Köszönöm!❤❤❤ Bennem is az fogalmazódott meg, mire nem képes az ember az "önszerethiányos" állapotában!😢😮😅 Nincs megfelelés, nincs elvárás!😅 Marad az Önszeretet!❤❤❤ Ta-dam!🎉 Csodálatosak vagytok együtt!😊 Köszönöm, hogy vagytok!❤❤❤❤
Érdekes megfigyelnem, ahogy a nem önazonos dolgok egyre inkább (de már évek óta tart ez) válnak le rólam, ráadásul maguktól. Ez a legérdekesebb talán, hogy nem is nekem kell meglépnem sokszor, hanem maguktól vonulnak ki emberek, helyzetek az életemből. Annyira telítődtem pár éve az általam akkor még people pleasingelésnek vagy nem önazonos, játszmázós kapcsolódásoknak nevezett cuccokkal, ahol nem lehetek igazán önmagam, hogy mostanra.. nem sokan vannak körülöttem. 😅😂 Néha azért örülnék picit több valódi kapcsolódásnak, de addig is jobb így, mert önmagamnak már jobban ott vagyok. Köszi ezt a videót is Nektek. ✨✨
Rengeteget tanulok tőled, úgy érzem kezd át jönni a fő mondanivaló. Hogy tudok úgy elvárások nélkül "leszarom" működésben élni hogy közben érdekeljen az élet és ne legyen üres? Egy ideje így vagyok és össze is jönnek a dolgok valóban de nincs meg benne az a régi öröm mint amikor valamit jelentőségtelivé tettem és megkaptam.
Egy teremtett világban a Teremtőnek lehet e elvárása, teremtményei felé , hogy ne a különbözöséget hanem inkább az együvé tartozás utját járja? Köszönöm🤔🎇
Karinthy Frigyes lehet, hogy megvilágosodott volt? Ez az értekezés nem rég jött szembe velem és igencsak jól összefoglalja a dolgokat. Lehet azt mondani, hogy ha valaki megérti és minden porcikájával elhiszi a lenti sorokat, akkor megszabadul? :) "Minden másképp van Hetvenéves koromban megkért egy fiatal ember, hogy mondanék egy nagy és bölcs aforizmát: mondanék egy egyetemes nyilatkozatot, melyben világnézetemet egybefoglalom. Ennek a fiatal embernek azt feleltem: Minden másképp van. Amivel nem a szkeptikusok és kételkedők közé sorozom magam, mert a szkeptikusok csak azt mondják: nem bizonyos, hogy minden úgy van, ahogy hisszük - én pedig határozottan és meggyőződéssel mondom, bizonyos, hogy s emmi sincsen úgy. Ez az egyetlen tétel, amibe fanatikusan hinni szabad és amitől eltántorodni bolondság: minden másképp van. Mert ha nekem egy görbe tükröm van, ami eltorzítja a dolgokat, akkor micsoda bolondság volna azt állítani, hogy vannak dolgok, amiket ez a tükör nem torzít el, mikor egyetlen generális és kivétel nélkül való törvénye, hogy torzítson? Ilyen görbe tükör az emberi értelem, amelyben az Igazság tükröződik. És hol a lénia, mely ezt a tükröt kiegyenesítse, holott a lénia is csak emberi értelem lehet, agyvelő, mely a koponya görbe vonalához tapad? És hol a geometria, aki kiszámítsa, mennyivel görbít ez a tükör, hogy az Igazságot legalább elképzelhessük, ha látni már nem tudjuk, holott az Igazság hol vékony, hol vastag a valóságban is? Minden másképpen van, s aki meggyőződést hirdet, akár filozófiában, akár művészetben, akár politikában: az gonosz vagy ostoba; jóhiszemű, akkor ostoba, és rosszhiszemű, akkor gonosz. Mert micsoda tökéletes munkát vártok a tökéletlen szerszámtól? És gonosz és ostoba a szkeptikus is, aki azt mondja: nem bizonyos, hogy helyes-e a tétel - holott bizonyos, hogy nem helyes. Aki megérti végre, hogy minden másképpen van, az az igaz ember, az legalább hinni tud valamiben, amit nem lát és nem ismer, tiszteli és féli ezt a valamit, vonzódik hozzá, vár reá és megnyugszik benne. Nem nevezi őt el istennek, mert mihelyt elnevezné, kép jelennék meg a görbe tükörben, és a kép hazugság volna, mert rögtön elmúlik, és nincsen, mintegy varázsszóra, aminek a nyomorult emberi elme nevet ád. S az isten is meghalt abban a percben, amikor kimondták a nevét, csak addig élt, amíg nem tudnak róla. Az egyetlen becsületes gondolkodót olyan emberhez hasonlítom, aki alszik, s álmában tudja, hogy csak álmodik, s ezt bevallja magának, mosolyogva nézi, amit az álom eléje varázsol, mert tudja, hogy odakint, az Ébrenlétben, mindez nincsen meg, vagy ha megvan, másképpen van meg, s amit gondol magában, tudja, hogy helytelen, mert az Álom eltorzította