Dalszöveg: Jó pár perce állok, s bámulom az üres lapot, Testem ég a láztól, az agyam az megfagyott. A sok elpostázott cigiktől hamutárca gyomromban, Mint dohány papírba, én is az éjszakába sodródtam. Távol a valóságtól nem látom az erdőt a fától, S ez nem az első, megcsináltam ugyanezt már párszor. Ha csak egyszer látnám anyám, többé sosem bánkódna, Áldásként nézett rám, de most az egyszer átkozna. Hány óra? Ideje lenne végre talpra állni, Átmenni a piroson, és nem pedig a zöldre várni. Nem csak nézni, hanem látni a dolgok mögé, Hogy ne cipeld a keresztet, mert talicskát kell lökjél. De minden rendben, elfogadod ezt úgy, ahogy van, Ha elfogadod azt, hogy nem vagy más, mint egy sorstalan. Bontatlan, ki kéne végre bontakoznom, És minden egyes lépésem újra kéne gondolnom. Nem vagyok más, nem vagyok más, nem vagyok más, csak egy elveszett gyerek, Nem adom fel, nem adom fel, a kezem remeg, mégis tovább megyek. Újabb esély, újabb lehetőség, egy újabb nap, Újra esélyt kapok arra, hogy szétessek, mint a tegnap. A baj az megkap, elbújhatok, úgyis rám talál, A bűntudat, s a bánat az, ami élve felzabál. Remélem érted már, vagy legalábbis kapiskálod, Hogy miért viszem a lángot, hogy miért égettem a micot, yo. Figyeld a srácot, nem lennék a helyében, A szíve rendben, de káosz van a fejében. Megértem, de nem értem, hogy miért is olyan komplikált, Hogy miért választ az ember család helyett utcát. Aki jó hozzád, sose bánts, mert utolér a karma, És nem kér majd elnézést, hogy sajnálja, nem akarta. Abbahagyta, feladott mindent, amit szeretett, Elfogyott az ereje, képtelen húzni már a szekeret. Elsárgult papírújság, tartalma tanúlság, Fogadd el a tenyeret, hogyha azt feléd nyújtsák. Nem vagyok más, nem vagyok más, nem vagyok más, csak egy elveszett gyerek, Nem adom fel, nem adom fel, a kezem remeg, mégis tovább megyek. Nem vagyok más, nem vagyok más, nem vagyok más, csak egy elveszett gyerek, Nem adom fel, nem adom fel, a kezem remeg, mégis tovább megyek. Nem vagyok más, nem vagyok más, nem vagyok más, csak egy elveszett gyerek, Nem adom fel, nem adom fel, a kezem remeg, mégis tovább megyek.
Lukács 15 : »Ha közületek valakinek száz juha van, és egyet elveszít közülük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e az elveszett után, amíg meg nem találja? 5Amikor megtalálja, örömében vállára veszi, 6hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, és azt mondja nekik: ‘Örüljetek velem, mert megtaláltam elveszett juhomat!’ 7Mondom nektek: éppen így nagyobb öröm lesz a mennyben is egy megtérő bűnös miatt, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akinek nincs szüksége megtérésre. 8Vagy ha egy asszonynak tíz drachmája van, és elveszít egy drachmát, nem gyújt-e lámpát, nem söpri-e ki a házát, és nem keresi-e gondosan, amíg meg nem találja? 9Ha pedig megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédait, hogy elmondja nekik: ‘Örüljetek velem, mert megtaláltam a drachmát, amelyet elvesztettem!’ 10Mondom nektek: hasonló öröm lesz Isten angyalainak színe előtt egy megtérő bűnös miatt.« 11Azután így szólt: »Egy embernek volt két fia. 12A fiatalabb azt mondta apjának: ‘Apám! Add ki nekem az örökség rám eső részét!’ Erre szétosztotta köztük vagyonát. 13Nem sokkal ezután a fiatalabb fiú összeszedte mindenét, elment egy távoli országba, és ott léha élettel eltékozolta vagyonát. 14Miután mindent elpazarolt, nagy éhínség támadt azon a vidéken, és nélkülözni kezdett. 15Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához, aki kiküldte a tanyájára, hogy őrizze a disznókat. 16Szeretett volna jóllakni a disznók eledelével, de abból sem adtak neki. 17Ekkor magába szállt, és azt mondta: ‘Apámnak hány bérese bővelkedik kenyérben, én meg itt éhen halok. 18Fölkelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Apám! Vétkeztem az ég ellen és teellened! 19Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz, csak béreseid közé fogadj be engem!’ 