A halradar - 1. rész
HTML-код
- Опубликовано: 8 сен 2024
- A halradar - 1. rész. A halradar vagy szonár (sonar) használata és értelmezése. Alapok. Klasszikus/Tradicionális/2D üzemmód/nézet.
A napjainkban tapasztalható technikai és műszaki fejlődés mellett mi, sporthorgászok sem hagyhatjuk figyelmen kívül a halradarok nyújtotta lehetőségeket.
Ebben a részben főleg a halradar működési elvét és használatának alapjait ismertetem.
A videóban a három nagy piacvezető amerikai márka, a Lowrance, Humminbird és Garmin modelljei szerepelnek, rajtuk keresztül próbálom megmutatni a halradarok világát. Természetesen más kiváló márkák is megtalálhatóak a piacon, úgy mint Raymarine vagy Simrad, ezekkel azonban
nekem nincs tapasztalatom.
A gyakorlati alkalmazásokat főleg a süllő horgászatán keresztül mutatom be, de biztos vagyok abban, hogy az itt megosztott tapasztalatokat bármilyen más módszernél és bármilyen más halfaj horgászatánál is hasznosíthatja a kedves érdeklődő!
Nagyon alapos összeállítás, és azt gondolom a magyar nyelvűség miatt teljességgel hiánypótló!
Köszönjük szépen, várom a következő részt!
Viktor Weninger köszönöm szépen! Igyekezni fogok a következő részekkel
Csúcsminőségű kis film, minden értelemben! Köszönjük szépen!!! 🙏
Nagyon szépen köszönöm én is! És nagyon örülök, ha hasznosnak bizonyult.
nagyon hasznos és érthető videó!!!
Tőkéletes videó!!Várom a folytatást.
Zoltán Gozdán köszönöm szépen!
Nagyon jó, sok újat tanultam a sorozatból, köszönöm!
Nagyon szívesen! Örömmel olvastam! Én is köszönöm!
Köszönöm és üdvözlöm a videót. Nagyon hasznosnak tartom, úgy érzem ez egy igazi HIÁNYPÓTLÓ alkotás. Én is érdeklődve várom a következő részeket. Végre van miből tanulnom :-) Külön öröm, hogy ezt ez úttal magyar anyanyelvemen tehetem. Erőt és kitartást kívánok az áhított folytatáshoz...
Nagyon jó sorozat! Gratulálok és köszönöm!
Nagyon jó!! Sokat segített!
Köszönöm szépen! Örülök neki! Készülőben van egy hasonló anyag.
Nagyszerű munka lett ez a videó. Őszintén gratulálok !
Köszönöm szépen!
Profi video.Gratulálok!
Attila Zoltán Szántó köszönöm szépen!
Nagyon hasznos volt, köszönöm! Szívesen venném, ha a fontosabb beállítások (érzékenység, színescsík,kontraszt) összefüggéseikről, a kijelzőre gyakorolt hatásaikról, esetleg az Ön által javasolt beállításokról egy későbbi videóban többet lehetne megtudni.
Köszönöm a visszajelzést! Megoldjuk! Lesz egy külön video az összegyűlt kérdéseknek. Annyit azért már most elmondhatok, hogy az optimális beállítások vízről-vízre változhatnak. Érdemes, bátran kísérletezni vele, amíg meg nem találjuk a számunkra ideális beállításokat. Sokan óvatosak ezzel, nehogy valami elállítódjon... pedig érdemes bátran kísérletezni. Még egyszer köszönöm a kérdést, kitérek rá részletesen, ahogy a negyedik rész is elkészült. 👍
Szia. Jó, hogy ezeket a videókat csinálod, nagyon sokat segített a kezdőknek. Kérdésem a következő, igaz e, hogy 800 KHz túl erős a halaknak és őket elugrásra ingerli?
Szia! A süllôt tudomásom és tapasztalataim szerint egyik frekvencia sem zavarja. Harcsánál már többen megfigyeltek ilyen jelenséget.
