úgy éreztem többet megyünk hátra mint előre és semmit sem segít. Végül visszamentem az iskolapszichológushoz, és azóta is nála vagyok. Gyógyszert nem szedek. Ő nem terapeuta és még csak nem is pszichológus szakember, de mégis, úgy érzem többet tud tenni értem mint a kórházi rendszer. (Győr)
@@RJ-zm3qk próbáltam, most is rendszeresen meditálok. Pillanatnyi megoldásnak jó, de a problémát nem oldja meg és hosszútávon nem segít a mindennapi szorongás csökkentésében.
@@kiss_bogi42 ez így van! Csak aki még nem volt elég mélyen az gondolja hogy egyszerű a megoldás és csak tenned kellene valamit! Nem elhagyni magad és hogy gyengeség segítséget kérni. Pedig ép ellenkezőleg!!! Bátor dolog és igencsak sok erő kell hozzá! Üdv! Sok erőt és kitartást!
Sok sikert kívánok a riportban szereplő fiatalembereknek a gyógyuláshoz, és erőt a szakembereknek. Kívánom, hogy ők is megfelelően vigyázzanak magukra.
Azt hiszem selytem mi lehet a szeműveges srác baja,mivel én is ezzel élek,valoban látszik rajta,hogy nyugotabb és elmondása szerint kezd visszatérni belé az élet.Jó magam is probálkoztam pszichoterápiákkal(többnyire fizetösőkkel).Az eggyiket nem tudtam folytatni(munka miatt),így abba kellet hagynom,pedig elég baráti volt(2019-ben 5000 ft),mostanra meg egyre nehezebb monden és egy spirálban ragadtam már vagy 3 éve(munkahelyváltások).Nehéz az élet,és nincs nagyon segítség.Old meg maga valahogy ez a tőbbség álláspontja.
Fontos és komoly téma objektívan, tárgyilagosan feldolgozva! Ehhez képest a közmédia évi 130 milliárd forintból: Soros, Gyurcsány, Migráns, Brüsszel, Dzsender...
Tudod ez azért van, mert arra van igény sajnos. Menj el egy tetszőleges faluba, próbálj meg velük beszélni ilyen témákról. Nem fogsz tudni, nem értik, dühösek lesznek, agresszívek. Brüsszel értik, ott a gonosz, azért drága a kenyér. Ha értenék mi a probléma, akkor az M1 dühítené őket, de nem így van.
@@dr.h.j.simpson1276 semmi koze ennek ahhoz, hogy orban van e a kormanyon vagy mas. Belgiumban rekord mennyisegu antidepit irnak ki havonta. Es az a nagy belgium ahol jo az elet. De ebben a falus mondandodban van igazsag. De nem kell oket bantani, mivel oket ez nem erdekli. Valamilyen szinten nekik is komoly pszichologiai kezeles kene ,mivel ok is szenvednek. Szenved az egesz vilag mert sok az inger.
@Mikolt Avas Régóta lakom faluban is, azt kell hogy mondjam az M1-et maga az igények szülték. Mások hibáztatása, a saját felelősségünk felvállalásának még gondolat szintjén sem létezése. Egyszerű mondatokra van szükségük, ami nem vonja kétségbe az igazuk. Ha valamit nem értenek akkor az meg maga a baromság. Mindenkinek szoktam javasolni aki kételkedik ezekben, hogy töltsön el egy pár hetet egy átlag faluban. Kulturális életük 80 éve változatlan, igény eddig sem volt többre, és amire szükségük van azt meg is kapják.
@@dr.h.j.simpson1276Ott a partizán nevű retek, szájukat a belvárosban található emberek szájára írja cupuntva "kis emberezik" Marci üzenete 100 Ft nájkiba az a vidéknek hogy idéz valami random embert akit a családnak ismerni kell, meg prájsztól, emleget történelmi korokat. - ebből szűrni le :- Ők a városiak és diplomásokban látnak esélyt, vidéki az setét oszt jó napot, meg sem kell őket szólítani tudni. - úgy könnyű hogy nem organikusan nőt ki, nem saját pénzét és felelősségét teszi bele. - mielőbb kussolj be ha arra gondolsz amit az M1 állított a csatornáról, mert én azt mondom akkor rád hogy te patkány vagy és hogy tudsz a csatornából netezni. 🤣 Ner média szinteken lehetne dolgozni, egyszerű matekkal elmondani hogy Feri alatt a pótlékból 100 fröccs is meg volt, ma csak 27 csúszhat le...szerinted Lajos miért akar vitya józanul látni, ha neked az nem áll jól?
Pár éve kezdtem el magánúton pszichológushoz járni. Nem kér sokat a mai tarifák mellett, mégis csak kéthetente tudok beszélni vele, lakáshitel és egyéb nyalánkságok mellett ennyit engedhetek meg magamnak. Életem egyik legjobb döntése volt. A segítségével legyűrtem a depressziómat, az önbizalmam jócskán megerősödött, feltártuk és feldolgoztuk a legnagyobb gyermekkori traumámat. Erőt adott ahhoz, hogy otthagyjak egy mérgező munkahelyet, elköszönjek pár barátnak hitt arctól, akik abszolút nem voltak azok, és jobban kiálljak magamért egy csomó élethelyzetben. Voltam anno egyetemi, ingyenes alkalmakon is másnál, de ott a profizmus olyan szinten hiányzott a szakemberből, hogy hamar otthagytam őt. Sok barátomnak ajánlom a dolgot, van is, aki belevágott, és olyan csodálatos volt látni őket, ahogy fejlődött az önismeretük és egyre jobban lettek... gyógyszerek nélkül persze. Nagyon rossz tudni, hogy mennyien nem tudnak erre is költeni, holott sokunknak már kamaszkortól erre lett volna szükségünk ahhoz, hogy erős, egészséges felnőttek lehessünk...
Én nem mondanám el egy idegennek a dolgokat, amiket szégyellek, pláne, mert nem is bízom senkiben. Gyerekkorom óta depressziós vagyok, és már 30 felett nincs pszichológus, aki ezt helyrehozná.
@@MegaAbgt szerintem ha teljesen nem is hozható helyre sok dolog, javulást el lehet érni. Én is 30 felett kezdtem el pszichológushoz járni amúgy. Akárkivel én sem álltam volna szóba, social media-felületen, lelki dolgokkal foglalkozó csoportban kértem ajánlásokat olyan szakemberekhez, akik másoknak már tudtak segíteni, és az ajánlottak közül számomra legszimpatikusabb valakivel vettem fel végül a kapcsolatot. Ami az "idegenségük" mellett szól: nincsenek felénk prekoncepcióik(ha igazán profik persze), nem elfogultak mondjuk a szüleink, barátaink felé, hiszen nem ismerik őket. Ha meggondolnád magad, nagyon drukkolok, hogy jó szakembert találj magadnak.
Főiskola alatt én is nagyon gyorsan otthagytam kettő ingyenes szakemberi lehetőséget is, annyira érződött, hogy semmire sem fogunk menni. Később is csak nagyon hosszú időközönként tudtam volna menni, közben a várakozástól csak még szorongósabb lettem.
Két perc után leállítottam a videót, de nagyon örülök, hogy terítéken a téma!! Ahogy elkezdtem hallgatni, azonnal eljött bennem az összes emlék, rossz érzés. Összerándult a gyomrom is. Anyukámmal több, mint tíz éve rójuk a köröket, (nyilván a családra is kihat... De nekem szerencsére volt lehetőségem magánrendelésre járni pszichológushoz) az egész egy reménytelenség, a lakosság nagy része pszichésen nem oké, az ellátás haldoklik, ha magánba megy az ember, egy vagyon, de legalább a köztudat szerint dilidokihoz jársz. (pedig valószínűleg jobb állapotban vagy, mint az átlag, pont mert a problémákat próbálod megoldani, nem eltussolni) A betegek kiszolgáltatottsága és védőhálója borzalmas, de legalább teletömik az embert gyógyszerrel, ha kell, ha nem.
@@brigittaszanyi7454 talán attól hogy nyomorog az ország de üvölt még a youtube-on is minden videó után az agymosó propaganda, arra van pénz... az sem segít kifejezetten, hogy semmilyen állami ellátás nem létezik a pszichés betegségekre jelenleg, ami nem csak az eltusolásról és a leszedálásról szól nagy mértékben. inkább az a kérdés, hogy mégis hogyan lenne AKÁRKI pszichésen oké ebben az országban aki nem tagadásban/viktor mámorban él?
Sajnos én is ezzel élek. Minden indikációm megvan egy pszichoterápiára, de évek óta megkapom, hogy "Hát maga jól van, nem alkoholista, nem drogos, szépen neveli a gyerekét, dolgozik, sportol!"-az már nem érdekli a szakembert, hogy súlyos traumakövetkezményekkel, kötődési zavarokkal élek, és ezért egyedül vagyok kénytelen élni, mert a párkapcsolati helyzet túlterhel. Évek óta harcolnom kell egy-egy beszélgetésért, a pszichiáterem szinte "feketén" foglalkozik velem, mert az állam nem fogadja el, hogy pszichotróp gyógyszerek HELYETT pszichoterápiát ad, mert az tesz jót nekem. A vlogomban kezdtem erről a helyzetről beszélni, mert azt érzem, hogy ezt tovább agyonhallgatni bűn. Ráadásul a vlog nekem jót tesz, hiszen szakember nélkül beszélhetek magamról, és remélem a sorstársaimnak is segítség. Nagyon-nagyon köszönöm ezt a riportot!💞
Nekem kettő és fél évembe telt államilag finanszírozott és elismert autizmus vizsgálatra bejutni felnőtként. Romokban az ország, az ermberek, de stadion az van, így mindenki egészséges lehet egycsapásra
Tök jó hogy foglalkoztatok ezzel a témával, mindenképpen fontos hogy akinek szüksége van ilyen típusú segítségre kérje és lehetőleg kapja is meg. Sok sikert 2 srácnak a gyógyuláshoz. :)
De még ha van pénze az embernek pszihológusra, akkor is nehéz rendeset találni.... Nagyon sok "pszihológus" van aki elvégezte a sulit, de köze nincs az emberekhez, és praktizál >
Közjó, társadalmi felelősségvállalás... Ezek itthon megszűntek létezni! Nagyon jó riport! Jól összefoglalja állami pszichológia/pszichiátria helyzetét, illetve, hogy miért nem érdeke a magán ellátásban dolgozóknak, az állami helyzet javulása. Ezek nincsenek a mainstream médiában említve. És ne felejtsük el, a riportban szereplők azok a "szerencsések", akik meg engedhették maguknak a magán ellátást. Kívánom, hogy felépüljenek, jól érezzék magukat. De rengetegen vannak, akik csak süllyednek lefelé, vagy éppen nem is súlyos (még) a helyzetük, de segítségre szorulnak. Ezen utóbbiak helyzete könnyen súlyosbodhat a segítség elmaradása miatt. Szívszorító!
Hát igen, azokat ki nem szarja le ugye, akiknek nincs pénzük... Úúúgyis az ő hibájuk, mert úúúgyis lusták voltak tanulni, lusták dolgozni is, meg úúúgyis elisszák/elcigizik/elszerencsejátékozzák a pénzt... Kb. ez az általános vélekedés
Hiánypótló, köszönöm! Én gyerekkorom óta járok szakemberhez apukám korai halála miatt. Megfelelő ellátásban részesültem kezdetben, azonban, ahogy idősödtem más problémák miatt több pszichológusnál is megfordultam. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mindig tudtak fogadni, rendszeresen, évekig. Aztán jött egy törés, ami miatt bennfekvésre kényszerültem. Onnan egyenes út vezetett a pszichiáterhez. Szintén szerencsésnek kell mondanom magam, ám amit mondott a fiatalember a riportban, az nálam is érvényes volt. Nevezetesen, hogy 10 percnél több időt nem töltöttem el a rendelőben. Az orvosom hozzáértő szakember volt, nem tulajdonítom az ő hibájának. Most már pontos okot is tudok, hogy miért csak ennyi idpt tölthettem bent. A pszichiátriai gyógyszeres kezelés gyakorlatilag semmi nem ér pszichoterápia nélkül. Én ezt is megkaptam államilag támogatott formában, de feltűnt, hogy tendeciózusan ritkulnak az alkalmak. Szomorú valóság ez, és most a riport által több értelmet nyert számomra a helyzet. Köszönöm a videót! Megj.: Volt olyan, hogy a pszichiáterem telefonon hívott fel, megkérdezte, hogy vagyok, majd felírta a következő három hónapra a gyógyszeradagom. (covid alatt)
Mentális betegként különösen elszomorító volt nézni ezt az anyagot. Főleg mikor a srác elmesélte milyen volt az első alkalom a pszichiáternél. Minimális beszélgetés, azonnali "tűpontos" diagnózis, majd jöhet a gyógyszer. Persze olyan amit ismer, ami amúgy májnagyobbodást is okoz... Jó lesz az. Magán-pszichiáterhez fordultam, azóta sokkal egyszerűbb az életem. Aki csak teheti menjen magánhoz, nem éri meg a mentális egészséggel szórakozni! *Sok sikert kívánok a filmben szereplőknek, és mindenkinek aki hasonló problémákkal küzd.*
Ez így van! Mint több szervet is érintő krónikus beteg, ezt csak megerősíteni tudom, mert önmagában a fizikai betegség és az orvosi ellátás is megviseli az embert pszichésen, traumatizál. Ezt pedig hosszútávon NEM pszichotróp gyógyszerek oldják meg.
*Pszichológusnál az első 3-4 alkalom szinte csak kötetlen beszélgetés. Csak utána kezdődik a terápia, ami sokáig eltarthat. Sokba kerül, de ez még nem elég, mert kevés a pszichológus, és nagy rájuk a kereslet így a várólista is hatalmas. Ráadásul pszichológus, és pszichológus közt is óriási eltérés van. Lehet nem a megfelelőnél köt ki az ember. Alapjáraton sok embernek kéne terápiás kezelés.*
@@MyNyami meg a képzési rendszer is egy vicc. Pszichó MA diplomával lehet elkezdeni dolgozni a szakmában, de terápiát még nem lehet vinni. Ahhoz még minimum 2 szakképzést is el kell végezni (klinikai + pszichoterapeuta). Mindez rengeteg időbe és pénzbe kerül
@@vandawiesner6038 Nem értem mi ezzel a gond, szuper 3 napos kócs képzések vannak. Nem vicc, ilyenek terapeutálnak. Én meg, klinikai szocmunkás, szocpedes mint valami fogyatékos, még életvezetési tanácsot se adhatok.
@@vandawiesner6038 Azt is érdemes tudni, hogy kb. a jelentkezők és hallgatók 3/4-e kibukik még az alapképzés eleje-közepe felé, illetve sokan konkrétan azért vágnak bele, mert túl sok sorozatot láttak, ahol annyi jött le nekik egy ilyen szakember munkájából, hogy lófarokba kötött hajjal, vastag keretes szemüvegben nagyokat bólogat és mélyeket kérdez a betegtől, akit aztán az epizód végére meg is gyógyít kb., és hogy ez milyen szuper. Ez röhejesen hangzik, de nem én találtam ki, hanem az ELTE egyik kevésbé vidám illetékes professzora.
Egy csekély megjegyzés a riporthoz. A gyermek pszichoterápia még ennél is rosszabb állapotban van. Mert itt már szakember sincs. Néha megriadok, hogy mi lesz ha megyében működő 2 darab pszichiáter nyugdíjba megy végleg, merthogy egyébként az egyik már kb 15 éve nyugdíj mellett visz egy megyei ambulanciát. Személy szerint én is 3 reménytelen területén adok tanácsokat amúgy nagyon beteg gyerekeknek, embereknek. Helyettem nincs más, nem tudok komoly teraputát javasolni maszekot sem, mert vidéken senki sincs, szakember sincs, csak a nagy pusztaság.