20Föl is kerekedett, és elment apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta. 21A fiú így szólt hozzá: ‘Apám! Vétkeztem az ég ellen és teellened; már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz.’ 22Az apa azonban ezt mondta szolgáinak: ‘Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá, húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára! 23Azután hozzátok elő a hizlalt borjút, vágjátok le, együnk és vigadjunk, 24mert ez a fiam meghalt, és föltámadt, elveszett, és megtaláltatott.’ Aztán elkezdtek vigadozni. 25Az idősebb fiú pedig a mezőn volt, és amikor hazatérőben a házhoz közeledett, meghallotta a zeneszót és táncot. 26Odahívott egyet a szolgák közül, és megkérdezte, hogy mi történt. 27Az így válaszolt neki: ‘Megjött az öcséd, és apád levágta a hizlalt borjút, mivel egészségben kapta őt vissza.’ 28Erre ő megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért az apja kijött, és kérlelte. 29Ő azonban ezt mondta apjának: ‘Lásd, hány esztendeje szolgálok neked, soha meg nem szegtem parancsodat, mégsem adtál nekem soha egy kecskét sem, hogy mulathassak barátaimmal. 30De amikor megjött ez a te fiad, aki a vagyonodat parázna nőkre költötte, levágattad neki a hizlalt borjút.’ 31Ő azonban azt mondta neki: ‘Fiam! te mindig velem vagy, és mindenem a tiéd. 32De vigadozni és örvendezni kellett, mert ez az öcséd meghalt, és föltámadt, elveszett, és megtaláltatott.’« . . . Bölcsesség könyve 4 : 1De szép a tiszta nemzedék dicsőségében, mert halhatatlan az emlékezete, és ismert Isten és ember előtt. 2Ha jelen van, utánozzák, ha távozott, visszakívánják. Koszorúval a fején, győztesként vonul fel az örökkévalóságba, miután elnyerte a szeplőtelen viadalok jutalmát. 3De nincs haszon az istentelenek népes gyermekrajában, a fattyúhajtás nem bocsátja mélyre gyökerét, és nem tesz szert szilárd alapra, 4mert ha ideig-óráig burjánzik is ága, gyenge lévén, a szél megingatja, s a vihar ereje gyökerestül kitépi. 5A fejletlen hajtások letöredeznek, a gyümölcsük élvezhetetlen, fanyar ízű, és semmi hasznát sem lehet venni, 6mert a törvénytelen együttlétből sarjadt gyermekek a bűnözés tanúi szüleik ellen ítéletük idején. 7 Az igaz azonban, haljon meg bár idő előtt, nyugalomra talál. 8Mert a tisztes aggkort nem a hosszú élet adja, és nem az évek száma méri, inkább az ember bölcsessége az igazi ősz haj, 9s a szeplőtelen élet az igazi aggkor. 10Mivel kedvessé lett Isten előtt, szeretetet talált, és ő elvitte, mert bűnösök között töltötte életét, 11elragadta, hogy a gonoszság meg ne rontsa elméjét, s az álnokság meg ne tévessze lelkét. 12Mert a könnyelműség igézete homályba burkolja a jót, s a csapongó szenvedély megrontja az ártatlan szívet. 13 " Mivel hamar tökéletessé lett, hosszú időt töltött be. " 14Mert lelke kedves volt Isten előtt, sietve kiragadta őt a gonoszság közepéből. A népek látták, de meg nem értették, és nem vették szívükre azt, 15hogy Isten kegyelme és irgalma vár szentjeire, és irgalmas látogatása választottjaira. 16Az igaz azonban, ha meghalt, megítéli az életben maradt gonoszokat, s a hamar tökéletessé lett ifjúkor a bűnös hosszú életét. 17Látják ugyanis a bölcsnek végét, de nem értik, mit rendelt felőle Isten, és miért helyezte őt az Úr biztonságba. 18Látják őt és lenézik, az Úr azonban kineveti őket. 19Ők pedig becstelen hullává lesznek, és gyalázatban lesz részük a holtak közt örökre, mert ő letaszítja az ilyen gőgösöket, hogy meg sem mukkannak, és ledönti őket alapjukról. Végső pusztulásra jutnak és nyögnek, emlékük pedig elenyészik. 20 Remegve jönnek elő, amikor bűneiket számon kérik, és törvényszegéseik vádlókként lépnek fel ellenük. . . . JÁNOS 3 . FEJEZET ! JÁNOS 10 , 1 - 30 ! pRÉDIKÁTOR 12 ! ZSIDÓK 4 , 12 - 13 ! .. EFEZUS 6 : Végezetül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hathatós erejében! 11Öltsétek fel Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög cselvetéseivel szemben! 12Mert nem a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, a sötétség világának kormányzói ellen, a gonoszságnak az ég magasságaiban lévő szellemei ellen. 13Vegyétek fel tehát Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, s megállhassatok, mert mindent megtettetek. 14Úgy álljatok tehát, hogy derekatokat övezzétek fel igazságossággal, s öltsétek magatokra a megigazulás vértjét! (Iz 59,17}
Ez a belépőd a menyorszagba Kripton, a legnagyobb vagy meg mindig !!!
