Köszi, hogy foglalkoztál a témával, főleg a hurokimpedancia értékek voltak hasznosak a megszólalási áramokra tekintettel! Viszont az elejéhez fűznék megjegyzést. Azt mondod: "Előírás szerint, mindegyik 0,1 másodperc alatt kell, hogy kioldjon (...) ilyen csekély idő alatt ők nem tudják eldönteni, hogy melyikükön futott át több áram (...) ergo végig fogja csapkodni az összest. (...) ennyit a szelektivitásról." Ez abban az esetben igaz, ha az egy áramkörön elhelyezett B, C, D kismegszakítón a D-nek megfelelő biztos megszólalási áram (X > 20 x In) halad át. Nyilván egy L-L, L-N, L-PE zárlatnál ez történik. Az 1,13 és 1,45x túlterhelési áramértéknél helyesen meg is mutatod a diagramon a "nem oldhat ki eddig" / "ki kell oldania ekkorra" jelöléseket (szembe fordított háromszögek). Ugyanígy értelmezendőek a B, C, D karakterisztikák zárlati értékei. B: 3-5x In; C: 5-10x In; D: 10-20x In esetén is "még nem" / "már igen" (t>= 0,1s ill. 0,1s < t) értelmezendő. Lehet így gondoltad, de szerintem félreérthető volt.
Nem értem, miért javít a helyzeten, ha a kismegszakítót közelebb visszük a motorhoz. Ha kicsi a keresztmetszet, a zárlati áram mindenképpen kisebb lesz a kívánatosnál. Ha a motor mellett van a kismegszakító, akkor már a kismegszakító előtt akkora lesz a feszültségesés, hogy az így lecsökkent feszültség miatt lesz kicsi a kismegszakítón átfolyó zárlati áram.
Szia! Laci! Tudomásom szerint 6kA megszakító képességű kismegszakítókat szabad már beépíteni, de sok boltban adnak el még 4.5kA-eseket. Mikor lehet ezeket használni? Vonali vagy hurok zárlati áramot mérve /300-400A/ még a 4.5kA közelében se járunk.
Szerintem az olvadó biztosíték nyert (pontosabb) .jól gondolom hogy a 16 amperes olvadó biztosíték pl 20 amperes terhelés hatására hamar kiolvad? érdekel a véleményetek.
Való igaz! miután másodszor néztem meg akkor tűnt fel, hogy eltoltam egy tizedest. Már csak kíváncsiságból hagytam így, hogy lássam ki az aki elég figyelmes. 2,5 hónap alatt 1000 emberből te vagy az első. Respect!
@@LVP- , a félhullámú leoldás RCD-knél van, de aki dolgozik, könnyen eltévesztheti, annyi apró szám és érték van a szakmában.. :) (RCD fajtákról, RCD szelektivitásról is lehetne beszélni, pont a videódban említett "modernkori" zavartságok miatt...)
Nagyon profi vagy . Tanulságos és hasznos volt.Köszönöm szépen.További jó munkát neked,
🫡
Szemléltető, hasznos videó !
Köszi, hogy foglalkoztál a témával, főleg a hurokimpedancia értékek voltak hasznosak a megszólalási áramokra tekintettel!
Viszont az elejéhez fűznék megjegyzést. Azt mondod: "Előírás szerint, mindegyik 0,1 másodperc alatt kell, hogy kioldjon (...) ilyen csekély idő alatt ők nem tudják eldönteni, hogy melyikükön futott át több áram (...) ergo végig fogja csapkodni az összest. (...) ennyit a szelektivitásról." Ez abban az esetben igaz, ha az egy áramkörön elhelyezett B, C, D kismegszakítón a D-nek megfelelő biztos megszólalási áram (X > 20 x In) halad át. Nyilván egy L-L, L-N, L-PE zárlatnál ez történik.
Az 1,13 és 1,45x túlterhelési áramértéknél helyesen meg is mutatod a diagramon a "nem oldhat ki eddig" / "ki kell oldania ekkorra" jelöléseket (szembe fordított háromszögek). Ugyanígy értelmezendőek a B, C, D karakterisztikák zárlati értékei. B: 3-5x In; C: 5-10x In; D: 10-20x In esetén is "még nem" / "már igen" (t>= 0,1s ill. 0,1s < t) értelmezendő. Lehet így gondoltad, de szerintem félreérthető volt.
Nem értem, miért javít a helyzeten, ha a kismegszakítót közelebb visszük a motorhoz. Ha kicsi a keresztmetszet, a zárlati áram mindenképpen kisebb lesz a kívánatosnál. Ha a motor mellett van a kismegszakító, akkor már a kismegszakító előtt akkora lesz a feszültségesés, hogy az így lecsökkent feszültség miatt lesz kicsi a kismegszakítón átfolyó zárlati áram.
Szia! Laci!
Tudomásom szerint 6kA megszakító képességű kismegszakítókat szabad már beépíteni, de sok boltban adnak el még 4.5kA-eseket. Mikor lehet ezeket használni? Vonali vagy hurok zárlati áramot mérve /300-400A/ még a 4.5kA közelében se járunk.
Ne higgy el ilyen butaságokat! Olvass utána inkább! És csináld ahogy kell nem pedig ahogy mások szer
Szerintem az olvadó biztosíték nyert (pontosabb) .jól gondolom hogy a 16 amperes olvadó biztosíték pl 20 amperes terhelés hatására hamar kiolvad? érdekel a véleményetek.
Az olvadó biztik is hasonló karakterisztikával rendelkeznek. Kivételt az R-es
A gG, gL és gM 16 A-es olvadóbiztosító 20 A áram hatására 1 óra alatt nem szabad, hogy kiolvadjon, de 26 A hatására 1 óra alatt kötelező kiolvadnia
Zárlati szelektivitást oké hogy nemigen lehet 32A alatt megcsinálni, de nem oldható meg Z karakterisztikájú MCB-kkel sem?
Nem mivel a zárlati áram a másodperc tört része alatt épül fel (villanás) ezért random a leoldásuk. néha 3 is lemegy 10-32-63
0.1 sec = 100 ms = 5 periódus (10 fél sinus hullám)
Való igaz! miután másodszor néztem meg akkor tűnt fel, hogy eltoltam egy tizedest. Már csak kíváncsiságból hagytam így, hogy lássam ki az aki elég figyelmes.
2,5 hónap alatt 1000 emberből te vagy az első.
Respect!
@@LVP-
Én nem vagyok szakember de nekem is feltűnt, hogy a fél periódus édeskevés a tizedmásodperchez.
Meg nem mindenki szól érte, még ha észre is vette.
@@LVP- , a félhullámú leoldás RCD-knél van, de aki dolgozik, könnyen eltévesztheti, annyi apró szám és érték van a szakmában.. :) (RCD fajtákról, RCD szelektivitásról is lehetne beszélni, pont a videódban említett "modernkori" zavartságok miatt...)
@@luigivideo01 Mindegyik kismegszakító kikapcsol még a félhullám tetejének elérése előtt.
Ezért az olvadó biztiknél is van szórás ott is tudják ezt az 1,45-öt. Csak az R-esek a szupergyorsak.
Ment is a sub. GG
Pótolva!!
Nem motrok hanem motorok
Felénk is motrok-nak hívják a motorokat :)
Köszönjük az észrevételt!