Kedves Andor ! Szuper, átfogó magyarázatokat halhattunk, képes bizonyítékokkal, gratula a munkához. Eddig Humminbird halkersőim voltak, szeretnék most az új technikák miatt váltani, de ezek nem pénztárca barátok. Leginkább a Garmin egyedeit látom a videókban, lehet azt mondani, hogy Ök a piacvezetők? Vagy inkább fogalmazzak máshogy, milyen halradart javasolna hogy ezek az új technikák (lifescan, panoptix, stb) megvalósuljanak és mégse kelljen mélye nyúlni? Üdv Ottó
Kedves Ottó! Először is nagyon szépen köszönöm kedves, elismerő szavait. Azt gondolom, mind a Humminbird, mind a Lowrance, mind a Garmin csúcskategóriás, kiváló halradarok. Magam is Humminbird-öt használtam még a Garmin előtt. Csak szuperlativuszokban tudok beszélni róla. Maximálisan elégedett voltam vele. Néha még most is hiányzik. Visszatérve: 2018. Akkor váltottam Garmin-ra (hosszas vívódás után) az elsőként kifejlesztett live-rendszerű Panoptix miatt. Majd jött a LiveScope. Ezzel a Garmin valóban az élre tört, de már a másik két vezető márkának is megvannak ezek a real time/live rendszerei. Viszont a Garmin ebben (szerintem és ezzel nem vagyok egyedül) továbbra is verhetetlen. Nem nagyon látom, hogy a LiveSight (Lowrance) vagy az Active Target (Lowrance) a Garminhoz fogható sikert vagy népszerűséget tudott volna elérni. Sajnos, akármelyik márkát nézzük, ezek a “játékszerek” nagyon drágák. Nem vagyok a Garmin reklámozója. Haragszom is rájuk különböző okok miatt, mégis azt kell mondanom, hogy ha valakit ezek a real-time, live rendszerek érdekelnek, akkor a Garmin a legjobb választás.
Elnézést, ha már elkéstem. Mégis remélem lesz valaki aki tud választ adni kérdéseimre. Én radió és TV szerelő voltam és ott a képalkotást tökélettessen ismertem, ám a halradar esetében ez egész más. Tisztában vagyok, értm a kétdimenziós kép keletkezését, ám valamit sehogysem értek. Ugyanis
a jeladó egy bizonyos frekvenciáju jelet ad ami rendben is van.Hogyn lehet az hogy ez a jel az egész körnek megfeleő felületet azonos időben érzékeli, vagy estleg egy egész átmérőnek megfelelő vékony vonalon tapogat le, mojd bizonyos szög alatt a másikon, ehhez a kör letapogatásához időeltolódás szükséges. Sehol nincs szó arról, hogy mekkora a jel átmérője mondjuk a. fenékkel való érintkezéskor.Talán egy pikszel?
Hamarosan megjelenik az a video, ahol ilyesmiről is lesz szó. A jel elvileg kúp alakban terjed, de ez soha sem egy jól definiált alakzat. A jel szóródik is, ezért itt nincsenek pontos számok. Azért tud megjelenni minden egyszerre, mert a jel hangsebességgel terjed, ami a vízben 1500 m/s. Ez bődületesen nagy szám, ahhoz képest, ahogy a szonár kijelzője frissíti az adatokat. Tehát minden olyan gyorsan történik, hogy a teljes képernyőn nem érzékeljük a különbséget. A legkorábban beérkező adat és a legkésőbb beérkező adat is a pillanat tört része alatt befut. A fenékkel való érintkezésről. A garmin készülékek real-time ablakában, alul szerepel egy szám. Az éppen azt mutatja meg, hogy milyen széles a nyaláb a fenékkel való érintkezésnél, az adott mélységben, pontosabban a szonár által jelzett mélyégben. Ezt számításokkal is ellenőrizni lehet. A látószöget ismerjük. Annak vesszük a felét. A mélységet megszorozzuk a szög felének tangensével, majd ezt még kettővel megszorozzuk. Tehát egy 22 fokos látószögnél, 5 méteres mélységnél, a nyaláb talpának az átmérőjét megkapjuk, ha az 5 métert megszorozzuk 11 tangensével és az egészet még kettővel megszorozzuk.
Ez 1,94 méternek adódik. Valami hasonlót fog kiírni a szonár is.