A magyar UG egyik utolsó védőbástyája!
Dalszöveg:
Jó pár perce állok, s bámulom az üres lapot,
Testem ég a láztól, az agyam az megfagyott.
A sok elpostázott cigiktől hamutárca gyomromban,
Mint dohány papírba, én is az éjszakába sodródtam.
Távol a valóságtól nem látom az erdőt a fától,
S ez nem az első, megcsináltam ugyanezt már párszor.
Ha csak egyszer látnám anyám, többé sosem bánkódna,
Áldásként nézett rám, de most az egyszer átkozna.
Hány óra? Ideje lenne végre talpra állni,
Átmenni a piroson, és nem pedig a zöldre várni.
Nem csak nézni, hanem látni a dolgok mögé,
Hogy ne cipeld a keresztet, mert talicskát kell lökjél.
De minden rendben, elfogadod ezt úgy, ahogy van,
Ha elfogadod azt, hogy nem vagy más, mint egy sorstalan.
Bontatlan, ki kéne végre bontakoznom,
És minden egyes lépésem újra kéne gondolnom.
Nem vagyok más, nem vagyok más, nem vagyok más, csak egy elveszett gyerek,
Nem adom fel, nem adom fel, a kezem remeg, mégis tovább megyek.
Újabb esély, újabb lehetőség, egy újabb nap,
Újra esélyt kapok arra, hogy szétessek, mint a tegnap.
A baj az megkap, elbújhatok, úgyis rám talál,
A bűntudat, s a bánat az, ami élve felzabál.
Remélem érted már, vagy legalábbis kapiskálod,
Hogy miért viszem a lángot, hogy miért égettem a micot, yo.
Figyeld a srácot, nem lennék a helyében,
A szíve rendben, de káosz van a fejében.
Megértem, de nem értem, hogy miért is olyan komplikált,
Hogy miért választ az ember család helyett utcát.
Aki jó hozzád, sose bánts, mert utolér a karma,
És nem kér majd elnézést, hogy sajnálja, nem akarta.
Abbahagyta, feladott mindent, amit szeretett,
Elfogyott az ereje, képtelen húzni már a szekeret.
Elsárgult papírújság, tartalma tanúlság,
Fogadd el a tenyeret, hogyha azt feléd nyújtsák.
Nem vagyok más, nem vagyok más, nem vagyok más, csak egy elveszett gyerek,
Nem adom fel, nem adom fel, a kezem remeg, mégis tovább megyek.
Nem vagyok más, nem vagyok más, nem vagyok más, csak egy elveszett gyerek,
Nem adom fel, nem adom fel, a kezem remeg, mégis tovább megyek.
Nem vagyok más, nem vagyok más, nem vagyok más, csak egy elveszett gyerek,
Nem adom fel, nem adom fel, a kezem remeg, mégis tovább megyek.
Constantine7095 Javítottam!
Tartalmatlan újság helyett tartalma tanúlság.
@@bencesuki8718 Javítottam!