@MrPeter a pszichológia szakra jelentkezők egy része a 3 éves képzés után a mester szakot már nem ebben a szakban végzik. A többiek nagy része olyan szakágban tanulnak tovább, mellyel magasabb jövedelmet szerezhetnek pl. a versenyszférában, mint kommunikációs trénerek, fejvadász cégekhez mennek. Itt jól keresnek és a felelősség is jóval kevesebb. És mint pszichológia jól hangzik, de amikor kiderül mi is ez a munka, elhagyják a területet.
Na akkor mondom hogy ez hogy működik nálunk Németországban: 160 órányi pszichoterápiás kezelést kap bárki akinek van TB-je, szóval a normális állami betegbiztositasa. Ez ha letelik, akkor két évet kell várni és újra fizeti a 160 órát a betegbiztosito. Annyit még hozzáfűzök, hogy egy-egy órának az értéke több mint 100€.
Szeretnek nevetni.4 honapja hivtam fel a betgbiztositomat,hogy mi a modja hogy fizessek a pszichologust..ök ajanlottak egy ceget aki 3 -4 kerdöiv kiküldese utan (az eredmenyet elküldte a haziorvosomnak),a HO felhivott es orditozott velem(egyebkent imad,jol kezeli minden panaszomat) hogy ö neki erre nincs ideje es ö honnan tudja hogy nekem kell e pszichologus.Leirta nekik,hogy ö nem tud velem foglalkozni(minek is hiszen nem az ö hatasköre).A ceg erre elküldött pszichiaterhez,(neki kell igazolni,hogy szüksegem van terapiara)ahova 3 honap mulva kaptam idöpontot ..ma felhivtam öket es elmondtam,hogy ez egy vicc? Maganban lenne idöpobt azonnal,de az megfizethetetlen. Az allamilag tamogatott pszichologusokra pedig minimum 6-8honapot kell varni es nem garancia,hogy bevalik.Szoval detto mint otthon.
Pont ezzel küzdök.. Bipoláris, szorongás, rengeteg haláleset és családi trauma. Ennek ellenére kb. 5x jutottam pszichológushoz mert arra volt pénzem. Egyetlen út volt, hogy önmagam kezdtem pszichológiát tanulni évekkel ezelőtt. Szomorú ez az állapot.
Ismerős tapasztalatok... Ha nincs pénzed rá valahogy, elvesztél... Hozzáteszem kevesebb szorongó ember lenne ebben az országban, ha lehetne valami jövőképet is kialakítani, ha nem a hóvége lenne az egyetlen fix pont, ameddig ellláthatunk. Nem azt mondom, hogy ez az egyetlen ok, de bőven hozzátesz. A tartós szorongás sok további testi és lelki betegség melegágya, de ez "odafönt" a jachton pezsgőzve nem látszik, meg nyilván tesznek is rá. Adót termeld ki, oszt' jónapot.
Na persze ha aztán az egyén "elfelejt" adózni, vagy felmond a munkahelyén ahol intézték a TB-t, 3 napon belül postázza a NAV a csekkeket, meg a jogi bekezdést, amit egyértelműen fenyegetésnek, nem tájékoztatásnak szán. Hazánk egyenlőbbjei valószínűleg utoljára akkor járultak hozzá bármilyen módon a társadalom gazdagításához, amikor középiskolás korukban nyilvános toalettbe ürítettek.
Itt a legnagyobb kérdés hogy miért 2500ft - ot finansziroz az állam 1 óra terápiára? (50 perc tudom) Legalább 10 000 forintot kellene, ez a 2500 forint köszönőviszonyban sincs a mai árakkal
Szinte minden vizsgálat alulfinanszírozott az eüben. Valaki megállapítja a pontokat, mennyi pont egy vizsgálat és a pontnak van értéke aztán szoroznak.
Kétszer voltam psziciátriai osztályon, ahol orvost csak osztályravételkor és kiengedéskor láttam. Ambulásba is vissza kellett volna járni, már ekkor másik megyeszékhelyre, de a doktornőhöz olyan várólista volt, hogy a gyógyszer felírásra futotta. Mellette be lettem jegyezve pszichológushoz, de az adott időpontban covid miatt nem rendelt és azóta se kaptam újabb lehetőséget. Ezt követően 3. megyeszékhelyen voltam más jellegű ellátás miatt onnan is küldtek volna, csak nem volt hová... Borzasztó nagy hibája ez a rendszernek. Szükségem lenne a segítségre, de szépen lassan bele kellett törödnöm, hogy az itt nem valószínű, hogy lesz.
Saját esetem: Elmentem államilag biztosított pszichológushoz. Havi/2havi 1szer találkoztunk. Egy darabig jártam hozzá, de most már inkább csak otthon meditálgatok, mert még az is sokkal hatékonyabb, mint ez a rendszer. Nem csak az időhiány volt zavaró, hanem az is, amikor az 5.-6. alkalomnál megkérdezte, hogy a szüleimmel élek-e, pedig azzal kezdtük az első ülést, hogy nem. Nem hibáztatom emiatt, mert sok a dolga neki is, de ezt a terápiát valahogy nem így képzeltem el. Most probálgatom a meditációt, meglátjuk mi lesz/nem lesz:)
A jó isten mentsen meg mindenkit attól, hogy megprobaljon segítséget kérni egy állami helyen. Úgy beszélnek veled, mint egy kutyával, éppen csak le nem köpnek. Majd felirnak egy gyógyszert, amiről fogalmad sincs hogy működik, mi várható. Kezelés vége, probléma megoldva. (a "kezelő orvos" szerint)
Először is el sem hiszem, hogy egy tizenötperces riportot egyszer az életben megért ez a téma, egy ilyen országban mint ez... Másodszor pedig, a helyzet ennél is lényegesen rosszabb, mondom lényegesen! Ugyanis komplexebb, nehezebben kezelhető problémákkal már magánban is szinte lehetetlen ellátáshoz jutni, én másfél évet szívtam vele mire egy felkészült szakemberhez bejutottam, másfél kibaszott évet, úgy, hogy akár húsz ezer forint is belefért alkalmanként! Már régen nem elég az sem ha van pénzed! Szimpla életvezetési problémákkal, "mezei" depresszióval, vagy szorongással még találsz valakit, személyiségzavarral, és egyéb komplexebb helyzetekkel meg gyakorlatilag nincs hova menni, akkor sem ha történetesen milliomos vagy! Ez a helyzet kétezerhuszonháromban! Szerencsére egy fejlövés mindig mindent megold, tehát pánikba esni nem érdemes...
Nagyon igaz, amit írsz. De azt a fejlövést ugye csak rossz viccként említetted? Tudom, sokan a megoldatlan gondok miatt oda jutnak. Remélem, neked nincsenek ilyen szándékaid, illetve senkinek nem kívánom, hogy olyan rossz élete legyen, hogy azt lássa megoldásnak!
20 éves koromban egy egyetemi vizsga miatt amin egyszer meg is buktam, olyan sokat szorongtam hónapokon keresztül, hogy fizikai fájdalmakat éreztem a nap 24 órájában (mellkas szorítás, fejfájás, szúró érzések a végtagjaimban). Tudtam mindvégig, hogy valószínűleg ezek “csak” a szorongásom miatt vannak, de a környezetem kinevetett emiatt, ezért a háziorvosomhoz fordultam. Ő szintén nevetve mondta, hogy nincsen semmi mentális problémám, és a tüneteket gyógyszerekkel kezelte. Nyilván ezek nem segítettek, inkább abban próbáltak megerősíteni, hogy valójában fizikai gondjaim vannak, és nem mentális (amitől nyilván mégjobban beparáztam). Ez ment még pár hónapig, mikor már felütötte a fejét a pánikroham is, és egyre gyakrabban. Az öngyilkos gondolatokig szerencsére sosem jutottam el, de minden napom egy pokol volt, nem volt egy olyan pillanat sem az életemben, hogy ne az járt volna a fejemben, hogy mikor kapok szívrohamot vagy agyvérzést, miközben mélyen tudtam, hogy valójában mentálisan vannak gondjaim. Kvázi a teljes megőrülés határán voltam. Szerencsére a barátnőm ajánlott egy pszichiátert (magánt, aki viszonylag olcsó volt), aki diagnosztizálta a valós problémákat és gyógyszereket írt fel, de ezen felül többet nem tudott tenni, kognitív sématerápiát javasolt. A kognitív sématerápia magánban horror összegekért volt csak elérhető, így “el voltam” a gyógyszerekkel és próbáltam bejutni államiba. 25 éves vagyok, azóta nem sikerült. Hogy legyen valami jó is a végére, Csornán volt egy államiban dolgozó pszichológus, aki hetente tudott fogadni és baromi sokat segített, jókat beszélgettünk, temérdek hasznos tanácsokkal látott el, igazán hálás vagyok neki, az életemet adta vissza. De sématerápiával sajnos ő nem tudott szolgálni, s a mai napig szükségem lenne rá.
Sokszor szerintem a környezete erőlteti az embert, hogy egyetemet végezzen, vagy ilyen-olyan munkahelye legyen, ő maga valójában nem is ezt szeretné csinálni.
@@dorikavoltamrozinkawokcsho7728 Engem nem erőltettek, ide akartam járni és "jó" is volt, csak ez az egy vizsga volt kicseszetten nehéz. Pl.: mikor átmentem kb. fél év intenzív tanulás után, a vizsgázók 90%-a megbukott (60 emberből 6-nak sikerült).
Nagyon fontos anyag, köszönjük! Jó lenne a gyerek ellátásról is egy hasonló okfeltáró riport, mert ott is katasztrófális a helyzet, ami a státusztörvény esetleges bevezetése után még inkább így lesz, mivel a pedagógiai szakszolgálatok (nevelési tanácsadók) gyerekterápiás ellátásának teljes szétesése várható.
A pszichológia/pszichoterápia mindig alá volt (van) rendelve vagy az egészségügynek, vagy a tanügynek, vagy a szociális szférának. illetve mindegyiknek. szerintem ezért nem tudja megfelelően képviselni magát, illetve a hozzájuk fordulók érdekeit. nagyon üdvözlöm, hogy foglalkoztok a témával!
Édesapám került a pszichiátriára öngyilkossági kísérlet miatt 2010-ben. Ott voltak ugyan foglalkozások, de főként a gyógyszerét állították be. Miután 2 hónap után kiengedték, magára maradt, semmilyen más terápiát nem kapott (pedig szüksége lett volna rá az újrakezdéshez); csak a háziorvoshoz járt vissza a gyógyszert feliratni. Egyik volt szobatársával tartották a kapcsolatot miután kikerültek, egymásba kapaszkodtak mert más "kinti" segítséget nem kaptak, de a szobatársa nehezebben bírta és végül öngyilkos lett... Ez a magyar valóság.
Ez érdekes. Biztos igaz a videó országosan (vagy Budapesten) nézve, viszont én pont az ellenkezőjéről tudok. Ráadásul vidéki városban, keleti országrészben: nagyon erős szorongásos problémákkal elment a fiatalember pszichiáterhez. Első pluszpont: a doki nem gyógyszerezte agyon (ami azt illeti, nem is adott gyógyszert), második pluszpont: elküldte pszichoterápiára. Most hetente jár állami terápiára, egy fillérébe sem kerül és úgy tudom, szimpatikus neki a pszichológus is. Mikor mesélte el sem hittem, de ilyen is van. (Ha rosszabbodik az állapota vagy nem javul, biztos kap valami bogyót, de egyelőre másfajta terápia mellett döntöttek.)
3 hónapja keresnek terápiát. Fizetnék. Fél éves várólistán vagyok pont azert,mert nagyon rászorulok es szakpszichológus vagy pszichoterapeuta kellene hozzá. Fml
Frissen végzett pszichológusként szeretném kihangsúlyozni, hogy nem a szakember kevés, hanem a betöltendő pozíció. Az évfolyamomról szinte senki nem tudta elkezdeni a szakképzést, mert nem kapott senki EÜ állást, mert oda már inkább olyat vennének fel, aki legalább elkezdte a szakképzést. Ördögi kör. A szívem szakad meg, mert én tényleg klinikus akartam lenni, ehelyett Hollandiában egy konyhán dolgozok a mester diplomámmal, más félszer annyiért, mint otthon egy klinikán vagy háromszor annyiért mint az oktatási/szociális szférában. Itt viszont semmit nem ér az én kis magyar diplomám, hiába vagyunk az EU része (még). Szóval... Köszi Magyarország. Előre megyünk, nem hátra!😉
Iszonyat nehéz eljutni odáig, hogy valaki klinikai szakpszichológus legyen. Rohadt sokba kerül. Én lebeszélném a fiamat arról, hogy pszichológus legyen, vagy ha mégis, kétszer is gondolja meg, hogy itthon vágjon bele. Ilyen körülmények között soha nem lesz elég szakember. És rettentően alul van finanszírozva az egész rendszer, semmi meglepő nincs abban, hogy mindenki menekül a magánpraxisba. És rohadt drága egyáltalán néhány ülést megcsinálni.
@@Indyeana Add össze, könyörgöm! Hasonlítsd össze egy orvosi diplomával... SEMMIVEL sem könnyebb pálya! A pszichológia nagy volumenű szak, elég nagy volt az ellenállás a bolognai rendszerrel szemben! A tanárképzést is ez vágta tönkre, és ezt már Ausztriában is belátták, ott a Lehramtsstudium osztatlan! A 3 év terapeutaképzés is ingyen van? Ismerősöm hiába végezte el az egyetemet, nem fog tudni klinikai pszichológusnak menni pénz nélkül...
Mint minden betegségnél, itt is sokkal egyszerűbb és olcsóbb lenne a megelőzés. Az ember jólléte meghatározóan az emberi kapcsolatai minőségén és mennyiségén múlik. Kicsi kortól ez irányba kellene terelni a dolgokat.
Én is megjártam még karantén alatt az állami pszichoterápiás szolgáltatást és irtó negatív tapasztalatom van amit most gyorsan megosztok, hátha számít valamit... Olyan 2 éve történhetett a dolog, amikorra már totál megőrültem a karantén közben, és alig ettem, ittam valamit. Eleve nagy nyomás alatt voltam, szemtől szemben nem is beszélgethettem a "szakemberrel". csak az elvált szüleim mellett, úgyhogy az egyiket kiküldték egy kis időre. Azután valami vénynélkülit felírt és elég minősíthetetlen stílussal gyakorlatilag elhajtottak. Problémáimra a szokásos kommunista típusú (sportolj, legyél kint, beszélgess emberekkel) gyógymódot lepörgette és ennyi... Valószínűleg ez azért történt mert nem voltam olyan súlyos eset nekik, ezért a lehető leghamarabb ki akartak rakni mert nem volt pénz rám vagy tudom is én. Szégyen és gyalázat, hogy egy ilyen kirakat ez a szféra, pedig a legtöbb páciens akár itt is lehetne a közegészségügyben. A csúnya hanyatló nyugat milyen rossz ebben is... Ezek után karantén végéig már magánban voltam, nagyon kedves emberrel akiben megbíztam és szerettem ott lenni. Majd véget ért a karantén, elvakított a hirtelen "szabadság" és szép lassan otthagytam. Megbántam. Manapság pedig már kétszer annyi ez a történet mint ami akkoriban volt. Úgyhogy edzőterembe járok, kint vagyok, valahogy próbálok beszélgetni emberekkel ha méltatnak rám is figyelni, nagyon sokat segít, "örülök és virulok", te banya!