a gondolatot. Nem küzd a gondolat ellen, hiába küzdene, de tisztában van eggyel: hogy álmunkban gyakran széknek nevezzük az asztalt, és mégis a szekrényt értjük alatta. Hallottatok már álmában beszélő embert? A becsületes gondolkodó úgy van, mint aki tudja, hogy álmodik, s éppen azért nem hisz el semmit, amit hall, amit lát, amit érez, de tudja, hogy mindez odakünt, az Ébrenlétben, jelent valamit, elteszi magának, amit látott, hallott és érzett, s megnyugvással hisz benne, hogy majd megfejti valamikor e jeleket. Aki álmából ébredni akar, ugye, nem az álomképeket kezdi figyelni, s nem azokkal foglalkozik, mert csak jobban belegabalyodnék, s még mélyebben süllyedne az álom vizébe, hanem valami határozatlan, ismeretlen dologra gondol erőlködve, megfeszíti elméjét, küszködik kifelé, s e határozatlan valamit így foglalom egybe: minden másképp van. De közben, míg ez, sikerül, aludni és álmodni kell, s ha másképp nem lehet, legalább kellemessé kell hogy tegyük ezt az álmot. Így jött létre a Logika, a törvényszerűségben való hit, amiből nehéz és értelmetlen álmodók meggyőződéseket vonnak le maguknak; a Logika, ez a kedves és nemes játéka előkelő és tudatos álmodóknak, akik tudják, hogy csak játék ez, szép, érdekes, izgató játék, olyanfajta, mint a sakk. Szabályai vannak, amiket a korrekt és előkelő játékos betart, ragaszkodik hozzá, holott jól tudja, hogy e szabályokat ő maga állította fel, mégis úgy tekinti őket, mintha megmásíthatatlan törvények volnának, s ha a szabályok értelmében a király már nem mozdulhat, akkor azt mondja: matt vagyok, te nyertél, barátom, s feláll és fizet, holott felemelhetné a királyt, s kitehetné a tábláról, mert csak a sakkszabályok értelmében nem szabad annak mozdulnia. Közben pedig minden másképpen van; másképpen van a Newton-féle törvény, és másképpen van a Darwin-féle elmélet. Másképp áll a dolog a szerbekkel, mint ahogy mi hisszük, és másképpen van velünk, mint ahogy ők hiszik. Másképp van az ég, másképp van a föld, másféle emberek laknak a Marson, másképp szeret minket a jó barát, mint ahogy másképp gyűlöl az ellenség, és a nő, akiről azt hisszük, hogy másképp van, másképp van és nem másképp. (És - hihetetlen, de így van - másképpen vannak az események is, mint ahogy a hírlapok megírják.) Minden másképp van."
Köszönöm, sok értékes felismerést adott és értem lélektanilag miről szól mindez.:) Azért bedobok egy felvetést ami elkezdett bontakozni bennem. Valóban minden elvárás? Úgy érzem, sok említett dolog inkább feltétel, nem pedig elvárás. Az oxigén például nem szubjektív igény, hanem az élet objektív feltétele. Az egészséges életmódnál is megkülönböztethetjük a kettőt: elvárhatom magamtól, hogy egészségesen éljek, de az ehhez szükséges biológiai és életviteli tényezők inkább objektív feltételek nem? Talán ez ugyanannak a jelenségnek más aspektusa? Mit gondoltok, hol húzódik a határ - vagy épp folyik össze - az elvárás és a feltétel között?:)
Kedves Kunó és Nóri! Spotify-ra nem töltenétek fel ezeket a részeket is? Ez nem elvárás, csak egy kérdés. ;) találtam pár részt azokat meg is fogom hallgatni holnap munkába menet. Jó lenne titeket hallgatni útközben is. 😊
Köszönöm!❤❤❤ Bennem is az fogalmazódott meg, mire nem képes az ember az "önszerethiányos" állapotában!😢😮😅 Nincs megfelelés, nincs elvárás!😅 Marad az Önszeretet!❤❤❤ Ta-dam!🎉 Csodálatosak vagytok együtt!😊 Köszönöm, hogy vagytok!❤❤❤❤
😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅😅
Érdekes megfigyelnem, ahogy a nem önazonos dolgok egyre inkább (de már évek óta tart ez) válnak le rólam, ráadásul maguktól. Ez a legérdekesebb talán, hogy nem is nekem kell meglépnem sokszor, hanem maguktól vonulnak ki emberek, helyzetek az életemből. Annyira telítődtem pár éve az általam akkor még people pleasingelésnek vagy nem önazonos, játszmázós kapcsolódásoknak nevezett cuccokkal, ahol nem lehetek igazán önmagam, hogy mostanra.. nem sokan vannak körülöttem. 😅😂 Néha azért örülnék picit több valódi kapcsolódásnak, de addig is jobb így, mert önmagamnak már jobban ott vagyok.