❤
*Ha csak egyszer látna anyám többé sose pártolna ?
nyugodj békében testvér ! :(((
miért a legjobbak mennek ? MIÉRT
Respect! 2021 ben is a legjobb!
2024✌🏽
hogy ezt miert csak most talaltam meg.. respect!
Patrik Polka Hatalmi💭 rip..
Le a kalappal!! Szivemből szól!!! Respect!!
Őszinte részvétem!
2021 ben is
Hiányzol Kripton!!❤️🩹❤️🩹
Lelekbol szolo! Hideg Raz Csak igy tovabb!
Nyugodj békében Kripton 😪
Ez azért ottvan a szeren ✌️✌️
Nyugodj Békében odafent!🖤
2021?
Koszonom! 🦄❤🔥😍👊
Kiráz a hideg... kurvajó!
YO! (1988-1995) jó!
❤
2019?🤔
Imádom!Örök zene nálam már🖤
@@kantapeter1 ki megteheti vegye a lemezt, megérdemli.
Nyugodj bekeben Kripton!
Tesóm!
DOPE!!!!!
Nyers. Bejön
Béke veled Kripton!
Hatalmas!
23ban is pereg
Beke veled AWS kripton!
Nyugodj békében
Hiába kérdezem az átkozott hogy MIÉRT? NYUGODJ BÉKÉBEN TESTVÉR
dop3)
😭😶😐😪
2024🦾👏
Lukács 15 : »Ha közületek valakinek száz juha van, és egyet elveszít közülük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e az elveszett után, amíg meg nem találja? 5Amikor megtalálja, örömében vállára veszi, 6hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, és azt mondja nekik: ‘Örüljetek velem, mert megtaláltam elveszett juhomat!’ 7Mondom nektek: éppen így nagyobb öröm lesz a mennyben is egy megtérő bűnös miatt, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akinek nincs szüksége megtérésre.
8Vagy ha egy asszonynak tíz drachmája van, és elveszít egy drachmát, nem gyújt-e lámpát, nem söpri-e ki a házát, és nem keresi-e gondosan, amíg meg nem találja? 9Ha pedig megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédait, hogy elmondja nekik: ‘Örüljetek velem, mert megtaláltam a drachmát, amelyet elvesztettem!’ 10Mondom nektek: hasonló öröm lesz Isten angyalainak színe előtt egy megtérő bűnös miatt.«
11Azután így szólt: »Egy embernek volt két fia. 12A fiatalabb azt mondta apjának: ‘Apám! Add ki nekem az örökség rám eső részét!’ Erre szétosztotta köztük vagyonát. 13Nem sokkal ezután a fiatalabb fiú összeszedte mindenét, elment egy távoli országba, és ott léha élettel eltékozolta vagyonát. 14Miután mindent elpazarolt, nagy éhínség támadt azon a vidéken, és nélkülözni kezdett. 15Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához, aki kiküldte a tanyájára, hogy őrizze a disznókat. 16Szeretett volna jóllakni a disznók eledelével, de abból sem adtak neki. 17Ekkor magába szállt, és azt mondta: ‘Apámnak hány bérese bővelkedik kenyérben, én meg itt éhen halok. 18Fölkelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Apám! Vétkeztem az ég ellen és teellened! 19Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz, csak béreseid közé fogadj be engem!’ 20Föl is kerekedett, és elment apjához.
Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta. 21A fiú így szólt hozzá: ‘Apám! Vétkeztem az ég ellen és teellened; már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz.’ 22Az apa azonban ezt mondta szolgáinak: ‘Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá, húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára! 23Azután hozzátok elő a hizlalt borjút, vágjátok le, együnk és vigadjunk, 24mert ez a fiam meghalt, és föltámadt, elveszett, és megtaláltatott.’ Aztán elkezdtek vigadozni.