Máshol is épül le az állam. 3 millió román ment el nyugatra 20 év alatt. 20-25 millió kurddal nem tud mit kezdeni a török, a szír és az iraki állam. 20 millió bevándorlóval nem bír becsülettel sem a német, sem a francia állam. A francia állam napi szinten tüntetésekkel kénytelen szembenézni, kezelhetetlen a nyugdíjrendszerük, csökken az európai népesség, de ez szerte kelet-európai országokban is így van. Az olasz, a görög, a spanyol állam is retteg a hatalmas tömegű bevándorlástól, amely megterheli mind az egeszségügyet, mind a közbiztonságot, terrorveszélyről, mocsokról, kultúrális és erkölcsi hanyatlás , élhetetlen helyek, no-go zónák, bataklánok, stb. Az elnyomó orosz, ukrán, iráni, szaudi, észak-koreai, jemeni, szudáni, mali, kongói, állami szintű elnyomásról, jogfosztásról nem is beszélve. Szóval míg nektek az a bajotok, hogy a harácsoló, egészségtelen életmódból, a kapitalista rendszerek elszemélytelenítő nyugati felfogásából adódó pszichés betegségeitek kezelése nem hatékony, addig emberek millióinak sem tiszta víz, sem elegendő élelmiszer, sem emberhez méltó élet nem jut. Mondhatjátok, hogy ehhez nektek mi közötök, de ezzel csak azt bizonyítjátok be, mennyire sz..rtok a világra, s csak magatokkal törődtök. Vegyétek már észre, hogy emberek milliárdjai szorulnak segítségre, míg ti a szociális háló sz..rságain keseregtek. Szégyen.
Külföldi ismerősök mindig mondják, hogy mennyire fontos lenne elmennem szakemberhez, hogy diagnosztizáljanak, ha tényleg van ADHD-m és/vagy autizmussal élek. Hogy fontos, mert hosszú távon romlani fog az életminőségem, ha kezeletlen maradok. Mindig az a válaszom, hogy bocsi, de Magyarországon élek. Itt sajnos a normál, alapvető ellátás is akadozik és a tehetősebbek kénytelenek elmenni magánba, hogy megvizsgálják, kezeljék őket. Amíg ez sincs rendbe szedve, remélni se lehet, hogy majd az elme betegségeivel is kellőképpen foglalkozzanak állami szinten.
Az én esetem ehhez képest elég szerencsésnek tűnik (gondolom kivétel). Hamar sikerült bekerülnöm (állami) pszichoterápiás kezelésre, ami heti 1 alkalom és 45 perc. Illetve egyenlőre elégedett is vagyok vele. Gasztroenterológiára (fel sem veszik a telefont..), szemészetre (6 hónap) , bőrgyógyászatra (4 hónap) viszont nagyon nehéz itt bekerülni...
Alapon az alap oktatásba bevezetném a pszichológiai és kommunikációs alapokat. Olyan feladatokat adnék a gyerekeknek, amelyek élvezhetőek, hasznosak és megtanítja őket arra, mennyire mások vagyunk s hogyan kezeljük egymást. Alapon pl nagyon sok introvertáltabb személyiség szenved, mert társaik szekálják csak azért, mert csenedesebb (de csak nagyobb társaságokban - ugye őket lemeríti a tömeg.) stb. Nagyon sok mindent megelőzhetnénk önmagában azzal, hogy nyitott elmével állunk a másikhoz és kellően viselkedünk, megtanuljuk kezelni a helyzeteket. Miért mennek szakikhoz? Mert mi emberek nem igazán foglalkozunk embertársunkkal... Nem egyszer vállaltam ingen beszélgetéseket, mert nem tudtam elviselni, hogy ott van előttem valaki és ordít a lelke segítségért. Amikor pedig a pult mögött érdeklődött a vevő, mit javaslok neki szorongás ellen... tettem javaslatokat, közben pedig el-el mondta helyzetét. Azt követően mondtam neki pár terméket, beszélgettünk picit még és mondta, feladta a szakikat, egyik se érti meg őt és semmi javulás nem volt. Adtam neki elérhetőséget. Fél évnyi beszélgetés, elemzés és megoldás hatalmas fejlődést hozott a fiatalember életében. Időnként felkeres még és jó látni milyen jól összeszedte magát. Ezt viszont nem csinálhatom mindenkivel, akin látom nincsen toppon... nekem is 24 órám van 1 nap és még csak szaki se vagyok. Megértem, mindenki pénzből él, de már olyan betegesen hajszoljuk a pénzt... főleg magyarban, ahol (elnézést a kifejezésért), de sz.rért h.gyért dolgoznak az emberek. Oktatás és egészségügy is kb csak van épp hogy. Ha pedig baj van: magánba kell mennem dokikhoz, nőgyógyászhoz, fogorvoshoz stb. , ha nem akarom azt, hogy megpusztuljak. Volt olyan évem, amikor minden félretett kessemből küzdöttem, hogy ne veszítsem el a kezeimet. Minden összefügg mindennel. Csodálkozunk, hogy kimegy a magyar? Persze, mert az alja munkával többet keres, mint itthon szakképzett, diplomás emberek. Reméljük eljön az a nap, amikor az ország tényleg eredményeket ér el fejlődésben és nem csak felszínesen, mint a csodás lombkorona sétány és társai, melyekre lopott összegek zsebre mennek, míg az országunk segítségért kiált. A butácska embereknek is leesik remélhetőleg, hogy baj van és a szavazófülkében bármi mást pipáljanak csak azokat ne, kik jelenleg hatalmon vannak.
Szerintem a szülőknek kell terápiàra jàrni ès megismerni önmagukat mielőtt gyermekük születik.Az èn tapasztalatom hogy minden a gyerekkorból jön.A szülők tudattalanul àtadják a saját gyermelkorukból hozott "dolgaikat".Nagy felelőssèg szülökènt mit adunk àt a gyermekünknek.
@@gyongyiszeverenyi7980 Igen, ezt én is így gondolom alapon, ám valahol el kellene kezdeni és a jövő nemzedéke már úgy nőne fel, hogy felkészültebbek lennének a szüleik, kik egykor gyermekek voltak. Egyénenként nem igazán látja be sok ember , hogy lenne hova fejlődnie. Sokaknak csak a testük öregedett meg az évtizedek alatt, ám igaz fejlődésen nem mentek keresztül. Önfejlesztésre pedig bőven több idejük volt, mint egy tőlük fiatalabbnak. (Akiknek olykor osztják az észt.)
Már régi a videó de gyakorló pszichológusként kiegészíteném valamivel hátha látja még valaki: én amióta végeztem az egyetemen szeretnék az állami eüben dolgozni, szeretnék klinikai szakpszichológus lenni, de ez ma kb lehetetlen. Ahhoz hogy klinikus legyél eleve klinikuskent kell dolgoznod. Ha dolgozol is klinikai területen nem mindegy, hogy mit, es hol es milyen jogviszonyban. Tehát az aki segiteni akar, aki az eüben akar dolgozni, az sem tud és a magánszférara kényszerül. Sok kollegam nem azert dolgozik a magánban mert jobban megéri hanem effektive nem is tudsz máshol dolgozni hiaba akarsz
Én egyszer mentem el háziorvoshoz pánik zavar problémával. Konkrétan megveregette a vállam és felírt egy 0.5ös frontint (nyilván nem vettem be). Aztán megtanultam kontrollálni egyedül, de ha lett volna segítségem, akkor nem lett volna 1 év kuka az életemből.
Magyarországon és Németországban is van egy kevés tapasztalatom. Magyarországon beutalót kaptam, időpontot nem. Németországban jobb a rendszer, de nagyon sokat kell várni, gyakran fél-egy évet, amíg első időpontot kap az ember. Utána a rendszeresség és színvonal jó.
A magyar pszichiátriai ellátás csak egy kirakat, nincsen komplex ellátás és tervszerű betegút. Gyakorlatilag csak alibiből tartják fenn. Senkit nem gyógyítottak még meg, viszont a jogsértések terén kifejezetten remekelnek.
Azért van egy-két kivétel. A pszichiátria/pszichoterápia/addiktológia azért is nagyon összetett kérdés mert a gyógyuláshoz sokkal inkább van szükség a kliens aktív hozzájárulására, cselekvésére, ön-építésére, mint mondjuk a sebészetben.
ADHD gyanúval elkezdtem magánszférában egy diagnosztikai folyamatot circa 200 ezer forintért. Alapvetően a Semmelweiss-re szerettem volna bekerülni, tb t mogatott diagnosztikára, azonban a várólista 1.5 éves volt februárban. Reményeim szerint 1.5 év múlva már hasonló szolgáltatásokat külföldön fogok igénybe venni.
@@gyongyiszeverenyi7980 lol se a kérdés hangneme, sem az idézőjelek nem tetszenek. remélem szarkazmussal írtad, mert egyébként: az olyan emberek is probléma, mint te, akik nem fogják fel hogy egy mentális betegség ugyanolyan mint egy fizikai betegség, csak nem látod. én abból már kinőttem 3 évesen, hogy eltakarjam a szemem és azt higgyem nem létezik amit nem látok, de ez csak én vagyok :\
Valóban fontos kérdés és kívánon hogy javuljon a helyzet! Nekem is sokat segített az hogy pszichológushoz jártam, mindenkinek javaslom. Ugyanakkor ki kell emelnem, hogy megváltást sem kell tőle várni, mert ugyan olyan fontos az életmód. Megfelelő alvás, sport, akár meditáció, valakinek a hit segít, rengeteg segítő RUclips videó, könyv van a mentális egészség témában. Nagyon sokat tehetsz magadért akkor is ha nincs pénzed pszichológusra. Viszont ha van rá pénzed akkor meg ne sajnáld rá
A megfelelő életmódot akkor tudod élni, ha egészséges vagy mentálisan. Ez nem arról szól, hogy mondjuk túlhajszolod magad, és le kell lassítanod, sportolnod kell, hanem hogy a mentális problémáidat nem tudod megoldani.
Az önsegítés félremehet, hiszen ki mondja meg mi a helyes diagnózis és terápia?! Nagyon sok kuruzsló és csaló is van RUclips-on a "segítő" videóival, nem egy ismerősöm esett áldozatul nekik... Amikor pedig mondom nekik, hogy az a spiri dolog vagy a "Secret" könyv nem elég akkor nem hisznek nekem, hiszen "működik". Terápiához diagnózis és megbízható szakember kell. Pont.
@@norbertmolnar9913 Ez igaz. Viszont az ilyen témákban készült RUclips videók hatalmas ingyenes segítséget jelentenek, illetve könyvek is pl. könyvtárból majdnem teljesen ingyen. Sok-sok ilyesmi tartalom fogyasztása jelentősen sokat segít.
Ez az egész lesúlytó. 3 000-os dotáció egy órára? A munkabér, az infrastruktúra hol jön ki ebből? Nagyon fontos a munkátok!
Год назад+2
4:50-től amit mond, az nemcsak a pszichiátriákat érinti, hanem minden egészségügyi területet. Mindenféle kamu beavatkozások címén hívnak le pénzeket a NEAK-tól. Mondok jobbat ez a "játék" minimum 20 éve megy! Nekem volt olyan, hogy iskolafogorvos úgy írta az akkor még OEP-es betegéletutamba a kezelések listáját, hogy az adott évben már középiskolába se jártam. Hab a tortán, hogy a valóságban egyszer voltam középsuliban iskolafogászaton és akkor egy nő volt a fogorvos, a rendszeresen kamuzó meg egy férfi volt és az ominózus két rendelő közt több km távolság van. Hát 10 perc alatt 8000 Ft szerintem nem rossz kereset. :P
En voltam bentfekvos pszichoterapian ketszer, egyszer maganban de szemet volt a terap, ketto alkalom utan otthagytam. A munkahelyemen mazlis a helyzetem, mert biztosit pszichologust ingyen. De ok is csak altalanosak. En jelenleg is klinikait keresek, ha helyben is lenne havi 1 alkalom ferne bele anyagilag pedig en keresetre nem panaszkodom. Nincs mar oriasi bajom, egyeb okbol nem folytattam a munkahelyivel, kompetencia okokbol. Illetve ujra ertekelni a zavarom csak klinikai pszichologus teheti meg vagy pszichiater, de oda nem akarok menni. Tudnek tapasztalat beszamolot tartani vegyes erzesekkel. Szerintem a pszichologiai palyara lepo szemelyek szama is hianyos. En szeretnek az lenni. De nagyon sok penz es 3 muszak mellett sulizni nagyon csipos lenne egy komoly temaban. Szerintem ezt kellene tamogatni, motivalni.
A legnagyobb probléma szerintem mindemellett, hogy általános pszichológusnak bejutni egy egyetemre sem könnyű. Én sosem voltam lángész és éltanuló, nem nyertem OKTV-t biológiából, kémiából meg még kevésbé vagyok spíler, az ELTÉn viszont tavaly 452 pont kellett a bekerüléshez. Mindemellett szívesen segítek az embereknek és autodidakta módon és más felsőoktatási képzések keretein belül rengeteg pszichológiát tanultam, sőt hobbiból is sokszor hallgattam meg embereket. Érdekel a szakma és tudom, hogy sosem leszek a része. Pedig ezt még bagóért is szívesen csinálnám. Nem tudom ki járt rosszabbul... én aki nem lehetek a hivatásom szerinti szakember... vagy azok a százak, ezrek akik sosem fognak velem találkozni egy-egy beszélgetésre. Így jártunk mindannyian. Köszönjük Magyarország, mi így szeretünk! És mióta bezárt a Lipót, érezhető, hogy az "őrültek" köztünk vannak, elég csak körbenézni alaposabban, a pszichológiai problémák társadalmi szinten nőnek, sőt spirálszerűen gyűlnek. Rengeteg szociálpszichológia probléma gyűrűzik be az emberek magánéleteibe, egyre nagyobb méreteket ölt a szorongás, a pánikbetegség. Most pedig egy covid óta és egy gazdasági válság közepette még inkább szükség lenne a szakemberekre és a szabad kapacitásokra és hát nyilván egy érezhető és szabad szemmel is jól látható finanszírozásra. De hát aki magánban van, annak megvan az ügyfélköre, nyilván a tehetősebbek megfizetik őket, így ők már csak egy kávét kérnek. Mindenki más meg - mint az ország többi részén mindenhol - simán csak leszakad és hagyják a sárban vergődni. Ezt is köszönjük!
Ez nagyon szomorú történet. Vesztes-vesztes helyzet. Azért remélem, majd lesz ez jobb is valamikor. Ui.: azt az intézetet azért zárták be, mert annyi visszaélés és embertelen bánásmód történt. Nem az a baj, hogy az ilyet bezárják, hanem hogy a valódi segítség - az, hogy embert ember gyógyít (akár intézményes rendszerben, mint a Soteria módszer esetén) - nincs helyette.
@@egylelek596 Ennyi erővel a legtöbb öregotthont be lehetne záratni... Főleg azokat ahol mentális betegeket és demens öregeket látnak el. Ott mennyi visszaélés van/lehet...
Szerintem a valós helyzet még ennél is rosszabb, sajnos volt lehetőségem megtapasztalni. Hiánypótló ez a videó, lehetne még több is ebben a témában, van miről beszélni.
