Nem akarnak ők lenni a klímaváltozás első hazai áldozatai
HTML-код
- Опубликовано: 24 окт 2020
- A Duna és a Tisza között elterülő Homokhátságot különösen súlyosan érinti a klímaváltozással járó kiszáradás, mivel a terület hátszerűen emelkedik ki, így ennek a tájnak gyakorlatilag nincs felszíni vízforrása.
Ezért a talajvizet szinte csak a csapadék tudná pótlni, de ez egyrészt egyre hektikusabban oszlik el a klímaváltozás miatt, másrészt a XX. század közepén épített csatornarendszerek a mai napig a Tiszába vezetik az itt felhalmozódott vizet.
A helyi gazdák azt akarják, hogy az a víz, ami náluk esik le, maradjon is ott, ezért a csatornák eltorlaszolásával földeket árasztanak el, hogy emelkedjen a talajvízszint. Így legalább a kiszáradás emberi tényezőjét ki tudják iktatni.
Ehhez azonban a saját termőföldjeikből kell beáldozniuk, amik után a jelenlegi szabályok szerint támogatást sem kaphatnak. Mégis egyre többen vállalják, mert a többi terület így mégis termékenyebbé válik. Három település, Jászszentlászló, Móricgát, Szank már egy szervezetet is létrehozott Dongér-Kelőér Vize Egyesület néven, hogy összefogják a gazdákat.
www.444.hu/
/ 444.hu
/ negynegynegy
ask.fm/negynegynegy
szerk@444.hu
Figyelemfelkeltő videó, ráadásul nagyon szép képi világ párosul hozzá. Ez a rengeteg zöld... Isten ments, hogy ez elvesszen.
A hatalom megalomániáját figyelembe véve, szerintem nekik "'vára mindegy.
Elveszett már sajnos rengeteg helyen a homokhátságon. Nyár közepére kiszáradnak a lágyszárúak.
Lábjegyzetben megjegyezném hogy Urunk és Parancsolónk megszüntette a környezetvédelmi minisztériumot. Ennyit a klímaváltozásról.
Te egy igazi hülye vagy!!!!
@@zoltangyongyosi2361 Látom a szarkazmus elrepült fölötted.
imádom a 444 videóit. Nagyon izgi és érdekes volt ez is
Nem minden videónak van értelme, de ez valóban figyelemkeltő.
Ártéri gazdálkodáshoz kellene visszatérni . Ez működött évszázadokig a Kárpát- medence alföldi területein...ez kiegészülve a csapadékkal képes volt nemcsak eltartani az ott előket hanem még felesleget termelni... rendszerek és birodalmak jöttek- mentek de amíg ez érintetlen volt mindig újra lehetett kezdeni...
Ugye milyen jó a folyók túlszabályozása? Nincsenek elárasztott területek. Egy nagy eső után 2 nap alatt akadálytalanul lefolyik a víz aztán csak pislogunk.
Akkor arra volt szükség ! Akkor még télen eset a hó piszok nagy áradásokat okozva !
Remek tartalom gratulálok hozzá! Még annyit esetleg hozzáfűznék, hogy itt, az ültetett erdők (akácosok, nemes nyarasok) is több kárt hoznak jelenleg mit hasznot, felületesen azt láthatjuk, hogy ezen erdők a párologtatás és árnyékolás lévén hűvösebb mikroklímát teremtenek, azonban ezt úgy érik el, hogy mélyre hatoló gyökereikkel, elveszik a vizet a talajtól, tehát egyre alacsonyodó talajvízszintet eredményezve.
Nem a faanyag termelés ellen szeretnék beszélni, csupán, arról van szó, hogy a jelenlegi helyzetben, ezek a fásított területek, a kedvezőtlen hatásokat csupán fokozzák, nem enyhítik azokat.
Teljesen igaz amit irsz, viszont akkor az allat allomanyt is erdemes lenne csokkenteni. Marhak rengeteg vizet fogyasztanak mire vagosulyba kerulnek.
@@inwey1986 Ezzel én is egyetértek, ezáltal a marhahús fogyasztását is mérsékelni kell. Tulajdonképpen az egész ipari állattartást le kell redukálni egy még fenntartható szintre - ha egyáltalán van olyan ebben a tekintetben.