Köszi ezt a videót is Nektek. ✨✨
Köszönöm szépen ❤!
Köszönöm szépen❤
"Hú Kunó..." Nóri a végén, imádom! :DDD
Ez megint jó lett! Köszi, köszi❤
Rengeteget tanulok tőled, úgy érzem kezd át jönni a fő mondanivaló. Hogy tudok úgy elvárások nélkül "leszarom" működésben élni hogy közben érdekeljen az élet és ne legyen üres? Egy ideje így vagyok és össze is jönnek a dolgok valóban de nincs meg benne az a régi öröm mint amikor valamit jelentőségtelivé tettem és megkaptam.
❤
nagyon jóóóóó
Egy teremtett világban a Teremtőnek lehet e elvárása, teremtményei felé , hogy ne a különbözöséget hanem inkább az együvé tartozás utját járja?
Köszönöm🤔🎇
Karinthy Frigyes lehet, hogy megvilágosodott volt? Ez az értekezés nem rég jött szembe velem és igencsak jól összefoglalja a dolgokat. Lehet azt mondani, hogy ha valaki megérti és minden porcikájával elhiszi a lenti sorokat, akkor megszabadul? :)
"Minden másképp van
Hetvenéves koromban megkért egy fiatal ember, hogy mondanék egy nagy és bölcs aforizmát: mondanék egy egyetemes nyilatkozatot, melyben világnézetemet egybefoglalom.
Ennek a fiatal embernek azt feleltem: Minden másképp van. Amivel nem a szkeptikusok és kételkedők közé sorozom magam, mert a szkeptikusok csak azt mondják: nem bizonyos, hogy minden úgy van, ahogy hisszük - én pedig határozottan és meggyőződéssel mondom, bizonyos, hogy s emmi sincsen úgy. Ez az egyetlen tétel, amibe fanatikusan hinni szabad és amitől eltántorodni bolondság: minden másképp van.
Mert ha nekem egy görbe tükröm van, ami eltorzítja a dolgokat, akkor micsoda bolondság volna azt állítani, hogy vannak dolgok, amiket ez a tükör nem torzít el, mikor egyetlen generális és kivétel nélkül való törvénye, hogy torzítson? Ilyen görbe tükör az emberi értelem, amelyben az Igazság tükröződik. És hol a lénia, mely ezt a tükröt kiegyenesítse, holott a lénia is csak emberi értelem lehet, agyvelő, mely a koponya görbe vonalához tapad? És hol a geometria, aki kiszámítsa, mennyivel görbít ez a tükör, hogy az Igazságot legalább elképzelhessük, ha látni már nem tudjuk, holott az Igazság hol vékony, hol vastag a valóságban is?
Minden másképpen van, s aki meggyőződést hirdet, akár filozófiában, akár művészetben, akár politikában: az gonosz vagy ostoba; jóhiszemű, akkor ostoba, és rosszhiszemű, akkor gonosz. Mert micsoda tökéletes munkát vártok a tökéletlen szerszámtól? És gonosz és ostoba a szkeptikus is, aki azt mondja: nem bizonyos, hogy helyes-e a tétel - holott bizonyos, hogy nem helyes.