Iskola pszichológushoz keztem járni fiatalon majd mikor a suli pszichológus inkompetens volt (Anorexiásoknak azt mondja az ilető hogy "egyél többet mert akkor jobban nézel ki" akiket meg mássággal csesztetnek azt úgy kezelte hogy "ne mutasd a nyilvánosságnak, ez otthoni dolog, közösségben relytsd el") így kerültem át 3 éve "magán" prakszisban Család segítőn keresztül ingyenes pszichológushoz. Ezen kívül kicsi korom óta ápoltak gyerek pszichiátrián és felnőtt pszichiátriai ambulanciára. Jelenleg se vagyok a leg jobban, de nem is vagyok a leg átlagosabb eset sem.
én pánik betegségben szenvedek ha tud valaki segiteni igazán megkőszőnőm palacsinta tortával vagy valami finomsággal mert már nem sokáig huzom lehet a képeimet látni
Tarts ki, ne add fel! Én nem vagyok érintett, szóval nem tudom, hogy beválik-e, csak érdeklődésből elolvastam egy könyvet, és úgy olvastam másoktól is, hogy a benne említett módszer beválik. A könyv a Pánik volt Szendi Gábortól, de a módszert nem ő találta ki, sokan alkalmazzák. Te is le tudod küzdeni, bízom benne!
Én is jó ideje járok pszichológushoz tb-n keresztül nem egy nemtörődöm pszichológus szóval segíteni próbál sokszor elgondolkodok magamon ahogy kivülről beszél rólam,hogy én azt nem úgy látom meg belém, ivódott nagyon a negativitás mikor beszélgetünk jobban érzem magam de a hétköznapokba meg elvagyok süllyedve pedig próbálgatom a módszereket is amit tanácsol de egy jó ideje már rengeteget szorongok és lassan mindenen meg a jövőben élek fejben teljesen olyanoktól rettegek amik még meg sem történtek vagy csak esetleg lehetősége lenne de nem biztos.Gondolkodtam gyógyszer témán is de most a riportot látva nem tudom segítene e ha csak adnak valamit azt menjél a fenébe.
A gyógyszer is akkor tud segíteni ha mellette jársz terápiára! És követed az orvos utasításait! Hidd el nem a levegőbe beszélek! Ehhez kell persze egy orvos akiben megbizol! Sok sikert menni fog! ( A gyógyszer annyiban segít H legyél picit jobban és orvos által előírt feladatokat képes legyél elvégezni) minden jót 🤗!
@@brigittegacsado4263 Már orvos alatt a pszichiátert érted?Vagy a pszichológushoz járás is terápiának számít?Mert itt a pszichiáter kiírja a gyógyszert de én ehhez kapcsolódó terápiát nem tudok,kisvárosban lakom viszont tb-s pszichológushoz járok/online beszélgetünk.Vagyis gyógyszer+pszichológus ez már jónak számítana?
@@pitthe7676 én pszichiáterre gondoltam! Én ahhoz járok és igen! A kettő együtt segít! De a feladatokat amiket ad azt meg kell csinálni még ha elsőre nem is érted az miben segít! A gyógyszereket idővel elhagyhatod de ne sietesd mindenkinek más a tempó és persze hogy milyen mélyről indul.
@@pitthe7676 a szorongássod és félelmeidet is enyhíti és így könnyebb a terápiára koncertrálnod meg a céljaidra . Én is vagy a múlton rágódttam vagy a jövőtől retegtem. Legyenek céljaid nekem kellett is ilyen listát írnom de a jelenben kell megtanulni élni. Erre ajánlott nekem egy jó könyvet ha szeretnéd megkeresem a pontos címet. Minden jót
@The Pit A gyógyszer csak letompít, durva mellékhatásokkal jár, ugyanakkor függőséget okoz. Keress rá erre: antidepresszans pont tenyek-tevhitek pont hu, de antipszichotikumokról is ír leleplező tényfeltáró dolgokat, hogy miként hamisítják meg a vizsgálatokat, amik a hatásosságot igazolnák elvileg, ha nem hamisak lennének.
"A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet" 1János 4: 18 "Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa." Máté 5: 3 "Mert nem félelemnek lelkét adott nekünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét." 2Tim 1: 7 "Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm." Zsolt 23: 1 "Aki pedig megtartja az ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Erről tudjuk meg, hogy ő benne vagyunk;" 1Ján 2: 5 "Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldte az ő Fiát engesztelő áldozatul a mi bűneinkért." 1Ján 4: 10 Lehet az ember gyógyszerek függője is, ami tönkre teheti az életét, de élhet az ige szerint is, sosincs késő megismerni Istent.
Nem szeretnék negatív fényt vetni a szakemberekre, de eszembe jutott a Curb your enthusiasm egy része (egyébként 8. évad 9. r.). Az orvos kiszámlázott egy teljes órát a betegének egy 5 perces beszélgetésért, azzal indokolva, hogy amikor prostituálthoz megy az ember, de nem használja ki a teljes órát, akkor sem merül fel benne, hogy kevesebbet kéne fizetni. 13:34 Bálint megemlíti, hogy jobban figyel rá a szakember. Ezt könnyen el tudom képzelni, hiszen az orvos közvetlenül tőle kapja a pénzt, ezért valós érdeke, hogy a lehető legjobb ellátást nyújtsa. Ha viszont az államtól kapná, akár tudat alatt is kialakulhat az orvosban egy érzés, hogy "csak menjen már el ez a beteg is a problémájával és hagyjon békén, aztán az állam majd kifizeti ezt az órát is."
Emberek, csináljátok a Wim Hof-módszert! Engem már nagyjából mindennel diagnosztizáltak (tüdőrák, agydaganat, bipoláris depresszió stb.), de sosem éreztem ilyen jól magam. Ingyen van, rögtön hat, és minden tekintetben csodálatos. Kb. így működik: ruclips.net/video/gKgUE76udK4/видео.html Hajrá!
Köszönöm a riportot.
Személyes story: 2005 óta vagyok pszichiátriai kezelés alatt, 2008-ban többször voltam kórházban is (zárt osztály). Nagyon fiatal voltam, a betegségem miatt nem tudtam befejezni a középiskolát se, nem tudtam munkát se vállalni, a szüleimtől elszakadtam, a szerencsém az volt, hogy mindig tudtam bérelni egy 8m2-es szobát (az akkori albérletárak még kedvezőbbek voltak). Ön- és közveszélyes voltam, miközben kvázi semmi ellátást nem kaptam. A mai napig nem értem, hogy maradhattam életben, sűrűn kísértettem a sorsot. A pszichiáterem egyik bikaerős gyógyszert írta fel a másik után, amik csak arra voltak jók, hogy még életképtelenebbé váljak. Az állami ellátásban akkor is azt éreztem, később is, ma is: hogy itt csak útban vagyok, senkinek nincs kapacitása velem foglalkozni, tessék, itt a gyógyszer. Ha ezt szedem, mindent megold. Ha a beteget leszedáljuk, nem lesz vele gond, nem lesz útban, nem fog gondolkodni, beszélni is max. töredékszavakban. A pszichiáternek nem volt rám ideje, kb. 10 percet foglalkozott minden beteggel (unalmamban mértem az időt, mert a váróteremben nem volt ritka a 2-3 órás várakozási idő). A pszichiáter mellett az állami pszichológus is ugyanúgy egy rossz vicc volt már akkor is, valami életunt figura nézegette az óráját, és az első mondata volt az utolsó is: "lejárt az időnk".
Rengeteg idő, energia, év, önfejlesztés, támogató közeg megtalálása, megteremtése, önismeret, tanulás kellett ahhoz, hogy egy egészségesebb életútra térjek rá, egy egészséges testi-lelki életet élhessek, egy pszichiátriai értelemben tünetmentes állapotot érjek el. Ergo most jól vagyok. Javult annyit az állapotom, hogy le tudtam tenni az érettségit, nyelvvizsgát, szakmát, és már egy pár éve a versenyszférában dolgozom, korrekt fizuval. Na és azóta tudom magamnak megengedni, megfizetni a pszichoterápiát is, amire azóta is rendszeresen járok (egy fél évet így is várnom kellett, míg sorra kerüljek). Gyakorlatilag 18 év alatt eljutottam oda, hogy meg tudjam fizetni azt, amit egy ideális országban az állam biztosít az állampolgárainak.
Elképesztő belegondolni abba, mennyien lehetnek, akik előtt ott lenne a lehetőség egy normális, egészséges (lelki) életre, de közben ki vannak szolgáltatva a rendszernek. Aki beteg, valószínűleg dolgozni sem tud, nem lesz pénze érdemi pszichiátriai és/vagy pszichoterápiás ellátásra sem, és ha nincs körülötte egy támogató közeg, megindul lefelé a lejtőn. A Joker c. film véleményem szerint tűpontosan lefestette ezt az állapotot.
Mert ebben az undorító országban még mindig sokak számára ez a betegség egyenlő a hisztivel. Ezért nem is foglalkoztat senkit a téma.
Nagyon tetszett minden sora annak , amit írtál! A “rossz”része , azért mert önmagadhoz viszonyítva van mire vissza tekinteni , hogy honnan jutottál a mostani jobb részhez, és tud adni perspektívát a jövőben is amikor nem érzed épp “toppon” magad! #csakígytovább #avégtelenbeéstovább😊
Fantasztikus vagy! Tudjad! Magyarországon vagy teszel magadért vagy meghalsz. Igen, még ilyen helyzetben is. Én is így csináltam, saját magam. Tiszta vicc vagy van pénzed vaaagy hát így jártál és nagyon nem érdekel senkit élsz e , halsz e.
Így van. Aki komoly beteg, az nem tud dolgozni, tehát terheli az államkasszát az ellátása. Vagy a környezetét. És ezért ők is csak rosszabbul tudnak dolgozni. A munkáltató meg ezzel tisztában van és vissza is él a helyzettel, ha megtudja.
Sőt a potenciális munkavállalóval szóba sem áll, ha kiderül, hogy komoly gyógyszereket szed. Pedig normális országban nem volna szabad, hogy tabut csináljunk az egészség, betegség kérdéséből. A beteg ember nem feltétlenül tehet arról, hogy beteg. Ezt lehet ugyan árnyalni, de amíg el kell titkolni betegségeket azért, hogy ne rúgjanak ki vagy felvegyenek valahova téged, addig ez a jelenlegi állapot nem tekinthető normálisnak.
Ez ma Abszurdisztán. Dél-amerikai kapitalizmus. Aki megbetegszik, ma Magyarországon igen gyakran családjával együtt megy a levesbe.
“2 órát vártam a pszichiáterre, úgy, hogy minden beteggel kb. 10 percet foglalkozott"
Jól értem... 10-12-en előtted? Ez azért szépen leirja az általános mentális állapotot. Amikor én mostanában kéthavonta megyek a helyi pszichiáterhez rendelésre (gyógyszert íratni), akkor is olyan hatan-heten szoktak ott várni rajtam kívül. Régebben nem voltak ennyien, sőt, olyan 9-5 éve rendszerint egyedül én vártam, hogy az előző páciens végezzen, üres volt a váró... És ez csak egy kisváros a budapesti agglomerációban, ahol a helyi egészségügyi központban kettő pszichiáter is rendel.
"a beteg ki van szolgáltatva a rendszernek, ha nincs pénze magán ellátásra"
Ez sajnos nem csak a mentális betegekkel van így, pl. a rákbeteget kezdeti stádiumban félrediagnosztizálják, elbagatellizálják a panaszait, utána - előrehaladott stádiumban - hónapokig tarthat a diagnosztizálási folyamat a várólisták miatt, és csak ezután kezdődhet el bármilyen terápia, akár sugár, akár kemó, akár műtét... Itt az a baj, hogy minél később kap kezelést, annál rosszabbak a beteg esélyei a túlélésre.
Vagy ott van az is, hogy már az életveszélyben lévő beteghez is órák után jönnek ki a mentők (lásd nem rég a Gálvölgyis esetet, de nem ő az egyetlen, sajnos erre is személyesen ismerek példát)
Tragédia, ami folyik, olyan 5 évvel ezelőttig nem volt ekkora fejetlenség ezen a téren sem...
Ha csekély mértékben is, de az ilyen feltáró riportok segíthetik gyorsítani a dolgok fejlődését, előrehaladását. Well done!
A well donehoz ra kellett volna kerdezni,hogy miert nem labor vizsgalatokkal kezdi a psychiatriai kezelest a magyar orvos pl.vagy miert nem Thinking outside the box? Ami nem csak penz kerdes.
Eleteket nyomoritanak meg.
Ez a balkán hahóóó! Ha ennek, vagy az ilyen figyelmeztetéseknek bármi pozitív hatása lenne, soha nem zárták volna be lipótot.
Nem ez jellemző az országunkra, de a remény hal meg utoljára
Egy, azaz egy szakember mondta ki most, hogy a lakosság 10%-a szenved valamilyen zavarral. Nem hallom, hogy a szakma verné az asztalt. Persze. Mert ha beterelnék őket az állami finanszírozásba, ami most jól jövedelmező, azt utána maszekban kellene folytatni. A betegek nem fognak az utcára menni kiharcolni az egészségüket, mert néha a postaládáig eljutni is olyan nekik mint akik lefutnak egy maratont.
Optimizmusod bár nagyon aranyos, de teljességgel alaptalan. Itthon nulla hatása van az ilyesminek.
Mindenhol lehet olvasni, hogy "Kérj segítséget!".
De nem fogsz kapni, max gyógyszereket.
Sajnos jelenleg igen es ez nagyon szomoru.
Teljes mértékben igazad van sajnos. Ez itthon ma így működik.
Legyen folytatás! Abban legyen szó arról, hogy frontinnal és xanaxal tömik a népet, mert olcsóbb mint a terápia. Agyrém, mennyi függő van.
A gyógyszerezés a bevett szokás, nem csak a pszihiátriai eseteknél, hanem úgy általában. "Minden meggyógyított beteg egy elvesztett vásárló." ✌️
@@istvanalbert9196 Na igen, és akkor higgye el az ember a gyógyszeripari gigacégeknek, hogy valóban kutatják X betegség végleges gyógymódját. Ugyan miért, hogy aztán profit nélkül maradjanak?
@S.u.p.e.r.n.a.t.u.R.e nem, nagyon nem ugyan az.
Meg Rivotrillal. Már ha lenne ugye, mert hónapok óta csak hitegetik a betegeket, hogy majd ekkor meg ekkor újra lesz, de valahogy sosincs újra. Ez is megérne egy elmélkedést egyébként.
óóóóigen és akkor még erősebb függést okozó gyógyszerről nem is beszélünk. de valóban a frontin az amit úgy szórnak, mint a cukrot, eddigi rekordom 4x1 felírt adag, még jó hogy soha nem vettem be. (bárcsak a többi szart se vettem volna be soha, amire ráfogták hogy "ez majd mindent is megold")
Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos ez a téma. Köszönöm, hogy foglalkoztok vele!