@@inwey1986 Az intenzív állattartást mindenképpen érdemes csökkenteni, hisz ott a marhatartás, sokkal több vizet igényel, de a legeltetéses állattartásnál már nem ilyen egyszerű a helyzet, ott a marhák kint ürítenek, de nem is ez a lényeg, hanem élőhely kezelés, egy megfelelő állatlétszámmal legeltetett terület (nem túllegeltetett, amikor tarra van rágva minden) sokkal kedvezőbb a természetnek, mint a kaszáló vagy szántó, tehát, ha úgy tekintünk a szabadba tartott marhára, mint élőhely kezelések legkímélőbb eszköze, amivel megakadályozhatjuk, az invazív növényfajok terjedését, esetleges plusz kezelések (legelőgyomok, selyemkóró lekaszálása) közbeiktatásával, akkor az a lehető legjobb, persze nekem is a képernyő előtt könnyű okosnak lennem..
Mélyen elgondolkodtató tartalom... Köszönjük nektek!
Köszönöm a videót!
jó videó interjú, köszönöm
Nagyon jó!
Tök jó, a zene is alatta ! :)
Sons of Kemet :)
Valahogy a Dunából és a Tiszából kéne csatornákkal átemelni vizet...
Az isten áldja ezeket a gazdákat!Sok ilyen ember kéne ide!Nem értem miért nem kapnak több támogatást!😡😡😡
😔😔😔😔
Nagyon fontos film.
Pont az állattenyésztés az egyik legnagyobb okozója a szárazságnak.
hogyan is?
Úgy is mind megdöglünk! Sajnos ezt a régi formák nem értik, mert túl nagy a generációs különbség. Itt valami forradalmi dolog kellene, ez mondjuk globálisan is igaz. Mindenki csak a külsőségekre megy meg az anyagi dolgokra. Kicsit el kéne gondolkodnunk a dolgokon és össze fogni a jobb jövő érdekében. Elvégre a földet nem kaptuk, hanem az unokáinktól örököltük.
Maximálisan a 444. mellet állok,de ez az ásító intró már totál felemészti az agyam.Ez valami kegyetlen már ennyi év után.
Az ööÖööÖö? 😆
Nem csak Magyarországon, de úgy egész világszinten létrejött egy olyan diskurzus a klímahelyezettel kapcsolatban amiről kijelenthető, hogy ma már ez nem tabu,és kevésbé megosztó közéleti téma mint vallás vagy kultúra.
Mindenki tisztában van a helyzet súlyosságával (mégha csak felületesen is), de senki nem hajlandó a hétköznapi fals kényelmével szakítani.
És nem a fosszilis tüzelő óriáscégekre kell köpködni, hanem a saját háztájékon kellene szétnézni.
Zsírós szarokat eszünk(chipsek,csokik,apróságok) kivágják az esőerdőket, hogy pálmaolajhoz jussanak a nagy ipari vállalatok marhahúst és tejtermékeket fogyaszt az egész világ ami teljességgel kielégíthetetlen.
Saját gátlástalan gondolkodásunkkal kiássuk a sírunkat.
Változtass rajta. Ültess uborkát, meg vegyél tanyasi tojást.
Azzal együtt, hogy nem kívánom a vízhiányt semelyik gazdának, el kellene gondolkodniuk, hogy talán ne lovat és marhát, mint két leginkább vízigényes jószágot tartsanak és tenyésszenek, hanem kevésbé vízigényes növényeket termesszenek és akkor kevésbé kell aggódni a vízhiányért.
Tévedés. A nagyállat legeltetés épp, hogy a vegetáció (növényzet) karbantartásának legjobb módja. Persze túlzásba vinni se szabad!
Az a baj, hogy ha a homokot felszántod, az eső az összes tápanyagot leviszi a picsába. A legelő folyamatos fűborítása több vizet és talajt megőriz. A munkaintenzív zöldségesek is csak szalmatakarással és takarónövényekkel működnek. Meg persze lehet ezerrel műtrágyázni, csak akkor meg a talajvízet nézheted meg