Nagyon hasznos videó. Mikor készül el a folytatás?🤔
László Fodor pár napon belül! 🤗
@@AndorSolymos Köszönöm.
László Fodor ha fel vagy iratkozva a csatornára, akkor fogsz kapni értesítést. Igazából már szinte készen is van. Holnap 100%-os biztonsággal mondom, hogy elérhető lesz.
@@AndorSolymos feliratkoztam már. 5 éve élünk itt, de újra kell tanulni itt a horgászatot. Eddig nem kaptam segítséget. Kollégáim közül csak addig nagy horgászok, míg nem kérem őket, hogy segítsenek megismerni a környező tavakat és horgász módszereket. Vettem csónakot, és a múlt héten egy Helix 5 DI G2 GPS radart. Most ismerkedünk egymással. Minden tanács és segítség jól jön. Magyarországon gyerekkoromtól horgászok rendszeresen, de itt ez nem sokat ér.
Gratula a sorozathoz! Mekkora csalikat, jigfejeket és dobósúlyú botokat használsz ehhez a módszerhez? Köszi:)
Köszönöm szépen!
A bot általában két méteres, 15-30 - 20-40 körüli dobósúllyal. Kimondottan erre a célra kifejlesztett botot érdemes választani. Mindenképpen multi orsóval. A csali is speckó vertikáljig. 15-20-25 centiméteres. A fej nálam leggyakrabban 30-40 g. 😎🎣🎣🎣🎄🎄🎄
@@AndorSolymos köszönöm a gyors választ! Egyébként én is multit használok pergetésre. Ha jól láttam az egyik videódban egy Shimano Techniumot használsz?
@@csabafarkas9900 igen, Shimano Technium vertical. Valami brutálisan jó ez a bot
Szuper ez a sorozat, a kérdésem az lenne, hogyan lehet összelőni a képernyő sebességét a csónak sebességével? Az automatikus mód gondolom nem megfelelő?
Köszönöm szépen! Ez így nem lehetséges sajnos, csak manuálisan. Érdemes kísérletezni vele. Én magam szinte mindig a legmagasabb sebességi fokozatra állítom be. Így jobban “szétterül” az információ és könnyebben észrevehetőek az apró részletek, mintha alacsonyabb sebességi fokozatnál egy oldalról összenyomottabb, tömörítettebb képet kapnánk. Ez akkor is érvényes, ha a csónakkal lassan haladunk. Kellő tapasztalattal egy idő után hozzászokik a szemünk…
szia Garmin Striker 9 SV Plus vettem és segitséget kérnék be állitani
Megoldjuk, amint lehet! Igyekszem segíteni!
Jó napot kívánok
Köszönöm ezt a részletes videókat.
Kis segitséget szeretnék kérni,Lowrance hook2 4xgps halradarom van,nem igazán találom a real time ablakot…..
Van rajta lehetőségem lapozni a navigáció,2d mód és még egy ablak között….
Azt sejtem az lehet a real time…
Rátudna nézni legyen szíves hogyan tudnám jól beállítani?
Előre is köszönöm
Kedves Tamás! Bocsánat a késői válaszért. Keressen a szonár beállítások között egy olyan választható lehetőséget, hogy gyors letapogatás és aktiválja. Majd kérem, jelezzen vissza, hogy sikerült-e.
Időspórolás, szivattyúzzátok ki a vizet, S összekapkodjátok a halat.
Horgásztársaim nevében is köszönöm szépen ezt a rendkívül hasznos és hozzáértő hozzászólást. Látom, sikerült megérteni a horgászat lényegét. Bár előbb írtál volna… ez a megoldás eszembe sem jutott.
Szia! Nagyon hasznos a videó, az lenne a kérdésem csak akkor azt mutatja a kép jobb oldala ami éppen a szonár alatt van, ha be van kapcsolva a “real time” funkció? Ha az nincs bekapcsolva akkor a jobb oldalon az előttünk álló mederviszonyokat a közepe szonár alatt levőt, a bal oldal pedig a mögöttünk levőt mutatja?