25Az idősebb fiú pedig a mezőn volt, és amikor hazatérőben a házhoz közeledett, meghallotta a zeneszót és táncot. 26Odahívott egyet a szolgák közül, és megkérdezte, hogy mi történt. 27Az így válaszolt neki: ‘Megjött az öcséd, és apád levágta a hizlalt borjút, mivel egészségben kapta őt vissza.’ 28Erre ő megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért az apja kijött, és kérlelte. 29Ő azonban ezt mondta apjának: ‘Lásd, hány esztendeje szolgálok neked, soha meg nem szegtem parancsodat, mégsem adtál nekem soha egy kecskét sem, hogy mulathassak barátaimmal. 30De amikor megjött ez a te fiad, aki a vagyonodat parázna nőkre költötte, levágattad neki a hizlalt borjút.’ 31Ő azonban azt mondta neki: ‘Fiam! te mindig velem vagy, és mindenem a tiéd. 32De vigadozni és örvendezni kellett, mert ez az öcséd meghalt, és föltámadt, elveszett, és megtaláltatott.’« . . . Bölcsesség könyve 4 : 1De szép a tiszta nemzedék dicsőségében,
mert halhatatlan az emlékezete,
és ismert Isten és ember előtt.
2Ha jelen van, utánozzák,
ha távozott, visszakívánják.
Koszorúval a fején,
győztesként vonul fel az örökkévalóságba,
miután elnyerte a szeplőtelen viadalok jutalmát.
3De nincs haszon az istentelenek népes gyermekrajában,
a fattyúhajtás nem bocsátja mélyre gyökerét,
és nem tesz szert szilárd alapra,
4mert ha ideig-óráig burjánzik is ága,
gyenge lévén, a szél megingatja,
s a vihar ereje gyökerestül kitépi.
5A fejletlen hajtások letöredeznek,
a gyümölcsük élvezhetetlen, fanyar ízű,
és semmi hasznát sem lehet venni,
6mert a törvénytelen együttlétből sarjadt gyermekek
a bűnözés tanúi szüleik ellen ítéletük idején.
7 Az igaz azonban, haljon meg bár idő előtt, nyugalomra talál.
8Mert a tisztes aggkort nem a hosszú élet adja,
és nem az évek száma méri,
inkább az ember bölcsessége az igazi ősz haj,
9s a szeplőtelen élet az igazi aggkor.
10Mivel kedvessé lett Isten előtt, szeretetet talált,
és ő elvitte, mert bűnösök között töltötte életét,
11elragadta, hogy a gonoszság meg ne rontsa elméjét,
s az álnokság meg ne tévessze lelkét.
12Mert a könnyelműség igézete homályba burkolja a jót,
s a csapongó szenvedély megrontja az ártatlan szívet.
13 " Mivel hamar tökéletessé lett, hosszú időt töltött be. "
14Mert lelke kedves volt Isten előtt,
sietve kiragadta őt a gonoszság közepéből.
A népek látták, de meg nem értették,
és nem vették szívükre azt,
15hogy Isten kegyelme és irgalma vár szentjeire,
és irgalmas látogatása választottjaira.
16Az igaz azonban, ha meghalt,
megítéli az életben maradt gonoszokat,
s a hamar tökéletessé lett ifjúkor
a bűnös hosszú életét.
17Látják ugyanis a bölcsnek végét,
de nem értik, mit rendelt felőle Isten,
és miért helyezte őt az Úr biztonságba.
18Látják őt és lenézik,
az Úr azonban kineveti őket.
19Ők pedig becstelen hullává lesznek,
és gyalázatban lesz részük a holtak közt örökre,
mert ő letaszítja az ilyen gőgösöket,
hogy meg sem mukkannak,
és ledönti őket alapjukról.
Végső pusztulásra jutnak és nyögnek,
emlékük pedig elenyészik.
20 Remegve jönnek elő, amikor bűneiket számon kérik,
és törvényszegéseik vádlókként lépnek fel ellenük. . . . JÁNOS 3 . FEJEZET ! JÁNOS 10 , 1 - 30 ! pRÉDIKÁTOR 12 ! ZSIDÓK 4 , 12 - 13 ! .. EFEZUS 6 : Végezetül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hathatós erejében! 11Öltsétek fel Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög cselvetéseivel szemben! 12Mert nem a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, a sötétség világának kormányzói ellen, a gonoszságnak az ég magasságaiban lévő szellemei ellen.
13Vegyétek fel tehát Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, s megállhassatok, mert mindent megtettetek. 14Úgy álljatok tehát, hogy derekatokat övezzétek fel igazságossággal, s öltsétek magatokra a megigazulás vértjét! (Iz 59,17}
❤