10 éve indultam egy akut pánikzavarral, amit egy aktív kognitív viselkedésterápiával még viszonylag az elején meg lehet fogni. Ehelyett a klinikai pszichiáter teletömött Cipralex- el és frontinnal, majd szépen fokozatosan romlani kezdett az állapotom. Évek teltek el, a pánikzavarból szociális fóbia, abból pedig generalizált szorongás lett. Ez a klasszikus még az utcára sem mersz kimenni sztori. Itt már évek teltek el és az autogén tréningen kívül voltaképp semmilyen lelki célzatú, feltáró segítséget nem kaptam. Ezután indultam el a magánba, ahol már esély sem volt gyógyszeres kezelés kiegészítése nélkül ülésekre járnom, így a gyógyszeres és beszélgetős terápia párhuzamosan futott. Szép lassan elhagytam a bogyókat, ahogy rájöttem az életemet és a világot mozgató fogaskerekek működésére. Ráléptem az önismeret útjára, könyveket és online videó anyagokat kezdtem bújni. Ma már egészen a spirituális tapasztalásokig jutottam, végeredményben rájöttem, hogy csak néhány alap tényező volt az, ami elemi szinten hiányzott az életemből és azt gondolom legtöbbünk életéből. A tiszta, önzetlen, feltételekhez nem kötött, mélyből fakadó, zsigeri szeretet és a hozzá tartozó gyakorlati kapcsolódás másokhoz és önmagadba vetett hit. Ha önmagaddal jóban vagy, akkor jól leszel a világgal is. Legyetek jók! 🙏
Ezt annyira jól megírtad! Én is pont erre jutottam: ha alap emberi szükségleteink nincsenek kielégítve, mégis mitől remél bárki is egészséges személyiségfejlődést?...
Klassz, hogy egyre többen igyekeznek önerőből gyógyulni, tanulni, csak bizony a társas szituációk megtanulását egyedül nem lehet.
Köszönöm, hogy leírtad!
Ezt a bekezdést kinyomtatnám és kiraknám minden iskola és iroda falára!
Ez érdekes én gyerekkorom óta olvasom önismereti könyveket, de jópár éve abbahagytam, mert rájöttem, csak a pénzről szól.. néhány évtizedet szenvedünk majd meghalunk. Nem hiszek már semmiben, hogy érdemes lenne bármit is megtalálni, mert nincs mit.
@mikoltavas2434 Ha jobban vagy akkor semmiképp ne vedd be. Normális szakember egy dologra használja a gyógyszert kizárólag: hogy ideiglenesen elég jó állapotba kerülj, hogy tudj dolgozni fejben és lélekben magadon.
Hiánypótló anyag egy nagyon fontos témában! Köszönet a megszólalóknak!
Jártam államiba fél évig... az Iskolapszichológus küldött oda, mert már ő nem tudott segíteni a depressziós és szorongásos tüneteimen. A gyerekpszichiátria egy vicc, 20 perc "beszélgetés" után írt fel nekem a pszichiáter egy olyan készítményt amiről később kiderült hogy nem is szedhetném az egészségügyi állapotom miatt. 2-3 hetente tudtam pszichológushoz menni, de úgy éreztem többet megyünk hátra mint előre és semmit sem segít. Végül visszamentem az iskolapszichológushoz, és azóta is nála vagyok. Gyógyszert nem szedek. Ő nem terapeuta és még csak nem is pszichológus szakember, de mégis, úgy érzem többet tud tenni értem mint a kórházi rendszer. (Győr)
Bátor dolog hogy leírtad ezt ! Jobbulást! És minden jót!
Pro tipp: meditáció. Többet segít minden gyógyszernél. (kezdésnek Netflix: Headspace, de tékában is fenn van).
@@RJ-zm3qk Nem mindenen segít, mentális problémákon pl. nem. Egészséges embereknek hétköznapi stresszre jó.
@@RJ-zm3qk próbáltam, most is rendszeresen meditálok. Pillanatnyi megoldásnak jó, de a problémát nem oldja meg és hosszútávon nem segít a mindennapi szorongás csökkentésében.
@@kiss_bogi42 ez így van! Csak aki még nem volt elég mélyen az gondolja hogy egyszerű a megoldás és csak tenned kellene valamit! Nem elhagyni magad és hogy gyengeség segítséget kérni. Pedig ép ellenkezőleg!!! Bátor dolog és igencsak sok erő kell hozzá! Üdv! Sok erőt és kitartást!
Sok sikert kívánok a riportban szereplő fiatalembereknek a gyógyuláshoz, és erőt a szakembereknek. Kívánom, hogy ők is megfelelően vigyázzanak magukra.
Ez a riporter srác tehetséges. Termeszetes marad a visekedése kamera előtt is, ami nem mindenkinek megy.
Azt hiszem selytem mi lehet a szeműveges srác baja,mivel én is ezzel élek,valoban látszik rajta,hogy nyugotabb és elmondása szerint kezd visszatérni belé az élet.Jó magam is probálkoztam pszichoterápiákkal(többnyire fizetösőkkel).Az eggyiket nem tudtam folytatni(munka miatt),így abba kellet hagynom,pedig elég baráti volt(2019-ben 5000 ft),mostanra meg egyre nehezebb monden és egy spirálban ragadtam már vagy 3 éve(munkahelyváltások).Nehéz az élet,és nincs nagyon segítség.Old meg maga valahogy ez a tőbbség álláspontja.
Fontos és komoly téma objektívan, tárgyilagosan feldolgozva! Ehhez képest a közmédia évi 130 milliárd forintból: Soros, Gyurcsány, Migráns, Brüsszel, Dzsender...
Tudod ez azért van, mert arra van igény sajnos. Menj el egy tetszőleges faluba, próbálj meg velük beszélni ilyen témákról. Nem fogsz tudni, nem értik, dühösek lesznek, agresszívek. Brüsszel értik, ott a gonosz, azért drága a kenyér. Ha értenék mi a probléma, akkor az M1 dühítené őket, de nem így van.
@@dr.h.j.simpson1276 semmi koze ennek ahhoz, hogy orban van e a kormanyon vagy mas. Belgiumban rekord mennyisegu antidepit irnak ki havonta. Es az a nagy belgium ahol jo az elet. De ebben a falus mondandodban van igazsag. De nem kell oket bantani, mivel oket ez nem erdekli. Valamilyen szinten nekik is komoly pszichologiai kezeles kene ,mivel ok is szenvednek. Szenved az egesz vilag mert sok az inger.
Hülyeségre mindig van pénz, ami fontos lenne az meg le van sz@rva.
@Mikolt Avas Régóta lakom faluban is, azt kell hogy mondjam az M1-et maga az igények szülték. Mások hibáztatása, a saját felelősségünk felvállalásának még gondolat szintjén sem létezése. Egyszerű mondatokra van szükségük, ami nem vonja kétségbe az igazuk. Ha valamit nem értenek akkor az meg maga a baromság. Mindenkinek szoktam javasolni aki kételkedik ezekben, hogy töltsön el egy pár hetet egy átlag faluban. Kulturális életük 80 éve változatlan, igény eddig sem volt többre, és amire szükségük van azt meg is kapják.
@@dr.h.j.simpson1276Ott a partizán nevű retek, szájukat a belvárosban található emberek szájára írja cupuntva "kis emberezik" Marci üzenete 100 Ft nájkiba az a vidéknek hogy idéz valami random embert akit a családnak ismerni kell, meg prájsztól, emleget történelmi korokat. - ebből szűrni le :- Ők a városiak és diplomásokban látnak esélyt, vidéki az setét oszt jó napot, meg sem kell őket szólítani tudni. - úgy könnyű hogy nem organikusan nőt ki, nem saját pénzét és felelősségét teszi bele. - mielőbb kussolj be ha arra gondolsz amit az M1 állított a csatornáról, mert én azt mondom akkor rád hogy te patkány vagy és hogy tudsz a csatornából netezni. 🤣
Ner média szinteken lehetne dolgozni, egyszerű matekkal elmondani hogy Feri alatt a pótlékból 100 fröccs is meg volt, ma csak 27 csúszhat le...szerinted Lajos miért akar vitya józanul látni, ha neked az nem áll jól?
Pár éve kezdtem el magánúton pszichológushoz járni. Nem kér sokat a mai tarifák mellett, mégis csak kéthetente tudok beszélni vele, lakáshitel és egyéb nyalánkságok mellett ennyit engedhetek meg magamnak. Életem egyik legjobb döntése volt. A segítségével legyűrtem a depressziómat, az önbizalmam jócskán megerősödött, feltártuk és feldolgoztuk a legnagyobb gyermekkori traumámat. Erőt adott ahhoz, hogy otthagyjak egy mérgező munkahelyet, elköszönjek pár barátnak hitt arctól, akik abszolút nem voltak azok, és jobban kiálljak magamért egy csomó élethelyzetben. Voltam anno egyetemi, ingyenes alkalmakon is másnál, de ott a profizmus olyan szinten hiányzott a szakemberből, hogy hamar otthagytam őt. Sok barátomnak ajánlom a dolgot, van is, aki belevágott, és olyan csodálatos volt látni őket, ahogy fejlődött az önismeretük és egyre jobban lettek... gyógyszerek nélkül persze. Nagyon rossz tudni, hogy mennyien nem tudnak erre is költeni, holott sokunknak már kamaszkortól erre lett volna szükségünk ahhoz, hogy erős, egészséges felnőttek lehessünk...
Én nem mondanám el egy idegennek a dolgokat, amiket szégyellek, pláne, mert nem is bízom senkiben. Gyerekkorom óta depressziós vagyok, és már 30 felett nincs pszichológus, aki ezt helyrehozná.
@@MegaAbgt szerintem ha teljesen nem is hozható helyre sok dolog, javulást el lehet érni. Én is 30 felett kezdtem el pszichológushoz járni amúgy. Akárkivel én sem álltam volna szóba, social media-felületen, lelki dolgokkal foglalkozó csoportban kértem ajánlásokat olyan szakemberekhez, akik másoknak már tudtak segíteni, és az ajánlottak közül számomra legszimpatikusabb valakivel vettem fel végül a kapcsolatot. Ami az "idegenségük" mellett szól: nincsenek felénk prekoncepcióik(ha igazán profik persze), nem elfogultak mondjuk a szüleink, barátaink felé, hiszen nem ismerik őket. Ha meggondolnád magad, nagyon drukkolok, hogy jó szakembert találj magadnak.
Főiskola alatt én is nagyon gyorsan otthagytam kettő ingyenes szakemberi lehetőséget is, annyira érződött, hogy semmire sem fogunk menni. Később is csak nagyon hosszú időközönként tudtam volna menni, közben a várakozástól csak még szorongósabb lettem.
Két perc után leállítottam a videót, de nagyon örülök, hogy terítéken a téma!!
Ahogy elkezdtem hallgatni, azonnal eljött bennem az összes emlék, rossz érzés. Összerándult a gyomrom is.
Anyukámmal több, mint tíz éve rójuk a köröket, (nyilván a családra is kihat... De nekem szerencsére volt lehetőségem magánrendelésre járni pszichológushoz) az egész egy reménytelenség, a lakosság nagy része pszichésen nem oké, az ellátás haldoklik, ha magánba megy az ember, egy vagyon, de legalább a köztudat szerint dilidokihoz jársz. (pedig valószínűleg jobb állapotban vagy, mint az átlag, pont mert a problémákat próbálod megoldani, nem eltussolni)
A betegek kiszolgáltatottsága és védőhálója borzalmas, de legalább teletömik az embert gyógyszerrel, ha kell, ha nem.
De mitől lesz a lakosság nagyrésze pszichésen nem oké ???
@@brigittaszanyi7454 talán attól hogy nyomorog az ország de üvölt még a youtube-on is minden videó után az agymosó propaganda, arra van pénz... az sem segít kifejezetten, hogy semmilyen állami ellátás nem létezik a pszichés betegségekre jelenleg, ami nem csak az eltusolásról és a leszedálásról szól nagy mértékben.
inkább az a kérdés, hogy mégis hogyan lenne AKÁRKI pszichésen oké ebben az országban aki nem tagadásban/viktor mámorban él?
Sajnos én is ezzel élek. Minden indikációm megvan egy pszichoterápiára, de évek óta megkapom, hogy "Hát maga jól van, nem alkoholista, nem drogos, szépen neveli a gyerekét, dolgozik, sportol!"-az már nem érdekli a szakembert, hogy súlyos traumakövetkezményekkel, kötődési zavarokkal élek, és ezért egyedül vagyok kénytelen élni, mert a párkapcsolati helyzet túlterhel. Évek óta harcolnom kell egy-egy beszélgetésért, a pszichiáterem szinte "feketén" foglalkozik velem, mert az állam nem fogadja el, hogy pszichotróp gyógyszerek HELYETT pszichoterápiát ad, mert az tesz jót nekem. A vlogomban kezdtem erről a helyzetről beszélni, mert azt érzem, hogy ezt tovább agyonhallgatni bűn.
Ráadásul a vlog nekem jót tesz, hiszen szakember nélkül beszélhetek magamról, és remélem a sorstársaimnak is segítség.
Nagyon-nagyon köszönöm ezt a riportot!💞
Próbálta a 12 lépéses csoportok közül a CODA-at, az ACA-át? Ezek ingyenes, névtelen, terápiásan működő csoportok.
Csöbörből vödörbe,vagy még rosszabbak ezek a 12 lépéses szekták! Messze kerülendő!!!
Nekem kettő és fél évembe telt államilag finanszírozott és elismert autizmus vizsgálatra bejutni felnőtként. Romokban az ország, az ermberek, de stadion az van, így mindenki egészséges lehet egycsapásra
Ez a video SOKKAL SOKKAL jobb lett mint az eddigiek! Gratula!
Rémesen bosszantó, mégis felemelő anyag, köszönöm, hogy megcsináltátok!
Jol figyeljetek, mert ami ezen a szakteruleten történik, az lesz hamarosan az általános!
Hamarosan? Melyik szakterületen nem ez az általános még?
@@almaspite04 jól írod...
Nagyon jó riport lett! Ilyenkor érzem, hogy jó helyre megy a havi támogatás.
Én ilyenkor érzem,hogy rossz helyre megy a havi adó,TB.
Tök jó hogy foglalkoztatok ezzel a témával, mindenképpen fontos hogy akinek szüksége van ilyen típusú segítségre kérje és lehetőleg kapja is meg.
Sok sikert 2 srácnak a gyógyuláshoz. :)
De még ha van pénze az embernek pszihológusra, akkor is nehéz rendeset találni.... Nagyon sok "pszihológus" van aki elvégezte a sulit, de köze nincs az emberekhez, és praktizál >
Közjó, társadalmi felelősségvállalás... Ezek itthon megszűntek létezni!
Nagyon jó riport! Jól összefoglalja állami pszichológia/pszichiátria helyzetét, illetve, hogy miért nem érdeke a magán ellátásban dolgozóknak, az állami helyzet javulása. Ezek nincsenek a mainstream médiában említve. És ne felejtsük el, a riportban szereplők azok a "szerencsések", akik meg engedhették maguknak a magán ellátást. Kívánom, hogy felépüljenek, jól érezzék magukat. De rengetegen vannak, akik csak süllyednek lefelé, vagy éppen nem is súlyos (még) a helyzetük, de segítségre szorulnak. Ezen utóbbiak helyzete könnyen súlyosbodhat a segítség elmaradása miatt. Szívszorító!
Hát igen, azokat ki nem szarja le ugye, akiknek nincs pénzük... Úúúgyis az ő hibájuk, mert úúúgyis lusták voltak tanulni, lusták dolgozni is, meg úúúgyis elisszák/elcigizik/elszerencsejátékozzák a pénzt...
Kb. ez az általános vélekedés
Hiánypótló, köszönöm! Én gyerekkorom óta járok szakemberhez apukám korai halála miatt. Megfelelő ellátásban részesültem kezdetben, azonban, ahogy idősödtem más problémák miatt több pszichológusnál is megfordultam. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mindig tudtak fogadni, rendszeresen, évekig. Aztán jött egy törés, ami miatt bennfekvésre kényszerültem. Onnan egyenes út vezetett a pszichiáterhez. Szintén szerencsésnek kell mondanom magam, ám amit mondott a fiatalember a riportban, az nálam is érvényes volt. Nevezetesen, hogy 10 percnél több időt nem töltöttem el a rendelőben. Az orvosom hozzáértő szakember volt, nem tulajdonítom az ő hibájának. Most már pontos okot is tudok, hogy miért csak ennyi idpt tölthettem bent. A pszichiátriai gyógyszeres kezelés gyakorlatilag semmi nem ér pszichoterápia nélkül. Én ezt is megkaptam államilag támogatott formában, de feltűnt, hogy tendeciózusan ritkulnak az alkalmak. Szomorú valóság ez, és most a riport által több értelmet nyert számomra a helyzet. Köszönöm a videót!