Aki megérti végre, hogy minden másképpen van, az az igaz ember, az legalább hinni tud valamiben, amit nem lát és nem ismer, tiszteli és féli ezt a valamit, vonzódik hozzá, vár reá és megnyugszik benne. Nem nevezi őt el istennek, mert mihelyt elnevezné, kép jelennék meg a görbe tükörben, és a kép hazugság volna, mert rögtön elmúlik, és nincsen, mintegy varázsszóra, aminek a nyomorult emberi elme nevet ád. S az isten is meghalt abban a percben, amikor kimondták a nevét, csak addig élt, amíg nem tudnak róla. Az egyetlen becsületes gondolkodót olyan emberhez hasonlítom, aki alszik, s álmában tudja, hogy csak álmodik, s ezt bevallja magának, mosolyogva nézi, amit az álom eléje varázsol, mert tudja, hogy odakint, az Ébrenlétben, mindez nincsen meg, vagy ha megvan, másképpen van meg, s amit gondol magában, tudja, hogy helytelen, mert az Álom eltorzította a gondolatot. Nem küzd a gondolat ellen, hiába küzdene, de tisztában van eggyel: hogy álmunkban gyakran széknek nevezzük az asztalt, és mégis a szekrényt értjük alatta. Hallottatok már álmában beszélő embert? A becsületes gondolkodó úgy van, mint aki tudja, hogy álmodik, s éppen azért nem hisz el semmit, amit hall, amit lát, amit érez, de tudja, hogy mindez odakünt, az Ébrenlétben, jelent valamit, elteszi magának, amit látott, hallott és érzett, s megnyugvással hisz benne, hogy majd megfejti valamikor e jeleket. Aki álmából ébredni akar, ugye, nem az álomképeket kezdi figyelni, s nem azokkal foglalkozik, mert csak jobban belegabalyodnék, s még mélyebben süllyedne az álom vizébe, hanem valami határozatlan, ismeretlen dologra gondol erőlködve, megfeszíti elméjét, küszködik kifelé, s e határozatlan valamit így foglalom egybe: minden másképp van.
De közben, míg ez, sikerül, aludni és álmodni kell, s ha másképp nem lehet, legalább kellemessé kell hogy tegyük ezt az álmot. Így jött létre a Logika, a törvényszerűségben való hit, amiből nehéz és értelmetlen álmodók meggyőződéseket vonnak le maguknak; a Logika, ez a kedves és nemes játéka előkelő és tudatos álmodóknak, akik tudják, hogy csak játék ez, szép, érdekes, izgató játék, olyanfajta, mint a sakk. Szabályai vannak, amiket a korrekt és előkelő játékos betart, ragaszkodik hozzá, holott jól tudja, hogy e szabályokat ő maga állította fel, mégis úgy tekinti őket, mintha megmásíthatatlan törvények volnának, s ha a szabályok értelmében a király már nem mozdulhat, akkor azt mondja: matt vagyok, te nyertél, barátom, s feláll és fizet, holott felemelhetné a királyt, s kitehetné a tábláról, mert csak a sakkszabályok értelmében nem szabad annak mozdulnia.
Közben pedig minden másképpen van; másképpen van a Newton-féle törvény, és másképpen van a Darwin-féle elmélet. Másképp áll a dolog a szerbekkel, mint ahogy mi hisszük, és másképpen van velünk, mint ahogy ők hiszik. Másképp van az ég, másképp van a föld, másféle emberek laknak a Marson, másképp szeret minket a jó barát, mint ahogy másképp gyűlöl az ellenség, és a nő, akiről azt hisszük, hogy másképp van, másképp van és nem másképp.
(És - hihetetlen, de így van - másképpen vannak az események is, mint ahogy a hírlapok megírják.)
Minden másképp van."
@@qwer-vh8np Ez jött velem szembe "is" ma reggel a facebookon!😊
A világban béke van. Ez mindig így volt.
Köszönöm, sok értékes felismerést adott és értem lélektanilag miről szól mindez.:)
Azért bedobok egy felvetést ami elkezdett bontakozni bennem. Valóban minden elvárás? Úgy érzem, sok említett dolog inkább feltétel, nem pedig elvárás. Az oxigén például nem szubjektív igény, hanem az élet objektív feltétele. Az egészséges életmódnál is megkülönböztethetjük a kettőt: elvárhatom magamtól, hogy egészségesen éljek, de az ehhez szükséges biológiai és életviteli tényezők inkább objektív feltételek nem? Talán ez ugyanannak a jelenségnek más aspektusa? Mit gondoltok, hol húzódik a határ - vagy épp folyik össze - az elvárás és a feltétel között?:)
Kedves Kunó és Nóri! Spotify-ra nem töltenétek fel ezeket a részeket is? Ez nem elvárás, csak egy kérdés. ;)
találtam pár részt azokat meg is fogom hallgatni holnap munkába menet. Jó lenne titeket hallgatni útközben is. 😊
A Megdönteni Hajnal Tímeát c. filmnek is hasonló a mondanivalója.