Gryllus Vilmos: Erdei pocsolya | Dalok 3. - Biciklizős lemez

Ki gondolná, hogy egy pocsolya mennyi élőlénynek ad otthont - Gryllus Vilmos: Dalok 3. című lemezéről (Biciklizős lemez)
Saját versét megzenésítette: Gryllus Vilmos
"Egy szép nyári reggelen biciklizni indultunk, én és a 2 éves kislányom. Ahogy mentünk, ő egyszer hátranézett, és azt mondta: Papa, énekelj! És én énekeltem, ahogy eszembe jutott: 'Bicikli, bicikli, de forog a bicikli...' Így kezdődött, aztán ez lett a vége, ez a lemez, a 'biciklizős'." (Gryllus Vilmos)
énekelnek:
Gryllus Vilmos, Gryllus Alma, Lajhó Dorka és a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola tanulói
zenélnek:
Gryllus Vilmos (gitár, cselló, mandolin, mandola, csarangó, stb.), Sárközy Gergely (zergekürtök, violák, gitár), Gryllus Dániel (furulyák, pánsíp, klarinét), Varga Zoltán (marimba, harangjáték, ritmushangszerek), Berta Bea (oboa), Balogh Sándor (harsona), Pál István Szalonna (hegedű)
Erdei pocsolya, csupa sár dagonya.
Ki lakik benne, s vajon mit enne?
Ki lakik benne, s vajon mit enne?
Lakik benne béka, sárga hasú unka, megeszi a szúnyogot, ahányat csak megfogott.
Erdei pocsolya, csupa sár dagonya.
Ki lakik benne, s vajon mit enne?
Ki lakik benne, s vajon mit enne?
Lakik benne gőte, tarajos a bőre, nagyra tátja éhes száját, bekapja a szúnyoglárvát.
S lakik benne béka, sárga hasú unka, megeszi a szúnyogot, ahányat csak megfogott.
Erdei pocsolya, csupa sár dagonya.
Ki lakik benne, s vajon mit enne?
Ki lakik benne, s vajon mit enne?
Lakik benne csíkbogár, folyton úszik, meg nem áll, megeszi az ebihalat, az neki a finom falat.
Lakik benne gőte, tarajos a bőre, nagyra tátja éhes száját, bekapja a szúnyoglárvát.
S lakik benne béka, sárga hasú unka, megeszi a szúnyogot, ahányat csak megfogott.
Erdei pocsolya, csupa sár dagonya.
Ki lakik benne, s vajon mit enne?
Ki lakik benne, s vajon mit enne?
Lakik benne ebihal, félig béka, félig hal, turkálja az iszapot, megeszi a moszatot.
Lakik benne csíkbogár, folyton úszik, meg nem áll, megeszi az ebihalat, az neki a finom falat.
Lakik benne gőte, tarajos a bőre, nagyra tátja éhes száját, bekapja a szúnyoglárvát.
S lakik benne béka, sárga hasú unka, megeszi a szúnyogot, ahányat csak megfogott.
Erdei pocsolya, csupa sár dagonya.
Ki lakik benne, s vajon mit enne?
Ki lakik benne, s vajon mit enne?
Lakik benne szúnyoglárva, tekereg, mert nincsen lába, tudja jól a dolgát, megeszi az algát.
Lakik benne ebihal, félig béka, félig hal, turkálja az iszapot, megeszi a moszatot.
Lakik benne csíkbogár, folyton úszik, meg nem áll, megeszi az ebihalat, az neki a finom falat.
Lakik benne gőte, tarajos a bőre, nagyra tátja éhes száját, bekapja a szúnyoglárvát.
S lakik benne béka, sárga hasú unka, megeszi a szúnyogot, ahányat csak megfogott.
Erdei pocsolya, csupa sár dagonya.
Ki lakik benne, s vajon mit enne?
Ki lakik benne, s vajon mit enne?
Egy vaddisznó arra jár, pocsolyára rátatál, nagy örömmel belemegy, összevissza hempereg.
Elugrál a béka, a sárga hasú unka.
Menekül a gőte, kiszárad a bőre.
Elrepül a csíkbogár, másik vízig meg sem áll.
Mit tehet az ebihal, lába ha van, elinal.
A sok apró szúnyoglárva, beleragad mind a sárba.
Kiszárad a pocsolya, ki a sáros dagonya.
De ha jön a zivatar, újra szólhat majd a dal.
Erdei pocsolya, csupa sár dagonya.
Ki lakik benne, s vajon mit enne?
Ki lakik benne, s vajon mit enne?