Megj.: Volt olyan, hogy a pszichiáterem telefonon hívott fel, megkérdezte, hogy vagyok, majd felírta a következő három hónapra a gyógyszeradagom. (covid alatt)
Jobbulást kívánok! Kitartást és remélem sikerül megoldódni a helyzetnek hogy gyakrabban jus hozzá és ne csak néhány percre a terápiához!
@@brigittegacsado4263 Javaslom a videó megnézését
@@turorudi90 neked mi bajod? A srácnak írtam. Téged nem kérdezett senki!!!
Egy jó nő felér egy jó terápiával, inkább arra dobd ki a pénzt ,mint kuruzslókra.
Mentális betegként különösen elszomorító volt nézni ezt az anyagot. Főleg mikor a srác elmesélte milyen volt az első alkalom a pszichiáternél. Minimális beszélgetés, azonnali "tűpontos" diagnózis, majd jöhet a gyógyszer. Persze olyan amit ismer, ami amúgy májnagyobbodást is okoz... Jó lesz az. Magán-pszichiáterhez fordultam, azóta sokkal egyszerűbb az életem. Aki csak teheti menjen magánhoz, nem éri meg a mentális egészséggel szórakozni! *Sok sikert kívánok a filmben szereplőknek, és mindenkinek aki hasonló problémákkal küzd.*
Azt feltételezem, hogy megfelelő pszichoterápiás ellátásnak mérhető haszna lenne más osztályokon is.
Ez így van! Mint több szervet is érintő krónikus beteg, ezt csak megerősíteni tudom, mert önmagában a fizikai betegség és az orvosi ellátás is megviseli az embert pszichésen, traumatizál. Ezt pedig hosszútávon NEM pszichotróp gyógyszerek oldják meg.
*Pszichológusnál az első 3-4 alkalom szinte csak kötetlen beszélgetés. Csak utána kezdődik a terápia, ami sokáig eltarthat. Sokba kerül, de ez még nem elég, mert kevés a pszichológus, és nagy rájuk a kereslet így a várólista is hatalmas. Ráadásul pszichológus, és pszichológus közt is óriási eltérés van. Lehet nem a megfelelőnél köt ki az ember. Alapjáraton sok embernek kéne terápiás kezelés.*
Rendszeres a túljelentkezés pszichológiára, orvosira. Sokan már eleve a maszek világba mennek, elég tapasztalat az állami gyakorlat.
@@MyNyami meg a képzési rendszer is egy vicc. Pszichó MA diplomával lehet elkezdeni dolgozni a szakmában, de terápiát még nem lehet vinni. Ahhoz még minimum 2 szakképzést is el kell végezni (klinikai + pszichoterapeuta). Mindez rengeteg időbe és pénzbe kerül
@@vandawiesner6038 Nem értem mi ezzel a gond, szuper 3 napos kócs képzések vannak. Nem vicc, ilyenek terapeutálnak. Én meg, klinikai szocmunkás, szocpedes mint valami fogyatékos, még életvezetési tanácsot se adhatok.
@@vandawiesner6038 Azt is érdemes tudni, hogy kb. a jelentkezők és hallgatók 3/4-e kibukik még az alapképzés eleje-közepe felé, illetve sokan konkrétan azért vágnak bele, mert túl sok sorozatot láttak, ahol annyi jött le nekik egy ilyen szakember munkájából, hogy lófarokba kötött hajjal, vastag keretes szemüvegben nagyokat bólogat és mélyeket kérdez a betegtől, akit aztán az epizód végére meg is gyógyít kb., és hogy ez milyen szuper. Ez röhejesen hangzik, de nem én találtam ki, hanem az ELTE egyik kevésbé vidám illetékes professzora.
@@MyNyami Vagy külföldre
Egy csekély megjegyzés a riporthoz. A gyermek pszichoterápia még ennél is rosszabb állapotban van. Mert itt már szakember sincs. Néha megriadok, hogy mi lesz ha megyében működő 2 darab pszichiáter nyugdíjba megy végleg, merthogy egyébként az egyik már kb 15 éve nyugdíj mellett visz egy megyei ambulanciát. Személy szerint én is 3 reménytelen területén adok tanácsokat amúgy nagyon beteg gyerekeknek, embereknek. Helyettem nincs más, nem tudok komoly teraputát javasolni maszekot sem, mert vidéken senki sincs, szakember sincs, csak a nagy pusztaság.
@MrPeter a pszichológia szakra jelentkezők egy része a 3 éves képzés után a mester szakot már nem ebben a szakban végzik. A többiek nagy része olyan szakágban tanulnak tovább, mellyel magasabb jövedelmet szerezhetnek pl. a versenyszférában, mint kommunikációs trénerek, fejvadász cégekhez mennek. Itt jól keresnek és a felelősség is jóval kevesebb. És mint pszichológia jól hangzik, de amikor kiderül mi is ez a munka, elhagyják a területet.
Köszönöm, hogy megcsináltátok ezt a videót, örülök, hogy valaki végre beszél erről a nem elhanyagolható problémáról!
Szerintem az ország 80% -nak szüksége lenne rá.. a politikusokkal az élen...
igen, náluk kéne kezdeni, lehet a többiek gondja nagyjából meg is oldódna
Na akkor mondom hogy ez hogy működik nálunk Németországban:
160 órányi pszichoterápiás kezelést kap bárki akinek van TB-je, szóval a normális állami betegbiztositasa.
Ez ha letelik, akkor két évet kell várni és újra fizeti a 160 órát a betegbiztosito.
Annyit még hozzáfűzök, hogy egy-egy órának az értéke több mint 100€.
Szeretnek nevetni.4 honapja hivtam fel a betgbiztositomat,hogy mi a modja hogy fizessek a pszichologust..ök ajanlottak egy ceget aki 3 -4 kerdöiv kiküldese utan (az eredmenyet elküldte a haziorvosomnak),a HO felhivott es orditozott velem(egyebkent imad,jol kezeli minden panaszomat) hogy ö neki erre nincs ideje es ö honnan tudja hogy nekem kell e pszichologus.Leirta nekik,hogy ö nem tud velem foglalkozni(minek is hiszen nem az ö hatasköre).A ceg erre elküldött pszichiaterhez,(neki kell igazolni,hogy szüksegem van terapiara)ahova 3 honap mulva kaptam idöpontot ..ma felhivtam öket es elmondtam,hogy ez egy vicc?
Maganban lenne idöpobt azonnal,de az megfizethetetlen.
Az allamilag tamogatott pszichologusokra pedig minimum 6-8honapot kell varni es nem garancia,hogy bevalik.Szoval detto mint otthon.
Pont ezzel küzdök..
Bipoláris, szorongás, rengeteg haláleset és családi trauma. Ennek ellenére kb. 5x jutottam pszichológushoz mert arra volt pénzem.
Egyetlen út volt, hogy önmagam kezdtem pszichológiát tanulni évekkel ezelőtt.
Szomorú ez az állapot.
0rbánéknak csak a szavazat a fontos. A magyarok sorsa nem. Minden út a magánszektorba vezet.
És még nem beszéltünk a következő lépcsőről, ami kis hazánkban szinte ismeretlen. A közösségi pszichiátriai ellátásról
Azért én megdícsérném az operatőrt és a vágót is. Nagyon minőségi tartalom lett. Csak így tovább!
Csak pörgetem az algoritmust.. Nagyon fontos téma, és sokkal több figyelmet igényelne!
Ismerős tapasztalatok...
Ha nincs pénzed rá valahogy, elvesztél...
Hozzáteszem kevesebb szorongó ember lenne ebben az országban, ha lehetne valami jövőképet is kialakítani, ha nem a hóvége lenne az egyetlen fix pont, ameddig ellláthatunk.
Nem azt mondom, hogy ez az egyetlen ok, de bőven hozzátesz.
A tartós szorongás sok további testi és lelki betegség melegágya, de ez "odafönt" a jachton pezsgőzve nem látszik, meg nyilván tesznek is rá.
Adót termeld ki, oszt' jónapot.
Élni is nehéz...az a luxus 😢😢😢
Na persze ha aztán az egyén "elfelejt" adózni, vagy felmond a munkahelyén ahol intézték a TB-t, 3 napon belül postázza a NAV a csekkeket, meg a jogi bekezdést, amit egyértelműen fenyegetésnek, nem tájékoztatásnak szán. Hazánk egyenlőbbjei valószínűleg utoljára akkor járultak hozzá bármilyen módon a társadalom gazdagításához, amikor középiskolás korukban nyilvános toalettbe ürítettek.
Ez az a téma amivel többet kéne foglalkozni !
kiváló a videó is, nem csak a téma. gratula a készítőknek👍
Itt a legnagyobb kérdés hogy miért 2500ft - ot finansziroz az állam 1 óra terápiára? (50 perc tudom) Legalább 10 000 forintot kellene, ez a 2500 forint köszönőviszonyban sincs a mai árakkal
Szinte minden vizsgálat alulfinanszírozott az eüben. Valaki megállapítja a pontokat, mennyi pont egy vizsgálat és a pontnak van értéke aztán szoroznak.
Mert kell a pénz stadionra.
@@SLeslie meg a kastélyokra és kisbirtokokra, vármegyékre és ispánokra....
Súlyos videó. Köszi Telex! Megint.
Kétszer voltam psziciátriai osztályon, ahol orvost csak osztályravételkor és kiengedéskor láttam. Ambulásba is vissza kellett volna járni, már ekkor másik megyeszékhelyre, de a doktornőhöz olyan várólista volt, hogy a gyógyszer felírásra futotta. Mellette be lettem jegyezve pszichológushoz, de az adott időpontban covid miatt nem rendelt és azóta se kaptam újabb lehetőséget. Ezt követően 3. megyeszékhelyen voltam más jellegű ellátás miatt onnan is küldtek volna, csak nem volt hová...
Borzasztó nagy hibája ez a rendszernek. Szükségem lenne a segítségre, de szépen lassan bele kellett törödnöm, hogy az itt nem valószínű, hogy lesz.
Saját esetem:
Elmentem államilag biztosított pszichológushoz. Havi/2havi 1szer találkoztunk. Egy darabig jártam hozzá, de most már inkább csak otthon meditálgatok, mert még az is sokkal hatékonyabb, mint ez a rendszer.
Nem csak az időhiány volt zavaró, hanem az is, amikor az 5.-6. alkalomnál megkérdezte, hogy a szüleimmel élek-e, pedig azzal kezdtük az első ülést, hogy nem.
Nem hibáztatom emiatt, mert sok a dolga neki is, de ezt a terápiát valahogy nem így képzeltem el.
Most probálgatom a meditációt, meglátjuk mi lesz/nem lesz:)
A jó isten mentsen meg mindenkit attól, hogy megprobaljon segítséget kérni egy állami helyen. Úgy beszélnek veled, mint egy kutyával, éppen csak le nem köpnek. Majd felirnak egy gyógyszert, amiről fogalmad sincs hogy működik, mi várható. Kezelés vége, probléma megoldva. (a "kezelő orvos" szerint)
Először is el sem hiszem, hogy egy tizenötperces riportot egyszer az életben megért ez a téma, egy ilyen országban mint ez... Másodszor pedig, a helyzet ennél is lényegesen rosszabb, mondom lényegesen! Ugyanis komplexebb, nehezebben kezelhető problémákkal már magánban is szinte lehetetlen ellátáshoz jutni, én másfél évet szívtam vele mire egy felkészült szakemberhez bejutottam, másfél kibaszott évet, úgy, hogy akár húsz ezer forint is belefért alkalmanként! Már régen nem elég az sem ha van pénzed! Szimpla életvezetési problémákkal, "mezei" depresszióval, vagy szorongással még találsz valakit, személyiségzavarral, és egyéb komplexebb helyzetekkel meg gyakorlatilag nincs hova menni, akkor sem ha történetesen milliomos vagy! Ez a helyzet kétezerhuszonháromban! Szerencsére egy fejlövés mindig mindent megold, tehát pánikba esni nem érdemes...
Nagyon igaz, amit írsz. De azt a fejlövést ugye csak rossz viccként említetted? Tudom, sokan a megoldatlan gondok miatt oda jutnak. Remélem, neked nincsenek ilyen szándékaid, illetve senkinek nem kívánom, hogy olyan rossz élete legyen, hogy azt lássa megoldásnak!
20 éves koromban egy egyetemi vizsga miatt amin egyszer meg is buktam, olyan sokat szorongtam hónapokon keresztül, hogy fizikai fájdalmakat éreztem a nap 24 órájában (mellkas szorítás, fejfájás, szúró érzések a végtagjaimban). Tudtam mindvégig, hogy valószínűleg ezek “csak” a szorongásom miatt vannak, de a környezetem kinevetett emiatt, ezért a háziorvosomhoz fordultam. Ő szintén nevetve mondta, hogy nincsen semmi mentális problémám, és a tüneteket gyógyszerekkel kezelte. Nyilván ezek nem segítettek, inkább abban próbáltak megerősíteni, hogy valójában fizikai gondjaim vannak, és nem mentális (amitől nyilván mégjobban beparáztam). Ez ment még pár hónapig, mikor már felütötte a fejét a pánikroham is, és egyre gyakrabban. Az öngyilkos gondolatokig szerencsére sosem jutottam el, de minden napom egy pokol volt, nem volt egy olyan pillanat sem az életemben, hogy ne az járt volna a fejemben, hogy mikor kapok szívrohamot vagy agyvérzést, miközben mélyen tudtam, hogy valójában mentálisan vannak gondjaim. Kvázi a teljes megőrülés határán voltam. Szerencsére a barátnőm ajánlott egy pszichiátert (magánt, aki viszonylag olcsó volt), aki diagnosztizálta a valós problémákat és gyógyszereket írt fel, de ezen felül többet nem tudott tenni, kognitív sématerápiát javasolt. A kognitív sématerápia magánban horror összegekért volt csak elérhető, így “el voltam” a gyógyszerekkel és próbáltam bejutni államiba. 25 éves vagyok, azóta nem sikerült.
Hogy legyen valami jó is a végére, Csornán volt egy államiban dolgozó pszichológus, aki hetente tudott fogadni és baromi sokat segített, jókat beszélgettünk, temérdek hasznos tanácsokkal látott el, igazán hálás vagyok neki, az életemet adta vissza. De sématerápiával sajnos ő nem tudott szolgálni, s a mai napig szükségem lenne rá.
Sokszor szerintem a környezete erőlteti az embert, hogy egyetemet végezzen, vagy ilyen-olyan munkahelye legyen, ő maga valójában nem is ezt szeretné csinálni.
@@dorikavoltamrozinkawokcsho7728Inkább a magyar egyetemre nem akarnak járni, amit van opció.
@@dorikavoltamrozinkawokcsho7728 Engem nem erőltettek, ide akartam járni és "jó" is volt, csak ez az egy vizsga volt kicseszetten nehéz. Pl.: mikor átmentem kb. fél év intenzív tanulás után, a vizsgázók 90%-a megbukott (60 emberből 6-nak sikerült).