Igen! Ha nem kapcsoljuk be a “real time” funkciót (sajnos ez a különböző készülékeken más és más néven található meg, néha elég fura nevek vannak), akkor az nem lesz ott. Igazából ez nem változtat a lényegen. Egyszerűen csak jó làtni, hogy mi az, amit a szonár “làt”. A többi mind csak képalkotás. Ha kikapcsolod, akkor a kép jobb oldalán van a legfrissebb adat. Minél jobban balra mész, annál régebbiek az adatok. A “real time” ablak adott pillanatban lévő állapota rajzolódik rá a képernyőre. Úgy is fel lehet fogni a dolgot, mintha a “real time” ablak igazából egy kinagyítása lenne az első pixeloszlopnak jobbra. Annyi a lényege, hogy nagyon szemléletes! Nagyítva mutatja, amit éppen most történik a radarfej alatt. Ami ettől balra van, az a múlt. Lesz még erről egy új anyag! Sokkal jobb és szemléletesebb lesz, mint a fenti video (Halradar 1. rész). Hamarosan elkészül.
A szonár semmi mást nem néz, csak azt, hogy az adott pillanatban éppen mi van a jeladó alatt. Amit regisztrál, azt ràteszi a képernyőre egy pixelnyi szélességű oszlopba besűrítve, majd balra ugrik, aztán jön a következő adat. Megint ugrik balra egy pixelnyit. Jobbra van a most, minden, ami balra van, az a múlt. És ha a csónakkal egyenletesen haladunk, akkor pont úgy alakul, hogy balra kerül az, ami felett már elhaladtunk. Gondolom, ezt értetted az alatt, hogy “ami mögöttünk van”.
Kedves Andor!
Szonár vásárlás előtt állok. Szakmai véleményedre lennék kíváncsi a Deeper chirp+ -al kapcsolatban.
Ebben a 110eFt-os kategóriában csónakból való horgászatra ajánlod, vagy pénzkidobás? :)
Köszönöm előre is a válaszod.
Üdv, András
Kedves András! Elnézésedet kérem. Most láttam csak a kommentedet. A Chirp jó dolog, de szerintem ez ne befolyásolja a választásodat. Nem tartottam soha létfontosságúnak. Bocsánat még egyszer a megkésett válaszért! Nem volt szándékos!
Kedves Andor! A csónak és a jeladó sebessége mikor tér(het) el?
Kedves Péter! Ha a jeladó nem mozog a csónakhoz képest, akkor nem térhet el, hiszen együtt haladnak végig.
Meg jelent már a 3. rész
Tényleg? Hol? 😎
Kedves Andor!
Nagyon hasznos ez a videó,rengeteg dolgot tanultam belőle.A szonár tartó fartükörre szerelèse helyes vagy inkább a csónak oldalára ajánlott?
Kedves Zoltán! Elvileg mindkettő teljesen rendben van. Én magam a fartükörre való rögzítéstől kicsit idegenkedem már csak azért is, mert a csónak oldalára szereléssel tudom biztosítani a vertikális horgászat lehetőségét. Ennek persze az a hátránya, hogy ha már 10 km/h sebességnél gyorsabban szeretnék haladni, akkor ki kell vennem a jeladót a vízből. Ha viszont valaki ilyet nem szeretne (csali leengedése a jeladó mellett), és a radart kizárólag a terepviszonyok felmérésére, esetleg tisztán halkeresésre szeretné használni, úgy a fartükörre helyezés is tökéletes választás. Legalább annyian, ha nem többen így használják, hiszen így biztosított a nagyobb sebességgel való haladás közben is a radar aktív használata. Ebben az esetben viszont el kell találni az optimális helyet a jeladó számára, hogy se a motor által, se a haladás által keltett turbulencia ne akadályozza a működésében.
Köszönöm a segítséget!
Boldog új évet kívánok,görbűljön a bot!
👍🎏🐟🐟🐟🐟🐟🎣🍺🍺🍺🍺🍺😁😁😁
Köszönöm szépen a kedves hozzászólást. Ha jól értelmezem, akkor ez mindenképpen pozitív. Esetleg kifejtenéd részletesebben is? Előre is köszi! 😊