Nagyon fontos anyag, köszönjük! Jó lenne a gyerek ellátásról is egy hasonló okfeltáró riport, mert ott is katasztrófális a helyzet, ami a státusztörvény esetleges bevezetése után még inkább így lesz, mivel a pedagógiai szakszolgálatok (nevelési tanácsadók) gyerekterápiás ellátásának teljes szétesése várható.
Nagyon jó riport. Kitartás.
Jó lélek alapítvány a Batthyányi tértől nem messze. Nálunk nincs várakozási idő és szociális alapon is lehet járni hozzájuk.
A pszichológia/pszichoterápia mindig alá volt (van) rendelve vagy az egészségügynek, vagy a tanügynek, vagy a szociális szférának. illetve mindegyiknek. szerintem ezért nem tudja megfelelően képviselni magát, illetve a hozzájuk fordulók érdekeit. nagyon üdvözlöm, hogy foglalkoztok a témával!
Édesapám került a pszichiátriára öngyilkossági kísérlet miatt 2010-ben. Ott voltak ugyan foglalkozások, de főként a gyógyszerét állították be. Miután 2 hónap után kiengedték, magára maradt, semmilyen más terápiát nem kapott (pedig szüksége lett volna rá az újrakezdéshez); csak a háziorvoshoz járt vissza a gyógyszert feliratni. Egyik volt szobatársával tartották a kapcsolatot miután kikerültek, egymásba kapaszkodtak mert más "kinti" segítséget nem kaptak, de a szobatársa nehezebben bírta és végül öngyilkos lett... Ez a magyar valóság.
😢
Ez érdekes. Biztos igaz a videó országosan (vagy Budapesten) nézve, viszont én pont az ellenkezőjéről tudok. Ráadásul vidéki városban, keleti országrészben: nagyon erős szorongásos problémákkal elment a fiatalember pszichiáterhez. Első pluszpont: a doki nem gyógyszerezte agyon (ami azt illeti, nem is adott gyógyszert), második pluszpont: elküldte pszichoterápiára. Most hetente jár állami terápiára, egy fillérébe sem kerül és úgy tudom, szimpatikus neki a pszichológus is. Mikor mesélte el sem hittem, de ilyen is van. (Ha rosszabbodik az állapota vagy nem javul, biztos kap valami bogyót, de egyelőre másfajta terápia mellett döntöttek.)
Üdítő kivétel! :)
Megdöbbentett a videó, köszönöm!
Régi magyar mondás, csak beteg ne legyél, mára megértettem hogy mit is jelent
12:30 én nagyon tisztelem ezt az embert , ha ezt tényleg szívéből mondta, de a 85%-a az állampolgároknak nem így működik. ez van, ebből kell dolgozni.
3 hónapja keresnek terápiát. Fizetnék. Fél éves várólistán vagyok pont azert,mert nagyon rászorulok es szakpszichológus vagy pszichoterapeuta kellene hozzá. Fml
Frissen végzett pszichológusként szeretném kihangsúlyozni, hogy nem a szakember kevés, hanem a betöltendő pozíció. Az évfolyamomról szinte senki nem tudta elkezdeni a szakképzést, mert nem kapott senki EÜ állást, mert oda már inkább olyat vennének fel, aki legalább elkezdte a szakképzést. Ördögi kör.
A szívem szakad meg, mert én tényleg klinikus akartam lenni, ehelyett Hollandiában egy konyhán dolgozok a mester diplomámmal, más félszer annyiért, mint otthon egy klinikán vagy háromszor annyiért mint az oktatási/szociális szférában. Itt viszont semmit nem ér az én kis magyar diplomám, hiába vagyunk az EU része (még). Szóval... Köszi Magyarország. Előre megyünk, nem hátra!😉
Iszonyat nehéz eljutni odáig, hogy valaki klinikai szakpszichológus legyen. Rohadt sokba kerül. Én lebeszélném a fiamat arról, hogy pszichológus legyen, vagy ha mégis, kétszer is gondolja meg, hogy itthon vágjon bele. Ilyen körülmények között soha nem lesz elég szakember. És rettentően alul van finanszírozva az egész rendszer, semmi meglepő nincs abban, hogy mindenki menekül a magánpraxisba. És rohadt drága egyáltalán néhány ülést megcsinálni.
@@Indyeana Add össze, könyörgöm! Hasonlítsd össze egy orvosi diplomával... SEMMIVEL sem könnyebb pálya!
A pszichológia nagy volumenű szak, elég nagy volt az ellenállás a bolognai rendszerrel szemben! A tanárképzést is ez vágta tönkre, és ezt már Ausztriában is belátták, ott a Lehramtsstudium osztatlan!
A 3 év terapeutaképzés is ingyen van? Ismerősöm hiába végezte el az egyetemet, nem fog tudni klinikai pszichológusnak menni pénz nélkül...
Mint minden betegségnél, itt is sokkal egyszerűbb és olcsóbb lenne a megelőzés. Az ember jólléte meghatározóan az emberi kapcsolatai minőségén és mennyiségén múlik. Kicsi kortól ez irányba kellene terelni a dolgokat.
Én is megjártam még karantén alatt az állami pszichoterápiás szolgáltatást és irtó negatív tapasztalatom van amit most gyorsan megosztok, hátha számít valamit...
Olyan 2 éve történhetett a dolog, amikorra már totál megőrültem a karantén közben, és alig ettem, ittam valamit. Eleve nagy nyomás alatt voltam, szemtől szemben nem is beszélgethettem a "szakemberrel". csak az elvált szüleim mellett, úgyhogy az egyiket kiküldték egy kis időre. Azután valami vénynélkülit felírt és elég minősíthetetlen stílussal gyakorlatilag elhajtottak. Problémáimra a szokásos kommunista típusú (sportolj, legyél kint, beszélgess emberekkel) gyógymódot lepörgette és ennyi... Valószínűleg ez azért történt mert nem voltam olyan súlyos eset nekik, ezért a lehető leghamarabb ki akartak rakni mert nem volt pénz rám vagy tudom is én. Szégyen és gyalázat, hogy egy ilyen kirakat ez a szféra, pedig a legtöbb páciens akár itt is lehetne a közegészségügyben. A csúnya hanyatló nyugat milyen rossz ebben is... Ezek után karantén végéig már magánban voltam, nagyon kedves emberrel akiben megbíztam és szerettem ott lenni. Majd véget ért a karantén, elvakított a hirtelen "szabadság" és szép lassan otthagytam. Megbántam. Manapság pedig már kétszer annyi ez a történet mint ami akkoriban volt. Úgyhogy edzőterembe járok, kint vagyok, valahogy próbálok beszélgetni emberekkel ha méltatnak rám is figyelni, nagyon sokat segít, "örülök és virulok", te banya!
Nagyon sajnálom. Jobbakat kívánok neked. És nem vagy fosfej (mint ami a nicked)!
Épül le az állam, minden szinten. "Deh legalább ők tudnak kormányozni."
Máshol is épül le az állam. 3 millió román ment el nyugatra 20 év alatt. 20-25 millió kurddal nem tud mit kezdeni a török, a szír és az iraki állam. 20 millió bevándorlóval nem bír becsülettel sem a német, sem a francia állam. A francia állam napi szinten tüntetésekkel kénytelen szembenézni, kezelhetetlen a nyugdíjrendszerük, csökken az európai népesség, de ez szerte kelet-európai országokban is így van. Az olasz, a görög, a spanyol állam is retteg a hatalmas tömegű bevándorlástól, amely megterheli mind az egeszségügyet, mind a közbiztonságot, terrorveszélyről, mocsokról, kultúrális és erkölcsi hanyatlás , élhetetlen helyek, no-go zónák, bataklánok, stb. Az elnyomó orosz, ukrán, iráni, szaudi, észak-koreai, jemeni, szudáni, mali, kongói, állami szintű elnyomásról, jogfosztásról nem is beszélve. Szóval míg nektek az a bajotok, hogy a harácsoló, egészségtelen életmódból, a kapitalista rendszerek elszemélytelenítő nyugati felfogásából adódó pszichés betegségeitek kezelése nem hatékony, addig emberek millióinak sem tiszta víz, sem elegendő élelmiszer, sem emberhez méltó élet nem jut. Mondhatjátok, hogy ehhez nektek mi közötök, de ezzel csak azt bizonyítjátok be, mennyire sz..rtok a világra, s csak magatokkal törődtök. Vegyétek már észre, hogy emberek milliárdjai szorulnak segítségre, míg ti a szociális háló sz..rságain keseregtek. Szégyen.
Nagyon jó lett!❤
Külföldi ismerősök mindig mondják, hogy mennyire fontos lenne elmennem szakemberhez, hogy diagnosztizáljanak, ha tényleg van ADHD-m és/vagy autizmussal élek. Hogy fontos, mert hosszú távon romlani fog az életminőségem, ha kezeletlen maradok.
Mindig az a válaszom, hogy bocsi, de Magyarországon élek.
Itt sajnos a normál, alapvető ellátás is akadozik és a tehetősebbek kénytelenek elmenni magánba, hogy megvizsgálják, kezeljék őket. Amíg ez sincs rendbe szedve, remélni se lehet, hogy majd az elme betegségeivel is kellőképpen foglalkozzanak állami szinten.
Az én esetem ehhez képest elég szerencsésnek tűnik (gondolom kivétel). Hamar sikerült bekerülnöm (állami) pszichoterápiás kezelésre, ami heti 1 alkalom és 45 perc. Illetve egyenlőre elégedett is vagyok vele. Gasztroenterológiára (fel sem veszik a telefont..), szemészetre (6 hónap) , bőrgyógyászatra (4 hónap) viszont nagyon nehéz itt bekerülni...
őrület, ahogy ezek azt hiszik, hogy a nerrel lehet tárgyalni, meg hogy ez nem megalázó.
Alapon az alap oktatásba bevezetném a pszichológiai és kommunikációs alapokat. Olyan feladatokat adnék a gyerekeknek, amelyek élvezhetőek, hasznosak és megtanítja őket arra, mennyire mások vagyunk s hogyan kezeljük egymást. Alapon pl nagyon sok introvertáltabb személyiség szenved, mert társaik szekálják csak azért, mert csenedesebb (de csak nagyobb társaságokban - ugye őket lemeríti a tömeg.) stb.
Nagyon sok mindent megelőzhetnénk önmagában azzal, hogy nyitott elmével állunk a másikhoz és kellően viselkedünk, megtanuljuk kezelni a helyzeteket.
Miért mennek szakikhoz? Mert mi emberek nem igazán foglalkozunk embertársunkkal...
Nem egyszer vállaltam ingen beszélgetéseket, mert nem tudtam elviselni, hogy ott van előttem valaki és ordít a lelke segítségért.
Amikor pedig a pult mögött érdeklődött a vevő, mit javaslok neki szorongás ellen... tettem javaslatokat, közben pedig el-el mondta helyzetét. Azt követően mondtam neki pár terméket, beszélgettünk picit még és mondta, feladta a szakikat, egyik se érti meg őt és semmi javulás nem volt. Adtam neki elérhetőséget. Fél évnyi beszélgetés, elemzés és megoldás hatalmas fejlődést hozott a fiatalember életében.
Időnként felkeres még és jó látni milyen jól összeszedte magát.
Ezt viszont nem csinálhatom mindenkivel, akin látom nincsen toppon... nekem is 24 órám van 1 nap és még csak szaki se vagyok.
Megértem, mindenki pénzből él, de már olyan betegesen hajszoljuk a pénzt... főleg magyarban, ahol (elnézést a kifejezésért), de sz.rért h.gyért dolgoznak az emberek.
Oktatás és egészségügy is kb csak van épp hogy.
Ha pedig baj van: magánba kell mennem dokikhoz, nőgyógyászhoz, fogorvoshoz stb. , ha nem akarom azt, hogy megpusztuljak. Volt olyan évem, amikor minden félretett kessemből küzdöttem, hogy ne veszítsem el a kezeimet.
Minden összefügg mindennel.
Csodálkozunk, hogy kimegy a magyar? Persze, mert az alja munkával többet keres, mint itthon szakképzett, diplomás emberek.
Reméljük eljön az a nap, amikor az ország tényleg eredményeket ér el fejlődésben és nem csak felszínesen, mint a csodás lombkorona sétány és társai, melyekre lopott összegek zsebre mennek, míg az országunk segítségért kiált.
A butácska embereknek is leesik remélhetőleg, hogy baj van és a szavazófülkében bármi mást pipáljanak csak azokat ne, kik jelenleg hatalmon vannak.
Szerintem a szülőknek kell terápiàra jàrni ès megismerni önmagukat mielőtt gyermekük születik.Az èn tapasztalatom hogy minden a gyerekkorból jön.A szülők tudattalanul àtadják a saját gyermelkorukból hozott "dolgaikat".Nagy felelőssèg szülökènt mit adunk àt a gyermekünknek.
@@gyongyiszeverenyi7980 Igen, ezt én is így gondolom alapon, ám valahol el kellene kezdeni és a jövő nemzedéke már úgy nőne fel, hogy felkészültebbek lennének a szüleik, kik egykor gyermekek voltak.
Egyénenként nem igazán látja be sok ember , hogy lenne hova fejlődnie.
Sokaknak csak a testük öregedett meg az évtizedek alatt, ám igaz fejlődésen nem mentek keresztül. Önfejlesztésre pedig bőven több idejük volt, mint egy tőlük fiatalabbnak.
(Akiknek olykor osztják az észt.)
Nagyon nagylelkű vagy, hogy segítettél embereknek saját idődet rááldozva, viszonzás nélkül!
Már régi a videó de gyakorló pszichológusként kiegészíteném valamivel hátha látja még valaki: én amióta végeztem az egyetemen szeretnék az állami eüben dolgozni, szeretnék klinikai szakpszichológus lenni, de ez ma kb lehetetlen. Ahhoz hogy klinikus legyél eleve klinikuskent kell dolgoznod. Ha dolgozol is klinikai területen nem mindegy, hogy mit, es hol es milyen jogviszonyban. Tehát az aki segiteni akar, aki az eüben akar dolgozni, az sem tud és a magánszférara kényszerül. Sok kollegam nem azert dolgozik a magánban mert jobban megéri hanem effektive nem is tudsz máshol dolgozni hiaba akarsz
Én egyszer mentem el háziorvoshoz pánik zavar problémával. Konkrétan megveregette a vállam és felírt egy 0.5ös frontint (nyilván nem vettem be). Aztán megtanultam kontrollálni egyedül, de ha lett volna segítségem, akkor nem lett volna 1 év kuka az életemből.
Magyarországon és Németországban is van egy kevés tapasztalatom. Magyarországon beutalót kaptam, időpontot nem. Németországban jobb a rendszer, de nagyon sokat kell várni, gyakran fél-egy évet, amíg első időpontot kap az ember. Utána a rendszeresség és színvonal jó.
A magyar pszichiátriai ellátás csak egy kirakat, nincsen komplex ellátás és tervszerű betegút. Gyakorlatilag csak alibiből tartják fenn.
Senkit nem gyógyítottak még meg, viszont a jogsértések terén kifejezetten remekelnek.
Azért van egy-két kivétel. A pszichiátria/pszichoterápia/addiktológia azért is nagyon összetett kérdés mert a gyógyuláshoz sokkal inkább van szükség a kliens aktív hozzájárulására, cselekvésére, ön-építésére, mint mondjuk a sebészetben.
Igazad van, én is ugyanezt tapasztaltam. Senkit nem gyógyítanak meg, maximum leszedálnak erős gyógyszerekkel.
ADHD gyanúval elkezdtem magánszférában egy diagnosztikai folyamatot circa 200 ezer forintért. Alapvetően a Semmelweiss-re szerettem volna bekerülni, tb t
mogatott diagnosztikára, azonban a várólista 1.5 éves volt februárban. Reményeim szerint 1.5 év múlva már hasonló szolgáltatásokat külföldön fogok igénybe venni.
Szia,végigcsináltad a folyamatot a magánban, meglett a diagnózis?
@@kiegetthipszter Még nem, juni közepe az utolsó session, utána kiderül mi a helyzet ekapcsán.
Mièry akarod tudni hogy van e ilyen "betegsèged"?
@@gyongyiszeverenyi7980 lol se a kérdés hangneme, sem az idézőjelek nem tetszenek. remélem szarkazmussal írtad, mert egyébként: az olyan emberek is probléma, mint te, akik nem fogják fel hogy egy mentális betegség ugyanolyan mint egy fizikai betegség, csak nem látod. én abból már kinőttem 3 évesen, hogy eltakarjam a szemem és azt higgyem nem létezik amit nem látok, de ez csak én vagyok :\
Valóban fontos kérdés és kívánon hogy javuljon a helyzet! Nekem is sokat segített az hogy pszichológushoz jártam, mindenkinek javaslom.
Ugyanakkor ki kell emelnem, hogy megváltást sem kell tőle várni, mert ugyan olyan fontos az életmód. Megfelelő alvás, sport, akár meditáció, valakinek a hit segít, rengeteg segítő RUclips videó, könyv van a mentális egészség témában.
Nagyon sokat tehetsz magadért akkor is ha nincs pénzed pszichológusra. Viszont ha van rá pénzed akkor meg ne sajnáld rá
A megfelelő életmódot akkor tudod élni, ha egészséges vagy mentálisan. Ez nem arról szól, hogy mondjuk túlhajszolod magad, és le kell lassítanod, sportolnod kell, hanem hogy a mentális problémáidat nem tudod megoldani.
Az önsegítés félremehet, hiszen ki mondja meg mi a helyes diagnózis és terápia?! Nagyon sok kuruzsló és csaló is van RUclips-on a "segítő" videóival, nem egy ismerősöm esett áldozatul nekik... Amikor pedig mondom nekik, hogy az a spiri dolog vagy a "Secret" könyv nem elég akkor nem hisznek nekem, hiszen "működik". Terápiához diagnózis és megbízható szakember kell. Pont.
@@norbertmolnar9913 Ez igaz. Viszont az ilyen témákban készült RUclips videók hatalmas ingyenes segítséget jelentenek, illetve könyvek is pl. könyvtárból majdnem teljesen ingyen. Sok-sok ilyesmi tartalom fogyasztása jelentősen sokat segít.
Ez az egész lesúlytó. 3 000-os dotáció egy órára? A munkabér, az infrastruktúra hol jön ki ebből?
Nagyon fontos a munkátok!
4:50-től amit mond, az nemcsak a pszichiátriákat érinti, hanem minden egészségügyi területet. Mindenféle kamu beavatkozások címén hívnak le pénzeket a NEAK-tól.
Mondok jobbat ez a "játék" minimum 20 éve megy! Nekem volt olyan, hogy iskolafogorvos úgy írta az akkor még OEP-es betegéletutamba a kezelések listáját, hogy az adott évben már középiskolába se jártam. Hab a tortán, hogy a valóságban egyszer voltam középsuliban iskolafogászaton és akkor egy nő volt a fogorvos, a rendszeresen kamuzó meg egy férfi volt és az ominózus két rendelő közt több km távolság van.
Hát 10 perc alatt 8000 Ft szerintem nem rossz kereset. :P
nem tudom, milyen filmeseket vettetek fel, de iszonyat jo a productionje ennek a videonak. kurva fontos tema, kurva jo video, le a kalappal sracok!
En voltam bentfekvos pszichoterapian ketszer, egyszer maganban de szemet volt a terap, ketto alkalom utan otthagytam. A munkahelyemen mazlis a helyzetem, mert biztosit pszichologust ingyen. De ok is csak altalanosak. En jelenleg is klinikait keresek, ha helyben is lenne havi 1 alkalom ferne bele anyagilag pedig en keresetre nem panaszkodom. Nincs mar oriasi bajom, egyeb okbol nem folytattam a munkahelyivel, kompetencia okokbol. Illetve ujra ertekelni a zavarom csak klinikai pszichologus teheti meg vagy pszichiater, de oda nem akarok menni. Tudnek tapasztalat beszamolot tartani vegyes erzesekkel. Szerintem a pszichologiai palyara lepo szemelyek szama is hianyos. En szeretnek az lenni. De nagyon sok penz es 3 muszak mellett sulizni nagyon csipos lenne egy komoly temaban. Szerintem ezt kellene tamogatni, motivalni.
Félelmetes.
Minek a hanyatló nyugati kuruzslás, ha van a jól bevált nemzeti alkohol a bánatra? Viccet félre téve, köszönjük a tényfeltárást!
Agyarország előre megy, nem hátra............. A stadion fontosabb elvtársak, ezt meg kell érteni.
A legnagyobb probléma szerintem mindemellett, hogy általános pszichológusnak bejutni egy egyetemre sem könnyű. Én sosem voltam lángész és éltanuló, nem nyertem OKTV-t biológiából, kémiából meg még kevésbé vagyok spíler, az ELTÉn viszont tavaly 452 pont kellett a bekerüléshez. Mindemellett szívesen segítek az embereknek és autodidakta módon és más felsőoktatási képzések keretein belül rengeteg pszichológiát tanultam, sőt hobbiból is sokszor hallgattam meg embereket. Érdekel a szakma és tudom, hogy sosem leszek a része. Pedig ezt még bagóért is szívesen csinálnám.
Nem tudom ki járt rosszabbul... én aki nem lehetek a hivatásom szerinti szakember... vagy azok a százak, ezrek akik sosem fognak velem találkozni egy-egy beszélgetésre. Így jártunk mindannyian. Köszönjük Magyarország, mi így szeretünk!
És mióta bezárt a Lipót, érezhető, hogy az "őrültek" köztünk vannak, elég csak körbenézni alaposabban, a pszichológiai problémák társadalmi szinten nőnek, sőt spirálszerűen gyűlnek. Rengeteg szociálpszichológia probléma gyűrűzik be az emberek magánéleteibe, egyre nagyobb méreteket ölt a szorongás, a pánikbetegség. Most pedig egy covid óta és egy gazdasági válság közepette még inkább szükség lenne a szakemberekre és a szabad kapacitásokra és hát nyilván egy érezhető és szabad szemmel is jól látható finanszírozásra. De hát aki magánban van, annak megvan az ügyfélköre, nyilván a tehetősebbek megfizetik őket, így ők már csak egy kávét kérnek.
Mindenki más meg - mint az ország többi részén mindenhol - simán csak leszakad és hagyják a sárban vergődni. Ezt is köszönjük!
Egyetértek.
Ez nagyon szomorú történet. Vesztes-vesztes helyzet. Azért remélem, majd lesz ez jobb is valamikor.
Ui.: azt az intézetet azért zárták be, mert annyi visszaélés és embertelen bánásmód történt. Nem az a baj, hogy az ilyet bezárják, hanem hogy a valódi segítség - az, hogy embert ember gyógyít (akár intézményes rendszerben, mint a Soteria módszer esetén) - nincs helyette.
@@egylelek596 Ennyi erővel a legtöbb öregotthont be lehetne záratni... Főleg azokat ahol mentális betegeket és demens öregeket látnak el. Ott mennyi visszaélés van/lehet...
Mi a fulorrgegeszeten lattuk, hogy olyan vizsgalatok voltak a papiron amik nem valosultak meg. Ezt 10/10 alkalommal volt igy, tehat allando jelleggel
Szerintem a valós helyzet még ennél is rosszabb, sajnos volt lehetőségem megtapasztalni.
Hiánypótló ez a videó, lehetne még több is ebben a témában, van miről beszélni.
Iskola pszichológushoz keztem járni fiatalon majd mikor a suli pszichológus inkompetens volt (Anorexiásoknak azt mondja az ilető hogy "egyél többet mert akkor jobban nézel ki" akiket meg mássággal csesztetnek azt úgy kezelte hogy "ne mutasd a nyilvánosságnak, ez otthoni dolog, közösségben relytsd el") így kerültem át 3 éve "magán" prakszisban Család segítőn keresztül ingyenes pszichológushoz. Ezen kívül kicsi korom óta ápoltak gyerek pszichiátrián és felnőtt pszichiátriai ambulanciára. Jelenleg se vagyok a leg jobban, de nem is vagyok a leg átlagosabb eset sem.
Az iskolapszichológia nagyon nem erre van. erre a pedagógiai szakszolgálatok vannak.
Szia😂 nem tudotam hogy te is megnezed
Előre megyünk, nem hátra - ebben a topicban is...
Nincs annyi pszihológus, ahány "legendás eset" jár-kel kis hazánkban 😌😔😅ruclips.net/video/jwPeQPiroCE/видео.html
Egyetlen remek szakembert ismerek, Dr. Jennifer Melfi !-)
neki a páciense beszél a Gyurcsány showban ugye, lehet mégsem olyan jó szakember after all 😊
Jól érzem , hogy sokszor keveredik a pszichiáter és a pszichológus fogalma?
Életemben nem szedtem gyógyszert sôt szakembernél sem jártam soha. Mert magadtól is meggyógyulhatsz!
én pánik betegségben szenvedek ha tud valaki segiteni igazán megkőszőnőm palacsinta tortával vagy valami finomsággal mert már nem sokáig huzom lehet a képeimet látni
Na ezért az aranyos kommentért tényleg szívesen meghívnálak egy kis palacsintára, túrógombócra.😊 Néha olyan kevés elég egy kis örömhöz...
Tarts ki, ne add fel! Én nem vagyok érintett, szóval nem tudom, hogy beválik-e, csak érdeklődésből elolvastam egy könyvet, és úgy olvastam másoktól is, hogy a benne említett módszer beválik. A könyv a Pánik volt Szendi Gábortól, de a módszert nem ő találta ki, sokan alkalmazzák. Te is le tudod küzdeni, bízom benne!
Magyarisztánban van 1,5M alkholista és 1M nyugtató függő. Szégyen de így van...
Hogy te milyen jó nicknevet választottál ! ! ! - Tetszik -
Én is jó ideje járok pszichológushoz tb-n keresztül nem egy nemtörődöm pszichológus szóval segíteni próbál sokszor elgondolkodok magamon ahogy kivülről beszél rólam,hogy én azt nem úgy látom meg belém, ivódott nagyon a negativitás mikor beszélgetünk jobban érzem magam de a hétköznapokba meg elvagyok süllyedve pedig próbálgatom a módszereket is amit tanácsol de egy jó ideje már rengeteget szorongok és lassan mindenen meg a jövőben élek fejben teljesen olyanoktól rettegek amik még meg sem történtek vagy csak esetleg lehetősége lenne de nem biztos.Gondolkodtam gyógyszer témán is de most a riportot látva nem tudom segítene e ha csak adnak valamit azt menjél a fenébe.
A gyógyszer is akkor tud segíteni ha mellette jársz terápiára! És követed az orvos utasításait! Hidd el nem a levegőbe beszélek! Ehhez kell persze egy orvos akiben megbizol! Sok sikert menni fog! ( A gyógyszer annyiban segít H legyél picit jobban és orvos által előírt feladatokat képes legyél elvégezni) minden jót 🤗!
@@brigittegacsado4263 Már orvos alatt a pszichiátert érted?Vagy a pszichológushoz járás is terápiának számít?Mert itt a pszichiáter kiírja a gyógyszert de én ehhez kapcsolódó terápiát nem tudok,kisvárosban lakom viszont tb-s pszichológushoz járok/online beszélgetünk.Vagyis gyógyszer+pszichológus ez már jónak számítana?
@@pitthe7676 én pszichiáterre gondoltam! Én ahhoz járok és igen! A kettő együtt segít! De a feladatokat amiket ad azt meg kell csinálni még ha elsőre nem is érted az miben segít! A gyógyszereket idővel elhagyhatod de ne sietesd mindenkinek más a tempó és persze hogy milyen mélyről indul.
@@pitthe7676 a szorongássod és félelmeidet is enyhíti és így könnyebb a terápiára koncertrálnod meg a céljaidra . Én is vagy a múlton rágódttam vagy a jövőtől retegtem.
Legyenek céljaid nekem kellett is ilyen listát írnom de a jelenben kell megtanulni élni. Erre ajánlott nekem egy jó könyvet ha szeretnéd megkeresem a pontos címet. Minden jót
@The Pit A gyógyszer csak letompít, durva mellékhatásokkal jár, ugyanakkor függőséget okoz. Keress rá erre: antidepresszans pont tenyek-tevhitek pont hu, de antipszichotikumokról is ír leleplező tényfeltáró dolgokat, hogy miként hamisítják meg a vizsgálatokat, amik a hatásosságot igazolnák elvileg, ha nem hamisak lennének.
De jó tudni mi történik valójában!
"A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet"
1János 4: 18
"Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa."
Máté 5: 3
"Mert nem félelemnek lelkét adott nekünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét."
2Tim 1: 7
"Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm."
Zsolt 23: 1
"Aki pedig megtartja az ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Erről tudjuk meg, hogy ő benne vagyunk;"
1Ján 2: 5
"Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldte az ő Fiát engesztelő áldozatul a mi bűneinkért."
1Ján 4: 10
Lehet az ember gyógyszerek függője is, ami tönkre teheti az életét, de élhet az ige szerint is, sosincs késő megismerni Istent.
Ezt a videót milyen objektívekkel készítettétek?
Szia,
Sony 35mm 1.4
Sony 20mm 1.8
Canon 50mm 1.4
@@Telexponthu Iszonyatosan szépen mossák a hátteret :)
Iszonyatosan fontos témákat feszegettek folyamatosan
4:59 - nem csak a pszichiátrián van ez így. (:
7:39 egy mágnes :)
Kicsik a mellei:)
Nem szeretnék negatív fényt vetni a szakemberekre, de eszembe jutott a Curb your enthusiasm egy része (egyébként 8. évad 9. r.). Az orvos kiszámlázott egy teljes órát a betegének egy 5 perces beszélgetésért, azzal indokolva, hogy amikor prostituálthoz megy az ember, de nem használja ki a teljes órát, akkor sem merül fel benne, hogy kevesebbet kéne fizetni.
13:34 Bálint megemlíti, hogy jobban figyel rá a szakember. Ezt könnyen el tudom képzelni, hiszen az orvos közvetlenül tőle kapja a pénzt, ezért valós érdeke, hogy a lehető legjobb ellátást nyújtsa.
Ha viszont az államtól kapná, akár tudat alatt is kialakulhat az orvosban egy érzés, hogy "csak menjen már el ez a beteg is a problémájával és hagyjon békén, aztán az állam majd kifizeti ezt az órát is."
Hát de a prostinál lehet 5 perc alatt kielégülsz, akkor jogos kifizetni, de egy 5 perces "pszichterápia" szakmailag kicsit érdekesen hangzik.
Emberek, csináljátok a Wim Hof-módszert! Engem már nagyjából mindennel diagnosztizáltak (tüdőrák, agydaganat, bipoláris depresszió stb.), de sosem éreztem ilyen jól magam. Ingyen van, rögtön hat, és minden tekintetben csodálatos. Kb. így működik: ruclips.net/video/gKgUE76udK4/видео.html Hajrá!
Stadionokat, a kórházak helyett!
De mitől vannak betegek ?